Az altalad emlitett rovat mar letezik, ugy hivjak, hogy FORUM.
Zsoter Andras

>Legnagyobb prioritast szempontombol az oktatas hatekonysaga jelenti.
>Ha a valtoztatas ezen ront,engem nem erdekel...Rossz es kesz. Punkt.

Es abban mar sikerult kozos nevezore jutnunk, hogy az egyhazi okta-
tas nem eleve alacsonyabb szinvonalu.

>Abban latom szepen megegyeztetek, hogy az egyhazi oktatas a "massag"
>kategoriajaba esik. Az is egyebkent.

Ahogy minden egyeb is,marcsak azert is,mert nincs ket egyforma ember.

>Amit egyszeruen nevetseges olvasni, kulonosen liberalisok tollabol,
>az a kovetkezo : A massagot tamogatni kell, allamilag...
>...hogy...fer ossze...liberalis elveitekkel, miszerint az allam sze-
>repet vissza kell szoritani a legszuksegesebb dolgokra, meg ne az
>allam dontse el, hogy mi a jo, vagy rossz, hanem a piac.

Ez esetben nem a massag allami tamogatasarol, hanem a massag megenge-
deserol van szo. Ha az ominozus X adopenzet A iskola, Y adopenzet
meg B iskola kapja meg, ahogy azt X es Y kivanja, akkor az allam
visszaszoritotta magat a technikai eloszto szerepebe, ahelyett, hogy
maga dontotte volna el, hogy X-nek vagy Y-nak igaza van-e. Termesze-
tesen tiszta liberalizmus nincs, vannak egyeb, pl. a nagyon fontos
racionalis szempontok, amik nem alabbvalok a liberalis elveknel. De
miutan az iskola szinvonalat nem fenyegeti az iskola egyhazi jellege,
ezert a racionalis szempontoknak is megfelel a liberalis megoldas.
Itt nincs ellentmondas. Ha egyebkent egy egyhazi iskola mondjuk nyil-
vanvaloan alacsonyabb szinvonalu lenne, akkor is elfogadhato lenne
nehany egy liberalis-racionalis kompromisszumkent, mert az altalanos
szinvonalat az nem fenyegetne.

Korosi Gabornak valaszolod :

>>Europaban az elmult jo szaz ev gyoztes ideologiajanak bizonyult.
>Hehehe, ez nincs igy ! Europa nagyobbik felen coccilizmus volt !
>A maradek egy reszenel tarolt a szocialdemokracia...konzervati-
>vizmus...Nem lehet liberalis elvekre allamot epiteni, mert nem
>allamepitkezesi alapelv. Csak egy elv, amit figyelembe lehet venni.
>Idonkent.

Hihihi, jol mondod, hogy coccilizmus VOLT. Isten nyugosztalja ! Bar
kiserteni nagyon erosen kisert. Az XIX. szazadtol megis liberalis
alapokra epitettek azokat az allamokat kulturkorunkben (gorog-
-romai-zsido-kereszteny), amik ma sikeresnek mondhatok, azaz letez-
nek egy elfogadhato szinten. A liberalis eszmek oly mertekben atjar-
tak a szocialdemokraciat es a konzervativizmust, hogy eszre sem le-
het venni a kontraszt hianya miatt. Ez a "problemaja" a liberalis
partoknak, es ez a liberalizmus "nagy gyozelme". A gyakorlatban nem
idonkent veszik figyelembe, hanem idonkent nem veszik figyelembe,
miutan leteznek racionalis, emocionalis, stb. szempontok is.

>>Hiszen mara szinte minden europai orszagban elfogadotta valt a li-
>>beralis politikai alapeszme.
>Ez onmagaban nem jelent semmit; hiszen a neofasizmus is "szinte"
>mindenhol elfogadott politikai alapeszmeve valt.

Hm. A neofasizmust szinte mindenhol a torveny uldozi, nem az elvei,
(bar pl. nalunk a szimbolumai miatt igen), hanem a jelenkori tettei
miatt. A kormanyba csak Olaszorszagban jutottak, mashol tobbnyire a
parlamentbe sem. Ez lenne az altalanos elfogadottsag ?

Udv,
     Pali

Kedves Attila (Konkol):  Irod:
>Ugy latom, csipkelodesemmel megsertettelek, ami nem allt szandekomban, ne
>haragudj ezert ram...
Hat persze, hogy nem allt. Pont ezert nem is erzek haragot. Vitaforum ez,
nem? Csupan rahangoltam magam sajat hullamhosszadra. (liberalisan)
>Tenyleg szerettem volna, ha kifejted, hogy Neked mit {es mennyit} jelent
>a 'magyar'szellemiseg, talan akkor megertenem.
Megirtam, sokat! Sot azt is megirtam, hogy te ugysem ertheted meg, mivel
a masodik leveledben ennek megint tanubizonysagat adtad amikor irod, hogy:
>Te erzelmileg definialsz egy szellemiseget, ami szamomra ertelmetlen.
Ezt nem kell megerteni! Ezt erezni kell. 
>Aztan attersz annak firtatasara, hogy...mi volt a nem-magyar forradalmarok
>motivacioja. Honnan kellene tudnom errol? Te tudod?
A motivaciojukat tetteik fugvenye elarulja. Tudnod errol NEM KELL, de nem
art. 
>tobbek kozt tenyleg a spanyol polgarhaboru/forradalom jutott eszembe, es 
>azon nevetgeltem, hogy milyen hasonloak is ezek a teljesen kulonbozo in-
>dittatasu mondatok. Amelyek egyebkent ertelmetlenek szamomra.
Latod Attila, en helyedben nem dicsekednek  azzal, hogy nem ertem meg, a 
polgari forradalmak kontosebe bujtatott kommunista internacional tipusu 
forradalmak menetet. 
>lehet, hogy az Altalad elkepzelt K.A. nem valja magyarnak magat.......
Itt rogton megallithatjuk a folyamatot, mert ezt nem irtam es nem alli-
tottam. Az itt a magyar, hol a magyar tarsasjatek nem az en szakterule-
tem. Hogy te mekkora magyar vagy es milyen, azt neked kell tudnod, ehez 
nekem semmi kozom. Ezt old meg erzelmi alapon. Lehet, hogy amit en soro-
lok ebbe a kategoriaba, az neked mast jelent. Lehet, hogy te Kossuth es
Szechenyi idevonatkozo szerepet mashogy latnad, mint en. 
>De tovabbra sem tudom, hogy Te ott az oxygen.aps1.anl.gov gepnel uldogelve
>mit ertesz 'magyar szellemiseg'-en. 
Most a  uldogelve, ezt megsem arulom el. Legyen ez 
az en titkom. 
Nemenyi Peter Andras

[Forras:  Omolnar Miklos: 12 nap, amely... Szabad Ter Kiado, Budapest,
1989, ISBN 963 7810 01 3, pp. 139-142]

K.Z. 56 eves, mernok; 1956 ban 23 eves, egyetemi hallgato:

	Sorra jottek az orosz tankok es teljesen varatlanul tuzeltek.  Pedig
akkor meg a benzines palackos modszert nem lattam.  Csak a
letartoztatasom utan, bent a bortonben meselte egy fiu, hogy o a
Moricz Zsigmond ter kozeleben latott hasonlot.
	Eszembe jutott anyam es gondoltam, jobb lenne hazamenni.  Szerda
volt, a felvonulas masnapja, lassan mar del fele jart az ido.  A
geppisztoly, amit a Petofi akademias tiszttol kaptam, ott logott a
vallamon, de nem volt mar benne loszer.  Ha statarialis birosag ele
kerulok, akkor ez a teny talan jol johetett volna.
	Egy ismeros fiuval mentunk vegig a Brody Sandor utcan.  Tele volt
halottakkal, s allt ott egy lerobbant busz is.  Az utca vegen egy srac orkodott
 
geppisztollyal.  Amikor latta, hogy nalunk is fegyver van, kacsintott es 
tisztelgett.  Osszevissza himbalozott a mellen a keresztbe rakott geppisztoly, 
az az erzesem tamadt, hogy ez azegesz csak jatak.
	A Nagykoruton is tankok cirkaltak, sot neha lottek is.  Lattunk az
egyik hazon egy belovest, szidtuk a szovjeteket, nem ertettuk, miert
csinaljak.  Ugy szaladtunk at a Koruton, mint valami tiltott ovezeten.
A szuk utcak biztonsagosabbak voltak, oda kevesbe mereszkedtek be
a tankok.  Akkor mar hajtovadaszat folyt.  A Blaha Lujza ter tulso
felen lattuk, hogy elfogott tuntetoket kisertek az avosok.
	Ha akkor eldobjuk a fegyvert, nem kerulok bortonbe.  Arra az ot 
napra se.  Az is eppen eleg volt.  Allandoan az akasztofaval fenyegettek.
	A Koztarsasag teren setaltunk keresztul, amikor elfogtak.  Kirohant
ot avos a parthazbol, es egy szempillantas alatt korbevettek.  Rankuvol-
tottek, hogy dobjuk el a fegyvert.  Nem ertettem a tobbes szamot, mert csak 
az en vallamon logott geppisztoly.  Mar ott kinnt megkaptuk az elso pofont 
meg a beosztasunkat, hogy fasiszta csibeszek vagyunk.
	Vallatni kezdtek.  Mindenaron meg akartak tudni, hogy mit a celunk,
miert fegyverkeztunk fol.  Azt mondtam nekik, hogy a fegyvert utkozben 
talaltam, de a baratom elszolhatta magat, mert sehogy sem akartak elhinni.  
Atkutattak a zsebeimet, neztek, nincs-e nalam loszer.  Amikor a tizenhat 
pontbol talaltak a zsebemben ket stencilezett peldanyt, megint elkezdtek 
pofozni, igy fasiszta gazember, ugy fasiszta gazember.  Magyaraztam, hogy a 
Szabad Nep is kiallt a diaksag ugye mellett, mire kaptam egy meg nagyobb
pofont, hogy en csak nem hivatkozzam a part lapjara.  Ok nem a hozzam 
hasonlo csocselekre gondoltak.
	Levittek a pincebe es bezartak.  Nehany ora mulva foltuszkoltak es
elvittek a Gyorskocsi utcaba.  Ott mar tele volt a borton, foleg husz-
huszonot ev koruli fiukkal.  De voltak fiatalabbak is, tizenot-tizenhat evesek.
   
Ott hallottam eloszor arrol, hogy ok is harcoltak.Bar a Radional mar lattam 
egy-kettot, akik kovel probaltak dobalozni.
	Ujra nekialltak faggatni.  Mit akartunk, miert vonultunk az utcan,
amikor kijarasi tilalom van.  Kijarasi tilalom?  Hat az meg micsoda?
Mi nem hallgatjuk a Radiot? Nem.  Hallgatni - azt nem hallgatjuk.
Mert hogy allitolag mar kora hajnaltol mondtak.
	Kesobb rajottem, mekkora a keveredes, elkezdtem tagadni, hogy
nalam geppisztoly lett volna.  Szerencsere a Koztarsasag teren a parthazban 
nem vettek fel jegyzokonyvet, sot egy ido utan mar arra se emlekeztek, hogy 
ki, hogyna hozott engem a Gyorskocsi utcaba. Egyre-masra hoztak a 
letartoztatottakat, foleg az avosok es a szovjetek szedtek ossze az embereket. 
 
A vegen mar huszan voltunk egy cellaban.  nem sokat beszeltunk egymassal, 
feltunk, hogy besugot raktak kozenk.
	Enni nem nagyon adtak, csak a masodik nap estefele, amikor mar
minden cellaban kiabaltak a letartoztatottak.  Kinyitottak az ajton a
kisablakot, es mindenhova begyomoszoltek egy kilos kenyeret.
Nyirkos, nedves, keletlen kenyeret.  Husz embernek egy kilot.  Kes
persze nem volt, probaltuk szetszabdalni egyenlo darabokra.
	Idonkent elovezettek a cellabol, fol kellett sorakoznunk a fal
mellett, egesz kozel, ugy, hogy az orrunk a falhoz erjen.  Aztan
akinek nem tetszett a tarkoja, annak a fejet jo erosen megloktek.
Nekem is volt szerencsem ehhez a kedvesseghez, el is tort az orrom,
akkorat taszitottak rajtam.  Folyt a ver bele az ingembe, nem
engedtek, hogy elorehajtsam a fejem.  hatul osze kellett fognunk a
kezunket, aki elengedte, azonnal kapott egy pofont.  Idonkent
kozoltek velunk, hogy mar acsoljak az akasztofakat, az se biztos,
hogy megerjuk a reggelt.  Nem sok valasztott el attol, hogy panikba
essek - minha tenyleg hallani lehetett volna valami kopacsolasfelet.
	Aztan elokerult a statarialis ugyesz, amitol vegkepp begyulladtunk.
Volt, aki magaba roskadt, masok mindenfelet magyaraztak.  De olyan
is akadt, aki fennhangon szidta a rendszert.
	Nagy meglepletesemre az ugyesz egy abszolut jozan, normalis ember
volt. Megnyugtatott.  Ha nem oltem meg senkit, ha nem raboltam,
akkor valoszinu, hogy rovidesen szabadon bocsatanak.  Finoman
megmagyarazta, utalt ra, hogy eleg ellentmondasos a helyzet.  Nem
nagyon ertettem de mar attol megnyugodtam, hogy nem fasisztazott
es nem az akasztast emlegette.  Kerdeztem, hogy abbol lehet-e
valami bajom, hogy a tizenhat pontot megtalaltak nalam?  Erre
nevetett egyet es azt mondta, hogy azt mar a legtobb ujsag is
lekozolte.  Azt hittem, ugrat, igy probal provokalni.

	Amikor se aznap se masnap nem engedtek el, mar biztos voltam
benne, hogy igy akart behuzni a csobe.  Aztan a kovetkezo hetfon
reggel hirtelen zsiros kenyeret kaptunk.  Nem egyben, hanem
folszeletelve!  Sot, a bortonorok is abbahagytak a fasisztazast.

	Hetfon delelott szabadultunk.  Mentek vegig a cellakon, nyitottak az
ajtokat.  Nem mondtak, hogy mehetunk haza, igy aztan eloszor senki
se mereszkedett elo.  Vegul valaki elkialtotta magat.  Egy
karszalagos, korunkbeli fiu, geppisztolyt markolva: -Mi van, fiuk,
nem akartok hazamenni? Var a bableves!

Valoszinuleg erre a versre gondolt Pannon Jozsi

        Tama'si Lajos:  PIROS A VE'R

Piros  a ve'r a pesti utca'n.
Megyu~nk s valami la'thatalan a'ramla's szi'vu~nket befutja...
Akadozva sza'll me'g az e'nek, de ma'r mienk a pesti utca!
Nincs ma's teendo"nk, ez maradt, csak ez maradt ma'r menede'ku~l..
Valami sza'llo' ragyoga'ske'nt, valami szent loboga's ke'szu~l..
Za'szlo'ink fo~l, ujjongva csapnak, kibomlanak a sze'les u'tra...
Selyem szineink kidagadnak, isme't mie'nk a pesti utca, isme't mie'nk
a ba'tor e'nek, parancsolatlan tiszta szi'vvel e's a fegyverek
szemu~nkbe ne'znek, kire lo~vetsz belu~gyminiszter?!

Piros a ve'r a pesti utca'n...
Munka'sok, ifjak ve're ez.
Piros  a ve'r a pesti utca'n...
S belu~gyminiszter, kit lo~vetsz, kire lo~vettek o~sszebu'jva
ti megbukott miniszterek?
Sem az A'VH, sem a tankok titeket meg nem ve'dnek!
S a ne'p neve'ben, aki fegyvert verte'l szivu~nkbe, merre futsz?
Ve'res volt a kezed ma'r re'gen Gero" Erno", csak o~lni tudsz!

Piros a ve'r a pesti utca'n...
Eso" esik e's elveri, mossa a ve'rt, de megmaradnak a pest utca'k ko~vei.
Piros a ve'r a pesti utca'n...
Munka'sok, ifjak ve're folyik...
A ha'romszi'nu" lobogo'k melle' tegyetek ki gya'szlobogo't...
A ha'romszi'nu" lobogo'k melle' tegyetek ha'rom esku~ve'st,
si'ra'bo'l egynek(?) tiszta ko~nnye, s a zsarnoksa'g gyu"lo~lete't e's 
                                                                  fogadalmat:
Te kicsi orsza'g, el ne felejtse aki e'l, hogy u'gy szu~letett a szabadsa'g,
hogy a pesti utcan pirosan folyt a ve'r.

          --- -----

Elmondta a ko~lto" a Magya Ra'dio'ban 1956 oktober 29.-en.

Kocsis Tamas irja:

KT>Nem derult ki egyertelmuen,hogy HG azert haborodott fel,mert FG szerint
KT>az oktatas jelenlegi tamogatasa rossz, vagy azert, mert a szektakat is
KT>tamogatni kivanja.

Idezet a levelembol, melyre Kocsis Tamas utal

HG>Bevallom, ezen a hozzaallason nagyon felhaborodtam. Ugy hangzott, mintha
HG>egy allami tisztsegviselo, felismerve, hogy egy torveny rossz, mert 
HG>kabitoszerek dotalt szetosztasat teszi lehetove, arra a kovetkeztetesre
HG>jutna, hogy akkor pedig osztani kell a dotalt kabitoszert ahogy csak
HG>belefer, hadd lassa a tarsadalom, milyen rossz ez a torveny.

Nos kedves Kocsis Tamas: szerinted azon haborodom fel, ha valaki
felismeri, hogy egy torveny kabitoszer szetosztasat teszi lehetove, vagy
azon haborodom fel, ha az illeto el a lehetoseggel? (Hint: nem vagyok
Konrad Gyorgy).

				Szivelyes udvozlettel, Hetyei Gabor

PS. Mielott osszes nezeteid FAQ-jat megszerkeszted, esetleg tanacsot
adhatnal a Veled szobaalloknak is, milyen FAQ-t irjanak kulon a Te
szamodra a sajat leveleikrol...

Kedves Nemenyi Andras Peter,

koszonom szepen, hogy begepelted a relevans reszletet Szalasi
peranyagabol. Tehat Horthy _alairta_ az uj kormany kinevezeset, bar ezel
meg nem adott kello jogi alapot Szalasi hatalomatvetelehez. 
Kerdes, hany kulfoldi jogasz, es hany egyszeru magyar ember ertekelte ugy a
tortenteket, hogy Horthy _nem jarul hozza_ Szalasi hatalomatvetelehez,
es _ezert_ irja ala az ehhez a hatalomatvetelhez szukseges elso
dokumentumot...
 
			Udvozlettel, Hetyei Gabor

Scheibler Ede:

>EN TUDOK VALAKIROEL AKI
>EGYRESZT  A TE FENT ECSETELT VEREKEDESEDBEN, "AKTIV RESZTVEVOE" VOLT,
>MASREST AKTIV RESZTVEVOEJE ES BEFOLYASOLOJA A MAI TARSADALOM ELETNEK IS.
>A NEVE NEM KOVACS PUTYI. (de, haromszor talalgathatsz!)
>Masodik ellenvetes:
>Erdemes volna elgondolkozni arrol, hogy 56 nelkuel
>lehetne-e ma Magyarorszagon ma ilyen behatoan a "helyes Mosoporvalazstas"
>kerdesevel foglalkozni?
>Harmadik ... gondolat, vagy talan csak asszociacio? :
>"Agnes asszony mossa mossa...."
>Hat ezert gondolom, hogy kicsit belelovaltad magad valamibe. Nem?

Nem talalgatok, ki volt az, es meddig lesz meg aktiv resztvevo (gondolom,
ha igazan aktiv, lelkes tag volt akkor, lehetett vagy 25-30 eves, + 40,
65-70 most, szoval, nem valoszinu, hogy sokat tesz-vesz).
  Nem tudom, hogy '56 nelkul lehetne-e Magyarorszagon mosoport venni, bar
ahogy en tudom, van mosopor Szlovakiaban, Csehorszagban, Lengyelorszagban,
a volt NDK-ban, sot, talan meg Albaniaban is. Ott is volt '56 ? Ja, lehetett 
venni Omot meg '90 elott, de a Tomi pont olyan jo volt, csak sokkal olcsobb.
  Az Agnes asszonyt pedig sajnos nem ertem, mi koze egy Arany balladanak 
akar '56-hoz, akar a mosoporhoz ?
  Nem hiszem, hogy belelovaltam magam barmibe, de ha kifejted, hogy mire
gondolsz, akkor szivesen meganalizalom magamat.

Balogh Eva:

>Marmint, "a mindennapi elet szempontjabol"! Mivel valoban, mindennapi eletunk
>oraiban nem elmelkedunk 1956 jelentosegerol. Ennek a temanak az egvilagon
>semmi koze sincs mindennapi eletunkhoz, ma, 1994-ben. En sem toltom napjaimat
>oktober felidezesevel. Ellenben van egy elvi hozzaallasunk 1956-hoz, ami egy
>"adott." Van egy kialakult velemenyunk. Tudjuk, hogy mit vagy mit nem
>jelentett '56 Magyarorszag torteneteben, es ennek a kialakult
>vilagszemleletnek az egvilagon semmi koze sincs sem az Antall kormanyhoz, sem
>pedig a Horn kormanyhoz. Azt ellenben tudjuk, illetve tudnunk kellene, hogy
>'56-ban emberi jogokert, szabadsagert, fuggetlensegert, es a demokraciaert
>folyt a harc. Ezt pedig nem szabad elfelejteni.

Ezzel tobbnyire egyetertek, csak a hangsulyt tennem mashova. A Kadar korban
'56-rol tomeny hazugsag folyt minden forrasbol. Engem ez a teny zavart.
Szamomra sokkal nagyobb fontossaggal birt az, hogy hazudnak nekem, mint az,
hogy mi tortent valojaban. Azaz, nem '56 hosiessege vagy nem hosiessege
volt szamomra a kerdes. A kerdes az volt, hogy Partunk Es Kormanyunk engem
hulyenek nez, es suket dumakkal traktal, sot, meg azt is elvarja tolem,
hogy elhiggyem amit mond.

>Ki beszel a mult tragediajan valo kesergesrol? Kesergesrol nem is szabad
>beszelni, hanem a magyar nep szenvedelyes szabadsagszereteterol. Ellenben a
>"demokraciara valo erettseg"-rol, illetve nem erettsegrol lehet beszelni,
>amikor ugy beszel a magyar fiatalsag a magyar nep egyik legbuszkebb
>pillanatarol, mint mosoporok kozti valasztasrol.

Hogy ki mit itel a 'nep legbuszkebb pillanatanak' az azt hiszem egyeni kerdes.
Nyilvan sok magyar fiatal ugy gondolja, hogy a magyar tarsadalom eleteben
nagyobb lepes volt elore az, hogy immaron tobb, mint negy eve szabadon
valasztott kormanya van, mint az, hogy '56-ban forradalom volt, ami alapjaban
veve nem valtoztatott a status quo-n.

>A valasz: nem, nem lennenek. Mint ahogy nem voltak 1990-ben, amikor az MDF-re
>szavaztak es az MSZP mindossze 10% kapott. Es nem lesznek egeszen addig, amig
>nem ertik meg vilagosan, hogy mi tortent 1949 and 1956 kozott, mi tortent
>pontosan 56-ban; mi tortent a Kadar rendszer elso eveiben. Sot, azt is tudni
>kellene, hogy mi tortent 1963 utan, egeszen 1990-ig es utana. Ha valaki nem
>erti, hogy mi a kulonbseg egy egypart rendszer es egy tobbpartrendszer
>kozott, vagy szolasszabadsag es cenzura (on- vagy masok altal bevezetett)
>annak aztan meselhetunk a demokraciarol. [...]

Kedves Eva, ezt nem gondolhatja komolyan. Ha ez a kriteriuma a dolognak,
akkor nagyon keves orszag (ha egyaltalan) nevezheto erettnek a demokraciara.
Nem voltam az USA-ban (ami ugye a legdemokratikusabb), de van valami tapaszta-
latom Ausztraliarol (ami szerintuk legalabb a masodik). Nos, az ausztral
tortenelem nem hosszu, de azt sem ismerik, letezik a cenzura, es az egyebkent
demokratikusan kotelezo szavazason a kovetkezo fo indokok hataroztak meg
a valasztott partot: 1) Apam is mindig a Munkaspartra szavazott, en is arra
fogok. 2) A legfelso kockat ikszelem be 3) Aszontaja szakszervezet hogy
szavazzak a Keatingre 4) Aszontaja Keating hogy a liberalisok a milliomosok-
nak akarnak jot csinalni 5) Eddig is megvoltam a Munkasparttal, minek most 
valami mas. 6) A Keating legalabb ugy beszel, hogy ertem, amit mond.
Rendkivuli modon ketlem, hogy az USA-ban ennel jobb lenne a helyzet, sot,
szerintem az ottani igen fejlett agymosasi technikak mellett meg rosszabbra
tippelek (bar ott legalabb nem kotelezo).

A magyar tarsadalom igenis erett a demokraciara, hisz elmentek szavazni:
VAN akaratuk, aminek ervenyt akarnak szerezni. Ettol ugyanis fugghet, hogy
lehet-e majd az Omo es a Persil kozott valasztani. Nem tudom, hogy tobbe vagy
kevesbe lattak at szavazatuk gazdasagi kovetkezmenyeit, mint mondjuk a
demokraciara erett aussiek. Nem ismerem szavazataik valodi indokat, de
- es ez a demokracia, azt hiszem - tiszteletben tartom azt a jogukat,
hogy sajat sorsukat meghatarozzak es nem tartom oket szellemileg alacsonyabb-
rendunek, 'szabadsagra eretlennek' azert, mert nem mutatnak eleg erdeklodest 
a tortenelem egy bizonyos szelete irant. 
Mar csak azert sem hulyezem le oket, mert en is onnet vagyok, nem leszek
hulye kijelenti magamrol, hogy hulye vagyok.

Ko'csi Zolta'n