Csomagban valaszolok.

> Felado :  [Hungary]
> Nem tudom lehetseges-e az, hogy a 2-es es 3-as tartalyban azonos legyen a
> nyomas, es a homerseklet is. Ugyanis a 2-es tartalyban egyaltalan nincsen
> gozfazis. Ez pedig azonos nyomas eseten alacsonyabb homersekletet
> feltetelez.

Lehet. Az, hogy egy adott homersekleten es nyomason egyensulyban van egy
folyadek a gazaval, pont azt jelenti, hogy ugy all be a ket fazis aranya,
hogy a folyadek pont olyan szivesen parolog, amennyire szivesen a gaz
lecsapodik.  Ha pl. lecsokkented a terfogatot, mikozben a homersekletet
allandonak tartod, akkor megno a nyomas, es egy ideig szivesebben csapodik
le a gaz a folyadekba, mint forditva, igy idovel ujra visszaall az elozo
nyomas, csak mar kevesebb gazzal. Ezt egeszen addig lehet folytatni, amig
van gaz, ill. hataresetben, ahol pont eltunik.
Tehat nem alacsonyabb homersekletet, hanem tobb anyagot feltetelez, hogy a
2. tartalyban nincs goz.

> Felado :  [Hungary]
> Tartalyvita:
> 
> Az, hogy a bevezeto szovegben azt mondjak "tulnyomas" van, igen fontos
> informacio, mert ez teszi egyertelmuve a feladatot, csak sajnos messze van a
> szoveg tobbi reszetol, ezert csunya a kerdesfelteves.
> Tulnyomas hianyaban pld. a harmadik tartalyban lehet szobahomersekletu viz,
> felette vele egyensulyt tarto, legkorinel kisebb nyomasu vizgoz, vagy szaz
> fokos viz, 1 legkori nyomasu vizgozzel. Fel se robbanna.
> 
> Ha viszont egyertelmuen tulnyomas van, akkor ebbol nem kovetkezik, hogy az
> elso es a masodik tartaly meleg. Tehat azok nem biztos, hogy igazan
> veszelyesek. Viszont egyertelmu, hogy a harmadikban tulhevitett viz van. Igy
> kiderul, hogy tenyleg ennek kell a legveszelyesebbnek lenni.
> 
> A kerdes tehat korrekt lehet, de nem igazan korrekt a felteves modja, mert a
> targyhoz nem tartozo, az atlagosnal tobb fizikai ismeretet tetelez fel a
> megfejteshez, es meginkabb a kerdes helyes ertelmezesehez.
> 
> Janos

Igazad van abban, hogy nem _egyertelmu_, hogy a 2.-ban tulhevitett viz van.
De ebbol tavolrol sem kovetkezik ("derul ki"), hogy a 3.-nak "_kell_ a
legveszelyesebbnek lenni". Ez csak lehetove teszi. De legalabb ennyire
logikus, hogy valaki azt tegye fel, hogy a harom tartaly nem specifikalt
adatai megegyeznek. Mert egyebkent -- mint mar irtam hasonlokat -- az is
nyugodtan lehetne, hogy a 3. tartaly mindossze 1-1 ml vizet es gozt
tartalmaz 1 mbar tulnyomason, az 1. meg 1000 m^3 1000atm-as levegot.

A kerdes tehat nem (lehet) korrekt (ha valoban ugy volt a papiron, ahogy
zoli leirta), mert a legjobb indulattal is ketertelmu (azaz nem letezik
_a_ "helyes" ertelmezese -- ez csak akkor nem lenne gond, ha minden
ertelmezes ugyanazt a valaszt adna), mikozben csak egy valaszt fogadtak el,
es az indoklasodra nem voltak kivancsiak.
A "korrekt kerdes"-nek vitan kivul alapfeltetele, hogy aki erti a dolgot,
az meg tudja valaszolni. Ne lehessen az baj, hogy valaki tul sokat tudott
(mondjuk a tanarahoz kepest). Ez a kerdes olyan volt, hogy zavarba hozta
azt, aki az egyes tartalyokhoz nem kepzelt hozza egy-egy ipari berendezest,
de semmikepp sem ervenyesult a "legjobb tudas" <-> "legjobb eredmeny" elv,
helyette inkabb a "legtobb oramon ott volt" <-> "legjobb eredmeny" jatszott.

> Felado :  [Hungary]
> Kedves HIX TUDOMANY!
> 
> Elkovettem par hibat. Most javitok:
> 
> > A 2-es nyilvanvaloan rossz. Mi tortenik a robbanaskor? A viz kiszabadul. A
> > terfogat valtozasa 0-nak veheto, mivel osszenyomhatatlan. Mekkora munkat
> > vegez? Kozel 0-at. Tehat a tartaly kinyilik es ott is marad.
> 
> Igazat adok abban, hogy ha tulhevitik a dugig tele levo tartalyt, akkor
> kicsivel tobb munkat fog vegezni. A fele-fele tartaly megis nagyobbat fog
> (szerintem), mert ott meg a goz is ossze van nyomva, ami a felrobbanaskor
> segit kitagitani a likat. Ez hianyzik a 2.-es esetben. Erzesem szerint a 2-es
> esetben eleinte lokalis marad a repedes hatasa, mert a keletkezo goz nem
> engedi hirtelen leesni a tartalyban a nyomast. A 3.-esetben ez mar elbol
> adott...

A tulheviteshez (az adott nyomason merheto forraspontnal melegebbre futott
folyadek, amiben a legkisebb zavar hatasara robbanasszeruen beindulhat a
forras) semmi koze a dolognak.

"kicsivel tobb munkat fog vegezni": mihez kepest kicsi a kulonbseg? Mert
magahoz a teljes munkahoz kepest nem. Es persze nem is az volt a kerdes,
hogy mennyi munkat vegeznek, hanem, hogy mennyi energia szabadul fel.

"segit kitagitani...": nem belemagyarazas ez egy picit? A kiaramlo viz miert
ne lehetne ugyanolyan hatekony a lyuktagitasban?

> Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol)
> Haho mind,
> 
> > A feladatot olvasva arra gyanakodtam, hogy a homersekletrol
> > szandekosan nem szoltak, hogy le'pre csaljak azokat,
> > akik a suritettlevegos es hidegvizes nyomasprobak
> > vilagara gondolnak, s majd utobb renduljenek meg az egyeb
> > lehetosegektol.
> 
> Ebben a vonatkoztatasi rendszerben (biztonsagtechnika, ipar stb)
> a viz/goz, vagyis a kazanrobbanas a helyes valasz. Fizikaversenyen
> talan a forroviz (de nem biztos: hany fokra is lehet tulheviteni
> a vizet...?)

Ld. fent, (a fizikaban) nem ezt hivjak tulhevitesnek.

Abban viszont igazad van, hogy mas "vonatkoztatasi rendszerben" tenyleg
lehet mas a megoldas. De csak azert lehet igy, mert az ipar VR-eben
ritkak a nagy tartalyok osszenyomott melegvizzel. Talan epp azert, mert
sokkal veszelyesebbek, hiszen ha tultelitodik a rendszer, igen hamar baj
lesz (nincs arra lehetoseg, hogy a goz terfogatanak rovasara terjedjen a
folyadekfazis). Nemtom, hogy pl. Pakson a primer kor tele van vizzel vagy
hagynak-e a tetejen tagulasi terfogatot, de az autok hutojeben biztos
hagynak. (Es ha ott az arcod folotte, amikor kirobban a sapka, nem fog
megmenteni a plasztikatol, hogy elotte csurig toltotted.)

Visszaterve Janosnak irt valaszomra, ez a kerdes (illetve az ertekelese)
pont azt tudta csak kideriteni, hogy mennyire vagy benne a kontextusban,
nem pedig, hogy el tudod-e donteni egy rendszerrol, hogy mennyire veszelyes.

Titusz

> Vegyunk egy bolygot, mondjuk Szaturnusz.
> Vegyunk egy vegtelen tavolrol a Szaturnusz fele araszolo aszteroidot.
> Az aszteroid [...]
> hiperbola palyan elsuhan a bolygo mellett, es egyre lassulva
> a vegtelenbe tavozik, vegul mar olyan lassan araszolva, mint kezdetben.

> Kerdes: amikor a csillagaszok arrol beszelnek, hogy egy bolygo "befog"
> egy holdat, vagy egy csillag "befog" egy uj bolygot, hogy gondoljak ezt?

Remek kerdes :o)  Termeszetesen ugy, hogy egyeb tenyezoket is figyelembe
vesznek, pl. azt, hogy a Szaturnusz a Nap korul kering.  Innentol kezdve mar
haromtestproblemaval allunk szemben: az aszteroid energiaja es perdulete nem
allando, igy nem is kell hiperbolapalyan mozognia. (Ebbol persze az is
adodik, hogy a befogas nem feltetlenul "vegleges" ...) Ugyanilyen okok miatt
mukodik a gravitacios "csuzli" is, amikor egy urszonda egy bolygo vagy
hold mellett elhaladva tesz szert energiara.

Ami az arapalyeroket illeti, szerintem ezek annyira gyengek, hogy a hatasuk
csak hosszu ido mulva mutatkozik meg (tehat pl. egy mar befogott holdat
fognak egyre rovidebb porazra). Egyebkent ezek az erok akar novelhetik
is a befogott test energiajat, mint ahogy a Holdunk eseteben teszik is.

Udv,
KZ

Sziasztok!

Sajnos nem tudok kielegito valaszt adni Meszaros Laci kerdesere, hogy
mikent is tortenik pontosan egy kisbolygo befogasa. Par naiv tippem van.
Azt sokkal konnyebb eldonteni, hogy egy hold befogott eredetu-e,
vagy a bolygojaval egyutt szuletett. Befogasra utalo jelek:
elnyult ellipszispalya, nagy palyahajlas a bolygo egyenlitojehez,
esetleg retrograd (ellenkezo iranyu) keringes, a tobbi holdra nem
jellemzo kemiai osszetetel, esetleg a bolygotol valo nagy tavolsag.
A Szaturnusz Phoebe nevu holdja, a Triton es a Nereid Neptunusz-holdak
befogott Kuiper-oblektumok lehetnek. A Mars ket holdja, a Phobos es a
Deimos kisbolygok lehettek korabban. Befogott kisbolygoi a Jupiternek
is vannak, legalabb nyolc, ezek kozul negy direkt, negy retrograd
iranyban kering. (A kozismert Galilei-fele holdak nincsenek koztuk.)
Es itt van Foldunk Holdja, ez szinten nem a Folddel egyutt alakult ki.
Tobb, mint negymilliard evvel ezelott a Foldet eltalalta az a bolygo,
amelyet most O'holdnak nevezek, es amely megsemmisult az utkozeskor.
Magja a Fold magjaval egyesult, az Ohold maradekabol s a Fold kopenyenek
a vilagurbe kivetett reszebol pedig osszeallt a Hold, a bolygonkat ert
legnagyobb katasztrofa emleke. Ma ez a legvaloszinubb forgatokonyv. 
Itt tehat az utkozes lassitotta le annyira az anyagot, hogy annak
mar nem volt energiaja a "vegtelenbe" tavozni.
Picit szelidebb folyamat, amikor az arapaly ero tepi szet a bolygohoz
tul kozel mereszkedo egitestet. Ekkor szerepet jatszhat egy nagymeretu
legkor fekezo hatasa is, a tormelek egy resze becsapodik, a tobbi
bolygo koruli palyara all, egy resz megszokik. A Shoemaker-Levy
ustokos eseteben eseteben ez ugy tortent, hogy 1992-ben a Jupiter
befogta az ustokost, egyidejuleg szet is darabolta, mely darabok
1994-ben egymas utan becsapodtak a Jupiterbe, ami igy megsem tett
szert uj holdakra. Napba csapodo ustokosoket rendszeresen eszlelnek.
Olyan befogasnak, melynek tartosan keringo hold lett volna az eredmenye,
sajnos (vagy szerencsere?) meg nem volt szemtanuja az emberiseg.
Leszamitva a bolygoszondakat, de ezek nem szamitanak, kulonben is
raketa kell a bolygo koruli palyara allitashoz, a hintamanoverek mellett.   
Meg kimeletesebb, ha a jovevenyt egy darabban fogja be a bolygo,
de ehhez kell, hogy legyen tovabbi egitest is a kozelben: egy vagy
tobb hold, vagy egy masik kisbolygo is epp akkor koszaljon arra.
Vagy utkozzon holddal a kisbolygo. Lehet tovabbi lehetosegeket is
kitalalni, aztan utana nyomozzak ki a csillagaszok, hogy mi tortent.
Az n-test problema nemcsak a befogast, hanem a szokest is ismeri.
A Pluto talan szokott Neptunusz-hold.

Udv:
Kalman

Tisztelt Tudomany lista!

Tudja-e valaki, hogy az aruvedelmi csikok hogyan mukodnek?
Az egyik fajta kb. ilyen: -=-=-=-=-=-=-=-
Gondolom, hogy amikor be van elesitve, akkor valamilyen radiohullam 
frekvenciajara rezonal, es azt lehet erzekelni. De milyen valtozas tortenik 
benne akkor, amikor egy eros magnes elott elhuzzak? Talan megszakad 
vagy zarlatos lesz benne valami?


                       Aggod Jozsef

Ha lenne gravitacio a fold kozeppontjaban, akkor annak merre kene 
mutatnia? :) Homogen gomb eseten nem tudom, hogy hogyan vezette le a 
kozeppontjaban levo tomegvonzast, de akkor annak iranyanak is kell lennie.


                       Aggod Jozsef

A csillagaszok, mukedvelo csillagaszok es a kozvelemeny erdeklodessel
varja a november 16-rol 17-ere ill. a 17-rol 18-ara virrado ejszakakat.
Ezeken derult idojaras eseten a Leonida meteoraramlat varhatoan latvanyos
csillaghullasaban gyonyorkodhetunk az ejfeli oraktol. Az elmult napok
esos idojarasa ellenere a Magyar Csillagaszati Egyesulet megfigyeloi
lelkesen keszulnek a nem mindennapi latvanyossagra, amelyhez hasonlo
emberoltonkent talan egyszer adatik meg!

A remelt latvanyossagra felkeszulni vagyok az alabbi internetes
informacioforrasokbol tajekozodhatnak:


-- Leonida-oldalak:   http://leonidak.mcse.hu

Minden, amit a hullocsillagokrol tudni erdemes: Hogyan keletkeznek a
meteorrajok?; A Leonidak tortenete; Az idei hullasi elorejelzesek;
Megfigyelesi utmutato; Regi korok Leonida-csillaghullasai; Digitalis
kepgyujtemeny; Vendegkonyv; Elo kozvetites a meteorhullasrol.


-- Aktualis idojarasi muholdfelvetelek:
                      http://www.mcse.hu/linkek/meteosat.html

Az angliai Meteosat-muholdfelvetelek publikalo szerver magyarorszagi
tukrozese: infravoros es vizualis tartomanyban felorankent keszult
felhozetkepek Europarol. Csak a hazai cimen erheto el az utolso 24 ora
videoanimacioja a felhozet valtozasarol. Fontos segitseg a megfigyeloknek
a felhozet mozgasanak ismerete a vart meteorhullas napjaiban, oraiban.


-- Beszelgetes a Leonidakrol:  http://leonidak.mcse.hu/galeria/fiksz.html

Budapest egyik kozossegi radiojaban, a FIKSZ Radio (98 MHz;
http://w3.swi.hu/fikszradio) Zoldindulas c. musoraban 1999. november 9-en
elhangzott beszelgetes hangfelvetele. (Meghallgatasahoz realmedia-formatum
lejatszoprogram szukseges.) Vendegeink es a musorvezeto a Magyar Csillagaszati
Egyesulet vezetoi. A musor tartalmabol: A meteorrajok keletkezese
- szemleletesen; Regi Leonida-hullasok - izes nyelvezettel; Honlap-ajanlo;
Hogyan keszuljunk a nagy hullas megfigyelesere?


-- Elo Leonida-kozvetites kulfoldon:  http://leonidak.mcse.hu/linkek
                    ...es itthon:     http://leonidak.mcse.hu/leo-live

A NASA egy legkorkutato ballonnal felbocsatott kamera segitsegevel tervezi
eloben kozvetiteni a hullocsillagesot. Hazankbol derult idojaras eseten a
Guards Tavkozlesi Rt. (http://www.guards.hu) a Magyar Csillagaszati Egyesulet
(http://www.mcse.hu) es az Orszagos Meteorologiai Szolgalat (http://www.met.hu)
kozremukodesevel a kekestetoi meteorologiai allomasrol szeretne az utokornak
is megorokiteni a vart ritka latvanyossagot egy nagy latoszogu kamera
segitsegevel.


Tovabbi informaciok:     Tepliczky Istvan -  - 06-20-922-5242
                         Sarneczky Krisztian -  - 280-0392

> annyit fuznek meg hozza, hogy a 400 feherje ilyen modon torteno
 > kialakulasa annak valoszinusegevel egyezik meg, hogy egy forgoszel
 > osszerak az alkatreszeibol egy Boing 747-es repulogepet.

Hat egy repulogepet "talan"  :-) nem, de a biologiai rendszereket igenis
ossze lehet igy rakni. Sot, pontosan igy "forgoszel elven" kell osszerakni,
mashogy nem is lehet.

En s.k. negy kulonbozo szintu biologiai rendszer rakok ossze "forgoszel"
elven.
*DNS-t: csak oszekeverem az negy alkotot (dATP,dGTP,dCTP es TTP), egy
mintat (templat), egy kezdo lancot es egy enzimet. Kicsit felmelegitem,
megkeverem, a tobbit elvegzi a diffuzio. [belekothetsz, hogy egy eznimet
hasznalok, de az nem mas, mint egy katalizator, csak felgyorsitja a
reakcikat, igy nem kell sokaig varnom]
Mellesleg a vegyessz, aki a kezdo lancot es a mintat kesziti nekem,
bazisonket $0.75-ert, o is igy dolgozik: csak osszeonti oket egy oszlopon...

**egy enzimet, az RNS polimerazt: fogom az ot polipeptidlancot ket alfat,
egy betat, egy beta vesszot, egy szigmat, teljesen szettekerem
(denaturalom) oket majd lassan, fokozatosan eltavolitom a szettekeredest
okozo sot.
Minden alegyseg a sajat aktiv formajara tekeredik (tudod, mekkora ennek a
valoszinusege, hanyfele egyeb formara is tekeredhetne? mondjuk a beta az
tobb mint ezer aminosav, ha minden aminosav-aminosav kapcsolatnal 4 iranyba
fordulhat a lanc akkor 4 az 1000-en [kiszamolja valaki?]... az osszes beta
megis mind egyformara fog tekeredni, ennyit a valoszinusegi ervekrol).
Az otfele alegyseg osszeall magatol aktiv enzimme.

***Bakterium virust, a hires nevezetes lambda fagot: Fogom a fag feherjeit,
par darab DNS-t (a lenyeg, hogy nagyjabol olyan hosszu DNS legyen, mint a
fag DNS-e) adok egy kis ATP-t energianak, megkeverem es egy ora mulva
hemzsegnek a fertozokepes virusok a csovemben.

****Bakteriumot, idegen gennel. Fogom a bakteriumaimat, egy TSS nevu
taptalajba teszem, hozzakeverem azt a gent amit be akarok epiteni a
bakteriumba, ot percre jegre teszem es kesz, mar be is epult.

Talan sikerult szemleltetnem egy elvet.

A meggyozes leghalvanyabb remenye nelkul. Sot, szandeka nelkul.

tamas

Kedves Peter es Isvara!

>1, Ha egy kicsit jobban megfigyelned, akkor Te is eszrevenned, hogy tenyleg
>sajtohubarol volt szo, hiszen a 'dadhi' szoban levo 'da' 8-t, míg a 'dhi'
> 9-t jelent.
en megneztem, es nem lattam sajtohibat, de reg volt, elkepzelheto, hogy
tevedtem
>2, Raadasul sikerult elnezned a veget is, mert a Meszaros Laci altal adott
>PI pontosan egyezik a vedikussal, az osszes kulonbseg csupan annyi, hogy a
>Lacie egy jeggyel kevesebbet tartalmaz.
igen, csakhogy en megneztem az azutani szamjegyet, es nem annyi, mint amit
ti irtok. es ugy emlekszem, hogy az sem sajtohiba volt.
>4, Ez az emlitett vers az 5000 eves Vedak azon reszeben talalhato (Atharva
>Veda), ahol kifejezetten matematikai jellegu eredmenyek vannak bemutatva,
es
>a celja eppen az, hogy a PI memorizalasat segitse ebben a verses formaban.
>Ezert ugye Neked is egyertelmu, hogy nem veletlenul kerult eppen oda?
kerdes, mekkora ez az Atharva veda, szerepel-e a szovegben, hogy ez most a
pi ertekenek memorizalasat celzo vers, vagy a szoveg tartalma sugalja-e ezt?
bocs, de szanszkrit tudasom erosen hianyos.:)
>5, Most pedig szeretnem peldakeppen bemutatni Neked az Apollonioszrol
>elnevezett tetel Apollonioszt megelozo bizonyitasat. (sajnos a negyzetre
>emeles jele helyett kenytelen vagyok szorzast hasznalni)     ...
az eredeti, interpretacio nelkuli szoveg volna az erdekes. tudnal idezni egy
angol forditasu eredeti szoveget?
>6, Felsorolaskeppen megadnek nehany temat, amik a szakavatott olvaso
szamara
>jelzik a vedikus matematika fejlettseget: homogen masodfoku kifejezesek
itt is az eredeti szoveg erdekelne, nem a felsorolas. nagyon sok mulik azon,
hogy mi van az eredeti szovegben, es mi az, ami utolagos interpretacio. ez
egyebkent a gorog matematikanal ugyanolyan fontos, sot meg a 18. szazadi
tudomanyoknal is, hiszen ok nem modern jeloles es fogalomrendszert
hasznaltak. kerdes, hogy modern nyelvre leforditva a kerdeses reszletek
mennyire tartalmaznak absztrakt, egzakt, teteles, bionyitasos matematikat.

Peldakeppen: az egyiptomiak tudtak gula terfogatot szamolni, de ez egy
kifejezetten nem elmeleti matematikus formaban volt megadva. algoritmust
hasznaltak, nem volt sem absztrakcio, sem tetel, es a legkevesbe sem
bizonyitas. az, hogy az egyipotmiak tudtak gula terfogatot szamolni, egeszen
messze all attol, hogy az egyiptomiak magasfoku tergeometriai ismerettel
rendelekztek volna.

Sajnos engem csak ugy lehet meggyozni, ha a tudasuk matematikai
strukturaltsagat tudod felmutatni.

math

Kedves Olvasok!

Mindenkit szeretettel meghivunk egy nagydoktori vedesre:

Dr. Kovacs Ferenc MTA doktora cimre benyujtott disszertaciojanak
nyilvanos vitaja ("nagydoktori vedes")

Cim: 
   "Mikroaramkorok merese es alkalmazasuk nehany peldaja"

hetfon 14.00-tol lesz.
Helyszin: Magyar Tudomanyos Akademia Szekhaz II. emeleti Nagyterem (Bp.
V., Roosevelt ter 9.)

udvozlettel

Hosszu Gabor

Honlap: http://nimrud.eet.bme.hu/hosszu

Sziasztok!

> Nos, leirok neked egy otvenjegyu szamot:

Annak 1 a valoszinusege, hogy le fogsz egyet irni.

> 128374653411552736546726152840050005473825123473648
> Hogy epp ezt irom le, ennek a valoszinusege epp 10 a minusz 50-ediken

De ezt mondani csak a szam leirasa _elott_ szabad.

> (minden jegy valasztasaban 0.1 a relativ gyakorisag).
> Az esemeny megis megtortent.

Ez igy felrevezeto.

Ha en gondolok egy 50-jegyu szamot, Te leirsz egy otvenjegyu szamot,
akkor annak a valoszinusege, hogy Te eppen azt irod le, amire en
gondoltam, 10 a minusz otvenediken.
Elobb leirni egy szamot, aztan kijelenteni, hogy eppen ezt vartam, eleg
sportszerutlen. Olyan, mintha a huzas utan toltened ki a lottoszelvenyt,
aztan jelentkeznel a nyeremenyert :-)

Udv:
Jano