> Felado :  [Germany]

<<Sajnos az alt. rel. teljesen egyertelmu arra nezve, mi tortenik, ha
elutazol egy fekete lyukba. Ez fuggetlen attol, hogy 'igaz-e' az elmelet. Ha
majd ki lehet probalni, akkor lehet, hogy ki lesz dobva az elmelet.>>

En is csak erre gondoltam.

<< Mar megint az abszolut ido teveszme...Tessek az idot 'voroseltolodasban'
merni, maris meg van oldva a lelki problemad: az osrobbanas vegtelenben
tortent, igy nincs 'vege'>>>

Nem allitottam, hogy az ido abszalut, hanem azt, hogy az ido, szubjektiv
fogalom. Ilyen a "nulla" is, es megis sokmindenre lehet hasznalni.
Ha a vilag orokevalo, barmilyen formaban, kell legyen ter is, ha mar nem az
Isten teremtette a vilagot. Ha, azonban az anyagi vilag, egy valtozatlan
formaban van, nem beszelhatunk idorol. Az sincs aki megfigyelje, de az sincs
amivel merje. Az idot pedig merni kell.

<<<Mindnek a karjara rakok egy orat szuleteskor. Amikor ossze akarom
hasonlitani oket, akkor osszeszedem oket, egymas melle allitom oket, es
megnezem kinek mit mutat az oraja.>>

Elmeletileg mukodik, de en gyakorlatibb megoldasra gondoltam.

<<< Roppant egyszeru. Van-e barmi megfigyelehto kovetkezmenye a
hipotezisednek?
Nincs. Bonyolultabb, mint a konkurens elmelet? Igen. Akkor nem igaz.
Ennyi>>>

Persze, hogy nincs, semmi megfigyelheto kovetkozmenye, de attol letezhet,
elvileg.

<<Inkabb arra torekszunk, hogy a megoldast (ritka ronda kepletek)
leforditsuk emberi intuicioval ertelmezheto fogalmakra. >>>

Az iggyekezetet nem cafolom, de azt vartam, hogy egyforman velekedtek, egy
tudomanyos elv kimenetelerol.

<<<Aztan halalaig dolgozott egy uj elmeleten, ami visszahozza a
determinisztikus vilagkepet. Nem jart sikerrel.>>>

Tehet a voloszinusegekbol (itt mar lehet sejteni egy felso beavatkozot is) a
makrovilagban, determinalt jelensegek jonnek letre?

<<<Ugyanakkor jonnek allandoan onjelolt profetak, akik gyakorlatilag nulla
elokepzettseggel megtalaljak azokat az oriasi hibakat, amiket a szakemberek
nem talalnak az istennek se. Aminek nagyon pici, de nem nulla az eselye, igy
gyomorbol nem szabad lehulyezni oket.>>>

Csak annyi az egesz, hogy senk sem tud mindent, s ha az embernek forog az
esze, felmerulnek kerdesek. Ha igaznak tartana, nem tenne fel a HIX-re.

<<De azert esetleg mutassak mar meg valami szakertonek, amit talaltak, hatha
(esetleg, netalantan, veletlenul) a hozza nem ertesukbol fakad a dolog..>>>

Pontosan ezert levelezek itt..

> Felado :  [Hungary]

<<<>Azt mondom; kijelentem, hogy a vilag idokozonkent megall  Elobb neked
kene alatamasztani, hogy jol gondolod-e, es nem abrandrol van-e szo, vagy
terfalsz, stb., >>>

Trerfanak is lehet venni, de csak azt mondtam, ha megall is vilag,
lehetetlen megallapitani.

<<Egyebkent ha eleg melyen alszunk, a vilag szubjektive megszunik letezni,
aztan ebredeskor latjuk, tores volt az esemenyek folyamaban.>>>

Ez igy van, de ha megall avilag, nem tortenik tores.

<<<A logika siman zsakutcaba vihet, ha hianyosan, vagy tevesen tudunk
valamit. A logika keves. Einstein logikai keszsegehez asszem nem fer ketseg,
megis elofordult, hogy elvetve tevedett, azonban kepes volt belatni es
korrigalni.>>>

Minden tudomanyos elv felepitese ugy kezdodik, hogy nem tudunk, vagy tevesen
tudunk valamit. Van aki belehal, mielott korrigalni tudna.

<<<Einstein egyenleteibol egyebkent tobbfele eltero mukodesu univerzum is
'kihamozhato', es a fizika modelljeire altalaban jellemzo, hogy tobb
megoldas - tobb elvi lehetoseg is megmutatkozik bennuk,>>>

Pontosan erre gondoltam, amikor azt allitottam, hogy a "feketelyukkal"
kapcsolatban azt mondtam; nem egysegesek a velemenyek.

> Felado :  [Hungary]

<<Valoban, de a "Nagy Bumm" elott nem volt mai ertelemben vett ido es ter
ezek akkor alakultak ki.>>

A mai ertelemben, nem volt ter sem? Hol volt a maivilag "anyaga"? Ha nem
valtozik nem lehet idorol beszelni, de terrol sem?

<<De egy sejttenyeszet szaporodasa mar egyertelmu...>>

Azt sok minden befolyasolja, nem csak az ido.

<<<Te tudod, mit jelent a "lefagyas" a szamitogepen? >>>

Csak a szohasznalatert vettem kolcson. A szamitogepes lefagyas reszleges es
megtudod azt az idot is, ameddig tartott,

<<Dolgozd ki eloszor az elmeleted, utana tedd kozze.>>

Csak azt erzekeltettem, hogy ha leall a vilag valtozasa, nem lehet meg
szubjektiv idorol sem beszelni.

  Udv. szocs

Udv Kiss Laszlo!

<<En ugyan hivo vagyok, de nem vallasos.>>

Ezt nem ertem!

<<Ettol eltekintve az eredeti irasodban azt ereztem, hogy a vallasos emberek
nem egyenertekuek elotted a tobbivel, ezert reagaltam.>>

Bocsanat, de ilyet en nem allitok. Csak azt, hogy egyik sem igazibb a
masiknal, ami a vallast illeti. Azon tul mindenki egyenerteku, mas es mas
kepessegekkel.

<<<Ha van Isten akkor azt Kadar is megtudja, ha nincs akkor a Pa'pa sem.>>>

Nekem az a velemenyem, hogy a hitben mindig fog letezni es senki sem fogja
megtudni azt, hogy letezik vagy nem, az anyagi vilagban.

Udv. Szocs

HT> A 2.5 eve leszedett F117A-nak az lehetett a vegzete, hogy nem valodi
HT> haboruban vetettek be, a szerbek komoly kockazat nelkul megtehettek
HT> a lehetseges ellenlepest: a radarvisszhangot erzekelve suru zarotuzzel
HT> arasztottak el az egesz teruletet ahol a gepet sejtettek. Veletlenul
HT> el is talaltak.
En mast hallottam: klasszikus legvedelmi agyu, ket cso Horvatorszag
fele, egy cso Szerbia fele nez. Radarrol meg almodni sem mernek, mert
az az elso dolog, amit szetlonek. Szoval, jon a repulo, a Horvatorszag
fele nezo koma nem lat semmit, csak amikor atrepult felettuk, lattak a
turbina tuzet. Vaktaban lottek egy parat, es veletlenul eltalaltak.

--
udvozlettel,
Gergo

Arpi, 
en egyetertek, hasonlokat magyaraztam, talan ahogy te fogalmaztad, ugy valaki j
obban erti.
azt termszetesen nem allitom, hogy szubjektive az ember nagyon is meglepodik, h
a ismetlodik egy huzas, vagy ha "szabalyos" eredmeny jon ki. es meg jobban is m
eglepodik, mint mas, szamara nem jelentos veletleneken.
ha emiatt valaki nem kovetkeztet tovabb valamire, hanem a kovetkezteteseiben ob
jektiv marad, es errol belatja, hogy szubjektiv, akkor ok.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

Peter,
>Ha minket is egy Corcoran teremtett, akkor a
>szamunkra kezzelfoghato anyag sincs valosagosan. Igy 
>mit sem er, hogy szerinted "csupan atalakitjuk az 
>anyagot", ami ugye jo esellyel nincs is. Szamunkra 
>sincs.
Az "anyag" es a "valosag" olyan fogalmak, amelyek bizonyos tulajdonsagok komple
xumaira vonatkoznak. Szamunkra az anyag, ami kolcsonhatasban van velunk, ami em
pirikusan megfigyelheto, es addog szamit "kezzelfoghato" valosagnak, amig logik
ailag konzisztens modon viselkedik.
Az, hogy metaszinten mindez virtualis, szamunkra hozzaferhetetlen, es nem valto
ztat semmit. Az anyag akar magatol hat kolcson ugy velunk, ahogy, akar pedig ez
 a kolcsonhatas egy virtualis valosag, egy szimulacio resze, az szamunkra empir
ikusan ekvivalens, szamunkra nem kulonbseg. A ket esetben szamunkra az az "anya
g" ugyanolyan. A ket eset metafizikai megkulonboztetes, es szamunkra ertelmetle
n. Csupan a "teremtonek" letezik ez a kulonbseg, szamunkra nem. Ami pedig szamu
nkra nem letezik, arrol ne beszeljunk!
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

Peter,
>Felvet egy lehetoseget, amit enelkul is fel lehet 
>vetni: mi van, ha mi egy teremtett, pontosabban 
>virtualis univerzum resze vagyunk?
A tokeletes szimulacio es a valosag ekvivalens egymassal, teat megkulonboztetes
uk metafizika, ertelmetlen.
Igy egy tokeletesen szimulalt virtualis univerzum valojaban nem veti fel ertelm
ezheto kerdeskent a kerdesedet, nem ertelmes a kerdesed.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

Voland:
>>Roppant egyszeru. Van-e barmi megfigyelehto 
>>kovetkezmenye hipotezisednek? Nincs. Bonyolultabb, 
>>mint  a konkurens elmelet? Igen. Akkor nem igaz. Ennyi.
>Ez a valasz hamis.
>Szep szep dolog Occam beretvaja, de azert hiba 
>elfeledni, hogy nem torveny, csupan elv. Attol, hogy 
>egy hipotezis "bonyolultabb", tetszik nem tetszik:
>meg lehet igaz.
Nos nezzunk eloszor is egy kicsit szabatosabban egy esetet (nem biztos, hogy il
yene setrol votl szo, nem kovettem).
Legyen egy E1 es egy E2 elmeletunk, amelyek empirikusan ekvivalensek. Azaz semm
i olyasmit nem lehet beloluk levezetni, ami kulonbozne a ket elmetnel. Ekkor a 
pozitivista jelenteselmelet felofogasa szerint a ket elmelet ugyanazt jelenti. 
Csak az egyiknek mas a megfogalmazasa, mint a masiknak. Tulajdonkeppen egy elme
letnek ket megfogalmazasarol beszelunk. A megfogalmazasbeli kulonbseg koznapi e
rtelemben lehet drasztikus, hihetjuk azt koznapi ertelemben, hogy mast jelent a
 ket megfogalmazas, de valojaban nem jelent mast.
Ezen kivul amugy sem tudunk a ket elmelettel mit kezdeni, semmifele megfigyeles
, kiserlet nem tehet koztuk kulonbseget, es meg pont ugyanazt is josoljak. Barm
elyiket is fogadjuk el, ugyanolyan joslatokat ad, tehat minden pragmatikus szem
pont szerint is teljesen mindegy, hogy melyiket tartjuk igaznak. Nos, ez esetbe
n miert is ne azt tartanank meg, amelyik egyszerubb megfogalmazasu? Ha egyszer 
ugyis ugyanazt jelenti, minek korulmenyesebben fogalmazni?
Occam elve konkretan letezokre vonatkozik. Ha a bonyolultabb elmeletben szerepe
l egyel tobb letezo, de az semmit sem modosit az empirikus kovetkezmenyeken, ak
kor ennek a letezonek a letezese szamunkra nem jelenik meg, szamunkra nem letez
ik. Szelhamossag tehat letezonek nevezni csupan a vicc kedveert. :)
Azt mondod, ez csupan egy elv. Nem ertem a "csupan" jelzot. Ez az elv egy metod
ikai elv, a tudomany egy nagyon fontos elve, ami elengedhetetlen a tudomanyossa
ghoz.
Durvabb esetnek gondolhatnad azt, ha valaki egy tudomanyos torvenynek mondana e
llent. De hat mit is jelent az, hogy ellentmond? Nem fogadja el a tudomany alta
l igaznak tartott torvenyt, azaz nem koveti a tudomany elmeletelfogadasi elveit
 . O is csupan egy elvet tagad meg. Ha az elfogadhatatlan, akkor az Occam borotv
aja elv megtagadasa is elfogadhatatlan.
Szerintem mindketto a tudomany metodikai elvei koze tartozik. Mindkettot meg le
het tagadni, de akkor nem vagyunk tudomanyosak velemenyem szerint nem vagyunk e
sszeruek, logikusak.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Bolygok ( 26 sor )
>> Nem tudom a nyomast miert nem vesszuk szamitasba,
>Nem mondom hogy nem lehet szamitasba venni, legfeljebb nem
>erdemes.
 Egy Szamoskozi Janos nevezetu magyar kutato szerint (az egyik Egely
Tertehnologia konykotetben szerepel) pontos meresekkel egy egyszeru
felmeteres atmeroju tiszta olomgomb tomeg eseten is
homersegletkulonbseget lehet kimutatni a gombkozep es feluleti pontok
kozott.
 Marcsak azt nem tudom, hogy mindez az anyagnak vagy csakis a ternek lenne
koszonheto?
      Udv. Csaba.

Ki is kerdezte, hogy tollunk merre esik a legkozelebbi feketelyuk?
Mert eddig azt sem hittuk el, hogy letezik e egyaltalan?
  Csak az Origo tudomanyos lapjaiban beszamol arrol, hogy:
 <<Mint arról beszámoltunk, német csillagászok az eddigi legjobb
bizonyítékot találták arra, hogy a Tejútrendszer középpontjában egy igen
nagy tömegű fekete lyuk helyezkedik el.>>
<<A fekete lyuk magába gyűjti a környékén lévő anyagot, s az eközben
lejátszódó heves folyamatok miatt környezete heves röntgen- és
rádiósugárzást bocsát ki.>>

  Vajon mennyire fekete ez a lyuk? :-) Azaz surusege mennyire ter el a
Nagy Bumm elotti tomorult Universum osszanyaganak surusegetol?
 Ha egy fekete lyuk letezne, nem allna fenn az a veszely, hogy
megfordulhat a vilagegyetem tagulasa az osszes anyagot magaba szippantva?
 Vagy erre a tavoli tomegek nem reagalnak epp a tavolsag miatt es mert epp
gravitalnak a fekete lyuk korul?
    Udv. Csaba.

Szia Voland,

> Erdekes tudomanyfilozofiai jelenseg, hogy bar talan a legkevesve
> alatamasztott fizikai elmelet, megis, elfogadasa egyeduralkodo. Egy dolog
> ami biztos, a matematikaja mukodik.

Mondj egy olyan fizikai elmeletet, ami a mukodesen tul meg valahogyan 
ala van tamasztva! Csak hogy ertsem, mire gondolsz, mert igy nem ertem..

Udv:
Jano

PS. amugy egy fizikai elmeletet kolosszalis csalasnak tartani szinten 
egy emberi jellemzo...

Kedves Voland,

> Attol, hogy egy hipotezis "bonyolultabb", tetszik nem tetszik:
> meg lehet igaz.

  Tudomanyban nem. Definicio szerint :-)
  *Masutt* lehet igaz, attol fuggoen, hogy az adott vilagnezetnek mi
az 'igaz' definicioja. De az nem 'a tudomany'.

Gyula

Szia Kibuc!
Lenyegeben igazad van, azzal a kis hibaval, hogy midazok a
mozgasok arapaly es pl. a Fold kergenek elmozdulasai is
surlodassal jarnak, a surlodas pedig hotermelessel. Es mivel
minden test sugaroz (hacsak nem absz. 0-fokos) - vesztesegek
lepnek fel. Ezeket a vesztesegeket pedig csak a Fold-Hold
rendszer mozgasi, forgasi es helyzeti energiainak osszegebol
lehet fedezni. Tehat ez az osszeg az idok folyaman csokken.
Kulonben honnan szarmazna a szetsugarzott energia?
Ne felejtsd el, hogy a viznek is van belso surlodasa es a 20
C fokos viz tobbet sugaroz ki mint pl. a 19,99 C fokos.
Udv: S. Zoli

> Felado : Takacs Ferenc
> Temakor: Re: feketelyuk ( 85 sor )

Kedves Feri,

a fekete lyuk kapcsan tobbszor emlited a vegtelen energiat.
> .... az ott mar vegtelen sebessegu, es kepzetesse valo energiaju
> becsapodas, ...

> A Schwartzschild megoldasnal azt latjuk, hogy az esemenyhorizonton
> fenysebesseggel zuhan a terido befele, vagyis elvben a majdnem 
> vegtelenben elengedett targyak az esemenyhorizonton mar fenysebes-
> seguve valnanak, sot azon belul meg is haladnak ezt a sebesseget. 
> Ez persze mas oldalrol keptelenseg, hiszen a fenysebesseget nem 
> erheti el egy nyugalmi tomeggel rendelkezo targy, mivel ahhoz 
> vegtelen nagy energiaval kell rendelkeznie. 

Nem egeszen ertem mire gondolsz. A (majdnem vegtelenben) elengedett
targy a horizonton belul sem lesz vegtelen energiaju. Hogyan erted
azt, hogy a sebsesseg meghaladja a fenysebesseget ?

> ...Sajnos a kollapszus elmelet hibas, hiszen az a pontszerusegre, 
> vagyis a Schwartzschild megoldasra epit, csakhogy eddig szo sem 
> volt semmifele pontszerusegrol, csupan az elmeleti szamitasok 
> megkonnyitese erdekeben.

Nem igy latom. A kollapszus, akarcsak a Schwartzschild metrika, nem
a pontszerusegen mulik. Sokkal inkabb azon, hogy a horizonton belul
az r es t koordinatak szerepet cserelnek. Emiatt barmekkora lehet 
a nyomas, az nem tud valtoztatni azon, hogy a csillag *befele* esik.
Az, hogy a horizonton belul nem lehet megfordulni az korulbelul u-
gyanazt jelenti, mint az, hogy a horizonton kivul nem lehet idoben
visszafele menni. 

udv, kota jozsef

Arpad,

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: fekete lyuk (kota jozsefnek) ( 17 sor )

> "A feny a masfelszeres horizontra *csavarodik fel*..."

> Ugy tudtam, hogy az esemenyhorizont PER DEFINICIO az, ahonnan a feny 
> nem tud kitorni. Most meg kiderul az esemenyhorizont x-szerese az 
> esemenyhorizont. Itt valami ertelmezesi zavar lehet (valszeg nalam)

Szerencsere szo sincs arrol, hogy at kellene ertelmezni a horizont
jelenteset. A horizont az a hatar, ahonnan a feny *semmikeppen* nem
tud kitorni. Ha a horizont es annak masfelszerese kozottrol inditasz
kifele fenyjelet, akkor ket eset lehet: a feny vagy kijon, vagy vissza-
esik. A horizont kozvetlen kozelebol csak a fuggolegesen felfele ira-
nyitott feny jon ki. Kicsit kijebbrol ez kuppa tagul, a hatarszog no-
vekszik. A masfelszeres horizont az a hatar, ahonnan mar a vizszinte-
sen, erintolegesen inditott feny IS kijon. Mondhatjuk az a hatar, 
ahonnan mar mindenkeppen kijon.
Megforditva: a vegtelenbe meno feny nem lehet erintoleges a masfel-
szeres hataron belul.

A masfeszeres horizont az, ahol a feny korpalyara all. DE ez a kor-
palya instabil. Ezzel el is erkeztunk az elso kerdeshez: miert nin-
csenek a horizonthoz kozel stabil korpalyak. Sajnos nagyon szemlele-
tes magyarazatot nem tudok azon tul, hogy az egyenletekbol ez jon 
ki.. 
Stabil korpalyahoz nem eleg, hogy a gravitacios vonzas pont egyen-
sulyt tartson a centrifugalis erovel. Az is kell, hogy kis elmozdu-
lasra olyan ero legyen, ami visszaviszi es nem tovabb el. A Fold
eseteben nincs is problema: ha kicsit beljebb menne akkor a Nap
erosebben vonzana (1/r-negyzet), de a centrifugalis ero meg gyor-
sabban novekedne (1/r-kob). Ez visszavisz az eredeti egyensulyba.

Fekete lyuk eseten formailag az tortenik, hogy a centrifugalis ero
lassabban novekszik, mint a gravitacios -- ezert instabil.

Fekete lyukra is be lehet vezetni effektiv potencialokat es ebbol
szamolni Kepler palyakat. Potencialban elbeszelve a Foldpalya egy
godor aljan van, de a horizont kozeleben a korpalya domb tetejen
lenne. 

udv, kota jozsef

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: RE bolyongas a fekete lyuk korul  ( 15 sor )

Kedves Sanyi, 

> Tehat tulajdonkepp azoknal az esemenyeknel nem all az ido,
> amely esemenyekrol nem szerezhetunk informaciot? (amik 
> egyutt zuhannak a terrel)
 ...
> Mi kulonbozteti meg praktikusan ezeket az esemenyeket, 
> legalabb _elvileg_ eldontheto a kapott sugarzasbol, hogy 
> mi tortenik az urhajossal?
 ...
> Bizonyos ertek ala vorosodott fenynel mar tudhato hogy
> _biztosan_ beleesett, noha elvileg sem kapunk tole tobb 
> informaciot?

A dolog nem annyira egyszeru. A multkori irasomban azt pro-
baltam irni, hogy miert ne kerdezzuk, hogy mikor esik be 
a szabadon eso urhajos. Ha megis kerdezzuk, csak azt vala-
szolhatjuk, hogy t=vegtelenben, de annak nincs ertelme,
hogy ezt azonositsuk a Foldi t=vegtelennel. 
Az esemenyhorizonton eleve joszerevel csak t=vegtelen(+/-)
van. A t=0 es t=100 (akarmilyen egysegben) ugyanazt a pon-
tot jeloli a teridoben. Olyan mint a gombi polarkoordinata.
A sarkon nincs teteje kerdezni, hogy milyen hosszusagi ko-
ron vagyunk, mindegyiken egyszerre -- es ott lathato, hogy
a problemat csakis mi krealtuk magunknak. 

Ha azt kerdezzuk, hogy *biztosak* lehetunk-e abban, hogy 
urhajos beesett, akkor a valasz az, hogy sose lehetunk ab-
szolut biztosak. Ha az urhajosnak korlatlan energiaja van,
es nem zavarja a nagy gyorsulas, akkor meggondolhatja magat
akarmilyen kozel a horizonthoz, es visszafordulhat - errol
sokaig nem ertesulunk -- attol fuggoen mennyire kozel for-
dul vissza.  

Gondolnam, erre akart epulni az az elmelet(?), hogy a kol-
lapszus megall a horizontnal, csak nem ertesulunk rola. 
Ezzel -szvsz- leginkabb az a baj, hogy nincs okunk feltete-
lezni -- semmi kulonoset nem varunk tortenni a horizontnal. 
Ha igaz lenne, ujra kelleni irni a alt.rel. tankonyveket.
Elofordulhat, de .. megincsak szvsz: nem eleg orult ahhoz
hogy igaz legyen ...inkabb eroltetett. Tobb problemat csi-
nal, mint amennyit megoldana.

udv, kota jozsef

starters:
>A csillag, ahogy gyorsitja maga fele a kezdetben allo anyagot, elmozdul
>annak iranyaba (ahogy no az anyag tomege, egyre jobban). Amikor
>utkoznek, mindketto megall. Itt sincsenek vegtelen sebessegek es
>energiak. Mi a problema?

Az indoklassal az a problema, hogy:
Hulljon a csillagba egyszerre ket egyforma test, egyazon egyenes
menten, de a csillagra szimmetrikusan.
A fenti peldanal meg kisse nagyobb sebessegre is gyorsulnak ezek, 
mert a csillag tomegkozeppontja nem megy elebe a gyorsitando 
testeknek, s nem roviditi le a gyorsitas idejet.
Persze a valosagban a csillag ilyenkor torzulhat, de idealizaljunk,
es ne tegye. 

Feri:  
>Marpedig ha egy tomegnek esemenyhorizontja volna, akkor az ott
>behullo reszecskek fenysebesseguek lennenek, igy mozgasi energiajuk
>vegtelenne valna. Vegtelen energiat viszont veges energiaju tomeg 
>nem hozhat letre. 

Az rendben, hogy vegtelen energia nem lakozhat ket test kozos 
rendszereben, de az tenyleg furcsa, hogy egy eredetileg 
veges szokesi sebesseggel jellemezheto csillag osszeomlasa utan 
(amikoris a sajat energiaja ill. tomege meg csokkent is),
mar vegtelen szokesi sebesseget feltetelezunk a felszinen
vagy afelett.
Csillagfelszin feletti esemenyhorizontok lete viszont 
elmeletileg feltetelezheto, es ha valoban letezik, annyi 
bizonyos - csakis abszolut rugalmatlan utkozeseket tesz lehetove.
Az utkozes hoje tomegnovekedest okoz a lyuksag hataran levo 
csillagra nezve, de a behullott anyag nyugalmi tomeget is
megnovelte, s ha a csillag tomege megnott, akkor megnott a szokesi 
sebesseg is.

Ha elfogadjuk, hogy a horizont alatt az ido visszafele 
telik, akkor vehetjuk talan ugy, hogy a benti anyag tehetetlensege 
ott negativ, azaz nem ellenhatassal reagal a kintrol jovo gyorsito 
hatasra, hanem o gyorsitja azt ami az iranyaban hat ra, igy
a raketaelv is csodot mond a horizonton.

Allj, kifundaltam valami megfoghatobbat !
Senki nem szolt, amire most kezdek gyanakodni: az esemenyhorizont 
bizonyara csak  _elvi_ hatar, ami csakis olyankor egyenletes 
felulet, amikor epp nem hull semmi a lyukba ! 
Amikor viszont latogato erkezik, a horizont behorpadva 
vonul vissza elole. A latogato sajat gravitacioja, tomegenek tergorbito 
hatasa helyileg mersekli, pontosabban befele tolja a lyuk 
terenek azt a kritikus gorbuleti meredekseget, melynel
a szokesi sebesseg a fenysebesseg.
A latogato tehat szepen zug befele gyanutlanul, es hat persze, hogy 
nem eri el a fenysebesseget, hiszen az elole hatralo eltorzult
esemenyhorizontot tolva nem erhette el ! Am amint a szingularitashoz 
er, es ottragad, mozgasi energiajat ezzel beadta a kozosbe, 
a helyzeti energiaja pedig epp 0-va valt.
Mire eszbekap, a horizont mar messze mogotte van kisimulva, es
kisse kitagulva, mert a latogato maga jarult hozza a kiterjesztesehez, 
hozomanykent adva es pont kozepre leteve a sajat nyugalmi tomeget. 
Olyan ez mint a hazassag...   Gondolt erre a variansra valaki ? 

Remelem minden ugy van, ahogy irtam, es megint egy rejtellyel kevesebb
van a vilagon.

Udv: zoli

Sziasztok !

Szamomra ujdonsag az a kiszedo, mely elveben hasonlit a szoghuzo 
szerszamokra, melyekkel alanyulva szogfejeknek, kiemelhetok.
600Ft-ert kinalnak 3db eldobhatost muanyagbol, de a fertotlenit-
hetoseg miatt fembol elonyosebb lenne.

Ezermester rovat: Kaveskanalat felaldozva hazilag is keszitheto 
k. kiszedo. A merolegesen felhajlitott nyelu kanalkat a kozepeig 
csipofogoval behasitjuk, vagy vekony furesszel bevagjuk, majd 
a rest kisse ek alakura tagitjuk barmivel, ami nem a kormunk.
Az igy nyert eszkozzel konnyeden alanyulhatunk a kullancsnak,
es nyaktajon megragadva, a kanalat ide-oda forgatva, fejestol
kiemelheto, anelkul, hogy a teste megnyomodna es vert kopne.

Udv: zoli

Sziasztok!

Ha lehet hinni a webnek, akkor a Kolcsuga-radar egy passziv radar 4
vevoantennaval es 6..800 km hatotavolsaggal (Kolchuga cimszora keresve a
Google-nal), ha az ellenseges repulo radarozik.

Endre irta:
: Erted, szoval kifejleszti, hogy ne VERODJON vissza a radarsugar a gep
: testerol, de azert o maga ad jelet. Nyilvanvaloan megoldottak mashogy,
: pl. a lopakodo erzekeli passzivan mas gepek jeleit.

Nem tudom. Esti bevetesnel dimbes-dombos tajon nem biztos, hogy eleg csak
passziv radarra + GPS + muholdkepekrol feldolgozott domborzati terkepre
hagyatkozni. Ha pechunk van, akkor a gepen a magassagmero nemcsak a
legnyomasbol szamolja ki a repulesi magassagot, hanem radarral is me'ri
ezt. De ehhez aztan plane nem ertek.

Meszaros Laszlo irta:
: Nem tudom, melyek lehetnek ezek az anyagok, de biztosan nem egyszeru,
: mert az 1999-ben Szerbia folott lelott F117A roncsait igen rovid ido
: alatt elszallitottak.

Komolyan meg lennek lepve, ha a szovjeteknek nem lenne meg az F-117A
tervrajza. ;-)

@@@@@ Milyen szovjeteknek??? :-))) @@@@@

: A szetszort adok a GSM bazisallomasok, a vevo pedig a visszavert jeleket
: mero, szuro es analizalo szamitogep lenne. Az en velemenyem az, hogy ez
: az eszkoz egy kamu

Eleg sokminden szol a kamu mellett. Ha jol vagyok tajekozodva, akkor a
mai modern (repteri) radarok meg mindig kW nagysagrendu teljesitmenyt
sugaroznak. A GSM bazisallomas 120 Wattot (azonnal romlik a jel-zaj
viszony 10 dB-lel). Raadasul az adotornyokat igyekszenek olyanra
kialakitani, hogy ne nagyon sugarozzanak folfele (hasrautesre ujabb 10
dB). A visszavert radarjel olyan gyenge, hogy csak a kibocsajtott jel
ismereteben, korrelalas utan lehet foldolgozni, mivel a korrelalas tobb 10
dB-t javit a jel-zaj viszonyon. A GSM jellel is lehet korrelalassal
probalkozni, ennek a kimenetenek megjoslasara nem vallalkozom. Az biztos,
hogy nem javit annyit a jel-zaj viszonyon, mint egy igazi radarjel
korrelalasa (mondjuk ujabb hasrautessel azt, hogy 10 dB-lel itt is
elmarad). Ez osszesen legalabb 30 dB-lel rosszabb jel-zaj viszonyt jelent
(nagyon hasrautesre). Aki ilyen jelet meg fol tudna dolgozni, az egybol
csokkentene ennyivel a sajat radarteljesitmenyet kW helyett W
nagysagrendre es ezzel "hagyomanyos"  passziv radarok szamara
lathatatlanna valna. Egyebkent ha ez lenne a megoldas, akkor az USA-nak
Afganisztanban eloszor GSM-adokat kellett volna telepitenie es csak azutan
bombazni. ;-) 100 kW-os tv-adonal talan meg mukodik is a dolog.

Kibuc irta:
: Az egyes erzekelok kulonbozo helyeken felfogjak a geprol visszaverodo
: (pl. tavoli radar, civil radio v. tv adas, villam), ill. az altala
: kibocsatott (pl. sajat radar, fedelzeti elektronika, villanymotorok,
: stb. kiszivargo zaja)  gyenge jeleket, es a halozaton keresztul egy
: kozos elemzobe tovabbitjak.

A fedelzeti elektronika kiszivargo jeleinek feldolgozasat olvastad, vagy
maganvelemeny? En hasrauteses alapon ugyanis azt mondanam, hogy egy
femdobozbol viszonylag keves szivarog ki (plusz nyilvan figyelnek
ilyesmire a tervezesnel is -- ha kisugaroz, akkor be is lehet sugarozni,
es ez eleg kellemetlen kockazatokkal es mellekhatasokkal jar), valamint
100 km tavolsagban ez aztan mar vegkepp foldolgozhatatlan jelle
csillapodik.

Udv,
marky

Erdekesek a felvetett kerdesek, de csupan jatek a gondolattal. A VE nem
hagyja tettenerni magat... :)
Az EH kozeleben minden anyag minimum atomjaira szakad, nalam okosabbakat
kellene megkerdezni, hogy az atomok is szetszakadnak-e. Mintha olvastam
volna valahol, hogy az esemenyhorizontot csak tiszta energia lepi at...

Arpi

Kedves Feri!

Koszonom reszletes valaszodat. Ugy latszik, ismereteim kb. egy evtized
elottrol szarmaznak, azota nemigen frissitetem oket...

Arpi

Sziasztok!
Unit irta:

> Nem szerettem volna Egelyt emlegetni, de ha mar szo van rola, megteszem. Meg
> tavasszal a fogorvosnal varakozva kezembe akadt egy AUDI magazin. A kiadvany
> terjedelmenek legalabb 60%-at az ö könyveböl valo idezetek tettek ki. Ha jol
> emlekszem az elefeledett talamanyok temaköreböl volt ez a jokora cikk. Az
> egy dolog, hogy nem minden Audi tulajdonos realisan gondolkodo, fizikat
> tanult ertelmes ember (bar ök nemigen olvassak el a magazint :-) , de a
> szerkesztöktöl elvarhato lenne (legalabbis en igy gondolom), hogy
> megvalogassak, hogy mi van egy "ertelmisegieknek szolo" (vagy csak
> gazdagoknak?), komoly kiadvanyt.
Vagy ok tudnak valamit, amit mi nem.. (Mondjuk nekik titokban, jo penzert megmu
tatta azt, amit a szeles nyilvanossagnak nem.) En nem tudom, de logikailag ez a
 lehetoseg is fennall.

Endre

>Mar elnezest, de mindig mosolygok amikor ontudatosan kijelentjuk, hogy mi
>volt, s mi nem a big bang elott.
Bocs', ilyenkor mindig ugy ertendo, hogy "mai ismereteink szerint a
legvaloszinubb feltetelezes". Szerintem is eleg meresz, de jelenleg jobb
nincs...

>Radar ugyben egy buta kerdes: Ha a radar hullamhossza eleg nagy, ertsd
>nagyobb mint a repulo, akkor szerintem tok mindegy, mivel kentek be
> Szoval lehet, hogy csak le kell porolni az 50-es evek radarjait.
Ugy tudom, ezt csinaltak az oroszok, amikor kijott az elso (pontosan az
akkori orosz frekvenciara optimalizalt) lopakodo. Eloszedtek a regi
radarokat es kivaloan lattak veluk a gepet. Azota a lopakodokat nem egy
frekvenciara, hanem frekvenciasavra optimalizaljak.

>segitsegul hivott fizikatanar nem mert szembeszallni Egely volt cimzetes
>egyetemi tanaraval.
Akkor minek volt ott?

>Aki nem allitotta, hogy tudja honnan jon a +50% (ho)energia, de konnyen
Nem elfogadnia kell, hanem megmagyaraznia. Kulonben nem tanar, hanem
laikus.

>elfogadta, es o mondta, hogy nemsokara elektromosan is 100% felett lesz.
Honnan tudta? O is benne van a kutatasban?

>Hoszivattyu lehetosege fel sem merult.
Nem mindenki ert a meretezesehez... bonyolult joszag es nem hangzik jol
a laikus szamara.

>Egely aduasza egy magnesbol kiallo kis rudon lebego atfurt vashenger
>volt, mondvan a hivatalos fizika szerint a vasat mindig vonzza a magnes
>pedighat itt az elo pelda, hogy ez SE igaz.
Az adas egesz ideje alatt keptelen volt az MTV2 studio elokaparni egy
magnest???
Azzal lehetett volna ellenorizni a "vas"hengert... De lehet, hogy eleg
lett volna forditva ratenni a magnesre... ezeknek kellett volna eszebe
jutni az elso fizikatanarnak: ezert hivtak meg!

Egyebkent az MTV-nek van egy kellekes csoportja, az a feladata, hogy
gyorsan (es kb. 10-szeres felarral) eloteremtsen _minden_ kelleket.