Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX FORUM 1961
Copyright (C) HIX
1996-04-16
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 nem ertem (mind)  14 sor     (cikkei)
2 korhazleepites es tajekoztatas (mind)  10 sor     (cikkei)
3 ket adalek (mind)  7 sor     (cikkei)
4 Peszachrol, utolagosan (mind)  15 sor     (cikkei)
5 S.Biro kerdesere. (mind)  42 sor     (cikkei)
6 Szagla'sz a fene (mind)  46 sor     (cikkei)
7 Kiraly Miklosnak (mind)  31 sor     (cikkei)
8 Toth Tamasnak (mind)  20 sor     (cikkei)
9 Konrad Gyorgy igazi tortenete (mind)  39 sor     (cikkei)
10 Kocsis Tamasnak (mind)  18 sor     (cikkei)
11 Csak nem hallgat Amerika? (mind)  5 sor     (cikkei)
12 Re:Doczi aggodalmairol... (mind)  17 sor     (cikkei)
13 Magyarorszagi termekenysegi es halalozasi adatokrol (mind)  96 sor     (cikkei)

+ - nem ertem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A pornofilmrol szolo hazai tudositas veget. Aszongya:
>Egy magat megnevezni nem kivano amerikai filmes peldaul elmondta, hogy a
>Fovarosi Szabo Ervin Konyvtar mellett szamos budapesti korhazban is
>forgatott, sot elofordult, hogy a "legizgalmasabb" reszeket a BKV
>villamosain vettek fel.  Mint kifejtette, megfelelo mennyisegu penz
>elleneben mindenhol szivelyesen fogadtak.  Szerinte a Parlamenten kivul
>az orszagban szinte barmely helyszin kiberelheto.

Micsoda pipogya alak. Meghogy a Parlament ne lenne kiberelheto? Most, hogy
a Madonna is ott van, ugy latszik, haza kene ugranom egy parlamenti
bemutatora (a Bazilika helyett)? A Kuncze tartana a gyertyat. Csupan 
bizonyitando...
Nincs veszve semmi, fel a fejjel amerikai filmes fiuk!!
MM
+ - korhazleepites es tajekoztatas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Bathory Gyurinak:

Nemreg eleg reszletesen es szivhezszoloan irtal egyes klinikai megszuntete-
sekrol. Ehhez kepest egesz mast olvastam a multheti sajtoban. miszerint
hatastanulmany keszul a korhazakrol, terheleskimutatas, profilvizsgalat, mindez
a lelkiismeretes donteselokeszites vegett. TOvabba, hogy az eddigi tanulmanyok
szerint a legterheltebbek az egyetemi klinikak... Nos, hogy allunk akkor?
Jo lenne tisztabban latni, mint a pozicioharc kinalta informaciok, ha mar
beavatottak lettunk...
Udvozlettel: MM
+ - ket adalek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

B. Gyuri ket irasahoz (nem pikkelek ra, csupan nem ertunk egyet!)
1) Az orvosi beavatkozasoknak, muveleteknek eleg jol meghatarozott aruk van 
Franciaorszagban. Ehhez a maganszektor is zommel igazodik.
2) A felsookatatasban (zommel) tandij van, ennek emelese es kiterjesztese
nem elkepzelhetetlen. Sokan ezert nem tudnak tovabbtanulni. A kapitalizmus
nem mezesjoghurt.
Udvozlettel: MM
+ - Peszachrol, utolagosan (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves FORUM-tarsak!
Kis helyesbitessel tartozom SBIRO levelehez. A szeder nem peszach 
eloesteje, hanem az akkori unnepelyes vacsora. A "szeder" szo ertelme 
"rend". ami arra utal, hogy a vacsorat bizonyos menetRENDben kell 
megszervezni, a hagada-olvasassal egybekotve. Az utobbi meg nem imakonyv, 
csak a szertartasos vacsora kelleke (imat el kell imadkozni, de a hagadat 
nem kell olvasnia annak, aki nem jut szederhez). Az angol PASSOVER nem a 
Voros Tengerre utal, hanem a tizedik csapasra, az elsoszulottek halalara. 
A hebereknek (meg nem alkalmas a "zsido" nev) husveti baranyt kellett 
olniuk, annak verebol az ajto fole felkenni, ugy hogy a Halal Angyala 
felismerje es ATUGORJA a hazat. Ez a "pass over". Mellekesen ez un. 
nepetimologia, azaz hasonlosagra epitett megalapozatlan magyarazat. A 
P-Sz-H gyok "atugrani"- jelent heberul, de a peszach szo valoszinuleg 
egyiptomi, amely nyelvben a hatarozott nevelo p-.
	Kellemes Punkosdi Unnepeket (Savuoth is) kivanok, 	Robert
+ - S.Biro kerdesere. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Engedjetek meg egy kerdest: hogyan keltek at a zsidok a Voros ten-
>geren ? [Ez nem viccnek van szanva !]

A valasz lehet theologiai vonzatu vagy pusztan torteneszi. Probal-
juk meg torteneszi oldalrol megkozeliteni. A Biblia sajnos  renge-
teg forditasokbol szarmazo hibaval bir. Erre a torteneszek hordaja
mutat ra idorol idore. Igy a Voros tengeren  valo atkeles,  komoly
torteneszek szerint a Nilus deltajan keresztul tortenhetett. Ebben
az esetben a Red Sea {Voros tenger} Reed Sea {Nad tenger} lehetett.
Az adott terulet nagy reszet igy neveztek. Az izraeli,  Ben Gurion 
egyetem  tortenesz professzora, Eliezer Oren es kutato stabja sze-
rint a Biblia altal sugalt teruleten sohasem tortent meg az Exodus.
1972-1982 kozotti idoszakban kozel 80 asatast vegeztek a Sinai te-
ruleten, ami a mai Egyiptomot koti ossze a mai Izraellel.  A teru-
let a bibliai idokben katonailag megerositett volt. The Ways   of 
Horus neven egesszen Sziriaig terjedt ki. Nos  a  bibliai  Exodus 
hiaba vezetett keresztul a Voros tengeren, annak masik oldala meg 
egy jobban megerositett egyiptomi teruletnek szamitott. Olyannyira
vedett es ellenorzott terulet volt, hogy az egyiptomi dokumentumok
meg ket szokott rabszolga utjat is leirtak. Igy lehetetlen,  hogy 
2.5 millios tomeget figyelmen kivul hagytak volna. Oren szerint ez
csak "csoda" reven tortenhetett, es  gyorsan hozzatette,  hogy  O 
az archeologiai osztaly es nem a csoda osztaly vezetoje! :-)
Tovabba megjegyezte azt is, hogy a bibliai Kadesh varosa  amit a 
bolyongo izraelitak az Exodus folyaman meglatogattak, az adott 
idoben meg nem letezett! A Ben Gurion egyetem es Eliezer Oren mun-
kajarol cikk jelent meg 1988 februar 27.-en a torontoi St. Catha-
rine's Standard ujsagban. Hollywood hires Exodus filmje tovabb fo-
kozza az esemeny tortenietlenseget, hiszen a hires Voros - tengeri
atkelesen kivul ugy mutatja be a zsidokat, mint kenyszermunkasokat,
akik "piramisokat" epitenek a faraonak. Ezt  termeszetesen holly-
woodi filmeken kulturalodott  amator tortenesz  ,  mint Menachen
Begin is igyekezett propagalni, amikor 1977-es egyiptomi utjan a 
Giza-ban a riporterek seregenek nyilatkozta, hogy: Az O nepe epi-
tette azokat. Az ugy szepseghibaja, hogy a hebrew nep csak  2000
B.C. korul erkezett  Palestinia tersegebe, mig az adott piramisok
epitese mar 2600 B.C. korul befejezodott . A rabsag is egy erdekes 
adalek, hisz eleg a Biblia, Genesis 47:24-27.. passzusat elolvasni
ahol az all, hogy az ehinseg elol leltek vedelmet a Farao orszaga-
ban, akinek szolgalatukkal fizettek. 

NPA.
+ - Szagla'sz a fene (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

NPA irja:
"Farkas Gabor irasa, megkapo igyekezet valamifele parhuzam meghu-
zasa vegett:"

Szo se rola. nem igyekeztem semmifele parhuzamot vonni.

"Mit akar ezzel leirni? Hogy minden GOV. dolgozo lusta, semmirekelo,
adopenzcsalo? :-)"

Nem. De az aki ahelyett, hogy dolgozna, az en penzemen maganlevelezik, az igen.

"Mellesleg nagy vonalakban igaza van, csak azok az atkozott reszletek!"

Nahat, nahat!

"Farkas itt azert itt atmegy sunyiba,mert nem tudja, hogy mikor iro-
dik az olyan iromany NPA. reszerol, ami az O szemet olyannyira csi-
pi, de  miert ne tamadjon a vakvilagba."

Irja amikor akarja, de otthon, nem az en penzemen.

" Ha Farkas nem erzi, akkor a bun meg van bocsajtva!
Megszolalt a JoIsten a Netcom.com csucsarol :-("

Vigyazat, elvtarsai nemsokara blaszfemiaval fogjak vadolni NPA-t.

">NPA-nak viszont: "Ugyan, ugyan". Pedig miutan egy kicsit megbogarasz-
>tam nehany utobbi Forumot, latom, hogy a kovetkezo datumok es idopon-
>tok fordulnak elo GOV cimerol valo levelein: aprilis 9, 10:00, aprilis
>10 10:00 es 10:12, aprilis 11 12:12, aprilis 12 11;42, 12:13 es
>13:03, aprilis 18 9:31. Nem tudom, hogy az Argonne-nal milyen munkaido
>van, de gondolom a fenti idopontok munkaidoben vannak.

Ez jopofa. Ekkora figyelmet az NPA. Iranyaba. De kedves szaglasz ur
van am olyan is, hogy reggel megirjuk, az interaccess.com nem elerheto
es munkabol feladjuk. Most mi lesz? Feljelentunk? Nagyon felek am! :-)"

Reggel megirjuk es aztan darabkankent, husz, huszonot percenkent feladjuk.
Reggel 11:42-kor, 12:13-kor es 13:03-kor. De jo GOV-nak lenni.

"Ja majdnem feledem, en fizetesemet a Chicago University-tol kapom."

Na es? Meg olyat nem lattam, hogy egy egyetem alkalmazottai allami kutato
intezeteknel dolgoztak volna es fizetesuket nem az allam szubvencionalta volna.

Farkas D. Gabor
+ - Kiraly Miklosnak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Miklos!

Irod a 1958-as Forumban:
>Mindosszesen az Aczel-rendszer utolso evtizedeben:
>104 fo. Persze lehet, hogy volt, akinek tobbszor is sikerult bekerulnie,
>ez ertelemszeruen csokkenti az osszesites szamadatat.

Szerinted ebbol mennyi helyet igenyelt a majdani SZDSZ-es vezetoseg. Most
pontos szamadatokkal nem tudok elojonni (visszakellene neznem az osszes AB
es Szamizdat kiadvanyokat). Tudtommal elozetes letartoztatas, hazkutatas,
lefoglalas, eroszak alkalmazasan kivul nem tortent hosszutavu bortonbuntetes.

Balogh Eva irta 1905-os Forumban:
>       Felreert megint. Disszidens alatt nem azokat ertettem, akik
>elhagytak az orszagot, hanem a belso ellenzeket. Azok pedig, ha tetszik
>Onnek, ha nem, nem a mai jobboldali ellenzek soraibol kerultek ki, hanem a
>mai SZDSZ vezetoi kozul. A tobbiek pedig csak lapultak mint nyuszik a fuben.

Irod a 1958-as Forumban:
>  Ezenkozben Konrad, Feher, Heller es sokan masok havi 2000 $ Aczel-
>apanazzsal turneztak a vilagban, mint "prominens ellenzekiek".

Balogh Eva "nyusziait" ket csoportba lehetne sorolni: egyik aki akkorat
ugrott, hogy Wiscounsinban szociologiat adhatott elo egyetemen, masik
Ausztraliaban tanulmanyat irhatta stb... a  masik csoport pedig lapult, de
nem a fuben hanem a bortonben.

Miklos, megtudnad-e mondani, hogy az emlitett 10 ev alatt a mai SZDSZ-es
ellenzekiek milyen buntetesekben reszesultek. (Csak ha nem nagy nehezseg!)

Tisztelettel Zoltan
+ - Toth Tamasnak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tamas!

Ha lehetne ne csak keresztneven nevezd az illetoket, nekem se ugrik be
mindenki, hat meg annak, aki nem is talalkozott veluk.

>77-ben, amikor (szinten "alairas"
>miatt) azota koszorussa valt koltonktol, Gyuritol visszavontak a mar megitelt
>alkotoi osztondijat, magam is azok kozott voltam, akik segitettek osszeadni
>a penzt.  Annak ellenere, hogy "mas taborban" voltam, meg hogy mar akkor is
>igen sok turelem kellett hozza, hogy ket reszegseg kozott lucidus pillanatod-
>ban beszeljen veled az ember. 

Gondolom itt Petri Gyorgyrol van szo?

Sok "ellenzekivel" talalkoztam csak sajnos az ido multaval osszemosodnak
szemelyek.

En nem unom; sot kell, hogy felfrissitsem memoriamat!

Udvozlettel Zoltan
+ - Konrad Gyorgy igazi tortenete (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Uj Magyarorszag, 96 aprilis 12.    Lovas Istvan: "Az arulo gyavasag belyege"

Mar regota kerdezgetem magam is, mikent Lovas Istvan, hogy "nincs Lot szodo-
  maban?" Igaz, en nem abban az ertelemben teszem fol ezt a kerdest, mint
  a cikk szerzoje. Engem az szomorit el, hogy azok kozott a zsidok kozott,
  akik folhaborodottan tiltakoznak az altalanositasok ellen, tokeletes az
  osszhang es oszthatatlan egysegben cselekszenek ha bizonyos kerdesekrol
  van szo. Landeszmann rabbi ellen itthon senki sem emelte fol a szavat,
  senki sem hatarolodott el nyilatkozatatol, ahogyan senki sem utasitotta
  vissza, hogy Horn Gyula a "magyar nep neveben" kerjen bocsanatot tole.
Szomoru dolgok ezek. Lovas Istvan cikke Konrad Gyorgyrol szol, annak igazi
  tortenetet mondja el. Bizonyara mindenki emlekszik ra, hogyan "hurcoltak
  meg" Konradot "az ertelmiseg utja az osztalyhatalomhoz" cimu konyve miatt.
  Ennek a kalandos es hosies tortenetnek azonban minden szava hazugsag es
  a Konrad Gyorgynek, mint meghurcolt ironak kijaro tisztelet ertelmetlen.
96. marcius 28-an a Demokrata c hetilapban jelent meg egy riport azzal az em-
  berrel, aki Konrad keziratat eldugta. Nem is talaltak volna meg, ha a hazku-
  tatas soran jelenlevo Konrad Gyorgy maga nem kezdi kovetelni a kezirat ata-
  dasat, ezzel arulva el azt, aki a kezirat elrejteset elvallata.
Lovas cikkebol meg megtudhatunk par reszletet az ugyrol es vegul eltopreng-
  hetunk azon, hogy hany III/3-as ugynok volt Magyarorszagon. Az peldaul
  egyenesen lehetetlen, hogy szocialis ugyekkel foglalkozo ember ne lett
  volna tokeletesen megbizhato (Konrad). Ha a jelenlegi statisztikat
  vesszuk alapul, akkor egyetlen ilyen ugynok volt: Csurka Istvan.
      Csurka becsuletes kiallasat es mult-vallalasat mindenki azzal latja
elintezettnek es lezartnak, hogy szegeny nem tehetett mast. Kerdem naivan:
miert van az, hogy Csurkan kivul senki sem akad, akit le akarnanak buktatni,
be akarnanak mocskolni masok? Petho szuleinek papirjai erdekes modon eltuntek,
mint ahogyan Konrad Gyorgy igaz tortenete sem kerult volna szoba soha, hacsak
a Demokrata nem ir rola cikket.
      Ezutan egyetlen kerdes marad: mit fog reagalni erre Konrad es elvbaratai?
Mi fog megjelenni a sajtoban, radioban, TVben? Mit olvashat majd Balogheva
amerikaban Konrad Gyorgyrol?                                                OK

Nagy valoszinuseggel agyonhallgatjak majd az egesz dolgot. Errol Lovas Istvan
  szomoruan allapitja meg, hogy nagy bajt fog okozni, mert a zsidoellenesseg
  taplalkozik majd belole, politikai uggye alakul. Lovas a moralis megkozeli-
  test varja azoktol, akik Konrad oldalan allnak politikailag. Roluk es ennek
  kapcsan kerdezi: "Nincs Lot Szodomaban"?
+ - Kocsis Tamasnak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A cikkeden jot rohogtem, de megbocsass:
  a kulsoferencvaros kicsivel kozelebb van, mint Zurich. Tetszik az is, hogy
  azt irod: "ha otthon vagyok".
In meg a Rakoczi ut masik felin lakom, Te. Hat in ma csak tudom mi megy ottan.
  Mig hogy nincsen kocsilopas...(eddig csupan ket hozzank latogato ismerosom
  kocsijat tortek fol. Ottmarad a nyoma amugy: a jardan (vagy az uton) a betort
  autoablakuvegek szilankjai. Volt este amikor csak a Dohany utca egyetlen
  otven meteres jardaszakaszan negy ilyen kupacot szamoltam ossze).
A nyolcadik keruletre padig lehet, hogy igaz, hogy csoka csokatarsa szemet ki
  nem kaparja, dehat vannak, akik nem setalhatnak vegig iccaka a Nepszinhaz
  utcan mert egyatalan nem neznek ki gengszternek, akit beken illene hagyni.
A valosagban aki teheti elkeruli a nyolcadik keruletet. Abban viszont egyet-
  ertunk, hogy neha jobban ki lehet jonni a ciganyokkal, mint a nem ciganyokkal
  de azert az sem igaz, hogy minden jozsefvarosi cigany zenesz. Akik mifelenk
  laknak eppen nem emberevok, de nem szivesen mennek szembe veluk egy keskeny
  pallon a patak folott, se ejszaka a sotet utcakban.
     Felesegemet tavaly haromszor tamadtak meg romak. Nekem senki ne mondja,
hogy milyen biztonsagos kornyek ez, foleg ne Zurichbol :-(                  OK
+ - Csak nem hallgat Amerika? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kivancsi lennek ra, mi hir Marlon Brandorol odakint. A Zsido Vedelmi Liga
  megfenyegette, hogy pokolla fogja tenni az eletet, amiert ugy nyilatkozott,
  hogy a hollywoodi filmipart a zsidok iranyitjak. Mondott meg mast is, csak
  erdekelne, hogy Ti mit hallottatok.
                                                                    Olorin
+ - Re:Doczi aggodalmairol... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Lajos (Pagony)!

En nem aggodom,pusztan olvasva a stilusrol folyo vitat,amely ugy volt ossze-
gezheto,hogy a masik fel a hunyo,megprobaltam az okokrol elmelkedni,hogy mi-
ert is olyan a Forum stilusa amilyen.
Talan kozel is jutottam az igazsaghoz,legalabbis senki nem cafolta okfejtese-
met.Tehat hizeleghetek magamnak azzal,hogy egyetertes mutatkozik.Persze 
az is lehet,hogy rajtad kivul,nem olvasta senki.Meg Kiraly Miklos sem,aki a
kerdest felvetette.Vagy olyan suletlensegnek tartjak,amivel nem erdemes 
vitatkozni.Velem is elofordult mar mindharom eset.

Egyenlore viszont az van,hogy ismerni velem az okot,aminek alapjan viszont
torvenyszerunek latom,hogy ilyen a vitastilus.Marpedig ha torvenyszeru,akkor
az aggodalomnak itt nincs helye.

Egyebkent jobbulast kivanok.
                             Robert
+ - Magyarorszagi termekenysegi es halalozasi adatokrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. FORUM, kedves Balogh Eva,
Balogh Eva a FORUM #1952-ben vizsgalja a magyarorszagi termekenysegi es
halalozasi adatokat. Ezt irja: 
 
> ... arra az allaspontra jutottam, hogy a baj nem a magyar nok
> termekenysege korul van; az igazi problemat a halalozasok egyre
> novekvo szamaban kell keresnunk. Sajnos a magyar statisztikaim
> nem a legfrissebbek -- mindossze 1985-ig tudom a halalozasokat es
> a termeszetes szaporodast figyelemmel kiserni.
>[...]
>  Szoval, a magyar termekenyseg (fertility rate per woman) nem
> tartozik a vilag legalacsonyabbai koze. Mi a problema akkor? A
> problema szerintem a halalozasok szamanak novekedeseben keresheto.
> Nezzuk meg eloszor a magyar statisztikakat (sajnos csak 1985-ig).
> Magyarorszagon a halalozasok szama, kulonosen a masodik vilaghaboru
> utan egyre alacsonyabb lett. [...] 1970-tol kezdve ellenben a szamok
> egyre magasabbak mig 1985-re a halalozasok szama 147,614 volt.
> [...]  ... most visszaterek a
> nemzetkozi (illetve europai) statisztikakra. Death rate/1,000
> (halalozasok szama 1,000 lakos kozul) igy alakul Kelet-Europaban:
> Bulgaria: 12; Csehszlovakia: 11; Magyarorszag 13;  [...]  Szoval, a
> halalozasi szamok Magyarorszagon a legmagasabbak Europaban!!
>
> Ugyanakkor a szuletesek szama ezer lakos kozul Magyarorszagon mindossze
> az europai atlagot eri el: 12/1,000. Ugyanakkor Magyarorszagot nem lehet
> megtalalni azon a nemzetkozi listan, ahol a legalacsonyabb csecsemo-
> halandosagot rogzitik. (Az emlitett harminc orszag kozul a csecsemo-
> halandosag legalacsonyabb Japanban (4/1,000), mig az Egyesult Allamok
> mindossze a 20-ik helyen allnak (10/1,000). Ugyanakkor Magyarorszagon
> a helyzet nem a legrozsasabb: 20.4/1,000!
 
Evanak igazat adok abban, hogy a halandosag jelenleg a legsulyosabb
problema.  Az 1985 utani adatok meg rosszabbak, mint az altala idezettek:
10 ev kozul 7 evben 14/1000 lakos folott van a halalozasi arany.  Erosen
novekszik a munkakepes koru ferfiak halalozasi aranya.  Az 1985 utani
adatok szerint azonban a szuletesek szama drasztikusan csokken, foleg 92
ota.  Egyetlen adat javult: a csecsemohalandosag. Adatok 1985-tol (forras:
Statisztikai Evkonyv 1995): 
 
          E'lveszu:lete's        Halalozas           Termeszetes
        szama     per 1000   szama    per 1000        szaporodas
                  lakos                lakos     szama     per 1000 lakos
 
1985    130200    12,3       147614    14,0        -17414    -1,6
1986    128204    12,2       147089    14,0        -18885    -1,8
1987    125840    12,0       142601    13,6        -16761    -1,6
1988    124296    11,9       140042    13,4        -15746    -1,5
1989    123304    11,9       144695    13,9        -21391    -2,1
1990    125679    12,1       145660    14,1        -19981    -1,9
1991    127207    12,3       144813    14,0        -17606    -1,7
1992    121724    11,8       148781    14,4        -27057    -2,6
1993    117033    11,4       150244    14,6        -33211    -3,2
1994    115598    11,3       146889    14,3        -31291    -3,0
 
       Nepesseg                 Csecsemohalandosag
       szama (1000 fo)           per 1000    lakos
 
1985    10599                        20,4
1986    10560                        19,0
1987    10509                        17,3
1988    10464                        15,8
1989    10421                        15,7
1990    10375                        14,8
1991    10355                        15,6
1992    10337                        14,1
1993    10310                        12,5
1994    10277                        11,5
 
Eva kovetkezteteseivel csak reszben tudok egyeterteni. Szerinte:
 
> Magyarorszag termekenysegi statisztikai mindossze az europai trendet
> koveti. Ezen valtoztatni valoszinuleg nem lehet es talan nem is kell.
 
Mint lattuk a szamokbol, M.o. elmarad az europai trend mogott.
 
> Ahol valtoztatni lehet es kell, az a halalozasok statisztikaja.
 
Azzal egyetertek, hogy itt eroteljes valtozasok kellenenek.
 
> -- es a jelen pillanatban a statisztikusok ugy gondoljak, hogy
> 2025-re Magyarorszag lakossaga 10,200 lesz az 1999-es 10,600 helyett
 
M.o. lakossaga *most* alig tobb, mint 10,2 millio. A jelen trend
szerint kb 2005-re, vagy elobb is 10 millio alatt lehet.
 
> En azt ajanlom Stolmar G. Ilonanak, hogy a nagycsaladok
> helyett inkabb azon szorgoskodjon, hogy a magyar orvosi ellatas
> alapvetoen megvaltozzon!
 
Ehhez a magam allaspontjakent azt tennem hozza, hogy mikozben a magyar
orvosi ellatast valoban alapvetoen meg kellene javitani, ugy gondolom,
hogy a nagycsaladosok nagy resze is kifejezetten raszorul a tamogatasra.  Ha
a jelen trend folytatodik, egy eloregedett, rozzant egeszsegu, utanpotlas
nelkuli nepesseggel lepunk a 21. szazadba. 
Udvozlettel 
Zimanyi Magda

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS