Szeretnek a kesobbiekben kornyezetvedelemmel, illetve a rokon szakmakkal
foglalkozni. Tudna vki segiteni, hogy levelezo, tavoktato formaban hol
tanulhat
nek
ilyesmit?
Elore iskoszonettel:
Bogi
??????????????????????????
( :                 : )
??????????????????????????

vds es tobbiek!
"Szomoru, hogy ilyen lassan indul be ez az 'Energy Engineer'
kepzes a BME-n. Lehet, hogy mire az elso evfolyam vegez mar
csak 'Renewable Energy Engineer'-re lesz szukseg. :-)"
Ebben az ugyben en is szomoru vagyok, mert mar xx (ketjegyu szam)
eve hajtogatom, hogy az energetikus nem villamos, nem gepesz es nem
mas mernok, hanem energetikus. Amikor 94-ben elindult az
akkreditacios folyamat, meg optimistabb voltam. Ma mar nem.
Egyebkent az Energy is renewable or the engineer?
"Bar talan a gazunk eleg lesz meg addig, azt mondjak, azzal
nem allunk rosszul."
Valoban, gaz az van kis hazankban, csak nem annyi es nem u'gy. Ma mar
a gazfelhasznalasunknak is kozel fele import. Oroszorszagbol,
Ukrajnan keresztul. Persze, hallottam mar az Ausztriaval osszekoto
gazvezetekrol, de az is Oroszorszagbol jon, csak Szlovakian keresztul.

" A nap keves, a szel esetleges, pedig
abbol mar egesz gazdasagosan lehetne energiat fejleszteni.
Tenyleg, tudtok valahol egy mukodo szeleromuvet ?"
Tudok, tobbet is. Pl. Skociaban, Daniaban, Spanyolorszagban ...
Szoval ahol az ocean felol evi atlagban 5-7 m/s sebessegu szel jon.
Magyarorszagon is tudok, egy ismerosom telken, akinek igy ingyen
villamosenergiaja van, mert a belefeccolt xxxx munkaorat, az autoban
mar nem hasznalhato akkut, a munkahelyen talalt villamos
alkatreszeket stb. nem szamolja. Es evi nehany orat mukodik is.
(nalunk 3 m/s az evi atlagos szelsebesseg, az o speci szelkereke
3...4 m/s kozott mar elindul, a kereskedelmi tipusok 4...7 m/s-nal)
"Meg talan a thermalviz johetne szoba, abbol is szerencses az
orszag."
Igaz, szoba johet. Csak egy rosszindulatu ember (nevezzuk Carnot-nak)
azt mondta, hogy idealis esetben sem lehet jobb a hatasfok, mint
1-T2/T1. A mi 70-80 fokos termalvizeink reumara jok, villamosenergia-
termelesre nem javallanam. A sotartalmat meg nem is emlitettem.
Kicsi pesszimista a kep? Lehet, de a helyzet sem jobb. De megoldhato.
Azokrol a csunya gigantoman dolgokrol meg nem ejtettunk szot mint pl.
lignit, nuklearis energia, viz (jaj, csak Vhargha Janos ne
figyeljen!), amik a vilag energiatermelesenek zomet adjak. Lehet,
hogy mi okosabbak vagyunk mint a vilag tobbi resze, csak tartsuk
titokban, mert az nem eurokonform.
(e legutobbi pikirt megjegyzes annak szol, hogy tegnap fejeztem be
egy munkat, aminek celja a magyar es EU levegotisztasagvedelmi
eloirasok osszehasonlitasa volt. persze, hogy a mienk sokkal jobb,
koherensebb, logikusabb, de nem baj, majd atveszuk a nemeteket - a
szovjeteket mar nem lehet -, amit ma EU eloirasnak hivnak.)
Mas.  megjegyzese:
"jobban figyelni kell a gatakra. "
Ne felejtsuk el, hogy a vizugyes lobby evek ota az orszag erdekei
elleni harccal van elfoglalva es ezt avval sem sikerult egeszen
megakadalyozni, hogy alig adtunk nekik penzt.
"Mas: Kornyezetvedelmi mernok ugy is lehet valaki, hogy elobb a
kornyezetvedelem altalanossagait tanulja meg, majd specializalodik."
Ez igaz, csak ki ad addig fizetest annak, aki majdnem mindenrol tud
majdnem semmit? Ezt a luxust csak egy parlamenti kepviselo engedheti
meg maganak.
"Csak remenykedek, hogy valaki valaszol :-)"
Na vegre egy igeny, amit ki tudok elegiteni.
Ha morgos es pesszimista hangulatot arasztottam, tudjatok be annak,
hogy reggel van es faj a torkom.
Udvozlettel
Gacs Ivan

> POOR COUNTRIES MAKE PITCH FOR GLOBAL WARMING AID
>
> By Jason Webb
> BUENOS AIRES - Proposals made by a group of developing countries at U.N.
> climate talks on how rich nations could help pay to slow global warming
> were called "extremely useful" by European Union officials on Saturday.
> The Group of 77 countries and China made their proposals for the "clean
> development mechanism" (CDM) that would boost developing countries'
> economies and cut the cost of meeting pollution targets agreed by rich
> nations at the historic Kyoto meeting in Japan last year, the officials
> said.
> "This group has now spelled out in clear and operational terms how they
> see their role in the CDM and in the other flexibility mechanisms, and
> that has been extremely useful," E.U. negotiator Jos Delbeke told a news
> conference at the Nov. 2-13 talks in Buenos Aires.
> "One of the basic expectations is that the CDM has to contribute to
> sustainable development," he added.
> Scientists believe rising levels of heat-trapping greenhouse gases like
> carbon dioxide (CO2) in the atmosphere are making the earth warmer.
Unless
> countries burn less fossil fuels they fear temperatures will rise by
1-3.5
> degrees Celsius in the next century and violent weather like Hurricane
> Mitch that killed more than 10,000 Central Americans will become more
> frequent.
> The Kyoto agreement was a small step in the right direction, scientists
> say, but they warn that even if it is respected it will fail to
> significantly slow global warming.
> At Kyoto, developed countries promised to cut emissions by 5.2 percent
> from 1990 levels by 2008-2012. Rich nations who find it is sometimes
> cheaper for them to cut emissions by poorer countries than at home would
> be allowed to invest in CDM projects that would be discounted from their
> Kyoto targets.
> The Buenos Aires talks are meant to find ways of turning Kyoto promises
> into reality, but two of the biggest players, the European Union and the
> United States, have decided to concentrate on making progress on the
> easier issues and leave their main argument until the next round of U.N.
> talks in a year or so.
> The United States wants to be allowed to meet as much as it likes of its
> Kyoto targets by earning CO2 reduction points using flexibility
mechanisms
> abroad like the CDM and trading in pollution permits. The Europeans
insist
> that most cuts must come at home and emissions trading be capped.
> Key to the European view is the belief that Russia and Ukraine managed to
> negotiate wildly inflated CO2 emissions targets in the last pressured
> moments of Kyoto. Europe argues that the Russians and Ukrainians will
sell
> this nonexistent "hot air" on the emissions market to the United States,
> allowing the Americans to cheaply get away with not making domestic
> emission cuts.
> The showdown on capping will not come at Buenos Aires, but the Europeans
> and the U.S. delegation have traded accusations nonetheless.
> "We are not going back on the nature of the Kyoto deal, I'm just simply
> saying the criticism we hear on our ideas of capping and so on are based
> on market arguments. I'm coming back and saying there is a market
argument
> to be answered for those who simply say let (Russian hot air) hang out
> there," said another E.U. negotiator, Kevin Leydon.
> U.S. negotiators deny there is any hot air in the emissions allowances,
> and accuse the Europeans of backsliding on the Kyoto agreement. They
point
> to the successful and relatively cheap reduction of sulphur dioxide
> emissions by U.S. industry using unrestricted emissions trading.
> The United States, which belches out a quarter of the world's CO2 output,
> has yet to even sign the Kyoto Protocol. The U.S. government is insisting
> on significant developing world participation in cutting global warming
> before it submits the agreement to the Senate for ratification.
> But the Americans would be shooting themselves in the foot if they wreck
> the Kyoto deal, said Leydon.
> "There are major market opportunities in responding to the climate change
> challenge. In fact it could be one of the technologically innovative
> driving forces of the beginning of the next century," he said.
> Environment ministers from around the world are due to arrive in Buenos
> Aires early next week. No official summit work was scheduled for Sunday.
> (C) Reuters Limited 1998.
>
>
Laszlo Pinter
Program Officer
Measurement and Indicators Program
International Institute for Sustainable Development (IISD)
6th Floor, 161 Portage Avenue East
Winnipeg, Manitoba R3B 0Y4  CANADA
Tel: (204) 958-7715
Fax: (204) 958-7710
Email: 
http://iisd.ca

November 9 1998
CENTRAL/SOUTH AMERICA
     Climate disaster map pinpoints
         'no-go' areas for insurers
                 BY NICK NUTTALL
           ENVIRONMENT CORRESPONDENT
                 IN BUENOS AIRES
  VAST areas of the world are becoming uninsurable as
  global warming triggers devastating and costly rises in sea
  levels, as well as droughts, floods and increasingly violent
  storms.
  Experts fear that some nations, especially those in the
  Caribbean, parts of Asia and the Pacific, face greater
  economic hardship. They believe insurance cover, vital for
  attracting inward investment to develop tourist resorts and
  protect homes and businesses, will become prohibitively
  high. In some areas it may disappear entirely as insurers
  protect themselves from multibillion-pound claims.
  The increasing concern, which comes as representatives
  of more than 100 nations and governments, including John
  Prescott, the Deputy Prime Minister, attend the United
  Nations convention on climate change in Buenos Aires this
  week, has been heightened by the first map to pinpoint
  regions where natural and man-made climate change will
  hit hardest.
  The climate disaster map, which is circulating among the
  world's major insurance firms, has been compiled by
  scientists and researchers at Munich Re, one of the
  world's largest re-insurance companies.
  Dr Anselm Smolka, of Munich Re, said the map, which
  couples the impacts of climatic events caused by El Ni?o
  with those predicted to result from more atmospheric
  greenhouse gas concentrations, was plotted using
  information from the United Nations Intergovernmental
  Panel on Climate Change and centres such as the Max
  Planck Institute. Dr Julian Salt, a disaster assessment
  expert with the Loss Prevention Council, which advises
  the Association of British Insurers, said yesterday that the
  new research was "concentrating the minds" of insurers
  worldwide.
  "It shows where there is increased risk on top of all the
  natural hazards. We are fast approaching the situation
  where some parts of the world are becoming uninsurable,"
  he said. The map shows where rising sea levels and more
  frequent storms may swamp islands in the Caribbean,
  Indian Ocean and the Pacific and where reductions in
  rainfall, such as over the grain-growing areas of the US,
  can be expected.
  In Britain, the map underscores the increasing vulnerability
  of property and structures to higher windspeeds buffeting
  the country from the Atlantic. The coastline of the North
  Sea, including the east and south-east coasts of Britain, is
  at increased risk from a rise in the sea level.
  Dr Salt said that publicly insurers will reject suggestions
  that insurance may be removed or premiums will rise.
  Privately, however, these "politically charged" options are
  being considered, he said.
  He said that in countries such as the Maldives, vulnerable
  to increased storms and rising sea levels, global warming
  could affect tourism, the primary industry.
  Andrew Dlugolecki, a key member of a UN Environment
  Programmes insurers' initiative, said there was an urgent
  need for new, imaginative ways of covering vulnerable
  regions and nations.
  "I am quite certain that there are some areas which will be
  unprotectable and may disappear. A major problem is
  brewing," he said.

>  irta
>A LEGTOBB, mind a megujulo, mind a nem megujulo energia-
>forrasok kozul. Potencialisan, m2-enkent 800 watt!
>Csak tudni kell kihasznalni.
EZ igaz?
Vagy csak speci nyari napsutesben?
Engem erdekelne hogy hogyan neznek ki ezek a rendszerek.
Aksival taroljak a begyu:jto:tt energiat?
Es hany voltos a rendszer?
Lehet 220-as is?
Ez erdekelne?
Roby

> > A nap keves,
> A LEGTOBB, mind a megujulo, mind a nem megujulo energia-
> forrasok kozul. Potencialisan, m2-enkent 800 watt!
Tiszta idoben, delben, es az egyenliton.
> Csak tudni kell kihasznalni.
Meg tudni kene tarolni
1. sok elektromos energiat
2. olcson
3. sokaig.
Mert van, hogy felhos az eg, meg van olyan is, hogy este van, es nem sut a
nap. Tovabbi gond: telen, amikor kell a sok energia a futesre, akkor lesz
pont keves a napenergia.
Egyebkent a napelemek eleg dragak (ha tobbet csinalnanak beloluk, akkor
lehet, hogy olcsobbak lennenek, kerdes, hogy mennyire?)
bye
MaXX

KORNYEZETVEDELMI  TANACSADO  IRODAK  MAGYARORSZAGON - 1998. 11. 10.
az irodat mukodteto szervezet: Kiss Ferenc Csongrad Megyei Termeszetvedelmi
Egyesulet
a tanacsadok neve: Milbik Ivett, Taglieber Andrea
6720 Szeged, Stefania u. 6.
tel/fax: 62/424-392
drotposta: 
nyitva: H-Cs: 8-16, P: 8-14
az irodat mukodteto szervezet: E-Misszio Termeszet- es Kornyezetvedelmi
Egyesulet
a tanacsadok neve: Tomori Laszlo, Ilyes Timea
4400 Nyiregyhaza, Hosok tere 9., II/236.
tel/fax: 42/402-107
drotposta: 
nyitva: H-P: 8-16
az irodat mukodteto szervezet: Eletfa Kornyezetvedo Szovetseg
a tanacsadok neve: Bardos Ferenc, Cserged Csaba
3300 Eger, Bajcsy-Zs. u. 9.
tel/fax: 36/411-036, tel: 410-126
drotposta: 
nyitva: H-P: 8-16
az irodat mukodteto szervezet: Gaja Kornyezetvedo Egyesulet
a tanacsado neve: Varga Ildiko
8000 Szekesfehervar, Petofi S. u. 5., II. em.
tel/fax: 22/343-669
drotposta: 
nyitva: H-P: 12-18
az irodat mukodteto szervezet: Ipoly Unio
a tanacsado neve: Nagy Vilmos
2660 Balassagyarmat, Rakoczi fejedelem utja 12., B ep. 32.
tel: 40/200-037, 35/300-217, fax: 35/301-579
drotposta: 
nyitva: H-Cs: 8-16, P: 8-13
az irodat mukodteto szervezet: Esztergomi Kornyezetkultura Egyesulet
a tanacsado neve: Szuhine Bozsik ?va
2500 Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 4.
tel/fax: 33/400-150
drotposta: 
nyitva: H: 10-16, K,Cs: 10-18, Sz,P: 12-16
az irodat mukodteto szervezet: Levego Munkacsoport
a tanacsadok neve: Solyom Eszter
1114 Budapest, Ulaszlo u. 15. (1465 Pf. 1676)
tel: 1/206-5598, fax: 1/365-0438
drotposta: 
nyitva: H-P: 9-15
az irodat mukodteto szervezet: Magyar Humanokologus Tarsasag Tiszantuli
Kepviselete
a tanacsadok neve: Csendom Bernadett, Suto Peter
4032 Debrecen, Jeriko u. 17-19.
tel: 52/480-596, fax: 52/480-597
drotposta: 
nyitva: H-P: 8-16
az irodat mukodteto szervezet: Magyar Madartani Egyesulet Nograd Megyei
Helyi
Csoport
a tanacsado neve: Gaspar Zsuzsanna
3101 Salgotarjan, Pf. 325, Losonci u. 18/B
tel/fax: 32/422-492
drotposta: 
nyitva: H-P: 9-15
az irodat mukodteto szervezet: Okologiai Intezet Alapitvany
a tanacsado neve: Bajusz Zsuzsanna
3525 Miskolc, Kossuth u. 13.
tel: 46/349-806, fax: 46/352-010
drotposta: 
nyitva: H-P: 8-16
az irodat mukodteto szervezet: Okoszolgalat Alapitvany
a tanacsadok neve: Zagoni Eszter, Szucs Boglarka
1054 Budapest, Vadasz u. 29.
tel: 1/311-7855, fax: 1/302-3148
drotposta: 
nyitva: H: 9-18, K-Cs: 9-17, P: 9-16
az irodat mukodteto szervezet: Pecsi Zold Kor
a tanacsado neve: Arato Peter
7633 Pecs, Esztergar L. u. 19., M?V Haz, V/501. (7615 Pf. 24)
tel/fax: 72/259-049
drotposta: 
nyitva: H-P: 9:30-13:30 es 14-17
az irodat mukodteto szervezet: Reflex Kornyezetvedo Egyesulet
a tanacsadok neve: Szucs Gabor, Orban Henrik, Lajtmann Jozsef, Czetti
Balazs
9024 Gyor, Bartok B. u. 7.
tel: 96/316-192, fax: 96/310-988
drotposta: 
nyitva: H-Cs: 9-16, P: 9-12
az irodat mukodteto szervezet: Somogy Termeszetvedelmi Szervezet
a tanacsado neve: Kovacs Hajnalka
8708 Somogyfajsz, Kossuth u. 62.
tel: 85/337-146, fax: 85/337-053
drotposta: 
nyitva: H-P: 9-17
az irodat mukodteto szervezet: Termeszet Ebredese Tarsulat
a tanacsado neve: Lakos Eszter
5900 Oroshaza, Szabadsag ter 5-7. (5901 Pf. 106)
tel: 68/312-255, fax: 68/413-354

drotposta: 
nyitva: H-P: 9-15
az irodat mukodteto szervezet: Tisza Klub
a tanacsado neve: Vargane B. Gabriella
5000 Szolnok, Szapary ut 19.
tel: 56/424-695, 80/200-038, fax: 56/375-497
drotposta: , 
nyitva: H-Cs: 8:30-15, P: 9-14
az irodat mukodteto szervezet: Ciconia Klub
a tanacsadok neve: Kocsis Aniko, Bogar Istvan, Farago Imre Csaba
8900 Zalaegerszeg, landorhegyi u. 21., Pf. 47
tel/fax: 92/346-264, tel: 92/314-469
drotposta: 
nyitva: H,K,Cs,P: 9-15, Sz: 9-17
KTM Kozonsegszolgalati Iroda
1011 Budapest, Fo u. 44-50., 1394 Pf. 351
tel: 80/40-1111, 457-3437, fax: 457-3354
drotposta: 
nyitva: H: -, K-Sz: 9-15, Cs: 9-19, P: 9-13

UEdvoezloek minden kedves koernyeszest. Varga Attila vagyok,
pszichologus es biologia tanarjeloelt.
    A legutobbi KOERNYESZ szam olvasasa koezben ismet elgondolkodtam az
arvizekkel kapcsolatban. Szerintem ugyanis nem a viz van rossz helyen
ilyenkor hanem az emberek. Ez igy persze kicsit tulzas de alapvetoen
igaz. Eloszoer akkor jutott eszembe ez a gondolat mikor tavaly vagy
tavaly elott Nemetorszagban volt arviz, es jonehany falut eloentoett.
Akkor mondta ott egy vizuegyes, hogy az egesz koernyeken csak a
regeszeti feltarasok terueletei maradtak szarazon. A regiek
valoszinuleg tudtak hova kell letelepuelni, es eszuekbe se jutott
megregulazni a folyokat. Ez Magyarorszagon is nagyjabol igy volt a
mult szazad koezepeig. Ha valaki latott mar Magyarorszagrol olyan
vizuegyi terkepet mely a folyoszabalyozasok es mocsarlecsapolasok
elotti helyzetet abrazolja (az ilyen terkepket "pocsolya terkepnek"
nevezik vizuegyes koeroekben),akkor sejti mirol beszelek.
Magyarorszag a mocsarak es arterek orszaga volt (nehol hegyekkel).
A magyar ember remekuel egyuett elt a vizzel. Kitalalta a fokos
vizgazdalkodast, vagyis az aradaskor bizonyos terueleteket hagyott
eloenteni aztan az ott levo vizzel es vizbol gazdalkodott: rakaszott
csikaszott. Vagyis kihasznalta viz adta lehetosegeket es erosen foel
volt haborodva, mikor szabalyoztak a folyokat. A ma valahogy
skizofrenen vagyunk a vizzel ha joen az a baj (arviz) ha nem joen az a
baj (aszaly). Nem egeszen ertem miert nem lehet valamennyi vizet
tartalekolni joevo ev julius augusztusra ha most ugy is tul sok van.
Biztos vannak olyan terueletek melyeket fel lehetne hasznalni
elarasztasra es regi vizivlag egy kis reszet talan rekonstrualni
lehetne.
    Meg a koernyezetvedok szakosodasara szeretnek reagalni. Ezzel
kapcsolatba azt gondolom, hogy a specializacio kikeruelhetetlen de
alapvetoen teves megkoezelitesmod. A dolgok ugyanis nem egymastol
fueggetlenuel leteznek. Remek pelda erre akar az arviz is. A romanok
most rajoettek, hogy nem kellett volna annyi erdot kiirtani
Maramarosban mert ez is hozzajarult az arvizek kialakulasahoz, az
erdo talaja ugyanis rengeteg vizet megkoet es szep fokozatosan engedi
csak a folyokba. Vagyis egy erdeszeti eljaras igy okozott vizuegyi
prblemat. Es meg sorolhatnam a peldakat. A legnagyobb veszely ebben
az, hogy az oekologiai hatasok mindig csak akkor mutatkoznak meg
amikor mar visszafordithatatlanok. Ezert van szerintem szuekseg arra,
hogy minel szelesebb latokoeru emberek foglalkozzanak
koernyezetvedelemmel.
                                UEdvoezlettel
                                Varga Attila
Ui1: Robinak uezenem, hogy ujrafelhasznalas uegyben keresse meg
Zoeldpokon www.zpok.hu  a HUMUSZ honlapjat, szerintem Magyarorszagon
ok a legprofibbak ezuegyben.
Ui2:Nehol biztos szakszerutlen es pontatlan voltam. Varok minden ki
es helyreigazitast.

Sziasztok!
Az egyik szamban olvastam valakinek a felveteset a szeleromuvekrol.
Na most en olvastam egy konyvet a hazilag elkeszitheto szeleromuvekrol,
talan NDK-s volt a szerzoje?
Ott irtak par megoldasrol. A vegen beszeltek magyar gyartmanyu
szelkerekekrol is.
Nem valami nagy teljesitmenyuek! Hutoszekrenyt (akkori fogyasztasut :-) )
mar nem nagyon vitt el.
Talan egy TV-t el birt latni delejjel...
A megoldas a kovetkezo volt: vaszon vitorla volt rafeszitve a lapatokra es
gepkocsi generatort forgatott.
Az lett egy kicsit megbuheralva, a gerjesztoaramaval szabalyoztak ki a
szelerosseg valtozasait.
Aksit toltottek vele. Lehet, hogy ha a mai felveztokkel elektronikusan
szabalyoznank az aksi toltoaramat, akkor nagyobb lenne a hatasfok?
Szoval hasznalhato teljesitmenyhez ugy tunik nagyon magas es nagyon nagy
meretu eszkoz kell......
Napenergiaval kapcsolatban nem sok mindent tudok. Kerdeznem, hogy merre es
milyen arban lehet pld napcellat venni?
Egyeb napenergia hasznositasi otletek?
Olvasott valaki valamit ebben a temaban, vagy van valakinek hasznalhato
otlete ezzel kapcsolatban?
Udv:
Steve

Kedves Mokushoz Ertok es Mindenki!
Segitsetek nekem a kovetkezo kerdes megvalaszolasaban!
Szereti-e a mokus  a vadgesztenyet?
Hogyan lehetne megtudni? Tudomanyos es irodalmi megoldasok is
erdekelnek!
Ha megkerdeznetek a kornyezetetekben es a kozvelemenykutatas
eredmenyet megirnatok, az is jo lenne!
Elore is koszonom :
Bia

Udv!
>Regen vitatkoztunk egy jot.
Akkor induljon a vita! :-)
> Environmental Engineer: Kornyezetvedelmi mernok. Nem tudom
> akkreditalt szakkent letezik-e, de szigoruan maganvelemenyem az,  hogy
Igen letezik.  pl. Veszpremi Egyetem (VE)
Nalunk (VE) mellesleg Kornyezetmernoknek hivjak, vedelem nelkul.
Miert? (Errol kell is vitatkoznunk!)
Mert a kornyezetvedelem szo kapcsan egybol a Greenpeace es hason szoru
aktivistak jutnak az emberek eszebe. Ezek jellemzoje leginkabb az, hogy az
egyik oldalt (ok a kornyezetvedelmet) latjak csak, a masikra nem gondolnak
(itt gondolok a termelo szferara).
Szeretem az olyan emberek kijelenteseit, hogy pl. az atomenergia mennyire
karos, de azert o is szereti meginni a mikroban melegitett kavejat es
szereti
este megnezni a Hiradot, meg elolvasni a legujabb bestsellert. De ha nem
lenne mondjuk Paks, akkor mibol tenne meg a fentieket.
> olyan mernok lehet, mint amilyen allat a kacsa:
> Egy kicsit tud futni, kicsit uszni, kicsit repulni, de nem olyan jol
> mint a gepard vagy a hal vagy a sas. De megenni lehet.
Es ez talan egy kornyezetmernok dolga, hogy ert a szakmajahoz, nem ugy
mint egy kutato (ilyen lehet osszehasonlitaskeppen a vegyeszmernok es
kutato vegyesz szakma is) mikozben ralatasa van a "foldi" dolgokra is.
A kutatokra jellemzo szokott lenni, hogy megszallottak (szerencsere!), de
a hetkoznapi teendokben mar nem mozognak olyan meggyozoen.
Es ha egy olyan ember kapcsolja ossze a kutatokat, akiknek van ralatasa
a teruletre, donteseket nem tejhatalmulag, hanem a szakmai zsurit
meghallgatva
hoz, akkor a projcet igen eredmenyes lesz.
> Magyarul: szerintem elobb legyen valakinek egy szakmaja, utana
> specializalodhat annak kornyezetvedelmi vonatkozasaira.
Igen es pont ekkor fog rajonni, hogy meg van kotve a keze, mivel nem a meg-
felelo munkakorbe lett elhelyezve az eredendo szakmaja miatt. Es raadasul
mivel nem kornyezetvedelmi oktatasban vett reszt, ezert sok teruleten
teljesen
suket lesz.
A jo vezetesnek ugy kell beepitenie a kornyezetvedelmi szakembert, hogy
kozvetelen kapcsolatban legyen a csucsvezetessel (ertsen az o nyelvukon, es
ok fogadjak is el), de kozben kapcsolatban legyen a termelesi reszleggel
is. Az
atkepzett szakember valoszinuleg csak az egyik korbe tud bekerulni.
> A kornyezetvedelem olyan szeles skalat olel fel, hogy a aki azt mondja,
> hogy minden reszehez ert, az csal vagy festi magat. Szakteruleti
> ismeret nelkul egyetlen reszehez sem volna szabad hozzanyulni.
Ez teljesen igaz, polihisztornak szuletni kell. De ezt pont ugy lehet
megoldani
,
hogy az altalanos kornyezeti ismeretek utan szakosodik az ember a szak-
teruletre (igy mindenhez lesz vmi gogyija, plusz a szakmajaban
kornyezetvedelem
i
es szakmai szinten donteskepes lesz), es nem pedig szakterulet utan
kupalodik
kornyezetvedelemre (ekkor jo szakember marad, de kontar donteseket fog
hozni,
 mivel csak a szakmat es a hozzakapcsolodo kornyezetvedelmet latja).
A VE-n ezt ugy oldottak meg, hogy felidoben szakiranyt lehet valasztani.
Jelenleg 2 szakirany letezik, jovore mar 4 (?).
Kornyezettechnologia szakirany, Terinformatika es auditalas szakirany.
A masik 2 Kornyezetmenedzser ?s a Radiookologia szakirany lesz.
Most leirom azon tantargyakat, amelyek az altalanos kornyezetvedelmi
ismereteket probaljak meg atadni itt a VE-n:
Geotudomanyi ismeretek; Hidrologia, hidrogeologia; Term?szet- es
tajvedelem;
Kornyezeti kemia; Legkortan; A kornyezetvedelem analitikaja; Mikrobiologia;
Monitoring; Kornyezetgazdasagtan; Zaj- es rezgesvedelem; Toxikologia;
Okologia; Vizgazdalkodas, vizelokeszites; Talajtan, talajkemia;
Levegotisztasag
-
vedelem; Ipari technologiak es szennyezeseik; Biomernoki ismeretek;
Kornyezetjo
g;
Hulladekgazdalkodas; Radiookologia; Energiagazdalkodas;...
Mar vegigolvasni is hosszu, igy azt gondoljatok, hogy ezek csak alibi
targyak.
Nos nem, mivel a legtobb csak az alapismereteket tanitja meg (vannak
kivetelek)
,
de ezekkel az alapismeretekkel is el lehet erni olyan szintet, hogy DONTESt
tud
jon
hozni egy kornyezetmernok. A dontest termeszetesen lehet kritizalni (fogjak
is)
, de
megsem kockavetessel fog megszuletni az eredmeny.
A tobbirol csak utanatok.
> Mindenkit udvozol
> Gacs Ivan
Detto.
Vizi Szilard
okl. kornyezetmernok
mailto: