Sziasztok !

A korabbiakban vazolt lezeres gondolatkiserlet szamtalan 
lehetseges tanulsagabol szeretnem meg nehanyra felhivni a 
figyelmet.
Amennyiben belattuk, hogy a laborban a hozzank kepesti
haladasi iranyra merolegesen beallitott lezer fenyet
mi - kulso megfigyelok valamelyest elore iranyulonak latjuk,
azt is belathatjuk, hogy az utazok szamara a lathato 
Univerzum kepe is mas lesz ahhoz kepest mint amilyennek 
mi latjuk.
Az o'' - 180 fokos latoszoguk _beszukul_, amikor elore ill.
oldalra tekintenek.
O''k optikai torzulassal latjak azt a kornyezetet,
melyet mi is latunk.
Az optikai torzulas nem a legmegfelelobb kifejezes.
Minden kolcsonhatasra vonatkozoan kell erteni.

 ---------------
Kerdes: atvilagithatunk-e mozgo doboz falaiba furt
        lyukakon, mikozben az utvonala menten allunk ?

Elkepzelheto, de egyaltalan nem mindegy, hogy a
lyukak hol vannak.
Figyeloallasba helyezkedve kepzeljuk el, hogy ezuttal mi allunk 
lezerrel az uton, egy ures, szaguldo doboz utvonala menten 
arra varva, hogy a doboz elhuzzon mellettunk.
Az eredetileg teglalap alapu doboz innenso es tulso 
oldalfalain 1-1 lyuk van, melyen majd a kello
pillanatban szeretnenk atvilagitani.

Legyen a doboz nagyon tagas, azaz a tulso fal
essen tavol tolunk.
Amint elvonul elottunk a doboz, a falara merolegesen 
vilagitunk.

A doboz tavoli falat persze lemaradva latjuk az innensohoz 
kepest, mert a pillanatnyi allapotarol kesve 
kapjuk az informaciot. 
A szogei tehat torzak, nem merolegesek.
Igy az a remenyunk tamadhat, hogy atvilagitva az egyik lyukon,
a feny mikozben eler a masik falig, eltalalhatja a tulso,
latszolag kesve odaerkezo lyukat is. 
Nem igy van.
A feny nem juthat at csak az egyik lyukon, ha azokat a 
a doboz elejetol azonos tavolsagra furtak.

Ha a dobozban lennenek utazok, akkor ok a mi lezerunket 
a hatso fal fele iranyulonak eszlelnek, azaz a szamukra 
kozeledo, oldalso fenyforras fenye valamelyest felejuk 
fordult iranyunak lenne tapasztalhato. 

Ha ez igy nem tunik elegge meggyozonek, maskepp is
belathato: 
A lyukas kiserlet helyett gondolhatunk egy meg egyszerubb 
esetre is - pl. arra, hogy folyamatosan ravilagitva
az elottunk balrol jobbra elhuzo dobozra, a hatso innenso 
sarkanal - amint az elhuz elottunk - a feny a sarkot 
_surolhatja_, de a doboz hatso feluletet mar alig erinti, 
hiszen az mozog elore.

Hogy minden ketseget eloszlassak tanukent idezhetek egy
felulallo megfigyelot, aki az egeszet fentrol nezi.
Mikozben a fenti megfigyelo latja a behergelt
lezert, egyuttal tapasztalja, hogy elhuz alatta a szep
szabalyos derekszogu doboz, es azt is latja, hogy a 
lezer valoban elkapja az egyik hatso sarkot, de a masikat
mar nem. (leszamitva a szorodast) 

Ha mar igy fentrol is lehet nezelodni, vizsgaljuk meg,
mi lenne, ha egy alattunk elhalado dobozban egy ottani 
lezerrel szinten keresztben lovoldoznek, megpedig az 
elobbi lyuktol kivannak a masik lyukra celozni.

Termeszetesen nekik el kell talalniuk a lyukat.
Fentrol kozeprol nezve a lezeragyu nem lenne meroleges, 
( a doboztorzulasnal is targyalt megkesett latvany miatt)
s a fenye is hasonlo modon elore iranyulonak mutatkozna.
Csak igy jutna ki a feny a lyukon.
( A dobozban utazok szamara kozombos, hogy mi 
mozgonak veljuk oket. )

Remelem nem okozok lezermergezest, de meg egy-ket kerdes
eszembejutott:

Uvegrudban atmenetileg elnyeletve 
vajon _arrebbteheto_-e a feny ?
Azaz egy allo lezer elott elhalado jo hosszu uvegrudba 
bevilagitva a tulso oldalon kilepo feny vajon 
hogyan viselkedne kilepeskor ?
Egyaltalan milyen szogben kellene a mozgo uvegrud 
hossztengelyenek lennie a lezernyalabhoz kepest,
hogy maximalis legyen az elnyeles ?

( Azt pedig mar meg sem merem kerdezni, hogy az uvegben
 futo feny vajon tomegnovekedest okozna-e az uvegben ? :)
  
Udv: zoli

Haliho!

>Felado :  [Denmark]
>Frank O'Yanco zold levelehez:
  :))

>a) a kornyezetvedelmi problemaknak nem sok koze van ahhoz, hogy az
>ember, mint minden eloleny terjeszkedni probal, es erre a fold
>meghoditasa utan a vilagur egy lehetseges alternativa.
  Az ember, mint eloleny, soha nem fog a vilagurbe terjeszkedni. De az
embernek, mint technikai lenynek, mar jelentos eselye van arra, hogy a
vilagurbe terjeszkedjen. 

>(Ez utobbi mar csak azert is kivanatos, mert megteremti foldi korulmenyek 
>kozott kialakult elet-feleseg (azaz a foleg szeneken alapulo valtozatos
>molekulak osszjatekan alapulu elet) fennmaradasanak lehetoseget a
>fold elpusztukasa esetere is).
  Nem hiszem, hogy az ember terjeszkedese maga utan vonna az egesz
flora es fauna terjeszkedeset. Az ember igencsak szelektalna, hogy mit
vigyen magaval... 

>A foldhoz, es annak kornyezeti allapotahoz valo ragaszkodas meroben szubjektiv
 >kerdes, a terjeszkedesre, "szetnepesulesre" valo torekves pedig biologiai
>torvenyszeruseg.
  Nem egeszen... a Fold allapotahoz valo ragaszkodas azert nincs meg az
allatokban, mert egyszeruen nem tudnak semmit sem tenni a Fold ellen.
Az ember pedig mar kepes ra... Honnan is eredne egy olyan oszton, ami
meggatolna, hogy felrobbantsunk egy maganuke-ot? Mutass ra egy olyan
allatra, amely jelentosen kepes beavatkozni a kornyezetebe! Miert lenne
szukseg egy allatnal a Fold biologiai egyensulyanak a kontrollalasara?
A termeszet elvegzi, amit el kell vegezni, de az ember felulkerekedett
a termeszeten...

>Amennyire tudom az elet definicioszeru eleme az onmagukhoz hasonlo szerkezetek
 >minnel nagyobb szamban valo letrehozasara iranyulo mukodes (ami felteve, hogy
 a 
>ter egy reszeben nem lehet egyszerre tobb egyed, egyben terjeszkedest is 
>jelent).
  

>Mas: sajnos, mar letoroltem, de olyasmit irtal, hogy "az emberen
>kivul mas fajok terjeszkedesuk erdekeben nem tuntetnek el hegyeket
>stb." (nem szo szerinti idezet)
>a) lehet, de csak azert mert vagy nem tudtak, vagy nem volt szukseguk ra.
>b) meegcsak nem is igaz, igen sok pelda van ra, hogy
>kulonbozo elolenyek jelentos kornyezeti valtozasokat ideztek elo:
>gondoljunk csak a sziklak aprozodasara, amelyben a novenyek
>gyokereinek, meg mindenfele elolenynek igen nagy szerepe van.
  Nos, meg kene allapodni abban, hogy mit is nevezunk biologiai
szuksegletnek. En az alapveto eletfunkciok megorzeset. Ez ember mar
regen tullepett ezeken, es jelenleg mar a technikai szuksegleteit
elegiti ki, nem pedig a biologiai szuksegletet.
  A kornyezet hatassal van rank, es mi is hatassal vagyunk a
kornyezetre, ez igaz. De: mig az allatok csak lokalis valtozasokat
hoznak letre, addig az ember kepes globalis valtozasokat eloidezni.

>Az, hogy az ember elhordja a hegyet, es szennyezi a kornyezetet,
>ha szuksege van ra, termeszetes.
  Epp az a baj, hogy a fennmaradashoz nincs erre szuksege. Ez csak
belemagyarazas. Biologiai szuksegleteink kielegitesehez nincs szukseg a
kornyezet nagyaranyu rombolasara. 

>Az mas kerdes, hogy szubjektiv komforterzetunket a csicsergo erdei madardal, 
>vagy a dobozoskola osszeroppantasa elegit-e ki jobban, es mennyire tudjuk ezt
>ervenyesiteni, de ennek semmi koze sincs az eredeti felveteshez, hogy
>biologiai torvenyszerusegkent fellepo mukodesunk, a "szetnepesulesre" valo 
>torekvesunk miatt, ki kell menni a vilagurbe.
  Egy kerdes: Ha szerintetek az ember a fennmaradasa miatt _barmit_
megtehet, akkor ugye nem is itelitek el a bizonyos helyre bezart
biologiai szuksegleteiknek eleget tevo embereket, akik szuknek erezve
az eletteruket egy nap megoltek pl. a szomszedot? Vagy akkor nem is
biologiai leny az ember, hanem civilizalt? Segitsetek mar! Mikent kell
eldonteni, hogy mikor biologiai es mikor civilizalt?

     Frank O'Yanco

___PMMail/2 2.00 - OS/2 Warp 4 - Windows with bullet-proof glass.

If I could predict fortunes, do you think I'd still be here?

On Thu, 6 May 1999 00:45:29 EST, HIX TUDOMANY wrote:
>> Nezzuk csak meg az elelmiszereket. Minden csomagolas egyszer
>>hasznalatos, utana el kell dobni. Ezeknek a csomagolasoknak a 70%-a
>>ujrafeldolgozhatatlan szemet.
>Elszoor is termeszeti torveny irja elo nekunk hogy ez igy legyen.
  Es ez a termeszeti torveny ertelmeben a foldon nincs elet. Vagy te
nem az entropiara gondoltal?

>A termodinamika masodik torvenye miatt ez csak igy tortenhet.
  Na ugye, elet nincs, mert csak igy tortenhet.

>Masodszor, hihetetlenul felszines  ervelest latunk magunk elott.
  :) Mindenki magabol indul ki...

>Ugyanis teljesen megfeledkezik arrol hogy a szemeteles nem
>onallo kerdes, nem biztos hogy a "tisztasag" kevesebb kornyezeti
>karral jar.
  Hat igen, ahhoz, hogy valamit megtisztitsunk, valamit ossze kell
piszkolnunk. Eddig OK: de nem mindegy az alkalmazott technologia. 
  Egyebkent nem tudom, hogy Te hogy vagy a dologgal, de en nem tartom
hasznosnak az erdoben szetdobalt kajacsomagolasokat ("Mer' a papir meg
a muanyag elbomlik, ugyi?")

>Gondold el peldaul hogy kivezenyled a kisiskolasokat, hogy
>szedjek ossze a hulladek papirt  a varos szeli parkban.
  Khhm... NEM kell eldobni, megint kezdodik a tuneti kezeles, amirol
beszeltem... :( 
  Ugyanis a szemetgyujtes nem szunteti meg a kivalto okot: vagyis a
szemet keletkezeset nem szuntettuk meg.

  Mondok egy peldat (nem tudom miert, de mostanaban az akvarium a
kedvencem :). Szoval kilyukad az akvarium, es tuneti kezeleskent
naponta beleontunk 10 liter vizet, es tizszer feltoroljuk a padlot
szinten tuneti kezeleskent. Ugye mennyivel egyszerubb, mint
betapasztani a
lukat? Na ugye!
  
>Ehhez az apukak kifuvarozzak oket. Az anyukak szep kis zacskos
>elemozsiat keszitenek nekik, a tanito nenik felugyelik,
>a szemetesek kijonnek hogy elvigyek a szemetegetobe az
>ossszegyujtott papirhulladekot... soroljam?!
  Helytelen! Helyesen ez igy szol: 
Ehhez a _menetrendszerinti buszjaratokon_ kifuvarozzak oket. 
Az anyukak szep kis _masnap is hasznalhato dobozban_ elemozsiat
keszitenek nekik, 
a tanito nenik felugyelik, _a parkban eltoltott pikniket_ [Pont]
a szemetesek _nem_ jonnek ki hogy elvigyek a szemetegetobe az
ossszegyujtott papirhulladekot... _mert senki nem dobalta el a
nemletezo papirhulladekot_.
soroljam?!

>A gyujtes sokkal tobb kornyezeti kart termel mint az ha szepen hagynank
>elrothadni a papirhulladekot a parkban.
  Egy bokkeno van: a legtobb szemet nem rothad csak ugy el a parkban,
mint a kutyakaki. 

>ugyan ez a logika igaz akkor is ha az elelmiserek csomagolasat nezed.
  Ahha, megnezem es ertetlenul csodalkozom azon, hogy miert nem tudjuk
megoldani, hogy a csomagolasba ujra beletoltsuk az elelmiszert...

>Ha kiragadjuk a koltsegeket amikkel a csomagolas jar, valoban
>felhaborodhatnank. De ne tesseklefelejteni, hogy igy kevesebb
>elelmiszer romlik meg, kevesebbet kell kidobni.
  Ott van pl. a tejesdoboz. Ez ember azt gondolna, hogy bizonyara a
marsra kuldott jarmuevel vetekedik a bevetendo technika, es a felmerulo
koltsegek miatt csomagoljak csak egyszer felhasznalhato dobozokba.
  Pedig a mellettem ulo (virtualis) Pistabatyam loki a jozan paraszti
eszevel kiotlott megoldast: fogom a viragmintas-tehenkes tejeskublimet,

bemegyek a bo'tba es szepen megkerem a bo'tosnenit, hogy tele kerem
olommentessel. Aztan fogom a kublimet es hazaviszem. Haaaat! [Latvanyos
tenyerosszecsapas] Ugye mennyi baj van vele? Peldaul nyaron, amikor
arnyekban kell hazavinni a tejet, mert a vekony papir nem funkcional
termoszkent, amit mellekesen meg nem talaltak fel. Ugyanis a
tejesdobozokon levo specialis raolvasas hatasara (tarolhato 0-10C)
nyaron ha viszem haza a buszon 48 fokban, akkor ugye nem romlik meg? Ha
meg igen, akkor maskor vegyek ketszerannyiert vegyszerrel telenyomott
vizet, amire rairjak, hogy tartos tej (persze a tehenek tiltakoznak de
a kutya sem figyel rajuk).
  Ugye a technikat be kell vetni, kulonben az emberek azt hinnek, hogy
megalltunk a fejlodesben es leugranak a Foldrol, hogy megtoljak.
  Hhhhhh... rohogne a vakbelem, ha nem hagytam volna tavaly a
korhazban.
  
>Kevesebb ember betegszik meg etelmergezesben, igy el lehet kerulni a korhazi
>kezeleseket es a gyogykezelesekkel jaro koltsegeket, nem kell
>energiat pazarolni a "recyckling-ra" mert bizony az is tetemes
>koltseg lenne ha egy kozponti helyre vissa kellne szallitani a
>sokszor hasznaltaso uvegbol kesult csomagoloanyagot, majd
>elmosni, godnosan hogy a terroristak akik szivesen toltenek
>merget a csomagoloanyagba ne nevethesssenek a markukba
>no meg elkeruljuk a fertozeseket. Soroljam?
  Persze! Itt nagyon jol szorakozok a javaslataidon, ugyanis nagyon
szepen igazolja a _tuneti kezeles_ nagyszeru elmeletet. Koszonom.
Szeretem, amikor a jelenlegi technikat a mult szazadival hasonlitjak
ossze, mert az ugy fair. 

>Szolva kicsit hatrabb azokkal a zold agarakkal.
  :)

     Frank O'Yanco

___PMMail/2 2.00 - OS/2 Warp 4 - Windows with bullet-proof glass.

Meg vagy megzavarodva, mint akit felreinformaltak.

T. Ceyra !

Nehany dolgot szeretnek meg elmondani a torusszal kapcsolatban.

A toruszban csak akkor nincs gravitacios elhajlas, ha a beeso sugar
meroleges a torusz sikjara. Ugyanis a ferde sugar szamara a torusz kvazi
osszenyomodik, elipszis alaku gyurunek szamolhato. Ugyanez feltehetoleg
vonatkozik az elektromagneses Fresnel-elhajlasra is. Azonban a feny
tranzverzalis hullam, tehat a terjedesere meroleges osszetevoi is
vannak. Igy a feny terjedese gyakorlatilag nem tekintheto egyenesnek,
hanem inkabb egy csavarvonalnak, ami nem lehet meroleges mindenutt a
torusz sikjara. Ezert a torusz eltorzitja az elektromagneses hullam
alakjat, es nagyjabol valamilyen lencsekent mukodik.

A torusz hatasanal figyelembe kell venni, hogy az tobb nagysagrenddel
kisebb, mint a sima elhajlasi jelenseg, mivel a torusz szinte majdnem
teljes mertekben kiegyenliti a kulonbozo iranybol szamolhato
elhajlasokat. Ez igaz az elektromagneses, es a gravitacios elhajlasra
is. Vagyis a torusz hatasaban ugyanugy fennmarad a negyven nagysagrend
kulonbseg az elektromagneses, es gravitacios hatas kozott, mint mas
esetekben.

Udv: Takacs Feri

Ui: A hix-mailer legalabb annyira inteligens, mint hat par rendorcsizma.
Remelem igy, negyedszer elkuldve, ket nap utan vegul csak elfodaja az
uzenetet.

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Ovatosabban a kategorikus kijelentesekkel. Lehet, hogy a hiba megiscsak
az On keszulekeben van (mail kliens, szerver, egyedi beallitasok stb).

Par megjegyzesem lenne para-ugyekben.

Biro Zsolt irja:

> Kulonbseget_kell_tenni_a_HIT_es_a_TUDAS_kozott.

Eddig egyetertunk.

> Ezek a "telepatikusok" (tisztelet a kivetelnek) altalaban rendkivul
> agressziven ervelnek igazuk mellett es mindenfele mereseket, muszereket,
> ertekeket hoznak fel, hogy allaspontjuk igazat bebizonyitsak, es tudast
> emlegetnek ott, ahol valojaban hit van.

Itt mar nem ertunk egyet. Itt mar tudas van.

> HIT:
> A megjosolt dolgok szignifikansan elternek a veletlentol.
> 
> TUDAS
> A megjosolt dolgok nem ternek el szignifikansan a valosagtol.

Nem igy van, nem ez a kulonbseg hit es tudas kozott.

A tudomanynak minden, valoban MINDEN eredmenye, minden ismert
termeszettorveny csak statisztikusan igaz, csak valoszinusegi torveny. A
Nap eddig meg minden reggel felkelt. De ettol meg nem biztos, hogy holnap
is fel fog kelni, csak nagyon valoszinu. A Maxwell-egyenletek eddig meg
minden probanal teljesultek. De ettol meg nem biztos, hogy a kovetkezonel
is teljesulni fognak, csak nagyon valoszinu. Minden torvenyhez egy
statisztikai szignifikanciaszint tartozik. Egyetlen torveny sem abszolut
torveny. Vannak nagyon magas es vannak alacsonyabb szignifikanciaszintu
torvenyek. A Maxwell-egyenletek szignifikanciaszintje peldaul nagyon
magas, de peldaul annak a tetelnek, hogy a magas koleszterinszint
elosegiti a szivinfarktus bekovetkezeset, vagy hogy a rostdus taplalkozas
jot tesz az emesztesnek, mar joval alacsonyabb. De ettol meg igaznak es
tudomanyosnak tekintjuk, es igyekszunk csokkenteni a
koleszterinszintunket, ha az tul magas, s igyekszunk sok rostos etelt
enni, ha torodunk egy kicsit a taplalkozasunkkal.

Az ESP-jelensegek letezese ugyanugy statisztikusan igazolt teny, mint a
tudomany barmely mas eredmenye. Ezert az ESP-jelensegek eseteben ugyanugy
tudasrol beszelhetunk, es nem hitrol, mint barmely mas, tudomanyosan
igazolt jelenseg eseteben. Hit es tudas kozott nem az a kulonbseg, hogy a
hit statisztikusan igazolt, a tudas meg abszolut modon igazolt, hiszen
mindent csak statisztikusan lehet igazolni. Hit es tudas kozott az a
kulonbseg, hogy a hit semmi modon nem igazolt, a tudas viszont
(statisztikusan) igazolt.

Hitrol tehat az ESP eseteben akkor lehetne beszelni, ha meg nem tortentek
volna modszertanilag korrekt kiserletek a jelensegek feltarasara, vagy meg
csak nagyon keves ilyen korrekt kiserlet lenne, amelyekbol nem lehetne
statisztikailag ervenyes kovetkeztetest levonni. De nem igy van: tortentek
kiserletek, es mar viszonylag sok kiserlet tortent.  Itt mar sokkal
tobbrol van szo, mint hitrol; es ha tudasnak nevezzuk azt, hogy pl. az
aszpirin jot tesz a nathanak, akkor legalabb ennyire, sot, sokkal inkabb
tudasnak nevezhetjuk azt, hogy az ESP-jelensegek leteznek. 

Mizsei Janos irja:

> > Megmaradva a racionalitas talajan -ahogy Vassy Zoltan is teszi
> > gondolatebreszto konyveiben- permanensen az a fo gond minden
> > pszi-jelenseggel (clairvoyance, telepatia) hogy letezik.
> AZ EFFELE KATEGORIKUS KIJELENTESEK UTAN ALAPVETO FELADATOM KINYILVANITANI
> AZT  HOGY
> a masik fo baj, hogy ez a letezes nem biztos.

Igazad van, nem biztos. De sajnos a tudomanyban semmi sem biztos, a
tudomanyban valojaban mindig csak valoszinusegekrol beszelhetunk. Az eddig
elvegzett kiserletek utan azt mondhatjuk, hogy pszi-jelensegek letezese
nagyon valoszinu, pontosabban: nagyon kicsi a valoszinusege annak, hogy
nem leteznek. 

> Reszemrol nem vagyok ijedos. Csak tudom, hogy mit jelent a 80 %
> szignifikancia.

Itt sajnos ugy erzem, van egy kis csusztatas reszedrol, hiszen 80%-ot
emlegetsz, annak ellenere, hogy legutobbi levelemben irtam egy
kiserletrol, amelyben a p-ertek 0.007 volt, ami ugyebar 99.3%
szignifikanciaszintet jelent. Es azt is irtam, hogy a metaanalizisek soran
az ESP-jelensegek kumulativ adatbazisa alapjan szamolva tiz a minusz
sokadikon nagysagrendu p ertekeket kaptak, ami ugyebar 1-10^-sokadikon
szignifikanciaszintet jelent. Bar ez nem vetekedhet mondjuk a
Maxwell-egyenletek szignifikanciaszintjevel (ami 1-10^-rengetegediken), az
orvostudomany vagy a kiserleti pszichologia legtobb allitasa ennel sokkal
alacsonyabb szignifikanciaszinten van igazolva, megis altalanosan
elfogadottnak szamit. Igaz, azok gond nelkul beleilleszthetok a mar
meglevo ismereteink koze.

> Hat ez az. Ha a jelenseg olyan szignifikansul  letezik, akkor bizony
> alkalmazni is lehetne valamire.

Nem feltetlenul. Nekem ugy tunik, hogy osszekeversz ket dolgot: a hatas
nagysagat es a szignifikanciaszintet. Ha veszel egy 1 grammos dobokockat,
es az egyik oldalara raragasztasz egy 1 mikrogramm tomegu gyurmadarabkat,
akkor ez egy cinkelt kocka lesz, vagyis lesz olyan oldala, amire nem 1/6
valoszinuseggel esik. De mivel a raragasztott tomeg nagyon kicsi a kocka
tomegehez kepest, az elteres nagyon kicsi lesz, peldaul a 6-os szam
1/6*(1+10^-6) valoszinuseggel fog kijonni. Vagyis hiaba dobsz a kockaval
tobb ezerszer, nem fogod tapasztalni, hogy ez egy cinkelt kocka, es egy
kockajatekban nem fogod dusgazdagra keresni magad vele. Megis, ha vegzel
mondjuk szazmillio dobast vele (csak gyozzed!), akkor mar meglehetosen
magas szignifikanciaszinten be fogod tudni bizonyitani, hogy ez egy
cinkelt kocka. Es a szignifikanciaszintet tetszolegesen magasra tudod
beallitani, hiszen az csak attol fugg, hany dobast csinalsz. 

(De azt gondolom, hogy mindezt magad is tudod, inkabb csak azok kedveert
irtam le, akik jaratlanabbak a statisztikaban, nyilvan ilyenek is olvassak
a Tudomanyt.)

Hat valahogy igy van az ESP-jelensegekkel is. Letezesuk meglehetosen magas
szignifikanciaszinten bizonyitott, de ettol meg az emberek tulnyomo
reszenel bizonytalan es gyenge hatasokat produkalnak, amelyeket bizony a
gyakorlatban eleg problematikus dolog jol felhasznalni. Vannak kiveteles
egyenek, akiknel erosebb ez a kepesseg, pl. Joe McMoneagle. Es lam, o
valoban fel is hasznalja. Hiszen ebbol el! ;-) 

A telepatia hatekonysaga olyan alacsony, hogy tobb honapig tarto kiserlet
kellett ahhoz, hogy egy otbetus szot atvigyenek vele. Vegul sikerult, a
szo atment, tisztan telepatiaval (bovebb informacioval Vazul tud szolgalni
errol a kiserletrol). De azert e-mailen vagy telefonon egyszerubb es par
nagysagrenddel gyorsabb azt az otbetus szot kozolni :-). A telepatikus
informaciotovabbitasnak egyelore semmi eselye nincsen a hagyomanyosabb
modszerekkel szemben. 

> Olvassatok minel tobb komoly irodalmat, es nezzetek meg idonkent a 
> konyvetek kiadojat is.

Helyes. Te peldaul milyen komoly irodalmat olvastal a tudomanyos
parapszichologiarol? Az Akademiai Kiadot vajon elfogadhatonak tartod?

> Udvozlettel, a racio talajarol:

Nem hiszem, hogy barmelyikunk barmi irracionalisat irt volna. En a magam
reszerol ugyanugy a racio talajan allok, mint Te, vagy Vassy Zoltan, vagy
Edwin May. Ebben nincs koztunk vita. Nem gondolom azt, hogy az
ESP-jelensegek bizonyitekainak elfogadasa eleve irracionalis dolog volna,
sot, en eppen a racionalitashoz valo szigoru ragaszkodasom miatt vagyok
kenytelen elismerni a letezesuket, annak ellenere, hogy ez nalam igazabol
eleg komoly kognitiv disszonanciat okoz, amit egyelore nem tudtam
feloldani, de bizom benne, hogy a kesobbi kutatasok nyoman vegul
feloldhato lesz, es egyszer lesz majd magyarazatunk is az
ESP-jelensegekre, nem csak a letezesuket fogjuk biztosan tudni.

Udvozlettel:
Szilagyi Andras

PSI-erzes:

Tisztelt TUDOMANY!

  A PSI-erzessel kapcsolatban irtak nehanyan, hogy mindenki rendelkezik
ilyennel, es ez ki is mutathato. Volna egy javaslatom, amivel eldontheto
az egyik fajtajarol hogy letezik-e?

  Van egy kiserletsorozat, amiben hetente Magyarorszagon is milliok
vesznek reszt. Ennek az adatait kellene osszeszedni es kiertekelni.
(Ha mar valaki ezt megcsinalta, akkor kivancsi lennek az erdemenyre.)

Tehat:
  A LOTTO-nal pontosan megadhato az egyes talalatok valoszinusege. 
Ossze kellene szedni tobb evre visszamenoleg az 1, 2, 3 talalatosok
aranyat a kitoltott szelvenyekhez viszonyitva (ezeknel meg valoszinuleg 
nincs bunda), es megvizsgalni, hogy van-e elteres a varhato ertekhez 
kepest. Ha lenne, akkor lehet osztalyozni foldrajzi elhelyezkedes, 
nepcsoport, csillagjegy, galaxisjegy stb. alapjan.



                       Aggod Jozsef