Kedves (Hetyei) Gabor,


legelebb is ket dolgot vilagosan meg kell kulonboztetni: a filozofiat es 
az ideologiat. A filozofia celja a vilag osszefugeseinek feltarasa es 
logikai redszerbe foglalasa. Tehat alapvetoen passziv dolog. Az ideologia 
viszont kivalaszt egy filozofiat, ennek oszzefugges rendszeret igaznak 
fogadja el, es ennek segitsegevel a vilagot meg akarja valtoztani. Vagyis 
a filozofiat rendeltetesevel teljesen ellentetes dologra hasznalja.

A baj - velemenyem szerint - abbol ered, hogy egyetlen filozofia sem adja 
teljes leirasat a vilagnak. Ezen kivul az alkalmazok (ideologusok) 
szellemi teljesitmenyukben sulyosan alulmuljak a filozofia megalkotojat 
(Jezus, Marx). Igy nem a korulmenyeknek megfelelo osszefugest 
alkalmazzak, esetleg maga a feltetelezett osszefugges nem helyes.

Ezek utan a "Hiszem, MERT lehetetlen!" - tudtommal Aquinoi Tamastol 
szarmazo - mondas az istenhit FILOZOFIAI ellentmondasara utal. Hanak ezt az 
idezeteben a kommunista IDEOLOGIA ellentmondasara alkalmazza. Tehat a 
parhuzam nem teljes. Mentsegere szolgal, hogy a keresztenyseggel 
kapcsolatban letezett az IDEOLOGIA ellentmondasa is a hivatkozott 
elvekkel. No ebben a vonatkozasban a parhuzam teljes. Az egyhaz ugyan ugy 
nem azonos a hittel, mint ahogy a kommunista part sem egyedueli 
letetemenyese a marxizmusnak. Noha mindket szervezet pontosan ezt 
allitotta magarol.

Itt van egy kicsi csusztatas Hanak reszerol. Ennyiben igazat adok neked.

Viszont a "filozofia vs. ideologia" dolgot irasod egy kesobbi pontjan 
magad is osszekevered, akarcsak Hanak.

>  Osszefoglalva: Hanak Peternek vagy fogalma sincs a keresztenysegrol, vagy
> nem figyel oda arra, hogy mit ir, amikor sajat szellemi rovidzarlatat a
> credo quia absurdum intuiciojahoz hasonlitja. A keresztenyseg vagy barmely
> mas vallas valoban megkovetel egy eszervekkel nehezen alatamaszthato
> ugrast. Az ugras megtetele utan azonban minden logikusan kovetkezik,
> konzisztens gondolatvilag epulhet ki. A letezo kommunista eszmerendszer viszon
t
> belso ellentmondasokat hordoz, amelyekre az alapaxiomakban valo hittol
> fuggetlenul fel lehet es fel kell figyelni.

A rendszer - amelyet egyesek megteveszto modon "szocializmusnak", sot 
"kommunizmusnak" neveznek - bukasa az IDEOLOGIA bukasat jelenti. A 
marxista filozofia helyessegere vagy helytelensegere ez nincs semmi 
hatassal. A "nyugat-azsiai modernizacios kiserlet" tarsadalma a marxi 
kategoriak szerint egyaltalan nem volt szocialista meg kevesbe kommunista.


A filozofia eszkozeivel tovabbra sem lehet rangsort felallitani a 
kulonbozo (komoly) filozofiak kozott. Mindnek van szamos gyenge pontja es 
belso ellentmondasa.

De nem is ez a lenyeg.

Az az igazan erdekes, hogy Marx miert is valt "Istenne" a kovetoi 
szemeben. Ugy tudom - es most provokalni szeretnem a SZALON psichiatreit 
- , hogy a szazad elejen valamikor elt egy tag, aki kolegaival 
ellentetben, az EGESZSEGES ember lelki vilagat probalta meg leirni. Azt 
talallta, hogy az embernek termeszetes igenye a vilag "megertese". Pl 
ezert "kivancsi". Persze a vilagot eleg nehez megerteni (ha egyaltalan 
lehetseges). Viszont olyan eros az igeny, hogy az ember inkabb elfogad 
majdnem barmit, csak legyen valami magyarazat. Ezert pl. feltetelezi egy 
vilagszellem letet, holott erre nincs kozvetlen bizonyiteka ("Hiszem, 
mert lehetetlen!").

Persze az emberek kulturalis hattere es szellemi kepessegei nagyon 
elteroek. Nem valoszinu pl., hogy ugyan azt ertette "hit" alatt Aquinoi 
Tamas mint egy egyszerue ember. Igy aztan az atlagember kevesbe kritikus 
a felkinalt vilagmagyarazatokkal szemben, viszont az igenye megvan ra. Ez 
az ellentmondas torzitotta ideologiava a keresztenyseget a kozepkorban es 
a marxizmust a XX. szazadban.

A dolog termeszetebol kovetkezik viszont, hogy a kommunista ideologia 
bukasa utan sem lehetunk biztonsagban. Az egyszeru emberek valoszinuleg 
nem megokosodtak, hanem csak rauntak erre a maszlagra, most majd 
valami mas orultseget fognak kovetni.


Tisztelettel,

	Cserzo Miklos.

Kedves Gabor!

SZALON 566-os, Torok Peternek kuldott valaszod elgondolkoztatott es ugy erzem,
igazad van, rossz nyomon jartam, valamit veszesen felreertettem. Azt hiszem,
MOST mar ertem, hogy mirol van szo, es ebben egyetertek Veled.

Udvozlettel:  Cser Ferenc

Utananeztem a konyvtarban es a kovetkezoket sikerult talalnom a "credo quia 
absurdum" kifejezessel kapcsolatban.

A kifejezes nem szo szerinti idezet Tertullianus: Tert de carne Christi c. 
konyvenek 5. fejezetebol. A szerzo Jezus Istensegerol, kereszthalalarol
es feltamadasarol elmelkedik. Azt irja, hogy a keresztrefeszites dicsoseges,
(non pudet) mert szegyenletes (quia pudendum est), Isten fianak halala 
minden ketsegen tul hiheto, mert az allitas abszurd, es a feltamadas a sirbol
bizonyos, mert az ilyesmi hihetetlen-- "certum est quia impossibile est".
Ez volt az eredeti kifejezes, melyet kesobb roviden "credo quia absurdum"-kent
ideztek.

Maga Tertullianus (kb. 160-220) egy karthagoi szuletesu sikeres romai ugyved 
volt, aki 195 tajan tert meg keresztenynek. 206-tol kezdve irasai a montanista
eretnekseg befolyasat mutatjak, es 212-ben vagy 213-ban elhagyta a katolikus
Egyhazat, a montanistakhoz csatlakozva. A montanizmus egy extrem szigoru
vallas volt, mely a hazassagban eloknek is eloirta a szuzesseget, es uldozes 
idejen a menekulest a hitehagyassal egyenerteku bunnek tartotta. A katolikus
Egyhaz azert belyegezte oket eretneknek, amiert azt allitottak, hogy 
profetajuk, Montan irasai a szentirasbeli isteni kinyilatkoztatas folytatasai.

Annak ellenere, hogy legnagyobb valoszinuseggel Tertullianus eretnekkent
halt meg, a katolikus Egyhaz szerzetesei nagy tisztelettel masoltak muveit
(beleertve a montanista irasokat is) es a 6 kulonbozo helyen maradt rank a
kozepkorbol Tertullianus osszes muveinek gyujtemenye. Ez a mellekkorulmeny,
mint a "sotet" kozepkor intellektualis liberalizmusanak mas hasonlo 
megnyilvanulasai a Felvilagosodas ota mintha kevesbe lennenek benne a 
koztudatban.

 Kivancsian varom mindezek fenyeben annak magyarazatat, miben hasonlit Hanak 
Peter Tertullianushoz, az o credo quia absurduma a Jezus halalarol es
feltamadasarol szolohoz, es a kommunista kirakatperek legkore a 3. szazadbeli 
felpogany-felkereszteny Romai Birodalom legkorehez.

			Mely tisztelettel, Hetyei Gabor

Kedves (Cser) Feri,

Ugy tunik szamomra, valtozatlanul nem akarod latni a keresztenyseg es a
kommunizmus kozti minosegi kulonbseget, az elvek szintjen.

>Nos, a szocialdemokracia talan nem a marxizmusra epult? Tudtommal a
>kommunistak csak kesobb deklaraltak eretneknek a testvermozgalmat. Az ere-
>deti marxista tarsadalmi elmelet gyakorlatkent nem a veres,
>diktatorikus atmenetet, tarsadalmi gyakorlatot hirdette, nem a legszegenyebb,
>legnyomorultabb orszagot vette celba, hanem eppen a legfejlettebbet es
>arra mondta ki, hogy atalakul. A proletar diktatura - a kommunizmus vissza-
>taszito gyakorlata, az, amit leginkabb megszenvedett a tarsadalom - csak
>Leninnel jelenik meg, az eredeti marxizmusnak nem resze. Az inkvizicio is
>eltunt a sullyesztoben a kereszteny politikai abszurditasokat kovetoen.
>Vagy nem? Nem hasonlithato ossze az inkvizicio a sztalini politikai gya-
>korlattal? Szerintem analog, Sztalin, mint papnovendek esetleg eppen annak
>a tortenetebol es gyakorlatabol meritett. Volt mit (l. kesobb Machiavellit).

en nem tudom, mire epul a szocialdemokracia. Viszont ajanlom, olvasd
el ujra az 1848-as Kommunista Kialtvanyt (A szerzoi Marx es Engels). 
Angol nyelven ftp-vel elerheto a wiretap.spies.com cimen. Kulonosen ajanlom 
figyelmedbe a kovetkezo kis idezetet.

>      In depicting the most general phases of the development of the
>proletariat, we traced the more or less veiled civil war, raging within
>existing society, up to the point where that war breaks out into open
>revolution, and where the violent overthrow of the bourgeoisie lays the
>foundation for the sway of the proletariat.

A Kommunista Kialtvany, szereny tudomasom szerint, a kommunista mozgalom
legalapvetobb dokumentuma arra vonatkozoan, hogyan erendo el az eszkatologikus
foldi paradicsom kommunista eszkozokkel.

Javaslom, ezt az alapmuvet vessuk ossze azzal, amit Jezus mond az Evangeliumok-
ban arrol, hogy hogyan jon el az Isten Orszaga. Kulonos tekintettel arra a
momentumra, hogy ki lesz majd eroszakos valtozasok eloidezoje, es 
mi a kereszteny ember teendoje az Orszag eljovetele erdekeben.

 Aztan, ha az derul ki, hogy nincs kulonbseg, akkor erdemes belemenni abba, 
hogy mi a hasonlosag es a kulonbseg Sztalin es az Inkvizicio kozott.

		Barati udvozlettel, (Hetyei) Gabor

PS. Bocsass meg a nyers fogalmazasert, ugy gondoltam a kerdes eleg fontos
ahhoz, hogy ezegyszer lenyegretoro es ne udvarias legyek.

Kedves Szalon, a kovetkezo Esterhazy cikk a _Nepszabadsag_ december 31.-i
szamaban jelent meg.  Engedely nelkul begepelem a teljes szoveget.
Csergo Zsuzsa

***************************************************************************

Esterhazy Peter: Ev vegi level

Draga Kollegak, mondjuk Agh Pistatol Paskandi Gezaig, Csoori Sandortol
Makovecz Imreig, Szokolay Sandorig!

   Ez igy tenyleg nem mehet tovabb.  Ami van, az semelyikunknek nem all az
erdekeben.  Es nincsen is "tovabb".  Masfelol viszont eleg nehez ellepni
mostani helyzetunkbol; en peldaul, oszinten szolva, nem tudok
_folajanlani_ semmit (elismerve, hogy igy kisse olyan vagyok, mint a
viccben: volna egy kompromisszumos javaslatom...) De hat eppen ez volna a
problema.  Megis fol kene venni a parbeszed (amugy is vekonyka) elejtett
fonalat.  De legalabbis a beszelgeteset.  Mirol?  Ez bizony nem egyszeru
kerdes.

    Az elmult hetekben eppen az derult ki, hogy nehez megallapodni
valami kozos minimumban.  Pomogats azt irja, hogy o fokent azert nem ert
egyet a bojkottal, mert szakitoprobanak tette ki az iroi szolidaritast.
Ebben van igazsag.  De hat ki gondolta volna, hogy ez szakitoproba lesz?
En nem.  Nem gondoltam, hogy ebben az ugyben ket oldal lesz, ket oldal
lehetseges.

     En azt hittem... hat eloszor is azt hittem, hogy Antall Jozsef
hazajove ugy kirugja ezeket az alakokat, hogy a labuk nem eri a foldet (ez
nem volt egeszen naivitas, hisz akkor mar kozismerten MDF-szimpatizans
ujsagirok is az uj vezetes ellen fordultak), e s azutan pedig azt hittem,
hogy, peldaul, ha valaki Mozartot letiltja az aradi vertanuk unnepen,
mondvan, az osztrak, azt egyszeruen lelki higienias okokbol _egyutt_
nevetjuk ki.  A hulyeseg, ha foszforeszkal, idezet vege, ott nincsenek
oldalak.  Szinte magam elott latom Gyurkovics Tibort almat harapdalva,
ahogy gyonyorun gonoszkodva dol a rohogestol.  Es mikor lenyegeben azt
halljuk, hogy a New York-i gazdai altal marokban tartott Meszoly Miklos
feltuzeli Szabo Magdat, az igy mozgasba hozott irodalmi nagyasszony
befirolja Kurtag Gyorgyot, aki azutan moralis presszio ala helyezi
Jovanovics Gyorgyot, a labilis Gregor Jozsefet es a konnyelmu Beney
Zsuzsat, akkor en magam elott latom a szigoru Gorombei Andrast, Vasadi
Petert, ahogy azt mondja:  Ezt azert, kerem, nem.

    De ez nem igy mukodott.  Tehat nem ugy van, ahogy kepzeltem, hogy az
alelnokok tevekenysege olyan magatol ertetodon botranyos, annyira
partfuggetlenul (is) kartekony, hogy itt kozosek az erdekek, ehhez nem
kell semmifele politikai egyetertes, ez reflexbol, izombol, termeszetes
emberi gesztuskent elutasithato, tehat ez lehetne valami kozos alap -
ahogy azt ama bizonyos Iroszovetsegi Felhivas is gondolta a maga
nyogvenyelos modjan.  De belatom, ha nem is ertem, hogy ez szamotokra
bonyolultabb.

     Vigyazatosan kell haladnunk, mert konnyen aknara lephetunk.  Mert
peldaul az en alelnok-felfogasomhoz megiscsak kell egy kicsike politikai
konszenzus, es ez a Csurka-kerdes volna.  Hagyjuk tehat ezt is.  Latom a
sajat, mondjam udvariasan igy, nehezkessegemet is.  Peldaul nagyon nem
tudom elfogadni Csoori Sandor ajanlatat a kozos ertelmisegi onkritikara.
Tudniillik Sandor, Te egy helyt arrol beszelsz, hogy az ertelmisegnek az
volt a baja, bune, hibaja, hogy tul kozel kerult a politikahoz, a
hatalomhoz, es ennek kapcsan irod: "de nemcsak Csurka, Meszoly is, nemcsak
en, hanem E.P. is".  Nem, ezt igy nem.  Hiszen hogyan is? milyen part
alelnoke Meszoly Miklos, milyen huszonhany millioval?  es en kit vittem be
a hatamon a Parlamentbe, es milyen kuratoriumokban van meghatarozo szavam?
minden magyarok mije vagyok en?  Mas helyzetben vagyunk, mast lehet
rajtunk szamon kerni.  Ezt nem tudom szimmetrikusnak latni, meg ha latom
is, hogy az onkritikat valoban magadra is vonatkoztatod.  Ehhez igy en nem
tudok kapcsolodni.  Hagyjuk hat ezt is.

    Nem akarok tehat ezen alkalombol semmit sem elmaszatolni.  Olyan nagyon
mi ne legyunk oszintek egymashoz, irja Fust.  Aminek a kovetese nem
hazugsagot jelentene, hanem ovatossagot.  Amit en most javasolnek, az
tulajdonkeppen egy szigoru nagyneni otlete.  Nem vagyok sem naiv, sem
megalomanias, nem kivanom magunktol, itt, most, hogy valtoztassunk
eletunkon (mert persze ez volna a valodi megoldas, am ezt javasolni nem
lehet, ehhez csak eljutni lehet; en peldaul nem jutottam el hozza, csak
ahhoz jutottam el, hogy te valtoztass az eleteden, te lasd be, hogy ezek a
figurak tarthatatlanok, hogy egy allami tisztviselo nem huszadranguzhatja
le a fel irodalmat, es ha megis, akkor semmi, de tenyleg semmi nem
indokolja, hogy ne valjunk meg tole, es hogy ez trivialis, azon nincs mit
gondolkodni, hogy az ember a Mandy versus Csucs konfliktusban hova alljon,
aki ezt nem latja, az ez meg az), szoval ennel joval kevesebbet ajanlok.

    Egyszeruen csak annyit, hogy gondoljunk egymasra ugy, mint akik
beszelo viszonyban allnak.  Nem konnyu persze, hogy mirol is
beszelgetnenk, mert, lam, hamar befuccsolunk.  De peldaul Anglia azert
lett, tobbek kozott, vilaghatalom, mert bizonyos helyzetekb en ott az
emberek az idojarasrol kezdtek el beszelni.  Nem azt mondtak, asszonyom,
kegyed leanya egy cemende, fiam megrontoja, hanem egyutt szapultak ezt a
huvos, kodos reggelt, a csontokig hato nyirkot.  Vagy probalkozhatunk
Arany Janossal, hogy rola.  Testi nyavalyak, feleseg, gyerekek.  Hogy az
Aron meg mindig olyan zsenialisan focizik-e vagy se nem.  (Mar peldaul a
szakmarol beszelgetni -- az ingovanyos terulet, annyi erzekenyseg,
eloitelet, frusztracio jon, jott elo, a szakmanknak az ertekrendre, hie
rarchiara vonatkozo alapmegoldatlansagai ...)

     De megis.  Igy, ahogy vagyunk, nagyon kiszolgaltatottak vagyunk.

     Egy hajszal valaszt el minket attol (ha egyaltalan elvalaszt), hogy a
muveszi teljesitmenyek megitelesere ravetitsuk a politikai iteleteinket.
A szakmanak vedekeznie kell.  A kontraszelekcio mar igy is mukodik, a
joelvtars-effektus, csak epp ujra van definialva az elvtars.
Kiszolgaltatotabbak leszunk azoknak a nemtelen eroknek, amikhez, igy
remelem, nincsen kozunk.  Illetve van, akinek van, es van, akinek nincs.

     Tudom, ez nem megoldas.  Hisz tortentek itt velhetoen jovatehetetlen
dolgok is, arulasok, sertesek.  Voltak, akik tulleptek valamin, ahonnet
nehez vissza.  En peldaul nem akarok avval az emberrel talalkozni, vele a
kodos Albionrol gat-getni, aki leberencezett, ez sok, sok az is, amikor
irigy-sunyin -- allj, ezt mar nem mondom, nem erdekes, nincs mit rajta
elmondani.  Vanni persze ugy van, ahogy van.  Meg hat (volt) baratok, jo
ismerosok, hogyan is beszelgethetnenek _ovatosan_, akkor mar
termeszetesebb neman beismerni a vereseget.

  A mostani helyzetben kizarolag listasan tudunk egymasra gondolni.  Ami
veszelyes.  Mondok egy peldat.  Multkoriban, azon az irodalmi esten, melyen a
bojkottalo irok szerepeltek, Mandy Ivan azt a szepet olvasta fol az
Istenrol, tudjatok, amelyben az van, hogy azt azert megkerdezne tole,
hogy hova tette a humorat.  Nagy iras.  Es ahogy olvasta, keso este volt
mar, kicsit megszedult, meg kellett tamogatni.  Ekkor karomkodos duh
fogott el, ezek tenyleg ocska gazemberek, hogy egy idos embert olyan
helyzetbe hoznak satobbi.  Es nemcsak a felelosokre terjedt ki az
indulatom, hanem ratok is, hat hogy a banatba!?, ezekkel vagytok egy
parton?  ezekkel parolaztok?, satobbi.

    Erre a kiszolgaltatottsagra gondolok.  Itt tenyleg kiszabadult a
szellem a palackbol.  Kint is fog maradni.  A lete fugg tole.  Hogy az X
ujsag (nem mondok nevet, mert felek, nem volna most ebben sem megertes
koztunk) gyulolkodve hazudik, az elemi erdeke;  hogy Y asszony minden
nivon alul horog, az a letehez tartozik.  _De nem tartozik a "ti"
letetekhez._ Probaljunk meg finoman elszakadni.  Kiszolgaltatottsagunk
meg inkabb noni fog a valasztasok kozeledtevel.  Konnyebben _lenyul_
minket a politika ebben az egymas iranti nemasagban, konnyebben lenyul
minket a bulvarujsagiras, vagy olykor a sajat magunkbol tamadt
ordenaresag, akarnoksag, hiusag, butasag, nivotlansag.

    Es ki tudja igazan, hogy milyen orszagban elunk?  Ki tudja, hogy mi
lesz a valasztasokon?  Most nem az un. liberalis-konzervativ versenyfutasra
gondolok (nem mintha az mindegy volna, bar mar ott tartanank, hogy mindegy
lenne), hanem arra a varatlan europai jelensegre, remelhetoleg nem
fordulatra, emlyet az olasz ujfasiszta partok vagy az orosz Zsirinovszkij
valasztasi sikere jelez.  Erre a nagyobb kiszolgaltatottsagra is
gondolok.  Valoszinuleg eztan sem talalkoznank tobbet.  Megvannak az
osvenyeink.  Sot, valljuk be, talan nem is nagyon akarunk.  Tobbnyire
elmultunk negyvenevesek, nehezkesebben mozgunk.  Ha huszonot evesek
volnank, esetleg javasolnam, adjunk egymasnak vacsorakat, inditsuk be a
Nagy Vacsora Akciot, a gyomranal kell megfogni a bestiat! - de hat ennel
merevebbek vagyunk mar, a legjobb baratainknak sem fozunk eleget.
Megis, azt gondolom, mi, akik megiscsak a fikcio tereben vagyunk otthon
(hazank a magasban), foglalkozasunk, hogy a latomasok valosagossagat
megteremtsuk vagy megmutassuk, tudnank kezdeni valami valosagosat evvel az
egymasrol kepzelgett vizioval.  Van mindebben talan nemi gyerekesseg,
meg egy kis fontoskodas (_fogatlan_ prokatorsag), de nincs benne hatso
szandek es hazugsag.  Es minthogy nem nagyon latom, hogy mit lehetne
csinalni, hat nem is gondolom, hogy csinalni, csinalnunk kene valamit, de,
mo ndjuk, az emlekeinkre, olykor a konyveinkre, muveinkre tamaszkodva
kitalalhatjuk magunknak -- magunkat.

Kollegialis tisztelettel,
Esterhazy Peter

Uram !

Azutan, hogy kozzetettem a magyarorszagi szlovakok szamarol John Parker
urtol (az Economist ujsagirojatol) kapott valaszt, On kuldott Parker urnak
egy levelet amit o serelmesnek tart.

On ezt annak ellenere tette, hogy en kifejezetten kertem az ilyesfele 
ostoba reakciok elkeruleset, es en ezt szemelyes sertesnek tekintem.  Ez persze
majd engem is megtanit arra, hogy ne bizzak vakon az emberekben es ne tegyek
kozze olyasmit amivel valo visszaelest nem kivanok.

Elvarom, hogy On kuldjon Parker urnak egy bocsanatkerest es annak masolatat
az en cimemre, annak bizonyitekaul, hogy vagy ne'mi fogalma a civilizalt
magatartas normairol.

Csak remelni tudom, hogy a "magyar ugynek" keves olyan o~ngo'lt lovogeto 
harcosa van mint On.

Anto'ny Gyo~rgy
------------------------------------------------------------------------------
George Antony                                  
3/32 Tamar St, Annerley Qld 4103, Australia
Ph: (07)/(+61-7) 3910363 (GMT +10h)    Fax: (07)/(+61-7) 2248943