Csatlakozom Hetyei drusza'm javaslata'hoz, hogy az u'j modera'tor szeme'lye
- ha a re'gi kido"l - ne szavaza'ssal do~ljo~n el. Magam az olvasott leveleket
a'lltala'ban nem tartom megfelelo" informa'cio'nak ahhoz, hogy eldo~ntsem,
valaki alkalmas lenne-e szerkeszto"nek. Ahhoz ma's ke'szse'gek kellenek mint
a vita'hoz.

Ko"ro~si Ga'bor

Elo"rebocsa'tom, me'g nem olvastam a Szabo' Ka'lma'n emli'tette Nature cikket.
Egy adata't ma'ris javi'tom: az MTA inte'zetekben alkalmazott 20-30 ko~zo~tti
ko~zgazda'sz-kutato'knak, ha jo'l sza'molom, 60%-a van ku~lfo~ldo~n, e's csak
aze'rt ilyen alacsony az ara'ny, mert az elme'leti ko~zgazda'szok janua'rban
ve'geznek, e's a Ko~zgazdasa'gtudoma'nyi Inte'zet ma'r felvett 3 frissen
ve'gzettet, akik me'g otthon vannak. A hi'rek szerint valo'szi'nu"leg csak
szeptemberig...

Nem e'rtek egyet azzal, amit az akade'mikusokro'l i'rt. Nem tudom, hogy a
miniszteri fizete'sen, e's az alkalmi (nem a'llando') ge'pkocsi haszna'laton
ki'vu~l az akade'mikusoknak - aze'rt, mert akade'mikusok - milyen 
privile'giumaik, ege'szse'gtelenu~l nagy anyagi e's politikai hatalmuk(?) van. 
A miniszteri fizete's meg olyan alacsony (1500$ alatt), hogy az akade'mikusok 
jelento"s re'sze nem tart ra' ige'nyt, mert akkor le kellene mondaniuk (az 
anna'l sokkal nagyobb) egye'b jo~vedelmeikro"l.

A baj az Akade'mia'val nem itt van. Az egyik ke'rde's, hogy azok-e az
akade'mikusok, akiknek kellene. Ko~zgazdasa'gtanbo'l megi'te'le'sem szerint
2, de inka'bb csak 1 olyan nemzetko~zileg is elismert kutato' akade'mikus,
aki valo'ban me'lto' ke'pviselo"je a magyar tudoma'nynak. A to~bbiek vagy nem
igaza'n tudoma'nyos e'rdemeike'rt kapta'k a ci'met, vagy idegen nyelven alig 
vagy egya'ltala'n nem publika'ltak. Ez nem csak az o" hiba'juk, de az o~ve'k 
is, e's teve'kenyse'gu~ket is mino"si'ti. De ez me'g nem jelenti, hogy
to~megesen lenne'nek ha'tte'rbe szori'tott kiva'lo'sa'gok: legfeljebb 2-3 
olyat tudne'k mondani, akinek voltak nemzetko~zileg viszonylag ismert u'j
eredme'nyei, e's nem akade'mikus... Teha't egyszeru"en nincs 10+ ilyen kutato'
a szakma'ban, de ennyi akade'miai hely "ja'r" a ko~zgazda'szoknak (8 vagy 9,
de a 70 e'v felettiek nem sza'mi'tanak bele a keretbe).

A ma'sik, sza'momra sokkal fontosabb ke'rde's, hogy az akade'miai bu~rokra'cia
szeretne' megtartani anyagi e's szeme'lyzeti hatalma't a kutato'inte'zetek
felett. Ez az Akade'mia ke'szi'tette u'j akade'miai to~rve'nyben is benne van.
Ma'rpedig az akade'miai hivatal ma'r sza'mtalanszor bizonyi'totta, hogy erre
a feladatra alkalmatlan. Az Akade'mia meg akarja szerezni az
inte'zme'ny-ha'lo'zat feletti tulajdonosi elleno"rze'st - most a korma'ny
a "jog szerinti" tulajdonos - ami egya'ltala'n nem biztos, hogy azoknak
elo"nye're va'lna. Mereven elza'rko'zik minden o~na'llo'sula'si to~rekve's
elo~l. Ma'rpedig szerintem a kutato'inte'zeteknek anyagilag is o~na'llo'akka'
kellene va'lnia, saja't (o~nkorma'nyzo') tulajdonosukka'. Azta'n majd nyilva'n
megkeresik, kikkel akarnak (saja't jo'l felfogott e'rdeku~kben)
egyu~ttmu"ko~dni. Az egyik partner nyilva'n az Akade'mia - a tudo's testu~let
e's nem a bu~rokra'cia - lehet.

Ko"ro~si Ga'bor

Szabo' Ka'lma'n azt i'rja, hogy 
> Az MTV beveteleinek joreszet a koltsegvetestol illetve a nezoktol kapja.
Ez i'gy te'nyszeru"en nem teljesen igaz. Az MTV idei ko~ltse'gvete'se durva'n
10md. Ft. Ebbo"l a ko~ltse'gvete's 300m Ft-ot ad, ami annak 3%-a. Ha a
parlament felszabadi'tja a za'rolt 1md. Ft-ot, akkor is csak 13% sza'rmazik az
a'llami ko~ltse'gvete'sbo'l. Va'rhato'an 3,5-4md. Ft jo~n az elo"fizeto"kto"l. 
Teha't ha a parlament nem szabadi'tja fel a za'rolt keretet, akkor a TV
beve'teleinek abszolu't to~bbse'ge kereskedelmi, de lehet, hogy me'g u'gy is.
Vagyis az MTV valo'ja'ban egy kereskedelmi TV, e's nem ko~zszolga'lati me'dia,
mint pl. a BBC, aminek tudtommal me'g mindig tilos rekla'mot suga'roznia.
Kereskedelmi TV-nek viszont nagyon aberra'lt. Ahhoz sokkal to~bb pe'nzt kellene
a korma'nynak (az a'llamnak) a TV fenntarta'sa'ra sza'nnia, hogy valo'ban
ko~zszolga'lativa' va'lhasson. A TV-ne'l abban az e'rtelemben valo'ban komoly
pe'nzu~gyi zu"ro~k vannak, hogy a finanszi'roza's ele'gtelen e's ellente'tben 
van a kinyilva'ni'tott ce'lokkal, feladatokkal, e's i'gy a'llando'an
bu"ve'szkednie kell a TV pe'nzu~gyeseinek. Ugyanakkor a sza'mvivo"sze'k e's a
gazdasa'gi rendo"rse'g vizsga'latai le'nyege'ben alaptalannak tala'lta'k a
TV ellen felhozott (to~bbek ko~zt) va'dakat. Ha nem i'gy lett volna, ma'r 
re'g nem Hankiss lenne a TV elno~ke.

Egya'ltala'n nem vagyok arro'l meggyo"zo"dve, hogy Hankiss olyan jo' TV elno~k.
De azt is tudni lehet, hogy a politikusok nem sok ese'lyt adtak neki arra,
hogy a munka't jo'l ve'gezze: jo' pe'lda erre a Hirado' ko~ru~l ma'r ke't 
e've zajlo' huza-vona. Hankissnak nem volt hatalma arra, hogy egy, a szakma
e's a ne'zo"k tu'lnyomo' re'sze szerint alkalmatlan beosztottja't
elta'voli'tsa. E's ebben persze a korma'ny ga'tolta meg.

Persze nyi'lva'nvalo'an vannak politikai- e's klikkharcok a TV-ben. Ez re'szben
o'hatatlan, nem hiszem, hogy a BBC-ben, vagy ba'rmelyik nagy amerikai
TV-ha'lo'zatna'l ne lenne presztizsharc. Ma'sre'szt jelento"s re'szben ku~lso"
politikai beavatkoza's fu"ti. Ebben elso"sorban a korma'ny a ludas: nekik van
ehhez hatalmuk, eszko~zu~k. Az angol konzervati'v korma'ny is megva'dolja
ido"nke'nt politikai elfogultsa'ggal a BBC-t, mert nem ta'mogatja
politika'ja't, de ennek to~bbnyire nincs e'rdemi ko~vetkezme'nye, mert
sokkal ve'dettebb a BBC. Alig hiszem, hogy az angol korma'nypa'rtnak esze'be
jutna a BBC anyagi ta'mogata'sa't negyede're cso~kkenteni, mert a kedvenc
hirado'juknak versenyta'rsa ta'mad...

Ka'lma'n, szerinted az e'rdekszo~vetse'gekre, ismeretse'gekre alapozott
struktu'ra melyik re'gi rendszer ko~vetkezme'nye? Tudsz a kiegyeze's o'ta
max. ne'ha'ny e'ves ido"szakokat kive've olyan magyar rendszert, amelyik
nem ilyen struktu'ra'kat tartott fenn? Belee'rtve a mostani magyar korma'nyt
is... 

Nagyon nem e'rtek egyet Ka'lma'n Laci TV felparcella'za'sa'ra tett
javaslata'val. E'n abban sem vagyok biztos, hogy ez a holland TV-nek olyan
jo't tesz, de na'lunk biztos katasztro'fa'lis ko~vetkezme'nyei lenne'nek.
Gondold el, ha'ny hirado' lenne a TV-ben! E'rdekelne' is o"ket, kiva'ncsiak-e
ra' a ne'zo"k...

Ko"ro~si Ga'bor

Bo~ro~cz Jo'zsi azt javasolta, ne legyenek a'tvett anyagok, pl. bege'pelt
cikkek a Szalonban. Nem e'rtek vele egyet. Mie'rt ne? Ha valaki olyan fontosnak
tartja, e's a modera'tor szerint egye'bke'nt elfogadhato'? Mie'rt ne
lehetne'nek az u'jsa'gokban olyan cikkek, viccek, stb., amiro"l valaki u'gy 
e'rzi, hogy ma'sok sza'ma'ra is fontos lehet?

E'n pl. csak ido"hia'ny miatt nem ge'peltem be a ke't he'ttel ezelo"tti
HVG egyik cikke'bo"l re'szleteket arro'l, hogy me'rlegelik, bevezesse'k-e
Magyarorsza'gon a ko~telezo" AIDS szu"re'st. Azo'ta is medita'lok rajta,
mit akarnak azok, akik ezt be akarja'k vezetni? Mie'rt pont egy ma
gyo'gyi'thatatlan, e's csak nagyon me'rse'kelten ferto"zo" betegse'gre akarnak 
ko~telezo" szu"ro"vizsga'latot? Egya'ltala'n, megmondja'k-e a ferto"zo~tteknek,
hogy betegek? (Magyarorsza'gon, mint tudjuk, nem felte'tlen norma a betegek
tisztesse'ges ta'je'koztata'sa.) Mit csina'lnak velu~k? Beza'rja'k karante'nba?
Hogy reaga'lna'nak a ferto"zo~ttnek, a hala'llal be'lyegzettnek tala'ltak?

Hasznos lenne (me'g anyagilag is) a jelenlegi, ma ma'r keve'sbe' jelento"s
tu~do"szu"re's mellett ma's szu"re'seket (magas ve'rnyoma's e's egye'b
e'rrendszeri bajokra, ra'kra, stb.) is bevezetni, mert megelo"ze'ssel sok ember
megmentheto", egyszeru"bben, olcso'bban gyo'gyi'thato' lenne. De pont AIDS
szu"re'sre kell az amu'gy sem sok pe'nzt ko~lteni, amikor azzal semmi igaza'n
e'rdemit nem tudnak kezdeni, e's a kezele's sok ma's, sokkal to~bbeket e'rinto"
betegse'gne'l nagysa'grendileg dra'ga'bb?

Ko"ro~si Ga'bor

1990 marciasaban utazott Horn Gyula Moszkvaba alairni a voroshadsereg kivonasa-
rol szolo szerzodest. A nemreg megjent konyveben ezt irja:

"1990.marcius 10-en, szombaton reggel szalltunk fel a repulogepre, hogy
Moszkvaban alairjuk azt az egyezmenyt, amelyet az egyik tudosito "a haboru
utani magyar kulpolitika talan legfontossab, meltan korszakos jelentosegu
nemzetkozi megallapodasnak nevezett. Sevardnadze kollegammal negyeves
erofeszitesekre es ket eve folyo kormanykozi targyalasokra tettunk pontot.
Uton Moszkva fele, emlekezetembe ideztem, hogy 1988-89-ben a Tortenelmi
albizottsagban folytatott kutatasaink soran rabukkantunk egy dokumentumra,
amely szerint Hruscsov 1958-ban egy moszkvai targyalason felajanlotta
Kadar Janosnak a szovjet csapatok kivonasat. A magyar vezeto elharitotta az
ajanlatott, arra hivatkozva, hogy Magyarorszag korul meg komoly feszultsegek
tapasztalhatok. Aligha kepes barki megmondani, hogy igazabol milyen meg-
fontolasok iranyitottak allasfoglalasat."

PS a konyv cime "Colopok" ISBN 963 11 6796 8. ajanlom olvasasra, en nem
tudtam letenni( rament a mult ejszakam) DS

Udvozlettel Boda

Szervusztok,

Megprobalom a nagy kavarodashoz hozzarakni a sajat hulyesegeimet...
  Nem tudok rola, hogy letezne olyan ujsag, ami folott a 'kiadonak' nincs
tobb joga, mint egy mezei olvasonak. Az olvaso vagy olvas egy ujsagot, vagy
nem, vagy hangot ad a kifogasainak vagy nem. Ha sokaknak nem tetszik a lap,
ugyis lehet nyomast gyakorolni a 'kiadora', hiszen annak is az az erdeke,
hogy a lap olvasott legyen, igy bizonyos hatarok kozt feltetlenul erdeke a
tomeg igenyeinek kielegitese. A moderator szerintem eleg jo forditasban meg-
felel a 'felelos szerkeszto'-nek. Vegso soron Hetyei Gabor eszreveteleivel
tudok leginkabb egyeterteni; szerintem az O velemenye mar csak azert is
fontos, mert Ivanon kivol Gabor az egyetlen akinek ne'mi tapasztalata is van
a szobanforgo funkcio ellatasaval kapcsolatban...
  Moderator valasztas-kijeloles temakorben, eloszor is, szeretnem ha ez a
kerdes sokaig nem merulne komolyan fel ;-) . Nyilvan a moderator barmikor
lemondhat, leven, hogy O tesz szolgalatot a koznek... Adott esetben persze
celszeru volna ha ezt 1-2 hettel elore tudna jelezni. Azt is csak tamogat-
ni tudom, hogy a moderator levaltasat csak 'ellenjelolt' jelolesevel
lehessen kezdemenyezni (aki termeszetesen elvallalna adott esetben a mode-
ralast, es Hollosi Jozsi hozzajarul a HIX titkaiba valo bevezetesehez ;-) .
Gondolom ha ilyesmi tortenik akkor valamifele szavazast kell tartani. Talan
fontos lehet, hogy ugyanazt a szemelyt ne lehessen ellen-jelolni mondjuk
fel even belul ketszer. Azt hiszem, hogy Csabanak (Csaki) is van egy nagy
adag igazsaga amikor azt irja, hogy adott esetben ugyis nyilvanvalo lesz
egy ponton mindenki szamara ha baj van...

  Ha megoldhato a moderator munkaturesenek illetve szabadidejenek hatarain
belul, akkor feltetlenul kivanatosnak velnem a kidobott irasok szerzoit
maganlevelben ertesiteni. A Szalon-keptelennek bizonyulo szerzok neveinek
kirakasa a Szalonra, szamomra Szalon-keptelennek tunik (maskepen: ovodas).
Termeszetesen az illeto probalkozhat ujra az irasanak egy uj verziojat egy
kovetkezo szamban elsutni. A moderator - ha akarja - irhassa le a sajat
velemenyet egy cikkrol, jol elkulonitve, a remekmu elott vagy utan.
  En is azon a velemenyen vagyok, hogy egy-egy iras csak egy ujsagban jelen-
jen meg. Esetleg fontos kozerdeku infok kivetelt kepezhetnenek, de normal
vitacikkek inkabb ne. Nem latom ertelmet egy vitat a kozepen atvinni egy
masik ujsagra, illetve a vitatkozo feleket kvazi rakenyszeriteni mindenfele
ujsag olvasasara.

  Es vegul ott van a legnehezebb kerdes, hogy mit is tekintsen a moderator
Szalonkeptelennek... Nyilvan mindenfele szemelyeskedest, adott esetben ellen-
ervek helyett az ervek illetve szerzojuk kifigurazasat, lejaratasat celzo
illetve ilyen modszereket hasznalo irast. (Persze ez is bonyolult, mert sok
ember van itt a neten akinek nyugodtan irhatom, hogy 'hulye vagy' es nem fog
rajta kiakadni, es megtobb aki azert meglepodne... Ivan persze nem tudhatja,
hogy ki-kivel milyen viszonyban van, ugyhogy talan a hulyezest majd en is
megtartom a magan leveleimre.) Mivel az elmult honapok Forumos gyakorlata
ilyesmitol sem volt mentes, talan olyan trivialitasokat is kodifikalni kene,
mint egymas felmenoinek tiszteletben tartasa, hogy vallas, szexualis orien-
tacio alapjan torteno diszkriminacio, stb, ne kepezhesse vita targyat...
Hogy mindenfele eszveszto demagogiakat, hogy lehet definialni a magunk es a
moderator szamara, arrol sajnos foggalmam sincs...

  Udv,
        Ligeti Zoli

Az IGEN-ben talaltam az alabbi idezetet: 

"Orommel jelenthetem, 
hogy partunkban a legmagasabb az egy fore juto nok szama." 

Thurmer Gyula 

Kozzeteszi: Greschik Gyula

A kerekasztal targyalasok eredmenyekeppen az elozo parlament
megvaltoztatta, modernizalta a kadari alkotmanyt. Az uj orszaggyules szinten
vegzett bizonyos alkotmanymodositasokat, reszben hatalyon kivul helyezett
bizonyos paragrafusokat, amelyek elodeik tulbuzgosaga reven kerultek bele,
reszben pedig az SZDSZ-MDF paktum bizonyos megallapodasait foglaltak torvenybe.
Erre voltak kepesek a jelenlegi parlamenti partok. Az alkotmany tovabbi
modositahoz nincs meg a megfelelo konszenzus. Az alkotmanybirosag sem teljesen
fuggetlen a torvenyhozastol, hiszen eppen a torvenyhozas produkalja az
alkotmanyt. Mivel azonban jelenlegi eroviszonyok nem teszik lehetove az
alkotmany
modositasat igy az alkotmanybirosag viszonylag szuveren modon, parlamenti
kontroll nelkul kepes mukodni. Erre vonatkozott az a bizonyos megjegyzesem,
miszerint, miszerint az alkotmanybirosag jatektere az a nehany szazalek, amely
a kormanypartokat a 2/3-os tobbsegtol elvalasztja.

Szabo Kalman

Meg egy reszlet az IGEN-bol (1992 februar 28.-s szam --- ja IGEN, 
az imenti idezet is innen volt).  

IGEN, 1992 februar 28. 
29. oldal: 

Jeszenszky Geza 

Kulugyminiszterunk hiaba probalta, nem tudta divatba hozni a favort, az 
arcot keretezo keskeny pofaszakallt.  A politikusokban az idealis ferfit 
kereso holgyek szerint kertitorpe-feje van.  Ellenfelei mindezt megtoldjak 
azzal, hogy folyekonyabban beszel angolul, mint magyarul.  Hibaja meg --- 
bar errol nem tehet --- hogy rokona a miniszterelnoknek.  Az altala vezetett 
Kulugyminiszterium ugyanakkor egyike sikertarcainknak.  Az otvenes evekben az 
osztalyidegennek szamito ifju Jeszenszlytol megkerdeztek, mi akar lenni, ha 
nagy lesz.  --- Diplomata --- valaszolta komolyan.  --- Ez nem normalis! --- 
modtak ra meg baratai is.  A Kozgazdasagi Egyetem Nemzetkozi Kapcsolatok 
Tanszeket cserelte fel a miniszteri barsonyszekkel.  A rendszervaltozas elott 
a hivatalos jelolttel szemben dekannak is megvalasztottak.  
Vendegprofesszorkodott Kaliforniaban, amerikai kollegai elismertek es 
kedveltek.  Itthon diakjai szerint eloadasai szellemi feluduleskent hatottak, 
beosztottjai szerint ``jo fonok''.  Ellenfelei nagy banatara elvi alapon 
politizal, s ha ennek hangot ad, a vihar szinte biztos.  A Visegradi Harmak 
szovivojuknek valasztottak a volt Szovjetunio megiteleset targyalo 
vilagkonferenciara, erre honi biraloi zavartan elnemultak.  Intellektusat 
nem vitatja senki --- igy marad csepulnivalonak a szakalla.  

(desszert) 

Kozzeteszi:  Greschik Gyula

(avagy: a nagyPolitika beszivarog az ajto alatt?)

Kedves Hallgatosag!

	Ugy latom tobbsegunk valamelyik egyetemen, kutatointezetben 
dolgozik (es/vagy tanul), igy valoszinuleg munkaja, fizetese jelentosen
fugg az elerheto kutatasi penzektol.	
Ezert talan nem erdektelen, ha felvetek egy nalunk a tanszeken el-elhangzo
felelmet. Elmeselnem, ha nincs is igazam, legalabb tisztazodik a helyzet.
(Megjegyzes: a rovidseg kedveert az allitasok es a gondolatmenet erosen
	leegyszerusitettek.)

(1) Kiindulo allitas: az USA-ban (es talan mas orszagokban) jelentosen
	visszafogjak a katonai kiadasokat (es mas koltsegvetesi penzeket is
	pl. szocialis celra, belpolitikai feszultsegek megoldasara
	forditanak).
(1/a) Mellek allitas: ezzel parhuzamosan szamos (tobbek kozt katonai) kutatasi
	programot kozvetlenul lezarnak.
(2) Allitas: a legmodernebb (alap) kutatasok (es igy peldaul a szamitastechnika,
	matemetika, fizika, kemia, biologia teruleten) igen komoly mertekben
	katonai forrasokbol finanszirozottak.
(3) Kovetkezmeny: (1)-bol kovetkezik, hogy a kutatasi penzek (is) csokkennek.
(4) Kovetkezmeny: (1/a), (2) es (3) folyomanya, hogy szamos kutato a'lla's
	megszunik, no~ a 'munkanelkuli', helyet kereso kutatok, tudosok szama.
(5) Kovetkezmeny: (1) es (1/a) hatasa, hogy az iparban is nehezedik a
	kutatasi helyzet, csokkennek a megrendelesek. 
(6) Kovetkezmeny: az egesz fenti folyomanya, hogy nagyobb lesz az allasert 
	tolongas, nehezebb a fejlesztesi penzekhez jutas.
(7) Vegso konkluzio: a kulfoldon kutatok, dolgozok, osztondijasok helyzete
	nehezebbe valik, eselyeik (azaz a mi lehetosegeink is) csokkennek.

Elsosorban USA-ban eloktol - de masoktol is - kerdeznem:
	a/ igazak e a fenti gondolatok?
	b/ mi latszik ebbol?
	c/ vannak-e mas tenyek, amik emellett az erveles mellett szolnak?
	d/ ha igaz is, honnan es miert johetnek uj forrasok?
	e/ jogos-e a felelem, hogy penzugyi gondok lehetnek a kutatasokban?

Termeszetesen tisztaban vagyok vele, hogy (7) elso pillantasra meglehetosen
szuklatokorunek tunhet, de a problema tetszoleges szintig altalanosithato
illetve szamos iranyba tovabbgondolhato!
Na'lunk mindenesetre ez a "kise'rtet ja'rja be" az egyetemet.

					Cs.Cs.

A Szamvevoszek kb. 1 milliard forint hianyt talalt a  televizional,
ezenkivul alaptalanul magas fizeteseket stb. Hankiss szerint a TV-nek is
tartoznak kb. ekkora osszeggel (felereszben a papalatogatas kozvetiteseert).
Kerdes, hogy valoban behajthato kovetelesrol van-e szo (hiszen akarhogy is
szamoljuk a papalatogatas tobb, mint fel evvel ezelott volt). A teny, hogy hiany
van a kasszaban mindenesetre laza penzugyi fegyelemre utal, amely szerintem
megengedhetetlen egy koltsegvetesi intezmenynel. Ez azonban csak egyik fele a
dolognak. A masik fele az a szunni nem akaro haboru, amely a TV
erdek csoportjai  kozott folyik  partharcoknak alcazva.
	Hankisst azert neveztek ki, hogy vigyen vegbe egyfajta rendszervaltast a
TV-nel. Fekezze meg az egymassal acsarkodo klikkeket es keszitessen a kozonseg
szamara is erdekes programokat (annyi penzbol, amennyit rendelkezesere
bocsatanak). Ez nem sikerult neki. A versenyszellemet ugy probalta kialakitani,
hogy parhuzamos osztalyokat hozott letere, mindkettovel elkeszittette a hasonlo
jellegu musorokat, majd egy bizottsag elbiralta, hogy melyik musor a jobb.
Ismerve a magyar viszonyokat az a musoralkoto gyozott, akinek tobb ismerose
volt a bizottsagban. Ez a modszer a 60-70-es evek reform gondolkodasara
emlekeztet. Akkoriban meg (egyesek) hittek a tisztakezu bizottsagokaban, az
objektiv muveszi ertekekben.                               
	Mi megis a megoldas ? Semmikeppen sem a BBC. Az angol tarsadalom es
gondolkozasmod meglehetosen elter a magyartol (habar ha jol emlekszem annak
idejen Theacher is eltavoltotta a BBC igazgatojat, amikor az tulsagosan
kemenyen biralta a kormanyt). Erdemes elgondolkozni azon, hogy miert is
olyan egyedi jelenseg a BBC. Vilagszerte elismert teny, hogy a BBC magasszintu
es partatlan hirszolgalat. Megis kizarolag Angliaban letezik. Miert nincs sved,
holland vagy nemet BBC ? A nemzeti televiziozas egy olyan problema, amit minden
nemzetnek sajat maganak kell megoldani, sajat viszonyaira adaptalva. A magyar
viszonyok olyanok, hogy a partok szeretnenek minnel tobb publicitast es
tamogatast szerezni maguknak a televizio altal. A televizio jelenlegi
strukturaja ezt lehetove teszi sot batoritja, mivel a kulonbozo klikkek a
politikai partok tamogatasaval szeretnenek befolyast szerezni rivalisaikkal
szemben. A BBC strukturaja egyszeruen nem kompatibilis ezzel a helyzettel. A
legjobb megoldas a konyortelen teljesitmeny kenyszer lenne. A musorok
nezettsegi indexe kell, hogy megszabja alkotoik lehetosegeit, sot meg
jovedelmet is. Ez persze ahhoz vezetne, hogy bizonyos, egyebkent szakmai
szempontbol ertekes, musorok eltunnenek. Azonban a TV nezo felnottnek erezhetne
magat abban, hogy megszabja mi az ami erdekli. A TV elofizetesi dijat fel
kellene emelni olyan szintre, hogy a TV-nek ne legyen szuksege koltsegvetesi
tamogatasra. Ez tovabb csokkentene a parlamenti
tobbseg beleszolasat a musorpolitikaba.
Lehetoseget kell adni a nezoknek, hogy az elofizetesi dijat az egyik vagy masik
csatorna szamlajara fizessek be. (stb)
	Legkozelebb az akademiarol. Ha valaki tud pontos adatokat annak az
orszagnak az akademiajarol, ahol eppen tartozkodik,  megirhatna a
SZALON-ba mivel igy azokat ossze lehetne hasonlitani a magyar valosaggal
(pl. a tagok szama, azok privilegiumai - ha vannak, milyen beleszolasa van a
kutatasi penzek elosztasaba - van-e  egyaltalan stb.).


Szabo Kalman

Udvozlom a SZALONban egybegyulteket!

Kerem, hogy mikozben kenyelembe helyezkedtek a Szalonban itt-ott elhelyezett
terminalok/PC-k kepernyoi elott, s diszkret tarsalgasba kezdetek errol-arrol,
s mikozben esetleg fogyasztotok valamit, kavet, teat, sutemenyt (moderatorunk
figyelmebe ajanlom, hogy semmikeppen sem hirdetesi szandekkal irom ezt),
esetleg hallgattok valami halk zenet, szoval, ha van kedvetek, osszpontositsa-
tok most egy kicsit a toletek tavolabb eso videkeket erinto kerdesekre.
Talan mondanom sem kell, hogy a vilagban folyo jelensegek egyike-masika kozul
engem kulonosen erdekel az ujabban (fel)tamadt amerikai Japan-bashing.
Szivesen vitatnam meg ennek okait, termeszetet tobbekkel, de az altalanossag
magaslataira emelkedes helyett egyelore ket konkret adalekkal jarulnek a
temahoz. Az elso egy szemelyes beszelgetes leirasa, a masodik egy kozvele-
meny-kutatas eredmenye, ujsaghir alapjan.

A beszelgetes tegnapelott zajlott le a laborunkban, abbol az alkalombol, hogy
az egyik itteni prof meghivta James Tourt, aki vegyesz professzor South
Caroline allamban. Az illeto viszonylag fiatal ember, s eleteben eloszor jar
Japanban. Az utazas mindossze egy het, s az itteni meghivok fedeztek az
utikoltseget.

A tema tulajdonkeppen messzirol jott elo, onnan, hogy a harmadik uveg sor
utan ket japan prof osszeugrott azon, hogy a Faculty of Engineering es a
Faculty of Chemistry kozott van-e koncepcionalis kulonbseg. Hadd ne ismertessem
ezt most reszletesen - eleg, hogy szo szot kovetett, majd pillanatok alatt
finanszirozasi kerdesek jottek elo. Az amerikait, aki a szerves kemia (szin-
tezis)  teruleterol nehany eve atnyargalt a Materials Science birodalmaba,
ez persze nagyon erdekelte, mert, mint o mondotta, az amerikai finanszirozasi
rendszer olyan, hogy csak az marad fenn, aki a divatos temakat muveli. (Az,
hogy "I have to survive", szinte fel percenkent jott ki a szajan - az en
izlesem szerint egy picit gyakrabban a kelletenel). Hogy mi a divatos, az az
o megfogalmazasaban egyertelmu: amire az ipar penzt ad. Tenykent mondta el,
hogy viszont az osszes nagy ceg, amelyik eddig a tudomanyos kutatast ugy-ahogy
eddig tamogatta, most sorban vagja el a fund-okat - de itt nem a gazdasagi
problemakra hivatkozott altalanossagban, hanem konkrtan arra, hogy amelyik
temaban nem latjak, hogy 5 even belul eladhato termeket produkal, azt nem
hajlandok finanszirozni.

A japanok ezzel szemben ket dolgot hangoztattak: az egyik, hogy termeszetesen
az ipari projektek nagy reszenel itt is ez ervenyesul, azonban ezt technologiai
fejlesztesnek hivjak dontoen, s nem tudomanyos kutatasnak. (Itt egy picit
megint osszeugrottak az engineering es a chemistry kulonbsegen, egyesek szerint
ez itt nagyon osszemosodik. Tovabba, van, aki szerint ez jo, masok szerint
hiba). A lenyeg az, hogy a kutatas egyik legnagyobb finanszirozoja azonban az
allam (konkretan a muvelodesi miniszterium), s ez hatalmas penzeket aldoz
olyan kutatasokra, amelyeknek nem hogy konkret kozuk nincs a termekekhez, hanem
kifejezetten ugy szerepelnek, mint hosszu tavu temak. Sajat megjegyzesem: magam
is sok olyan peldat tudok, amikor hatalmas osszegeket adnak olyan palyazatokra,
amelyek a jovo szazad kutatasat keszitik elo).
No, es itt jott elo a Japan-bashing, pontosabban annak oknyomozasa. A fonokom
kijelentette, hogy az USA reszerol igen nagy hiba, hogy nem gondolkozik hosz-
szabb tavon, s a fenti finanszirozasi rendszer altalanos elterjedese kulonosen
veszelyes. Mert peldaul - igy o - most mar nemigen lehet mast csinalni, mint
kiabalni, hogy "buy American", es konstatalni, hogy megsem veszik meg az
autokat. Ha 15, esetleg 10 evvel ezelott felmertek volna Amerikaban, hogy
milyen iranyban megy a japan autok fejlesztese, s a japanokhoz hasonloan
megprobaltak volna egy 15-20 eves fejlesztesi programot kidolgozni, akkor
valoszinuleg mar egeszen uj modellekkel bombaznak a japan piacot, s nem
lenne versenykeptelen az amerikai ipar.
Itt szolt kozbe az amerikai srac, es mondta el azt, ami azert engem is
meglepett: szemelyes meglepeteset es csodalkozasat, hogy milyen mertekben
amerikanizalodott Japan, pontosabban, hogy a kozhittel ellentetben, milyen
rengeteg amerikai arut lehet itt latni. Peldakent hozta fel, hogy minden
utcasarkon MacDonalds, Mister Donut, Kentucky Fried Chicken van, hogy egymast
erik az amerikai fagylaltozok, hogy minden harmadik doboz filmet a Kodak
gyartja, hogy Okazakiban legalabb ot uzlet arul import sportszert, s ezek
kozott rengeteg pl. az amerikai sportcipo, stb.
Persze, azonnal elkezdte szidni a mediat, mint ami az egeszert felelos, ti.
hogy micsoda hirverest csinalnak, amikor a Bush latogatas soran megnyitjak
az elso amerikai jatekboltot Tokyoban, s szidjak a japanokat, hogy azok
allitolag nagynak tartjak a helyet, amit a bolt elfoglal... Kozben meg az
osszes tobbi, mar meglevorol meg csak nem is tesz emlitest a sajto. Ugy tunik,
mintha csak egyetlen egy amerikai bolt lenne Japanban, s meg ezt is sokalljak
a japanok.
Az, hogy itt jobboldalas kozlekedes van, ot is, mint minden erkezo kulfoldit,
meglepett, s azt, hogy az amerikai autogyartas ezt egyaltalan nem meltanyolja,
felhaboritonak talalta. Minden jelenlevo szerint a kormany es a pedalok
athelyezese nem lehet komoly muszaki problema. Ezt en magam tanusitottam,
beszamolvan arrol, amit a Toyota gyarban lattam - teljesen vegyesen keszulnek
a jobb-es baloldalas autok, ugyanazon a szalagon.
Vegul is a beszelgetok kozott eros egyetertes mutatkozott abban, hogy a
dolgok fo oka a tenyek nem megfelelo ismerete, s a rovidtavu amerikai tervezes,
kulonos tekintettel a tudomanyra es a technikai fejlesztesre.
A dolgot azert tartottam kulonosen erdekesnek, mert senki reszerol nem merult
fel, hogy akar az amerikai, akar a japan oldal agressziv magatartasat, ero-
szakos piac-nyitogato vagy piac-csukogato igyekezetet, barmifele part vaagy
kormany aktualis politikajat vagy kulonosebb gazdasagi tenyezoket (pl. recesz-
szios jelensegeket) a temaval kapcsolatban elohoztak volna. Ideologiakrol, pl.
nacionalizmusrol azutan vegkepp egy szo sem esett.
Mit gondoltok minderrol?

A vonatkozo kozvelemenykutatasi eredmenyeket kulon teszem kozze, nehogy a
SZALON olvasoi tulsagosan elfaradjanak. Hiaba, a kepernyo bamulasahoz kisse
elore kell gornyedni, s egy igazan elegans SZALONban erre sem art figyelemmel
lenni!
Radnai Tamas

Kedves egybegyultek a SZALONban!

Igeretemnek megfeleloen, kozreadnam a Yomiuri Shinbun kozvelemeny-kutatasanak
eredmenyeit. A kerdezes jan. 25-en es 26-an zajlott le, amikor az a bizonyos
elso japan kijelentes elhangzott arrol, hogy az amerikai munkasok lustak es
muveletlenek. 2160 szemely valaszolt a kerdesekre.
Egy hasonlo kerdessorozatot egy evvel korabban is feltettek, az akkor adott
valaszokat zarojelbe tettem.

Kerdes: Azt mondjak, hogy a japanok kemenyebben dolgoznak az amerikaiaknal es
az europaiaknal. Egyetert ezzel?
Igen: 64.2%, Nem: 32.9%, Nem tudja/nincs valasza: 2.9%

Kerdes: Ugy veli, hogy a munkaido egeszeben csokkent Japanban az elmult nehany
ev soran?
Igen,nagyban:14.7%, Valamelyest: 52.1%, Nem nagyon: 25.8%, Egyaltalan nem: 4.6%
Nem tudja/nincs valasza: 2.8%

Kerdes: A tulmunkabol szarmazo hirtelen halal, a "karoshi", ont erdeklo szoci-
alis kerdes-e?
Igen, nagyon is: 34.0%, Igen, reszben: 48.2%, Nem nagyon: 13.9%, Egyaltalan
nem: 2.8%, Nem tudja/nincs valasza: 1.1%

Kerdes:  Aggodik on amiatt, hogy On vagy valamelyik csaladtagja a "karoshi"
aldozata lehet?
Gyakran: 11.0%, Neha: 37.2%, Nem igazan: 50.8%, Nem tudja/nincs valasza: 1.1%

Kerdes: Valassza ki, melyik valasz kepviseli legjobban az on nezeteit arrol a
gyakorlatrol, hogy egyes alkalmazottak csaldjuktol tavol elnek, mert munkajuk
miatt athelyeztek oket?
1) Akkor erdemes csaladjuktol elvalniuk, ha az athelyezes hasznos a karrierjuk
vagy a munkaltatojuk szempontjabol:         5.9%  (4.5%)
2) Nem tagadhatjak meg az athelyezest, hiszen az csak idoleges es a munkaltato
biztositja az eletfelteleket:              47.7% (45.4%)
3) Nem kellene csaladjuktol tavol elniuk:  42.3% (45.0%)
4) Nem tudja/nincs valasza:                 4.0%  (5.1%)

Kerdes: allast valtoztatna-e, ha azzal jobban tudna gyumolcsoztetni kepessegeit
es tobbet tudna keresni?
Igen: 52.2% (60.5%), Nem: 39.1% (30.3%), Nem tudja/nincs valasza: 8.7% (9.2%)

Kerdes: Ha meglenne a lehetosege, hogy kenyelmesen eljen munka nelkul,
vallalna-e akkor is munkat?
Igen: 74.6%, Nem: 23.0%, Nem tudja/nincs valasza: 2.4%

Kerdes: Mit szoltok mindehhez?
Radnai Tamas