------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Wed Jan 29 00:48:20 EST 1992 Subject: *** FORUM *** #474 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : csonka@frmop11 Temakor: Horvatorszag, Ceau. ( 28 sor ) Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Locsi-fecsi ( 93 sor ) Felado : aronatas@weber.ucsd.edu Temakor: FIDESZ 5. ( 81 sor ) Felado : aronatas@weber.ucsd.edu Temakor: FIDESZ 6. =Itt a vege, fuss el vele!= ( 56 sor ) Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Atomvillanas ( 3 sor ) Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Az OMFB-MTA Vamosszedoi-befejezes ( 41 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Sachs ( 80 sor ) Felado : talas@pangea.stanford.edu Temakor: Egy kis magyarazat ( 50 sor ) Felado : pannon@bcsfse.boeing.com Temakor: Valasz a kerdesekre Korosinek ( 36 sor ) =============================================== Felado : csonka@frmop11 Temakor: Horvatorszag, Ceau. ( 28 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Rendkivul aggaszto hireket kaptam. A forras nagyon fel ezert keri, hogy ne is utaljak kiletere. A horvat garda ejszaka embereket rabol el es reggelre a megcsonkitott hullajuk kerul elo. A helyszin Nyugat Szlavonia. A hirt nem all modomban ellenorizni, de konkret szemelyekrol van szo, megadott helyen, tehat elvileg ellenorizheto. Vannak-e masoknak is ilyen ertesulesei? Ha jol emlekszem Pellionisz Andras irt ilyen esemenyekrol, akkor hallottam eloszor Horvat atrocitasokrol konkret formaban. Haborus bunosokkel nem lehet szimpatizalni. Nagyon kell figyelni. Ennek kapcsan jut eszembe: A francia TV 5-os csatornaja nagyon jo osszellitast sugarzott Ceasescurol. Giscard D'Estaing is nyilatkozott, azt mondta, hogy a Ceau. hazaspar szabalyosan kirabolta a palotat, amiben laktak, es O" surgos ertesitest kuldott Londonba (a kovetkezo allomasra), hogy vigyazzanak, az elnok ur rablo. (1978) Megdobbento volt latni, hogy Carter hogyan halmozza el dicseretekkel Ceau.-t, es arra a kovetkeztetesre jutott, hogy Romania vezetesenek es az USA vezetese- nek ugyanaz a celja. Ceau. tobbszor is leforditatta Carter szavait, mert nem akarta elhinni. Meg is dobbent amikor New York polgarmestere az altala elkovetett gaztettek utan erdeklodott. Carternek tudnia kellett milyen sulyosan vet Ceau. az emberi szabadsagjogok ellen. A TV mutatta azokat a reszben magyar, a HHR (Hungarian Human Rights) aktivistai altal szervezett tuntetoket, akik korulvettek Ceau. szallodajat, es tuntettek az emberi jogok ervenyesiteseert Romaniaban. Emlekezzunk tisztelettel rajuk. Montpellier, 1992 jan. 28. Csonka Gabor =============================================== Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Locsi-fecsi ( 93 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Matematikaval nem megy ossze a locsi-fecsi, feluletes, alinformalt "name dropping". Valaki megis fecseg, mintha pontos ismeretei lennenek. Kiraly Belarol ezt irja (kerdezi Csornat): "Te olvastad a Kiraly Bela konyvet? (Igazabol ket konyvrol van szo)". Kiraly Bela nem egykonyves, nem ketkonyves. Publikacioinak szama 1990-ben 82 (18 konyv). Utana ez all "Netan ismerted a Columbiarol?" Onnan Deak Pista keleteuropa-szakertot lehetett ismerni, az O torzshelye a Columbia University. Kiraly a Brooklyn College-ban volt professzor nyugalmazasaig. (Brooklyn es Columbia Univ. kozott van egy viz, de az nem a szuezi csatorna). Fecsego azt is irja: "es bizony az kizart, hogy a szovjetek atomvillanasnak velnek egy loszerrobbanast, a szovjetek elithadosztalyokat kuldtek november negyedike utan, nem debileket." Eloszor is, a 16 hadosztaly 2000 tankkal, amit a szovje- tek kuldtek, az epp keznel levo hadero volt, amit harom nap alatt kellett mozgositani; Hruscsov oktober 30 ejszakajan adta ki Konyev marshallnak a tamadas elokeszitesere vonatkozo parancsot. Igy az Ukrajnaban allo hadosztalyokat "kuldtek", nem ejtoernyovel barhol- barmikor bevetheto "elithadosztalyokat". Egyebkent a szovjet gya- korlatnak megfeleloen az Ukrajnaban allomasozo hadosztalyok "TERMESZETESEN" nem ukranokbol alltak, hanem minel tavolibb koz- tarsasagok (Kazah) besolroltjaival voltak tele. (Az ukran kiskatona- kat szerettek tavolkeleten allomasoztatni). Az azsiai fizimiskaju kiskatonak "debilizmusarol" annyit, hogy 56 szakirodalmaban el- ismert, hogy tobben "szuezi csatornanak" veltek a Dunat. Ez nem feltetlenul debilizmus, nagyfoku primitivitasnak lehet viszont nevezni. Az "atomvillanas" sztorijat egyebkent Kiraly Bela (szem- tanu) irja le, M.o.-on megjelent konyveben: "kimentunk Nagykova- csiba...Ott voltunk november 15 vagy 16-ig, akkor aztan megindult a tamadas ellenunk minden iranybol. Repulok, tankok, gepkocsizo gyalogsag.. Egy veletlen mentett meg minket: Nagykovacsinal leg- vedelmi tuzersegnek volt laktanyaja, loszerraktarak is voltak ott es egy szovjet repulogep raketaja veletlenul beletalalt egy ilyen loszersiloba, a nyitva hagyott ajton keresztul. Akkora robbanas kovetkezett be, hogy majdnem letepert a labamrol: lattam, hogy az egyik domboldalrol fustoszlop emelkedik, aminek a teteje szep meltosagteljesen gombaformava alakul... Akarcsak egy atomrobba- nas. A szovjet repulogepek masodpercek alatt eltuntek, a tankok is visszafordultak, a csatater kiurult, csak mi maradtunk ott. Vagy ot vagonnyi loszer robbant fel es a robbanas csak felfele terjedhetett, mert a silo betonagyaban volt az a rengeteg loszer. Akarattal sosem lehetett volna ezt a jelenseget eloidezni ilyet csak a veletlen muvelhet. Megnyertuk a nagykovacsi csatat!..." Janza, Bata nem "atalltak", hanem hazaarulok voltak (ld. nevtelen tipp-jet). A "lapulas"-rol meg fecsegj csak a kivegzettek hatramara- dottainak. Pl. a 33. pancelos hadosztaly (kommunista) parancsnoka, Mecseri ezredes csaladjanak, aki a nov 4-en benyomulo 16 hadosz- tallyal felvette a harcot, s akit felakasztottak a fiatal kiskatonaival egyutt. "A rendszervaltas utan publikaltak egy veszteseglistat, mi 1400 nevet tartalmazott". Igen, a "hivatalos" veszteseglista, amely "ellenforradalomrol" beszel, igy ir, ugy tunik a fecsego el is hiszi amit hazaarulo gyilkosok bertollnokjai penzert hazudnak neki: ("harci cselekmenyek folytan 1956 oktober 23 es december 31 kozott az orszagban 2502 ember vesztette eletet. A sebesultek szama 19222). Az "ezt kettovel harommal megszorozhatod, de tizenottel azt hiszem nem" igy ures fecseges lenne, ha nem hosi halottak gyalazasarol es aldo-zatuk aljas lekicsinyleserol lenne szo. E "hivatalos adatok" kozott persze nem szerepeltek sajat szememmel tanusitott szitava szaggatott iskolatarsaim es barataim, nem szerepelt Mansfeld Peter ipari tanulo (15 eves, nevezd fegyveres szabadsagharcat "paramili- tarisnak"), akit 1959 marcius 21-en vegeztek ki, ugyanis csak akkor lett nagykoru. Ha mas szabadsagharcos nem halt hosi martirhalalt csak O (nagy veszelye a kadarista allamrend megdontesenek 1959- ben), kornaifele nemzetgyalazok sullyedjenek el ha a szabadsaghar- cot, az O szabadsagharcat, elvenni akarjak. Objektivabb forrasok mast lattak. India kovetsege 25000 magyar polgari es 7000 szovjet katonai halottrol beszel. Peter Fryer, a Daily Worker angol kommu- nista lap tudositoja a magyar halalos aldozatok szamat 20 ezerre, a szovjeteket 3500-ra becsulte. Hany halott magyar kell Kornainak, EG-nek, Szabo Zoltannak, hogy elegedettek legyenek? Szomoru az is, hogy a fecsego ELOSZOR nevezi a homokzsakos kivegzest "akasztasnak", UTANA akarja felderiteni majd a nyaron a tenyeket. Ugy, mint Kornai aki ELOSZOR gyalazza a nemzetet, (ESET- LEG) UTANA nezi meg a tenyeket. Iro'k, koltok utalataval kapcsolat- ban egy bizonyos "Csurkapici" konstans leszolasa jut az ember esze- be, ha fecsegovel vitazni erdemes lenne. Vorosmarty, Petofi hazafias verseit is "hu de utaltak" egyesek nemregiben a Forumon. "Amugy M.o.-on a lakossag otven szazaleka szabadsagharcnak nevezi 56-ot (recent poll) a szovjetekkel valo viszonyunk gyarmati jellege miatt ez logikusnak is tunik" Az otven szazalekban, akik NEM nevezik annak, bizonyara benne vannak azok akik nem csak hogy nem lehettek szemtanuk, de agymosas aldozataikent nem ismerik a tenyeket, mert a forradalom es szabadsagharc verbefojtoi maximalisan gondoskod- tak a tortenelemhamisitasrol. Ez azonban lehet hogy nem 50%, hanem csak 5%. Az 50% letrejohetett a kerdesre "milyen szoval lehet legjobban jellemezni 56-ot?" Szabadsagharc=50%, Forradalom=30%, Nepfelkeles=15%, Ellenforradalom=5%. Fecsego hozzateszi: "De emiatt pattogni?" Mondjuk, hogy a Vilag lakossaga otmilliard. Ha ebbol valahanyszaz ketsegbe vonja, hogy a "Holocaust" egyaltalan megtortent ("ezt kettovel harommal megszorozhatod, de tizenottel azt hiszem nem"), akkor locsi-fecsi szerint kell-e emiatt pattogni? Vajon locsi-fecsi van-e legalabb annyira "zabos" ha aljas provokatorok "helytelenul klasszifikaljak a sajnalatos esemenyeket" "amit egyesek felfujnak Holocaust-nak"? -Pellionisz =============================================== Felado : aronatas@weber.ucsd.edu Temakor: FIDESZ 5. ( 81 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - (Folytatas) Katonasag A harmadik nagy intezmeny, amely a nepessegnek a felet veszi nevelo gondozasaba, a katonasag, ritkan kapja meg azt a figyelmet, amelyet a politikai kultura kialakitasaban betoltott szerepe alapjan megerdemel. Hagyomanyosan a ferfiak szamara a katonai szolgalat a felnott korba valo belepes utolso ritualis allomasa. Evszazadokon keresztul a hadseregben sajatitotta el a ferfi nepesseg legnagyobb hanyada a civilizacios vivmanyok nagyreszet (pl. szemelyes higeniat, a napi idobeosztast, erintkezesi formakat, sokszor az irast es olvasast is), es ezeken keresztul a tarsadalom uralmi viszonyainak mukodesehez szukseges engedelmesseget. A szocialista hadseregek Trockij Voros Hadserege ota kulonosen nagy gondot forditottak nevelo funkciojukra. A FIDESZ-generacio liberalisabb iskolai legkorben nott fel, igy fiu tagjait annal nagyobb meglepetes erte katonasagnal. Az elozo generaciobol,- - amelynek legnagyobb reszet a Ratko-gyerekek teszik ki, -- sokan ki tudtak bujni a katonai szolgalat alol. Reszben ez annak volt koszonheto, hogy az evjaratok letszama nagy volt, es valojaban nem volt se szukseg, se penz arra, hogy minden egyes ferfi tagjat behivjak, reszben pedig annak, hogy a Magyar Nephadsereg letezesenek ertelmetlensege folytan (miert is kellett Magyarorszagnak hadsereg 1956 utan?) belulrol oly mertekben elkorrumpalodott, hogy kiskapuk sokasagan keresztul lehetett belole kiillanni. A haboru utani nemzedek azon ferfi tagjai pedig, akik nem tudtak elkerulni a sorkatonai szolgalatot, ha felsofoku intezmenybe felvetelt nyertek, egyetemista-foiskolas szazadok akol melegeben talalhattak egyfajta menedeket a katonasag eroszakos ostobasagaival szemben. A Ratkokat azonban egy joval kisebb nemzedek kovette, es itt mar szukseg volt minden egyes sorkoteles korura, nem kis mertekben azert, hogy legyen kikkel megtolteni a Ratkok szamara csak kesve felduzzasztott, es most a veznabb evjaratokon lazan lotyogo katonai infrastrukturat. Ehhez tarsult az 1970-es evek kozepen egy anti-korrupcios kampany a hadseregen belul, igy a kovetkezo generaciobol csak a legszerencsesebbeknek sikerult megusznia a katonasagot. Az evtized vegere pedig megszuntettek az elofelvetelis szazadokat is. A kiskatonak szamara a Nephadsereg korszerutlen fegyverzetevel, a szovjet jelenlet altal kiskorusitott hadvezetesevel, es a vilagpolitikai helyzet altal abszurdda valt kuldetesevel egy cseppett sem lett elfogadhatobba attol, hogy most kovetkezetesebben vetette ala oket az engedelmessegre neveles megalazo torturainak. A FIDESZ utani nemzedek, valoszinuleg egy civilizaltabb hadseregben fog szolgalni, egy olyan hadseregben, amelynek vilagos kuldetese is lesz. A lelkiismereti okokbol szolgalatot megtagadok sem kerulnek mar bortonbe, es ezt egyre tobben fogjak kihasznalni. Tomegkommunikacio A ket generacio tomegkommunikacio elmenye is sokban kulonbozott. Egyfelol az 1960-as evek elejetol a tomegkommunikacio sulypontja fokozatosan athelyezodott az irott sajtorol a televiziora, es meg a nyomtatott sajto is idovel egyre tobb keppel illusztralta mondandojat. Ugyanakkor a tomegkommunikacios eszkozok tartalmi szempontbol is megvaltoztak. A kezdeti propaganda sajtot eloszor felvaltotta a sorok kozott, tobbertelmu kodban beszelo sajto, majd egyre inkabb egy reszlegesen szabad sajto, amely mar barmirol szolhatott, ha az nem erintett egy maroknyi, vilagosan kijelolt tabu temat illetve nem veszelyeztette a felso nomenklatura tagjainak szemelyes erdekeit.A FIDESZ nemzedeke egy direktebb, szokimondobb sajton nevelkedett, mint az elozo nemzedek, szamara a nyilvanossag alapkategoriaja mar nem az ertelmisegi konszenzus altal ertelmezett sokertelmu sejtetes volt. A FIDESZ elotti nemzedek kozszerepleseiben meg ma is feltetelez egy ilyen ertelmezo kozeget, amely erzekeny a tobbertelmusegekre. Ezert aztan a nyilvanossag elott maga is hajlamos rebuszokban beszelni, es veres csatakat vivni csak szimbolikus jelentosegu ugyekben, ellentetben a FIDESZszel, amely altalaban vilagosan es egyszeruen nyilatkozik, es keruli a szimbolumok koruli osszetuzeseket. A FIDESZ utani nemzedek mar teljesen a sokcsatornas televizio, a kepi tomegkommunikacio jegyeben no fel, ahol az uzenetek rovidek, egyszeruek (ha tetszik primitivek), egyertelmuek es harsanyak. Ezzel egyidoben a tomegkommunikacio a politika kronikasabol a politika onallo szereplojeve lep elo. A FIDESZ nemzedeke egy lepessel kozelebb all az 1990-es evek mediajahoz, es politikai sikereit nem kis reszben annak koszonheti, hogy jobban erti a tomegkommunikacio megvaltozott termeszetet mint az elotte jaro generaciok.8 ____________________ 8 A FIDESZ tudja, hogy a modern media nem aze, aki a vezetoit kinevezi, hanem aze, aki 'jol nez ki benne'. =============================================== Felado : aronatas@weber.ucsd.edu Temakor: FIDESZ 6. =Itt a vege, fuss el vele!= ( 56 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - (Folytatas) Kit mikor ert a rendszervaltas Vegezetul mas eletszakaszban erte a haboru utani es a FIDESZ-nemzedeket a politikai rendszervaltas. Az 1990-es politikai elitcsere hirtelen kovetkezett be, es a politikusi szerepre a most hatalmon levo uj vezeto reteg nem keszulhetett fel. A FIDESZ nemzedeket azonban az kulonboztette meg az elotte jaroktol, hogy eletkoruknal fogva, ok meg nem keszultek fel masra sem. A haboru utani nemzedek valamennyi tagja 1990-re mar rendelkezett egy olyan identitassal, olyan szokasokkal, sokszor karrierrel, amelynek vagy semmi koze nem volt a politikahoz, vagy a politika partvonalan allva, a politikaval szemben volt hivatva vedettseget nyujtani.9 A haboru utani nemzedek abban nott fel, hogy valojaban minden politikai kerdes, de leteznie csak ugy lehetett, ha szakertonek es nem politikusnak tartotta sajat magat. A FIDESZ nemzedeke ugyanakkor azt szivta magaba a keso-kadari korszakban, hogy minden kerdes szakmai kerdes, am neki megadatott az, hogy sajat identitasat mar a kezdetektol fogva mint politikus epithesse fel. Igy aztan nem csoda, hogy mig az SZDSZ vezetoi politizalo szakertokkent, a FIDESZ elcsapata szakertoi politikusokkent lepnek szinre. A FIDESZ politikusai melyen hisznek a szakertelemben, am magukat nem szakertonek, hanem politikusoknak tartjak. Ez kepesse teszi ____________________ 9 Ebbol a szempontbol a FIDESZ-nemzedeke kozelebb all a haboru elotti nemzedekhez, amelyet hasonlo korban ert az 1945-49-es rendszervaltas. oket arra, hogy tudast delegaljanak. Ezzel egyfelol magukhoz tudnak kotni egy fontos ertelmisegi csoportot, masfelol ezaltal politikai stilusukbol ki tudjak kuszobolni azt a szkeptikus onreflexiot, amely az anyagat melysegeiben, komplexitasaban ismero szakerto szamara elkerulhetetlen, es amely az SZDSZ magvat megfosztja minden karizmatol. A csalad mas tortenelem es mult kepet, az iskola mas tudaskepet, az iskola es a katonasag mas uralmi, hatalmi formakat kozvetitett a FIDESZ-nemzedek szamara. A FIDESZ generacioja mas tomegkommunikacion nevelkedett, es tagjai mas eletkorban vehettek at a politikai stafeta botot. Ez mind befolyassal van gondolkozasmodjukra es politikai stilusukra, es sok szempontbol lepes elonyben vannak a tobbi parttal szemben. Ez az iras a FIDESZ es az elotte halado generacio kulonbsegeit hangsulyozta. Azonban igen hamar a FIDESZ azon fogja magat eszrevenni, hogy az nyomaban lepdelo posztkommunista nemzedektol is legalabb annyi valasztja el mint az elotte jaroktol. A FIDESZnek tehat fel kell adnia azt a hamis fikciot, hogy ifjusagi part, es egyre oregedo nemzedekenek talajarol minel tagasabb nemzedeki koaliciok kiepitesere kell torekednie. =============================================== Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Atomvillanas ( 3 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Katona, mit csinal atomvillanaskor? -Jelentem, foldre lefektetem a puskamat es rafekszem! -Miert kell rafekudni a puskara? -Jelentem, nehogy a csove megolvadjon! Pellionisz :-) =============================================== Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Az OMFB-MTA Vamosszedoi-befejezes ( 41 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Igen, volt meg valami a level vegen. Idezem: "...tudossa nyilvani- totta'k, holott a terem levegojeben erezheto volt, hogy az alkalmas- sagaban mindenki ketelkedik. En a kulso szemlelo felhaborodtam, tehetetlen szegyent ereztem, es azt, hogy ebbe a tudos tarsasagba - bar magam is benne vagyok leven minositett- nem akarok tartozni. A ket fiatalember kacajra fakadt, mit gondol a "Tibor" nem igy lett akademikus? Ugyanigy, csak ot az a bizonyos nagybacsi patronalta. Tarsadalomtudos vagyok, a muszaki dolgokhoz nem ertek. A magyar tarsadalom ellensegeinek belyegzik manapsag a politikailag mas nezetet vallo tarsadalomtudosokat, mert rossz hatassal vannak a felnovekvo nemzedekre -tehat kart okoznak. Onkenytelenul felvetodik bennem a kerdes, tud-e ilyen merteku tarsadalmi kart okozni egy tarsadalom-tudos? Mert ebben a fent vazolt folyamatban nem a munka nelkuli, szelhamossagok sorozataval megszerzett es kifizetett milliok okoznak igazi kart, hanem a ket fiatalember gondolkodasvilagaban megyokeresedett torzulas, hogy nem "piti" posta- vagy bankrablassal, hanem ilyen meno modszerrel kell munka nelkul sok penzhez jutni es mindamellett urnak latszani. Penzzel, hatalmi befolyassal ugy tunik mindent el lehet intezni. A tudomanyos elet etikaja kapott egy pofont? -ennyi az egesz! Lehet- seges, hogy a tudomanyos etika ennyire lezullott? Lehetseges, hogy penzzel, ketes egzisztenciaval hatalmat lehet szerezni es olyan regiokba gyokeret verni ahonnan mindent iranyitani, megvasarolni, vagy eltaposni lehet? Egy tudomanyos vitara indultam, de hogy egy ilyen virulo posvanyba csoppenek azt almodni sem mertem. -Egy magat megnevezni nem akaro tarsadalomtudos." Eddig az idezet. Ha mar belemerultunk a posvanyba (majd vissza- terunk a lenyegi kerdesekhez, par fel ev mulva, esetleg, tovabbi tudomanyagazatok kihalasa utan, majd amikor mar ugyis keso lesz), lehet, hogy lesz ezen posvanymerulesre kommentar. Nekem is van. Eloszor csak annyit, hogy en NEM tarsadalomtudos vagyok, s musza- ki dolgokhoz ertek. A kerdesre pedig, hogy "lehetseges, hogy a tudo- manyos etika ennyire lezullott?" a valasz NEMLEGES. A helyes valasz: ENNEL SOKKAL LEJJEBB. A fenti zullottseg ugyanis 1983-as. Tisztelettel: Pellionisz Andras, NASA, San Francisco Bay =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Sachs ( 80 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Miklo's! Jeffrey Sachs i'rt ne'ha'ny kiva'lo' cikket, ko~nyvre'szletet makrogazdasa'g- tanro'l, Michel Brunoval (egy ma'sik vila'ghi'ru" ko~zgazda'sz, akkor az Izraeli Nemzeti Bank elno~ke volt, o" volt a 85-o~s izraeli stabiliza'cio' vezeto"je) ko~zo~sen egy remek ko~nyvet a makrogazdasa'gi stabiliza'cio'ro'l. Az elme'leti munka'ja'val nincs semmi baj, nem ve'letlen lett a Harvard professzora. Me'g azzal sincs baj, ahogy kritiza'lta az IMF kora'bbi - e's nem csak kora'bbi - stabiliza'cio's programjait. Azzal van baj, hogy azt gondolja, o" a legokosabb fiu' a halpiacon, e's o" majd megmutatja. Jelento"s re'szben igaza van abban amit mond, de amit csina'l, az ve'leme'nyem szerint nagyon kocka'zatos, nagyon fe'loldalas. Le'nyege'ben csak a hiperinfla'cio'val tud valamit kezdeni. Sachs elso" nagy sikere a boli'viai stabiliza'cio'. Boli'via gyakorlatilag az o'nba'nya'szatbo'l e'lt, o~sszeomlott az o'na'r, a termele's is cso~kkent, rohamosan cso~kkentek a korma'ny beve'telei, a ko~ltse'gvete'si deficit a GDP 25%-a volt. Etto"l meg a politikai zu"rzavarto'l kito~rt egy hiperinfla'cio', havi u~teme a'tlagban 50%, 85 februa'rja'ban 182%, ami akkor tala'n azo'ta is a latin-amerikai rekord. Ekkor Sachsra bi'zta'k az orsza'g megmente'se't, aki ott pro'ba'lta ki elo"szo~r sokktera'pia'ja't. Ko~zo~lte a ku~lfo~ldi hitele- zo"kkel, tetszik, nem tetszik, bela'thato' ido"n belu~l egy fityinget nem la'tnak to~rleszte's gyana'nt; ez volt az a'llami ko~ltse'gvete's legnagyobb megtakari'ta'sa; a to~rleszte'sek elmarada'sa o~nmaga'ban to~bbet javi'tott a ko~ltse'gvete'sen, mint minden ma's egyu~tt. Pedig azok is drasztikusak voltak. Bevezetett egy u~zemanyag ado't, ami a ko~ltse'gvete's fo" beve'teli forra'sa lett: a benzina'rt 7-szerese're emelte. Elto~ro~lt minden olyan szaba'lyoza'st, ami a va'llalkozo'k teve'kenyse'ge't korla'tozta: elbocsa'ta'si korla'tokto'l kamatszaba'lyoza'son a't importengde'lyeze'sig, lesza'lli'totta a minimumbe'rt a kora'bbi to~rede'ke're. Lee'rte'kelte a valuta't e's kijelentette, hogy a dolla'r a'rfolyam lesz a stabiliza'cio' fix pontja, mindent megtesz aze'rt, hogy az ne va'ltozzon. Egyik napro'l a ma'sikra a (benzinado'val no~velt) beve'telekhez igazi'totta a korma'ny kiada'sait - to~bb korma'nyhivatalt beza'rt, de u'gy, hogy a miniszte'riumokbo'l eladatta a bu'tort, majd az e'pu~letet is, nehogy u'jra visszano"jo~n a bu~rokra'cia. Naponta csak annyit fizethetett ki a korma'ny, amennyi beve'tele volt. Ha nem volt aznap (ele'g) beve'tel, nem kaptak fizete'st az a'llami alkalmazottak: tana'rok, orvosok, hivatalnokok. Ezekkel a rendki'vu~l drasztikus eszko~zo~kkel is ke't ho'napig tartott az infla'cio' leto~re'se. A boli'viaiak akkor annyira el voltak keseredve az infla'cio' miatt, hogy hajlando'k voltak ezt elviselni. A bankok is annyira reme'nytelennek tartotta'k a helyzetet, hogy elfogadta'k a nemfizete'st, so"t, bizonyos ado'ssa'gokat lei'rtak. De ehhez az kellett, hogy a helyzet abszolu't reme'nytelen legyen. E's ez jelento"s re'szben csak halaszta's volt: a bu~nteto"kamatokkal no~velt ado'ssa'g ke'so"bb nagyon nagy teher volt Boli'via'ra. Sachs ezzel a csomaggal le'nyege'ben arra elfogada'sa'ra ke'nyszeri'tette ra' a lakossa'got, hogy kb. 40%-kal rosszabbul e'ljenek, mint kora'bban. Uta'na a'lli'to'lag megu~zente'k neki, hogy az a ko~rnye'k e'letvesze'lyes sza'ma'ra, ha felismerik, lincsele's lesz. Az infla'cio't valo'ban sikeresen leto~rte, de nagyon magas a'ra volt a sikernek. Azzal, hogy biztosi'totta a stabil a'rfolyamot e's a konvertibilita'st jelento"s ku~lfo~ldo~n tartott to"ke't visszacsalogatott (amihez persze az kellett, hogy legyen jelento"s boli'viai to"ke ku~lfo~ldo~n). De az orsza'g a 85-o~s stabiliza'cio' o'ta sem e'rte el az elo"zo" szintet, a gazdasa'g jelento"s re'sze to~nkrement, a munkane'lku~lise'g tarto'san 20% feletti. (A stabiliza'cio' elo"tt 15% volt.) A munkaero" tova'bbi 60%-a csak re'szfoglalkoztatott. Vagyis mindo~ssze a munkaero" kevesebb mint 20%-a'nak van rendes a'lla'sa. A gazdasa'g le'nyege'ben azo'ta is stagna'lt, lassu' a no~vekede's, nagyon keve's beruha'za's van (az utolso' ke't e'vet nem tudom, nem ne'ztem uta'na.) Boli'via legfontosabb exportcikke've' a koka-paszta va'lt. Sachs le'nyege'ben csak az infla'cio't tudta leto~rni, e's ezzel a politikai instabilita's legfontosabb oka't felsza'molni (eze'rt hagyta'k a politikusok, hogy csina'lja), de a gazdasa'g bajait nem tudta megoldani. Lengyelorsza'gban le'nyege'ben ugyanez to~rte'nt. Te'ny, eddig me'g csak o" volt ke'pes isme'telten ra'besze'lni a hitelezo"ket jelento"s ado'ssa'g-elengede'sre, e's ez persze ro~vid ta'von javi'tja az orsza'g pe'nzu~gyi helyzete't. De nincsenek csoda'k, nem lehet egyszerre megoldani egy to~nkretett orsza'g minden baja't, e's Sachs le'nyege'ben ezt i'ge'ri. Mire a lakossa'g felocsu'dik, Sachs ma'r egy ma'sik orsza'got boldogi't, marad a keseru" kia'bra'ndultsa'g. A helyzet ugyan bizonyos e'rtelemben javult, de azon az a'ron, hogy ma's teru~leteken romlik. La'ttam egy Sachs interju't 3-4 ho'napja, amiben azt mondta, a SZU-ban olyan nagy a cso"d, hogy me'g o" is tana'cstalan. De o" me'g mindig jobban e'rti, mi folyik ott, mint ma'sok, u'gyhogy me'gis segi't. Egya'ltala'n nem vagyok biztos, hogy tudja, mi van ott. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : talas@pangea.stanford.edu Temakor: Egy kis magyarazat ( 50 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Csorna Istvan irta: > Nem ertem, hogy felnott embereknek miert kell elo/holt szuleikre tamaszkodni > ahhoz hogy velemenyuk legyen (pl. Talas anyukajara, Maga apukajara). Miert > nem lehet a szuloket beken hagyni es nem belekeverni felnott emberek vitajaba? Megprobalom roviden megmagyarazni a NYUGIFORUM elveinek megfeleloen: Velemenyet az emberek nagy tobbsege a kulvilagban tortentek feldolgozasa es sajat tapasztalatai alapjan probalja megformalni. Van amikor meg tudja nevezni a forrasokat, es ugy erzi, hogy a forras megnevezese lenyeges lehet a targyban, mert peldaul olyasmirol formal velemenyt aminek nem lehetett szemelyes tanuja. Termeszetesen a velemenyalkotasnak vannak mas modjai is: Peldaul vannak akik setalgatas kozben (vagy kompjuteruk elott) elmerengenek egy-egy morzsanyi kulvilagon, s szabadjara engedven fantaziajukat elkezdenek velemenyt formalni. Ha valaki megprobalja az altaluk oly szepen kerekre megalmodott kepet annak ellentmondo megfigyelesekkel megzavarni, akkor nem szellemuk faradsagos munkajaval kidolgozott velemenyet probaljak meg megvaltoztatni (esetleg az uj informaciokat beleilleszteni a kepbe), hanem a megfigyeles helytelenseget probaljak meg bizonygatni. Kifinomult esete a fentinek annak hangoztatasa, hogy helyes megfigyelest nem lehet tenni, egyedul sajat fantaziankra lehet (szabad) tamaszkodnunk. Ha jol tudom, akkor ez utobbi stilus jo 2000 evvel ezelott kiment a divatbol, bar ido es megfelelo ismeretek hianyaban a reszletesebb torteneti attekintest atengednem Szabo Zolinak (aki nem azonos a HVG cikk szerzojevel), neki megiscsak ez a szakmaja. Meg csak annyit: A fenti ket modszer keverese rejti magaban a legnagyobb veszelyeket! Ha valaki az altala elkepzelt dolgokra mint megfigyelesekre hivatkozik, s masoknak az uj megfigyelessel kapcsolatos kerdeseitol annyira zavarba jon, hogy tobbszor feltett kerdesre is elfelejt valaszolni, akkor tobbekben az a furcsa velemeny alakulhat ki, hogy emberunk valotlant allitott, pedig csak fantaziajat engedte szabadjara. (lasd: magyar megszallo katonak Daniaban) A masik temara (abortusz) majd a het vege fele visszaterek. (Sajnos itt, a helyi egyetemen, nem fogadnak el laborjegyzokonyvben gondolatkiselteket. ;-) ) Ta'las Sa'ndor =============================================== Felado : pannon@bcsfse.boeing.com Temakor: Valasz a kerdesekre Korosinek ( 36 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Gabor: >Jo'zsi, a ..... .....! (Moldova) Hol vagyunk? Milyen alapon ka'derezel Te le >aka'rkit ebben a Forumban? Megmondanad mit takarnak azok a ..... ..... pontok? Nem is beszelve Moldovarol ... Nem kaderezesrol van szo, kedves Gabor, mivel fel sem vetettem volna a dolgot ha Vajta nem jon elo azzal a nagy vedo akciojaval, mikozben szepen csondben van olyan dolgokrol amik eleve megkerdojelezik targyilagossagat a cikkben kritizalt szemelyekkel kapcsolatban. Szoval o ra is all az hogy ha hallgatott volna, bolcs maradt volna. > Mi vagy Te, a Forum o~njelo~lt szeme'lyzetise? >Neta'nta'n megalapi'totta'tok a Forum Nemzeti Sza'monke'ro"sze'ke't valamikor? Persze, hat nem tudtad? Jo eselyem van mar arra is hogy rovidesen olyanokkal is beszeljek akik teged is jol ismertek. Mar alig tudom kivarni a csemeget! ;-) >Hogy jo~ssz Te ahhoz, hogy szeme'lyeskedje'l? A te Szekely Zolihoz irt soraidbol vettem a lecket, Gabor! > But how, query the lawyers, can the state write fair and usable >definitions of whom to prosecute? What jury is unbiased or untainted? Does >one-half of society (or is one-quarter, one-eighth?) stand in judgment of the >rest? Erdekes lenne tudni kik sugtak ehhez a cikkhez. Ugyanis nagyon ismerosen hangzanak azok a "majdnem mindenkinek vaj volt a fejen" tipusu tendenciozus suletlensegek. Azert bizom abban hogy odahaza nem hiszik el sokan hogy MINDEN ami a nyugati sajtoban megjelenik az meg is szivlelendo. Ez peldaul nem. Megha te maskepen is gondolod, Gabor. Udvozlettel,