Tisztelt SZALON!
Kedves Balogh Maria!

Koszonom a velemenyed es orulok annak, amit irtal, ugyanis azzal nagyjabol 
egyet is ertek. Magam is ugy velem, hogy megingott a patrirchalis szemlelet, 
tarsadalom es ez nem rossz. Nem vagyok a hive.

Egyetertek veled abban is, hogy egyre tobb a gyereket egyedul nevelo no. Nem
ertek azzal egyet hogy ez igy jo, azaz osztom ebben is a velemenyed. Hogy 
miert nem jo? Nagyon egyszeru: az ember ket nemu es a gyereknek MINDKET nem
tarsasagaban kellene felnoni. Mert a gyermek a felnottektol a kornyezetetol
tanulja viselkedesi szterotipiakat es ha csak az egyik nem tarsasagaban 
nevelkedik, akkor keptelen lesz a masikhoz valo helyes, vagy celszeru, vagy
akarmilyen viszonyt kovetni. Az egy nem ketto, az egyik nem kepes a masikat
potolni, megha helyettesiti is valami formaban - altalaban tokeletlenul.

Hogy miert szunt meg az apa csaladfenntarto szerepe, ezen lehetne vitatkozni.
Azon, hogy megszunt nem, mert ez teny: nem tudja egyedul, egy jovedelembol 
megtenni. A felsorolt peldak, hogy vannak partneri kapcsolatok is jok, es 
szeretnem, ha menel tobb lenne. Ugyanakkor ki tudom egesziteni olyan 
peldakkal, ahol pl. zommel a ferfi neveli a gyermekeit, mikozben a no eli a 
maga felfutott tarsadalmi eletet. Ezt nem tartom jonak. Jonak tartom az 
egyenlo terhelodes elvet es a kepessegekhez igazodo munka es funkcio 
megosztast. Gondolom, te sem ertesz egyet a kovetkezo gondolattal, ami 
ugyancsak a SZALON409-ben hangzott el Fodor Eva keyboardjabol:

>Aki ugy gondolja, hogy nok es ferfiak egyenlo kepessegekkel rendelkeznek es 
>ennek megfeleloen olyan tarsadalmi helyzetet kell teremteni, ahol mindket nem 
>azonos mennyisegu es minosegu valasztassal rendelkezik.

Nem ertek vele egyet tobb okbol:

1. A ferfi es a no nem rendelkezik egyenlo kepessegekkel. A legdurvabb pelda 
ra, hogy a no kepes gyereket szulni, a ferfi nem. A no altalaban kepes a 
gyereket erdek nelkul es belso osztonbol szeretni, a ferfi nem. A no nem kepes 
a munkara koncentralni, ha gyereke beteg es legszivesebben otthon apolna, a 
ferfi kepes ra. A no nem kepes olyan durva lenni, mint amire a ferfiak nagy 
resze hajlando. Folytassam?

Hogy melyikuk tud jobban integralni, vagy politizalni? Ja, erre meg ferfiak 
kozott kulon kulon sincs meg az azonos kepesseg, nemhogy altalanosan ki 
tudnank rola valamit is jelenteni.

2. A jogokat nem a szamszeru egyenlovel kell biztositani. Kulonben is, ha 
egyenlo szammal lennenek ferfiak es nok minden tipusu tarsadalmi es szakmai 
kozegben, az sem lenne igazsagos, mert a nok magasabb kort elnek meg, mint a 
ferfiak es ebbol is kifolyolag szamaranyuk nagyobb.

De ha mar Fodor Eva levelenel tartunk legyen szabad nehany erre vonatkozo 
megjegyzest is tennem.

Nagyon megertem, hogy felhaborodtal Andras levelen. Nekem sem tetszett. 
Azonnal valaszolni is akartam ra, hogy kisse kifejezzem nemtetszesemet a 
stilus es bujtatott, csusztatott negativ ertekiteletek miatt, de sajnos 
kislanyaim, akik nalam rejtoznek, amig anyjuk szakmai eloadasat probalja 
osszeallitani, nem volt ra erkezesem. Viszont a kovetkezo mondatod folkel-
tette a figyelmem. Ezt irod:

>"Feministak szerint ez vagy az" olyan, mint azt mondani, hogy a "Politikusok 
>szerint ez vagy az". 
Latod, ezzel egyet is ertek. Ebbol az a logikus kovetkeztetes vonhato le, hogy 
erteket, hitelet tekintve: Feminista==politikus. Tekintve, hogy a politikusokat
eleg alja nepnek tekintem, gondolom a kovetkeztetes kezenfekvo.

Meg egy mondatodat szeretnem megfontolni:

>Minden statisztika azt mutatja, (meg a jozan esz is ezt diktalja), hogy azok 
>a nok, akik nem tradicionalisan gondolkodnak, azok sikeresebbek a kozeletben, 
>tobb szakmai lehetoseguk van es magasabb poziciot toltenek, nagyobb 
>elismeressel es onallosaggal birnak. Vajon mnivel bizonyitod az ellenkezojet?

Igen, valahogy errol a kovetkezo nevek jutottak eszembe: Csehak Judit, Nagyne
Maczo Agnes, Kiraly B. Izabella. Gondolom, megkerdezted a gyerekeik 
velemenyet is arrol, hogy hogyan emlekeznek magsabb funkciot betolto anyjukra? 
Konkretan Csehakerol tudom, hogy nevelointezetben nott fel es havonta egyszer 
latta elfoglalt, magas funkciot betolto sikeres edesanyjat. Eva! Nem kell az 
ellenkezojet bizonyitani. Elhiszem, hogy ugy igaz, ahogy irod! Szemelyes 
tapasztalataim is ezt sugalljak!

A noket tisztelem, becsulom. Tisztelem bennuk az anyat, a lanyt, a part-
nert, a tarsat, a munkatarsat es baratot, becsulom azt, ahogy es amennyire 
kepesek aldozatot hozni masokert, gyerekukert, csaladjukert. Tamogattam, 
amikor tehettem a munkaba illeszkedesuket, szakmai elomeneteluket. Igyekeztem 
otthon is megtenni a magamet, hogy az egyenlo terheles elve ervenyesuljon. De 
a NO nem azonos a FEMINISTAval, mert a feminista nem no. Az mar politikus.

Tisztelettel: Cser "feministak kimeljetek" Ferenc

Pfeifer Peter levelere szeretnek valaszolni. Altalanossagban elfogadom, amit ir,
megertem azt a sok nehezseget, amivel a homosexualisoknak kell szembenezni.
Tisztaban vagyok nehez, kiszolgaltatott helyzetukkel. Azt azonban nehezen tudom 
elfogadni, hogy a homosexualitast, mint termeszetes parkacsolati format
az iskolaban oktatni kellene. Lehet, hogy egyes homosexualisok ongyilkos-
sagi tendenciait csokkenteni lehetne, masreszt viszont nagyon sok kamasz
szamara feldolgozhatatlan konfliktust okoznank, es novelhetnenk-erzesem szerint-
 a kamaszkori ongyilkossagokat. A megoldas talan ott van, hogy altalaban 
a parkapcsolatokkal jaro nehezsegekrol, megoldasi lehetosegekrol tanulnanak
a gyerekek, nem hangsulyozva a kapcsolatok homo-vagy heterosexualis jelleget.
Hiszen a parkapcsolati nehezsegek ugyanazok a homo-es a heterosexualis
kapcsolatokban. (A kulonbseg "csak" a homosexualis kapcsolatok kulso 
megiteleseben van.) Perenyi Andras

Korosi Gaborral szeretnek vitatkoznia nok karrier lehetosegerol. Termeszetesen
a nokben is van igeny karrierre. Van azonban egy olyan szerep, amit biologiai,
tarsadalmi, vagy mindket ok miatt ferfiak soha nem fognak tudni olyan jol 
alakitani, mint a nok, ez pedig az anya szerep. Es itt nemcsak szulesre 
gondolok.Pszichologiai, pszichiatriai tanulmanyok bizonyitjak, hogy a 
gyereknek szuksege van az anyahoz valo kozelsegre, meglehetosen intenziven
3 eves koraig, kesobb termeszetesen egyre kisebb mertekben. Ezt a kapcsolatot
csak hezagosan lehet "korrigalni"intezmenyrendszerrel. Nekem kifejezetten
tetszett annak Amerikaban, hogy pl. orvosnoknek lehetoseguk volt, (kezdokrol
van szo!)arra, hogvy csak felallasban dolgozzanak, csereben persze 
szakkepzesuk ketszer annyi ideig tartott. Nyiulvanvalo azonban, hogy 
a felallasban dolgozo no nehezen lesz versenyben a teljes allasban dol-
gozo ferfival. Annak idejen az otthoni gyes rendszer nem volt rossz, kulonosen
a vegen, amikor a gyes mellett a nok vallalhattak allast. De hangsulyozom,
hogy a karrier lehetosege igy kisebb. Persze en is ismerek olyanokat, ahol a no 
is karriert akar csinalni, de a korai szeparacio kovetkezmeyei sokszor
csak felnott korban mutatkozik meg! Egyebkent is a kivetel mindig erositi a
szabalyt. 
 Perenyi Andras
U.i.: Elnezest a gepelesi hibakert.

Szeretne1k ro2viden va1laszolni ne1ha1ny dologra amit Hetyei Gabi
elo3zo3 ke1t e te1mako2rben i1rt i1ra1sa felvet (a legutolso1t sajnos
a mailerem kito2ro2lte, u1gyhogy arra majd legko2zelebb) -- re1szint
apro1sa1gokro1l, re1szint komolyabb dolgokro1l van szo1.

>minekutana mindketten eloadtatok szellemes hasonlataitokat arrol, hogy
>szerintetek mihez hasonlithato Jezus kivegzese

Azt hiszem sem Laci sem e1n nem akartunk szellemeskedni, ce1lunk az
akkori helyzet a ko2zelmu1lt to2rte1nete1bo3l vett analo1gia1val 
valo1 megvila1gi1ta1sa volt. Az analogiza1la1st elhagyva:

(1) A zsido1k a ro1mai birodalom elnyomott ne1pe voltak (egy a 
sok ko2zu2l)

(2) A zsido1sa1g, mint azo1ta is annyi ne1p, nem csak ve1rse1gi alapon
(so3t: nem elso3sorban ve1rse1gi alapon) definia1lta maga1t, hanem 
valla1si alapon (is).

(3) Nemzeti fu2ggetlense1get akartak, eze1rt to2bbszo2r is igen 
elsza1nt szabadsa1gharcot folytattak

(4) A zsido1 valla1s a Krisztus ko2ru2li ido3ben ma1r to2bb szekta1ra
hasadt, egy re1szu2k (farizeusok) ortodox, ma1s re1szu2k (essze1nusok,
o3skereszte1nyek) "reform" ira1nyzatu1 volt.

(5) A szadduceusok nem egy szekta a sok ko2zu2l, hanem a ro1mai
birodalommal kollabora1lo1 kompra1dor burzsoa1zia. 

(6) A szadduceusok elso3sorban a farizeusok ko2zu3l keru2lnek ki,
elve1gre maga1t a hit o3re1nek bea1lli1tani ki1va1no1 fo3papi
oszta1lyro1l van szo1, amely terme1szetszeru3en az ortodox re1tegbo3l
verbuva1l.

(7) Szent Pa1l is ebbe a ko2rbe tartozik: a damaszkuszi u1tra is a
szadduceus fo3pap megbi1zo1levele1vel indul (Ap. Csel. 9 2,21)

(8) Krisztus kive1gze1se1re valla1si alapon keru2l sor, me1gpedig a
szadduceus ve1nek a1ltal interpreta1lt valla1s alapja1n. Nem lehet
ke1tse1ges, hogy Krisztus felle1pe1se a szadduceus e1rdekeket
se1rtette, mert nem csak o3t ve1gzik ki, hanem uta1na tani1tva1nyait
e1s hi1veit is u2ldo2zik.

>Ezzel a rekorddal mar csak termeszetes, hogy ha a zsidok kepviseloi
>tole [Pila1tusto1l] egy olyan ember kivegzeset kerik, aki a Templom
>tekintelyet csipkedte, akkor eleve arra hangolja magat, hogy az illeto
>biztosan artatlan. Az egesz jelenet dramaian paradox[...]

Valahol itt siklik az elemze1sed fe1lre: Pila1tusnak a szadduceusok
szo2vetse1gesei, nem pedig ellense1gei. Pila1tus ugyan u2gyesen
manipulal1, de me1g a Iesus Nazarenus Rex Iudaeorum is stimmel, hiszen
az o3skereszte1nyek (mint te is hangsu1lyozod: eredetileg "zsido1
zsido1" szekta) a zsido1 valla1s, teha1t a zsido1 nemzet autentikus
vezeto3je1t la1tta1k Jezusban. (A szadduceusok terme1szetesen
o2nmagukat la1tta1k autentikus vezeto3knek, joggal tiltakoztak teha1t
e mino3si1te1s ellen.) Az ege1sz kira1ly/nem kira1ly buli csak
annyiban volt e1rdekes hogy Je1zus mennyire ki1va1nt akti1v
ne1pveze1ri szerepet va1llalni (nam ki1va1nt), de hogy mint a
zsido1sa1g (amely, isme1tlem, o2nmaga1t szellemi, nem pedig ve1rse1gi
alapon definia1lta ma1r akkoriban) vezeto3je le1pett fel az vila1gos.

(Ami a reforma1tus/katolikus vita1t illeti, ott sem e1rtek teljesen
egyet azzal amit i1rsz, de mi1vel az ege1sszel egy analo1g helyzet
behoza1sa volt a ce1lom, e1s most megige1rtem, hogy tarto1zkodom az
analo1gia1kto1l, eze1rt ezt a sza1lat tala1n ko2ssu2k itt el.)

>Egyebkent eleg sokaig a romai uralom alatt is a zsidoknak joguk volt
>kivegezni azt az idegent, aki be merte tenni a labat a Templomba, es
>ehhez a joghoz a Templom vezetoi ragaszkodtak, amig csak lehetett. Ami
>nem eppen ugy hangzik mint egy "a mi Istenunk egy a sok kozul"
>hozzaallas. 

No nem, a szadduceusok terme1szetesen nem hangoztatta1k hogy Istenu2k
egy a sok isten ko2zu2l, hiszen ezzel a zsido1sa1g elo3tti (amu1gy is 
ke1tes, so3t Je1zus a1ltal ma1r nyi1ltan ke1tse1gbe vont) marade1k 
legitimita1sukat is elvesztette1k volna, hanem e1pp ellenkezo3leg, 
az o2sszes tradiciona1lisan a Templom papjainak kija1ro1 hatalom 
megtarta1sa1ra to2rtek. Hanem pontosan ahogy lentebb i1rod:

>a szadduceusok kozt nyilvan sokkal tobb volt az olyan pragmatista aki
>elfogadta, hogy a Birodalom szempontjabol az o Istenuk egy a sok kozul.

Ha1t erro3l van szo1: pestiesen szo1lva az ilyen ne menjen zsido1
fo3papnak. Az olyan, akikro3l meg azt i1rod:

>A hellenizmus szerintem inkabb azt jelentette a szadduceus
>gondolkodasban, hogy megfertozodtek egy kis gorog szkepticizmussal. A
>muvelt gorogok nemigen hittek mar a sajat isteneikben akkortajt, igy
>szerintem az a kezenfekvo, hogy egy hellenizalt zsido hasonloan egy
>kicsit a sajat Isteneben kezdjen ketelkedni, es nem pedig a gorogok
>elhagyott isteneiben hinni. 

meg pla1ne ne! Ma1r ne haragudj, de te1ged mint hi1vo3 katolikust nem
se1rtene ha a pa1pa1ro1l kideru2lne hogy saja1t Istene1ben kb.
ugyanannyira hisz vagy nem hisz mint a go2ro2g-ro1mai mitolo1gia1ban?

>Arra is erdemes vigyazni, hogy mikent nem minden parttag volt kollaborans,
>a szadduceusok kozt is (akar a szadduceus fopapok kozt) is volt olyan, aki
>nem opportunizmusbol, hanem meggyozodesbol (vagy eppen annak hianyabol)
>valllotta a szadduceus nezeteket. Politikai meggyozodestol fuggetlenul is,
>minden olyan zsido, akinek ketelyei voltak a test feltamadasaval kapcsolatban,
>per definicionem legalabbis szadduceus-szimpatizans volt.

I1gy igaz.

>Elegge santit egyebkent minden modern hasonlat, amikor 2000- evvel visszuk
>vissza. Bevallom, hogy amikor eloszor olvastam Pilatus "hostetteirol" az
>volt az elso gondolatom, hogy "ez a Pilatus egy veresszaju antiszemita
>volt." Aztan egy katolikus pap felhivta a figyelmemet arra, hogy az anti-
>szemitizmus talan tul modern fogalom ahhoz, hogy Pilatusra alkalmazzuk.
>Pilatus egyszeruen egy gatlastalan es cinikus romai volt, aki lenyegeben
>akarhol hasonlo konfliktusokba keveredett volna az alarendeltjeivel.

Ez is i1gy igaz. A "ga1tla1stalan e1s cinikus" helyett/mellett e1n azt
mondana1m: do2rzso2lt politikus, az "ala1rendelt" helyett pedig azt: 
elnyomott, de a le1nyen ez mit sem va1ltoztat. 

Kornai Andra1s

Tisztelt SZALON!

Hetyei Gabor nehany variacioban vegiggondolta Jezus kivegzesenek okait.
Findler Miki a holt tengeri tekercsekrol kerdezett, hogy benne van-e Jezus.

Nem akartam a vitaba beleszallni, de szeretnem megosztani veletek azt, amit
errol tudok. Forrasaim:Robert H. Eisenmann es Michael Wise: The Dead Sea
Scrolls Uncovered - amiben 50 leginkabb explozivnak tartott tekercs teljes
forditasat es az eredeti szoveget, valamint magyarazatat adjak meg, ill.
Barbara Thiering: Jesus the Man: A New Interpretation from the Dead Sea
Scrolls. Az elso konyv ELEMENT kiadas (1992), a masik Doubleday (1992).

Roviden: Barbara a tekercsek olvasata alapjan a bibliat peshernek tekinti
es a tekercsekbol kalibraltan olvasva el, adja meg az esemenyek egy lehetseges
magyarazatat. Eszerint a romaiak nem vallasi okok miatt vegeztek ki Jezust es
ket tarsat, henem a romaiak elleni lazadas vezerkaranak reszekent. Jezus
nem vett reszt a lazadasban, o a beke taborahoz tartozott, az o kivegzesehez
a papsag ragaszkodot, mert hamis profetanak nyilvanitottak. Hamisnak, mert
ahoz az idoszamitashoz tartozott, ami szerint abban az evben husvetkor kel-
lett volna Istennek csodat muvelnie, egi jelet adnia, David tronjat helyre
allitania es ez nem kovetkezett be. Keresztelo Janos is ezert veszitette el
a fejet korabban. A tekercsekben senki sem szerepel a sajat neven, hiszen
az is pesher. Janos es Jezus a qumrani kolostorban rivalizaltak. Ez a Bib-
liabal tobb helyen is kiderul. A tekercsekben ugyanis mindketto megjelenik.
Tobb fele korulirassal is hivatkoznak ugyanarra a szemelyre. Az Igazi Tanito, a
mester foltehetoen Janos volt. Vele szemben Jezus a Hazug, a Hamis Tanito ne-
ven szerepel a tekercsekben. Ne tevesszen meg senkit: nem keresztenyi szemszog-
bol, hanem zsido es esszenius szempontok szerint irtak a tekercseket.

A masik ket kivegzett sem egyszeru tolvaj volt (lator), hanem a vallasi kozos-
seg ket masik vezetoje - Simon a Magus es Judas, az arulo. Judas egesz csa-
ladja tradicionalis lazado volt. Arulasaval maga akart a kozosseg vezetoje
lenni, de Antipas, a tetrarch vegul ot adja Pilatus kezebe egy oreg fopap
(Barabas=Theudas) eleteert cserebe. Jezusert senki sem kinal valtsagdijat.

Az esemenyek tovabbi alakulasa is nagyon erdekes, de nem tartozik a vitahoz.
A lenyeg, hogy az egesz esemeny hataskore sokkal kisebb volt akkoriban es
nem nagyon jutott ki az esszeniusok kolostoranak (Qumran) falain tul. A ki-
vegzes oka pedig - a romaiak szemszogebol - lazadas, a zsido papsag reszerol
pedig hamis profetasag.

Udvozlettel:  Cser Ferenc

UNSUBS SZALON

(PS: a MOZAIK nev igazan MOKA-s, gratulalok,
erezzetek jol magatok benne!) 
                              __o
             __o             -\<,
            -\<,  __________O / O
__Gabor____O / O

Kedves (Findler) Miki,

Irod, hogy

>Viszont azt mindenki elismeri, hogy a tekercsek, amelyek -375 es
>+135 ev kozott irodtak, egy szoval sem emlitik Krisztust -- akar nev sze-
>rint, akar mint egy eljott, de meg-nem-nevezett messiast.

A +135-on meg vagyok lepve-- en eddig ugy tudtam, hogy meg Jezus elottrol
szarmazik az esszenus szekta osszes irata. Legalabbis hittanon vagy
15 eve nekunk igy tanitottak, hogy epp az a plane bennuk, hogy az esszenusok
Biblia-tekercsei kozt is szerepel egy csomo olyan jovendoles, amely annyira 
raillik Krisztusra, hogy a holt-tengeri tekercsek felfedezese elott nemkeresz-
teny tudosok szerettek ezeket az iratokat egyszeruen utolagos kereszteny
betoldasnak minositeni...

Mindenesetre azota lehet, hogy valtozott a tudomany allasa. Gondolom van nemi
tere is a szemelyes interpretacionak az iratok datalasakor, hisz a 
radio-karbon modszer hibaja kb 100 ev tud lenni Isz 0 koruli idopontokra.
(fizikusok pretty please, ledorongolas nelkul javitsatok ki ha ezt 
rosszul tudom.)

>Van erre a hi'vo"
>tudosok kozott valamilyen plauzibilis magyarazat (tehat nem olyan, hogy az
>esszeneusok - igy mondjak magyarul? - teljesen izolaltan eltek).

Nos, felteve hogy valoban van a tekercsek kozt Jezus elete utan irt is, 
semmi meglepo nincs benne szerintem, ha nem emlitik Jezust. A Talmud
sem emliti Jezust, pedig jocskan Jezus utan irodott. A kereszteny Egyhaz meg, 
amely csak a 3. sz elejen kanonizalta szent konyveit, nem vett be egyetlen 
konyvet sem, amely Bar Kochbat emlitene. Pedig 150 tajan eleg sokan hittek
a zsidok kozt, hogy o a Messias. (Ez a Bar Kchba azonos azzal a Bar Kochbaval,
akirol a magyar kitalalos jatek lett elnevezve, a legendat talan valaki mas
gepelje be, nekem mar igy is letorik az ujjam a sok fecsegestol.;-) 

 Egesz egyszeruen arrol van szo, hogy mindenki a sajat Messiasarol beszel,
es ignoralja azokat, akik szerinte almessiasok. Ha az esszenusok nem voltak
keresztenyek, akkor termeszetes, hogy Jezust ne is emlitsek ok se.

 Ez persze csak egy tudomanytalan laikus velemeny.

 Itt szeretnem megragadni az alkalmat, hogy arnyaljam azt a korabbi sommas
kijelentesemet, hogy Jezusrol nincsen Biblian kivuli forrasunk. Ez csak 
elso kozelitesben igaz. Plinius (ha jol emlekszem) emliti Jezust egy mondat 
erejeig. A keresztenysegrol nagyon megvetoen, mint "rabszolga-vallas"-rol ir,
amelynek tagjai egy keresztre feszitett predikatort kovetnek. (Itt erdemes
megjegyezni, hogy a kereszt a keresztenyseg elott egy atlag romai szamara
a Spartacus-lazadasra volt utalas, amelynek leverese utan a romaiak 
a Romatol a Vezuvig vezeto utat keresztrefeszitett rabszolgakkal szegelyeztek.
Maradt fenn olyan falra festett kereszt Krisztus elotti idokbol, amelyet
egy rabszolga mazolt a falra a szakertok szerint lazadasa kifejezese celjabol.
Az az erzesem, hogy Pliniusznak hasonlo asszociacioi voltak a 
keresztenysegrol.)

 Egy masik hires forras Josephus Flavius. O valami olyasmit ir, Jezusrol,
hogy nagyon derek ember volt, olyan derek ember hogy mar szinte nem is biztos,
hogy csak ember volt. Nos az o eseteben az osszes nemkereszteny es a legtobb
kereszteny tudos gyanakszik, hogy ez tul szep ahhoz hogy tenyleg Josephus
Flaviustol es ne egy kozepkori jambor kodexmasolo szerzetestol szarmazzon.

 Es itt erunk el ahhoz a fontos ponthoz, miert nehez a Bibliatol fuggetlen
forrast talalni Jezusrol: azert, mert az utobbi 2000 ev egy jelentos reszeben
a konyveket kereszteny szerzetesek masoltak, es igy minden kereszteny szem-
pontbol erzekeny informacio jelentos szuresen ment at. Ezert lehetne nagyon 
nagy a Holt-tengeri tekercsek jelentosege, de egyelore ugy tunik tobb 
korulottuk a botrany, mint a publikalt komoly es megbizhato eredmeny.

				Udvozlettel, Hetyei Gabor

A mai KEP irja:

"  Javor Karoly (MDF)... kepviselo velemenye szerint a fenekkuszob megepite-
  se ellentetes az orszag erdekeivel..."

	Szerintem kidobott penz is lenne, nemcsak nagyon kenyelmetlen.

	F. Miki

Nagyon tetszett az a passzusod, ahol kifejted, hogy a baj a Ro'mai Birodalom
le'nyege'ben libera'lis valla'spolitika'ja volt (amiben egye'bke'nt u'gy, ahogy
lei'rod, nem hiszek); ill. az, hogy ebben nem lehetett ko~vetkezetes, e's
azzal, hogy a'llamvalla'ssa' tette'k azt, amiben Te hiszel, megoldotta'k a
proble'ma't. Gondolod, hogy ezt a Mithrasz-hi'vo"k is i'gy gondolta'k?

Ko"ro~si Ga'bor

Tisztelem ba'torsa'god. Mert azt gondolom, u~zeneted megi'ra'sa'hoz az is
kellett. Valo'szi'nu"leg ez egyik oka annak, hogy nem reaga'lta'l kora'bban.
Etto"l me'g azt gondolom, hogy beteg vagy, e's persze e betegse'gnek vannak
olyan ko~vetkezme'nyei, amelyek kellemetlenek Neked is. Etto"l me'g nem kell
o~ngyilkosnak lenni.

Bizony, e'n is beteg vagyok, a'mba'r az e'n betegse'gem ma's: ro~vidla'to'
vagyok. E betegse'g be'lyege't, a szemu~veget folyamatosan magamon is kell 
viselnem. Sokmindenben korla'toz betegse'gem. Ta'rsadalmi megku~lo~nbo~ztete'st
is el kell viselnem: jogosi'tva'nyomba belei'rta'k, hogy csak szemu~veggel
vezethetek. So"t, ha rosszabbodik betegse'gem, el is vehetik jogosi'tva'nyom.
Bizonyos a'lla'sokat nem to~lthetek be: belo"lem soha sem lehetett volna
vada'szpilo'ta. Nem is akartam volna lenni, de most az elvro"l van szo'.
Elvben nekem is harcolnom kellene a ha'tra'nyos megku~lo~nbo~ztete's ellen.
E'n me'gsem alapi'tottam mozgalmat aze'rt, hogy a ta'rsadalom ismerjen el
egyenjogu'nak, e's ha lenne ilyen mozgalom, nem csatlakozne'k hozza'.
Tudoma'sul veszem, hogy pechem van, e's a ta'rsadalomnak joga van
o~nve'delembo"l korla'tozni a szabadsa'gom. Hordom a szemu~veget.

A ro~vidla'ta'snak sok oka lehet, az enye'm pl. minden valo'szi'nu"se'g szerint
genetikai alapu': anya'mnak ugyanolyan rossz a szeme, ma'r hat e'ves koromban
szemu~vegre szorultam. Van, akine'l a helytelen e'letforma ko~vetkezte'ben
alakul ki ez a betegse'g.

Bizonyos esetekben gyo'gyi'thato', a'mba'r az a fajta'ja, ami nekem van,
egyelo"re me'g nem. Azonban a gyo'gyi'ta's ele'g fa'jdalmas, ko~ru~lme'nyes 
e's eze'rt dra'ga. A ta'rsadalomnak nem e'ri meg meggyo'gyittatnia a
ro~vidla'to'kat. Egyu~tt kell e'lnu~nk ezzel a betegse'ggel, e's a
ta'rsadalomnak is egyu~tt kell e'lnie azzal, hogy betegek vannak ko~zte. 
Bizony csu'foltak ma'r engem is a szemu~vegeme'rt. Bizony, nem esett jo'l.
Szerencse're mostansa'g olyan ko~rnyezetben e'lek, ahol ez nem te'ma.

20000 e'vvel ezelo"tt ma'r gyerekkoromban elpusztultam volna betegse'gem miatt,
mert nem vettem volna e'szre ido"ben azt a vesze'lyt, amit mindenki ma's igen,
e's i'gy e'n lettem volna az elso" a'ldozat. Lehet, 200 e'v mu'lva ma'r
magzatkoromban meggyo'gyi'tottak volna valami ge'nmanipula'cio'val. Anya'm
nyilva'n boldogan ala'vetette volna maga't egy ilyen kezele'snek a terhesse'g
alatt, ha az nem kocka'zatos.

Valo'szi'nu"leg a Te e'desanya'd is boldogan kezeltette volna terhesse'ge
alatt, ha magzatkorodban felismerik betegse'ged, e's lett volna olyan kezele's,
amivel ez korriga'lhato'.

Mert aze'rt funkciona'lisan mindketten betegek vagyunk, ha ma's is a
betegse'gu~nk. Ez egy korla't, amit nem hagyhatunk figyelmen ki'vu~l. 
A ko~vetkezme'nyeket viselnu~nk kell, ba'rmennyire is igazsa'gtalan.

Ko"ro~si Ga'bor