Levy!

EN is sci-fi rajongo vagyok, es kapcsolodva a mondottakhoz, en csak az olyan 
sci-fi-t ertekelem, ahol a fantasztikum tudomanyos alapon van. Tehat lehet 
fantazialni olyan dolgokrol, amik eppen nincsenek, de csak valamilyen 
elkepzeles alapjan. 

Ettol az elvtol az iroi szempontok, es magas muveszi ertek eseten esetlenkent
hajlando vagyok elterni.

En Asimov melett inkabb Arthur C. Clarcke-ot hoznam fel. Eleg jo tudomanyos 
ismeretei vannak, foglalkozik is tudomanynepszerusitessel.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: darmol.elte.hu)

sziasztok!
Ha van a vonalban egy nagyon hozzaerto relativitaselmeletes, akkor kerdeznek 
valamit tole.
Ez nem az a fajta szokvanyos kerdes lesz. Vagyis ketto.
1) A relativitaselmelet a feny sebessegenek allandonak valo deklaraciojabol 
ered. Tudjuk, hogy ezt a nem tudom melyik kiserlet perdontoen bizonyitja. OK.
 de az elmelet eredmenye, hogy mind a sebesseg, mind a tavolsag, mind az ido 
relativ. Ugyanakkor a megfelelo perdonto kiserletek, amelyek a fenysebesseg 
allandosagat bzonyitottak, meg a Newtoni vilagkepben lettek interpretalva. 
Nem adodik ebbol az, hogy a fenysebesseg allandonak vetele megis onkenyes? 
Nem lehet egy valtozo fenysebessegu elmeletet kidolgozni, (nem az 
eterelmeletet akarom visszahozni) amelyben a fenysebesseg valtozik, de minden
 kiserleti eredmeny megis ertelmezheto?

2) vajon lehet-e az elmelet kepleteit ugy transzformalni, hogy c allando, de 
vegtelen?

3) A spec rel. elm. szerint mind a tavolsag, mind az ido relativ. Ugyanakkor 
ezek olyan fogalmak, amelyeket tudtommal egy inerciarendszerben csak 
egymassal lehet definialni. Ebbol nekem az adodik, hogy a tavlsag es az ido 
kozul az egyik onkenyesen megvalaszthato, akar allandonak vehetjuk. A kerdes 
tehat: nem dolgozhato ki egy olyan elmelet, ami a jelenlegi spec. rel. 
elmelettel equivalens, ugyanakkor mondjuk az ido nem dilatalodik?

Csak adekvat szemely valaszat kernem.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: darmol.elte.hu)

Sziasztok!

Erdekes tema ez az atlagos meret!
Valaki emlitett 13-15 cm kozotti adatokat,
valoban ennyi lehet az atlag, vagy ez csak
azt bizonyitja, hogy akinek kisebb, az gyakrabban
jar urologushoz??? :-)

<sacha>

Sziasztok!

Azt hiszem a Contact cimu film kapcsan sokan abba a hibaba
estek, hogy majdani tudomanyos felfedezesek alapotletet sci-fi
irok fejebol szarmaztatjak. Vannak ilyenek, de az otletgazda
rendszerint mas tevekenysegi korrel is rendelkezik az irason kivul.

A Contact szerzoje Carl Sagan, mar nincs koztunk, de eleteben
vilaghiru, elismert csillagasz, asztrofizikus volt.
Arthur C. Clarke, a tavkozlesi muhold otletenek kiagyaloja az
angol legiero radartisztje volt.
Isaac Asimov, aki szinten nemreg hunyt el, a kemia magasan
kepzett ismeroje, szinten tudos volt, nem egy publikacioja es
ismeretterjeszto muve jelent meg magyarul is.

Az ujito otletek minden bizonnyal tudomanyos muveltseguk szamlajara
irhatok, tehat nem science fiction irok tollabol taplalkozik a tudomanyos
elet, mindossze az a helyzet, hogy ezek a tudosok mereszebb otleteiket
szorakoztato irodalom formajaban tarjak a szeles kozonseg ele, mintegy
nepszerusitve sajat szakteruletuket. En azt hiszem elerik vele ezt a celt.

<sacha>

Hali!

   Van egy igen egyszeru kerdesem, megpedig a napfogyatkozassal
kapcsolatban. Vegyunk egy egeszen hetkoznapi fix fokusztavolsaggal es
vakuval rendelkezo fenykepezogepet. Tegyuk fel, hogy a napfogyatkozas
alkalmaval en es a baratnom egy kevesbe zsufolt helyen vagyunk. Ezek utan
ugy dontunk, hogy le szeretnenk fotozni egymast (valoszinuleg egyutt minket
ugysem lenna hajlando senki, amit meg lehet erteni  a totalitas 2 es fel
perce alatt, megpedig ugy, hogy a nap is rajta legyen a kepen. Egyikunk all
a masikunk fekszik, a kamera felfele nez es befogja az illetot es a napot
is. A kerdes az, hogy milyen erzekenysegu film kell ahhoz, hogy a nap
normalisan latszodjon rajta a totalitas alatt? Kell-e vaku mivel sotet lesz
vagy sem, expozicios ido? Szoval megoldhato-e egyatalan? Ja es a szememnek
nem lesz semmi baja remelem?
   A problema az, hogy 2 es fel perc eleg rovid ido, foleg ha ebbol jonehany
masodpercet hasznalhatatlan kepek keszitesere pazarolok...

   Feri: Ezen a dolgon mar regebben is gondolkodtam, hogy ha elkepzelek egy
oriasi csillagkozi petrencerudat, ami mondjuk a Plutotol a Foldig tart,
vajon ezen is maximum a fenysebesseggel kozlekedik egy hatas. Legyen ez a
rud a vilag legkemenyebb, legszilardabb es legrugalmatlanabb anyagabol, amit
csak elo lehet allitani. Aztan fogom az egyik feget es jol megtolom elore, a
masik vege mikor fog megmozdulni? Egy longitudinalis hullam terjed rajta
vegig, talan kozel fenysebesseggel?

   Levy

Sziasztok!

Szeretnek kerdezni valamit a relativitasrol. Sajnos tobb fizika orat is 
ellogtam a suliban, ezert nagyon hianyosak az ismereteim.

A relativitas elmelet nem abbol a feltetelbol indul el, hogy a t=0 
idopillanat fenysebesseggel terjed? Azaz nem letezik egy univerzalis
idomertek, hanem fugg a targyak sebessegetol. Azaz, mikor A testol B
tavolodik fenysebesseg kozeli sebessegel, akkor B test oraja lassabban
telik A-rol viszonyitva (A-rol viszonyitott t=0 idopillanat a B test
mellett lassabban "megy" el, ezert latszik lassabbnak az oraja).
Viszont forditva is igaz, mert B-hez viszonyitott t=0 idopillanat A-ra
nezve is lelassitja A orajat. Azaz mind a ket test ugy latja, hogy a
masik oraja lelassul, csak a ket idorendszer nem ugyanaz.

Mondjuk A testen eltelik 5 ev, mig a B-n ekozben (A-rol nezve) 1 ev.
Ekozben B tavolsaga A-tol 4 fenyev. Ha viszont osszeszeretnenk hasonlitani
A es B orajat, akkor az A-rol inditott t=0 idopillanat 4 evig utazik, mig
eleri B-t, azaz ekozben B test oraja 4 evvel tobbel mutatna (ha letezne
egy kulso idorendszereken kivuli megfigyelo). Ezert pontossan ugyanazt az
idot mutatja A es B oraja.

Ha a fenti gondolatmenetem helyes, akkor ha a B test elkezdene kozeliteni
A-hoz relativisztikus sebesseggel, akkor B oraja most gyorsabban jarna
A-hoz viszonyitva, hiszen az A-rol inditott t=0 idopillanat "gyorsabban"
megy el B mellett. Persze, ha megall A mellett, akkor megint csak ugyanazt
az idot mutatja az ora.

Kerdesem a kovetkezo: nagyon nagy hulyesegeket irtam le ide?

Udv: Nemeth Zoltan

Hello
Kota Jozsef irta:
>>Ne feledkezzunk el arrol, hogy a gyorsitason tul volt ott
mas is: gorbult ter, es gorbult terben az iker-paradoxon nem
annyira egyszeru. A regenyben leirt esethez egzotikusan
gorbulo ter
kell!<<
>>A konyvbol kiderul, hogy a relativitaselmeleti eszmefutta-
tasokhoz a szerzo Kip Thorne-al diszkutalt -- aki a
relativitaselmelet egyik legnagyobb szaktekintelye (nem
scifi szinten).<<
++Nem olvastam a konyvet, de nem lehet, hogy fereglyukkal
oldottak meg? Van egy ism.terj. filmem, amiban eppen Kip
Thorne magyarazza ezeket.
udv, Sanyi
Ps.: tetszik az idotelles (2 l-lel) szo, mindig ido"t
elle's-nek olvasom :))

HAASZ Attila irta:
>>megtenne valaki (akar maganban is), hogy egy kicsit
reszletezi nekem ezt a
gravitonnal femjelzett gravitacios elmeletet? <<
++Ez egy tobbszorosen spekulativ elmelet. Ism.terj. szinten
es cimszavakban tudok irni rola:
Planck jott ra, hogy barmilyen rezges (pl. hullamzo
elektromagneses ter) csak kvantalt csomagokban kifejezheto
energiaval rendelkezhet.(fotonok) A statikus elektromos
ter erohatasait is virtualis fotonokkal magyarazzak. A
taszito hatas szemleletes, ahogy elloki az egyik reszecske a
masikat a virt.fotonjaival. (Melyebben megertve persze ez
egyaltalan nem igy mukodik) A vonzo hatast pedig Heisenberg
hat.relacioja teszi lehetove: egy pontos energiaval
rendelkezo virt.reszecske az _egesz teret_ kitolti
"azonnal",
elnyeleskor ugyanigy eltunik. Igy a kivant iranyba lokheti a
reszecsket. (Ez a fenyseb. feletti hatas csak "virtualis",
informaciot nem kozvetithetunk vele). Ha a gravitaciot nem
erohataskent fogjuk fel, akkor is ott van az alt.rel.-nek az
az ertelmezese, mely megengedi fenyseb.-bel terjedo grav.
hullamok letezeset, melyek energiat hordoznak. Es HA az
alt.rel-t valaha majd egyesiteni lehet a
kvantumelmeletekkel, akkor ennek az energianak is
kvantalhatonak kell lennie.
udv, Sanyi

Joska kerdesei:

>> nulla volna, de nem igy van. Ezert o (a Hold) is ratesz egy lapattal. ...
 
>Elarulnad, hany lapatnyi az, amire ratesz?

Hm... nem is olyan sok. Talan fel lapat.

>> A Nap okozza a precessziot,

>Biztos?

Nem. Jobb lett volna, ha azt irom, a Nap es a Hold egyutt okozzak a
precessziot. Ezenkivul a Hold okozza a nutaciot, de ezt mar egyedul.

Magyarazkodas: A Foldre a Hold, a Nap, a bolygok altal gyakorolt
forgatonyomatek a tavolsag kobenek reciprokaval aranyos, tehat
ugy fugg a tavolsagtol, mint az arapalykelto ero. A Hold majdnem
ket es felszer akkora arkelto erovel hat a Foldre, mint a Nap.
A precessziot okozo forgatonyonyomateknak is nagyobb resze
szarmazik a Holdtol. Ezert jogos a luniszolaris precesszio kifejezes.
Kovetkeztetes: tronfosztas tortent, a Hold a Kiraly. Legalabbis a
Precesszio birodalmaban.

Udvozlettel:
Posztobanyi Kalman

A lekozolt, es tesztelt listaban csak foliaszemuvegek vannak.
Mennyi nekiek az UV ateresztokepesseguk,
illetve, nem lenne jobb meg egy egyszeru uveget is eleje tenni?
Laci

Van egy tortenetem, mint a Magyar Csillagaszati Egyesulet egyik
titkaranak, akinek ebbol kifolyolag megfordult a kezei kozott par fajta
szemuveg. Az egyik importor me'g jun. elejen behozatott egy jokora adag
un. Mylar-foliat. Elso osztalyu napvedo anyag, az urkutatasban hasznaljak.
Az import termeszetesen teljesen hivatalosan, a megfelelo engedelyekkel,
a gyari tanusitvanyokkal es nemzetkozi minositessel tortent. A KERMI azt
mondta ra, o" nem is foglalkozik a kerdessel, hiszen a nemzetkozi minosites
magasabb, mint amit o" tud adni. Megkezdodott "manufakturaban" a szemuvegek
gyartasa - sokan vettek belole, a Planetariumban is ez kaphato, hatalmas
sorok alltak erte.

Aztan jott az Orszagos Sugaregeszsegugyi es Sugarbiologiai Kutato Intezet,
aki bemert jopar szemuveget - szamomra nem vilagos, ontevekenyen-e (pl.
fogyasztovedelmi felkeresre) vagy ezt az egyre szaporo piaci szereplok
egyenkent kertek? (A hirek szerint egy-egy ilyen kert bemeres 50e Ft.)
Mindenesetre a Mylar-folia szemuvegek gyartoja - nemzetkozi tanusitvany
birtokaban - nem foglalkozott a bemeretessel. De jott am a sajto, hogy igy
vigyazzunk, meg ugy hamisitvanyok - megjelentek a listak a napilapokban, meg
pl. az OSSKI honlapjan. Ezen persze nem is szerepelt a Mylar-folias szemuveg
es gyartojanak neve, amelyrol a hetkoznapi vasarlo joggal feltetelezi, hogy
igenis, nem felel meg a szabvanynak, csalas, amitas, skandallum, szo"kites!
Hiszen nincs rajta "a" LISTAN!!!

A tortenet "maffia-resze" az, hogy az alaptalan piaci hatranyt megszuntetendo
az importor tobbszor is kerte a termek feltetelet. (Hivatalos papirokkal stb.
stb. alatamasztva.) Hatarozottan halogato, mellebeszelo allasponttal
talalkozott - a nev es cim a mai napig nem szerepel fent. Hatarozottan ugy 
nez
ki, hogy valaki(k) nem szeretne'k a piaci kor bovuleset. Illetve majd talan
aug. 11-e utan megiscsak fel fog kerulni...

A tortenetet csak azert osztottam meg a nagyerdemuvel, hogy tudatosodjon:
egy kicsit talan INDOKOLATLANUL NAGY a felhajtas a szemuvegek kerdese korul.
Tovabba: az OSSKI nem hatosag, nem "engedelyt" osztogat, legfeljebb
velemenyezesi, publikalasi joga van - az mas kerdes, hogy a kozvelemeny a
hiszteria hatasara vakon hisz neki. (Az valo igaz, hogy nekik vannak meg a
technikai eszkozeik a meresek hiteles elvegzesehez.) Csak a gondolati jatek
kedveert: Es mi van, ha en, mint "nem becsuletes" gyarto, csinalok egy
nagyrakas szemuveget tragya anyagbol, viszont nehanyat kivalo, minosegileg
megfelelobol, persze ugyanolyan dizajnnal, es ezeket vizsgaltatom be, majd a
kapott engedelyszamot az osszesre alkalmazom, ranyomatom?...

Szerencsere ilyen sztorirol szo sincs - a media is bevallotta, nem igazan
talalkoztak "hamisitvanyokkal". (Ideztem ezt a nem igazan ideillo szot.)
Az a helyzet, hogy a "nem igazi" szuroanyag nem kerul igazan sokkal 
kevesebbe,
s kulonben is, az egesz kampany meglehetosen rovid. Nem nagy bolt tragyat
arulni. A piac foszereploi viszont meghataroztak egy arat (enyhen magasan, de
nem viselhetetlenul), amelyhez alkalmazkodott mindenki. Az esemeny
kozeledtevel vannak kiserletek az ar "letoresere" - kivancsi vagyok, hogy fog
ez alakulni az utolso napokban?

Szoval, ha Mylar-folias (csillogo, de nem aluminium-papir! :-) szemuveggel
talalkoztok, nyugodtan nezzetek bele, megha az eladoja esetleg pironkodva is
probal magyarazkodni a "listatlansagrol". Maga a Mylar-folia kulonben
- igy megnevezve! - elsok kozott szerepel a megfigyelesre hasznalhato
fenycsokkento eszkozok kozott, pl. a Napvadasz honlapjan.

De hat ugyis borult ido lesz 11-en!...


Kapcsolodo linkek:
~~~~~~~~~~~~~~~~~

 Magyar Csillagaszati Egyesulet, napfogyatkozas oldalak -
                                        http://napfogyatkozas.mcse.hu
 Orszagos Sugaregeszsegugyi es Sugarbiologiai Kutato Intezet -
                                        http://www.osski.hu
 Elso Magyar Napvadasz Kft. -
                                        http://www.napvadasz.hu


                                                Tisztelettel:
                                                                Tepi

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Bar nem orulok az uzleti erdekek ilyen osszecsapasanak, a hiszteriat ugy
altalaban hasznosnak tartom. Kepzeld, en nem latom a csillagok szinet.
Pontosabban, amikor mutatjak, milyen szep voros a mars, es odanezek... ha
picivel a mars melle nezek, mintha voros lenne, de ha pontosan ranezek,
mar *halvanyabbnak* latom mint elotte, es eltunik a szine. Ennek pedig
az a rem egyszeru oka van, hogy eletemben egyszer, kb. altalanos iskolas
lehettem, par masodercre kozvetlenul beleneztem a napba (kiprobalni,
hogy birom-e). Esetleg meg az, hogy nehanyszor 1-1 pillanatra (egy-egy
szembecsukasreflexnyi idore) beleneztem az ivhegesztes fenyebe. Olvasni,
autot vezetni stb azert meg tudok, es altalaban jol latok.
Csak a csillagok...

Udv///Meszaros Laci (moderator)

Kedves Feri !

>Temakor: Re: palyaszamitas ( 8 sor )
>> Ismert mondjuk a nap tomege, az idealis korpalyan mozgo egitest tomege
>> es a korbefordulas ideje.
>> Mi az a keplet ami megadja a palyamenti sebesseget es a palya sugarat?
>> (nyilvanvaloan egyik is eleg)
> Kepler 3. torvenye. Ahhoz csak a Fold keringesideje meg a naptavolsag
> kell, es megkapod a keresett tavolsagot. 
> Jano

Jano kicsit szukszavu valaszat kiegeszitve: az idealis korpalyat abbol 
lehet konnyen szamolni, hogy a gravitacios vonzas egyensulyt kell hogy 
tartson a centrifugalis erovel. 

A gravitacios ero = GMm/r**2 
(G=gravitacios allando, M=nap tomege, m=bolygo tomege, r=palyasugar)

A centrifugalis ero = m.r.omega**2   
 (omega = 2.pi/T, T= keringesi ido)

A kettot egyenlove teve lathato, hogy 

    T**2 = (4.pi**2/(GM)).r**3

1.) az egitest tomege nem szamit (ha nagyon pontoskodni akarunk, akkor 
  a nap tomeget a Nap+egitest tomeggel kell helyettesiteni, szoval nagyon 
  nagy bolygonal mar szamitana a tomeg)

2.) a keringesi ido aranyos a tavolsag 3/2 hatvanyaval -- ez Kepler 3.
  torvenye, amire Jano utalt. Ha egy bolygo ketszer olyan messze van a
  Naptol mint a fold, akkor a keringesi ideje 2.8 ev, ha negyszer olyan
  messze van, akkor 8 ev, es igy tovabb .. 
  Vagy megforditva, a palyasugar aranyos a keringesi ido 2/3 hatvanyaval,
  a palyasebesseg aranyos a keringesi ido -1/3 hatvanyaval.

  Megjegyzendo, hogy a szabaly ervenyes ellipszis palyara is, azzal,
  hogy a palyasugar helyett a nagytengely felet kell venni -- ennek a 
  szamolasa hosszabb. 
  Sot, ha jol emlekszem, ezen a szabalyon meg az altalanos relativitas 
  sem valtoztat.

Gombhej gravitacios tere diohejban:
Ha kivul vagy, a felszinen, vagy messzebb, akkor ugy szamolhatod, hogy a
teljes tomeg a kozeppontba koncentralhato. Ha belul vagy, akkor viszont
kulonbozo iranyu vonzasok pont kiegyenlitik egymast es semmi ero sincs.
       
udv
kota jozsef

Hali,
Mas: a mozgoalkatresznelkuli (magnetohidrodinamikus) motort, amit a japanok 
csinaltak - es ami a voros oktobert is hajtotta :) 
- az van mar a gyakorlatban alkalmazva valahol? Mar lesz vagy het eve, hogy 
mukodo prototipus volt...
(Pop Sci 1992 Nov/ 80)


Ezt meg a  tippen talaltam. Most hogy van ez? Hogyan terjed, es mit muvel ez 
a fereg? A kicsikeje a verkeringessel kerult a 
fejebe?

Henrik

PS: Itt a cikk:
>Van egy 4 eves szuka kutyam, akin ket hettel ezelott egy dudor nott (a
>fejen). Par nap mulva ez a dudor kifakadt es belole egy kb. 15 cm-es
>cernagilisztat huztunk ki. Kutyastol, gilisztastol elmentunk orvosunkhoz.
>Mivel ilyet meg o nem latott es nem is hallott, elkuldte a ferget
>kivizsgalasra. Kiderult, hogy nem mas mint egy szivkamra-fereg, amivel
>eddig Magyarorszagon meg nemigen talalkoztak.
>Ez okbol:
>- nem tudjak hol es hogyan lehet kivizsgalni,
>- illetve azt sem, hogy mi a megfelelo gyogyszer a kezelesere.
>
>Keresem a kovetkezo lenne: Ha barki tudna nekem informaciot szolgaltatni,
>vagy ismer esetleg olyan embert, akit megkerdezhetnek a kutyamban talalt
>eloskodo kezelesevel kapcso-latban, kerem irjon a
 cmre.
>
>Segitseguket koszonve:
>
>Kovacs Adrienn

Sziasztok !

Ha mar megint elokerult a napfogy tema, szeretnek toletek
megerositest kerni, hogy jol gondoltam-e: a Nap ablakuvegrol
tukrozodo kepet nezni veszelytelen. (Persze csak
napszemuvegen/floppyn at, mert kulonben meg eleg vakito.)

norbi

mailto:  (ekezet johet)

Sziasztok !

> Kepler 3. torvenye. Ahhoz csak a Fold keringesideje meg a naptavolsag
> kell, es megkapod a keresett tavolsagot.
> Jano

Erre  en  is gondoltam, de nem eleg. Akkor konkretabban: Mi a sugara a
Naprendszerben  idealis  korpalyan halado bolygonak, ami 400 nap alatt
tesz   egy   fordulatot  a  Nap  korul  ?  Masik  kerdes,  hogy  mi  a
korbefordulasi  ideje  az  1  milliard  km  sugaru  korpalyan  halado
bolygonak (szinten a Nappal, mint kozepponttal) ?
Kepler  3.  torvenyet  olyan  formaban  ismerem, hogy p2=a3. Ebbol nem
tudom  kibuveszkedni  a  fenti  kerdesekre  a valaszokat. Ezert kertem
reszletesebb kepleteket, ha tudna valaki.

A  bolygoegyuttallashoz szolnek meg hozza. A naprendszer ossztomegenek
99.87%-at  a  Nap  adja.  A maradek 70%-at pedig a Jupiter. Ebbol eleg
nyilvanvalo,  hogy  az  osszes  tobbi  bolygo  barhogy "igyekezne" is,
galambfingnyi  hatassal  sincs  a  Fold ilyen vagy olyan mozgasara. Ez
alol kivetel a Hold, mivel az igen kozel van.

Feri