Wolf Gyorgy horthy ertekelese kozben emliti:

>DE a kiugrasi kiserlet (ill. bekekotesi kiserletek) pancsersaga mar
>bun.

Erdemes elolvasni Mr. Randall riportjat a Foreign Office fele 1943 oktober
14.-en joval a Magyarorszag nemet megszallasa elott. Ebbol egy reszlet igy 
szol: ...conversation with Professor Namier of the Jewish Agency who feared 
that premature desertion of Germany by the Hungarian Goverment might result 
in German occupation of Hungary followed by the extermination of 800.000
Jews who now enjoy comparative security there...........
Miutan a British War Office a Jewish Agency felkeresere minden kommunikacios 
csatornat lezart a bekekotesi kiserletek iranyaba, igy ez a "pancsersag" 
nem Horthy bune, hanem azoke akik a kiugrast megakadalyoztak.
 
>Azt kifejezetten hibanak tartom Antal reszerol (partpolitikailag
>lehet, hogy jo az MDF-nek?), hogy az orszag miniszterelnoke Horthyt
>vedelmezi, atertekeli, mikor a Szlovakiaval es Romaniaval valo
>kapcsolatunk igy is eleg rossz.

Ebben a kontextusban azert erdemes pl. Romania helyzetet is atertekelni 
kulonosen a ..........

>Megnagyobb bune az 1938-as zsidotorvenyek. Ekkor meg nem voltak itt
>a nemetek, s mint kormanyzo megakadalyozhatta volna oket.

.........tukreben, vagyis a romaniai zsidotorvenyeket: Romaniaban a Vasgarda
mar 1940-ben verfurdot rendezett. 1941 juliusaban Jasiban 14 ezer, Sztroinet es 
Radauti megyekben 15 ezer zsidot oltek meg. Junius 22.-en 108 ezer zsidot 
deportaltak Raszticniaba ahol Karinet es Pecsona megsemmisito taboraiban 64556
elpusztult.....S a sor folytatodhatna. Mig Horthy zsidotorvenyei Hitlert 
tartottak vissza, nehogy a magyar zsidosag a szlovak zsidosag sorsara jusson
akiket meg a haboru elejen deportaltak es akik kozul sokan Magyarorszagon 
talaltak buvohelyet, a romaniai vezetes onhatalmulag gyilkolta az artatlan 
zsidok ezreit, holott orszaguk nem volt nemet megszallas alatt. Nos melyik
zsidotorveny kedvezett a zsidosagnak jobban? 

>Hasonloan a feher terrort nem igazolja az elotte levo voros terror.

Ez persze attol fugg, hogy melyik reszet olvassuk a biblianak. Azt amelyikben
az all, hogy: "Szemet szemert..," vagy azt, hogy "Megdobnak kovel, dobd vissza
kenyerrel" Miutan minden relativ, akinek csaladjat a "Lenin Boys" csapata
gyilkolta le biztos nem ert eggyet azzal aki Horthyt ragalmazta annak szerepe-
ert a feherterrort kovetoen. 

> A 44-45-os zsido deportalasok idejen lehet, hogy nem volt mar
>lehetosege ellene tenni.

De volt es tett is: A kormanyzo utasitasara Enyei Gusztav altabornagy 1944 
juniusanak utolso napjaiban megbizta Henrik Janos utasz ezredest, hogy dolgoz-
zon ki egy programot a nemetek altal tervezett deportalas megakadalyozasara.
Az ezredes hiven kovetven a kormanyzoi utasitast meg a nemet tisztek vagonokat
kovetelo csoportjat is kidobta irodajabol. Segitokeszsegeert a Magyarorszagi
Zsidok Szovetsege koszono levelet nyujtott at Henrik Janosnak. S ez a hala
mennyit ert a haboru utan? Rakosi remuralma idejen meg ez a level sem menthette
meg a letartoztatastol es internalastol. 

Horthy 1944 junius 20.-an jutott hozza az ugyn. "Auschwitzi jegyzetekhez", de 
a nyugati szovetsegesek mar regota tudtak a nemet halaltaborokrol, csak a 
pelda keveert lasd Mr. Randal riportjat (Extermination). Megis a Zsidotanacs 
keresere miszerint a halaltaborokba vezeto vasut bombazasa azok hatasossagat
megbenitana, suket fulekre talalt. De korabbi peldak sem voltak tul kedvezoek
a zsidossagra: 1939-ben St.Louis hajo Amerika partjain kivant kikotni 900
Europabol menekulo zsidoval, egesz Eszak-Amerika, Del-Amerika, Kuba visszauta-
sitotta. A Haboru eveiben, amidon a nemetek zsidokat akartak cserelni teherau-
tokra, az angolok internaltak Palesztiniaba a zsido targyalo feleket. De 
megis annak ellenere, hogy Magyarorszagon tobb " haborus bunost" vegeztek ki,
mint a vesztes orszagok osszesegeben beleertve Nemetorszagot is, a kutatas
tovabbi bunosok fellelesere a mai napig sem szunt meg. Miutan Horthyt nem
volt kepes eggyetlen allam kormanya sem elitelni, kar ezt maganszorgalombol
annak halala utan  eroszakolni. Hisz van meg eleg bunos szabadlabon akik
mint elo tilalomfak allnak a magyar-zsido jo kapcsolatok utjaban. 

Nemenyi Peter Andras

Vasarnap eltunok hirtelen, mint erdoben a vadnyom. Szeptember vegen
kerulok ujra elo, amikor meg nyilnak a volgyben a......
     Addig remelem Findler Miki megleli a modellekrol irott dolgozatat,
es nem jarunk ugy mint a Fermat sejtessel, hogy evszazadokat kell majd
varni, amig valaki rekonstrualja a megoldast.

Fencsik Gabornak:

Kedves Gabor,

     pont ez az, ami ellen tiltakozom. Semmi kulonbseg sincs az
illegalis bevandorlo, 3 dollaros oraberert dolgozo, mexikoi kertesz, es
az ot alkalmazo broker kozott. Mindketto egyforman boldog -- vagy
boldogtalan. (Egyes kozgazdaszok csak annyit mondanak, hogy a ketto
osszehasonlithatatlan, es tudosan ugy nevezik, hogy 'the impossiblity of
interpersonal utility comparison.')
     Egyik elozo leveledben ramutattal, hogy ez a bevandorlo mexikoi
kemeny munkaval elerheti, hogy vagy maga vagy a fia-unokaja broker lesz,
es hogy hozza kell szamitani ahhoz a par dollarhoz, amit kap.  Bar en
Laborfalvi Benke Tiborral tartok hid-ugyben, eszembe jutott egy baratom
esete, aki kemeny munkaval elerte, hogy brokerbol 3 dollaros kertessze
lett. Nem volt konnyu. Meg az allampolgarsagatol is valahogy
megszabadult, de megerte! Nem kis aldozatok aran sikerult a fianak, aki
az ej leple alatt szokott at a hataron Mexikoba, egy tortilla-suto
standot szereznie Tijuanaban.  De a csaladnak meg ez sem volt eleg. Az
unokak mar Mexikovaros kulteruleten elnek, hullamos plehlemezbol keszult
viz-, csatorna es villany nelkuli barrioban. Lam-lam mit tesz az
iparkodo szorgalom !!! Orkennyel szolva: legmereszebb almaink is valora
valthatok !!

Korosi Gabornak:


     Az amerikai ertelmiseg befolyasa a hatalomra egy erdekes problema.
Ennek tortenete van. A masodik vilaghaboruig az ertelmiseg befolyasa a
politikai hatalomra igen szereny volt. A vilaghaboruban azonban egy sor
kerdesben kiderult; a tudas hatalom. Itt nem csak az atombombarol volt
szo, hanem pl kiderult, hogy a nyelveszet hasznos dolog, mert idegen
orszagok idegen nyelveit, titkos kommunikacios kodokat, bonyolult
kommunikacios rendszereket nem lehet paraszti jozan esz alapjan kezelni.
A tudomanyos pszichologia, a kerdoives felmeres, sot a kozgazdasagtan is
mind beszallt a haborus munkalatokba.
     A haboru utan az ertelmiseg szerepe visszaszorult, (ennek egy resze
volt McCarthy szenator hirhedt kereszteshadjarata is) de kaptak valami
fontosat karpotlaskent: a GI Billt, amely a leszerelo katonaknak
lehetove tette, hogy egyetemre jarjanak. Ez a tomeges felsooktatas
kezdetet jelentette. A politikai befolyas helyett professzori allasokhoz
jutottak a derek ertelmisegiek.
     A haboru utan egy masik tarsadalmi folyamat is szerepet jatszott az
ertelmiseg hanyatlasaban. Ez a varosok szetesese volt kulvarosokra
(suburb).  Az ertelmiseg mint politikai osztaly nagy varosokban alakul
ki, ahol ki tud alakulni egy terbeli koncentracio. Az utolso igazi varos
Amerikaban New York volt, es itt a 70-es evek vegeig tartotta is magat
egy, az orszag ertelmisegetol egyre jobban elszigetelodo ertelmisegi
csoport.  A 80-as evekben ezek majdnem teljesen kiszorultak, hala a
csillagaszati magassagokba emelkedo lakbereknek.  Manhattant atvettek a
japi es japan uzletemberek, tozsdesek, lelkuk melyen mexikoi kertesznek
keszulo brokerek, kulfoldi es belfoldi milliomosok. Az ertelmiseg csak
ugy tudott megkapaszkodni, ha sikerult megcsipnie egyet a Columbia vagy
mas egyetemek szubvencionalt lakasaibol, vagy az egyre zsugorodo
mennyisegu szabalyozott lakberu lakasokbol.
     Az amerikai ertelmiseg masodik kiserlete arra, hogy politikai
szerephez jusson az 50-es es 60-as evek fordulojan kovetkezett be. A
szputnyik-orulet ujbol felvillantotta a haboru remkepet.  Az egyetemi
rendszer fejlodese ujabb loketet kapott es eloszor Amerika torteneteben
egy olyan kormany kerult hatalomra, amelyben fiatal szakemberek (the
best and brightest) komoly szerephez jutottak. A Kennedy adminisztracio
az amerikai ertelmisegre ohajtott tamaszkodni. Kennedy beiktatasanal
Robert Frost szavalta el ez alkalomra irt verset. A mai napig is Robert
Frost az, aki a legkozelebb all ahhoz, akit a haboru utani nemzeti
koltonek nevezhetnenk ebben az orszagban.
     A Kennedy adminisztracio emblematikus figuraja John McNamara volt,
aki a haboruban a hadmuveleti csoport statisztikai reszlegeben
jeleskedett kulonbozo modelljeivel (operations research), majd a Ford
kozbeiktatasaval lett hadugyminiszter.
     A Kennedy, majd a Johnson kormanyzat nagyobb teret nyitott az
ertelmisegi befolyasnak. A tarsadalomtudosok a 60-as evekben fontos
szerepet kaptak a Great Society, a csenevesz amerikai joleti allam,
kiepiteseben.
     A 60-as evek valoban peldatlan ertelmisegi befolyast hozott
Amerikaban, de ha egy pillanatra atpillantunk az Europai kontinensre,
akkor bizony meg ez a csucs is csak dombocskanak latszik; a befolyas
csak Amerikaban peldatlan. Ne feledd, hogy a 60-as evek Europaban a
Tudomanyos es Technikai Forradalom evei. Parizstol Moszkvaig mindenutt a
tudomany papjai miseznek.
     Amerikaban az evtized vegevel lezarodik ez a korszak, es Tricky
Dicky orszaglasa veget vet minden komolyabb ertelmisegi befolyasnak.
Kissinger figuraja eppen azert olyan ellentmodasos, mert ertelmisegi
letere egy ertelmiseg-ellenes kormanyzathoz szegodott. Alakja
tisztelettel vegyes utalatot valtott ki balrol is, jobbrol is.
(Harvardrol pl. kirugtak.) Azert az ertelmiseg meg lelkesen reszt vett
Nixon megbuktatasaban.
     A Nixont helyet atvevo Ford volt talan a 20.szazad legbutabb
amerikai elnoke, de az ot koveto eleseszu georgai mogyorotenyeszto
baptista predikator milliomos sem volt igazan nyitott az ertelmiseg
fele, bar az utana jovo Reagan-Bush evtized fenyeben Jimmy uralkodasa
ertelmisegi aranykornak tunt.
     Reagan sportot csinalt az ertelmiseg megalazasabol. Persze, voltak
neki is gazdasagi tanacsadoi, es voltak konzervativ partoloi is. Am ezek
mind egyetertettek abban, hogy az ertelmiseg mint osztaly, veszelyes
allatfaj.
     A Reagan korszak egyik jellemzo szimbolum az un. Laffer-gorbe. A
Laffer-gorbe volt a Reaganomics egyik tudomanyos pillere. Aki nem tudna:
a Laffer-gorbe azt szemlelteti, hogy az adokulcs es a kincstar bevetele
kozotti kapcsolat nem egy emelkedo egyenes, hanem egy forditott U; egy
ponton tul a adokulcs emelese bevetelcsokkenest okoz. Probaltam ezt az
elmeletet szakfolyoiratokban feltalalni, nem sikerult. Nincs az a komoly
kozgazda, aki azon tul, hogy elismeri, hogy a fuggvenynek kell, hogy
legyen valahol maximuma, elfogadna, hogy ebbol kovetkezik, hogy
csokkenteni kell az adoterheket.
     A masik szimbolum a Csillag Haboru. A mai napig, Ede bacsit
leszamitva, senki nem gondolta komolyan, hogy a rendszer kepes lesz
arra, hogy megvedje az orszagot, vagy annak kulcsfontossagu reszeit.
Nobel-dijas fizikusoktol kezdve kozgazdakig mindenki elmondta, hogy az
egesz Ede bacsi fantazmagoriaja, fizikusilag, logisztikailag,
gazdasagilag: hulyeseg. Meg a Pentagon is meglepodott, amikor Ronnie
bejelentette, hogy lesz nuklearis vedopajzs.
     A Clinton-kormany, amely magat sok szempontbol a Kennedy
kormanyzatot hasznalja szabasmintanak, ujra felkeltette az ertelmisegi
remenyeket. A Rhodes oszondijas ex-oxfordi diak mennyire valtja be
ezeket a remenyeket, azt meg nem lehet tudni.  Talan megint noni fog az
ertelmiseg politikai befolyasa.
     De mindez nem valtoztat azon, hogy az a FAJTA ertelmisegi osztaly,
amely Franciaorszagban (lasd Pierre Bourdieu irasait), Nemetorszagban
(lasd Helmut Schelsky irasait), vagy Kelet-Europaban letezik Amerikaban
sohasem letezett. Ennek egyik fooka, hogy az oktatasi rendszer
decentralizalt, nincs egyseges nemzeti tanterv. Masik oka -- ahogy
emlitettem -- nincsenek europai ertelemben vett varosok. A harmadik oka,
hogy az ertelmiseget sikeresen felszivta a felsooktatas. A negyedik oka
a protestans, antiautoritarius, egyhaz-ellenes hagyomany. Az otodik oka
az orszag etnikai kevertsege. Es meg biztos van szaz masik is.



                                  RTA

Kedves Tibor!

E'n azt gondolom, sokfe'le tudoma'ny van. Egy re'sze kise'rleti, ma's re'sze
nem. A matematikai vagy filozo'fiai a'lli'ta'sok helyesse'ge't pl. nem
ki'se'rletekkel szoka's vizsga'lni. Hivatkozol (gazdasa'g)to~rte'netre: egy
to~rte'neti hipote'zist informa'cio'hia'ny ko~vetkezte'ben gyakran semmilyen
mo'don sem lehet empirikusan ca'folni. Etto"l me'g fontos e's hamis lehet.
Pe'lda a Tied: volt-e o"skommunizmus? Van elme'let pro e's kontra. Vannak 
e'rvek. Nincs adat, e's alig hiszem, hogy lesz. Pedig csak vissza kellene 
menni vagy 20-30ezer e'vvel e's ne'ha'ny havi megfigyele'ssel eldo~ntheto" 
lenne. Elvileg falzifika'lhato', csak nem tudod elve'gezni.

E'n el tudom fogadni, hogy a ta'rsadalomtudoma'nyokban nincsenek _releva'ns_
elme'letek. Nyilva'n ma's a me'rce, ma's tuda'sunk (szerintem lehetse'ges)
szintje, mint a terme'szettudoma'nyokban. Azt azonban a'lli'tom, hogy vannak
tudoma'nyos elme'letek.

> >Annak ellene're haszna'lhato', hogy a felteve'seken persze
> >lehet humoriza'lni. E'n is tudok. Nem kunszt tala'lni *ellenpe'lda't.* De
> >aze'rt gyakran igazak. [kiemeles enyem]
>
> Popper szerint, pont ugy lehet egy tudomanyos elmeletet megkulomboztetni
> egy nem igazan tudomanyos elmelettol, hogy a tudomanyos elmelet magaba
> foglalja azokat a kriteriumokat  amelyek  empirikus megtalalsa
> megrendithetik  (Falsification).

Az AEE egy za'rt elme'let, bizonyos felte'telek mellett, ha azok e'rve'nyesu~-
le'se't biztosi'tod, megmondja, hogy ca'folhato'. Nem ez a baj, hanem, hogy a
terme'szettudoma'nyokkal szemben a ta'rsadalomtudoma'nyok tu'lnyomo' re'sze'ben
az elleno"rzo~tt, elvileg va'ltozatlan felte'telek ko~zt korla'tlanul
replika'lhato' ki'se'rletekre megleheto"sen kicsi az ese'lyed. Vagyis nem tudod
biztosi'tani az elme'let e'rve'nyesse'gi ko~re't megado' _ku~lso"_ felte'telek
teljesu~le'se't. (Vannak ko~zgazda'szok, akik bizonyos mikrogazdasa'gtani
te'telek e'rve'nye't csoport-szociolo'giai, pszicholo'giai, so"t,
patka'nykise'rleteken vizsga'lja'k, ez azonban nem az empirikus ko~zgazdasa'gtan
a'ltala'nosan elfogadott mo'dszertana.) A'ltala'ban nem tudunk elleno"rzo~tt
kise'rleteket ve'gezni. Eze'rt nincs mo'dunk olyan falzifika'la'sra, mint a
terme'szettudoma'nyokban. (E's szerintem sose lesz; az embereken valo'
kise'rleteze'st a terme'szettudoma'nyokban is ero"sen, gyakran a tudoma'ny
rova'sa'ra korla'tozza'k. A felmeru~lo" mora'lis ke'rde'sekre nincs a'ltala'nos
e'rve'nyu" megolda's.)

A dolog egyik re'sze, hogy a terme'szettudoma'nyok egy re'sze'ben a ve'letlen
figyelmen ki'vu~l hagyhato', i'gy valo'ban nem lehet kive'tel, ami ero"si'ti a
szaba'lyt. A ma'sik re'sze azonban, hogy a terme'szettudoma'ny felte'telei
sem felte'tlen a'llnak fenn. Mondok e'n Neked egy nagyon egyszeru" pe'lda't,
ami, ha tetszik, a newtoni fizika jelento"s re'sze't ca'folja.

Ott a'llok valahol. Valaki megce'loz egy ho'golyo'val. Tfh nem mozgok. Tfh
va'ltozatlanok maradnak a felte'telek. Pontosan kisza'molja a pa'lya't, a
ho'golyo'nak a jelenleg e'rve'nyesnek tartott fizikai to~rve'nyek alapja'n el
kell tala'lnia. Eldobja a ho'golyo't. A golyo' a kisza'mi'tott pa'lya'n halad.
Elle'pek. A golyo' nem tala'l el. Visszaa'llok, u'jra dob, pontosan ugyanu'gy.
Jo~n egy sze'llo~ke's e's u'gy megdobja a golyo't, hogy megint nem tala'l el.
U'jra dob. Valaki menet ko~zben megki'na'lja la'ngva'go'val a ho'golyo't, e's
az elpa'rolog. A ki'se'rlet (elvben) aka'rha'nyszor isme'ltelheto". (Elo"bb mint
uto'bb nagyon megunom, e's otthagyom az ege'szet.) Hol elle'pek, hol nem. Hol
eltala'l, hol nem. Pedig mindig ugyanu'gy dobja, teha't va'ltozatlan felte'telek
mellett mindig el kellene tala'lnia. La'm, nem teljesu~lnek a kise'rlet
felte'telei, e's i'gy a ki'se'rlet ma'st produka'lt, mint amit e'n a felte'telek
e'rve'nyesse'ge esete're megjo'soltam, teha't e'rve'nytelen az elme'let,
sikeresen megca'foltam, nincs fizika. Ke'rem a Nobel-di'jat. A sve'd kira'ly el
is maradhat, ele'g a pe'nz.

Egye'bke'nt aja'nlom, ba'nj o'vatosan a jelzo"kkel. Az pl., hogy ki a radika'lis
reformer, az e'pp e'rve'nyes helyzetto"l fu~gg. Az a'ltalad bizonya'ra nagyon
ru~helt Friedman, vagy Hayek urak pl. radika'lis reformerek voltak, mert a
fenna'llo' ta'rsadalmi viszonyok gyo~keres, de nem forradalmi
megva'ltoztata'sa't javasolta'k... Esetleg szemben azzal a sza'momra ismeretlen
marxista'val, aki, ha me'g komolyan veszi, amit az atyamester mondott, akkor nem
reformer, hanem forradalma'r.

                                      Ko"ro~si Ga'bor

Tisztelt SZALON!

Koszonom a reflexiokat a Lengyel/Antall vitara. Kulon koszonom Elek Gabor
reszletes valaszat. Azt hiszem, nagyon igazad van abban, hogy ez az ugy
nem a veszpremi ulesen kifejtett dolgokbol fakad, hanem egyszeruen politi-
kai erofitogtatas Antall reszerol. De sajna, ugy tunik, nem lesz eredmenyes.
O veszit tobbet. Csak kerdes, hogy rajta kivul meg ki? Bizonyitani tudja-e
Antall, hogy van akkora ereje, hogy a birosagok is neki dolgoznak? Bizonyi-
tani tudja-e, hogy az MDF van akkora ero, amitol meg kell ijedni? Ha igen,
akkor nyer a valasztasokon. Ha nem, akkor bukik. En az utobbit remelem.
Kulonosen, mert az elmult hetek  politikai "esemenyei" (zurok Horthy ujra-
temetesevel kapcsolatban ill. Szarszo) megint csak azt latszanak igazolni,
hogy a jelenlegi hatalom ES az "ertelmiseg" szamara tovabbra is

        elso az elmelet;
        azutan kovetkezhet a gyakorlat;
        es, ha nincs harmonia, akkor MAJD intezkedik az ideologia.

Az amerikai kulturarol:

Akos, te ezeket komolyan gondolod? Komolyan gondolod, hogy az emberiseg utja
az ertelemmel szemben a puszta manipulacio fele vezet? Te komolyan gondolod,
hogy a jovo tarsadalmanak gerinchada pusztan gombokat nyomogato felautomata
robot lesz? Nem az lenne a termeszetes, hogy a nagy fizikai erofeszitesek
feloldodasa utan, amikor a letfenntartashoz szukseges javakat toredek idoben
letre lehet hozni, a szellem fele forduljon az ember? No, nem ideologiakra
gondolok, hanem szellemi alkotokeszseg kibontakozasara (amibe persze, ideolo-
gia is belefer, jollehet azt en nem preferalom). A jelenlegi fejlodes - foleg
Amerikaban es csatolt alkatreszeinel - nem efele megy. Keszulnek a szamitogepes
programok, egyre kevesebb gondolkozast varva el a hasznaloitol. Vannak mar u.n.
nyelvtani programok. Hasznalom is a legujabbat: egyszeruen dobbenetes, ahogy
silanyitjak a gondolkozast, az angol nyelvet. Passziv: nem kivanatos! Ha a
mondat 6-8 szonal tobbet tartalmaz: egyszerusitsd, nehezen ertheto! Alapvetoen
igaza van: tobb szellemi erofeszitest kivan egy osszetett mondat megertese, mint
ket tomondate. De, konyorgom, az osszetett mondat tobbet is fejez ki! Csak
ketsegtelenul, jobban kell ra figyelni es meg kell azt a tunya agyacskat moz-
gatni. Tunya, mert mindent szajbaragosan talalnak ele. Tunya, mert reklam
stilusban dolgozik: csak jelmondatok befogadasara kepes! Tunya, mert csakis
vizualis elmenyei vannak. Tunya, mert csak empatiasan kell a zenere reagalnia,
nem kivannak szellemi teljesitmenyt. Tunya, mert programozott agyjarasa szerint
talaljak ele a mondandot! Tunya, mert a szep uj vilag eredeti termeke: be van
allitva arra, hogy csakis egy es egyetlen tevekenyseget folytasson, a tarsada-
lom csereszabatos mutyure, csavarja, vagy mit tudom en mije legyen. Ez a cel?

Akos, komolyan: szerinted EZ a jovonk?

Felreertes ne essek. Nem vagyok az ertelmiseg magasabbrendusegenek prokatora,
hive, meg kepviseloje. En csak az ertelem magasabbrenduseget hirdetem a rutin
felett es azt, hogy a vilagon lehetoleg mindenkinek efele kellene haladnia. Ne
ugy szunjon meg az ertelmiseg vezetoszerepe, hogy az ertelmet szuntetjuk meg,
hanem ugy, hogy a nem-ertelmet emeljuk az ertelem szinvonalara. Ugy veled talan,
hogy ez utobbi a lehetetlen?

Udvozlettel:  Cser Ferenc

Kedves Gabi es Miki!
 
        Ne haragudjatok, hogy egy levelben "intezlek el" mindkettotoket
de egyszerre irtatok s (majdnem) ugyanarrol.
        Mint mar kb. egy hete emlitettem is egy elobbi Forumban, ugy 
erzem, hogy Horthyrol teves informaciok terjengenek es legtobbszor az 
informacio egyenesen hazugsag. Szeretnem megegyszer felhivni figyelmetek 
a Nu:rnbergi perre melyen Horthyt ugyan kihallgattak, de NEM TALALTAK 
bunosnek. Mert nem volt se fasiszta se na'ci. Ez vitathatatlan teny, ha 
nem hiszed jarj utana! Pedig nem voltak tul baratsagosak akkoriban a 
magyarokkal. A zsidotorvenyeket pedig nem Horthy hanem az Orszaggyules 
hozta. Mindemellett a Numerus Clausus n. torveny ma is ervenyben van 
Amerikaban, csak itt ugy hivjak "proportionate representation" es ok 
(az amerikaiak) megnyertek a vilaghaborut (VAE VICTIS!) -fuggetlenul 
attol, hogy ezzel egyetertunk vagy sem-. Meg valami, hadd idezzem magat 
az erintettet, Horthyt, abbol a bizonyos 1944 oktober 15-i 
radiobeszedebol:
 
:"A nemetek azonban most sem tartottak be igeretuket. Nemet           :
:megszallas vedelme alatt a Gestapo a zsidokerdest szorgalmazta olyan :
:mertekben, amely OSSZEEGYEZTETHETETLEN AZ EMBERIESSEGGEL, ES OLYAN   :
:MODSZEREKKEL, AMELYEKKEL MASUTT IS DOLGOZTAK... >>keiemeles tolem>>  :
:...ertesitettem a nemet birodalom kepviselojet, hogy fegyverszunetet :
:kerunk ellenfeleinktol, es megszuntetjuk az ellensegeskedest veluk   :
:szemben"                                                             :
 
        Abban valoban igazad van, hogy Horthy sok esetben megsertette 
az Emberi Jogokat es, hogy a csendor-rendszer kegyetlen volt. Erre 
csak azt tudom mondani amit a volt O-Testamentum professzorom (a jo 
o:reg Dr. Wilson) mondott a college-ban, arra vonatkozolag, hogy a 
totrtenelmi esemenyeket hogyan ertekeljuk: "Sitz im Leben" vagyis, 
hogy az adott tortenelmi idok merteke szerint itelj mert kulonben Te 
is szocreal koltot talalsz Petofiben. Az Amerikaiak pont akkor, a fent 
emlitett esemenyekkel egyidoben hoztak letre a Japan-Amerikaiakat 
osszegyujto koncentracios taborokat! Azokban az evekben (1963-ig) az 
indianoknak meg me'g csak allampolgari joguk sem volt!!!
 
        A borfejuek megjelenese valoban riaszto esemeny, nem ebbol a 
tenybol akartam viccet csinalni. Hanem abbol, hogy ez egy amerikai 
jelenseg (Cincinnatiban, Ohioban kezdodott 1986-ban) es manapsag ha 
valamely politikusra vagy aka'r maganszemelyre is rosszat akar mondani 
valaki akkor azt egyszeruen leborfejuzik es lejobboldalizzak. Na most 
nekem nem a politikusert faj a szivem, hanem csupan zavar ez a primitiv 
stilus. Raadasul a "borfeju" es a "jobboldali" kifejezest mar annyi
mindenkire mondjak, hogy a jelentese ezeknek a va'daknak egyszeruen 
felhigult s valos tartalmukat elveszitettek! Es ez mar szomoru.
 
        Te Miki! Kerlek ne facsargasd a szivem arrol a szep minden
igazsagot tartalmazo irasoddal ami elveszett a "Lala-Land" -ben
mert nem birom ki! S raadasul mar nem is tudsz tobb olyasmit irni! 
Hat miert nem? Ta'n fogalmazasgatlot szedsz???? (negy kerdojel)
 
 
        Sziasztok!
 
        Mihaly

Kedves A'kos!

Ko~szo~no~m a va'laszt. E'rdemes froclizni Te'ged, sok e'rdekeset ki lehet
hu'zni belo"led. Most ma'r csak azt magyara'zdd el, mie'rt gondolod, hogy
na'lunk az fog to~rte'nni, ami Amerika'ban, e's nem az, ami Euro'pa'ban?

(Mert ugye innen indultunk, e's erre me'g nem kaptam va'laszt.)

Ha ma'r Neked va'laszoljak, hagy reaga'ljak arra is, amit Fencsik drusza'mnak
i'rta'l a ko~zgazda'szok szerepe'ro"l.

Oda'ig a dolog vila'gos, hogy azt nem tudja a ko~zgazdasa'gtan megtani'tani
valakinek, hogy tala'lja meg (ki) azt a va'llalkoza'st, amihez olyan tehetse'ge
van, hogy biztos a siker. Ha valamit, akkor e'pp azt tani'tja, hogy a
gazdasa'gban nincs biztos siker. Ez intuicio', fanta'zia, szerencse e's persze
pe'nz dolga. De. Azt aze'rt ele'g jo'l tudjuk, miket nem ce'lszeru" csina'lni.
Aze'rt mi technikusok e's me'rno~ko~k hada't ke'pezzu~k (akiket ko~nyvelo"knek,
marketingeseknek, meg sza'mviteli, pe'nzu~gyi elemzo"knek, portfolio-managerek-
nek, e's hasonlo'knak hi'vnak), akik megtanulja'k azt, hogyan me'rheto" fel egy
u~zlet kocka'zata, hogyan a'llapi'thato' meg, mik azok a ko~ltse'gte'nyezo"k, 
amiket szigoru'an elleno"rizni kell, mert elszaladhatnak, hogy lehet
ku~lo~nbo~zo" esetekben a legolcso'bb pe'nzhez jutni, vagy mit e'rdemes
csina'lni a tulzott likvidita'ssal, hogyan cso~kkentheto" a ku~lkereskedelem
a'rfolyamkocka'zata, stb. Vagyis arro'l aze'rt tudunk valamit, hogyan 
mu"ko~dtetheto" egy u~zlet u'gy, hogy legala'bb olyan versenyke'pes maradjon, 
mint ba'rki ma's. Ez keve'sbe' la'tva'nyos, mint az esti talk-show duma'ja, de
ta'rsadalmi hata'sa e'rze'sem szerint sokkal nagyobb. Egy 30 e'vvel ezelo"tt
e'lt broker ma becso~ppenne a to"zsde're, nem csak aze'rt kopna fel, mert nem
igazodik el sok sza'mi'to'ge'p ko~zt, hanem aze'rt, mert azo'ta forradalmian
megva'ltozott a kocka'zat e'rte'kele'se'nek, kezele'se'nek mo'dszertana.
(Szoros o~sszefu~gge'sben a sza'mi'ta'stechnikai forradalommal.)

Mint ahogy aze'rt a ta'rsadalom-politika'ban is vannak va'ltoza'sok. Ma nem egy
orsza'gban megko~zeli'ti a munkane'lku~liek ara'nya a 30-as e'vek eleje't,
ku~lo~no~sen, ha az akkori statisztikai defini'cio'k alapja'n dolgozunk.
Ez akkor teljes ta'rsadalmi e's gazdasa'gi cso"do~t jelentett. Ma a gazdag
orsza'gokban egy kellemetlen, de aze'rt nem tu'l ve'szes recesszio't.
Megtanulta a gazdasa'gpolitika, hogy cso~kkentheto" a gazdasa'gi va'lsa'g
okozta ka'r. Ennek persze a'ra van to~bb szinten is, e's ez ta'rsadalmi
do~nte's ke'rde'se, hajlando'ak-e a polga'rok fizetni ezt az a'rat. De a
fejlett orsza'gok jelenlegi viszonylagos stabilita'sa nem kis re'szben a
jo'le'ti a'llam le'te'nek ko~szo~nheto". Aminek a technika'ja't re'szben persze
szinte'n ko~zgazda'szok tala'lta'k ki.

Ko"ro~si Ga'bor