A Nepszabadsag aug. 12-i szamaban van ket cikk, amit most kozreadok.
Gyakran (most is) vita van a kozvelemenykutatasok ertekelhetosegerol
es jelentosegerol, teljesen erthetoen izgalmas kerdes. Tovabba zajlik a
"mediacsata", gyuruzik a sajto szereperol, hatalmarol es jogairol szolo vita.
A kovetkezo ket cikket azert irtam be nektek, mert nem lattam, hogy barki is
eszrevette volna oket (ha jol emlekszem, a HIRMONDO sem utalt ra), bar
bevallom, az utobbi idoben nem volt idom alapos olvasasra. A cikkek olvasasa
elgondolkoztatott azonban, mivel ez is egy (apro?) adalek a fent emlitett
ket temahoz.
1) Megjelent a fenti szamban, a sportrovatban, az utolso oldalon. A masodik
cimtol kezdve dolt betuvel szedve, gondolom azert, hogy elkulonuljon, mi az,
ami a hiranyag, es mi az, ami az ujsagiro szovege.
----

  ITTHON, EGYUTT A NAGY CSAPAT
  Bar jokora kesessel, es nem keves viszontagsag aran, hetfon megerkezett Bar-
celonabol a magyar olimpikonok harmadik csoportja. Az olimpian nagy sikerrel
szerepelt magyar csapat tiszteletere este a Budapest Sportcsarnokban - tegnapi
elso kiadasunk zarta utan - unnepseget rendeztek, amelyen megjelent es rovid
beszedet mondott Antall Jozsef miniszterelnok is.
  A "barcelonai" hangulatban a bajnokok maguk kommentaltak gyozelmeiket, miu-
tan azokat hatalmas kepernyokre vetitettek ki a negyezres kozonsegnek. A szur-
kolok nagy ovacioval koszontottek az aranyermeseket, akik meghatottan fogadtak
az udvozlest.

  "ELISMERO" FUTTYKONCENCERT
  - "Elnok ur" - fordult Antall Jozsef miniszterelnok Schmitt Palhoz, a MOB
elnokehez a Budapest Sportcsarnok szinpadan -, "tisztelt sportolok!". A kor-
manyfo nagyszeru, rutinos szonok, most is lassan, tagoltan, szepen artikulalva
beszelt. Az "elnok ur, tisztelt..." utan lelegzetvetelnyi szunetet tartott, az
unneplo tomeg pedig egy emberkent vagta ra: "haz!".
  Ugy gondoltam ekkor, a miniszterelnok zavarba jon. Ezt a velelmet erositette
a vendegek bevonulasa, amikor Antall Jozsef, valamint Horvath Balazs erkezeset
futtykoncert kiserte. Raadasul kozvetlenul utanuk szolitottak szinpadra Eger-
szegi Krisztinat, igy kulonosen erzekletesse valt a fogadtatasok kozotti
kontraszt. Egy igazi politikus azonban nem az alvilagban tanulta mesterseget,
barmilyen kinos helyzetben kivagja magat.
  "Boldog vagyok" - folytatta rutinosan a kormanyfo -, "hogy ma mar a taps es
a futtyszo egyarant a tetszesnyilvanitas jele, hiszen Egerszegi Krisztina meg-
erkeztekor felhangzott a futty is". A lelatokon ezt viccnek tekintettek, pedig
valoban ok voltak azok, akik az imadott Eger megerkezesekor futyultek. Meg
dudaltak, trombitaltak, visitottak, tomboltak teljes extazisban. "Azelott a
taps az elismeres, a futtyszo a nemtetszes, a kifutyules jele volt" - fuzte
tovabb a gondolatsort a kormanyfo, amire ujabb futtyorkan hangzott fel. Ekkor
mar mindenki erthette, hogy ez mit jelent. A miniszterelnok ezutan meg hossza-
san meltatta az olimpikonokat, kicsit rovidebben a kormanyt, az orak ota az
aranyermesekre varo kozonseg pedig hallgatta turelmesen. Amikor a kormany
feje mar tuljutott az olimpian eloszor megjeleno szentkoronas magyar cimer
meltatasan, es belekezdett az Obol-haboruban reszt vett magyar orvoscsapat
emlekezenk felidezesebe, a nep, az istenadta, megmutatta, hogy valoban tud
tapsolni is. Allando, utemes taps harsant fel, s ahogy terjedt, ugy nyomta el
a miniszterelnok szavat, aki igy vegul kinos vastaps kozepette fejezte be be-
szedet.
  Palik Laszlo ezutan Egerszegi Krisztinat kerte a mikrofonhoz. A kozonseg
felpattant. Megkezdodott az unneples.
  (Somlai Janos)

2) Megjelent ugyanebben a szamban, a 3.oldalon, a szokasos keretes kommen-
tarok kozott:
----
  A NEP FUTTYE
  Fel kell-e figyelni egy jelentektelen epizodra? Van-e jelentosege annak,
hogy a kozonseg egyeseket eljenzett, masokat kifutyult, kitapsolt az olimpi-
konok hetfoi fogadasakor? Felo, akarhogyan is ertekeljuk ezt a lenyegeben apro
esemenyt, hibat kovetunk el. Nem fogjuk hat idezni az ott elhangzott bekiaba-
lasokat, hogy ki, hany decibelnyi pfujt kapott. Mert nem errol van szo. Nehez
lenne elitelni a tomeget azert, mert ugymond meltatlanul viselkedett, nem ki-
vanva vegighallgatni a hosszu szonoklatokat, egyszeruen csak orulni akartak a
nagy sikernek, az orulo-neveto, siro bajnokoknak.
  Inkabb abban bizunk, hogy egy ilyen talalkozas talan elgondolkoztatobb, hi-
telesebb minden kozvelemeny-kutatasi eredmenynel. Talan? Elgondolkoztato
persze az, hogy errol az esetrol alig tudositottak a lapok, nem emlitette meg
a hirugynokseg (amelynek anyagat atvette a Nepszabadsag), a televizio es a
radio sem. Mert lenyegtelen eset, vagy mert maris annyira megfelelmlitettek
az ujsagirok? Persze az a tomeg ott a sportcsarnokban nem a politikusokat jott
koszonteni, hanem a gyozteseket, akikben kicsit magukat ereztek. Fel akartak
idezni az oromet, a jol eso borzongast, hogy a tevet nezve tudatosodott ben-
nuk: magyarok! Lehet, hogy ez nekik igy, ennyi eleg volt.
  A miniszterelnok kifutyulesenek senki sem orulhet, hiszen o az egesz orszag
nagyon fontos kozjogi meltosaga. Inkabb zavart erzesunk van emiatt. A nepsze-
rutlenseg ilyen megnyilvanulasa ugyanis onmagaban nem a demokracia jele, hanem
a rossz kozerzete. A nep futtye nem isten futtye. Sivit, zajos, kellemetlen.
De uzenete azert van. Tessek meghallani!
  (Miklos Gabor)
----
Kozreadta: Radnai Tamas

Kedves SZALON irok - olvasok!

Tobb hozzam erkezett levelbol is latom, hogy a tegnapi SZALON-ban sajnos
pontatlanul fogalmaztam, amikor az AGORA-n torteno publikalas kozismert
felteteleirol irtam. A fentieken azt ertetten, hogy csak azokhoz jutnak el
az irasaid, akik ezt maguk is akarjak. Elnezest kerek a pongyola
fogalmazasert. Tudom, hogy a helyzet fokozodasa idejen minden egyes leirt
szonak jelentosege van. No de ennyire !!??

          udvozlettel                      Rubin Gyorgy

(1) Tobbekkel ellentetben nem fogadom el, hogy a kereszt, a szentkepek,
    stb. "tisztelete" feltetlenul balvanyimadas lenne. Annakidejen Mose
    (Moses) valoszinuleg azert irta elo, hogy "Ne csinalj magadnak faragott
    kepet!", mert az akkori muveltseg nem tette lehetove, hogy nagy nep-
    tomegek kulonbseget tegyenek a szimbolum es az altala kepviselt tartalom
    kozott. Ma mar nem okoz gondot, hogy ezt megertessek a hivokkel. A jelkep
    tisztelete csak akkor tekintheto balvanyimadasnak, ha a targy maga babonas
    vedelemben reszesul. "Babonan" itt azt ertem, hogy a hivo hibasnak erzi
    magat, illetve buntudatot es felelmet erez, ha a targyat nem a megfelelo
    ritussal kozelitette meg (v.o.: tabu). Ez a ritus az, ami miatt a problema
    kapcsolodik a magia problemajahoz.

(2) Minden vallas megoriz valamit a magia elemeibol. Ez azert van igy, mert
    a vallasnak elszakithatatlan resze a hozza tartozo erkolcs. Azt hiszem,
    erkolcs nelkul nincs vallas.
    A magia lenyege eppen az, hogy a tulvilagi (mennybeli) esemenyeket evilagi
    cselekedeteinkkel befolyasoljuk. A zsido vallasban tilos a balvanyimadas,
    de megmarad a magia reszben az ima, reszben a tisztasagi es egyeb szigoru
    eloirasok formajaban. A Mindenhato az ember cselekedetei szerint buntet
    es jutalmaz.

(3) Jezus egyik lenyeges ujitasa, hogy radikalisan szakitott a magiaval. Ez a
    lenyege annak, hogy nem fogadja el a "kepmutato" imat vagy aldozatot, hanem
    megkoveteli a belso (psziches) megtisztulast, es a ritust kulsodleges,
    masodlagos fontossagu segedeszkoznek tekinti.  Ez az egyik magyarazata
    annak, hogy Jezus batran megtorte a sabbath-tal es mas eloirasokkal
    kapcsolatos szigoru torvenyeket. Egyben ez az alapja a kereszt(y)en(y)
    udvtan idoszakos spiritualizalodasanak is, amiert meltan biraljak sok regi
    es mai kepviselojet. Ez az elvontsag, illetve a magia elvi tagadasa
    kesztet az eleve elrendeles elfogadasara is, illetve lagalabb a komoly
    megvitatasara.

(4) Termeszetesen Jezus radikalizmusa sem lehetett tokeletes (hiszen az minden-
    fele erkolcsi kovetelmeny elveteset jelentette volna), hanem arra korla-
    tozodott, hogy ne csak a cselekves fizikai valosagat vegye figyelembe,
    hanem a lelkit is, es ne az egymastol elkulonitett magikus cselekedeteket
    tekintse, hanem az egyen egesz eletvitelet.
    Igy (szerencsere) Jezus nem a belso, lelki tisztasagtol teszi fuggove az
    udvozulest, hanem a valosagos cselekedetektol (innom adtal, mikor szomjaz-
    tam, stb.). A lelki tisztasag egyben szukseges praktikus feltetele annak,
    hogy az egyen (a lelek) megfeleloen cselekedhessen.

(5) Ez a kettosseg a lenyege a krisztusi szeretetnek, es az a gyanum, hogy
    ebben a formaban sehol mashol nem talalhato. De azt is tudnunk kell,
    hogy az elv elemei megtalalhatok a zsido profetaknal (pl. Esaias), akikre
    az evangeliumok is hivatkoznak. Az Iszlamot nem ismerem.

(6) Jezus a "felebarat" fogalmat fuggetlenitette a politikai kozossegtol, es
    ez a masik radikalis ujitasa, amit nem lehet elegge becsulni. De a "sze-
    retet" fenti fogalmat ez nem modositotta, csak a hatokoret tagitotta.
    Jellemzo megkerulese e tanitasnak, hogy a gyulolt nepcsoportot most mar
    nem idegensege vagy poganysaga miatt bantalmazzak, hanem azert, mert
    azokat nem tekintik az emberi faj reszenek.

Rev Endre
(Edo),
hitetlen, pogany, gyaur kutya,
    aki egyben a fentiek szerint probal elni,
    de mint masok is, neha gyengenek bizonyul

A mai hirmondobol:
"Ugy velik, ha a no maga hatarozhatja meg, mikor van valsaghelyzetben,
tartalmaban a korabbi partallami liberalis szabalyozas marad."

A "partallami liberalis  szabalyozas" szamomra valami  uj  dolog.  Meg
tudna'  valaki  magyarazni ennek  az  ertelme't?    Ez  egy mostan  uj
baromsag, vagy azt akarja jelenteni,  hogy az ahitott uj  szisztemahoz
kepest a partallami  gepezet viraglelku liberalisok gyulekezete  volt?
(Ja, felre  ne ertsd: most  nem az  abortuszhoz valo jogrol  beszelek,
hanem  csupan  errol az  egy  szoviragrol,   ill.   a  mogotte esetleg
sejtheto politikai tartalomrol.)
                              __o
             __o             -\<,
            -\<,  __________O / O
__Gabor____O / O

Korosi Gabor irta ket Szalonnal ezelott, hogy Csurka
antiszemitizmusaban van valami melyen anakronisztikus.
Tenyleg van. Az egesz nep-nemzeti mozgalomban van valami
anakronisztikus. Ahogy az Fejto Ferenc szepen elmagyarazta
tobbszor is, a nep-nemzeti mozgalom alapjat a haboru elott a
megoldatlan paraszt-kerdes adta. Kozben a parasztkerdes
megoldott, az agrar nepesseg a lakossag tobb mint felerol
kevesebb mint otodere zsugorodott es a nepi kultura utan
vagyakozo varosi ertelmiseginek Erdelyig kell autojat
elvezetni, hogy meg talaljon olyan bacsikat, vagy neniket,
aki hajlando nepviseletbe oltozni. (Egyebkent a magyar
nepviselet, mint ahogy a magyar nepi targyi kultura is a
19.szazadban alakult ki.) A nepnemzeti mozgalom mar nem a
szegeny paraszti tarsadalom mozgalma, hanem az annak
felszamolodasa soran abbol kiemelkedett ertelmisegieke,
pontosabban ennek egyik dominans szeletee.

     A nemzet, ahogy Benedict Anderson irja, elkepzelt
kozosseg. A nemzet gondolata kozossegteremto gondolat, amely
olyan emberekkel kot ossze, akikkel soha szemelyes
kapcsolatban nem alltal, ezert van olyan nagy emocionalis
tartalma. A magat nepnemzetinek vallo ertelmiseg egy nagy
resze, szerintem, tobbek kozott azert rezonal ilyen erosen a
nemzeti gondolatra, mert az orszagban foldrajzilag
szetszortan es ertelmisegi szempontbol izolaltan el. Vagy ha
bekerul a nagyvarosokba, ez az ideologia segit neki
megteremtenie a barati/emberi kozeget.

     A politikai antiszemitizmus jelenlegi formajaban elso
sorban ertelmisegi metely, es a Csurka-fele verzio is elso
sorban a nepnemzeti ertelmiseget veszi celba. Ez az a
reteg, akinek jol johet a numerus clausus, ez az a reteg,
amely csokkentheti a karrierjenek utjaban allo versenytarsak
szamat egy jelentos faktorral, es ez az a reteg, amely a
leggyakrabban erintkezik zsidokkal, igy neki van a legtobb
serelme is az 'ilyen fajta emberektol.' De nem a videken elo
ertelmisegnek. A videki antiszemitizmus egyfelol vallasi
gyokeru volt, ez megszunt, masfelol a videki zsidok
sajatos tarsadalmi szerepenek volt koszonheto, azonban ma
videken mar nincsenek zsidok. A videki ertelmisegiekre csak
annyiban hat az antiszemitizmus, amennyiben az a nemzeti
gondolat elvalaszthatatlan reszeve valik. Ez az arukapcsolas
meg nem tortent meg (ujra). Az antiszemitizmus mint nepi
ideologia valoban politikai anakronizmus, de van egy szuk es
fontos reteg a varosokban es foleg Bp-en, amely nyitott ra.

     Hogy a magyar szelsojobb politizalasa mennyire
anakronisztikus az rogton latszik, ha osszehasonlitjuk Le
Pennel vagy Schoenhuberrel. Ha Le Pen-t ma attelepitenek
Magyarorszagra (felteve, de meg nem engedve), o biztosan a
ciganyokkal, a romanokkal, a totokkal vagy a szerbekkel
operalna, es nem a zsidokkal, a munkanelkulieket probalna
felizgatni, es nem Szent Istvan tortenelmi erdemeirol
ertekezne, illetve a kisnyugdijasok sovanyka penzes utalvanyat
lobogtatna, es nem a kulturszennyet ostorozna. O ugyanis
tudna, hogy a zsidok, Szent Istvan es a kulturszenny
kizarolag egy szuk ertelmisegi reteget erdekelnek, ezek
pedig par tizezer szavazatnal tobbet nem hoznak a konyhara.
A Csurka-fele demagogia 'balfogasa' eppen az, hogy a
politika kozonseget egy ertelmisegi retegre szukiti. Ettol
lesz egyszerre hangos es elszigetelt.


          Rona-Tas Akos


U.i. Egyebkent otthoni forrasaim szerint Csurka 10 napja
ujabb tamadast intezett a Vasarnapi Ujsagban Soros Gyorgy
ellen.

Kedves mindenki!

Mint korabban a Csurka ugyben irtam a SZALONon, szerintem a magyarorszagi
politikai vitakultura fejlodesenek iranya aggaszto, es szukseg volna arra,
hogy ezugyben valamit tegyunk.

Sokak segitsegevel megfogalmaztam a mellekelt levelet, melyet Antall minisz-
terelnoknek kivanok elkuldeni (volna szives nekem valaki Antall cimet meg-
irni ?).  Ezuton koszonom mindazok faradsagat akik a fogalmazasban segitet-
tek, es azok elnezeset kerem akiknek eddig ezugyben nem irtam.   Tovabbi
javaslatokat a fogalmazvanyok finomitasara figyelembe fogok venni, de a
level tenyet illetoen nem kivanok vitaba bocsatkozni.

Aki ugy erzi, hogy csatlakozna a level alairoihoz, kerem tudassa velem.
A neven kivul valamifele cimet is kerek, akar munkahelyet, akar lakcimet.

Becslesem szerint kb. egy het eleg kell legyen az alairasgyujtesre.
Amennyiben Antalltol az elkuldestol szamitott 3 het multan nem erkezik
kielegito valasz, az eredeti levelet es az esetleges valaszt el kivanom
kuldeni magyarorszagi es kulfoldi tomegtajekoztatasi eszkozokhoz.  Az e
celokra irott leveleket szinten most teszem kozze.  (A vegleges levelek
termeszetesen el lesznek latva ekezetekkel.)

Azok akik az esetleges masodik menetbeni terjesztesben kozremukodnenek
forditassal es a sajat orszagukban tekintelyes, mervado tomegtajekoztatasi
eszkozokhoz valo eljuttatassal, kerem irjanak nekem.

Anto'ny Gyuri
-------------------------------------------------------------
George Antony    )
Department of Agricultural Economics and Business Management
University of New England, Armidale, N.S.W. 2351, Australia
Fax: (+61-67) 711531     Phone: (+61-67) 733222 (GMT +10 hrs)
-------------------------------------------------------------

--------------------------------- level --------------------------------------
Antall Jozsef
a Magyar Koztarsasag Miniszterelnoke

Tisztelt Miniszterelnok Ur!

A magyar tarsadalom egeszseges iranyu fejlodese, Magyarorszag es a magyarsag
becsulete es nemzetkozi hirneve miatti aggodas kesztetett minket arra, hogy
levelben forduljunk Onhoz, hatarozott intezkedeset kerve.

Bar Magyarorszagon a rendszervaltas nem jart a mas volt kommunista orszagokhoz
hasonlo sulyos megrazkodtatasokkal, a kisebbsegekkel szembeni gyulolkodes
elharapodzasa Magyarorszag tarsadalmi bekejet es eddigi pozitiv nemzetkozi
megiteleset is veszelyezteti.

Amilyen udvozletes fejlemeny cigany- es kulfoldivero borfejuek emberiseg
elleni buntett miatti birosag ele allitasa, olyan aggaszto az, hogy meg
Magyarorszag vezetoi koreben is makacsul hallatszanak antiszemita hangok.
Ezek kozul talan Csurka Istvan zsidok elleni inzultusai a legkirivobbak,
melyek mar kaptak nyilvanossagot kulfoldon is.

Amint az elottunk, kulfoldon elo, dolgozo vagy tanulo magyarok elott jol
ismert, a nyugati parlamentaris demokraciakban hivatalos beosztasu
szemelyek ellen fegyelmi eljarast inditanak olyan vetsegek miatt, amik esetleg
buntetojogi eljaras hatalya ala nem is esnek.  Ha Magyarorszagot e nyugati
demokraciak mercejevel merjuk, az a teny, hogy Csurka Istvan visszatero
zsidoellenes kijelenteseiert mindeddig nem reszesult nyilvanos megrovasban
partja reszerol, azt a latszatot keltheti, hogy a Magyar Demokrata Forum
(melynek Csurka Istvan elnokhelyettese) es On, szemely szerint (mint
az MDF elnoke es az orszag miniszterelnoke), Csurka Istvan antiszemita
nezeteivel egyetert, de legalabbis az antiszemitizmust a politikai kuzdelem
elfogadhato eszkozenek tartja.  Alapveto ugyanis, hogy amig Csurka Istvan a
vezeto kormanypartban tolt be ilyen fontos posztot, politikai erteku
megnyilvanulasai nem ertelmezhetok csupan iroi munkassaga reszenek.

Ha semmi sem tortenik ennek megelozesere, Magyarorszag es a magyarok
igaztalanul antiszemitakent lesznek elkonyvelve vilagszerte.  On, tisztebol
es tekintelyebol adodoan, tud intezkedni.  Kizarolag egy, az On nevevel
femjelzett, Csurka Istvannal szembeni nyilvanos eljaras volna kepes mindenki
szamara kielegito peldat allitani.  Ez egyreszt nyilvanvalova tenne, hogy
Csurka Istvan antiszemita nezeteit mind a kormany, mind az MDF, mind On
kategorikusan eliteli, masreszt megallitana a magyarsag erkolcsi hitelenek
romlasat.

Hatarozott intezkedeset elore is megkoszonve,
Maradunk kivalo tisztelettel,

Anto'ny Gyo~rgy, 45 Marsh St., Armidale, N.S.W. 2351, Ausztra'lia
.
.
.
.
-----------------------------------------------------------------------------
Kedves szerkeszto ur!

Mi, kulfoldon elo, dolgozo es tanulo magyarok, aggodalommal figyeljuk azt,
hogy a magyar politikai kultura nemely tekintetben nemhogy kozeledne a fejlett
parlamenti demokraciak szinvonalahoz - mellyel mi szemelyes tapasztalattal
rendelkezunk - de eppenseggel tavolodik attol.

Ennek a szamunkra egyik legkirivobb tunete az antiszemita megnyilvanulasok
szaporodasa meg vezeto kozeleti szemelyisegek reszerol is, es az
antiszemitizmus fokozodo besorolasa a politikai kuzdelem legitim fegyvertaraba.

Aggodalmunk arra kesztetett minket, hogy a csatolt levelet kuldjuk el Antall
Jozsef miniszterelnok urnak.  A miniszterelnok urtol a szinten csatolt alabbi
valaszt kaptuk / nem kaptunk valaszt mind a mai napig.

-----------------------------------------------------------------------------
Dear Sir,

The undersigned -- Hungarians living, working or studying outside of
Hungary -- wish to ask for your help in making our views on anti-semitism in
Hungary known.   We condemn anti-semitism and its manifestations, and wish to
put it on the public record that they are not characteristic of Hungarians as a
nation.

We must recognize that there is a problem, however, most obviously demonstrated
by the seeming impunity with which Mr. Istvan Csurka, chief ideologue
and deputy leader of Hungary's main ruling party, the Hungarian Democratic
Forum, has been making anti-semitic statements.  Lack of response from the
HDF or the government may create the impression of agreement with such views
and the acceptance of ethnic slurs as a legitimate political weapon.  It would
also taint all Hungarians as racists.

In our effort to do something for the curtailment of anti-semitism
in Hungary and for the preservation of the good international reputation of
Hungarians, we sent a letter, translated below, to Mr. Jozsef Antall,
Prime Minister of Hungary and leader of the Hungarian Democratic Forum,
requesting his personal intervention to discipline Mr. Csurka.
Mr. Antall's response is also attached in translation. / Mr. Antall did not
respond to our letter.
-----------------------------------------------------------------------------

Tisztelt SZALON olvasok!

Augusztus 20: Szent Istvan kiralyunk unnepe.

Allamalapito kiralyunkat unnepli az orszag ezen a napon. Bizonyara sok-sok
unnepi beszed hangzik el majd es ezek soraban az, hogy ma a magyarsag u-
gyanolyan helyzetben van, mint Szent Istvant megelozoen es, hogy ma, mi-
lyen fontos a NEMZETI TUDAT ujra feltamasztasa, apolasa es uralkodo
szerepre juttatasa, a Szent Istvan-i allam ujjaalakitasa egyaltalan a
KERESZTENY SZELLEMISEG.

Lassuk peldanak Fay Istvan megemlekezeset a Magyar Elet 1992. augusztus
20.-i szamaban, ahol kifejtette:

      "Multunkat tagado es kigunyolo destrukciojuknak tizmillio, kozonybe
      fulladt remenytelen tanuja van, akik tehetetlenul nezik ezt az
      osszeeskuvest, melynek nincs se Istene, se hazaja. Ezert vilagossa
      valt elottunk, hogy hazankat csak egy szuggesztiv, kemeny kezu,
      muvelt, minden aldozatot vallalo egyeniseg vezetheti ki a katyubol.
      Ilyen pedig nincs, vagy ha lenne is, megakadalyozzak a munkajaban es
      nemzeti celjaink megvalositasaban. Ezzel magyarazhato, hogy egyre
      novekszik azoknak a szama, akik elso kiralyunk orszagepiteset tekin-
      tik peldanak, mert o is az alapok lerakasaval kezdte el ezer eves
      birodalma megszilarditasat."

Fay irasa vegen igy medital:

      "Szomoru, hogy harom evvel a demokratikus valtozas utan, meg ma sem
      lehet odahaza mindent oszinten elmondani. Nem szabad emlegetni a nagy
      kiraly altal alapitott hazat sem, mert a nyugati uzlet fele kacsinga-
      to, haszonleso, hazatlan nemzetkoziseg megitelese szerint az ilyesmi
      KERESZTENY NACIONALISTA IZGATAS, vagy legalabbis ANAKRONIZMUS. Nekunk
      viszont jogunk es kotelessegunk, hogy tiszta lelkiismerettel hirdes-
      suk az ezereves magyar kiralysag visszaallitasaban vetett hitunket,
      akar tetszik ez hazank baloldali, kozmopolita, vagy nemregen meg
      kommunista ellenzekenek, akar nem. Egyetlen utat kovethetunk csak;
      azt amit Szent Istvan megvilagitott arva nepe elott!"

Vajon ez igy igaz-e?

Az elmult evezred forduloja korul a magyarsagnak fel kellett fognia, hogy
az addigi eletformajan valtoztatni kell: Europa megtelt! Geza hatalmas er-
deme az a felismeres, hogy az europai kulturahoz es a szokasjoghoz kell
alkalmazkodni es a magyarsagnak megszerzett, vagy korabban is birtokolt
teruletein zart allami formaba kell elrendezodnie. Ennek akkor letfelte-
tele volt a kereszteny egyhazzal, a nemet-romai csaszarsag katonai hatal-
maval rendelkezo Romai papahoz valo jo viszony. A magyarsagnak fol kellett
vennie a keresztenyseget es a kornyezetnek megfeleloen allamat kereszteny
allamkent kellett megszerveznie.

Geza korai halala utan fia, Vajk kerult a fejedelmi szekbe. Azzal, hogy
Geza fiat es nem a magyar szokasok szerinti orokost helyeztette utodjakent
a fejedelmi posztra, kemenyen ki is fejezte az uj szokasjog bevezetesenek
szuksegesseget. Geza - es azutan Vajk - mogott felsorakozo erok ezt segi-
tettek es igy kerult Vajk - Istvan neven (aminek az eredeti jelentese az,
hogy KORONA) - a magyar allam elso kiralyakent a tarsadalom elere es ala-
pitotta meg az akkori Europa legkorszerubb allamat, harcokban, diplomaci-
aval es legfokepp ESSZEL. A koronaja, a SZENT KORONA testesitette meg a
hatalmat es ezt az akkori szokasokkal ellentetben nem Szent Peternek (hu-
seg Romahoz), hanem Marianak ajanlotta fel, amivel megalapozta a magyar
allamisag szimbolumanak sajatos magyar utjat, ami meg ma is el es hat.

Mi a helyzet most? A magyarsag ugyancsak valaszut ele kerult. Csakhogy a
valaszut egeszen mas alternativakat kinal. Europa ma gazdasagilag eros. A
gazdasagot az orszagokon atnyulo, hatalmas termelo egysegek, azok osszefo-
nodasa birtokolja, iranyitja, ez biztositja a katonai erot is. A tarsada-
lom spiritualis elete sokkal inkabb az egyen kore csoportosul, a nagyobb,
nemzeti egysegek a kontinens nyugati felen alkalmazkodtak a rajtuk atnyulo
gazdasaghoz es a nemzeti jelleget a kulturaba igyekeznek atszublimalni.
Csokkennek a nemzetisegi feszultsegek. A kereszteny vallas a kisebb kozos-
segek eletebe vonul vissza, elvesztette a nagyobb egysegek, nemzetek, or-
szagok, stb. feletti dominenciajat (az egyetlen komoly kivetellel: Iror-
szaggal).

Ezzel szemben, a kontinens keleti feleben a gazdasag iszonyatosan meggyen-
gult, szetforgacsolodik, ahol a nyugati jolet igenyevel csodavarokent
szemlelik egy esetleges atalakulas varhato eredmenyet. Kielezodtek a nem-
zetek kozotti ellenetetek, a mesterseges es rettentoen megkemenyedo poli-
tikai hatarok kozott a dezintegracio es nem a gazdasagot jellemzo integra-
cio iranyaba haladnak, viszont a NEMZET ALLAMot eroltetik.

Hogy egy KERESZTENY NEMZETI ALLAM mennyire antidemokratikus, azt tegnap
boven kifejtettem.

Szent Istvan Intelmek c. irasaban errol ezt mondja:

      Mert amikent kulonb-kulonb tajakrol jonnek a vendegek, igy kulonb
      nyelvet es szokast, kulonb-kulonb peldat es fegyvert hoznak magukkal,
      s mindez az orszagot disziti, az udvar fenyet emeli, s a kulfoldieket
      a poffeszkedestol elrettenti. Mert az egynyelvu es egyszokasu orszag
      gyenge es erotlen.

Van-e alternativa a "csakis egy ut" hiveinek velemenyevel szemben? Ugy
erzem, hogy van. Nem kotelezo tetel ugyanis az, hogy a tarsadalmat ideolo-
giaknak kell vezerelniuk. Nem kotelezo az allamiranyitasnak es a hatalom-
nak osszefonodnia. Elkepzelheto egy olyan modell is, amikor egy szakertoi
vezetest alulrol szervezett hatalmi mechanizmus kontrollal.

Az u.n. "partdemokracia" nem igazi demokracia, merthogy a politikai partok
egytol egyig igyekeznek valami ideologiat megragadni, amoge tomegeket
allitani es azutan ideologiajukat allami politika szintjere emelni az u.n.
demokratikus jatekszabalyok elven, (ami nem tobb, mint az 51% diktaturaja
a 49% folott), azaz a hatalmat megragadni. Az 51% diktaturajanak egy
ragyogo peldajat produkalta a Parlamenti Bizottsag a media elnokok meg-
hallgatasa soran. Az eljaras azt a celt szolgalta (volna, elmeletileg),
hogy beszamoltassak az elnokoket tevekenysegukrol es azutan a hallottak
alapjan dontsenek: alkalmasak-e a vezetsre, vagy sem. Mi tortent valoja-
ban: a szavazati tobbseg birtokaban a vezeto part mar meghallgatas elott
ugy dontott, hogy nem, ugyhogy tagjait azzal az utasitassal kuldte oda,
hogy barmit is hallanak, nekik az alkalmatlansag mellett KELL szavazniuk.
A partra alapozott demokraciaban nem lehet szo a demokracia eredeti er-
telmenek ervenyesuleserol: hatalmi korok erdekei es nem a neperdek erve-
nyesul.

A XX. szazad vegi szellemi szinvonalon, a tudasnak, az ismereteknek olyan
mar a szintje, ahol elvarhato az, hogy az emberek felelosseggel cseleked-
jenek. Az emberi cselekvessel jaro felelosseget minden torvenykonyv tar-
talmazza is. Csakis a tudatilag szabad ember felelhet cselekedeteiert. Aki
part utasitasra, vagy ideologiai alapokon cselekszik, az a felelosseget
atharitja a partjara, a kepviselt eszmere, illetve, viszont, a part harit-
ja at a felelosseget az egyedekre (siker eseten a part a sikeres, kudarc
eseten pedig a konkretan cselekvo szemelyek a felelosek).

Mi hat a teendo?

1. Emelni a tarsadalom muveltseget es felellosseg-tudatat. Az embereket
      fol kell kesziteni arra, hogy sajat dolgukban legyen velemenyuk,
      felismerjek es ki tudjak fejezni az erdekeiket, azaz ne egy part, egy
      ideologia vallalja fel az emberi erdekek tolmacsolasat, hanem onma-
      guk.

2. Az embereknek a sajat erdekeiknek megfelelo kepviseloket kell valasz-
      taniuk. Ezeknek nem egy partpolitikat, hanem a valasztoik erdekeit
      kell kepviselniuk (valodi nepkepviselet).

3. A lokalis erdekkepviseleteknek kell alulrol felepiteni az orszag erdek-
      kepviseletet, ahol az egyes kepviselok az oket valasztokat es nem
      partokat, ideologiakat kepviselnek.

4. A megvalasztott testuletek nevezik ki azutan a nekik megfelelo helyi,
      majd felfele haladva egeszen az orszagosig a gazdasagi vezetest es
      kontrollaljak annak a tevekenyseget.

5. A novekvo felelosseggel novelni kell a jovedelmeket, bizonyos jogokat,
      hogy az egyeni erdek is kifejezesre jusson a rendszerben. Aki nem
      felel meg, igenis sokat tudjon vesziteni, legyen kenyszerito ero
      arra, hogy ki-ki a helyen igyekezzen a legtobbet nyujtani.

Alulrol megszervezett tarsadalom egyik kiserlete volt az 56-os forradalom
alatt megalakult munkastanacs-rendszer. (Nem allitom azt, hogy ugyanazt
kell megcsinalni, jollehet a tarsadalom ezzel mindig megprobalkozik, ha
valahol igazi forradalom tor ki. Es ez az, amit a leheto legdrakoibb szi-
gorral szokott a forradalmat levero rendszer megtorolni.)

Egy ilyen program vegrehajtasa Magyarorszagon ma meg illuzio. Sem az alta-
lanos muveltseg, sem a gondolat atultetesehez szukseges ertelmiseg erkol-
csi szintje nem tart ott, hogy ebbol gyakorlat valhasson. A partosdi pedig
alapvetoen rohasztja a tarsadalom gondolatokat befogadni kepes reteget.
Megis ugy erzem, ha Szent Istvan allamarol beszelunk, akkor ezt kell meg-
penditenunk, nem pedig azt, ami az o koraban ugyan korszeru volt, de a mai
szellemi es tarsadalmi szinthez kepest mar nagy merteku visszalepes lenne.
Az istvani szellemisegnek a mara valo atultetese viszont eppen azt jelen-
ti, hogy a realitasokbol kiindulva teremtjuk meg a magyarsag ujabb tipusu
tarsadalmanak az alapjait.

Tisztelettel:   Cser Ferenc