> > A tankonyv maga is a gyorsulasra, es az asszimetriara utal, amikor lerazza
> > magarol a problemat.

  NEM RAZZA LE! Csak nem fejti ki elegge. Utazzunk egyutt azzal az ikerrel,
aki gyorsulni fog. O azt latja, hogy egyre tavolodik a parja. Majd jon
a gyorsulas pillanata. Tegyuk fel, hogy pillanatszeru a gyorsulas (vagy
becsukja a szemet, vagy akarmi). Amikor vege a gyorsulasnak, akkor
NEM OTT VAN A TESTVERE, AHOL VOLT, elvegre a sebesseg a tavolsagokra is
hatassal vann, nem csak az idore. O azt latja, hogy a testver hirtelen
nagyon kozel van. Ez az, ami megbontja a szimmetriat, es ezert lenyeges
a gyorsulas! A nem gyorsulo testver a masik testver szerint hirtelen 
ugrik egy nagyot terben (*latszolag).

Gyula

Tisztelt Hidas Pal !
 - Igen "vilagos". Ha megengeded, vegszokent meg nehany
gondolat.
Niels BOHR: Atomfizika es  megismeres, Gondolat Kiado, Bp.
1984.  "Vita Einsteinnel az atomfizika ismeretelmeleti
problemairol" 56. old.
Reszlet 86-87 oldalakrol:
   "Amikor 1930-ban a Solvay-konferencian Einsteinnel     uj-
ra   talalkoztunk, vitaink egeszen dramai fordulatot     vet-
tek.  ... Einstein felhozta, hogy ilyen ellenorzes     lehet-
seges   volna, ha szamitasba vennenk a relativita    selmelet
kovete   lmenyeit. Specialisan az energia es a to     meg ko-
zotti al    talanos osszefugges, amelyet a hires    Einstein-
fele   E =   mc^2   keplet fejez ki, lehetove t    eszi, hogy
egy rendsze   r teljes energiajat egyszeru me     rlegelessel
merjuk, es ig   y elvben ellenorizhetjuk, ho   gy milyen ener-
giat vesz fel a   rendszer, amikor egy atom     i objektummal
kolcsonhatasban a   ll. E celra alkalmas      elrendezeskent
Einstein a 7. abran    vazolt keszuleket     javasolta. A ke-
szulek egy dobozbol a   ll, a doboz eg    yik oldalan egy nyi-
las van, amelyet egy to   lokaval le   het nyitni vagy elzarni.
A tolokat a doboz belseje   ben el    helyezett oramu mozgatja.
Ha a doboz kezdetben sugarz   ast     tartalmaz, es az ora ugy
van beallitva, hogy a nyilas         egy adott idopontban igen
rovid idore valik szabadda,eler        hetjuk, hogy egy foton
tetszoleges pontossaggal is    mert     idopillanatban szokjon
ki a nyilason. Nyilvan     valo tovabba,   hogy megmerve a do-
boz sulyat a folyamat      elott es utan,     tetszoleges pon-
tossaggal merhetjuk    a foton energiajat is      ..."

  Itt ket, Nobel   -dijas fizikus ervelesenek egy     reszletet
idezem, ahol     olyan jellegu merest targyalnak a ha   tarozat-
lansagi elv   vel kapcsolatban, amely meresnek egyik re    szle-
te kozel    all, majdnem azonos az altalam javasolt elvi     ki-
serlet    tel. Termeszetesen mindket tudos, tisztaban volt az-
zal,    hogy a kiserlet ilyen formaban kivitelezhetetlen. Megis

al    kalmas volt egy problema eldontesere. A javasolt kiserlet
azt a celt szolgalja, hogy a kimutassuk, elvileg vegezheto ilyen
kiserlet anelkul,  hogy mas fizikai torvenyekkel ellentmondasba
kerulnenk. Einstein eseteben pl. az elvi kiserlet azt mutatta,
ha meg is talaljuk a megfelelo, gyakorlatban kivitelezheto
osszeallitast, akkor sem lenne alkalmas a kivant cel eleresere.
   Az 1800-as evek elejen egy Soldner nevu nemet geodeta,
fizikus kiszamitotta, hogy a fenynek (mint korpuszkulanak)
gorbe palyat kell leirnia a Nap mellett valo elhaladtaban. A
kiserlet ugyan feledesbe  merult, mig valaki ugy fogalmazott,
mar szazadunkban, hogy a nem sokat tettek a jelenseg
kimutatasara. De ez egy kicsit elfogult velemeny, ugyanis csak
evekkel kesobb fedeztek fel a fotografikus rogzitest, sok sok
ev kellett hozza amig alkalmassa tettek ilyen celra is, tovabba
a csillagaszati eszkozok jelentos fejlodese is szukseges volt,
pedig ezek nelkul az ellenorzes lehetetlen. Vagyis egy elvi
elorejelzes sokszor megelozi a merestechnikai lehetosegeket.
Ilyen ugras-szeru  fejlodest hozott az atomora alkalmazasa stb.
    Ezek a tapasztalatok amellett szolnak, annak ellenere, hogy
megallapitasod teljesen jogos, -azt en sem vitattam-, hogy
meresi modszereket akkor is fellehet vetni, ha az egy az egyben
meg nem alkalmas a meres elvegzesere. A kiserleti fizikusok,
mernokok, ha felkerest kapnanak a feladat megoldasara, biztos
vagyok abban, hogy talalnanak megoldast, ugyanis a sulymeres
mellett mas modszerek is alkalmasak az abszolut nyugalom
allapotanak megallapitasara. Gondolok itt elsosorban az
atomorara, amely szinte naprol napra tobbet tud a fejlesztesek
kovetkezmenyekent. De lehetoseg van "merlegre tenni" a
bolygokat es palyajukat csillagaszati vizsgalattal elemezni.
   Eszreveteleidet megkoszonve, tisztelettel  B. Janos

Par honapja volt itt szo arrol, hogy a tengerpart mellett sos a 
levego, es tobben irtak, hogy azert, mert a sos vizbol egy pici so is 
kiparolog. Elnezest, hogy csak most ut szoget a fejembe, es nem mar 
akkor, de ha igy van, akkor az eso miert nem sos? Ugy tudom, a felhok 
foleg a tengerviz parajabol valok. Talan mire ideernek, kipotyog 
beloluk a so? De akkor a tengerpart kozeleben meg sos esonek kellene 
esnie, es arrol azert csak tudnank mi is. Vagy esetleg a tengerparti 
sos levegot nem a szimpla parolgas okozza, hanem a hullamokkal 
felcsapodo es szetporlado cseppek? Tud valaki errol megbizhato, 
meresekkel alatamasztott velemenyt (pl. tengerviz kontrollalt 
parologtatasa stb.)?
   Vazul

Kedves Arpad; talan tunezitek azt a volt hogy a beszelt nyelv
kialakulasa(barmi eredetben es rokoni kapcsolatokkal is) termeszetes
modon sokkal de sokkal megelozte az irast. Az irast az emberi leny
celbol/okbol kellet neki ki agyalni hogyan tudta volna azt a
legfeismerhetobb modon tenni.   Pl. kerdezem te hogyan oldanad meg a
hosszu magan es hosszu (es nemely a Finn,Eszt stb-ben valoban
hosszu)massalhangzok irasat.  kerlek mutasd valaszodban.  En fogom
olvasni itten,lassuk hogy tudod-e azt a szuksegessegekhez tenni. En
fogom itt olvasni,amint Te irod. En (reszben tudom )hogy ok hogyan
ejtik-ki.  Nem gondolnad hogy az iras amodon jott letre,barmi nyelvekben
is.         Udv.   John.

Kedves Tudosok,

	Tobben kertek, hogy rakjak mar rendet az ikerparadoxon ugyeben.
Eppen a mult heten gyotortuk a diakjaimmal a temat. Van egy szep
peldank is amit numerikusan is vegigszamoltunk. De azt csak ugy
ide nem irhatom, mert kell nemi magyarazat hozza. Valaki irta, hogy
nincs netscape hozzaferese, tovabba a koreai homepagemhez eleg nehez
hozzaferni, ezert a legjobb, ha a felujitott relativitas eloadasaimat
kozze teszem (azt hiszem Janossal meg igy se versenyezhetek a beirt
sorok szama tekinteteben).


	NULLADIK ELOADAS

	Eloszor is. Tessek szepen elolvasni nehany konyvet. Ajanlanam
amiket en ismerek.
	A. Einstein: A specialis es altalanos relativitas elmelete.
szep kicsike es vekonyka konyv. Kozepiskolas matek tudas eleg hozza.
	G. Gamow: Fizika. Ez mar fizika konyv, de meg mindig 
kozepiskolasoknak.
	R. Feynman et. al: Mai Fizika. A II. kotetben van a specrel.
szepen erthetoen elmagyarazza o is.
	Aztan meg van 100 mas konyv is.


					Horvath Pista

A koreai lapom cime:
http://mercury.es.pusan.ac.kr/~hoi/hoi.html
igerem hamarosan rendbe lesz teljesen teve. Utanna az egeszet
atteszem a magyar tukorre is.

Sziasztok!
Ha tenyleg helyesen van megvalasztva a geometria es a fordolatszam akkor
normal üzemben nem fordulhat elo a kavitacio(a viz a hajocsavar mellettvalo
nyomascsokkenes miatti felforrasa). Nem emlekszem, hogy melyik jelenetben
lattad, de ha abban amikor visszafele kezdtek el forgatni a hajocsavart
akkor ebben a helyzetben elofordulhat a kavitacio.
Normal uzem kozben is vannak buborekok a hajocsavar korul. Ezek egyreszt a
csavar altal keltett orvenyek altal "leszivott" legbuborekok, masreszt a
hajo korul rengeteg turbulencia es orveny van ami folyamatosan levegot
"kever" a vizbe, es ezt a jelenseget a hajocsavar csak segiti.
Szoval szerintem nem volt baki a filmrendezotol.
remelem ertheto volt. Nem sikerult igazan egyszerure,boccs!
  
udv,

     __       **   **    *****
  __/_|\_Klem Krisztian ***** 
 |__|_|__|  **   **   ***
_(_)__(_)_*************	
mailto:

Sziasztok!

Pontosan nem tudom, hogy mibol van ez a tal, de azt tudom, hogy a normal
micro csak a viztartalmu dolgokat kepes megmelegiteni. Tehat lehet, hogy a
talnak ketretegu fala van ami kozott valamilyen viztartalmu anyag (akar
zsele)van.
A retegek vastagsaga eleg, ha tizedmilimeter vastagsagu, ugyhogy ezt, ha
jol van megcsinalva akkor eszre sem veszed.
Hat lehet, hogy ez a megoldas...
udv,

     __       **   **    *****
  __/_|\_Klem Krisztian ***** 
 |__|_|__|  **   **   ***
_(_)__(_)_*************	
mailto:

HP irta:
>Ontozni lehet, ivasra nem ajanlom, mert a szervezetben nagy lesz az
>ozmotikus nyomas a desztillalt viz es a szomszed sejtek koztt, ami tul

Hol? A gyomorban? Vagy a szajban? Ha ez az ozmotikus nyomas olyan nagy 
problema lenne, akkor nem is ehetnenk jol megsozott etelt (igaz itt a 
sejtek kiszaradasatol kellene tartanunk). Az ozmozisnyomas hatasat 
egyebkent jol erzekelhetjuk, ha a viz alatt kinyitjuk a szemunket. Ebbe sem 
halt meg bele senki. Szerintem a desztillalt viz nem csipi sokkal jobban a 
szemet, mint a tiszta viz.

>gyorsz felszivodashoz es talan "sejtrobbanashoz" is vezethet. Ez persze
>csak kiados ehezes utan elfogyasztott nagyobb mennyisegu viz eseten lehet

Kiados ehezes utan is van gyomorsav es egyeb emesztonedv a gyomorban, amit 
nehezen lehet felhigitani a sejtekben talalhato nedveknel higabbra. 
Egyebkent a gyomrot pont az ilyen szelsoseges hatasok elviselesere talaltak 
ki.
A desztilalt-viz fogyasztasa csak az asvanyi anyag bevitelt es az izerzetet 
befolyasolja.

Itt nalunk a konyhai mikrosutok hasznalati utasitasaban az all, hogy 
viz forralasakor tegyunk a poharba egy kanalat, mert ha nem 
elofordulhat, hogy tulfutott (ez a helyes kifejezes ? mint a tulhutott) 
lesz a folyadek, es balesetet okozhat. Amikor eloszor hallottam, rogton 
jottem a femtargyak es mikrohullamu sutok viszonyarol szolo 
eloadasommal, de megmutattak a leirast. Es igaz ami igaz, nagy 
meglepetes volt, amikor a tiszta teaspoharban, kivetel utan, hirtelen 
felforrt a viz amikor beletettem a cukrot. :-((

Udv
BFS

Az eredeti kerdes ez volt: javul-e a locsoloviz es ha igen, mert, amikor:
anyam ket napig allni hagyja az edenyben, aztan az egeszet, ugy ahogy
van, ralocsolja a viragra. (Latszolag: vagy gaz ment ki a vizbol, vagy 
kiult valami az edeny falara. Mi masert lenne az az eljaras jo?) 

Mondjatok multkor, hogy a nepi bolcsesseg helyesen tette, amikor
megtiltotta, hogy a kazanba csapvizet toltsunk. Az vilagos, hogy az vizko
art neki, de hogyan? Apam azt mondta, robbanasveszlyes lesz. Miert? Az
egyetlen dolog akkor robban, ha a futoter es a viz/goz tartaly kozott
atszakad a fal, es akkor elszall a muhely, mint a gyozelmi zaszlo. De: 
hogyan csokkenti a fal erosseget a vizko? -- G

Udvozlet az olvasoknak!

	Az elmult nehany Tudomany szamot egyszerre volt alkalmam elolvasni
es a finnugor szarmazas/rokonsag temakoreben olvasottak utan kikivankozik
belolem is nehany dolog.
	Meglepve olvastam valaki tollabol, hogy a finnek nem tartjak
magukat a rokonainknak. A dolog azert lepett meg, mivel Finnorszagot es
lakoit talan szerencsem volt az atlag honi polgarnal jobban megismerni.
Dolgoztam is ott rovidebb ideig meg azon kivul is utaztam arrafele.
Termeszetes, hogy szamos dolgot szujektiv modon itelek meg a finnekkel
kapcsolatban, azonban nehany tapasztalatomat meg kell hogy emlitsek.
	1. Soha nem talalkoztam olyan emberrel kozottuk, aki csak emlitette
volna, hogy a finnek es magyarok nem rokonok (itt most tekintsunk el a
rokonsag genetikai vagy nyelvi lenyegerol). Ezzel szemben igen gyakran ugy
fogadtak addig ismeretlen emberek is, mint vegre elokerult tavoli rokont.
Gyakran elmondtak - rendszerint az elso talalkozaskor -, hogy kisiskolas
koruk ota azt tanultak az esztek es a magyarok a rokonaik (soha nem
elmlitettek, hogy genetikai vagy nyelvi alapon).
	2. Oszinten bevallom, minel tobb finn embert ismertem meg, annal
szekptikusabb voltam a genetikai rokonsaggal kapcsolatban. Genetikaval
foglalkozo ember vagyok - bar csak a novenyekevel -, erosen szembetunt a
finnek fenotipusos kulonbozosege a magyaroktol, mind a fizikai megjelenes,
mind pedig a vermerseklet alapjan. Mint utobb megtudtam, ez a genek
szintjen is valoban igy van.
	3. A finn nyelvet alapfokon tanulgatva, kostolgatva gyakran olyan
ismeros erzes fogott el, amit laikuskent ugy fogalmaznek meg, hogy
hasonlonak ereztem a nyelv logikajat a sajatunkehoz. Ebbol, illetve abbol
is, hogy egyetlen idegennyelvi kornyezet volt, ahol ha nyelvtani hiba
nelkul mondtam el egy mondatot nem derult ki akcentusombol, hogy idegen
vagyok - muszaj volt azt  ereznem, hogy valami kozunk van egymashoz.

	Remelem, hogy sikerult valakinek meg ujat mondanom ebben a leragott
temaban.

Udvozlettel
	Jenes Barnabas

Latom, nagyon tetszik sokaknak, hogy azt irtam, hogy a tanarom nem "hisz"
a finnugor elmeletben. Nem ugy ertettem, hogy ez nala hitbeli kerdes /mert
egyesek ezt az ertelmezest eroltettek ra/, hanem azt, hogy, mint muvelt
ember, nem azt mondja, hogy "tudja", mivel meg Kristoek is utik egymast,
mivel ok se tudjak. Hogy megnyudodjanak a kritikus lelkuletu /nemileg
talan kotekedo/ hozzaszolok, ezennel unnepelyesen kijelentem, hogy a
kijelentesemben nem a tanarom hitbeli meggyozodesere utaltam, hanem arra,
hogy nem tartja magad mindenttudonak, hiaba idez fejbol olyan dolgokat,
amiket en meg csak nem is olvastam. Most nincs sok idom, a kovetkezo
irasomban majd szo lesz nehany erdekes kerdesrol, pl a "hianyzo
lancszemrol", tudniilik arrol, hogy van egy pont a magyar ostortenetben,
amikor is nehany szaz evre "nyomunk veszik". A homalyos ido elott mint
finnugor neprol van szo, aztan nehany szaz ev mulva mashol felbukkanunk,
mint egy teljesen mas nep. Ezt az idoszakot persze a "finnugraszok" nem
szoktak nagyon emlegetni> Ehhez a kis izelitohoz egyelore meg ne szoljatok
hozza, csak majd akkor, ha mar tudjatok, mirol akarok irni /ezt foleg az
engem felreertoknek uzenem, akik nem is akarjak megerteni a gondolataimat,
hanem mindjart belekotnek. Lehetne peldat venni HP-rol, o legalabb
atgondolja a dolgokat, es csak kotekedesbol nem ir le dolgokat/
udv: antigocsi 


              ###    ##########    #        #        ##
            ##   #           #     #       # #       ##
            #               #      #      #   #      ##
            ##             #       #    #########    ##
              ###         #        #    #       #    ##
                ##       #         #   #         #   
            #  ##       #          #  #           #  ##
             ###      ##########   # #             # ##

On Fri, 3 Apr 1998, Gyorffy Arpad wrote:

> Hello Tippelok!
> Nagyon orulnek, ha valaki egy kozepesen ertelmes dedos szintjen - ez vagyok
> en a fizikai tudomanyokban - roviden elmagyarazna nekem, hogy miert kisebb a
> veszteseg akkor ha az elektromosaramot nagyfeszultsegure alakitva szallitjak
> a tavvezetekeken. Esetleg egy kis szamitasi peldaval is alatamaszthatnok.
> Ne vegyetek aprilis 1-i trefanak, valoban erdekelne a valasz, mert ami
> gyermekem fizika konyveben van az csak sajat magat magyarazza meg, nem a
> jelenseget.
> Ha valaki segiteni tud, termeszetesen magan levelben tegye, nehogy
> valamelyik tippelo felindultsagaban lelocsoljon bennunket.

Kedves Arpad,

En megis nyilt levelben valaszolok, de egyben ajanlom a HIX TUDOMANY-t,
oda passzolnak ezek a kerdesek (is). Oda is elkuldom a valaszt.

Legyen U a feszultseg, es I az aram, ami ennek hatasara egy R ellenalason
atfolyik. A teljesitmeny (amit pl. ho formajaban kiveszunk az
ellenallason), W=U*I=R*I^2. Ez az egyik altalanos keplet. A masik
szukseges tudnivalo, hogy a transzformatoron a befolyo es a kifolyo
teljesitmeny ugyanaz (a transzformator vesztesegetol eltekintve),
tehat U_n*I_n=U_h*I_h, ahol az n index a "nagyfeszultsegu" oldalra/
tavvezetekre, a h pedig a "halozati" 220V-os oldalra vonatkozik.
Ez azt jelenti, hogy a nagyfeszultsegu oldalon ezerszeres feszultsegen
csak ezredannyi aram folyik, mint a halozatin. A tavvezetek vesztesege
(legyen R most ennek az ellenallasa), tehat 220 kV esten ezredannyi lesz,
mintha ugyanazt a teljesitmenyt ("fogyasztast") 220V-on akarnank
atfolyatni.

Hidas Pal

On Sun, 5 Apr 1998  wrote:

>Nyelvi szarmazas tagadasa nem jelenti a nyelvi rokonsag kizarasat.

Ezt akkor lehet igy mondani, ha megmondjuk, mit ertunk a ketto alatt
pontosan. Nyelvi szarmazas azt jelenti, hogy a nyelvunk valamely
masik nyelvbol szarmazik. Ez idaig trivialis, hiszen mai nyelvunk pl.
az 1000 evvel ezelotti magyar nyelvbol szarmazik, az emg a ketezer
evvel ezelotti nyelvunkbol. Mindegy, hogy ennek soran volt-e egy
nehany generacio alatt lejatszodo nyelvcserenk, vagy sem, illetve,
hogy mas atvette-e nyelvunket, vagy sem. Pl. a mai jaszokkal
nylevrokonsagban allunk, nyelvuk a mienkbol szarmazik, de a mienk
is az ovekebol, hiszen ma mindannyian magyarul beszelunk.

Ha nyelvunk a finnekevel rokon, akkor a finn es magyar nyelv szarmazasa
kozos, vagy legalabbis sulyosak a kozos elemei, azaz nem lehet azt 
"tagadni". A tagadas azt jelenti, hogy semmi kozunk egymashoz.
Az egesz a "finnugraszok" altalanos "lehulyezesevel" indult, nem
lehet mit szepiteni a dolgon.

>Hiszen antigocsi a nyelvi rokonsag tagadasarol nem,
> am a magyar nyelv "kozvetito nyelv" jellegerol irt.
>Nem logikatlansagrol van szo szerintem e tanarnal, ha szabad
>felteteleznem, hanem iranyultsagi kerdesrol vagyis: az altala
> "magyar"-kent megnevezett kozvetito(?) nepet/csoportot/nyelvet(1)
>tartja az adott teruleten
>[ batortalan hipotezise'ben, hisz keri "nem-szentirasnak-tartani" ]

Eleg batran "lesoporte" szerintem a "finnugraszokat", ami csak profetak
szokasa ;-)

>forrasnak a nyelvi kerdesben,-> a "finnugorok" (csoportok) fele'.
>
>Lehet hogy csak antigocsi > ir igy:
> [tanara] "nem hisz a finnugor szarmazasban"
>,talan arrol van szo hogy e tanar magat a finnugor elmeletet veti el!

Egy ujabb fogalom, mi az, hogy "finnugor elmelet" a "szarmazas" es a
"rokonsag" utan ? Holnap azzal allsz elo, hogy nem a finnugor elmeletet,
hanem, a finnugor teoriat avagy a finnugor kapcsolatot avagy a finnugor
osszefuggesrendszert veted el, a finnagyi lekvarjarol nem is beszelbe ;-)

>[ Hisz ha objektivek maradunk, nem tudjuk mikent gondolkodik tanara,
> s hogy mit mond azt is egy diakja'n at . ]

A ha ott is volt, es bizony ada kell figyelni, mit mond masik, es pontosan
kell idezni. A pontossag a tudomany egyik alapja. Nem is a tanarral
vitaztam, hanem Antigocsival, aki ugy tunik, csakk azert hanytorgatta
fel az erzelmeket egyes kutatok eseteben, hogy a sajat elfogultsagat
elfedje, levedje vele. Mert ugye legjobb vedekezes a tamadas.

>>>>
>Es mindehhez hozza kell tennunk, hogy nemcsak torok, hanem negy-otezer
>esztendos indoeuropai jovevenyszavak is vannak a finnugorban.
>Majdnem szaz.
> Meg olyan alapszo is akad koztuk, mint a viz  pedig magat
>a vizet nyilvanvaloan ismertek eleink, azt senkitol sem kellett atvenniuk.
>Csakhogy a viz fontos, mondhatni szent dolog volt. Es egy szent dolgot
>a regi emberek igyekeztek nem megnevezni, hanem csak korulirni. Vagy
>mint a viz eseteben is  az illeto dologra atvettek egy masik nyelv
>szavat. Azt gondolvan, hogy ha idegen nyelven szolnak rola, a szellemek
>nem ertik meg, mit mondanak, ennelfogva nem is arthatnak nekik.
><<<
>Tudjatok, nem nevezem meg o"t mert ...  :-)))

Nyugodtan megnevezhetned, en nem allitasok es tenyek, hanem a
nemtudomanyos modszerek ellen viselek kereszteshadjaratot ;-)

En is hallottam ilyet, nem is csodalkoznek ezen, azaz a
finnugor-indoeuropai rokonsagon, sot tudok hasonlo elmeletrol a
semi-indoeuropai esetre is. Egy faj vagyunk, es amikor agyunk es
beszeloszerveink kifejlodtek, akkor meg nagyon egy rakason kellett
lennie a Homo sapiens-nek (altalaban Afrikaba teszik a bolcsonket).

Sot rendszertanilag a ma elo osszes emberfajta nemcsak egy faj, az
emlitett Homo sapiens, hanem egyetlen alfaj is, a Homo sapiens sapiens,
tehat feltetelezheto, hogy a legegyszerubb beszedformak meg kozosek
voltak es a folyamatos szetvandorlas soran a nyelvcsaladok is szetagaztak,
majd ujra kozeledtek, atformalodtak, tehat egy dinamikus folyamatnak
kepzelheto az egesz.

A rokonsag, szarmazas inkabb arra vonatkozik, kihez allunk ma kozelebb
es kihez tavolabb, azonkivul erdekes lenne a fenti dinamikus folyamat
feltarasa is, ameddig ez lehetseges.

Nekem egyebkent a haz szo is (amit egyertelmuen finnugornak tartanak a
nyelveszek) gyanus, bar ez csak a germanban lelheto vel, a latin
nyelvekben mar nem.

HP

Sajnos B.Janos leveleit nehez reszleteiben megvalaszolni, mert azok eleve
kimeritik a sorlimitet, es ha kevesebbet irok, azt a mailer nem fogadja
el (kevesebb szoveg, mint idezet), ha meg tobbet, akkor meg feltucatszor
lepem tul a sorlimitet. Lehet persze egyszeruen, roviden is megfogalmazni
a lenyeget, a bo lere eresztes mindig azt a gyanut kelti, hogy azzal el
akarunk fedni valamit.

Van azonban egy kerdes, amire vissza kell terni. Janos merlegen akarta
megmerni egy test feltetelezett abszolut terbeli mozgasa kovetkezteben
fellepo tomegvaltozasat. Ha valaki igenyli, mert szamara nem vilagosak
ennek a kiserletnek a nehezsegei, az szoljon, akkor irok rola nehany
sort.

Sokkal egyszerubb, zavaro korulmenyektol mentesebb kiserlet vegezheto
kozmikus meretekben, ahol az altalanos relativitaselmelet joslatait
is tesztelik. Ez a bolygomozgas vizsgalata. A klasszikus fizika szerint
a tomeg egy skalar mennyiseg, gravitacio ezzel aranyos, a gravitacios
potencial pedig a tavolsaggal forditottan (ezert az ero negyzete is
forditottan). Mindez kupszelet alaku palyakhoz vezet, azaz a szokesi
sebessegnek megfelelo hatarenergianal kisebb energiaju bolygok eseten
zart ellipszis palyahoz. Van emg egy potencial, a tavolsagnegyzettel
aranyos (ami pl. egy idealis rugoval modellezheto) , ami zart ellipszis
palyahoz vezet, minden mas potencial, tehat akarmilyen zavar nyilt,
azaz onmagaba nem visszatero palyat eredmenyez. Ha ez a perturbacio
kicsi, akkor a zavar az ellipszis parametereinek lassu valtozasaban
nyilvanul meg. 

A relativitaselmelet is "perturbalja" a klasszikus mechanikat, ennek
effektusai merhetok, es bar kicsik, de eddig meresi hiban belul a
valosaggal megegyezo eredmenyt adnak.

Ha feltesszuk, hogy van abszolut ter, amihez kepest a testeknek van
abszolut sebessege, es ezen sebessegtol fugg a testek tomege, meghozza
akkor minimalis, amikor az abszolut sebesseg zerus, es mondjuk a
tomegfugges ugyanaz, mint a specialis relativitaselmeletben, azaz

m=m_0/sqrt(1-v^2/c^2) ~ m_0(1+v^2/c^2/2)  , ha v<<c

az egyszeruseg kedveert v=0 "korul" fejtettem sorba a gyokos kifejezest,
mert csak nagysagrendi becslest akarok kapni, korrektebb lenne egy
v_0 sebesseg korul, de a nagysagrendet az nem befolyasolja, sot
egy negyzetes fuggveny valtozasa pont a nulla korul a legkisebb.
A Fold sebessege a Nap korul 30 km/s, es nehezen lehetne hiheto, hogy
az abszolut koordinatarendszer a Naphoz lenne rogzitve, hiszen a Nap
egyaltalan nem kituntetett szerepu a Vilagegyetemben, hiszen kering
a Galaxis centruma korul. Felevente a Fold tehat produkal 60 km/s
sebessegkulonbseget, ez a kepletunkben (60/300000)^2/2=2*10^(-8)
effektust okoz, ez pedig merheto nagysagrend, a gravitacios allandot
tizenvalahany rendig ismerjuk. Hogy megsem latjuk az effektust, annak oka
nyilvan az, hogy nincs ;-)

HP

Tisztelt HP !
Csak reszben tudom elfogadni biralatodat.
Abban igazad van, hogy az altalanos relativitast valoban nem lehet ilyen
egyszeru modon kizarni a kerdeskorbol, ahogy en megprobaltam.
De engem megis nagyon zavar ez a nemkivant asszimetria. Megprobalom egy kicsit
maskepp megfogalmazni az ellenveteseimet.
A spec. rel. nem igazan tunik relativitas elmeletnek. Bar azt allitja, hogy az
inerciarendszerek egyenertekuek, ez megsem igy van. Megkulonbozteti az allo es
a mozgo rendszert, es a ketto nem felcserelheto. Newtonnal ilyenrol szo sincs.
Az egyenes vonalu egyenletes mozgas minden inerciarendszerben egyenerteku, es
barmikor felcserelheto egy vonatkoztatasi rendszer egy tetszoleges masikra. A
spec. rel.-ben ehelyet megelegszunk azzal, hogy a mozgast ugyanolyan
kepletekkel irjuk le minden inarciarendszerben, de mindig kituntetunk egy
rendszert, amelyiket allonak mondunk. Ez a kepletekbol ugyan nem azonnal
latszik, de amint az ikerparadoxon problemajat meg akarjuk oldani, azonnal
kijeloljuk az abszolut allo rendszert, es az ehhez kepest mozgo rendszert.  Ez
a velemenyem arra az esetre, ha elfogadnam az ikerparadoxonnak ezt a szokasos
feloldasat.
De azt is lehetsegesnek tartom masik megoldaskent, hogy nem jol ertelmezzuk a
problemat. Az ugynevezet posztulatumok kikotesenel nem szerepel utalas
abszolut vonatkoztatasi rendszerre, sot eppen annak tagadasarol van szo, ezert
inkabb a most kovetkezok vegiggondolasat ajanlom.
Idokozben megkaptam a relativitasrol szolo honlap cimet
(http://sgi30.rmki.kfki.hu/~hoi/rel.html), amelyben az erre vonatkozo reszt
elolvastam, bar nem melyedtem nagyon bele. Mar eddig is gondoltam, de az
olvasas utan mar nagyon szembeotlo szamomra, hogy nagy problema van, amikor
egyik vonatkoztatasi rendszerrol atterunk egy masik vonatkoztatasi rendszerre.
Egyaltalan nem nyilvanvalo szamomra, hogy egyszeruen osszeadhatoak a kulonbozo
vonatkoztatasi rendszerben eltelt idotartamok (kivetel, ha a pont  az origoban
van, es ha az origo a rendszervaltasnal nem valtozik). A masik vonatkoztatasi
rendszerben egeszen mast jelent az egyidejuseg az elozo vonatkoztatasi
rendszerhez kepest. Marpedig ha az idotartamok vegponjai nem egyidejuek a ket
vonatkoztatasi rendszerben, akkor osszeadni sem lehet az idotartamokat. Kerdes
persze, hogy akkor hogyan szamitsuk ki egy origotol kulonbozo pont korat ilyen
esetben? Az ezutan kovetkezo kerdes az lesz, hogy milyen szameredmelyeket
kapunk ezen ujabb megfontolasok alapjan. De ezeket a kerdeseket most
nyitvahagyom, mivel igy nagyobb az esely arra, hogy meg ma elkuldom ezt a
levelet.
Udvozlet mindenkinek: Takacs Feri