Kedves HANGosok!

 irta (608.-ban):

>   En egyebkent autot is foleg a hifi miatt vettem, mert csak igy tudom
szallitg
> ani
> a cuccot varosrol varosra koltozeiem soran.

Hehe! Ilyent sem hallottam meg! :)))

> zene szamit (software), mig a hardware elhanyagolhato. Persze lehet Sokol
radio
> n is hallgatni
> zenet, ezert is m'erjuk itt viccesen nehanyan Sokol egysegben a
hangzasminosege
> t.
> Ti. az elso fokozat a skalan az 1 Sokol, 10 korulre teheto a koncerttermi
hangz
> as,

Jot mulattam magamban azon, hogy a Sokol marka milyen halhatatlanna valt,
legalabbis a neve. Erre biztosan nem gondoltak annakidejen a ceg dolgozoi!
:)))
Milyen marka volt ez? Szovjet? Vagy esetleg lengyel?
Mi lett vele kesobb?

Egy regota kulfoldon elo hazankfia nem is ertene, hogy mi az a "Sokol".
:)))

Udv, Gruiz Marton.

Sziasztok!

Kovary Peti irta:

> Ezt jo, hogy irod, mert altalaban az ilyen valogatasok azert olcsok
> mert "no-name" kiadok "no-name" eloadokkal keszitett fahangu 
> felvetelei.

Persze, hogy irom, egyaltalan ezert foglalkozom vele.
Nem gondolom, hogy a DG garanciat jelent a jo hangminosegre, de ha
no-name lenne nem is mertem (es nem is akartam) volna megirni.
Egyebkent azt egy szoval sem irtam, hogy olcso. Nem is az (legalabbis
szerintem nem). Kb. 70e Ft az egesz (egyebkent tudomasom szerint egyben
nem lehet megvenni, havonta kuldenek kettot postai utanvettel).
Az eloadokrol azt irjak a tajekoztatoban, hogy Karajan, Claudio Abbado,
Martha Argerich, Michael Schwalbe, Berlini Filharmonikusok, Londoni
Szimfonikus Zenekar _es hasonlok_. Ez az "es hasonlok" persze sokmindent
jelenthet.
Mellesleg a legkevesbe sem szeretnek rebeszelni barkit is, hogy
megrendelje. Nem vagyok hive a sorozatoknak, foleg miutan komolyzenei
"gyujtemenyem" nagyreszt a ti ajanlataitokbol all, legnagyobb
megelegedesemre.
Ami miatt engem izgat ez a dolog, az a muelemzest es egyeb infokat
tartalmazo konyvecske, amelyet minden CD-hez adnak.

Udv!

&rew

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: kormolesek ( 31 sor )

irta (remek, talalo subject-tel....)

> A basszusgitar imho erositojevel egyutt hangszer. Hallottatok mar nem
> erositett [unplugged] basszgitart?

Igy igaz. Ez azonban velemenyem szerint nem mond ellent annak,
hogy adott esetben jol hallhato a pengetes technikaja. Ugyanez igaz a 
szologitarra, (noch dazu: dobra, csorgore...) amely tobbnyire ugyancsak 
erositon keresztul hallhato.

> Lehet hatborzolo koromzajt hallani elo koncerteken?

Basszus-szolo eseten elofordulhat, persze nem "hatborzolo"-t.... Na de ki 
beszelt itt  _csak_ koncertrol?

> De en, mint irtam mar sokszor, nem azt szeretem, ha a hangszert
> behozzzak
> a szobamba, hanem azt, ha engem visz el a hifi a koncertterembe

Igen, ez a klasszikus, mely  tiszteletben tartott  Kovary Peti-fele 
filozofia... De ismetlem: miert _csak_koncertrol beszelunk? Annak peldaul 
nem mindig  orulnek, ha a hifim a studioba vinne el....

>  Meg az akusztikus gitar eseten sem szeretem a kozelmikrofonozott pengetesi
> tranzienseket.

Izles dolga, elfogadom. Egykori (1963...) gitartanarom - felmeteres 
kormeivel  - mindig azt mondta: "Uraim, a gitar nem zenegep, az ujjak csuszasa 
a huron, vagy a pengetes hangja hozzatartozik a hangszerhez, annak 
hangzasahoz."
A legnagyobbak (Paco di Lucia, McLaughlin, vagy akar Segovia, Benko Daniel, 
Mark Knopfler, stb) gitarjatekaban nemegyszer kifejezett szerepuk van az ilyen 
"pengetesi tranziens"-eknek, vagy egyszeruen csak becsusznak a koncert heveben,
 
es a jobbak (bocs: a  _szerintem_  jobbak... ) ezt benne is hagyjak a 
felvetelben, pedig ma mar gyerekjatek utolag eltuntetni.

Udv mindenkinek: Zozo

> Most olvastam, hogy a szabvany szerint a CD egy masodperc alatt 200
> korrigalhato hibat tartalmazhat. Ebben velem megtalalni annak okat, hogy
> ritkan vannak egeszen johangu CDk is. Nyilvan azokat meg ujszeru
> matricaval preseltek. Aztan mikor az elhasznalodas miatt mar sok rajtuk
> a [javithato] hiba romlik a hangzasuk. Szerencsesek a preselesi folyamat

Ha javithato a hiba, akkor miert romlik a hangzas? Vagy a javitason
interpolalas ertendo? Akkor ertem.

  Ed

 Szemelyes valaszt a fent jelzett cimre kuldhetsz, ha kijavitod.
 I don't want ANY spam! [...] I don't like spam!  [Monty Python]

Sziasztok!

A kerdesem olyanokhoz iranyul, akik mar probaltak a hangvaltot dobozon kivul.

Elektronikai szempontbol, es fokent hangzasilag, hogy a jobb, ha a dobozhoz, va
gy
ha az erositohoz van kozel a Hangvalto?
Ugye az elsodleges szempont a rezgescsillapitas, de lehet-e mogotte nemi
elektronika?
A kabelezes szempontjabol szinte mindegy, mert a hangvaltoig mar ugyis bikabele
zni
szeretnek, tehat csak az alkatreszek helyzete kerdeses az adott kabel hosszan.
A hangvaltot betettetek dobozba, vagy csak a nyak volt, esetleg a nyakon egy-ke
t
tuske? A nyakot lehet hogy kihagyom, igy kevesebb lesz a forrasztas, talan a ha
ng
is jobb lesz, de hogyan lenne jo elhelyezni?

Robi

Nagy muvesz, de egyetertek, hogy nemely esetekben masok felulmuljak.
Peldaul a Dvorak gordonkaversenyeben. Minimum Casado es talan Fourner
is Szell vezenyletevel. Hires a pjatigorszky is ebben. Schubert
vonosotoseben is jol szerepel de az en kazettamon Perenyi talan
megjobban adja a hangulatot. Ajanlatos, mit Tibor nem emlitett;
Richard Strauss Don Huanja videon. sajnos Machula baratunknak nem
sikerult a felvetel.

Udv Ivan

Elzarva a vilagtol! Ez volt az erzesem mikor katona voltam Budapest
hataraban. Mindentol elszigetelve, leginkabb a zene hianyzott. Radio?
Minek az, gondoltak a tisztek is, igy senkise morgolodott csak en. Egy
nap sikerult valami stiklivel hazaruccanni es bevasaroltam. Kincsemet
egy szappantarto dobozka rejtette a Szabo hadnagy szigoru szemei
elol - a vegen megis megtalalta de megelegelte letepni az antennat.
Ami az esocsatorna volt.

Aki jartas ezekben a kozepkori dolgokban mar sejti, hogy galenes (Pb
szulfid radiorol van szo. Sohase gondoltam otthon, hogy szep hatcsoves
radionkat ilyen masinaval kell majd helyettesiteni de tudnivalo: jo a
szamar ha nincs a lo.

Az ordogi szerkezet hihetetlenul egyszeru, egy szabalyozhato
kondenzator, egy kis drottekercs es a magikus kristaly. Fenylik a
pappundeklifalu rozoga epuletbe beszuro fenyben, en ovatosan tapogatom
a kis tuszeru erintkezot, keresem a jo helyet ahol az elektroncsapdak
vannak. Egyszerre, miracolo! Megszolal a fulhallgato! Heureka,
mukodik!
Ez volt egyetlen erintkezesunk a kulvilaggal. Mikor keso ejjel
hazaertem a mukedvelo szinhazi csoporttol, rendszeruen ott talaltam
fulhallgatomat a tarsam fejen. Mit csinalhatok, nem vehetem le rola de
bosszanto es akkor kitalaltam: mukodik egy masik szimpla
fulhallgatoval is egyutt. Az mar az enyem, ha mas nem, a drot
rovidsege miatt.
Isteni volt, mar amint abban a kornyezetben isteni dolgokrol lehet
beszelni, reggel felebredni  a Kossuth Radio hangjaval. Igy jobban
birtam az orult fotorzsormester proponalasait. (*)

Italiaban, Ferrara varosaban az elso keresetembol vettem reszletre egy
szep kis radiot.
A diakotthonban eltem es ott megismetlodott az elobb elmeselt
tapasztalatom: ura lettem az egyetlen radionak az epuletben, en, a
menekult diak. Volt akinek motorbiciklije vagy kerekparja volt,
masoknak a jo eg tudja mi de radiojuk nem. Egyutt lakott velem Uci
Martinelli egy pocakos szakallas pofa kinek volt egypar nempolgari
otlete. Amint beleptel az ajton egy igazi koponyaba utotted a fejedet.
Ez nem zavart egyaltalan, mint az se, hogy derektol lefele pucer
meztelen aludt az agyon. Az se zavart de az viszont igen, hogy a radio
az o kedvenceit bombolte. Amint megprobaltam a musort valtani rogton
felebredt es elenken  protestalt, kellet ugyhagyni ha beket akartam.

*  Elvittem a Dregelypalanki gyakorlatokra is a radiocskat de tul
messze voltunk a cspeli leadotol. Egesz veletlenul pont a satrunk
felett huzodott el egy ketszazmeters elhagyott villanyvezetek.
Megprobaltuk lehuzni a drot veget es csodak csodaja, annyi energiat
hozott le, hogy a radio szolt mint a csuda. Majd ugy mint
Pestszentlorincen.

Remelem nem untatlak ezekkel a bambasagokkal. Ivan

Sajnos a Supervisor elrontotta a dolgokat igy Ti a masodik reszet
kaptatok a ket kuldemenynek. Ezek nem voltak hosszabbak mint ami
erkezett, tehat az Ur szeszejessegenek tudathato a dolog. Vagy nem?
Mig nem volagos nem folytatom.

Ivan

> Felado :  [Hungary] irta:

>> Rosztropovicsrol:
>> Szivbol ajanlom vele a Dvorak csello versenyt es a
Csajkovszkij-Rokoko
>> variaciokat. Mindketto kiseretet a Berlini Philharmonikusok lattak
el,
>> Karajan nagyszeru vezenyletevel (DG Original).A legjobb letezo Dvorak

>> felvetel. Meg kell venni!

>Huuu! Ezt mindenkepp beszerzem, mert az egyik kedvenc muvem ez a
>cselloverseny!

Szerencsesek a CD-t elviselok. Barmit megvehetnek. Az LP kedvelok meg
csak
azt, ami eppen a kezukbe kerul. Nekem ez megvan Fournierrel
[DG, BPh, Szell], Lynn Harrellel [RCA, LSO, Levine] es Jacqueline du
Pre-vel [Angel, CSO, Barenboim]. Egyikkel sem vagyok hifisztikailag
elegedett. A csello mindenhol kituno, de a zenekar tobbi resze kevesbe.
Ezert kerdezek ra a Rosztropovics felvetel technikailag milyen?
Erdekessegkent ajanlom mindenki figyelmebe Jacqueline du Pre-t.
Akkora szive van, hogy betolti a szobat. A gyenge hangzasu zenekar
mellett
is szivesen hallgatom. Nagy veszteseg, hogy olyan koran meghalt.

> Felado :  [Denmark] irta:

>> "Frederich Chopin - "Valzer, Barcarolle, Notturni" - Dinu Lipatti
>> (piano) - EMI (AAD) nem tudnam jobb e mint az en Rubinstein
>> gyujtemenyem.
>Kezdo Chopin-keszletnek en is egyertelmuen a 11 CD-bol allo Rubinstein
>keszletet ajanlanam. Lipatti azonban sokkal elegansabban, szinesebben,
>magavalragadobban jatssza a keringoket, mint Rubinstein, akar a
>studiofelvetelekre, akar a besancon-i utolso koncertjere gondolok.

Elegansabban, szinesebben, magavalragadobban?
En Rubinsteint nagyon-nagyon szeretem. Mindig elerzekenyulok a
"tokeletesseg" hallatan. Lehet meg ennel is jobb? Koszi a tippet.
Utana fogok jarni.

>> "Modest Mussorgsky - "Una Notte sul Monte Calvo" - Los Angeles
>> Philharmonic Orchestra- dir. Andre Previn - Philips (ADD)
>> Modest Mussorgsky - "Quadri di un'esposizione" - Chicago Symphony
>> Orchestra - dir. Sir George Solti (orchestrazione di M. Ravel) -"
>Az olaszul nem tudoknak: az elso mu magyarul "Egy ej a kopar hegyen", a

>masodik pedig "Egy kiallitas kepei" neven ismert. A fenti felveteleket
>nem ismerem, de az utobbiban melegen ajanlom Bernsteint a New York-i
>Filharmonikusokkal. Feszes, robbanekony eloadas (mint altalaban a
>legtobb Bernstein felvetel...).

A Kopar Hegyekbol DG lemezen Barenboim vezenyelte CSO felvetel
nagyon-nagyon hifi.  Ugyanigy a Kiallitas Kepeibol a DG, Giulini CSO
felvetel is. Ajanlom mindenkinek. Udv, Peter.


> Felado :  [Hungary] irta:

>_SZERINTEM_ van itt meg egy "nagyon szurke lo": a hangmernok.
>/Zenei rendezo

Hat persze. A pocsek lemezek leginkabb a hangmernokok bunei.
Meg a lakkvago mernoke.Ha a sokszorositasi folyamatban van a
baj, az nem pocsek, hanem selejt.

>Hangzas/erdesseg/stb.
>Ket hegedu, vagy ket zongora kozott is oriasi karakterbeli kulonbseg
van
>/Steinway vs. Boesendorfer/. Borzasztoan szubjektiv, kinek melyik
tetszik.

Hajaj, de mekkora kulonbseg! De azert jo cuccon mindegyik zongora, ill.
hegedu. Olyan, amilyen a valosagban. Illetve ahhoz nagyon kozeli.

>nalatok kedvenc felveteleitek hany szazaleka keszult _koncerten_?
>Mert bizony mas am a hangzas egy studioban, mint egy
hangversenyteremben,
>vagy egy kapolnaban /es itt nem mondtam, hogy jobb vagy rosszabb -attol
fugg/.

Volt szerencsem egypar studioban hallgatozni. Meg probateremben is.
Sot! A Magyar Radio talan meg orzi azt a regi tekercset,
amin szerenytelensegem enekel. [korustagkent]
Mi az hogy mas a hangzas? Ahany koncertterem, annyifele hangzas!
De nem _nagyon_ ter el a studiok hangzasa a koncerttermeketol.
Eleg tagasak, van ter, es a kozonseg csillapitasat ott erosebb
akusztikai elemekkel szimulaljak. A szukebb, csillapitatlanabb
probatermek mar jelentosen elteroen szolnak.

Nota bene: Van egypar lemezem [pl. a Menuhinos/Klempereres
Beethoven hegeduverseny] ami idonkent elkepesztoen duborog. Persze ehhez

eleg jo melyatvitelu rendszer kell. Tisztan hallhato, mikor a studio
alatt
harminc meterrel idonkent elduborognek a metroszerelvenyek.

Udv, Peter.

> Felado :  [International]

>Sajnos a Supervisor elrontotta a dolgokat igy Ti a masodik reszet
>kaptatok a ket kuldemenynek. Ezek nem voltak hosszabbak mint ami
>erkezett, tehat az Ur szeszejessegenek tudathato a dolog. Vagy nem?
>Mig nem volagos nem folytatom.

Kedves Ivan!

Ne legyel ennyire gyanakvo, vedd mar eszre, hogy szeretunk!
A dolgot nyilvan a Supervisor nevu szamitogepes program okozta, es nem a

Moderatorok .
Ugyhogy folytasd gyorsan!

Udv, Peter.

Tisztelt Hangosok!

> Felado :  [Denmark]
> Temakor: Koszonet a reklamokert! ( 12 sor )
> Idopont: Wed Nov 17 09:04:48 EST 1999 HANG #610

> erdeklodesemet (es igy latatlanban szimpatiamat is) Viletel Pista es Bese
> Attila hifi-termekei irant.

Az Alisca Orange kepviseloje Bese Attila.
http://www.tele-data.hu/aliscaorange  /vagy közvetlenül levelben /

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: RE:reszletgazdagsag /es egyeb/ ( 37 sor )
> Idopont: Wed Nov 17 11:02:39 EST 1999 HANG #610

Kedves Szm !

>... Sok -foleg korai- digitalis felvetel talan reszben azert vacak, mert a
> technika jellegebol adodoan mas dolgokra kell helyezni a
sulypontot ->marpedig ehhez a dolog erosen subjektiv volta miatt sok-sok evi
tapasztalat >szukseges -persze a technika ismerete mellett /erti valaki,
mire gondolok?/

Igen ertjuk, csak egyelore a hardverek tulajdonsagainal tartottunk, a
hangmernoki gyakorlat is valoban sok buktatoval jar.

> Ket hegedu, vagy ket zongora kozott is oriasi karakterbeli kulonbseg van
> /Steinway vs. Boesendorfer/. Borzasztoan szubjektiv, kinek melyik tetszik.
> Sokszor van olyan erzesem, hogy hifi tesztelok "iteleteiben" /"faraszto,
> hallgathatatlan, reszelos, stb"/  ez a faktor is jelen van.

Ez szerintem nem tulsagosan jelentos - nincs olyan akusztikus hangszer ami
faraszto hangu lenne. Az, persze egyenenkent valtozo ki - milyen
hangszereket kedvel. Egy gyakorlott tesztelonek nem okozhat gondot a
hangszerek hangzasi karakterenek kulonbsege.

>Mas: nalatok kedvenc felveteleitek hany szazaleka keszult _koncerten_?
>Mert bizony mas am a hangzas egy studioban, mint egy >hangversenyteremben,
vagy egy kapolnaban /es itt nem mondtam, hogy jobb >vagy rosszabb  -attol
fugg/.

A sajat felveteleink donto tobbsege nem studioban keszult. De most nem is az
idealis felveteli korulmenyek megteremteserol/megalmodasarol van szo. Csak
annyit kivantam Peter mondandojahoz hozzatenni, hogy technikai okok miatt
ritka a termeszeteshez hasonlo felvetel.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: gorombasagrul ( 95 sor )
> Idopont: Wed Nov 17 00:04:35 EST 1999 HANG #610

Kedves Peter!

> A lemezek gyakoribb hibaja inkabb a tompasag, reszletnelkuliseg,
> osszemosas.

Itt van egy erdekes problema. Ugyanaz a felvetel ami mondjuk nalad igy szol
egy mas berendezesen kemenynek, agresszivnak tunik.

> Ha jol szolt a cucc, akkor a konstruktor szerint azert volt jo, mert
> minden lemez szepen szolt rajta. Ha meg rosszabbul szolt, akkor meg
> azert volt kituno, mert "ez kihozta" a felvetelek hibait. :-)))))
> Akkoriban csak az ellentmondason derultem. Ma mar tudom, hogy az
> elozo valtozat all sokkal kozelebb az igazsaghoz.

Szerintem egyik sem helytallo ma mar. Az igazan jo lejatszoberendezesen
teljesen mindegy mit hallgatsz. Kulon megallapithato a felvetel osszes
hibaja/erenye, ugyanakkor az is erezheto, hogy  semmi!! koze sincs a
lejatszo rendszernek az adott hangzashoz. Valahol itt kezdodik a hanghuseg.
Ez volna a nemletezo HIGH-END.

Udvozlettel Bese Attila

Irtad a Dvorak Cselloversennyel kapcsolatban:
"Huuu! Ezt mindenkepp beszerzem, mert az egyik kedvenc muvem ez a
cselloverseny!
Bar nem rossz eloadasban van meg: Starker Janossal a Merkury-tol. :))
(35 mm-es filmre(!) vettek fel 1962-ben, es az egyik legjobb hangu cd-m.)"

Bizony nem rossz, hanem az egyik legjobb eloadas a Starkere.
Ne kerdezz vissza a kovetkezo mondatomra, mert nem tudom megmagyarazni, de
ugy erzem, Starker ugy csellozik mint ahogy Richter zongoraz(ott)ik).
Feltehetoleg azonos  intellektualis tipusu zeneszek. Ezert hallja oket sok
ember kisse szaraznak, huvosnek, holott tavolrol sem azok.

Muti.
nagyon vartam, hogy Ivan ir erre valaszt, hiszen o ott van Muti "mellett".
A velemenyem a kovetkezo.
Kivalo operadirigens, a legjobbak egyike, errol mindjart irok, de
koncertkarmesternek is a jok koze tartozik, bar ennek megitelesere nem
vagyok alkalmas. Nem ismerem elegge.

Mielott el kezdem a rola alkotott velemenyemet leirni, had vegyem elore a
mindenki altal legjobbnak, vagy egyik legjobbnak tartott Verdi Requiemet,
amit o vett lemezre. Nem a korabbirol (Scotto stb, EMI) van szo, hanem az
ujabbrol, Studer es tarsai.
En Toscanini parti vagyok, de fejet kell hajtanom ez elott a felvetel elott.
Van egy japan kalozfelvetelem egy masik Requiem elo eloadasrol a fiatal
Jessye Normannal, Baltsa-val, Nyeszterenkoval es Carrerassal. Muti vezenyli
a fiatal csapatot. Elo koncerteloadas. Tenyleg fatasztikus.

Nagyon jonal tartom a Bruckner 4.szimfonia felvetelet (EMI, Red Label olcso
sorozatban kaphato otthon).
Martucci, Casella, Busoni, Magyarorszagon kevesbe ismert zeneszerzok muveit
tartalmazo albuma egeszen kivalo (Sony). Hasonlokeppen Martucci
zongoraversenyet es dalciklusat tartalmazo Sony lemeze is.
Szivbol ajanlom Nino Rota darabjait tartalmazo lemezet (Sony). A muvek Rota
filmzeneibol ismerosek (Orszaguton,  Parduc stb). Rota nagyszeru muzsikus!
Muti lemezre vette a zeneirodalom alapmuveit is, errol a velemenyek
elteroek, sajnos tobbseguket nem ismerem.
Jonak, ha nem is kivetelesnek erzem Mendelssohn 3,4,5. szimfoniajat altala
vezenyelve. Egy japan kalozkiadvanyom van rola. Elo koncert.
Dvorak altalam kevesbe szeretett hegeduversenyet Chung (kedvencem) jatsza,
s Muti vezenyli a zenekart. Ez kivalo felvetel, itt nagyszeru koncerttars.
A felvetel maga is hiresen kivalo. EMI.

Opera
Igen itt elemeben van s a legjobbakat tudja kihozni magabol. Allitolag csak
Toscaninihez hasonlithato cezaromaniaja, despotizmusa.
De ez nem ram tartozik, nem is erdekel, a lemezekrol nagyszeru muvesz
ismerheto meg.
Altalam ismert legjobb felvetelei:
Bellini :I Capuletti e Montecchi. (Baltsa es Gruberova) Sony elo felvetel.
zsenialis. Aki szereti a bel canto stilust es az arado csodalatos
dallamokat azoknak szivbol ajanlom.
Verdi: Rigoletto (Bruson, Rost es Alagna) Sony, elo eloadas. Rost ezidaig
egyetlen ertekelheto lemez-teljesitmenye, De itt kivalo.
Verdi: Macbeth (Cosotto, Milnes) EMI. Kivalo ez is, a legjobbak egyike.
Verdi: Nabucco: Scotto-val (A Gobbi fele, Gardelli vezenyelt osszesegeben
sokkal jobb).

Minden idok 100 legjobb komolyzenei lemeze koze sorolta a Gramophone
magazin Muti Aidajat, Domingo, Caballe, Cosotto-val (EMI). Annyira hibatlan
felvetel, hogy meg Domingo sem tudta elrontani. Igaz akkor meg enekelt.

Ennyit szedtem ossze a fejemben rola, ha kell meg utananezek dolgoknak, de
szerintem Ivan ennek a tobbszoroset tudja.

Richter nagyobb falat, kis idot kerek. bar eleg lenne csak annyit irni,
hogy a kritikusok zome beleertve a zongoristakat Richtert tartja e szazad
legnagyszerubb pianistajanak.

Udvozlettel: Tibor

A legszebbet Richter muveszeterol mestere Neuhaus mondta.
A legcsodalatosabb, hogy Richter jateka soran erezni lehet az egesz muvet a
maga teljessegeben, legyen az barmilyen gigantikus. Mint ahogy egy sebesen
es irdatlan magassagban szallo sas latja az alatta elterulo hatalmas tajat
a reszletek minden gazdagsagaval, ugy jelenik meg a hallgato elott az
altala eloadott mu.
Egy angol kritikus irta Richterre emlekezve, hogy midon jateka szarnyra
kapott, s agy, sziv es a kez egyutt osszhangban alkotott, ahogy az nagyon
gyakran megtortent eseteben, senki sem kozelitett meg muveszetet.
Lehetetlen idezni a kritikakat, hiszen soha senkirol egyetemesen annyi
szuperlativuszt nem irtak mint rola.
Egyetlen egyet azert leirnek, a Gramophone magazin kritikusaet, mintegy
osszefoglaloan. A Philips ketlemezes Beethoven-Haydn-Weber lemezrol irt
kritikajanak utolso sora:
"As is so often the case with Richter's preformances, then, these are
landmarks in piano playing."

A kert kritikak helyett-mellett inkabb leirnek egy par dolgot, amit en
magam sem tudtam rola, bar biztos ez masoknak evidencia. Toluk elnezest
kerek.
Egyszer azt nyilatkozta, hogy harom mestere volt, az apja, Heinrich Neuhaus
(a Moszkvai Konzervatorium vilaghiru pianista tanara) es amin meglepodtem
Wagner.
Mikor fiatalon (15 evesen) az Odesszai Operanal korrepetitorkent dolgozott,
megtanulta Wagner operait. Nemcsak a zenet, hanem a szoveget is. Azert ez
nem akarmi teljesitmeny. S Wagner maradt a szenvedelye elete vegeig.
Igazi rebellis volt, aki soha nem hodolt be a rendszernek, nem volt
hajlando marxista tanfolyamra jarni s vallalta a homoszexualitasat akkor is
amikor Gulag jart erte. Shostakovich es Prokofjev az elso pillanattol
felismertek tehetseget s muvek sorat dedikaltak neki. Ebbol a korbol
letezik egy video (en magam sajnos nem lattam), allitolag a legmeginditobb
film ami valaha zeneszrol keszult. Megdobbenve olvasom, hogy bar
szembenallt a rezsimmel, megis o zongorazott Sztalin temetesi ceremoniajan,
s ez a rajta van a videofelvetelen.
1960-ban mehetett eloszor kulfoldre (ez vajon a Nyugatot jelenti?). Mind a
8 Carnegie Hall-beli koncertet lemezre vettek. Elete jo reszet Europaban
toltotte s hires koncertkorutakat tett Japanban.
Az a fantasztikus, es megfoghatatlan zsenialitas (elnezest a tularado
szavakert), amivel atadni volt kepes a zene szepsegenek es demoni erejenek
kombinaciojat, intenzitasat es fektelen aradasat e szazadban rajta kivul
csak Toscaninire, Callasra es Furtwanglerre (volt) jellemzo.
Vandor volt. Soha nem lehetett tudni, hogy hol bukkan fol, hol lesz a
kovetkezo koncertje s azt sem, hogy mit fog jatszani. Vegul is majdnem
mindegy volt, hiszen barmit jatszott az spiritualis kaland vot es
revelaciokent hatott. Szivesebben jatszott kis termekben akar videki kis
varosok koncerttermeiben is -ahol zongoraestet meg soha nem hallottak-,
mint nagy fesztival palotakban.Teljesen sotet teremben kis lampaval a
zongoran, hogy csak az ujjai latszottak, hogy semmi ne alljon a zene s a
hallgatok koze. Kozel 80 evesen evi 150 koncertet adott. Legalabb annyit
mondott le mint amennyit megtartott. Elete soran allando depresszioval
kuszkodott, igy pszichiatere mindig vele utazott. Midon abba hagyta 80
kulonbozo program volt a repertoarjan es szamtalan mu, amit kozonsegnek
soha nem jatszott.
A fiatal Glenn Gould hallva idosebb kollegaja Ravel jatekat Moszkvaban ugy
nyilatkozott, Richter maga a Csoda es egy Zseni.

Erdekesseg.
Gyakran jatszotta Beethoven 1. es 3. zongoraversenyet (az elobbit o a
legjobban), de a 2-at, 4-et es 5-et soha. Jatszotta a legtobb, de nem mind
az osszes Chopin Preludot. Kb. felet a Beethoven szonataknak (most e
pillanattol tudom, hogy immaron teljes a Richter-Beethoven szonata
gyujtemenyem, idaig nem tudtam hogy nem jatszotta mindet!). Jatszotta
Brahms 2. es soha nem jatszotta az elso zongoraversenyt. Az elobbi, a 2. a
letezo egyik legszebb felvetel.
A kritikusok szerint a jateka mindig transzcendentalis volt, akkor is, ha
sokat hibazott. A muvek titkabol mindent ismert s zsenialitasa ebben
rejlett. Michael Tanner szerint (az o egyik cikket is hasznalom irasomhoz)
erre a legjobb pelda Schubert utolso zongoraszonataja, melynek minden
hangja revelacio. (Szereny velemenyem is ugyanez).Bach Wohltemperierte
Klavier cimu monstruozus alkotasa utolerhetetlen az o jatekaban. De errol
korabban mar masok is irtak itt a HANG-on. De rajta es Fischer Annie-n
kivul senki sem jutott kozelebb Liszt H moll szonatajahoz, zsenialitasahoz
sem. De hosszan lehetne sorolni a Beethoven, Schumann, Chopin. Liszt es az
egyeb zeneszerzok muveit.
Azt hiszem a szo keves (az enyem legalabbis) amivel Richter zsenijet le
lehetne irni.

Udvozlettel:
Tibor

Hello!

Re:Reklam
Viletel Pistatol vettem a hangfalkabeleket, rosszabbul szoltak a
rendszeremben, mint egy egyszeru villanyvezetek, Pista szo nelkul
visszavasarolta a kabeleket. A CD tuning + halozati kabel csere +
interconnect (mindharom Viletel) viszont latvanyos es pozitiv valtozast
hozott. Most el lehet donteni, hogy ez reklam-e vagy sem! Egyebkent
megkerdeznem  -tol, hogy hallott-e mar azokbol a
termekekbol valamit is szolni, amiket itt biral, azt ugyebar tudjuk, hogy az
Audio Note kabel a "legzeneibb", no most milyen arkategoriaban, milyen
rendszerben, mert ugye mindenki tudja, hogy ezek azert eleg fontos tenyezok.