A "magyar demokracia merlegeben" talaljuk az alabbiakat:
"Az 1919 szeptembereben nyeregbe jutott magyar ellenforradalmi rezsim kulonos
politikai konstrukcio volt, mely, ha lehet, meg melyebben es alapvetobben
hazugsagra volt alapozva,  mint  az  1867.  evi  osztrak-magyar kiegyezes.
Az egesz Horthy-rezsim letalapja az a teny volt, hogy hajlando volt arra,
amire sem a magyar nepkoztarsasag, sem a Magyar Tanacskoztarsasag nem volt
hajlando: a trianoni bekeszerzodes alairasara. A rezsim vezetoi nagyon is jol
tudtak, hogy elismertetesuknek ez az ara. Hogy azonban ezt elpalastoljak a
melyen megrazkodtatott magyar kozvelemeny elott, a felelosseget a nepkoztarsa-
sagra es a Tanacskoztarsasagra toltak, a bekeszerzodes alairasat es kifele
valo elismereset pedig nemzeti gyasznak, a nemzeti tiltakozasnak es a bele nem
nyugvasnak olyan mertektelen es termeketlen felkeltesevel egyenlitettek ki,
mely kitunoen alkalmas volt arra, hogy rea azutan nemcsak nemzeti, hanem
politikai  es szocialis sikon is egy mindenestul megmerevedett es multba
nezo kormanyzati rendszert lehessen felallitani."
  Legszivesebben mindent lemasolnek, de nezzuk a tortenet veget: "1942-ben
Kallay Miklos kormanya ismet megprobalta Magyarorszag ugyet distancialni
Nemetorszag haborujatol, azonban mar nem feudalis, es europai erokre, hanem
meroben feudalis erokre tamaszkodott (hi-hi, a nagypapamra), amivel elerte
azt, hogy a szocialis forradalom ugyenek a fasizmus altali rosszhiszemu
kisajatitasa, ami Teleki kormanyzasa alatt bizonyos fokig megtorpant, ujbol
lehetsegesse valt. Igy tortent azutan, hogy 1944. marcius 19-en, amikor a
nemetek a nyilt eroszak utjara leptek, a baloldali es jobboldali szocialis
forradalomtol egyarant gorcsosen felo Horthynak es a Kallay-kormanynak nem
volt batorsaga ahhoz, hogy a hivatalos orszag ellenallasat meghirdessek (...),
igy az ellenallas az egyedul maradt, izolalt hazafiak ugye maradt. A nemetek
elotti lefekvessel szetfoszlott Horthy tekintelye, akit az utolso idoben
mar kezdtek szamba venni a nemzeti ellenallas politikai tenyezojekent. Az o
behodolasaval demoralizalodott a magyar hadsereg, mely szorvanyos es vitez
szembenallas utan azt a parancsot kapta, hogy engedjen a nemeteknek, es
csinaljon ugy, mintha a megszallas nem volna megszallas. Ugyanakkor Horthy
szentesitesevel  kormanyra jutott a fasiszta jobboldal  kevesbe  forradalmar
szarnya, mely az elsikkasztott es becsapott szocialis forradalom helyett elturte
a zsidok borzalmas deportalasat. "
 Azutan kovetkezett a kiugras,  amely  "technikailag es diplomaciailag siral-
nasan volt elokeszitve", "az egy delutan alatti osszeomlas maradektalan es
teljes volt". Es a legvege: "Magyarorszag nemcsak a csatlos allamok szegyenet
es a haboruvesztes  nyomorusagat erte meg, hanem ezenfelul tortenelme legdontobb
pillanataban  nincs sem parlamentje, sem allamfoje, sem kormanya, sem
kozigazgatasa, de meg csak egy zaszlaja sem, amelyre katonai feleskudhetnenek.
 Ebben a suket csondben, ebben a szivszorongato uressegben szuletett meg a
magyar demokracia." (Nem elt soka.)
 A felelossegrol esik szo "A bekeszerzodes es a magyar demokracia" irasban is.
"A ket becsi dontes hatalytalansagat elvi okokbol ugyan leszogeztek a szovet-
segesek, ez azonban 1944. marcius 22-ig a legkisebb mertekben sem jelentette
a trianoni status quo helyreallitasat, hanem csak uj targyalasok es uj jogi
alap szuksegesseget. A konkret lehetosegek a ket becsi dontes altal leszoge-
zett teruleti statust legalabbis komolyan  megkozelitettek. Ezek a lehetosegek
nagyobb reszben 1944. marcius 19-22. kozott, Horthy szemelyes helytallasanak es
itelokepessegenek csodjevel, maradek reszukben pedig 1944. oktober 15-en az
elozmenyek altal demoralizalt magyar hadseregnek a csodjevel zarultak be vegleg.
(...) Most nemcsak egy rendszernek es politikajanak a hosszu lejaratu fele1o6s-
segerol van szo, hanem ezenfelul nehany suritett pillanatban a helytallni nem
tudas felelossegerol is. Keznel van ehhez nehany nagyon egyszeru osszehasonlitas
 - az olasz es a roman pelda -, amelyek egeszen pontosan megmutatjak, hogyan
lehet es kell egy allamfonek es hadseregenek helytallnia, olyan szituaciokban,
amelyekben Horthy Miklos es hadserege szegyenletesen csodot mondottak. S ha erre
azt feleli valaki, hogy a magyar politikai karakter nem kepes hasonlo rafineri-
aval elokesziteni egy ilyen egyik percrol a masikra valo teljes atfordulast,
akkor meg mindig ott van az 1944 marcius 19-i helyzet, mely nem kivant volna
sem rafineriat, sem szinlelest, sem hatba tamadast, hanem egyszeruen >>csak<<
onerzetet es batorsagot.
 Horthynak es kormanyzasanak a bekeszerzodes alakulasaert valo elsorendu
felelossege ma mar ugyszolvan torteneti ervennyel leszogezheto."
 Mintegy ismetlesul hallgassuk meg, mit ir Bibo Borbandi Gyulanak "A magyar
nepi mozgalom" eimu k~nyve kapcsan. A szovegbol azt is latjuk, hogy bizonyos
vedekezo  reflexek termeszetesek ugyan, erthetok, de ha hamisak, tulzok, akkor
azt kell mondani, hogy hamisak tulzok. (Megjegyzem, Borbandi messzemenoen
figyelembe vette a magyar kiadasban Bibo eszreveteleit.)
  "A konyv vegig nagyon erossen hangsulyozza, helyesen, de nemileg tulzasba
vive azt, hogy a Horthy-rendszer nem volt azonos a fasizmussal. Ha a politikai
disztinkciokra fektetunk sulyt, akkor ezt a kulonbsegtetelt meg kell tenni; a
pontos definicio talan az volna, hogy a Horthy-rendszer indulasakor es
befejezesekor felfasiszta rendszer volt, a kozbulso konszolidacios idokben
pedig konzervativ rendorallam. Ez a megkulonboztetes valoban fontos, es voltak
ennek a konzervativ rendorallamnak olyan pillanatai, Teleki es Kallay alatt,
amikor ugy latszott, hogy neki tud indulni egy Nemetorszagtol eleggendoen
eltavolodo kulpolitikanak. Ez a kiserlet azonban vegul elhatarozottsag hianya
miatt nem sikerult. A konyv, talan vedekezni akarvan az ellen a vad ellen,
hogy Magyarorszag vegig es jellegzetesen fasiszta orszag volt, az ellenkezo
vegletbe teved, es a Horthy-rendszert idonkent az alkotmanyos, torvenyes, sot
demokrata jelzokkel is illeti, ami tulzas. Foleg tulzas ebben a konyvben,
amelyik a nepi mozgalomrol szol, melynek egesz fennallasa alatt a legkisebb jo
szava es jo velemenye a Horthy-rendszerrol nem volt, es joggal."

(Meg nehany sor maradt holnapra is, elszamoltam magam.)

Kedves Jozsi!

Amit Ferenc Jozsef, Horthy es Kadar osszehasonlitasaval kapcsolatban
irsz, "a vilaghaboru nem teljesen rajtuk mulott (foleg nem Horthyn)",
ebben teljesen igazad van, a tortenelemben semmi sem mulik teljesen
valakin, a jo politikust eppen az jellemzi, hogy az adott korulmenyek
kozott a leheto legjobb eredmenyt eri el. Hogy ez kinek mennyire
sikerult a harom kozul, azt dontse el mindenki magaban, azt hiszem
egy tortenesz is nehezen adna erre korrekt valaszt.

Ami a Szarszoval kapcsolatos reakciodat illeti, termeszetesen nem
gondolom, hogy a felsorolt hasonlatok minden tekintetben relevansak.
Annyit akartam jelezni, hogy ma a szarszoi kezfogas Pozsgai es Csurka
kozott tartalmilag ket olyan politikai ero kozott tortent, amely a mai
Mo.-n bal- ill. jobboldali szelsosegnek szamit. Nyilvan nem annyire,
mint Hitler es Sztalin, de Meciar es a Szlovak Nemzeti Part mar nem
valoszinu, hogy szelsosegesebb, mint ok. Remelem ezzel nem
haboritalak fel meg jobban.

Amit a liberalizmus es a totalitarizmus viszonyarol irsz, azt nem
egeszen ertem. Azt hiszem a mas velemenyek elturese, vagy el nem
turese sokkal inkabb emberi intelligencia, mint partallas kerdese, ha
korrelacio van is a ketto kozott. En nem tapasztaltam azt, hogy a
liberalisok kevesbe turnek az ellenvelemenyt masoknal, itthon eppen a
koalicios partok es a toluk jobbra allo erok allnak allando harcban a
sajtoval. Lehet, hogy Te Amerikaban a Clinton-adminisztracio
hozzaalasabol kovetkeztetsz, ez is csak azt bizonyitja, hogy nehez a
hatalomban normalisnak maradni. A kommunizmussal kapcsolatos elnezo
magatartas - es altalaban a totalitarizmussal szemben -, a
liberalizmusnak abbol a felfogasabol szarmazik, hogy minden
ideologiaval szemben turelmesnek kell lenni, amig valami nagyon durva
dolgot nem kovetnek el a neveben. Ebbol az alapallasbol nagyon konnyu
atcsuszni oda, hogy behunyjuk a szemunket az elol, ami nem tetszik,
de ez mar nem liberalizmus, hanem struccpolitika.

Hogy ki volt III/III-as, azt ugysem fogjuk megtudni, ez meddo vita
lenne. De ha lehet, szokjunk le egymas csaladfajarol! /Megj: reagalni
sokfelekeppen lehet. Ungar Klara, amikor megkerdeztek, igaz-e, hogy
az apja munkasor volt, visszakerdezett, hogy megmutassa-e az apja
munkasorigazolvanyat, vagy elhiszik anelkul is. Nem tudok rola, hogy
ezekutan barki a szulein keresztul tamadta volna ot./

Amit a Parabolarol irsz, abban igazad lenne, ha Bodort korabban
Kovacsnak hivtak volna, de akkor valoszinuleg kimarad ez a megjegyzes
a musorbol. A Singer nevvel ez a felmondat Mo.-n nem jelent mast,
mint "aki egyebkent egy zsido". Mivel ez egy lejaratasi szandekkal
keszult osszeallitasban szerepelt (ezt ok sem tagadnak), talan nem
eroltetett dolog emogott antiszemitizmust latni.

Erdekes levelet kaptam otthonrol. Az illeto velemenyet regen nagyon 
pontosan ismertem, viszont az altala most irott tetelek legalabbis 
meglepetest keltenek, bar az illeto nem liberalis. 

A level szerint a jelenlegi helyzetben az alabbi premisszakbol kell 
kiindulni:

"1) Trianon visszacsinalhatatlan.  2) A kisantant hamarosan osszeall 
M.o. ellen.  3) Sokkal erosebbek: gazdasagilag, katonailag, ontudatban. 
4) A Nyugat max. annyit torodik a magyar allamisaggal, mint 
Boszniaval.  5) Magyarorszag nem erosodik jobban, mint a 
kornyezete."

A premisszakbol a level szerint a kovetkezo "szinte bizonyosra 
veheto" kovetkeztetesek vonhatok le:

"1) Ha nem hodol be Magyarorszag a kisantantnak, osszeall a 
szlovak-szerb-roman szovetseg es egy pillanat alatt lerohanjak az 
orszagot.
2) Kb. egy ora alatt Pecs, Szeged szerb kezben, Miskolc, Salgotarjan 
szlovak kezben, Debrecen, Bekescsaba roman kezben lesz (a 
budapesti kozpont szinte meg eszre sem vette!) es az orszagot 
felosztjak.
3) A Nyugat egy kicsit haragszik, meg talan embargot is bevezet, de 
mivel minden csoda harom napig tart, elfogadja es "orzi" a status 
quo-t."

A level ezert a kovetkezo megoldast javasolja:
"1) Erdemes lenne tudomasul venni a realitasokat (pl. Bos!) es affele 
nemet mintara lemondani a serelmi politikarol (abbahagyni a 
kisebbsegi szoveget, stb).
2) Lezarni az orszagot a kulonfele "menekultek" elott (kinai, horvat, 
orosz, stb), ugyanakkor megnyitni a kisebbsegi magyarok elott, es ha 
lehet, a hazatelepulesert meg a kornyezo orszagoktol is valami arat 
kerni.  Igy a) megszunne a nemzetfogyas, 2) a szaporulat nem 
nincstelen ujszulottekkel, hanem vagyont, tudast hozo emberekkel 
tortenne, 3) a serelmi politikarol valo lemondassal normalis viszonyt 
lehetne kialakitani a kornyezo allamokkal, 4) csokkenne a ciganyok 
es mas kisebbsegek magyarokhoz viszonyitott jelenlegi aranya."

A velemenyben szerintem [P.A.] sulyos hiba, hogy "fair play"-t 
feltetelez a magyarok es kornyezo nepek kozott. Mintha "fair play" 
alapon, pl. ha a nyuszi behuzza fulet-farkat, akkor a roka kevesbe 
enne meg!? Forditva van! Egy magat megado nyuszit HAMARABB 
megeszi a roka, mint azt amelyik nem hagyja magat es harap, vagy 
elfut. Nepek harcaban NINCS fair play (ha lenne, akkor "nepek 
bekessegerol" beszelnenk, nem "nepek harcarol").  "Beke" csak 
EROEGYENSULYKENT letezik dzsungelben, nepek harca eseten, s mas 
alapveto (pl. teruleti) erdekkonfliktusban levo entitasok kozott. 

Az EROEGYENSULYRA viszont kozponti figyelmet kell forditani, 
nemcsak az orszag gazdasagi, tarsadalmi, erkolcsi, es mindenek felett 
katonai erejenek novelesevel, hanem avval is, hogy az orszag belso 
erejet maximalis ereju kulso szovetsegrendszerrel kossuk ossze.

Meggyozodesem szerint HIBA a NATO ajtajan dorombolni, hiszen ez 
kb. eppugy hiabavalo, mint a Kozos Piac ajtajat nagy garral dongetni. 
Jelenlegi formajaban egyik sem fogja/tudja/akarja Kelet-Europat 
"felvenni", hanem elobb mindkettonek at kell alakulnia, megpedig 
alaposan - amihez tul sok ido kell.

Amerika boszniai "erotlensegi demonstracioja" (es lenyegeben 
Europabol valo kiszorulasa) utan a tersegnek nemigen maradt mas 
valasztasa, mint a nemet-orientacio de facto elfogadasa. Ez egy 
"nemet vazallus" Szlovenia, Horvatorszag, majd Csehorszag, kesobb 
Magyarorszag, utoljara pedig Szlovakia kialakulasahoz vezethet - 
melyben (pont ugy mint Hitler) a nemet politikai es gazadasagi (nem 
feltetlenul katonai) ero fogja az "aprodallamok" kozti "beket", azok 
kozti ero-egyensulyozassal, "garantalni". 

Mondani sem kell, hogy 94-ben ezert a nemet befolyas NEM egy 
liberalis valasztasi elorenyomulast fog favorizalni, hanem (hasonloan 
mint Hitler, sorry) a nemzeti identitast reprezentalo kormanyzatot 
fog akarni nyeregben latni, hiszen a german hatalom NEPEKKEL 
operal, valodi entitasokat akar egyensulyozni, nem pedig kodos es 
akarmikor szethullo aszociaciokkal kivanja idejet vesztegetni. 

Ja igen, a franciak is ellatogatnak idonkent a tersegbe, az angol 
kiralyno is megfordul hellyel kozzel, valamint Tinodi Sebestyen is 
szovogeti halojat, bizonyara erdekes maganaudienciak formajaban.
Dejszen a Wales-i herceg is megfordult anno dacumal Budapesten, 
volt nemzetkozi Cserkesz Jamboree is, Eucharisztikus 
Vilagkonferencia is (stb) - csakhat nemigen szamitottak szegenykek, 
szenteltviz ide-oda.  

Keleteuropa "nemet hajnala" pirkad, ahogy itt mondjak "for better or 
worse". 

Mindez pedig nem sokkal az oszre josolt "Nagy Orosz Fejreallas" elott, 
amikor is a Vilag (megmaradt?) figyelme csupan az ottani "damage 
control"-ra fog szoritkozni (arra is csak az atomfegyverek miatt), 
Keleteuropa pedig nemcsak amugy paktumosan, hanem de facto is 
"for the birds" statuszba kerul. 

A "bird" alatt a nemet sast kell erteni, nem a turult.

Kedves Csaba:
 
Irod:
 
 >  Jozsi, Neked titkarsagot kene itthon nyitni, annyit tudsz kerdezni.
 
OK, ez jo otlet.  Vallalod a titkari posztot?  Ha mar ennyire lojalis vagy
ehhez az ezerszer szidott nemzeti ko~pko~do"ho~z, s nem oda a szomszedba
irogatsz, akkor talan megis csak nem vagy egy elveszett ember, s megbizhatom
Benned, nem?
 
 >Atillarol (igy vagyon irva) sok jot nemhallottam, a kollegaim akik elmentek,
 >a szunetben otthagytak (pedig nem liberalisok!).
 
Hmmm ...  Biztos vagy abban, hogy nem liberalisok?  Nehezen tudom elkepzelni,
hogy a Te munkahelyeden mast is elturnenek. ;-)  Egyebkent hajlok arra, hogy
valoban nem annyira sikeres darabrol van szo, mint az Istvan, a kiraly.
 
A Horthy temetes kapcsan ...
 
 >  A sok maganember az elso sorban ult, ugy mint Boross, Surjan, stb. Ez
 >szerintem hiba volt, ha tenyleg maganemberek, akkor ugyan miert nem tudtak
 >valahol hatul elvegyulni a tomegben? Vagy azert az mar sok lett volna?
 
Hat megis, mit gondolsz miert hivjak az Antall kormanyt TEKINTELYelvu
kormanynak?  Ha meg egyszer valaki miniszter, akkor van am annak tekintelye,
ejjel, nappal. ;-)
 
 >  Mashonnan is hallottam, hogy Sztalin Jozsi szolt az erdekeben, mert
 >ertekelte a kiugrasra tett kisereletet. Amugy honnan lehet tudni, hogy
 >nem igy volt? Csak azert, mert a NYT irta?
 
Attol meg elhinnem, csak a logikaja nem stimmel.  Hiszen tudod, hogy mennyira
atkozta Horthyt az a Sztalinista rendszer.  En inkabb tippelnek Roosevelt
szimpatiajara, mivel az amerikai kovet memoarjaban is ir errol a tengeresz
szolidaritasrol (Roosevelt is a Navy-nel kezdte).  Igaz, hogy a haboru vegen
mar Truman volt az elnok, de valoszinuleg nem telt el eleg ido Roosevelt
halala ota, hogy a hivatalos velemeny megvaltozzon Horthy iranyaban.
Egyebkent -- csodak csodaja -- a hivatalos zsido allaspont csak joval a
haboru utan fordult Horthy ellen.  Feltehetoleg a haboru vegen meg inkabb
hala nyilvanult meg Horthy irant, foleg mivel fia is koncentracios taborba
kerult a Szalasi puccs utan.
 
 >Pozsgait en tisztelem egy igen furcsa okbol kifolyolag: a fiaval egy gim-
 >naziumba jartam, akirol egy pillanatig nem latszott, hogy a kedves papa
 >kicsoda. Ez sajnos nem volt elmondhato kulonfele igazgatok, perttitkarok
 >es egyeb alakok gyermekeirol. Szoval ez egy jo pont Pozsgainak, barmi is
 >jojjon ezutan.
 
Hat azert arra is gondolhatnal, hogy aki ilyen demokratikusan nevelte a fiat,
az azert nem lehetett tul rossz ember.
 
No es a Bartok Bela meg allitolag borzaszto erzekeny, szinte betegesen
sertodos ember volt.  A nagy muveszeknel ez nem ritkasag.  Tehat szerintem
ezt jo tudni amikor olvasunk tole valamit.
 
Oh, es ha mar Csurkat nem vesszuk komolyan, miert vegyuk Eszterhazyt?  Csak
azert mert o a libik guruja?
 
Pannon Jozsi