Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 602
Copyright (C) HIX
1998-12-01
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: 3D TV (mind)  50 sor     (cikkei)
2 Help! Help! Haromszogszerkesztes (mind)  17 sor     (cikkei)
3 agar-nyul (mind)  19 sor     (cikkei)
4 Re: 3D (mind)  17 sor     (cikkei)
5 mateklecke (mind)  27 sor     (cikkei)
6 Esik-e az eso... (mind)  17 sor     (cikkei)
7 az avana egyesulet hirlevelebol (mind)  59 sor     (cikkei)
8 Re: 3D TV (mind)  14 sor     (cikkei)
9 Re: ki tudja a matekleckemet (mind)  17 sor     (cikkei)
10 Re: S.O.S (mind)  16 sor     (cikkei)
11 re:Hold keletkezese (mind)  33 sor     (cikkei)
12 zajcsokkentes (mind)  11 sor     (cikkei)
13 matek + vakuum (mind)  30 sor     (cikkei)
14 Re: maximalis hegymagassag (mind)  28 sor     (cikkei)

+ - Re: 3D TV (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Bar tobben irtak, szamomra megis eleg hihetetlennek hangzik, hogy a
sztereo kep normal monitoron nezve, minden segedeszkoz nelkul elvezheto
lenne. Talan csak egy felig vak embernek, aki orul, hogy lat valamit. A
ket egymasra vetitett kep ugyanis szuksegkeppen szellemkepes, mivel a
ket kulonbozo szogbol rogzitett kep kulonbozo. Ha a tavoli targyakat
hozom fedesbe, akkor a kozeli targyak lesznek szellemkepesek, ha a
kozelieket hozom fedesbe, akkor a tavoliak. Persze a kozeli targyak kepe
nem csak ebben kulonbozik, mivel itt sokkal inkabb latszik, hogy mas
iranybol latja a ket szemunk (kamerank) a targyat. A szokasos (mar
nehany eve kaphato), bar meg nem tulsagosan elterjedt megoldas a sztereo
megjelenitesre, hogy folyamatosan egymas utan felvaltva kuldjuk a jobb
es bal oldali kepeket a monitorra, es egy folyadekkristalyos szemuveggel
(shutter glasses) ennek megfeleloen  felvaltva letakarjuk a bal, es a
jobb szemet. A kepfrekvencia olyan magas, hogy a villogast nem
erzekeljuk. (Legalabbis remelem, mert nem lattam.)  A szemuveget
termeszetesen a video kimenethez kell szinkronizalni. Mar tobb ceg is
gyart ilyen szemuveget (cca $50), azonban csak kevesen csinalnak
szamitogepre sztereo jatekokat, vagy sztereo filmeket, igy nem hiszem,
hogy nagyon megterulo vallalkozas lenne (egyenlore). Egy hivatkozasi
pelda, csak igy az elso rakeresesre: http://www.skylinc.com/wares2.htm
Nem tudom, hogy a megadott 30%-os atlatszosag a nyitott, vagy a lezart
uvegre ertendo, vagy esetleg az atlagra. Nem mindegy. Nyilvan valo
azonban, hogy szemuveg nelkul nezve ezt a monitort a mar fent emlitett
szellemkepes elmosodott zagyvalekot kapjuk.

A valosaghu vizualis elmenyeket azonban egyeb modokon is el lehet erni.
A nyaron USA-ban jartam, ahol mar nagy divat a vidamparkokban a
szimulatoros mozik tobb tipusa. Az embert egy minden iranyba
billentheto, fel-le sullyesztheto szekbe, vagy kabinba ultetik, amelyet
a vetitett latvanynak megfeleloen mozgatnak. A latvany persze minden
esetben valami kulonleges jarmuvel vegrehajtott akciosorozat, amely
annyira elethu, hogy az mar ijeszto. Vagyis a latvanyt az
egyensulyerzekunk, es testmozgasunk is megerositi. A masik modszer a
valosagerzet novelesere a filmvaszon meretenek a novelese. Baltimore-ban
a Scientic Center-ben akkora filmvaszon van, hogy felkorben korulveszi a
nezoteret. Az ember teljesen megfeledkezik a film nezese kozben arrol,
hogy a szekben ul, mivel a latotereben lenyegeben csak a vetitett mozgo
kornyezetet latja. Itt a hatso sorban is nagyobbnak latszik a vaszon,
mint mas moziban az elso sorban.

Ugyancsak Baltimore-ban lattam egy fucsa terbe vetitett kepet a National
Aquarium-ban. A mintegy 10 cm-es kep csak egy sima 2D fenykep volt
valami szepseges kagylorol, de a levegoben lebegett, es at lehetett
rajta nyulni. Ettol nagyon terhatasunak tunt. A kep egy oszlop
kivagasaba sullyesztve volt letrehozva, es ezert nem tudtam
megallapitani, hogy honnan, vagy hogyan vetitik. (A fejem nem dugtam be
a kivagasba.) Persze azota is motoszkal az agyamban, hogy mit is lattam.
Meg tudja valaki mondani? (A szepseges kagylon tul.)

Udv: Takacs Feri
+ - Help! Help! Haromszogszerkesztes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Holnap dolgozatot irunk, es ez biztos benne lesz:

Adott a haromszog harom oldala, a = 10 cm, b = 12 cm, c = 14 cm. Hogyan
lehet beloluk haromszoget szerkeszteni?

Es akkor hogyan, hogyha c = 15 cm?

A valaszokat ide a TUDOMANY-ba kerem, villamgyorsan, mert a magan e-mailt
nem olvasom. Lehetoleg tobb megoldast is kerek.

Udv, MF
 ..... http://www.relief.hu/ ..................................................
 phone/fax: +36-88-272644   | Microsoft is not the answer.
  cellular: +36-20-9576742  | Microsoft is the question, and the answer is no.


@@@@ Villamgyors valasz a moderatortol: körzővel. @@@@@
+ - agar-nyul (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

-----
Egy agár kerget egy nyulat. A nyulnak 90 ugrásnyi előnye van. Amig a nyul
10-et addig az agár 7-et ugrik. De az agár 2 ugrásának hossza egyenlő a nyúl
5 ugrásának hosszával.
Hány ugrás után éri utol az agár a nyulat ?
-----
Irjuk fel a mennyisegeket !
a:agar ugras hossza
n:nyul ugras hossza
x:agar ugras szama
y:nyul ugras szama
Alaphelyzet 90n elony az agarral szemben.
Alapegyenlet: 90n+ny=ax
==> x=90n/a+ny/a valamint tudjuk, hogy n=2/5a es y=10/7x.
Ezekkel behelyettesitve es a-val egyszerusitve kapjuk az x=36+4/7x
egyismeretlenes egyenletet. Ebbol x, vagyis a keresett agar ugras szam
egyenlo 84-el.

Feri
+ - Re: 3D (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

J. Csaba:
>Onmagaban az, hogy felvaltva mutatjak a jobboldali es a baloldali
>szemnek megfelelo kepet meg nem fog ter hatast is okozni! Valahogyan
>el kell erni hogy a ket szem kulon-kulon a neki megfelelo kepeket
>jobban erzekelje mint a masik szem a neki megfelelo megfelelo kepeit,
>ezert nem csoda, hogy az egyszeru szamitogepes villogtatas
>nem hozott eredmenyt.

Epp ezert meglepo a dolog, viszont megis mukodik, a sajat szememmel 
lattam! Az agy utjai kifurkeszhetetlenek, nem tudhatjuk, mi mindennel 
lehet becsapni, a tapasztalat szerint azzal is, ha felvaltva 
mutogatjak a kepet. Egyebkent a hatas erdekeben az egyik kamerat 
kicsit feljebb helyezik mint a masikat, igy olyan kep parok jonnek a 
tv-bol, amilyeneket egy normalis feju ember nem lathat eloben, ez is 
segiti az agy becsapasat. 

Udv.: SB
+ - mateklecke (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Agar ugras hossza: Xa
agar ugras ideje: Ta
agar sebessege: Va=Xa/Ta

nyul ugras hossza: Xn
nyul ugras ideje: Tn
nyul sebessege: Vn=Xn/Tn

Ta=10/7Tn
2Xa=5Xn ---->    Xa=2,5Xn

a fentiek alapjan:

Va=2,5Xn/(10/7Tn)=1,75Vn

ha az utoleres ideje Tu:

Tu*Va=Tu*Vn+90Xn

           90Xn                      Xn
z=---------------------=90*-------------------------=
         Va-Vn                       0,75*(Xn/Tn)

=120 Tn


Sipi
+ - Esik-e az eso... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

  Nem, nem orultem meg, komoly. Szoval keresunk olyan modszert/szerkezetet,
ami megmondja, hogy ejszaka esik-e az eso. Emberi beavatkozas nelkul. 
Csinalt-e barki ilyet? Egy 'brain-storming' szekcion mar tul vagyunk, es
rengeteg otlet van, ami esetleg mukodhet, de igazan jo otlet nem volt
ami biztosan mukodik, es nincs tul sok idonk kiserletezni. A keszuleknek
nagy gyenge szemerkelest is erzekelnie kell (1-2 csepp / m^2 / 10s),
viszont madar/rovar stb. nem szabad hogy zavarja nagyon. Meret nem
szempont (lehet tobb meter is), ar se nagyon (szerintem par ezer dollarig).
A riasztasnak relative gyorsan kell jonnie (szerintem 10 s meg elfogadhato).
  Szoval tud-e valaki ilyen keszulekrol vagy modszerrol? Par dolgot probaltak
(paratartalom, stb.), de azok nem mukodnek. Otlet van sok, de nem tul
jok. Biztos megoldotta mar valaki a problemat :-)
  Ismetlem: kiall valaki nem jo. Total automatikus kell legyen.

Gyula
+ - az avana egyesulet hirlevelebol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

(nehany reszlet, valtoztatas nelkul)

FELROBBANT A DELTA-3
Egyelore ismeretlen okokbol felrobbant a galaxy-10 (PanAmSat) muholddal a
fedelzeten a Delta-3 hordozoraketa a felloves 80. masodperceben. Sajnos (az
Ariane-5 es a Proton-K2 utan) ujabb peldajat lathattuk annak, amikor
kiprobalatlan raketat lonek fel ertekes rakomannyal. A Delta3 lett volna
(meg lesz is) az ionhajtomuves bolygokozi szondak hordozoja. A hiba
felderitese es kijavitasa sok erdekes program elhalasztasahoz vezethet.

ELET A CALLISTON?
Egeszen mostanaig ugy tunt, hogy a Jupiter masodik holdja, a Callisto
kihalt, unalmas vilag. Azonban Dr. Krishan K. Khurana a hold es az
oriasbolygo magneses terenek vizsgalata soran egyertelmu jeleket talalt
arra, hogy a Calliston nagy mennyisegu sos viznek kell lennie a jeggel
boritott felszin alatt. Ez ugyan meg onmagaban nem igazolna az elet
letezesenek lehetoseget, azonban Foldunkon egyre tobb es tobb olyan
primitiv elolenyt (zomeben bakteriumokat) fedeztunk fel, amelyek
szelsoseges korulmenyek kozott elnek. A tudosok, akik evekkel ezelott
mereven elutasitottak az elet megjeleneset az Europan, a Calliston vagy
naprendszerunk mas zord helyein, ma mar ketkednek, es lehetsegesnek
tartjak, hogy akar ezekben a jeges-forro oceanokban is megjelenhettek a mi
oselovilagunkhoz hasonlo mikroszkopikus letformak.

ELINDULT A 'DEEP SPACE 1' IONHAJTOMUVE
(http://www.nasa.gov) November 24-en, kedden vegre eletre kelt a NASA
'Deep Space 1' nevu szondajanak ionhajtomuve, es azota is siman
mukodik.  A hajtomu du. 5:53-kor lepett mukodesbe, valaszul a szondara
kuldott parancsokra. A hajtomu ezutan egesz ejszaka kis loketu
uzemmodban mukodott, majd a mernokok utasiottak a nagyobb loketu
uzemmodok beallitasara.  A mernokcsapat eredetileg november 10-en
inditotta be a hajtomuvet, de a rendszer 4 es fel perces mukodes utan
leallitotta onmagat.  "Nagyon orulunk, hogy az ionhajtomu vegre
beindult, es folyamatosan mukodik." - mondta Dr. Marc Rayman, a 'Deep
Space 1' program vezeto mernoke. "Eddig nagyon szepen mukodik a
hajtomu. Az egyebkent megszokott dolog ezeknel az uj ionhajtomuveknel,
akar a foldon, akar foldkoruli palyan, hogy az elso nehany
beuzemeleskor leallnak, es ujra kell inditani oket." A mernokok szerint
harom hete azert allt le a hajtomu, mert valamely femes por, vagy mas
szennyezodes kerult ket nagyfeszultsegu racs koze a hajtomu
hatuljanal.  "A 'Deep Space 1' kuldetese elsosorban az, hogy az uj,
elolrehaladott technologiakat kiprobaljuk a gyakorlatban." - tette
hozza Rayman. "Ha az elso probalkozasra minden kitunoen mukodott volna,
nem lenne mit tesztelnunk; igy viszont a DS1 viselkedeset vizsgalva
nagyon ertekes informaciokhoz jutottunk, amik fontosak lehet a jovobeli
urkutato programok szamara."

LEONIDA
A mult het szerda hajnalra beigert Leonida meteorraj mintegy 16 oraval
csuszott a csillagaszok altal josolt idoponthoz kepest, ezert emberek
szazezrei maradtak le a csodalatos latvanyrol. Azonban nem erdemes emiatt
szomorkodni, most csak a raj szelet "kaptuk el", 1999. novembereben varhato
az igazi csillagaszati szenzacio.

DINOSZAURUSZOK KIPUSZTULASA
Frank Clyde, amerikai geofizikus a dinoszauruszok kipusztulasaert felelos
meteorit egyik darabjara lelt ra a Csendes-ocean uledekretege alatt. A
bizonyitekot a 25 mm-es koben nagy mennyisegben elofordulo iridium
szolgaltatta, amely az urbol foldunkbe csapodo aszteroidakra jellemzo.
+ - Re: 3D TV (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia!

Hol vannak ilyen kepek. Tudsz adni nehany cimet?

Elore is kosz:
Istvan

 wrote:

> Engem is nagyon erdekelt, hogy hogy mukodik ez a technika, es miert ne
> alkalmazhato a koznapi eletben, (mozi, TV) En a szamitogepen gyertok
> piros-kek kepeket (anaglyph) es a Natioanal Geographic nem tul regi
> szamahoz adtak is ket ilyen szemuveget. Az Internetrol egyebkent egy
> csomo ilyen kepet le lehet tolteni, es mondhatom, nagyon allat...
+ - Re: ki tudja a matekleckemet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tovabba lemegyunk a kozertbe helyetted bevasarolni, megirjuk az orosz lecket
is, es a csokit amit a matek otosert kapsz otthon, termeszetesen nem kell
szetosztanod. :)

Miert gondolod hogy ha valaki helyetted megoldja a feladatot levezetessel,
stb. akkor az Neked valamire is jo?????

 wrote:

> Egy agár kerget egy nyulat. A nyulnak 90 ugrásnyi előnye van. Amig a nyul
> 10-et addig az agár 7-et ugrik. De az agár 2 ugrásának hossza egyenlő a nyúl
> 5 ugrásának hosszával.
> Hány ugrás után éri utol az agár a nyulat.
>
> Sürgős megoldást és levezetést is kérek szépen .
>
> Köszi.  Krisztián !   (5/b)
+ - Re: S.O.S (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hany hazi feladatod van??????????

Legyszives a HUN.LISTS.HIX.HAZIFELADAT hircsoportra feliratkozni! :)))))))

 wrote:

> Ket termeszetes szam oszege 15257. Az egyik szam helyen nulla all. Ha ezt a
> nullát elhagyuk a masik szamot kapjuk.
> Melyik a ket szam??
>
> Ha nullaval kezdve egymas melle irunk termeszetes szamokat, akkor milyen
> szamjegye all az 1993 helyen??
>
>       Gyors valaszt legyszives
>
>                Koszonettel Krisztian
+ - re:Hold keletkezese (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> ------------------------------------------------
> Felado :  [United States]
> Temakor: Re: Hold keletkezese ( 11 sor )
> Idopont: Sun Nov 29 16:17:56 EST 1998 TUDOMANY #601
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> Kedves Tudosok !
> 
> a Hold keletkezesevel kapcsolatban azt hiszem, a pillanat-
> nyilag  (egyik) legnepszerubb elmelet a *Giant Impact*: az,
> hogy a Hold anyagat a Foldbol utotte ki egy nagy becsapodas. 
> 
> A teoriat, pro es kontre erveket VAti (szelid felkeres ..)
> biztos kitunoen le tudna irni
> 
> udv
> kota jozsef

Amit en tudok errol, hogy a Fold-Hold tomegaranya szokatlanul elter a
tobbi bolygotol (lasd: Mars es Jupiter). A mars eseteben valoszinuleg
befogott kisbolygorol van szo.

Valoszinu a Hold a fold es egy Mars meretu egitest osszeutkozesebol
keletkezett, ami igencsak ritka dehat megtortent. A naprendszer korai
korszakaban nem volt ritka az utkozes. Ebbol a tormelekbol akalult ki a
Hold ami a keletkezese utan nemsokkal csak 30000 km-re keringett a
Fodlttol!

Azt is hallottam, hogy a tormelekbol a Hold 1 ev alatt alakult ki!

(lasd: Meteor ujsag legfrissebb szamat)

Jozsi
+ - zajcsokkentes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Valaki tud valamit mondani a panellakasok zajszureserol?
Kulonosen a melyebb hangok csokkentesere gondoltam (autos 
zene, kalapalas, ajtocsapkodas). Egyszer lattam talan a Deltaban, 
hogy egy szoba falaira ?foliahangszorot? raktak, amit 
szamitogeppel vezerelve a zajjal ellenfazisu jellel hajtottak meg.
Ma vajon hol tart ez a terulet?

                                           Koszonettel:


                       Aggod Jozsef
+ - matek + vakuum (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szerbusztok

Koszonom a segitsegeket az egyenlet megoldasaban,
a baratnom fia megkapta az 5-ost ra, es meg idoben sem csusztunk ki.
Az imidzsem pedig jocskan emelkedett, en meg rajottem, hogy
frissitenem kellene a matematikai ismereteimet, legalabbis
hogy a meglevoket alkalmazni is tudjam. 
Megegyszer koszonet a faradozasert.

Regebben irtam a vakumenergiarol is nektek.
Nagyon hamar leketyegett a tema.
Talan tabunak szamit? Vagy nem ide valo tema.
Pedig regebben a spec - rel temaban is nagyon jo, es
hosszan tarto levelezes folyt, ami nagyon tetszett.
En egyedul nem szeretnem ujra kezdeni a vakum temat,
de ha valaki kozuletek elmondana a velemenyet rola,
en is beszallnek szivesen a vitaba. Tudom hogy ingovanyos
talaj de eppen ez a kihivas vonz engem benne a legjobban,
itt meg van helye a fantazianak is, es az igazsag is
valahol ezekben a meresznek tuno elmeletekben
kell hogy lapuljon. Ha sok szemszogbol megvitatnank,
es ki-ki hozzatenne a sajat gondolatait, esetleg
az innen onnan osszeszedett infokat is osszedobnank,
biztos hogy valami hasznalhato, es erdemi dologra
jukadnank ki. Nem akarom ratok eroltetni sem,
csak azt vegkepp nem hiszem, hogy csak nekem van 
velemenyen errol. Ugyhogy ha gondoljatok...?!

Udv es koszonet
Gyozo
+ - Re: maximalis hegymagassag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
>
> \begin{kekeckedes}
> Egy acelrud tengelyiranyu nyomas hatasara joval elobb hajlik ki,
> mintsem
> osszetoredezzek. \end{kekeckedes}

 ...azert a kihajlasi kepletben jo nagy kitevovel ott van
az L/d is, azaz erosen geometriafuggo. (innen meg nem mondom
de valaha azt is tanultam. Viszont mar akkor sem ertettem,
egy idealizalt rud pontosan miert hajlik ki???)

> Valamely bolygon "elerheto" maximalis hegymagassagrol VAti (geofizikus,
> szinten a KFKI-bol) fejtett ki itt nehany hete egy igen meggyozo

Szerenyen meg kell jegyezzem, nem vagyok KFKI-s, muszaki informatikaval
keresem a betevot, de a geofizikus vegzettseg stimmel.:)

> velemenyt. Az erveles alapja nem a hegy anyaganak a nyomoszilardsaga
> volt, hanem az, hogy az alapkozet a hegy alatt hogyan viselkedik.
>
> Egyebkent egy hegynel nem lenyeg az, hogy egyetlen tombbol
> alljon: ha valahol egy 25 km magassagu, amugy teljesen osszetoredezett
> kozethalom alldogal, az attol meg hegy, szerintem.

Vegre egy (egyet)erto ful:)

udv: VAti

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS