Kedves Gyuri!

Koszonom a hozzaszolast.

Az irod:
>A magyar muszaki 'ertelmisegiek' koreben nehany 'legenda' terjedt el, amit Te
>is emlitettel cikkedben....
Nem egeszen ertem, hogy a mondatban az aposztrofok alkalmazasa milyen
tobbletjelentest takar. Gondolok itt a "magyar muszaki ertelmiseg"
reszletre, amely szerintem egyeb irasjelek nelkul is vilagos kifejezes.
Kesobb el is hagyod...

Tovabba, azt irod, engem idezve:
>Irod ..."Legfobb termelo eronk az olcso es szakkepzett munkaero. (Foleg azert
>olcso, mert ugyanakkor szakkepzett!) Lehet hogy az olcso (es ijedt, mert nem
>szokta a munkanelkuliseget es fel a szocialis gondoktol, talan nem is
>alaptalanul...)" Sajnos ez nem igaz. Az igaz hogy a magyar muszaki
>ertelmisegiek sokkal olcsobbak mint nyugat-europai vagy USA-beli tarsaik, de
>ertekaranyos kvalitasban es termelekenysegben messze elmaradnak az azsiai vagy
>orosz tarsaiktol.
..[stb. M.P. ]

Biztosan. De, en a szakkepzett munkaerorol beszelek, nem a magyar muszaki
ertelmisegrol. Tovabba az iparrol beszelek, nem pedig kizarolag a software
iparrol. A software ipar tobb vonatkozasban kulonbozik mas hagyomanyos
iparagaktol, peldaul a gepkocsigyartastol: 
- beruhazas idoigeny
- alloeszkoz igeny
- letszam, specializacio
- termek tarolas, szallitas
- stb.

Software:
Mindemellett en nem tartom gazdasagi meretekben okos gondolatnak a moszkvai
es indiai software fejlesztokkel valo versengest. Mindket orszagban vannak
sulyos gazdasagi problemak, es egyes emberek, ha tehetik, kulfoldi
munkaadonal keresnek menedeket. Nem hiszen hogy az altaluk vegzett
tevekenysegtol fog peldaul az orosz gazdasag kilabalni a katyubol. Ha
magyar gazdasagot akarjuk kicibalni a godorbol, akkor ehhez nem egyeni
software fejlesztok nyugati foglalkoztatasa szukseges, hanem olyan hazai
cegek fellepte a vilagpiacon, akik project-et vagy annak egy reszet kepesek
onalloan, magas minosegi kovetelmenyeknek elegetteve megoldani. A hazai
alatt nem azt ertem, hogy az ajtofelfa nemzeti szinure van mazolva, hanem
hogy a nyereseg Magyarorszagon csapodik le. Nagyon remelem, hogy azok a
hazai cegek, akik kepesek nyugati versenytarsaik elol project-et szerezni,
tendert nyerni, nem fognak tul alacsony arert dolgozni, mert akkor a
tehetsegesebbek mehetnek havi 300$-ert vizhordonak, a tobbiekrol
elkepzelesem sincs. 

Szoval, nem hiszem hogy az altalad hozott pelda ipari szinten altalanos
tanulsaggal szolgalna, avagy mint irtad "Sajnos ez nem igaz.". 

Valamint irod:
>Abban igazad van hogy ha jol mukodik nem kell megjavitani....de a kerdes az
>hogy a ma a vilagpiacon el lehetne-e adni egy olyan rendszert amelyik PDP-8-re
>van epitve ? Nyilvanvaloan nem... 

Egyetertek teljes mertekben. E sorok irasa kozben nem az jart az eszem- ben
hogy: lam-lam milyen jo rendszert keszult annak idejen a KFKI-ban, nem tud
valaki vevot? Hanem arra szerettem volna celozni, hogy egy jol mukodo
rendszernek van egyfele lepeselonye, a modernebbel szemben. Talan
szerencsesebb lett volna olyasmivel peldaloznom hogy ha egy vegyi uzemben
regi, jol mukodo folyamatiranyito rendszer van, akkor "osdi, dobjuk ki"
szemlelet helyett erdemesebb lehet addig hajtani amig megy.


Tisztelettel

Meszaros Peter

SZALON segitseg-felmeres


Hello!

I WOULD NEED _YOUR_ HELP!

I am a University of Toronto graduate student in history, who is planning
to write his thesis about the relationship between Jews and Gentiles in
Hungary between 1965 and 1995. I have done considerable research by now,
but seem to have a lot of trouble with locating primary sources of the
period, i.e. documents, statistical data, etc. I would seriously appreciate
if you could help me with the following: 

a) Do you know any person who is of Jewish origin, and lived in and/or 
immigrated from Hungary during the period mentioned above? Could you help
me get in touch with him/her? 

If you are such a person yourself, would you be willing to fill out a short
_general_ questionnaire? Your name and the information provided would, of
course, be protected. 

b) Do you know of any document(s) or collection thereof related to the 
subject and available in Canada or the United States? 

c) Can you recommend any secondary source (books, essays, articles, 
etc.) dealing with this subject?

d) If you are a non-Jew of Hungarian origin, and lived in and/or 
immigrated from Hungary during the period mentioned above, would you be
willing to fill out a short _general_ questionnaire? Again, your privacy
will be protected.


NOTE #1: I know that there is a great deal of information available 
regarding this issue up until 1948, most of which I am fairly familiar
with; I am, however, dealing ONLY WITH THE 1965-1995 PERIOD.

NOTE #2: However extreme your view might be, I will protect your 
privacy. I WOULD TRULY APPRECIATE, NEVERTHELESS, IF YOU SPARED ME FROM
GENERAL HATE-MAIL.

NOTE #3: I am of Hungarian Jewish origin myself, bilingual in Hungarian 
and English. If you prefer using one language to the other in our
correspondence, please indicate your choice. 

Thanks for your time and patience. Take care 

Robert

Lazar Gyuri irja a 889-es szamban :
>Oszinten megmondom fogalmam sincs hogyan kerult Bulgaria ebbe uzletbe, de
>jelenleg tobbszaz bolgar programozo dolgozik kulonfele fejleszteseken USA-beli
>cegeknek.
Bulgaria az egyik "KGST high-tech orszag" volt. Ohozzajuk tartozott peldaul
az ipari robotok fejlesztese es gyartasa. Van is itt Rennes-ben az INSA-n
egy bolgar mini robotizalt gepsor az egyetemistak oktatasara, jomagam
lattam, hogyan telepitik ide. Alapjaban veve a celnak megfelel - szepen
gurigaznak rajta a muanyagkockak, amiket kicsiny robotok pakolasznak ide-
oda - de kezdetben volt baj boven. Peldaul a dokumentacio csak bolgarul
volt meg es ez (valamiert ...) zavarta a franciakat. Tobb ember tobb evig
dolgozott rajta, hogy most mar minden gombnyomasra menjen. No igen, a high-
tech, az szakismeretet igenyel ...
De elkalandozom ! Mindezzel azt akartam mondani, hogy van egy mernokreteg
Bulgariaban, ami alkalmas vilagszinvonalu fejlesztomunkara, ezt szamos jol
sikerult szamitogepvirus is bizonyithatja ... Valoszinuleg roluk beszel
Gyuri. A gond az oktatasukkal lehet, mert egy masik bolgar ismerosom
dicseroleg szol az egyik itteni oktatasi intezmenyrol, amit en hatarozottan
a BME szinvonala alattinak tartok. O a szofiai egyetemmel hason- litja
ossze.
Visszaterve az eredeti temara, megeri-e az "olcso magyar munka- erobe"
befektetni ? Meglehet, nem is olyan olcso, ha jol megkapargatjuk, de ne
feledjuk: Thaifold messze van Nemetorszaghoz, Magyarorszag meg kozel. Ahol
igazan olcson lehetne termeltetni, ott meg kaosz van (Oroszorszag, Romania,
stb ...), igy a visegradi negyek jelentik azokat az orszagokat, ahol kozel
is van Europa es a munkaero sem olyan draga. Persze Csehorszag kozelebb is
van, stabilabb is gazdasagilag es nincsenek hatarvitai meg haboru a deli
hatarai menten, igy most o van a legelonyosebb helyzetben. De azert
Magyarorszag helyzeti elonye sem lebecsulendo. Jo sok munka fog kelleni
ennek az elonynek az eljatszasahoz ... 

Udv, Gabor

Balogh Eva irja a 889-es szamban :
>Miert kell nyugati befektetoknek eladni ezeket a gyarakat? Azert, mert
>Magyarorszagon nincsenek olyan emberek, akik elegendo tokevel rendelkeznek
>ilyenfajta vasarlasokra.
Eppenseggel lehetne nekik toket adni, mint ahogy mashol meg is tettek a
voucher-s privatizacioval (Csehorszag). Magyarorszagon eppen a gazdasag
igen rossz helyzete miatt van szerintem szukseg a kulfoldiek bevonasara. A
kulfoldi jo esetben
1. Penzt fizet az allamkasszaba, amikor megveszi a gyarat szemben a
magyarral 2. Piacot hoz, amire termelni lehet.

Rossz esetben :
1. Penzt hoz, de keveset
2. Nem hoz piacot, hanem megveszi a magyar piac egy reszet. 

Node ki a fene donti el, a jo vagy rossz esettel allunk szemben ? 

Udv, Gabor