jelzem, hogy vonalban vagyok es elvezem a vitat, de most nagyon sok a dolgom,
ejfelkor szakitok egy kis idot irni.
Elnezest, ha kisse szerkesztetlen leszek :-(
Kedves Findler Miki es masok, ha hosszunak talaljatok,
tartalomjegyzek:
- persze, a penz nem erv igazan... (aff. action es kozoktatas)
- kulturalis kulonbsegek vannak, de meg fognak szunni (a vegtelenben)
(entropiatetel)
- a kozelites erdekeben tehetunk, a megismeressel kell kezdeni
- mit mond errol a Rejtett Dimenziok es Radnai Tamas
- nem publikalt megfigyelesem es a japan lanyok csabereje
- korrelacioban vannak-e a japan es amerikai filmek?
- van azert valodi szakvelemeny is Bos-Nagynarosrol
Kedves Hetyei Gabi,
engem picit zavar a "kapitalista" meg a "szocialista" jelzo az iskolarendszert
illetoen, meg szerencse, hogy idezojelbe teszed mindig. - Az igaz,
hogy Europara egy standardizalt kozoktatasi minimum meglete a jellemzo, amit
raadasul az allam igyekszik finanszirozni is. Hogy az USA-ban ez hogy van, nem
tudom pontosan, de elhiszem neked, hogy nem igy. Hallomasbol tudom, hogy az
oktatas ott erosen uzleti jellegu kapcsolat mar egeszen alapfokon is, a megren-
delo (az oktatott kozvetlen- vagy adon keresztul fizeto allampolgar) es az
iskola kozott. Ez nyilvan azt jelenti: penz beszel, kutya ugat, sot,
irni-olvasni is tanul, ha meg nincs penz, nem tanul. Azt is elhiszem, hogy a
kiegyenlites az allam meglevo penzebol tortenhet(ne).
Hadd tegyem ide, hogy Japanban a kozoktatas, ha lehet, meg "szocialistabb",
mint Europaban, a standard igen magas es egyenletes, gyakorlatilag a nepesseg
alapmuveltsege egyseges es jo. Ebben az allamnak es az onkormanyzatoknak
nagyon sok penze van benne. Elgondolkoztato, hogy ez nem mai jelenseg, kb.
1500 eves. Ok adtak a vilag elso "osztondijait" kb. 600-800 korul, ellesni a
kinai kulturat; a szamurajokat azert lehetett egy generacio alatt a mult
szazadban lefegyverezni es atkepezni hivatalnokka, mert a tollat legalabb
olyan jol forgattak, mint a kardot, es az irasbeliseg (kinai irasjelekkel!)
mar 150 evvel ezelott is kozel 100%-os volt, amikor Liverpoolban a munkasok
zome irastudatlan volt...
Es itt kellett elszegyellnem magam a multkori lapos ervemert, amikor is a
penz hianyat, mint okot emlitettem Magyarorszagon. Nyilvan nem ilyen egyszeru,
az alapmuveltseg megszerezheto viszonylag olcson is. Mentsegemre szolgaljon,
hogy en reformhoz szukseges penzrol beszeltem, s arrol beszelhetnenk persze,
hogy milyen iranyu es aranyu reform kell ma a magyar kozoktatasban (talan
nem akkora egy ciganyputriban mint Harlemben), de nem hiszem, hogy ma ilyen
iranyban indulna egy oktatasi reform, s erre eloteremtenek a penzt.
Kedves Cser Feri,
mar regen akarok reagalni a cigany-magyar kulturalis kulonbseg kapcsan
eszedbe jutottakra. Szerintem nem olyan tragikus a helyzet, de annal inkabb
fokozodik ;-) mint rogton latni fogod, es most
Kedves Akos (RT),
nagyon erdekes volt, amit Cser Ferinek valaszoltal a kulturak kozotti kulonb-
segekrol (mellesleg altalaban javaslom, errol jutott eszembe, hogy ha egy
vitat a SZALONon inditunk, probaljuk ott is tartani, kulonben megbolondul az
olvaso, ha mindig masutt olvassa). Szoval: en azt hiszem, hogy a kulturak
keveredese ugyeben az entropia-tetel ervenyes: az emberi faj zart rendszer,
amelyben a nagyobb rendezetlenseg fele halad a rendszer. Genetikailag minden-
keppen, de azt hiszem, ez a kulturara is elmondhato, barmit is ertsunk azon.
A rendezetlenseg statisztikus fogalom, nem minosito (pejorativ) jelzo. En azt
hiszem, ha csak egyetlen feher ember hazassagot kot egy feketevel vagy egy
kinai egy arabbal (van ilyen ismerosom), az mar egy picit novelte az entropiat
es nincs visszaut. A kulturak eroszakos szetvalasztasa, megkulonboztetese
fele halado irany entropiacsokkento es ezert extra energiabefektetest igenyel-
ezt azzal latom igazolva, hogy az ilyesmi mindig azonnal konfliktusok kieleze-
sehez vezet.
Mas kerdes - s most derul ki, hogy nem teljesen ertek veled egyet - hogy
ez egy vegtelen ideig tarto spontan folyamat, s nekunk a vegesben adatott meg
elni es gondolkodni. A veges helyeken es veges idokben azonban igenis nagyon
jol kitapinthatok a kulturalis kulonbsegek, amelyek akkor is jellemzoek, ha
nincs tipikus individualis kepviselojuk. Amit Te mondasz, hogy ti. kulonbozo
emberek vannak, az teljesen igaz, de a kijelentes csak azt mondja, amit arra
szokas mondani, hogy nincs olyan atlagpolgar, akire statisztikai adatok igazak
lennenek. Hogy leteznek kulonbozo kulturak, azt konnyu neked bebizonyitanom,
gyere el Japanba, megmutatom. (Nem gunybol mondom, valoban szivesen latlak
teged is, barki mast is - imadok kalauzolni). Az emberek, ha ugy tetszik,
kulonbozo csoportjai kozotti kulonbsegek letezeset kar lenni tagadni. Mas
kerdes, hogy az egesz dolgot helyere kellen tenni. Nekem pl. mindig borsodzik
a hatam, amikor a "faj" szot latom leirva - az emberiseg, ugyebar biologiailag
egy faj, azt hiszem, ez nehezen vitathato, s a magyar nyelvben azert hasznaljak
a "rassz" szot, hogy megkulonboztessek a "race" magyar forditasatol - de
nem akarok antropologiai definiciokba bonyolodni, mert nem ertek hozza. A
kulturalis kulonbsegek azonban sokszor az un. faji (ertsd: ferde szem, fekete
bor stb.) kulonbsegeknel lenyegesen nagyobbak is tudnak lenni. Szerin-
tem is tortenelmi termek az egesz, de attol meg komoly bonyodalmakat okoz.
Az, hogy tortenelmi termek, az vigasztalo es utmutato lehet abbol a szempontbol,
hogy nyilvan megszuntetheto, de legalabbis kozelitheto, mert nem valami eleve
elrendelt dolog. Annal is inkabb, mert manapsag mar komoly, valodi genetikai
defektusok is (reszben) korrigalhatok, akar meg is szuntethetok, lasd Down-kor
esete. Tehat, meg egyszer, en nem azert mondom, hogy jelentos kulonbsegek
vannak, mert valamelyiket a masik fole akarom helyezni vagy mert tul akarom
dimenzionalni a problemat, hanem mert szerintem eloszor meg kell erteni es
ismerni, aztan meglatjuk, mit tehetunk.
Na, ez lehet hogy kisse kioktatosra sikerult, bocs, de tenyleg elmult ejfel.
A Rejtett dimenziokat en is imadtam, de van vagy 20 eve, hogy olvastam. Nehany
reszlet es egy-ket, a konyvnek tulajdonitott gondolat maradt meg bennem. Ilyen
gondolat pl. az, hogy az etologia nagyon is jol alkalmazhato az emberre is,
nemcsak egyes allatfajokra. Pl. emlekszem arra a kepre a konyvben, hogy a
verebek ulnek a droton, egymastol szigoruan kb. 15 cm tavolsagra. Most pedig
elebetek tarom azt a soha meg nem publikalt sajat megfigyelesemet, hogyan
varakoznak a polgarok egy budapesti buszmegalloban (rengeteg alkalmam adodott
az adatgyujtesre...) Az elso jon es megall valahol. A masodik megall, jo messze
tole, ha lehet, kb. 2 m-re legalabb. A harmadik is, kb. ennyire. Ha meg tobben
jonnek, persze osszebbhuzodnak, betoltik a lyukakat, s kialakul egy laza
sor, ami kisertetiesen hasonit ama verebek sorara, s a varakozok szinte cm
pontossaggal 30-40 cm-re allnak egymastol. Amikor ez a sor mar kesz, az ujonnan
erkezett egyszeruen nem fog betolakodni, megprobal valamilyen helyet keresni
asoron kivul, s igen gyakran lelep pl. a jardarol, s ide-oda setal a sor elott,
mikozben azt hiszi, hogy (csak) attol ideges, hogy a busz meg mindig nem jon.
Ha meg tobben jonnek, akkor persze mar dol az egesz, egyszeruen kenyszerbol
leroviditik az emberek a tavolsagokat, s mondjuk ugy, megeroszakoljak a (nem
tudni milyen hosszu ido alatt tortenetileg kialakult) reflex-sze valt szokast.
A Rejtett dimenziok peldai azert lenyegesek, mert segitenek eppen feltarni,
hogy ha nem gondoljuk at, nem ismerjuk fel, akkor nem is tudjuk, mi az idegen
az idegenben. Nem hiszem, hogy az alapveto baj pl. a ciganyokkal az lenne, hogy
elenk szinu ruhaban jarnak es ocska bizsut viselnek. Vannak lathato kulonbse-
gek, de ezekkel csinjan kell banni - s ebben, ha erre akartal figyelmeztetni
barkit, teljesen igazad van, Akos, - peldaul, amikor a ciganyokat tolvajnak
kialtjuk ki (plane, ha csak igy, egyben az osszes ciganyt), mert gyakran akad
koztuk olyan, aki elviszi a mas csirkejet, akkor jo lenne elgondolkozni azokon
a (mondjam igy? ezt sem szeretem) "magyarokon", akik a munkahelyrol hazaviszik
az ottani felszerelest - pl. a Kemiai Kutato egy ev alatt 6000 golyostollat
fogyasztott el allitolag, hogy miert kellett minden dolgozonak tobb, mint 10
golyostoll? Szoval, lehet, hogy jo reszben olyan csapdakba esunk, mint a
Rejtett Dimenziok masik peldaja, a feher amerikai muvezeto es a fekete alkal-
mazottja. Ott ugyanis az volt leirva, hogy a muvezeto magyaraz, es rettenetesen
duhiti, hogy a fekete nem adja ertesenek jelet. A feherek ilyenkor bologatnak
(speciell Europaban altalaban le-fel, mig Amerikaban a nyomatekositas fejrazas,
inkabb a bolgarok es torokok fejcsovalasahoz hasonlit), de a szegeny fekete
csak mereven bamul - mert nala ez a figyelem jele, minel merevebb, annal jobban
koncentral. Hat csoda, ha a muvezeto nem erti meg, s ha nem is rugja ki, de
nem fogja kedvelni?
Megjegyzem, van meg egy tortenetem arrol, hogy ki mondja kirol, hogy tolvaj.
Amikor Szardinia szigeten voltam, s at akartam menni Napolyba, a helyi barataim
ova intettek: "hulye vagy? minek mesz oda? Azok mind tolvajok!" Nem hallgatvan
rajuk, elmentem. Az olasz baratsagos nepseg, mar az elso napolyi vendegloben
tobben megkerdeztek, honnan jottem. Mondtam, Cagliaribol. Elborzadva neztek
ram: "Hogy lehet ott megmaradni? Hiszen ott csupa rablo el!"
Meg egy finom pelda a "kulturak" kulonbseget a magatartas reszhalmazanak a
kommunikacio reszhalmazara leszukitve: a II. vilaghaboru utan az amerikai meg-
szallo katonak rettenetesen elveztek, hogy a japan lanyok milyen baratsagosak,
kedvesek, vegtelenul odaadoak veluk szemben. Szinte a lelkuket kiteszik az
idegenert. A katonak - megjegyzem, ha a helyukben lettem volna, talan en is
- azt ereztek sokszor, hogy ez felhivas keringore, nyilt felajanlkozas. Hogy
hany katona lett felpofozva egy-egy ilyen aranyos lany altal, s mennyire meg
voltak ezek a holgyek dobbenve, amikor az illeto a "targyra tert"! Ti. a
japanokba melyen beleivodott konfucianus etika szerint az idegen tisztelete,
az idegen iranti udvariassag es segitokeszseg kotelezo magatartas. Aki azt
tapasztalja, hogy a japanok milyen udvariasak, figyelmesek, megertok vele,
biztos lehet benne, hogy idegennek tekintik, es nincs szo baratsagrol. Minel
udvariasabbak, annal inkabb. Ahogy no a baratsag, lesz udvariatlanabb a maga-
tartas - ugyebar, a bizalmaskodasnak ehhez semmi koze. Jo lenne ezt (is) tudni
azoknak, akik azt akarjak a japanoktol, hogy buy American.
Szoval - es Cser Feri, Neked is irom - szerintem a kulturak kozelitese nem
remenytelen, barmilyen ket latszolag tavol eso kulturarol van szo. Egyreszt
termeszetesen kozelednek is, masreszt ez elo is mozdithato. Itt lehetne pl.
elkezdeni, hogy a kulturakat meg kellene ismerni, erteni, egeszen a metakom-
munikacio szintjeig, a gyokerekig, s aztan lassan-lassan. De hogy eroszakkal
bekoltoztessuk a "masik kulturat" egy lakotelepre, anelkul, hogy ismernenk
oket, vagy esetleg nyitnank nekik egy autonom teruletet Sziberiaban, ez nem
megoldas. Es ezert irtam korabban, hogy az affirmative action is atmeneti,
hogy azt ne mondjam, tuzoltas. Ami persze, kell, ha egyszer eg a tuz.
Mas tema:
Kedves Elek Gabor,
habar az emlitett filmek nagy reszet nem ismerem, elveztem, amit az amerikai
- europai filmekrol irtal, beleertve ezuttal Mo-ot is. Van egy kerdesem: mit
tudsz a japan filmek terhoditasarol az USA-ban? Na, most ne ismeteld el a
Kurosawarol irt mondatodat - en a Transformerre es a Tini Ninja Turtles-re
gondolok. Ugyanis, amennyire ertesulve vagyok, azota, hogy a SONY megvette
a Columbia Pictures-t, mar mas japan cegek is felvasaroltak a fel, ha nem az
egesz amerikai filmipart, s az a gyanum, hogy az ujjlenyomatuk meg is jelenik.
En ugyanis nem kis megdobbenessel vettem eszre, hogy amerikai kozvetitessel
mar otthon is megjelent az europai muholdas adasokon at az osszes japan
borzasztosagos animacios horror, a szuper-Rambo utanzatok, akik iszonyatos
energiaval gyilkoljak egymast, de nem csak egyszeruen, hanem raadasul kiderul
roluk, hogy ok igazabol valami ocsmany rovarok es szuper atalakulo robotok
scifisitett kerersztezodesei, mindez pedig rajzolva es megallas nelkul uvoltve.
Meg kell mondjam, hogy nem tudom, a japanok tanultak-e az ameriakiaktol, de
hogy ok vittek tokelyre, az biztos, es oly mertekben arasztottak el a japan
TV-csatornakat es mozikat, valamint a kepregeny-valtozatokkal a konyvesbolto-
kat, hogy az szornyu. Van osszefugges szerinted? Ha igen, milyen iranyban?
Megj. Ne hidd, hogy valami oreges "ezek a mai fiatalok" beszel belolem. Lattam
mar olyan gyonyoru rajzfilmet is Japanban, a Genji Monogatarit, hogy azt nem
tudom leirni, legfeljebb megmutatni videon.
Meg mindig EG, most Bos-Nagymaros ugyben:
en lattam egy egeszen jo tanulmanyt a tenyleges kornyezeti artalmakrol,
az illeto, aki irta, a szolnoki TVM gyaraban volt kornyv. ved. oszt.vez. Eleg
gyakran kellett hivatalbol latogatnom, jo masfel eves ismeretseg utan merte
elohozni, hogy o foglalkozik ezzel a dologgal. Igen alapos, szakszeru, es
targyszeru elemzes volt - evekkel kesobb lattam visszacsengeni a Duna kor
anayagaiban egy-egy gondolatot belole. Az illeto ezt 1984-ben vagy 85-ben
mutatta nekem, amikor az emberek azt se hallottak meg, hogy Boos. Persze,
ez is olyan, mint minden. A szakemberek kozott is sokfele van, s sokan voltak,
akik tenyleg kiszolgaltak a lobby erdeket, de azt nem allitanam, hogy soha
nem volt hitelt erdemlo elemzes. Persze, tudom, Te is csak azt mondtad, hogy
nem lattal meg olyant. Szerintem ez a fo baj az egesszel: el lett a dolog
politizalva, ahelyett, hogy eloszedtek volna a tenyleges szakmai elemzeseket,
amelyekre meg azt se lehetne mondani, hogy MDF vagy SZDSZ vagy akarmi partiak,
mert akkor keszultek, amikor meg mindez nem is volt. Peldaul eppen a kornye-
zetvedelem nagyon gyengecske kepviseloi kozott voltak olyanok, akik egyertel-
muen szakmat kepviseltek, s nem huztak az MSZMP-vel es a kormannyal osszefono-
dott vizes lobbyhoz. Talan eppen ezert lehetett a Bos-Nagymaros az egyik
latvanyos rendszervaltas-fele indito akcio, mert ez volt mogotte.
Kedves Szalon,
megint megirtam a magam 200 sorat, sajnalom, ha barkit untattam, s most egy
kis idore kenyszeru hallgatasba, olvasasba es dolgozasba burkolozom, de elobb
alvasba (elmult 1 ora):
udvozlettel
Radnai Tamas
|
