Kedves (Kaiser) Andras!

Ha nem te tevesztetted ossze a nagyitast az elohivassal, akkor az az
Ofotertes kislany akitol a kockankenti hivas informaciojat kaptad.
(Valoszinuleg annyit ertett a szakmajahoz mint az a bizonyos amerikai
kollegaja akirol szoltal :-) .)
Ugyanis:
Honnan tudja az elohivo gep, hogy hol van a ket szomszedos kocka
hatara? Azt nyilvan tudhatja, hogy egy kocka 36mm szeles, node hol
kezdodik az elso kep? Ha manualisan fuzted be a gepbe a filmet
mindenkeppen lehet par millimeter elteres. Ha manualis a filmtovabbitasod
akkor a ket kocka kozotti tavolsag se mindig egyforma, foleg ha kicsit
nyuzottabb a geped filmtovabbito mechanikaja, vagy te nem hasznalsz
szabvanymozdulatokat. (Meddig tartana egy film elohivasa kockankenti
hivassal? :- )  ).
A kovetkezo kerdes, hogy honnan lehet tudni, mikor van megfelelokeppen
elohivva a kep. Megnezni (megvilagitani, hogy azt latni lehessen)
csak a fixalas utan szabad, kulonben tonkremegy a felvetel. Fixalas
utan viszont mar nem lehet helyesbiteni (ujra visszatenni a
hivoba).

Szoval velemenyem szerint is, esetedben inkabb kockankenti nagyitas
kozbeni korrekciorol lehetett szo. Amit viszont a nagyitogep
automatikusan elvegez. Sot, ha direkt alul vagy felul vilagitott kepet
akarsz, pl. esti hangulatot jelezni, azt kulon kerned kell, hogy
nagyitasnal ne kompenzaljanak.
                             Udvozlettel
                                                Toth Istvan
Ui.: Szerinted melyik filmtipusok a profi filmek?

Bardos Gyorgy a TIPP-en ismertette a felsooktatasi torveny fo elemeit.
Mint mondja,

> Az egyetemek megkaptak a regota kovetelt jogot a
> tudomanyos fokozat odaitelesere, de egyuttal nemileg atmentettek a regi
> kandidatusi eljaras elemeit is (pl. ket nyelvvizsga, nyilvanos vedes,
> felveteli, stb.).

Ez igy egy kicsit finom megfogalmazas. A kozoktatasi torveny szamos
modon korlatozza az egyetemek autonomiajat, az, hogy eloirnak bizonyos
kovetelmenyeket a Ph.D. odaitelesehez, az meg a finomabbak kozul valo.

Hadd bocsassam elore, hogy nem tulajdonithato (csak) a kormanyzat
centralizalo beallitottsaganak a letrejott szabalyozas: evekkel
ezelott egy kibovitett rektori konferencian (az Akademia "kepviseloi"
is jelen voltak) mar allast foglaltak az egyetemek "kepviseloi"
(vagyis a rektorok), hogy nem akarnak szabad versenyt a Ph.D.-k
kozott, hanem az a vagyuk, hogy egy orszagos csucs-szerv ellenorizze
az egyetemi fokozat-adast (hatarozza meg, hogy mely szakok adhatnak
Ph.D.-t, sot, akar abba is szoljon bele, hogy X.Y. kaphat-e Ph.D.-t
egy olyan szakon, amely amugy rendelkezik a Ph.D.-adashoz szukseges
akkreditacioval!). Ezt annak idejen csak a BME es azt hiszem a
Veszpremi Nehezipari Egyetem rektora ellenezte.  Kevesek voltak.
Mindegy, ezt csak azert mondom, mert ebben az ugyben nem lesz eleg ezt
a kormanyzatot "kibekkelni", ez a dolog igy fog maradni.

Eleg az hozza, hogy a jelenlegi torveny szerint az egyetemi szakok es
karok alapitasa es megszuntetese a miniszter engedelyehez van kotve
(ez az atkosban is igy volt), aki ket nemzeti csucs-szerv velemenye
alapjan dont (Nemzeti Akkreditacios Bizottsag es Nemzeti Felsooktatasi
Tanacs). A Ph.D.-adomanyozas jogat a Nemzeti Akkreditacios Bizottsag
adhatja meg egy Ph.D.-programnak (ennek szamos feltetele kozott
szerepel a Bardos Gyorgytol is emlitett nyelvvizsga stb., meg hogy a
Ph.D. program egy mar letezo szakra epuljon ra stb.).

Az eljarast nemileg neheziti, hogy a Nemzeti Akkreditacios Bizottsag
es a Nemzeti Felsooktatasi Tanacs *me1g nem letezik*. Van egy
Ideiglenes Nemzeti Akkreditacios Bizottsag, amely ideiglenes
akkreditaciot adhat, de Ideiglenes Nemzeti Felsooktatasi Tanacs nincs.

Mindezt onnan tudom, hogy az Elmeleti Nyelveszet szakcsoport, amely
hosszu evek ota vidaman tanit es ad diplomat az ELTE-n, es ahol
dolgozom, most azert nem tudja megszerezni az akkreditaciot, mert nem
tartozik hozza szak, szakot viszont ezek nelkul a csucs-szervek nelkul
nem lehet alapitani (bar az ELTE a kerelmet mar aprilisban benyujtotta
a Miniszteriumnak).

A centralizalt eljarasok mogott szerintem a hatalmi vagy mellett az
huzodik meg, hogy a magyar egyetemeknek semmi kedvuk ahhoz, hogy a
diplomaik az egymassal folyo versenyben megmeressenek: a videki
egyetemek felnek, hogy a pestiek diplomai automatikusan tobbet fognak
erni, a pestiek meg felnek, hogy kiderul, mennyit er valojaban a
diplomajuk. Van erre a remenytelennek latszo helyzetre valakinek
valami biztato velemenye?

-- Kalman L. (egyelore vegleg Pesten :-)

Kedves Forrai Gabor!

Koszonom, hogy leirtad, hogy tulajdonkeppen mi a liberalizmus es
a jog viszonya. A liberalizmus lenyegenek leirasat mar tobbszor
is kertem, merthogy fogalmam sem volt rola. Egyaltalan nem vallom
azt, hogy hajdani marxistak (Lukacs tanitvanyok) ma liberalisok.
A SZER a Godollo-i Alternativ tabor ket vezeralakjat, Heller
Agnest es Fodor Gabort hivta a mikrofonja ele es a bevezetobol
kovetkeztettem arra, hogy ok liberalisok, sot, a leheto leglibe-
ralisabbak, merthogy "az alternativizmus a liberalizmus fejlett
valtozata".

Amit viszont szeretnek kihangsulyozni, hogy ha egy elmelet ideo-
logiava alakul, akkor ohatatlanul jonnek a tovabbfejlesztok, a-
zok, akik meg egy lapattal raraknak es amikor az eszme ...izmussa
valik, akkortol mar nincs ellenorzes alatt, onallo eletet el es
ekkor pattannak ki az ilyen jellegu megnnyilvanulasok.
 
Kaiser Andris!

Nehogy bevedd azt, hogy a filmet kockarol kockara elo lehet hiv-
ni! Ilyen nem letezik. Ha egy film homogenen alul, vagy felulex-
ponalt, akkor kulon, esetleg a tobbitol elkulonitve, mas korulme-
nyek kozott erdemes elohivni, de akkor is a szemcse banja. A film
elohivasa egy egyseges, homogen kemiai folyamat. A masolasnal,
a nagyitasnal lehet korrigalni es kockarol kockara esetleg meg-
valtoztatni az expozicios idot, szinszurot, a papir, vagy az el-
jaras minoseget, de ezt az automatakkal mar nem lehet. A kisse
felreexponalt kockakkal meg lehet valamit jatszani (az automata
egyebkent meri a filmkocka fedettseget es atlagos szinosszetete-
let es ennek megfeleloen valtoztat is a masolasi korulmenyeken,
de csakis bizonyos hatarok kozott), de a tobbszorosen alul, vagy
tulexponaltaknal a szinek is megvaltoznak, azokbol jo kep sohasem
lesz. A manualis nagyitas koltsege meg mar tobbszorose az auto-
mataenak. 

Csak a pongyola nyelvhasznalatban nevezik a masolast elohivasnak,
azaz nem csak azt a kemiai eljarast, ami az exponalt nyersanyagon
a kepet (negativ, vagy pozitiv) megjeleniti, hanem az egesz mun-
kafazist, beleertve a filmrol a kopia (print) kesziteset is.

Mint alapszabalyt nem art ha megjegyzed: szines technikanal elet-
hu es szep szineket csakis folottebb pontos expozicioval kap-
hatsz. Az automatafenymeros tomegfenykepezogepek nem veletlenul
a szines filmetechnika tomegmeretuve valasa miatt es erdekeben
kerultek a piacra (no meg az elektronika fejlodese ezt lehetove
is tette).

A boltban teged kezelo alkalmazottat meg azert fizetik, hogy jo
benyomast keltsen benned, meghogy elvegye toled a nyersanyagot
es odaadja a kesz materiat. A szakertelme (fotos) pedig NULLA!
Munkajahoz nincs is fotoszakertelemre szuksege. Egyebkent, hogy
duhos vagy azert, hogy kvazi atejtettek, megertem, de ez a vilag
ilyen.

Udvozlettel:  Cser Ferenc

Kedves Kalman !


     Azt irod, hogy az AVUnek nincs konnyu dolga, mert az allami vallalatok
rossz allapotban vannak.  Ez igaz.  Eppen ezert kellene minel nagyobb
osszeget forditani a vallalatok feljavitasara a kinalati oldalrol egyfelol,
es hitelgaranciakkal, illetve kedvezmenyes hitelekkel a keresleti oldalrol
masfelol.  Ezt az AVU is nagyon jol tudja, csak az ilyen iranyu
erofeszitesei aranytalanul kicsik.

>Az, hogy
>az AVU eddig csak vagyonanak kb 20 %-at tudta privatizalni (HVG, Diczhazy
>Bertalan) arra utal, hogy rendkivul szereny az erdeklodes.

     Ahogy az elozo levelemben is mar szerepelt, a 20% privatizalt vagyon
tobb mint fele onkormanyzati vagyon lett.  Ezt a reszt helyesebb
'allamtalanitasnak', mint privatizacionak nevezni.

     Az Allami Szamvevoszek ellenorzeset illeti, az csupan a formai
szabalyossagra terjed ki, vagyis arra, hogy az AVU/AV RT betartja-e az
alapveto szabalyokat.  A privatizacios dontesek azonban NEM pusztan
szabalykoveto dontesek.  Ha egy vallalatra ket ajanlat erkezik, az AVU nem
koteles a magasabbat ajanlonak adni a vallalatot, ugyanis egy sor mas
kerdest is merlegelHET.  Ha akar.  Ilyenek pl. hogy hosszutavon mennyiben
latja biztositottnak a vallalat prosperitasat, hogy mennyiben csokken a
dolgozoi letszam a privatizacio utan, hogy milyen hatassal lesz a
tulajdonosvaltas a magyar gazdasag egeszere stb.  Ezek merlegelest es nem
szabalykovetest igenyelnek, azaz nincs nyilvanvalo megoldas, amit az ASZ
szamonkerhetne toluk.  Ezert lenne szukseg legalabb a szakmai
nyilvanossagra.  Ez hianyzik.

     Az ASZ tenyleg megvizsgalta az AVU/AV RT-t, es egy csomo formai hibat
talalt.  Az 50 oldalas juliusi jelentesben tobbek kozott szerepel, hogy nem
lehet tudni, hogy az AV Rt. bevetelei milyen cimen es kitol erkeznek, hogy
nincsenek osszeferhetetlensegi szabalyok, az AV Rt. vezetosegenek
hatarozatai nem dokumentaltak stb..  Az ASZ teszi a dolgat.  Hogy a
jelentesnek a mai napig semmi kovetkezmenye nincs, arrol nem az ASZ tehet.

     Hogy az AVU/AV RT tisztviseloi mennyire korruptak, nem tudom.  Hogy ki
milyen baksist fogad el, rendorsegi ugy.  Engem sokkal jobban aggaszt az,
hogy a Magyar Forum, amelyet a kutya se vasarol, honapokig fogja
szaporitani a remittendajat az AVU 28 milliojabol, hogy a Lakitelek
alapitvany tobb mint egy milliardos vagyonabol Boross miniszter ur
valasztasi reklamjait latom majd a teveben.  Hogy MDF-es kepviselo urak az
AV RT vallalatainak igazgato tanacsaiban ulnek az engem nem azert bant,
mert Csoti villamosmernok urtol sajnalom azt a milliot, amit a Magyar Hitel
Bank igazgato tanacsaban kasziroz, hanem azert, mert ennek kovetkezteben
mindig azt a gombot fogja megnyomni, amelyet a kormany elore megmond neki,
es le fog szavazni minden olyan javaslatot, amely a privatizacio
nyilvanossagat novelne.  (Ez a kliensi kotottseg, persze, nem mindig rossz.
Horvath Bela mar reg a MIEPben ulne, ha kivalasaval nem ugrana a
Szerencsjatek Rt-beli it tagsaga. )  Es tobbek kozott ezert sincs
kovetkezmenye az ASZ jelentesnek.



     Kedves Jedlovszky Pali !


     Az AVU osszbevetele 1990 es 1993 juliusa kozott 141 es fel milliard Ft
volt. Halmozott egyenlege 3 milliard Ft, azaz a teljes idoszak alatt
ennyivel tobbet vett be mint adott ki.  A baj nem az, hogy ez az osszeg
pici, a baj nem az, hogy az AVU sokat kolt, a baj az, hogy a koltott penz
nagy resze (1991-ben 84%-a, 1993 elso feleben eddig meg mindig tobb mint
harmada) az allamadossag torlesztesere megy es csak nagyon keves megy
reorganizaciora (1991-ben semmi, 1993-ban 16 %, az is negy vallalatnak).

          Rona-Tas Akos

Kedves SZALONtarsak,

	Cser Feri mar megelozott az 500. szam alkalmabol, de a mai, 501.
szam olyan jo volt, hogy nem tudok ellentallni -- jo erzes egy ilyen
sajtotermek aktiv tagjanak lenni.

	Tudom, sokunknak volt mar kisebb-nagyobb nezetelterese az akkori
moderatorral (szemelytol fuggetlenul (:-)), de hosszu tavon meg lehetunk
elegedve a hozzaszolasok tartalmaval, formajaval, hangvitelevel, stb.
Lenne me'g egy megfigyelesem, ami a M.o.-i nevelesei rendszerre vonatkozik.
Annak ellenere, hogy a diktaturak kulonbozo szinei es fokozatai arnyekol-
tak be az eletunk egy/nagy reszet, egeszen jo nevelest szereztunk, resz-
ben az "allam" altal szervezett uton, de nagy reszt sajat erokifejtesunk-
bol. Ez egy kivulallo szamara kisse erthetetlen talan, de LEHETSEGES volt.

	Vigyazzunk arra, hogy a jovoben se zavarja meg beszelgetesunket
semmi karos tenyezo (es ebbol tobbfajta letezik).

	F. Miki

Kedves Andras!

Tudom Teged nehez megingatni meggyozodeseidben, igaznak velt allitasaidban:
tovabbra is azt hiszed - tudod - hogy a budapesti FOTEX tunderek a Te szines-
filmedet KOCKANKENT HIVTAK ELO! (Magyarorszagon igen szinvonalas a tunderkepzes.
Is.)

Elkepzelesed szerint, kiveszed a gepbol a filmet, azt a tunderek berakjak a 
KOCKANKENT ELOHIVO MASINABA, ami meg elohivas elott "latja" a kockakat. Mivel
ok tunderek, jatszva megoldjak, hogy a hivofolyadek a kivant ideig maradjon a 
kivant kockan (termeszetesen a fenykep temajat is figyelembeveve). Es igy 
haladnak kockarol-kockara ...

Ezzel szemben a rideg valosag: a szinesfilm-hivas sohasem ugy tortent, hogy az
ember beledobta egy vodor oldatba - azert ennel mindig is macerasabb volt a 
dolog (ezert tekercsenkent sem szivesen hivjak a filmeket, nemhogy kockankent).
Mondjuk tiz tekercs filmet feltekernek (sotetben) egy elohivodobra, majd FENY-
MENTESEN lezarjak a gepet es indul a procedura. Az automata elohivogep sorra 
ontogeti be a folyadekokat, aminek a homersekletet is folyamatosan ellenorzi.
Az utolso lotty fixalja a negativot. Ez volt az ELOHIVAS, ettol kezdve beszel-
hetunk kockakrol. Utokezeles utan (mosas, szaritas) ez a negativ az, ami 
KOCKANKENT korrigalhato a NAGYITAS soran. 

Amikor Neked a FOTEX lanyok azt mondtak, hogy "minden kockat egyenkent
kellett beallitaniuk", akkor ezt arra ertettek, hogy ultek az automata NAGYITO-
gep mellett, es manualisan, az expozicios ido valtoztatasaval KOCKAROL-KOCKARA 
kompenzaltak a negativ hibait a pozitiv kepen! Es ebben nincs semmi "boszor-
kanysag"!

Multkor is "gyanusitottalak", hogy nem egeszen valasztod kulon az elohivast/
nagyitast. A jobb automata nagyitogepek kockankent korrigalnak - tehat nem ugy
ahogy leirtad, hogy az elso felvetelre beallitjak a korrekciot, es ezzel az
ertekkel nagyitjak le a tekercset. Feltetelezem, hogy olyan uzletben jartal, 
ahol ilyet hasznalnak, es ezert volt biztos a dolgaban a fotos (?). Es hogy meg
mosolygott is, az mar csak egy udvarias gesztus volt - amerikai uzletekben nem
ritka esemeny. Persze aki ezt is eszreveszi rogton "jenkive" valik - de ez mas
tema. Azutan hogy szo nelkul otthagytad, most lehet, hogy egy masik forumon 
fustolog az idegenek mogorvasagan. 

Kellemes floridai tartozkodast, es ne felejtsd otthon a "nikonodat" :-).

Udvozlettel:

S.Sz.J

Ui.: Elnezest a SZALON olvasoktol, nem ragaszkodtam a nyilvanos vitahoz.

Kedves Szalonosok!

A kovetkezo angol szoveget a Native-l-bo"l  vagtam ki.  Beszeltem a
kulturak egyenertekusegerol.  Itt van egy kis majdnem empirikus
'bizonyitek':

>  "WALKING IN TWO WORLDS"
>
>                         Statement by
>                   Ms. Elizabeth Dowdeswell
>                  UN Under-Secretary-General
>                            of the
>             United Nations Environment Programme
>                              and
>          United Nations Centre for Human Settlements
>                            to the
>         InterAmerican Indigenous People's Conference
>
>

>
>     The tremendous storehouse of information contained in the
>lore and working knowledge of indigenous peoples is not news to
>many of you here, but I am fascinated in the face of what some
>call aboriginal technology.
>
>     In the Colombian Amazon alone, Amazonian Indians employ more
>than 75 species of plants, in many genera and families, for the
>production of curares [kyu-rah'-rayz] for poison arrows.  They
>often use complex mixtures of different kinds of curares;
>different formulae based on the kind, size, and habits of the
>animals they are hunting.  An arrow poison may contain as many
>as 15 ingredients; we are still discovering curare plants that
>have never been reported.
>
>     Moreover, Northwest Amazon indigenous peoples have even
>learned that chemical compounds in some plants interact
>synergistically with chemical compounds in others.  While modern
>medicine has not yet found a use for these several alkaloids, we
>still may marvel at the technology of the Indians who, in a
>massive vegetation of 80,000 species, could ... learn the effects
>of these invisible chemical substances.
>
>     It goes without saying, I suppose, that a team of
>biochemists with the most sophisticated equipment and scientific
>technology would find it a lifetime's task to randomly test
>80,000 species for active biological properties, much less
>discover their synergistic effects.
>
>     Reliance on indigenous peoples' knowledge of this "green
>pharmacy" has yielded vincristine and taxol, powerful anticancer
>drugs, from Madagascar and the American northwest, respectively.
>A North American wildflower, once derisively called Indian
>tobacco, is the source of the commercial smoking deterrent,
>lobeline.
>
>     Stories like this have become the stock and trade of
>biochemists, often in the employ of major pharmaceutical
>companies, to justify expeditions to the lands of indigenous
>peoples.  Their aim usually is to learn as much as they can about
>the plants from the natives of that place, collect specimens to
>test back home, and arrange a way to harvest useful plants from
>the wild.
>
>     In other words, to exploit the resource.
>
>     And this resource -- both the knowledge and the environment
>-- is an endangered one.  In the vast majority of instances,
>aboriginal technology is passed down in oral form.
>Westernization and acculturation diminish the interest of young
>people in learning their language and culture.  Linguists
>estimate that over half the world's 6000 languages are now spoken
>only by middle-aged or elderly people, dooming those languages -
>- and the unique information they contain -- to extinction within
>the next generation or two.  Moreover, indigenous peoples
>typically inhabit the most fragile and marginal of environments,
>those most prone to environmental destruction.
>
>     Our response until recently has been to ignore the problem.
>A more recent response still has been to send in ethnobiologists
>and anthropologists to try to salvage the remnants of this
>"indigenous library" before it is lost.  Sometimes motivated by
>greed, less often by genuine concern, these efforts are all but
>doomed to failure or, at best, minimal success.
>
>     Ladies and gentlemen,
>
>     Why are we so inept at learning from our past mistakes?
>
>     In the 1960s and 1970s, with rising concern about the
>extinction of species, we developed programs to "save" --
>individually -- endangered animal and plant species.  We
>undertook heroic efforts on behalf of a handful of charismatic
>species -- the California condor, white rhino, whooping crane,
>and a few others.  At great expense and with great fanfare, we
>keep these species hovering on the brink, barely able to keep
>them from slipping into oblivion.
>
>     We learned from this emergency-room approach -- basically
>zoological triage -- that you can't save one species at a time.
>You have to save the ecosystem on which the species depends, or
>you are only postponing the inevitable.
>
>     Today, with indigenous peoples, we are repeating this
>"emergency room" mistake over and over again.  We are focusing
>on "saving" individual cultures, without respect to their
>environmental and cultural ecosystems.
>
>     A sustainable future for indigenous people means more than
>having their cultural heritage written down somewhere in a
>university archive.  It means more than paltry royalties paid on
>Western terms for the privilege of despoiling the habitats in
>which they live, and on which their culture depends.  It means
>more than heroic, last-minute measures to gather the oral history
>of village elders before they die.
>
>     It means more than inviting indigenous speakers last
>December to speak at the U.N. to kick-off this International Year
>of Indigenous Peoples, only to have them address a chamber
>virtually empty of delegates.


Sokan itt az "ezereves Kereszteny hagyomanyokat" meg miegyebeket
emlegetnek.  Azt hiszem Jezus egyszer azt mondta, hogy: "Az elsokbol
lesznek az utolsok, es az utolsokbol lesznek az elsok", vagy valami
ijesmit.  Jo lenne ezt nem elfelejteni amikor a biologiai es kulturai
adoptaciorol elmelkedunk!

L.B.T.

u. i.  Bocsanat a angolul nem olvasoktol.