Kedves Hangosok!

	Itt az ideje, hogy a passzivitasbol egy kicsit kitorjek es billentyut ragadjak
, amelyre Gollner Karoly hangositassal kapcsolatos kerdese kesztet. En orulnek,
 ha egy kicsit ilyen iranyban is fejlodne a HANG. 

	Regebben adaz vita folyt arrol, mi is ennek az egesznek a lenyege. Az egyik ve
lemeny szerint a cel a minel tokeletesebb hangvisszaadas. En tisztelem es ertek
elem ezt a torekvest, azonban szerintem a rogzitett zene hallgatasa es foleg a 
hangositas altal sokkal nagyobb elmeny erheto el, mintha csak akusztikus produk
ciot hallgatnank. Peldaul tobbszor hallottam a Kalakat akusztikusan teremben es
 sokszor hangositva a Diosgyori varban. Amikor jol sikerult a hangositas, az sz
amomra sokkal nagyobb elmeny volt. Joval nagyobb ter, effektezes, nagyobb dinam
ika. Egy masik meghatarozo elmenyem jonehany eve az Old-Boys uj JBL cajgjanak a
 belovese kozben tortent. Betettek valamilyen zenet, jott a cintanyer meg a tob
bi hallkabb hangszer aztan jott a labdob es mi beszakadtunk a szekekbe. Most jo
n a kritika, hogy az embernek megfajdul a fule. Tevedes, ha jo a hangositas, ne
m. Egyszeruen az energiat lehet erezni, de peldaul az enekes mintha csak beszel
ne hozzank. Amikor egy alulmeretezett cuccot tulhajtanak az viszont nagyon ross
z. Attol tenyleg megfajdul az ember fule, bar sokan olyankor elegedettek, hogy 
igen ez hangero. Ilyenkor vagyok szomoru. Egy masik pelda amikor a hangositas a
dhat valami pluszt, vagy legalabbis mast, az a nemely radion musort vezetok ext
ra basszussal felszerelt es erosen "kompresszorozott" hangja.

	Most pedig nehany sort szeretnek irni Gollner Karolynak, talan masok sem veszi
k zokon. A klasszikus elrendezes szerint a hangfaltornyokat elhelyezik a szinpa
d ket szelen, mogottuk a vegfokok, a monitorladak a zeneszek fele a szinpadon e
s szemben jo messze es lehetoleg kozepen a keveropult es az effekt rack. A szin
padon a hangszerek es a mikrofonok az un. stage box-ba csatlakoznak, amelybol a
 csoportkabelen (ahany jel, annyiszor egy arnyekolt belul keteres vezetek) kere
sztul jutnak a "hangok" a keverobe. A nagy tavolsag miatt muszaly szimmetrikus 
rendszert hasznalni, azaz a mikrofonkabel kulso arnyekolasa foldelt es a belso 
ket er vezeti a jelet.  En eskuszom a Shure mikrofonokra, mivel szamos mikrofon
om jol viseli ha az allvany a mikrofonnal a foldre borul, vagy ha parittyaznak 
vele peldaul. Az SM 58 meg mindig a kiraly, ha dogos enekhang kell. A Beta mar 
kicsit kifinomultabb. Dobra az SM 57 -es kituno. Van a Sennheisernek egy uj es 
gazdasagos (Evolution) mikrofon csaladja amely a reklamokbol megitelve igen jon
ak tunik. A hangszerek kozul az akusztikusokat mikrofonnal, vagy ha van pick-up
-juk akkor azzal DI-boxon (illeszto trafo) keresztul lehet hangositani. Billent
yuket siman vonalbol. Zongora eseten ket mikrofont szoktam szivacsra beletenni,
 majd racsukom a tetejet. Foleg kisebb teremben igy tudtam a legjobban a gerjed
est megelozni. A gitarok eseten vonal vagy mikrofon. Ha torzito is van csak ugy
, hogy a gitar alaperosito ele mikrofont teszek. Bogot kenyelmesebb vonalbol, f
oleg ha jo az alaperosito es annak vonalkimenete.
	Szoval a csoportkabelen az osszes jel elmegy a keveropult egy-egy csatornajara
. Itt osszekeverjuk, effektezunk, dinamikat szabalyozunk es az osszekevert mast
er jelet es a szinpadi monitorok jeleit vagy egy masik kabelen, vagy ugyanazon 
a csoportkabelen visszakuldjuk a hangfalak moge az erositokhoz a hangvaltohoz, 
vagy processzorhoz. Szerintem ilyen kozepkategorias meretben (2 - 10 kW) a komp
aktladak es szubbassz rendszer igen praktikus. Jo hogyha limiter is van a hangv
altoban, foleg ha DJ-k is hasznaljak esetleg a cuccot.

	A nyaron volt szerencsem lefigyelni a Multimedia 48 kW-os motyojat. Ilyen mere
tben a monitort mar kulon keverik, azaz a stage-boxban minden csatornat egy tra
foval kette osztanak. Egyik a front- a masik a monitorkeverobe. A monitorkevero
bol akar minden zenesz fele egy ut megy sajat erositokkel es ladakkal kulon ker
es szerint keverve. Meg egy erdekesseg. Az O cajgjuk 5 utas. A frontkevero mell
ett van ket processzor. A szubbassznak mar a processzora is kulon van. A ket ol
dal igy ot - ot utra van bontva. A 10 jel egy kulon babelen megy vissza a szinp
adra. Eleg hosszan allitgattak hogy a kulonbozo utak milyen frekitartomanyban e
s milyen szurovel dolgozzanak. A monitorokon jol lehetett latni a frekimeneteke
t.

Na ennyi, remelem nem volt tul faraszto.
Sziasztok!

Faitli Jozsef, a: Elwood

Elveszett az eredeti problema a regi jo 'Analog vs. digitalis' vitaban. Az
ugyanis arrol szolt, hogy szamit-e
valamit digitalis atvitel eseten az atvivo kozeg. Nem szamithat, mert akkor
a digitalis technika alpvetoen nem mukodhetne.
Igen, problemat jelenthet a digitalis jel 'ertelmezesenel' az atvivo kozeg
altal generalt hiba bizonyos esetekben - vannak
ellenorzo algoritmusok, korlatok. De ha az atvitel sikeres, akkor a
digitalis informaciot atvivo kozeg nem befolyasolja
az atvitt informaciot - hiszen nem mukodhetnenek a szamitogepek (meg semmi,
ami digitalis informacioval dolgozik), mint
azt mondotta valaki (bocs, lusta vagyok utanakeresni ki volt az :-( ). Hogy
a kuldo es vevo oldalon mit csinalnak
az ADC/DAC parosok, az mar nem az atvivo kozeg hibaja! 
Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjuk, hogy az atvivo kozeg nincs hatassal
az atvitt audio anyagra - termeszetesen 
hibatlan atvitel eseten! Minden hiba ezen kivul rakodik ra az atvitt analog
informaciora.

Baksay Jozsef

Tisztelt Hangosok!

Hajdu Csaba irta:

> Dehogynem adat. Legfeljebb valamilyen hibaval lett konvertalva. Utana
> rairhatjuk CD-re, tehetjuk ide, oda, nem erdekes semmi, csak a bitek. Az
> mar csak az utolso fazisban szamit, hogy a D/A konverter ezeket a biteket
> milyen orajellel dolgozza fel. Ez elott egyszeru statikus adatsorral van
> dolgunk.
>
Ez pontosan igy is van !   De ha digitalisan kodolt hangokrol van szo van
egy
kis muszaki fricska. Ha eljatszuk azt, hogy ezt a digitalis jelsorozatot egy
vezetekszakasszal visszuk at egyik pontbol a masikba es a szakasz kabeleit
kulonbozo felepitesuekre cserelgetjuk annyifele hangzasi jelleget kapunk,
amennyi a probadarabok szama volt. Termeszetesen ugyelve arra, hogy ne
legyen adatvesztes. El lehet kepzelni ezutan, hogy egy millioszor
bonyolultabb IC mit muvel a hanggal.
>
> =======================================================
> Felado :  [United States]
> Temakor: csoves hangvalto ( 118 sor )
> Idopont: Wed Dec  9 10:26:18 EST 1998 HANG #278
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 > Nemreg Bese Attila irta magan-emilben, hogy a hangvaltot sajnos senki
>sem tudja rendesen megcsinalni, mert nincs ra megfelelo meroeszkoz.
>
Nem csak ez a baj hanem az elmeleti kozelitese sincs rendesen tisztazva.
A problema nagysagrendje miatt a ket legutolso Sztereo ujsagban irtam
cikket.
> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: cd-mod, GX fej ( 28 sor )
> Idopont: Wed Dec  9 08:54:45 EST 1998 HANG #278
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> A hangfalkabelnel, - ha jol ertem - legfeljebb 0,9-es tomor drotokbok
> kell allni?  A sodrott nem jo?
Az egy mas mellett futo es osszeero sok er egy tucatnyi hiba forrasa, am
ezek nem kozvetlenul hatnak a merheto jelatvitelre. A vezeto anyag
mikrostrukturajanak hatasait egy-ket kozhelytol eltekintve alig ismerik a
hangfrekvencias kabelek tervezoi. Az is igaz, hogy a tomor szigetelt erekbol
allo kabelek merevek es kenyelmetlenek. De a hangjuk mindezert karpotol.

Üdvözlettel Bese Attila

Olvastam egy cikket Kondo-san aktiv rendszererol, legkozelebb pontosan
megmondom mi volt benne, az mindenesetre biztos, hogy visitva visszatert
az egyszeru klasszikus passziv valtos ongakus rendszerehez.
Az egyszeruseg szinte mindig a legjobb ut, ez mar szinte alapigazsagnak
tekintheto.
Lehetetlen tobb teljesen egyforma erositot kesziteni, hogy az egyes
hangszorobol jovo hang teljesen koherensen osszealljon. Izmos, dinamikus
hangot lehet vele csinalni, de finom 'csoves' hangzast nem.
A legcelszerubbnek csoves erositohoz a linearfazisu keresztvaltot tartom,
ami azt jelenti, hogy a keresztvaltot nem elsosorban a linearis
frekvenciaatvitelre tervezik, hanem az a cel, hogy az atmenetkor a mely
es a magas hangszoro kozott ne legyen fazisszakadas. 
Ez altalaban rondabb impedanciamenettel jar, viszont a csoves gepek erre
altalaban immunisak, leven hogy kozel aramgeneratoros a kimenetuk.

Bese Attilahoz:
A multkor kifejtetted, hogy a toroid kimenotrafot tartod a legjobbnak.
Viszont toroidmag nem letezik legreses.
Biztos vagy abban, hogy amit nyersz a toroid kimenovel, azt nem veszited
el ott, hogy kenytelen vagy push-pull erositot csinalni?

 Udvozlettel: 
             Jurecz Laszlo
_________________________________________
 
 JURECZ, Laszlo         Miskolc, Hungary
      
 http://swvi.szkp.uni-miskolc.hu/~qgejlm
_________________________________________

Hello Hix,

szerda, 9 december 1998, -kor írt üzenet:
HH> Tudtok e jo modszert arra, hogy a meglevo ID pont egy
HH> kb huszadmasodperces (freamnyi) idovel hamarabb
HH> kezdodjon ? Lenyeg, hogy nem akarom kitorles utan

Nekem DTC790-es DAT van. Reszlet a gepkonyvbol:
A start-kod poziciojanak utolagos modositasa

1. Lejatszas kozben a modositani kivant start-kodnal nyomja meg a
'START ID WRITE' gombot.
A keszulek visszacseveli a szalagot a start-kod elejere es lejatsza a
3 masodperces reszletet.

2. Lejatszas kozben nyomja meg a 'START ID REHEARSAL' gombot. Ekkor
megjelenik a 'REHRSL' felirat, es a 'START ID' kijelzes villogni kezd,
majd a keszulek a start-kodelhelyezesi pontjatol szamitott 3mp-es
részletet fogja tobbszor ismetelni. (probalejatszas). A keszulek
8-szor jatsza le az adott reszletet, es a kijelzona 'REHRSL' jelzestol
jobbra lathato a hatralevo probalejatszasok szama. 8 lejatszas utan a
deck automatikusan leall.

3. Ha szükseges, a '<<' vagy '>>' gombbal lehet az ismetelt reszlet
kezdopontjat pontosabban beallitani. Az ismetelt reszlet kezdopontja a
'<<' vagy '>>' gomb minden egyes megnyomasanal 0.3mp-cel mozdul el
elore vagy hatra. A kezdopont maximum 2(LP-n 4) masodperccel tolhato
el mindket iranyban.
A kijelzon a 'START ID REHEARSAL' gomb megnyomasatol szamitott
idoeltolodas erteke lathato.

4. Nyomja meg a write gombot. A kijelzon nehany masodpercre megjelenik
az 'ID WRITE' jelzes es a keszulek az adott pozicioban felirja a start
kodot.

Pa:Magic

Sziasztok !
> En is ugy gondolom, hogy a Litze huzal nem sokat er a skin hatas
> csokkentese szempontjabol, annak ellenere, hogy eleg kitartoan
> hasznaltak hosszu idon keresztul a radiokban.
Az audio-ban valo hasznalatarol nem sokat tudok,de a radioban ha a
rezgokoroket Litze huzalbol csinaljak
a tekercs josagi tenyezoje 4x5 szor nagyobb lessz.Hosszu idon
keresztul a radiogyartas volt a hobym
(most az ido es penz miatt nem),de a Litze drotbol keszitett
tekercsekkel felszerelt radio ugyanolyan kapcsolas mellett
sokkal jobb szelektivitassal es erzekenyseggel birtak.Ezen a
teruleten hasznalt Litze huzal
szigetelese lak+selyem.Kivulrol ugy nez ki mint a cerna.Lasd a
feritrudakon levo tekercseket.
Ezt a hatranyt 2-3 tranzisztor hozzaadasaval szoktak "behozni".
Mivel most nagyon olcsok az aktiv elemek(IC,tranzisztor) az
igenytelen cegek igy dolgoznak.Az is igaz hogy a 
radiozas kezdet felcsuszni az URH savra a kozep-rovidhullam rovasara.
> Amit Viletel Pista csinal, az velemenyem szerint egeszen mas, o
ugyanis
> osszefonja a ket "irany" szalait egymassal es ez mar nem a Litze
huzal.
> Itt nem egy vezeto sok szalanak osszefonasarol van szo, hanem egy
vezeto
> parrol azaz hullamvezetorol, amely ket ellentetes polaritasu
vezetobol
> all es ha az ellentetes polaritasu szalakat helyezzuk egymas melle
akkor
> a ket szal kozott lesz tererosseg es a belso szalak is csokkentik a
skin
> hatast.
Szerintem valoszinu hogy ez helyes gondolatirany,hiszen a
szamitogephalozatnal hasznalt kabel is csavart erpar.
Ha nem parokkent hasznalom oket(Tx,Rx)nincs kapcsolat meg 10 MHz-en
sem nem hogy 100MHz-en.
Sokaig nem is ertettem a radiocentrikus fejjemmel miert is van
kommunikacio a halozaton,hiszen 100MHz
100m kabelen a kabelkapacitas miatt nem johet letre.A dilema
feloldasa a csavart erpar. 
Tisztelet :
 Zoli
Motto :  A legszebb e'lme'ny,amiben re'szunk lehet, a rejte'ly.
(Einstein)

>Nem egeszen ide tartozo dolog a szamitastechnikarol: A digitalis
>szamitogepek bizonyos szempontbol elvileg sokal primitivebbek mint az
analog
>szamologepek, megis a digitalis szamitogepek lettek az uralkodoak. Egy
>kerdes -szerinted melyik alkalmasabb modszer az idoben folytonos vagy az
>idoben diszkret jelfeldolgozas az audio teruleten?

Bar a kerdes nem nekem szol,
analog mindenkep "termeszetesebb", egy lemezjatszo kenyelmesen atvisz 20Khz
felett, meg egy hangszoro is, (nem a 3 dB ponton belul, de van azert meg ott
jel), viszont a digitalis 22050 Hz felett semmit, ha ott van jel az _hiba_.
Viszont teny, bar kevesen halljak mar a 18 Khz-et is, majd mindenki
eszreveszi, ha a zenebol az e feletti osszetevoket elvesszuk.

>Ha mar mindenkepp digitalis
>kell, nekem azert szimpatikus pl a DSD, mert a leheto legegyszerubb, es a
>legkevesebb szures kell hozza (es _analog_ szuro!).

Ha mar egyszer digitalis, akkor kokemeny szuru kell az aliasing
eltuntetesehez, ezert alkalmaznak tulmintavetelezest (ami egy szuro ismet
;-))), hogy ezt az analog szurot minnel tavolabb lehessen tenni a jeltol. Ha
mar analog szurokben gondolkozunk es tobb mint elsofogu az mar fazist
torzit, ellenben digitalisan meg lehet oldani a linealis szurest (FIR
szurok).

>Meg egy: a hang NEM ADAT, a jelenlegi digitalis technika mellett. Meg
>nem tudjuk a hangot kello pontossaggal binaris adatfolyamma konvertalni.

a hang az A/D es D/A kozott igenis adat, a digitalis szoroben _nincs_
idofuggo parameter, az egesz szuro, csak konstansok, szorzas es osszeadas,
az egesz dolog eldol a mintavetelezesnel, ami olyan amilyen, a masodik
mondattal egyetertek.

Ciao

:  [Hungary]

irta (nekem...)

> Ez az omlenges enyhenszolva az elvtelen reklam kategoriajaba tartozik.

(Ha valaki nincs kepben: Viletel Pista kabeleirol van szo.)

Engedj meg egy regi viccet:

Arisztid:
- Asszonyom, on egy budos !
A holgy valasza:
- Nana, a "budos" egy kicsit eros volt...

Vagyis igazad van, a beszamolom (bocs: omlengesem) valoban
reklam IS volt. De  tessek  mondani,  miert  baj a jot es  olcsot 
reklamozni, foleg akkor, ha nekem semmi erdekem nem fuzodik
hozza? Pontosabban: annyi erdekem fuzodik hozza, hogy a
tobbi, hozzam hasonloan kispenzu zene-hifi-megszallottnak olyan
lehetoseget ajanlok,  ami  megkimelheti oket  _is_ a  hozzanemerto,
tipus-erdekelt (lsd:  _elvtelen_ ) kereskedok gagyijatol, vagy 
a hasonlo minosegu, de pofatlanul draga cuccaitol.

Egyebkent, ha figyelmes voltal, olvashattad: az omlengesen tul
ott volt a figyelmeztetes is: senki se varja, hogy a Technicsebol,
Sonyjabol Meridian lesz, tovabba: a hangfalkabel nem minden
hangfalnal hoz javulast.

Ha mindez  elvtelenseg, akkor vallalom.

Udv neked es mindenkinek:

Zozo

Sziasztok hangosok!

Rovid toprenges es Fodorz dicshimnuszai utan ugy dontottem alavetem magam 
(vagyis a Technics-emet) Viletel Pista orajel generator cserejenek. 
Elozetes egyeztetes utan hetfon (dec 7) meg is tortent a dolog, mintegy 
ket orat toltottem nala, a reszleteket talan majd egyszer megirom, a 
lenyeg, hogy a mutet sikerult, a beteg felebredt...
Az uj clock melle bekerult a specialis halozati kabel is (biztos ami biztos).

Alapvetoen ket teruleten tortent DRASZTIKUS minosegi valtozas.
(a cd - mint azt mar tobbszor irtam - egy Technics slpg480a, ami 35000 
volt egy evvel ezelott, most az utodja (slpg490 amin van fejhallgato, es 
digitalis kimenet) ugyanennyi)

- a kozeptartomany ami eddig nyers, harsany, tolakodo volt, selymesse, 
  nyiltta valt. Ezelott nagyobb hangeronel mindig kenyszert ereztem, hogy 
  lentebb vegyem a hangerot, mert egyszeruen bantotta a fulem. Ez az erzes
  egyszeruen eltunt. SOKKAL halgathatobba, kevesbe farasztova valt a hang. 
  Sok egyeb mellett a hegedu, ill. elektromos gitar hangja precizebb, 
  elethubb lett.

- a melyek eddig szetfolytak, hangsulytalanok, dinamikatlanok voltak, 
  most megfogottak, teltebbek lettek. Gyorsabb a felfutas, lecsenges, de 
  ha tovabb kell tartani, akkor sem kezd el brummogni. Jelentos javulas 
  tapasztalhato igy a pengetos hangszerek (gitar, basszusgitar), illetve 
  a dobok eseteben.

Ezek a parameterek, egyertelmuen negativbol pozitivba mentek at, mar ami 
az altalaban hasznalatos jelzoket illeti.

Ezenkivul a tovabbi valtozasokat tapasztaltam, kisebb-nagyobb mertekben:

- a ter precizebb, melyebb lett. Az enekes most nem dulongel jobbra-balra 
  fel meteres amplitudoval, hanem egy helyben all (es nem gugol vagy ul
  mint regen)

- meghallottam nehany (nem sok) uj reszletet, zorejeket

- nehany hangszer hatrebb kerult es egyuttal halkabb is lett (ez elsore 
  szokatlan, de meg lehet szokni, es valoszinuleg igy korrektebb is)

- negativ hatast nem tapasztaltam :))

Hat ugy ennyi, bizton allithatom, hogy nagyon megerte megcsinalni, 
kategoriakkal jobb lett a lejatszo. Az arral kapcsolatban - mivel 
nyilvanosan meg nem hangzott el - Istvannal erdeklodjetek. A halozati 
kabel termeszetesen plusz koltseg, nem kotelezo, de MINTHA egy 
hangyanyival kisebb lenne az amugy sem tul nagy torzitas (halkabb).

Szerintem minden olcsobb lejatszon javitana, technics-eken kulonosen, ott 
meg a dragabbaknal is eleg nagy a jitter, viszont kellemesen zenelnek.

VisszHANGzasra!

Kalman Tamas )

Szervusztok tisztelt audiofilek!

A kovetkezo porblemam lenne:
Szeretnek venni egy fejhallgatot az ocsemnek karacsonyra, meghozza zart
rendszerut, kb. 15 es 30 ezer forint kozott. Nincsenek nagy igenyei, de
azert en szeretnek minel jobbat, amit meg ti is elviselnetek. En (meg)
nem bizom elegge a sajat fulemben, ugyhogy halas koszonettel vennek
minden javaslatot.
Udv!

&rew

----------
Feladó: Gruiz Marton >
Címzett: 
Tárgy: reagalas
Dátum: 1998. december 8. 23:26

Kedves HANGosok!

Viletel Istvannak:
> ^Egy "normal" cd jatszonak 200-500 ps a jittere. Csinaltak
> egy kontrol merest ilyenre is, vagy ezt csak az irodalombol
> szedted?
> Az azonos meressel vegzett eredmenyeket lenne erdemes
> osszehasonlitani.^
> 
> Nem csinaltam,ez utobbit az irodalombol szedtem (lc audio).
> Abban az idoben orultem,hogy egyaltalan hajlando volt valaki
> velem es a "kutyulmenyemmel" szobaallni a KFKI-ban.
> Odaadtam es nehany nap mulva szoltak,hogy itt van es ennyit
> mertek.
 
Nem ketelkedek a modifikaciodban, sot magam is tervezem, hogy kiprobalom,
de erdemes lenne azonos modszerrel merve osszehasonlitani elotte es utana.
Igy lenne valami hozzavetoleges fogalmunk a merheto javulasrol is. 
Lehet hogy azzal a KFKI-s modszerrel a cd jatszokra, (mondjuk) 50 ps adodna.
 
> ^A 273.-ik Hang-ban irtam a Skin-effektusrol. Mi a velemenyed
> az ott
> leirtakrol?^
> 
> Teljesen igazad van.Azert kinlod(om)tam en az altalam fonasi
> strukturanak nevezett elrendezessel.Idokozben az Audioquestnel
> lattam,hogy ok hogy csinaljak(HyperLitz).Vegul is egy szigetelo
> cso kore rendezik a vezetekeket.Erzem,ha tavolabra tudnam a

Az Audio Note is buszkelkedik a litze szerkezetevel. Ott nem csokkenhet
jelentosen a Skin-effektus, mert a filmszeruen szigetelt szalak ugyanugy 
szorosan egymas mellett maradnak. Lehet, hogy ez is okoz javulast, de 
nem tudom miert. Miert?

> Ki kellene szamolni.En lusta vagyok,de Te fizikus,ha jol tudom!

En meg plane lusta vagyok!
Komolyra forditva a szot, nem vagyok benne a temaban, masreszt egy ebben 
jartas villamosmernok nyilvan ezer "favago", trukkos modszert ismer(het)
 ezeknek a kiszamitasara. 

Multkor irtal a mikrohullamok es a hanghullamok hosszanak hasonlosagarol.
Mivel a mikrohullamok tobb szaz Mhz -esek, nyilvan a hangnak a levegoben 
levo hullamhosszarol beszeltel, nem pedig a hangfrekvencias analog jelrol.
 Ennek mi koze a kabelhez?

A kabeleidet egyedileg illeszted az adott hangfalhoz, vagy vannak bizonyos
tipusok, amelyeket "sorozatban" gyartasz?
Milyen vezeteket hasznalsz? Honnan szerzed be?
Mission 761i-t ismered? Ez megfeleloen tervezett a kabeledhez?
Bocs a sok kerdesert.

Valaki irja korul nekem, hogy a "csoportfutasi ido" milyen jelenseget takar, 
ezt a kifejezest nem ismerem, ezert nem tudom azonositani. 
Nyilvan nem a csoportsebesseget.

Kicsit kezd a lista technikaiva valni, irogasson valaki egyeb kapcsolodo
 teruletekrol is. Csak batran!

Udv, Gruiz Marton.



 


----------

> 
> =======================================================
> Felado : Hajdu Csaba
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> > Meg egy: a hang NEM ADAT, a jelenlegi digitalis technika mellett. Meg
> > nem tudjuk a hangot kello pontossaggal binaris adatfolyamma konvertalni.
> 
> Dehogynem adat. Legfeljebb valamilyen hibaval lett konvertalva. Utana
> rairhatjuk CD-re, tehetjuk ide, oda, nem erdekes semmi, csak a bitek. Az
> mar csak az utolso fazisban szamit, hogy a D/A konverter ezeket a biteket
> milyen orajellel dolgozza fel. Ez elott egyszeru statikus adatsorral van
> dolgunk. 

IMHO az az adat, amit a konvertalas utan kapunk, mar nem azonos
informacioerteku az eredeti hanggal. Mas szoval, a _hang_ mint
fizikai-biologiai-pszichikai jelenseg nem azonos az ot reprezentalni
kivano adatfolyammal. 
Ha szamokat, aranyokat, veges sorban kifejtheto fuggvenyekkel modellezheto
jelensegeket kodolunk binaris formaban, nem vesz el informacio, ez esetben
a szam, arany, stb informacioerteke ekvivalens a binaris kodeval.

A legnagyobb baj szerintem az idozites problemaja. Az idokesesek terjedese
az adatfeldolgozasban nem kritikus, a hangfeldolgozasban viszont igen.

En az ellen a marketingfelfogas ellen berzenkedem, ami szerint a digitalis
technika tokeletesen visszaad(hat)ja a hangot. Ez egy helytelen
kiterjesztese a szamitogepes adatfeldolgozas par evtizedes
tapasztalatanak.
Digitalisan meg elvben sem lehet tokeletesen visszaadni a hangot vagy a
zenet, mert az nem irhato le veges sorban/algoritmussal. Igaz, hogy
alkalmazhatunk veges approximaciot, ezzel viszont ME'G az a baj, hogy nem
sikerult a hibakat az emberi erzekeles hatarai ala szoritani.
Ezzel szemben az analog hangvisszaadasnak nagyobb eselye van hogy a
"pszicho-akusztikai" ertelemben vett zenebol tobbet visszaadjon. Teny,
hogy nem pontos, de inkabb interpretalja a zenet mintsem ledaralja.
Valamilyen okbol kifolyolag kellemesebb a fulnek.
Meg mindig ugy tartom, hogy a szalagos magnoknak van a legjobb hangjuk, es
ezt sajnos a 24/96 PCM sem tudta megvaltoztatni. 
Meg varni kell egy-ket formatumot, amig elfogadhatova valik a digitalis
hangrogzites (DSD-t nem hallottam, de nagyon szimpatikus az elv; hatha...)


Sala idezte a Qsound reklamot
> stereo, optimum Qsoud imaging is best in the center, but no matter where you

Qsound... Nem valami egyszeru visszhangositas az egesz? Ezert kell talan
kozepen hallgatni...

> 
> Hat ennyi. Es hallhatoan jobb a tererzet. A dobok kefejezetten jól szólnak.

Kivancsi vagyok mit szolna ehhez Kovary Peti :-))

Udv,
Zoli

Sziasztok!

Van egy uj (?) temam. Tudom, hogy mindenki szerint szebben szolnak a
csoves ketyerek. De miert? Most egy "A" osztalyu erolkodon dolgozgatom a
szabadidomben. Lehetosegem volt itt a TEI-en mericskelni egy kicsit.
A meresek alapja a Radiotechnika 98-as evkonyve volt. A lenyeg: Ha hajtjuk
az erolkodot, akkor sose sinusos a jel, hanem kozel zaj. Namost a regen
ismert tetel szerint felharmonikusok es intermodulacios termekek
keletkeznek. Itt van a kutya elasva, miert nem lehet egy szint ala
csokkenteni? Az RT cikk a termikus torzitasra fogja ra. Igaz, korrektul
megjegyzi, hogy ez csak _egy_ szempont a sokbol. Tehat
homersekletvaltozasnal a tranzisztorok nyitofeszultseg igenye
2mV/Celsius-sal megvaltozik, ami egy virtualis vezerleskent jelentkezik.
Modositottam az o peldaja alapjan a merest es azt tapasztaltam, hogy igaza
van! 3 jel kerult a bemenetre 1kHz, 400Hz szinusz es egy 10Hz-es furesz.
Az eredmenyt elszomoritonak talaltam. Tehat egy beutes eseten, a torzitas
esetlegesen no, csokken ahogy eppen gondolja. Ha bvalakit erdekel es
velemenye van a dologrol, akkor szivesen latnam a valaszokat.

Mas. A digitalis jelrol. Szerintem ez egy statikus adat, mert hat akar
cd-n vagy vincsin is tarolhatom. A problemak az oda-vissza konverzioval
vannak, mert kozte csak nagyon durva esetben modosul annyira a jel, hogy
ne lehessen ujraidoziteni...
Sziasztok

Istvan