Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 312
Copyright (C) HIX
1998-01-16
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
		
Nem biztos, hogy jo otlet rajzokat UUENCODE-olva bekuldeni az ujsagba.
Udvozlettel /// Meszaros Laszlo (moderatőr)
1 Re: vegtelen vilag (mind)  36 sor     (cikkei)
2 Re: Olcso gravitacios peldatar (mind)  18 sor     (cikkei)
3 Re:???? (absolut) (mind)  13 sor     (cikkei)
4 Pi viz microban? (mind)  20 sor     (cikkei)
5 RE: Homeopatia (mind)  16 sor     (cikkei)
6 homeopatia (mind)  13 sor     (cikkei)
7 Re:szemoldok-emeles (mind)  19 sor     (cikkei)
8 koszonet (mind)  11 sor     (cikkei)
9 Re: Ralativitastol az abszolutig? (mind)  51 sor     (cikkei)
10 Livia irta : (mind)  23 sor     (cikkei)
11 Re: Fekete lyukak (mind)  90 sor     (cikkei)

+ - Re: vegtelen vilag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Vörös József!

A két érvelésed közül az egyiket azonnal meg tudom cáfolni.

Szerintem nagyon óvatosan kell elbánni a végtelen vizsgálatával. Például
általában nem lehet egy gömb kiterjesztéseként közelíteni hozzá. Ugyanis a
gömb egy zárt felület, amelynek felszíne van, és van diszkjunt halmaza a
térben. A végtelen azonban nyilt, és nincs diszkjunt halmaza. Ezért a gömb 
általad említett tulajdonságait nem lehet ráhúzni.

Ez speciálisan a világ esetében azt is jelenti, hogy nem tud összeomlani,
mert nincs se közepe, ahova irányulna a sürüsödés, se határa, ahol
elkezdödhetne az összeomlás. A végtelen ebböl a szempontból tökéletesen
kiegyensúlyozott. Olyasmi, mint az üres gömb belseje nagyban.

Ezzel szemben viszont a nem végtelen világmodelleknek feltételezett, de
határozott méretük van, amely méret stabilitása ugyancsak vitatható. Talán
éppen a véges világ képes az összeomlásra?

Az elsö érved nyilván abból a feltételezésböl ered, hogy akiket nagyon
zavart a végtelen gravitációs téreröség, azok ezt úgy próbálták kiküszöbölni,
hogy a végtelen tér "közepére" helyezték a véges anyagi világot, amely
valóban összeomlik. De az én feltételezésemben végtelen az anyagi világ is,
nem csak a tér.

A második érvedre csak találgatni tudok. Egyrészröl tudvalevö, hogy a
sugárzásnak is van egy átlagos sürüsége, amit háttérsugárzásnak neveznek. 
A sugárzó égitestek sugárzása korlátos. A sugárzás sem terjedhet mindíg
korlátlanul, hanem elnyelödik különbözö nem sugárzó égitesteken, ködökön.
Igy az átlagos sugárzás nyilván alacsonyabb, mint a csillagok sugárzása.
Másrészröl a nem végtelen világmodelleknek éppen úgy megvan az a speciális
tulajdonsága, hogy nincs határuk, tehát bennük ugyanúgy végtelenül lehet
keringeni, mint a végtelen világban. Ezért a második ellenérved nem képes
döntésre vinni a dolgot a világ végtelensége tárgyában.

Üdv: Takács Ferenc
+ - Re: Olcso gravitacios peldatar (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Varga Joska irta:
 ...
> Amint latjatok, majdnem minden majdnem mindennel osszefugg.
> Maradt meg 2-3, de most Ti kuldjetek peldakat, mert gyujtom.
> 
> Udv,
> 
> Varga Joska

Ime: A Fold palyajarol (melyet nyugodtan kornek tekinthetunk)
kezdosebesseg nelkul elengedunk egy testet. Feltetelezve, hogy a Nap
vonzasa mellett az osszes tobbi egitest hatasa elhanyagolhato, mennyi
ido mulva fog a test belezuhanni a Napba? (a Nap es a test mereteit
igazan elhanyagolhatjuk a Nap-Fold tavolsaghoz kepest).

 Megj.: Integralszamitok kimeljenek :^)

Zoli
+ - Re:???? (absolut) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HFeri: 
> 3. Ki fog mar vegre opponalni? Olyan 'abszolut' csond van,
>    hogy mar kezdek fe'lni...

Kiindulasnak olvasd el Bene Gyula velemenyet a #125-ben: 

http://x9.dejanews.com/dnquery.xp?QRY=Bene+Gyula+Bajnok&svcclass=dnold

Egyebkent, ha B. Janos, alias Bajnok Janos nem csak idezetekkel, hanem
konkret szamitasokkal is ala tudja tamasztani meglatasait, akkor Neki
is fel tudom kinalni a weben valo publikalas lehetoseget. Maradt a
nyarrol tiz megabyte erintetlen cyber-space-em, amelyert a BS elmelet
kepviseloi maig nem jelentkeztek.
+ - Pi viz microban? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Ad 2. A mikrosuto minden beletett mokat atomi szinten varizik. Az elektronok
> spinjet valtoztatja egy iranyba. A vizmagnetizalo, amivel a pi vizet
> csinaljak az pont az ellenkezo iranyba valtoztatja ezt. A termeszetben a
> spin 50-50szazalekos aranyban oszlik meg a termeszeben. Az emberi test csak
> az egyik iranyba porgo elektronu cuccokat szereti beepiteni, nevezetesen nem
> azokat, amiket mikroban csinalsz.
> Probald ki: tegyel be 5X egy asvanyvizes uveget a mikroba - jol
> atgerjesztodtek az elektronok. Csak azt igyad egy napig -> tok szomjas
> leszel, mert nem tudja a szervezeted hasznositani.
> Persze elvaltozasokat is okoz a mikros etel.... pl. a verben az
> immunglobulinok szama csokken.

Ha ez igaz lenne, akkor megtalaltuk a fogyokura receptjet!
Csak be kell tenni a toltott kaposztat meg a beiglit a mikroba es mar
is annyit ehetunk amennyi belenk fer, buntetlenul.
Nem a szimmetriatulajdonsagokrol lenne itt szo? (Az elovilag
jobbkezes.)

En ezekhez nem ertek, csak fogyokurazni szeretnek.
Barocsi Janos, Tokyobol
+ - RE: Homeopatia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Vagyis homeopatia. Mukodik-e vagy szemfenyvesztes? Ha mukodik, van-e ra
> tudomanyos magyarazat?
> 
> Koszonettel,
> 
> Borosy Andras

Statisztikusan nem mukodik, termeszettudomanyos alapja nincs.
Egyes esetekben a beteg persze meggyogyul. Ez akkor is elofordul,
ha nem kezeljuk a betegseget.
 
Csak ritkabban :-(

Vaskalapos tanacsom: forduljunk orvosokhoz. 

Janos
+ - homeopatia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Borosy A. kerdi:
> Mukodik-e vagy szemfenyvesztes? Ha mukodik, van-e ra
> tudomanyos magyarazat?

Szereny velemenyem: A homeopatia nem mukodik, azaz szemfenyvesztes.
Abban az esetben ha megis hasznal, akkor van ra tudomanyos magyarazat.
Itt van mindjart a tigriscsont ferfiasito hatasa.
Ahhoz hogy a paciens meg legyen gyozodve arrol hogy igenis hat, a
kereskedo homeopata egy kis arzent is rak a tigrisporba... bar ez utobbi
titkos tudomanynak szamit es nem kotik a vevo orrara. Lasd a National
Geographic legutobbi szamat. :-)

udv: Lajos
+ - Re:szemoldok-emeles (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

Mivel e temaban holgyek velemenyet is varod, nosza, irok en is.
Ami a bal oldali szemoldok-emelest illeti, jol tetted,  hogy
hagytal valamit a 100%-bol, mert jomagam a jobb oldalit szoktam
emelgetni. Hiaba probaltam  a bal oldalit, nem ment.  Igy aztan
kivetelnek szamitok.

S hogy miert eppen a balt emelik a nok? Ne csak az agy felepitesere 
gondolj, hanem arra is, mennyire maskepp latja a vilag dolgait egy
no, es mennyire maskepp egy ferfi! Alapvetoen kulonbozik - velemenyem
szerint - a hozzaallasuk, amely akar a legaprobb gesztusokban is
megnyilvanul. 

Diohejban ennyi a velemenyem.

Udvozlettel:

Livia
+ - koszonet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Pasztor Szilard!

Koszonom, hogy segitettel felhomalyositani a 
Fekete Lyukkal kapcsolatban.

Koszonettel tartozom meg Ban Istvannak is 
a konyv cimeert. 

Pa!
--
Livia
+ - Re: Ralativitastol az abszolutig? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves  Ferenc!
Vegul is nem tudom, hogy az elozo irasom  megjelent-e.

Ha igen, akkor ezt egy at- es tovabb feldolgozott irasnak kerem tekinteni.
A tema a repulogepek  segitsegevel mozgatott atomoras kiserlet, melybol
levont allitasaimat  megkerdojelezted.
   Gondoljuk at a  kovetkezoket: A  Fold  forgasiranyaval szemben
(azonos nagysagu  sebesseggel) keringo  ora  allni  fog a  Fold  is  a 
Nap kozott, es nem vesz reszt a  Fold  koruli  keringesben.  De  a Fold 
kering a  Nap  korul, (30  km/s), tehat  megis egy  forgo mozgas
reszese az ora is. Kiterjeszthetjuk-e  a  kiserletet  ily  modon, hogy 
most a kiserletet nem a Fold korul, hanem a Nap korul vegezzuk? Ez-
zel szemben semmilyen elvi  kifogassal sem  lehet elni, tehat amikor   
a  folddel egyuttforgo (a  foldi laboratoriumban  levo atomora
kepviseli) a  nem keringo ora felgyorsult jarasat  tovabb  gyorsitana, 
ha a Nap koruli keringeset is megszuntetnenk.   A Fold termeszetesen
a rajta levo oraval tovabb keringene, mig a masik mondjuk a Plutoeval
koze lazonos sugaru palyan.
   De igaz az, hogy a Tejutrendszer karjaban elhelyezkedo Naprendszer
kovetkezteben  tovabbi forgas reszese  az atomora,  amelyet szinten ki 
kell kuszobolnunk,  aminek  reven az ora jarasa tovabb gyorsul. Az ora 
jarasa addig gyorsul, amig a forgomozgasat meg nem szuntetjuk.
  A ket amerikai fizikus kiserletet  kiterjeszthetjuk-e  a
Tejutrendszerre?  Az  ilyen kiterjesztes ellen nem emelheto elvi
kifogas, igy  el kell ismernunk, hogy ez megteheto. Korlatozza-e
valami ezt a kiterjesztest? Elvileg nem, a keringes sugara tetszes
szerint  novelheto. Ennek a kovetkezmenye:
    ha egy jelenseg az  egyenes vonalu egyenletes mozgas esetet
vegtelenul megkozelito esetben is  fellep,  (mint az elobb  reszletekben 
tobbszor is hivatkoztunk erre), akkor  a jelenseg  az egyenes vonalu
egyenletes mozgas esetere is igaz! Vagyis a  logikai lepesekkel  leve-
zetett eredmeny: Az  atomorakon tapasztalt jelenseg a kulonbozo
sebessegu inerciarendszerekre is ervenyes.
   Ha a jelenseg  ervenyet ilyen forman kiterjesztettuk az egyenes
vonalu egyenletes  mozgasra, ezzel a halado mozgas abszolut jelleget
is igazoltuk.
   Maskent megfogalmazva, ha egy inercialis mozgast vegzo orat foko-
zatosan addig lassitunk, amig ismetelt inercialis allapotaban az ora
jarasa  maximumot  mutat, a rendszer (itt =  ora) abszolut nyugalomba 
kerult. Barmely mas  test hozza kepest valo mozgasa abszolut mozgas.
A  kiserlet  feltetelezi az egyeb okokbol torteno, az ora jarasat
befolyasolo  tenyezok pl.  homerseklet allando erteken tartasat, ill.
korrekcios  tenyezokkel  valo figyelembevetelet.
   Mivel   az egyenes vonalu egyenletes mozgasok  abszolut jellege a
tomegvaltozasbol (Lasd:  "Az  abszolut mozgas  elve" korabbrol), mint
egy mas okbol es  mas modon  is -de az orak  esetevel  szigoruan ara-
nyos  kapcsolattal-  kovetkezik, igy mar  ket olyan  fizikai jelenseg
mutat az abszolut mozgasra, hogy  ezt a kiserletet is az abszolut
mozgas igazolasanak kell tekintenunk.

Tisztelettel    B. Janos
+ - Livia irta : (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> A Tudomany 308#-ban irta ,
> altalam teljesen ismeretlen szemely, hogy jo
> volna a Fekete Lyuk temajat ismet felvetni.

Kedves Livia,

Gondolom az a cim amirol most kuldom a levelem, mar ismerosebb.
Ha megse, akkor ajanlom figyelmedbe a Tudomany 220-290 szamait.
Nem azert, hogy velem ismerkedj hanem, hogy a megtargyalt, es
felvetett problemakkal talalkozzal.
	Tobbek kozott a fekete lyukrol is esett szo. Nemi 
osszefoglalot talalsz a;

http://www.mufi.hu/~riesz/rel.htm
        cimen. Valamint a,
http://sgi30.rmki.kfki.hu/~hoi/rel.html
	cimen.

Egyebkent meg udvozlom a tarsasagot, es orommel latom, hogy az
elmult heten ujra megugrott a lista forgalma. Ha atragtam magam
rajtuk, majd jelentkezem.
	
Horvath Pista
+ - Re: Fekete lyukak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv,

> Bar nem vagyok teljesen kompetens a temaban, bevezetonek azert talan jo
> lesz.

  Pontositas, kiegeszites kovetkezik:

> A fekete lyukak a csillagokbol lesznek. Azokbol, amik az atlagosnal
> nagyobb meretuek, es eletuk utolso szakaszaban voros orias lesz beloluk.

Pontosan: azokbol, amik a megfelelo Chandrashekar hatar felett vannak.
Lasd alabb.

> Mikor oriasra megnonek, egy ido utan (par millio ev :)) megszunik a
> belsejukben a magfuzio, es elkezdi oket a sajat gravitaciojuk osszenyomni
> (bar a sorrendre nem eskudnek meg). Es mivel oriasiak, a sajat

  Tulajdonkeppen egyszerre tortenik. A csillag *kozepe* kieg, nincs tobb
anyag (hidrogen) ami fuzionalhatna. A 'tuz' atterjed egy gombhelyra, ami
terjed kifele. Ahogy megy az eges kifele, a gravitacios vonzas egyre
kisebb, igy az eges sugarnyomasa 'felfujja' a csillag anyagat. Kozben az
egesen beluli resz elkezd zsugorodni, mivel nincs sugarnyomas, ami
ellensulyozna a gravitaciot. Az osszezsugorodastol persze kegyetlenul
fel tud melegedni a kozepe, amitol ujabb tipusu reakciok indulnak be
(pl. He fuzioja, stb.). Ezek nagyon gyorsan kiegetik azt az elemet is
a magbol, es ujabb gobhely indul el kifele, majd megint egy ujabb.
Gyakorlatilag a csillag tomege donti el, ely reakciok tudnak beindulni.
  Ha mindez lezajlott, akkor marad egy feher torpe. Ez szinten zsugorodik, DE
megall egy ido utan ha eleg kicsi. Vegula Fermi-gaz nyomas fogja egyensulyban
tartani. Aki tanult szilardtest fizikat, az tudja ez mi. A tobbieknek:
Az elektron, mint fermion (azaz feles spinu reszecske) a Pauli elv miatt
nem tud osztozkodni palyakon, mindnek kulon palya kell. Viszont az ujabb
palyak egyre nagyobb energiajuak. Raadasul az energiak nonek, ha a meretuk
csokken. Ebbol egyenes modon jon egy nyomas: kiszamolja az ember, hogy
kicsit osszenyomni az elektron gazt mennyi energiaba kerul (azaz mennyivel
emelkednek az egyes palyak energiai, annak mennyi az osszege -- a nyomas
ezen energia osztva a terfogat valtozassal). Ez a nyomas fogja a gravitaciot
ellensulyozni. Ebbol lesz feher torpe, ami szep lassan (nagyon lassan!) kihul.
  Ha a feher torpe eleg nagy (ez az egyik Chandrashekar hatar, asszem 
1.4 naptomeg) akkor energetikailag megeri az elektronoknak es protonoknak
neutronna egyesulni (ami normalisan forditva igaz a tomegkulonbseg miatt
-- a neutron szabadon bomlik elektronra es protonra), mivel ugyanannyi
neutron kisebb helyen fer el, mint elektron a nagyobb nyugalmi tomeg miatt.
Az igy nyert gravitacios energia fedezheti a reakcio energiaigenyet. Ebbol
lesznek neutron csillagok, amiket szinten a fermi-gaz nyomasa tart
egyensulyban, csak most neutronok vannak elektronok helyett. Ezeket altalaban
mint pulzarokat latjuk (gyorsan valtozo radio forrasok). Ez eleg egyszeruen
mukodik: a neutroncsillag altalaban forog, es e miatt altalaban van nemi
magneses tere. A fele tarto anyag, ha toltott, nagyon felgyorsul, es
a magneses ter miatt a magneses polusoknal csapodik be (mint a sarki feny
a foldnel). Az utkozes massziv sugarzast biztosit, de nagyon iranyitottan
(i.e. egyenesen felfele a magneses sarkoktol). Tekintve, hogy a forgasi
es magneses tengely nem esik egybe, ez a sugarnyalab egy kupot ir le.
Ebbe kerul idonkent bele a megfigyelo (a foldon). Azaz nem a sugarzas
valtozik periodikusan (nemi ingadozas azert van), hanem az iranya.
  Namost ha meg nagyobb a csillag, akkor mar a neutron gaz nyomasa sem
eleg az egyensulyhoz, es 'osszeroppan' a csillag. Lesz belole (emlekeim
szerint) type-II szupernova. Van egy olyan verzio is, hogy nem eleg nehez,
de majdnem, viszont van egy tars csillag. Ettol folyamatosan sziv el
anyagot, es egyszer csak atlepi a hatart, es osszezuhan. Ez lesz a type-I
szupernova.
  Ezek a robbanasok egyebkent nagyon hasznosak, mert kulonben nem lenne
ember. Ugyanis a fuzio vegallomasa a vas, annal nehezebb magokat energetikai
okokbol nem tud letrehozni egyensulyi folyamat. Ezek a robbanasok azok,
amik a nehezebb magokat termelik, es juttatjak ki a terbe.

> Bar igazabol ez egy hipotezis (ami ugyan
> valoszinu), de bizonyitast sohasem nyert a letezesuk, mert semmifele
> informacio nem juthat el beloluk hozzank. Ezert ott feltetelezheto a
> fekete lyukak letezese, ahonnan feltunoen nem jon semmi.

  NEM!!!!!!!!!!!!!!!!
  Eppen hogy onnan jon a legtobb sugarzas, ahol fekete lyukat gyanitanak!!!!
Az igaz, hogy az esemeny horizonton *belulrol* semmi nem jut igazan el
hozzank (jo, van a Hawking sugarzas), de a hataron *kivul* ott van egy
boduletesen koncentralt gravitacios eroter. Ha valahonnan anyag jon, az
iszonyatosan felgyorsul, felmelegszik, es sugaroz (izzik). Kurrens elmeletek
szerint a Seyfert galaxisok, kvazarok (ugyanaz, csak messzebb) kozepen
pont egy fekete lyuk van, es az sugaroz. Ezen objektumok fenye osszemerheto
az egesz galaxis fenyessegevel (1-2 nagysagrenden belul van -- a tejutban
10^12 csillag van, azaz minimum 10^10 napnak megfelelo fenyrol lehet szo).
  Szoval fekete lyukat ugy keresnek, hogy mernek tomeget (ezt lehet) es
meretet. Ha tul sok tomeg van tul kis helyen, akkor az *valoszinuleg* fekete
lyuk. Valoszinu, hogy a tejutrendszer kozepen is van egy belole, de ez
nem bizonyitott, csak 'gyanus'.
  Ha valaki ugy erzi, el tudja mondani a fekete lyuk fizikajat TIT szinten,
ne habozzon. En tobbszor probaltam, es belebuktam.

Udv,
  Gyula

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS