Ma 1997 oktober 9-en romaban boldogga avatta II. Janos Pal papa Apor Vilmos
puspokot. A mai moralis kaoszban azt hiszem nem csak buszkek lehetunk ra, de
meltan tekinthetjuk peldakepunknek Boldog Apor Vilmos puspokot.
Roviden ismertetem eletet es vertanusagat. Azt megelozoen azonban szeretnem
elmondani, hogy varosunkban lakik egy asszony, aki azok kozott a lanyok
kozott volt 1945 husvetjan a gyori Puspokvar pincejeben, akik vedelmeben
Apor Vilmos a halalat lelte. Cserkeszeink az esemeny alkalmara viraggal
koszontottek. (Dr. Sz. Oszkarnet)

Apor Vilmos (1892-1945)
---------------

Baro Apor Vilmos 1892 februar 29-en szuletett Segesvaron, szekely fonemesi
csaladbol. Kozepiskolait jezsuita kollegiumokban vegezte, teologiat az
innsbrucki egyetemen tanult, ott is doktoralt.
1915-ben szenteltek pappa. Gyulan volt kaplan, majd katonalelkesz egy
korhazvonaton. 1918-tol plebanos lesz Gyulan. Kulonosen a szocialis
problemak foglalkoztattak, sokat tett amunkasifjusag felkarolasara. 
A gyori puspoki szeket 1941 marcius 2-an foglalta el. Mint puspok batran
szembeszallt az eroszakos torekvesekkel, mindent elkovetett az
uldozottekert. (Meg Hitlerenel is maganlevelben tiltakozott.) Vertanuhalalat
is ez okozta.
1945 marcius 30-an (nagypenteken) halalos lovest kapott egy reszeg szovjet
katonatol, a gyori pspokvr pincejeben osszegyujtott asszonyok es lanyok
vedelme kozben. Husvethetfon, aprilis 2-an halt bele seruleseibe, miutan
szeretett hazajaert imadkozott es megbocsajtott ellensegeinek.
Ideiglenesen a gyori karmelita templom kriptajaba temettek el. A kommunista
rezsim alatt tilos volt meg nevenek emlitese is. 1986 majusaban az ej leple
alatt titokban vittek at hanvait a gyori szekesegyhaz Szent Laszlo
kapolnajaba. Sirjat azota allandoan diszitik a hivek friss viragai. 1996
szeptember elejen II. Janos Pal papa is imadkozott Apor puspok sirja elott.

Udvozlettel mindenkinek: Teddy

no comment:

"A kapitalista hadsereg jellemzoi

A kapitalizmus megjelenesevel egyutt letrejott hadserege is. Celja
es feladata ma is valtozatlan... Napjainkban tanui lehetunk annak,
hogy a kapitalista vilagrendszer politikai, tarsadalmi es gazdasagi
valsaga egyre inkabb elmelyul. A valsag joggal valtja ki egyes
orszagokban a dolgozo tomegek elegedetlenseget es cselekvo
ellenallasat. A sztrajkok, kulonbozo megmozdulasok, az erosodo
munkasmozgalom leverese az uralkodo korok hatalmi poziciojanak
megtartasat jelentik, tovabbelest biztositva a kizsakmanyolo,
nepellenes tarsadalmi rendszerek szamara. Ennek erdekeben
szamtalan esetben alkalmazzak HADSEREGEIKET IS. (...)
A fejlett tokesallamok terveik megvalositasara agressziv katonai
tomboket hoztak letre, amelyek kozul elsosorban a NATO a
VILAGBEKE LEGFOBB VESZELYENEK TEKINTHETO. Nincs
a vilagnak egyetlen olyan tersege sem, ahol ne fenyegetne
agresszio a szocializmusert, a tarsadalmi haladasert kuzdo nepeket
es mozgalmakat.

 ... A katonai szolgalatot teljesito egyszeru emberek politikai,
ideologiai megdolgozasara, a kapitalista hadseregek agressziv
celjainak elfogadtatasara, a hadseregen belul felmerulo halado
gondolatok kiirtasara a parancsnokok minden eszkozt
felhasznalnak. Feltetlen engedelmessegre, a kizsakmanyolo  rendszer
iranti fenntartas nelkuli elkotelezettsegre igyekeznek
'nevelni'. A katonai szolgalat teljesitesekor nem gondolkodo
emberekre, hanem a parancsokat vegrehajto, ha kell, olni, gyilkolni
kesz katonakra van szukseguk, akik megvalositjak az uralkodo
osztaly orszagon beluli es tuli politikai es hatalmi torekveseit."

Keleti Gyorgy, 1988, "Honvedelmi ismeretek", kozepiskolai tankonyv

Mivel a politika ide sem valo, hat csak roviden.
Szakmary Adam-nak:
En ugyan itt vagyok Koreaban, de azert a neten fent van nehany
magyar napilap. Azokat elolvasva, meg a Nepszabadsag szerint is,
legfeljebb 20%-ban igaz amit irtal. Maskor jobban tajekozodj legy
szives mielott valaszolsz. En csak kerdeztem. A te valaszod viszont
meg Kuncze ur valaszanal is elfogultabb volt.
Mizsei Janosnak:
En tudom rosszul, hogy a VITA politika mentes?
Mar honapok ota nem olvasok VITAt.
Horvath Pista

Cser Ferenc a VITA 842-ben volt szives szavaimat "felreerteni":
~~~~~~~~~~ 
Feri> Thiering konyveit Pista kezbe sem veszi, mert:
en>> 1. Az Interneten tajekozodtam, s a velemenyeket, vagy a konyvekbol
en>>    kimazsolazott ADATOKAT (utobbinal a vilagnezet aligha szamit!)
en>>    mindenfele vilagnezetu emberek irtak...
Feri> Ez logikus hozzaalas, kulonosen egy a hitet felto ember reszerol. 
Feri> Ami rosszat irnak rola, azt elfogadja, ami jot, azt nem.

Vajon Feri honnan veszi, hogy elfogultan valogattam, s vajon mekkora
betukkel kellett volna irnom azt, hogy elsosorban *ADATOKAT* gyujtottem?  Az
sem felel meg a valosagnak, hogy nekem a "hitemet kellene felteni" akar
Thieringtol, akar masoktol. A VITA olvasoi kozul eppen Ferinek kell
legjobban tudnia, hogy Thiering mesei ellen kizarolag _tenybeli_ kifogasaim
voltak, melyekre Feritol rendre csak kitero vagy sertodott valaszokat
kaptam.  Megirhatom azt is hogy miert is nem olvasom Thiering muveit:
elsosorban azert, mert az eddigi tajekozodasok alapjan olyan targyi
tevedesei vagy mellefogasai kerultek napvilagra, amelyek miatt szamomra
hiteltelenne valt. Akkor meg minek olvassam?! A mesekbol mar kioregedtem...

A tetszhalal mese
~~~~~~~~~~~~~~~~
Jonehany problema a VITA olvasoi elott is ismeros mar, hiszen Kafarnaum,
Nazaret, Qumran, a nazarenusok, Pal levelei tobbszor teritekre kerultek az
elmult ket ev vitai soran. 1996 tavaszan szobakerult a tetszhalal-mese is,
mely szerint Jezust borba kevert kigyomereggel tetszhalotta tettek volna.  A
mese szerzoje bizonyara nincs tisztaban vele, hogy az alkohol a kigyomerget
roncsolja, s azzal sem, hogy szajon at adva nem igazan hat, mivel a
kigyomerget a gyomor megemeszti. Igy nem benulast/halalt okoz, hanem gyomor-
es belhurutot! Ha pedig a verkeringesbe juttatjak (a verkeringes vagy a
legzokozpont megbenitasaval _igazi_ halalt okozva!), akkor igen naiv dolog
azt hinni, hogy purgaloszerrel (aloe) "magahoz teritik" a mergezettet.  Feri
emlitette a sebek mirhaval torteno fertoteleniteset is, de ehhez bizonyara
Hamupipoke madarkai is kellettek! Ugyanis Nikodemus aloe/mirha KEVEREKET
vitt (a gorog szovegben "migma" all), marpedig a purgaloszer (aloe) nyilvan
belsoleg, a fertotlenitoszer (mirha) pedig kulsoleg alkalmazando, a
kevereket tehat valahogy szet kellett volna valogatni...  
Osszefoglalva: a hiteltelensege mellett (hiszen nincs semmi bizonyitek) ez 
a mese raadasul fizikai keptelenseg is, semmikepp sem veheto komolyan.

Szakmai mellefogasok
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Nagyon tanulsagos Cser Ferinek a VITA #840-ben megjelent irasa is,
melybol Thiering tovabbi mellefogasaira derul feny:
  >Az un. pesher technika a Holt tengeri tekercsekbol kerul elo (pl. a
  >Habakuk pesher). Thiering ugy veli, hogy az Uj Testamentum konyveit mar
  >tudatosan ezzel a technikaval irtak.
Nem kell megilletodni a tudomanyosan hangzo heber eredetu "pesher" szo
hasznalatatol, s a pesher technika egyaltalan NEM AZT JELENTI, amit Thiering
ezen a cimen elkovet! A pesher technika ugyanis az  oszovetsegi irasok
egyfajta ertelmezese, adott kozossegre/korra valo alkalmazasa, nem pedig
a szavak szabad ujradefinialasanak a fedoneve, ahogy a tensasszony gondolja.

  >Thiering megadja azt a reszletes pesher szotarat, amit az ujtestamentumi
  >konyvek irasanal hasznaltak, igy barki ellenorizheti a "forditas"
  >hitelesseget.
Thiering munkajanak sulyos fogyatekossaga a bizonyitekok teljes hianya. 
Mig a Holt-tengeri iratok tobb peshert is talaltak az Oszovetseg konyveihez,
az Ujszovetseg allitolagos "pesher szotara" kizarolag Thiering konyveiben
talalhato - ergo o talalta ki. Ezek lattam komolytalan "hitelessegrol"
beszelni. De a legfajobb az a hanyaveti hozzaallas, amit pl. az alabbi
szovegresz is tukroz:

>Torteneti hatterrol roviden. Egy, az Istennel kotott uj szovetseg kia-
>lakitasat szolgalo misszio fejlodott ki az i.sz.e. 2. evszazad soran. Ez
>Enoch es Daniel "joslataira" alapszik. Ugyanis a vilag utolso evezre-
>det vartak es annak kezdete, a Nagy Jubileum idopontja korul volt egy
>eles vita. A Messias (folkent) orszaglasat szolgalta az a misszio, ami
>azutan kesobb reszben a mai keresztenysegbe nott at, elsosorban annak
>katolikus formajaba, reszben mas valtozatai gnosztikus kereszteny, zsi-
>do kereszteny, nazarenius neven ismertek. Ez utobbiak nem 100%-ban azo-
>nosak. A misszio intelektualis kepviseloi az esszen arisztokratak voltak.
>
>A misszio kesobb a Herodes-i vilagkephez csatolodott majd fokozatosan
>eltavolodott a klasszikusnak tartott zsido hitvilagtol. Ebben a kepben
>a vilag kiralya es a korulmeteltek abszolut uralkodoja a Herodes csalad
>tagja.

Ossze van itt kutyulva minden vallasi iranyzat, pedig annyit illene tudni,
hogy a kereszteny gnoszticizmus gyokere a hellenista (uj)platonista
pantheista-monista felfogas, ezzel szemben az esszenus mozgalom (qumrant is
beleertve) a judaizmusban gyokerezik. A keresztenyseg pedig kifejezetten a
Jezus kore gyult tanitvanyi korbol indult ki. Ezeket egy kalap ala venni
nagy mellefogas. A gnosztikusok onmegvaltast hirdeto tanaiban nincs helye
semmifele "szovetsegnek", vagy "Messias orszaglasnak". A qumrani kozosseg
tagjai pedig nem egy, hanem tobb Messiast vartak - persze nem az "idegen"
(idumeus) Herodes csaladjabol! A keresztenyek pedig a Nazareti Jezusban _mar
megtalaltak_ az egyetlen Messiast.

  >Thiering szerint a legelso a Janos evangeliuma volt, amit 37-ben irtak.
  >Ez volt a modell, aminek alapjan azutan a tobbi 44 es 48 kozott
  >megszuletett.
Janos Mark a "MARK evangelium" szerzoje, s jeruzsalemi leven nem sok
halasznivaloja akadhatott. Mivel Feri a szoveg kesobbi reszeben Ireneusra es
Alexandriai Kelemenre is hivatkozik, leszek bator megjegyezni, hogy
mindketten azt allitjak, hogy _Janos_ es hogy _utolsokent_ irta
az un. Janos evangeliumot. /lasd pl. Adv. Haer. III.1,1/

  >A konyv eredetileg a 21. resznel befejezodott, az utolso, a 22. reszt
  >44 utan csatoltak hozza (49), amikor Jezus es Peter kozotti ellentetek
  >elsimultak.
Thiering talan a matematika konyvet is pesher tecnhikaval olvassa?!  
Az altalam ismert Janos evangelium ugyanis a "tanitvanyi hozzatoldasnak"
tartott resszel egyutt is csak 21 fejezetbol all.

A hamis "igazolasok"
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
  >Hogy Vatikan ismeri-e az ujszovetsegi konyvek eredeti ertelmet, vagy nem,
  >azt nem tudom. Hogy Ireneus ismerte, az biztos.
Ireneusra kar hivatkozni, ugyanis szinte minden szavaval cafolja Thiering
sajatos nezeteit. Peldaul szerinte az  apostolok sohasem tanitottak ahhoz 
hasonlo "titkos miszteriumot", amit a gnosztikusok hirdetnek. /a.h.III.3,1/,
s hogy az igazsag kizarolag a katolikus tanitasban talalhato meg, mert
az eretneksegek KESOBBI kepzodmenyek, s eredetuk nem vezetheto vissza az
apostolokig /a.h.III.4/. (Janos evangeliumarol lasd fontebb)

>De a hatalomra keruleset kovetoen Vatikannak (4. szazad) mar nem is volt
>szuksege arra, hogy ismerje. Ez azert egyertelmuen latszik.
>A Jezus utodok vervonala (Desposinik) elleni follepest nagy mertekben
>megkonnyitette a "szuznemzes" es Jezus "collibatus"anak a koncepcioja,
>ami nem ilyen ertelemben szerepel az eredeti konyvekben es jelen formajat
>tekintve csak kesobb kerultek be az egyhazi tanok koze (pl. 325 Nicea).

Szoval az egesz Thiering-mese csak azert kellett, hogy legyen urugy a
Vatikan-ellenes maszlag elhintesere?! "Ez azert egyertelmuen latszik..." 
De a logikatlansag mellett vaskos "tevedesek" vannak: 
1. A keresztenyseg nem "szuznemzesrol" hanem MEGTESTESULESROL beszel.
   Nagy kulonbseg!
2. A megtestesules nem a 4. szazadban "kerult be" az egyhazi tanok koze,
   hiszen mar Antiochiai Ignac leveleiben is szerepel (107 korul),
   az evangeliumokrol meg Ireneus muveirol nem is beszelve.
3. "Jezus utodokrol", vagy plane az ellenuk valo "fellepesrol" beszelni, 
   komolytalan, kulonosen igy, konkret nevek/evszamok nelkul - a bizo-
   yitekok hianyarol enm is szolva...

  >A gnosztikus iratok tomege sok mindenben alatamasztja Thiering ertelme-
  >zeset.
Ennek epp az ellenkezoje igaz, vagyis cafolja! Pl. a "Tamas evangelium"
utolso passzusa azt a kozismert gnosztikus felfogast tukrozi (Maria
Magdolnaval kapcsolatban), amely szerint a foldon tilos a nemi elet, s az
udvosseghez az egi szferakban kell ferfinak es nonek ANDROGYN (himnos)
PAROKAT alkotni. Ez szoges ellentetben all a Jezus alltolagos (foldi)
hazassagarol szolo mesevel. Lassunk egy masik peldat is:
  >... a negy evangelium szerkesztese mogott maga Jezus allhatott. Nem, mint
  >Isten, hanem mint hus-ver ember, ahogy a kortarsak egy nagy resze ra
  >emlekezik, ahogy az pl. a fonnmaradt gnosztikus konyvtarbol kiderul.
A Nag Hammadi-ban talalt gnosztikus irasokban Jezus alatalaban mint a
mennybol alaszallott, asztraltestben megjeleno (az avatatlanok szamara
lathatatlan!) Megvaltokent mondja el tanitasat, szo sincs tehat testi
szuleteserol, hus-ver embersegrol. Egyszoval a gnosztikus irasok sem
tamasztjak ala Thiering "ertelmezeset", tessek valodi bizonyitekot
keresni!

Cserny Istvan

> MA SINCS MAS ALTERNATIVA, Isten nem valtozik meg, o es szava
> mindorokke ugyanaz. (Vagy kereszteny, vagy balvanyimado vagy...)

Ezek szerint mi, zsidok es a muzulmanok balvanyimadok vagyunk?
(Hogy a Bahai-hivoket vagy Zoroaszter kovetoit mar ne is emlitsem...)
Szerintem sokat kene erolkodnod, hogy bebizonyitsd. Vagy megis van 
mas alternativa?

Udv, Gabor
***********************
Zalai Gabor

http://edu.jcc.hu/zalai
(36-1)-351-5587

Tisztelt VITA !

Amint azt igertem a 861-es VITAban, Ottoval megprobaljuk
korbejarni a szabadsagfelfogasat es most vegre talaltam egy kis
idot ra. :-) Elobb-utobb remelem az oktatasi programjara is
sort kerithetunk, bar azt szivesebben vennem, ha egy pedagogussal
es nem egy magamfajta mernokkel vitatna meg, de ha nincs jelentkezo,
magam fogok belevagni. Ezt fenyegetesnek is vehetitek. :-)

VITA 861:
>Tezis1: Ugy gondolom a szabadsagva'gy egy belso kesztetes amely az
>embereket uj szamukra meg ismeretlen teruletek felfedezese fele hajtja
>,azzal a tudatalatti remennyel ,hogy az majd elet problemaira megoldast
>adhat.
Szerintem ez mar egy elvonatkoztatott definicio. A szotar
a szabadsagot hiannyal, a hatalom es ellenorzes alavetettsegenek
hianyaval definialja. Gyakorlatiasabb megfogalmazasban: kulso
megkotesek nelkuli cselekves es beszed lehetosege a szabadsag.
Onmagaban tehat a szabadsag nem keszteti az embert semmilyen
cselekvesre, pusztan csak azt garantalja, hogy cselekedete
onmagatol eredeztetheto es nem valami kulso erotol. Otto
definiciojat tehat nem tartom praktikusnak.

>Megjegyzes: Eddig az embereknek az alapveto problemajuk az volt ,hogy
>legyen mit egyenek ,legyen ruhajuk ,legyen fodel a fejuk folott.
>Ezek erosebb kesztetesek mint a szabadsag va'gy kesztetese.
Igen, ez a jol ismert Maszlov-i szukseglethierarchia.
A szabadsag valoban alacsonyabb prioritassal szerepel ebben a
hierarchiaban, mint a testi szuksegletek kielegitese. Magam egyebkent
tul merevnek erzem ezt a szukseglethierarchiat. Ugy talalhatjuk
peldaul, hogy a testi szuksegleteink magasabb szintu kielegitesehez
tobb szabadsagon keresztul vezet az ut es ekkor a szabadsag hirtelen
a legfontosabb szukseglette valhat.

>Tezis3: Ugy gondolom ,hogy az emberek egyre inkabb feladjak onmaguk
>szabadsagat es probalnak beilleszkedni a tarsadalom egyre bonyolodo
>rendjebe.
Hmm, ez egy erdekes kijelentes. Altalaban a modern nyugati
tarsadalmakat tul individualistanak szokas tartani, az egyenek egyre
kevesebbet torodnek a tarsadalommal es egyre tobbet magukkal, mondja
a mantra. Erre indoklast kerek vagy peldat.

>Tezis4: Ugy gondolom ez a szabadsag megelese szempontjabol nem helyes
>,hisz akkor vagy csak igazabol szabad ha onmagad vagyait megeled es
>ezt nehez megvalositani ,ha nem onmagad ha nem a tarsadalom szabalyai
>szerint cselekszel.
Abszolut ertek-e a szabadsag ? Szerintem nem, meg individualista
megkozelitesben is az egyen erdeke az elsobbrendu, altalaban pedig
a tarsadalom erdeket szoktak fontosabbnak tartani. Nekem neha kedvem
volna szetverni ezt a masinat, amin potyogok es utolag azt hiszem, jol
teszik, hogy szabadsagomat korlatozzak es nem engedik ezt nekem
csinalni. :-) Komolyra forditva a szot: a tarsadalmat igazgato szabalyok
altalaban racionalis megfontolasok eredmenyei.

>Tezis5: Ha onmagad szabalyai szerint elsz ,az nem jelenti a
>tarsadalomtol
>valo izolalodast ,ha nem azt ,hogy tudatos eletet folytatva onmagad
>szabalyain keresztul eled meg tarsadalmi szabalyokat.
Vagyis relativizalod oket, azt mondod, hogy te ugyanugy
le tudod merni egy szabaly racionalis voltat, neked ehhez nem kell
a tarsadalom segitsege. A szabaly ereje tehat relativva valik.
Nem vall ez tulsagos magabiztonsagra ? Itt van egy vilag, amelyik
lassan felfoghatatlanul bonyolultta valik, abban bizol, hogy amit
a kor legjobb gondolkodoi sem tudnak kitalalni (miszerint mikent
eljunk a legmegfelelobben), abban a te raciod mindig, minden helyzetben,
azonnal kisegit ? Nem egyszerubb ratamaszkodni egy szabalyra, valami
biztos talajra es azt mondani, ha valami sok ezer even at mukodott,
akkor talan most sem hagy cserben ?

>Tezis6: A tarsadalom kikell epitsen egy figyelo strukturat amely
>erzekenyen felismeri minden egyen akaratat ,es a tarsadalmi donteseit
>ezen akaratok szerint hozza meg.
Minden egyen, azt mondod. En mernok vagyok, vegyunk egy egyszeru
modelt. Van ket szemely, koztuk van 1 darab kapcsolat. A model primitiv,
mert azt mondom, siman leirhatom az egymasra gyakorolt hatasokat egy
darab kapcsolattal. Van harom szemely, koztuk mar 3 kapcsolat van.
4 szemelynel ez a szam mar 6, novekedni pedig N^N rendben novekszik.
Ez azt jelenti, hogy pillanatok alatt a kapcsolatok attekinthetetlen,
ellenorizhetetlen szovevenye alakul ki. A problema csak akkor kezelheto,
ha az egyeneket kis csoportokba osztjuk es csak ezeken belul vizsgaljuk
a kapcsolatokat, de akkor hol a szabadsag ?
A fenti gondolatmenet a vegletes szabadsagon alapulo, tehat
anarchikus tarsadalmak megvalosithatatlansagat mutatja. Ezek csak
kis kozossegekben mukodhetnek, mert nagy kozossegekben a kapcsolati
halo bonyolultsagat valahogy csokkenteni kell. Erre szolgalnak
a szabalyok.
Itt most meg is allok, mert szerintem ezen a ponton kellene
tisztazni a nezeteltereseket. Egy hetig nem leszek itthon, utana
valaszolok csak.

Udv, Gabor