Hello!

Van egy kis problemam es arra gondoltam hatha kaphatok ezen a listan 
segitseget.

Kaptam egy Rotel RX-304 radioerositot, nem egy mai gyerek de nekem 
megfelelne. A problemam az, hogy hianyzik belole a vegfok IC, valamelyik 
korabbi tulajnal elfustolt es kiszedtek belole. Szoval azt szeretnem 
megkerdezni, hogy valaki nem tudja-e, hogy milyen tipusu vegfok IC kell a 
szerkezetbe, vagy nem tudtok-e olyan levlistat vagy egyeb info forrast ahol 
tudnanak segiteni? Elore is kossz.

Udv: Breda Bela

Udv minden Hangszinak!

>> A kivaltando tranyok tipusa BD139 BD140
> >Ezeket kellene hasonlo parameteru de nagyobb feszultsegturesu
>> tipusra cserelni.
>  En ugy tudom, hogy tapfesz emeles szempontjabol nem ezek a
>_problemas_ tipusok. A gondot a BC546-BC556 paros kivaltasa
>okozza. Pista, javits ki legyszives, ha tevedek!
>Ha a BD139-BD140 tranyok kivaltasa szukseges, szerintem a
>Motorola BD791-BD792 paros hasznalhato erre a celra.

Koszi az otletet!
Hogy mi a szuk keresztmetszet abban Piret Endre onmagaval sem ert egyet.
Az erositonek 3 valtozata van 1.tranyo 2.VFET 3.HEXFET az egyiknel azt
irja ,hogy a meghajto nem birja a nagyobb tapit,a masiknal a meghajto elottit
 emliti,a harmadiknal megint meghajtot mond de a pozicioszamok alapjan keveri
 oket (egy maghajto egy elotte).
Lehet,hogy nem is a feszultsegtures a gond (a BD139/140 paros maga is 80V-os)
 hanem nagyobb tapfeszej eseten begerjed? Esetleg tobb MHz-en?


> En egy 400 VA-es toroid trafot, 2 db 15 A-es egyeniranyito hidat es 120 
>ezer uFszurest (12 db 10000 uF-os kondit) hasznalok a ket panel
>taplalasara. Az izmos tapegyseget nagyon meghalalja az erosito.
>4 ohm-os terhelesre is tud dolgozni, ehhez a panelon levo
>1 A-es biztositekokat kell kicserelni 1.5 A-esre. Fontos,
>hogy gyors (FAST) tipusu biztositekot hasznalj!
De mi ertelme egy ekkora tapnak? Ha a biztositek gyors akkor ennek meg
a dinamika csucsokban sem tudod hasznat vanni.Errol a taprol en inkabb
kiprobalnek egy Hiraga-t.
> Hogy a meghajto fokozat hasznalatat elkeruljem, Pista tanacsara egy 100 
>kohm-os,kozepleagazasos, linearis dual potmetert hasznalok - nehany
>ellenallas kisereteben - hangeroszabalyozo gyanant.
Ezek minek es mi modon vannak ra kotve?

A hangjaval kapcsolatban tokeletesen megegyezik a velemenyunk,ezert is sze-
retnek bele egy kis + energiat pumpalni.

Udv mindenkinek!
           Hagymasi Tamas 



____________________________________________________________
EGON - az ingyenes levelezorendszer  http://egon.gyaloglo.hu

Hello audiofu:lek

Vitak folynak arrol hogyen lehetne a piret vegfokbol tobbet kihozni.
Figyelmetekbe ajanlanak 2 vegfokot.
Az egyik amit ismerek az egy M. Leach nevezetu es valamikor 79-ben jelent meg
az amerikai audioban, Vass Andrasi Gyorgy "honositotta", errol azt mondhatom
tuti jobb a Piret vegfokoknal. A Leach rajzat mar elkuldtem eegy par embernek
itt a listan. A masik amit hangra nem ismerek de nagyon igeretes az a
97/majusi angol elektorban jelent meg. IGBT kimenet,  parameterei nagyon
szepek, az elektor azt irja ha'jend. Meg kellene szemlelnetek a rajzat mit
szoltok hozza, megprobalom szkennelni oket. En is szeretnek jobbat csinalni 
es
utalom a csoveket.

UDV JG

UI: tudnatok ajanlani valami jo riaa/elofokot, mar az xediket csinalom es nem
tetszik.

Kedves HANGosok!

Kedves Tibor!

Nagyon koszonom reszletes valaszodat!
Majd ha megveszem lemezen, akkor ujra eloveszem a leveledet es az ott
emlitett szempontok szerint is figyelem a muvet.

> Az Oisztrach+Richter+Rostropovich felvetelt tartjak a legjobb eloadasnak.
A

Tegnap elfelejtettem megeliteni ezt az elosadast Karajannal, mert meg
akartam kerdezni, hogy ez felvetelen is letezik-e. Ezek szerint igen.:)))
(Apropo, tudja valaki, hogy hol lehet ezt Budapesten beszerezni???)
Az az erdekes, hogy ez az eloadas keltette fel az erdeklodesemet a mu
irant. Volt egy ketreszes docfilm Richterrol, es ott emlitettek ezt, tobbek
kozt elmondtak, hogy Richter utalta Karajant. Hiunak tartotta. Mindenesetre
ugy gondoltam mar akkor, hogy egy ilyen "sztarparadet" meg kell szereznem.
Nagy hatast gyakorolt ram Richter a filmen, nagyon kulonos ember volt.
Mikor joval Sztalin halala utan kulfoldre mehetett (sajnos mar nem volt
fiatal:((((), kitort a Richter "orulet". Az ameriaknak a csodalattol
leesett az alluk. O erre igy emlekezett: "szornyu volt, allandoan melle
utottem". Egy masik esetben egy nagyon hires kritikus is hallotta, es utana
azt nyilatkozta, hogy igy zongorat meg nem hallott szolni. Pedig Richter
arra is, mint egy "szornyu" eloadasara gondolt vissza. Sokszor orakat
setalt Moszkva(?) utcain, O igy "meditalt". Nagyon szereny volt, es nagyon
szigoru onmagahoz. Nagyon sokat koncertezett (kellett) kulturhazakban is, a
"dolgozo nepnek", de O ezt nem banta. Az viszont szomoru, hogy sem O, sem
Oisztrach es meg sokan masok, nem mehettek kulfoldre alkoto korszakuk
derekan. Nem is tudott roluk semmit a vilag.  Az mar semmi volt ehhez, hogy
kesobb a kulfoldi koncertek es lemezkiadasok bevetelei kizarolag az allamot
illettek meg. Ok csak egy kozponti fizetest kaptak, ami kissebb volt, mint
mondjuk egy banyasze, hiszen az "nehezebb" munkat vegez. Talan a 70-es,
80-as evekben kicsit valtozott ez, de egyaltalan nem biztos.

Szivesen vennek mas jol sikerult (van nem jol sikerult is???) Richter
felvetel ismerteteset is. Nem muszaj "elemezni", csak emlitsetek meg, hogy
leteznek. 

Udv, Gruiz Marton.

Kedves HANGosok!

Sok szo esett itt az After Crying-rol az utobbi idoben. En nem ismerem, de
felkeltette az erdeklodesemet, ezert irjatok meg, hogy ha egyetlen egy
lemezt vennek, akkor melyik legyen az? Hany lemezuk van egyeltalan? Melyik
evekben?

Udv, Gruiz Marton.

Tisztelt Hangosok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Piret erosito ( 44 sor )
> Idopont: Mon Sep 27 03:41:13 EDT 1999 HANG #560

Kedves Maci!

> Ezzel kapcsolatban lenne egy kerdesem a muszaki
> ismeretekkel rendelkezokhoz. Bizonyos cegek kinalataban szerepel
> bipolaris es nem-polarizalt elko is. Mi a lenyegi kulonbseg a
> ketto kozott??? Meghatarozza ezen elkok felhasznalasat a BP vagy
> NP mivoltuk kozti elteres?

Muszakilag nincs kulonbseg. Nem tudom miert hasznaljak mind a ket
elnevezest.

Udvozlettel Bese Attila

http://www.tele-data.hu/aliscaorange

Sziasztok Zenerajongok !

Mivel en is csak most dugdosom bele labujjacskaimat
Sosztakovics szimfonia-termesenek oceanjaba (ismerve
szimfoniainak szamat, es nemelyik monumentalitasat,
a hasonlat talan nem is santit), vegeztem egy kis kutato-
munkat e teren. Ime Sosztakovics osszes szimfoniaja:

Opus 10 No. 1 f-moll (1924-1925)
Opus 14 No. 2 B-dur "Oktoberhez" korussal (1927)
Opus 20 No. 3 Esz-dur "Majus 1" korussal (1929)
Opus 43 No. 4 c-moll (1935-1936)
Opus 47 No. 5 d-moll (1937)
Opus 54 No. 6 h-moll (1939)
Opus 60 No. 7 c-dur "Leningrad" (1941)
Opus 65 No. 8 c-moll (1943)
Opus 70 No. 9 Esz-dur (1945)
Opus 93 No. 10 e-moll (1953)
Opus 103 No. 11 g-moll "1905. ev" (1957)
Opus 112 No. 12 d-moll "1917. ev" (1961)
Opus 113 No. 13 B flat minor "Babi-Jar" Jevtusenko koltemenyei
   utan basszusra, basszuskarra es zenekarra (1962)
Opus 135 No. 14 szopranra, basszusra, vonoszenekarra
   es utosokre(1969)
Opus 141 No. 15 A-dur (1971)

Meg nem volt lehetosegem kozel sem mindegyikkel
megismerkedni, de a legnepszerubbek az 5., 8. es 10.
Jomagam a 10.-kel kezdtem, es ebben abszolut
ajanlatom Karajan 1969-es korabbi felvetele a Berlini
Filharmonikusokkal (Deutsche Gramophon Galleria).
Kesobb digitalisan megismetelte a produkciojat (lasd
DG Karajan Gold sorozat), a kritikusok ezt is dicsertek,
de nekem nem volt szerencsem hozza.

Mostani tudasom szerint (a Fesztival Zenekar tavaszi
Rudolf Barsaj altal dirigalt fenomenalis koncertje ota)
beleponek leginkabb a 11.-et ajanlanam ("1905. ev").
A kritikusok talan fanyalognak e mu hallatan ("tulzottan
filmszeru zene", "tematikusan gyengebb a legjobbaknal",
stb.), en azonban azt mondanam, hogy rendkivul hatasos
hangulatfesto programzene (az 1905. evi forradalmat
mutatja be), a szentpetervari Palota ter fagyos, es megis
feszult januari csendjetol, az osszegyult tomegbe csapo
sortuz brutalitasaig rendkivul szeles erzelmi es dinamikai
skalat tar elenk (ezert aztan "hifi-demo" a javabol, csak
gyozodjon meg mindenki arrol, hogy a demo alatt a
szomszedok 3-lakas sugaru korben eppen nem tartozkodnak
otthon). Kedvenceim: Stokowski EMI (eredetileg Capitol)
felvetele a Houstoni Szimfonikus Zenekarral 1959-bol
(csucs eloadas, egyetlen problemam a nemikepp komprimalt
dinamika a legeroteljesebb reszeknel), valamint Haitink
digitalis felvetele 1982-bol (Decca Ovation), bar amit itt nyerunk
dinamikaban, elveszitjuk erzelmi toltesben.

A Sosztakovics szimfoniak abszolut autentikus nagymestere
Mravinszkij, akinek a muvek egy reszet Sosztakovics dedikalta,
es az osbemutatojukat is vezenyelte. Legendas a 8. elo felvetele
a Leningradi Filharmonikusokkal Philipsen.

Nagy bajnokai voltak meg Amerikaban Toscanini es Stokowski,
ma mar anekdotaszamba meno "torzsalkodasuk" a 7.
("Leningrad") amerikai bemutatoja korul (az elobbi nyert, de
mindketten par honapon belul eloalltak egy-egy ma mar
legendas felvetellel). A kritikusok a legjobb 7.-nek Bernstein
1988-as elo felvetelet tartjak a Chicagoi Szimfonikusokkal
Deutsche Gramophonon.

Ha valaki teljes sorozatban gondolkodik a Haitink altal vezenyelt
szeria (a Concertgebouw Zenekarral, illetve a Londoni
Filharmonikusokkal) Deccan a legbiztosabb ajanlat.

Kellemes buvarkodast Sosztakovics vilagaban (bar ez nem
mindig a legkonnyebb elmeny.)

Gyula

Sziasztok !
(Szia Marci ! :-)

Be kell vallanom oszintem, hogy Beethoven "Harmasversenye"
nem tartozik a kedvenceim koze. Ennek semmi koze a valodi
muveszi ertekek hianyahoz, egyszeruen ez a mu sem eloben,
sem lemezen nem tudott igazan megfogni. Epp ezert egyetlen
felvetellel rendelkezem csak, Eugene Istomin, Isaac Stern,
Leonard Rose eloadasaban a Philadelphia Zenekarral,
Ormandy Jeno vezenyletevel Sony Essential Classics CD-n.
Az angolszasz kritikusok szerint jo az eloadas, de oriasi
szerencsetlensegere a masik mu a lemezen Beethoven 5.
Esz-dur ("Emperor") zongoraversenye, egyik nagy kedvencem,
remek eloadasban (Leon Fleisher/Cleveland Orch./Szell Gyorgy).
Nos, ennek szomszedsagaban a "Harmasverseny" igencsak
halovany. De ha valaki egy kivalo "Emperort" szeretne, es hozza
bonuszkent johet egy "Harmasverseny", annak feltetlenul
javaslom ezt a lemezt.

Ha mar Beethoven kritizalt muveinel tartunk, hozza kell tennem,
hogy van egy masik igen sokat biralt darabja a "Karfantazia"
szolistakra, enekkarra, zongorara es zenekarra, melyet
hatarozottan szeretek. Szerintem fantasztikus eloadasa
korhu hangszereken, szedito tempokkal, olyan virtuozitassal,
melynek nehez ellenallni: Roger Norrington vezenyli a London
Classical Players nevu csapatot EMI lemezen, a zongorista
(pontosabban fortepianista) Melvyn Tan. Es mino veletlen, a
masik darab a lemezen egy korhu "Emperor" ugyanezzel a
tarsasaggal ! Meg olyanoknak is ajanlom ezt a lemezt, akik
mar rendelkeznek egy vagy tobb "hagyomanyos" "Emperor"
felvetellel, izgalmas, uj szemszogbol enged betekintest mind
a zongoraversenybe, mind a "Karfantaziaba".

Kellemes zenelgetes !

Gyula

Hello Peter es Hangosok!

    Par napja vagyok csak a HANG olvasoja.
En is felzarkoznek azoknak a csapataba akik dicserik a
koncert kritikadat. Elvezettel olvastam. Legjobban az kesztetett
az irasra amikor meglattam, hogy a sok jo koncert mellett meg
komolyzenei CD kolcsonzotok is van. Ilyen nem letezik. (gondoltam)
Koszonettel az uj media torvenynek (Magyarorszagon) a Bartok Radio
altal hallgathatok komolyzenet. Persze i'gy nem en valasztok, hanem varnom
kell, ha egy meghatarozott muvet akarok hallani :c((
    Egy vajdasagi kisvarosban elek ahol nincsenek lehetosegek
semmilyen muvelodesre. Az egyeduli "kultur" musor az amikor
magyarnotara fakadnak a helyi kulturegyesuletben. Igaz volt benne
egy par igazan szep nepdal, amit muveszi szinten adott elo ket fiatal
lany.
    A komolyzene hianya miatt elhataroztam, hogy a Bartokrol
felveszek mindent ami erdekel. Csak sok ido kell hozza, de nem baj
raerek.
    Remelem nem voltam unalmas. Irjatok sok koncertrol.

Udvozlettel Zoltan

Hallo hallo !
Tehat mi teljes egeszeben raalltunk erre az iparra. Mint barmilyen mas
tevekenysegben, a zeneben is tobb a hetkoznap mint a kulonleges
elmenyeket hozo napok. Mi tiz eve foglalkozunk utcazenevel, igy
termeszetesen megismertuk a legjobb helyeket es nyilvanvalo, hogy
ott jatszunk a leg tobbet. Ebbol egyben az is kovetkezik, hogy latas-
bol mar ismerjuk az ott naponta jarkalo kozonseget. Nagy attores volt,
amikor kiderult, hogy Lausanne-ban a palyaudvaron nem tilos a muzsika.
Ez kivetel. Termeszetesen minden zenesz ott akar jatszani, mert min-
dig mas es gyorsan valtozo a kozonseg. A sok veszekedest megelozen-
do, bevezettuk a listas rendszert. Magyarul mindenkinek egy orat van
joga jatszani. Ha kevesebben vagyunk, akkor nyilvan tobbet is. Listairas
reggel vagy elozo este van. Mindenki keszit maganak egy masolatot, a
topeldany pedig ki van ragasztva egy mindenki altal ismert helyre. A
listat egy szinten utcazenesz helybeli 50 eves csaj, a Regula allitja
ossze. Szegenykem kistermetu gnom es antizenesz fuvolan es pansipon.
Neki a kinezete miatt dobnak. Kulonben jo szivu teremtes es mivel van
telefonja, az indulas elotti nap felhivom es megbeszelem vele, hogy
erkezesunk napjan mar szerepeljunk a listan es igy jatszhassunk.
Egyeb lehetosegek: Eloszoris egesz nap lehet muzsikalni a varos se-
taloutcaiban. A kornyezo kisvarosok valamelyikeben mindennap van 
piac. A franciasvajci ember nem csak vasarolni jar piacra, hanem tarsa-
dalmi eletet is ott el. Talalkoznak, csevegnek, a gyerekeket legeltetik
es persze vasarolgatnak is korzozas kozben. Delben aztan bezar a piac,
de a varoskozpontban indul a nyuzsges, mert az ebedidoben sokan nem
a cegnel esznek. Koradelutan holtido van, bar neha akkor tortennek a
leg varatlanabb dolgok. Alapszabaly az, hogy az utcazenesz akkor biz-
tosan nem keres, ha nincs jelen. Ezert erdemes minel tobb idot jatszani.
Delutan ismet jo a varos az aruhazaknal, vagy a palyaudvar. Estere pedig
gyakran bejon valamilyen unnep, ami aztan barmi lehet. Jatszottunk mar
oregotthonban, iskolaban, bolondok hazaban, cegbanketten, alagutava-
tason, kiallitasokon, politikai gyuleseken, orvoskonferencian, 
aperitiven,
koncerteken, termekbemutatokon, vasarokon, szuletesnapon es meg sok
helyen, de megis legjobbak az eskuvok. Ott biztos jo a kaja es altalaban
megbecsulik az embert. A legtobb napot megis csak az utcan toltjuk. 
Jatek kozben nem kell mar mindig a zenere figyelnunk. Bar tizenvalahany
oras repertoarunk van, annyit jatszottuk mar a szamokat, hogy kozben
batran elkalandozhatnak a gondolataink. Mondjuk ilyenkeppen:
   Hat ennek a kutyanak vajon milyen allat volt az apja?
   Ez az ember mennyire hasonlit Katona Tamasra !  
   Ez a masik meg kikopott Horn Gyula.
   Na ez jo lenne vacsora utan,  avagy Hu de meg....nalak.
   Ha csak mindenki egy tizpiculast dobna.
   No itt a jovo szombati volegeny es menyasszony.
Minden sokszinuseg ellenere kell am a turelem, mert elmultak az elso
idok, amikor ismeretlenek voltunk. Vannak napok, amikor ha fejre
allunk sem csorog az ust ahogy kene. Ezeket a napokat is at kell ve-
szelni ugyanugy mint az esos idoszakokat. Aznapra csak a palyaudvar
marad mint jatszasi lehetoseg. Ilyenkor szoktuk korbe jarni az udvhad-
sereg uzleteket es remenykedunk a joido bekoszonteben. Udv, Agoston

Hallo hallo !
Kozpontunk franciasvajc egyik fovarosa Lausanne. Ennek tobb oka
is van. Az emberek baratsagosak, nehaz megszerezni az engedelyt,
ugyanakkor meglehetosen szigoru az ellenorzes. Emiatt aranylag
keves a konkurens zenekar. Vegezetul itt sikerult jo feltetelekkel
lakast szerezni. Ez a varos svajc egyik legnagyobb kantonjanak a koz-
pontja. Tehat az itteni engedely nagy teruleten ervenyes. Meg kantonon
belul is elternek a jatekszabalyok. Peldaul NYON varost mar nyolc eve
ki akartuk probalni, amikoris kerek perec megmondtak, hogy itt tilos
a muzsika. Sajnaltuk, de nem volt mit tenni. Aztan tortent egyszer, hogy
epp itt kellett jatszanunk ket este egy etteremben es eleg keveset is
fizettek. Mondtam a fonoknek, hogy csak azzal a feltetellel vallaljuk, 
ha
elotte harom napig engedelyt szerez nekunk kivetelesen. Sikerult neki.
Kesobb kiderult, ha valamely uzlet ajanlasaval megyek a rendorsegre,
akkor szabad a palya. Az utobbi 4 evben igy csumaztuk le ezt a varost.
Genf kulon kanton. Fejenkent es naponta 10 CHF az engedely. Elso alka-
lommal foto kell es egy tekintelyes kerdoivet kell kitolteni franciaul.
Haromhavonta 10 alkalommal lehet ott jatszani. Hangzoanyagot arulni
tilos. Gyakorlatilag egy Vaci utca forgalmu hosszu villamosjarta uton
erdemes jatszani. A piacokon tilos. Nekunk nehanyszor sikerult, mert
maguk az arusok kialltak mellettunk amikor jott a rendor. Genfben min-
den masodik ember kulfoldi. Nagy a jaras es reggel 11-ig jo a dobas.
Gyakori a Francia Fran. Bulik felszedese miatt erdemes ott jatszani.
Bern a fovaros. Egyben kulon kanton. Egy - ket ember barmikor jatsz-
hat engedely nelkul. Rengeteg koldus van es sok nyomorult szlovak
hegedus. Nagy zenekar kedden csutortokon szombaton jatszhat a jo
helyeken 12:15-13:00-ig. Ezert nem erdemes nekunk az egyebkent
draga engedelyt kivaltani. Beszeltunk egy szlovakiai magyarral aki
lanyokat ultet. Otthon fizet nekik egy honapra 300 DM-et. 4 lannyal
elautozik Bernbe. Mindegyiket leulteti valami jo helyre oleben egy
kis CASIO szintivel, amibe nehany primitiv dolog be van programozva.
A lanyok el tudjak inditani hol az egyiket, hol a masikat. Szanalmasan
neznek ki szegenyek, de a srac napi 600 CHF-et kasziroz. Kocsiban
alszanak. A lanyok nem jarnak iskolaba. A jovojuk ?   ...
Zurichben jo kasszakat csinaltunk 90-ben. Egy evre ra betiltottak ott
a jatekot a kabitoszerkereskedelemre valo hivatkozassal.
Most ujra szabad jatszani de csak a Zurichi to partjan, ahol az ordog
sem jar legalabbis a Banhof strasse-hoz kepest. Sosem volt kedves
hely. Ez is tul nagy varos. Zajos mert mindig epitkeznek valahol.
St-Gallen jo hely. Csak engedellyel lehet jatszani de mindig 10 fokkal
hidegebb van mint mas varosokban. Itt is sok a keleti koldus.
Luzern gyonyoru varos de csak delutan 5-tol szabad a palya, viszont
nem kell engedely. Itt egyszer majdnem megnyertunk egy utcazenesz
fesztivalt es a 8000 CHFes fodijat, de a polgarmester fia vezette va-
rosi profi fuvoszenekarnak nagyobb szerencseje volt, pedig abbol le-
hetett volna venni egy kisbuszt. Igy maradt a "bunda".
Olaszsvajc egy mas vilag. Csak hatarozott idopontokban szabad
jatszani es nem egyertelmu a szabalyozas. Sok fugg a rendor szeme-
lyes jo vagy rosszindulatatol. Egyebkent mindenhol nagyon szuk a
hely ami az uzletmenet miatt jo lenne de a forgalmat zavarnank.
Neha atruccantunk a kozeli franciaorszagba. A kozonseg nagyon lelkes.
Dobaljak is az aprot rendesen, de osszeszamolva meg kell a szivnek
szakadni, hogy miert nem maradtunk inkabb "otthon".
Nemetorszagban csak a kisvarosokbol es Munchenbol vannak jo emle-
keim. Frankfurt, Ulm, Mainz, Koln es mas nagyobb helyek kisse lelket-
lennek tuntek nekunk. Altalaban sok a csoro zenesz es a munkanelkuli.
Mas kollegak, akik olaszorszagban utcaztak honapokig, azt mondtak,
hogy reggel es este van ertelme jatszani. A nep erdeklodo, de ketszer
kiraboltak oket es altalaban nehez jo helyet talalni a zsufoltsag miatt.
Angliaban pedig annyi a kulonosebbnel kulonosebb produkcio, hogy
az emberek elfasultak mar az utcazene irant. Azert en kiprobalnam.
Kivancsi lennek, hogy mi a helyzet Japanban ? A februart ott fogom
tolteni egy profi tancegyuttessel es a Szaszcsavasi zenekarral. Ha
lesz lehetosegem, biztos kiprobalom valahogy az ottani utcakat.
Ha fiatalabbak lennenk, biztos kiprobalnank meg Ausztraliat. Az csak a
bokkeno vele, hogy oda legalabb negy honapra lenne erdemes kimenni.
Fiatalok !   Tietek a jovo !   Ugy volt, hogy a mienk lesz.
Udv, Agoston

Sziasztok HANGosok!

Bar Agoston azt irta, hogy nem szorosan ide tartozik es sokan lehet, hogy
tovabblapoznak, de en nem. Erdeklodve es elvezettel olvastam
elmenybeszamolodat.
Gratulalok a zenekarod sikereihez es folytasd a beszamolokat!

UDV!           
          Korpas Zoli.............