" Nagy volt a tudosnak az o tudomanya, de mi haszna ha keves volt a vagott
dohanya! Konyvet irt a bolcsessegrol, sajna, ilyen apro doresegek gyakran
estek rajta..."Lehetetlen nem idezni ezeket a halhatatlan sorokat ennyi
altudomanyos okoskodas hallatara illetve olvasasara termeszetes es
termeszetellenes dolgokkal kapcsolatban. Fuzzuk meg hozza a re'gi storyt is:
" tudja'tok e, hogy Apponyinak a'lszakala volt...?" - A'ltalanos megdobbene's.
 .- "Mie'rt?"
- "Mert az a'lla'n volt a szaka'la..."
 Egy itteni film figyelmunket a "savant"-okra iranyitja akik egy bizonyos
teruleten geniuszok de minden mas szfera sotetsegben honol az agyukban.
Hogyan lehet egyaltalan gazdasagi felepitmenyszeru ujarendezodesrol megcsak
elmelkedni is a javasolt
meccsben szereplo ellenfelek - igy a nincstelenek es a javakhoz jutottak -
kozotti szerepek tisztazasa nelkul? Konyorgom: KIK fogjak megallapitani a
nincstelen retegekre szabott kvotakat az elosztasban? AZOK AKIK A TOBBLETET A
KEZUKBEN TARTJAK?
Ez csak modernizalt rabszolgasa'got jelentene. A nincstelenek?
Az meg az inga tullendule'se't szulne', egyszeruen a szerepek
megcsere'lodesevel. Ha most valaki ta'rsadalmi etikarol akarna pre'dika'lni,
annak szivesen aja'nlok olvasmanyos anyagokat a'zsiai
e's neo-ruszki maffia'kro'l, de az ukra'n se kutya, sot! Osszehozom ot kis
kobei baratommal is, aki napokban itt jart s elmondta, hogy a japanok utalnak
Tokioba jarni a hihetetlen mereteket oltott bunozes miatt aminek a
mergesgazos merenylet csak mutatvanyos toredeke. Globalis feleleteket
tezis-antitezis es szintezis elmeletekkel Hegeltol Madachig sokan probaltak
adni,eddigele' sikertelenul. Vilag eletemben jobban biztam az irok es
muveszek intuiciojaban mint a szakbarbarokeban akik valahol aporodott iskola
termekben eljegyezte'k magukat egy teoriaval s most mindent arra a kaptafara
igyekeznek rahuzni. Spengler: "Untergang des Abendlandes" ? Lehet...     
                          -pala-

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Elnezest, hogy csak igy belekotyogok a vitaba: nagyon erdekelnenek reszletes
adatok, mit jelent Japanban az, hogy "hihetetlen mereteket oltott bunozes"?
Radnai Tamas
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Tisztelt Szalon !

Pinter Karoly is bekapta a "joleti tarsadalom" csalit :-) [882]
>	Igy onmagaban a dolog megtevesztoen egyszerunek latszik: food and
>shelter. Igen am, csakhogy elelem es elelem, ruhazat es ruhazat, hajlek es
>hajlek kozott hatalmas kulonbsegek vannak. Szoval akkor mi is az a mindenki
>szamara szukseges minimum?
	Azt hiszem, erre mondta az Boros, hogy bajok vannak az olyan letmini-
mumszamitassal, ahol a tarsadalom nagyobb resze (70%-a ?) letminimum alatt el.
Igen, mert Boros kozgazdasz, aki a "bevetel" oldalrol gondolna a letminimumot
meghatarozni. Ha a csaladok nagy resze csak osszesen havi 40000 Ft-bol el,
akkor a minimumnak ugy 30000 fele kene lennie egy ketkeresos-ketgyerekes csa-
ladra, nem ? Akik azonban negyen elnek havi 40000 Ft-bol, a kiadasi oldalrol
kozelitik meg a dolgokat. Kell etel, futes, villanyszamla ... es mar ki is
futottak a penzbol. Nekem fogtok esni mindenfele rosszkulseju, eroszakos
cselekedetre alkalmas szerszammal, de sajnos Borosnak alapvetoen igaza van.
Palffy Istvant idezve "disznosag", hogy ne telljen muvelodesre, egeszseges
eletkorulmenyekre, de ha nincs ra penz ?
	Egyebkent probaltam errefele terelni a vitat mindenfele koltsegvetesi
szamokkal : tenyleg nincs ra penz ? Az a 400 milliard forint, ami hianyzik a
koltsegvetesbol hatborzongatoan kozel van ahhoz a 450 milliardhoz, ami a
*belso* adossag terhe. Ezt az adossagot szinte kizarolag az Antall kormany
vette fel '91-tol allamkotvenyek formajaban es bizony a *ti* agynemutok
koze van rejtve, nektek kamatozik ! Minthogy magasra kellett tennie a kamat-
labat (hogy vegyenek allamkotvenyt az emberek), ez magas kamatozasu hitel
sokkal veszelyesebb, mint a nehany % kamatu dollarhitel. Es tenyleg, itt
is van ! NEGYSZER annyit visz el a koltsegvetesbol, mint az egesz csaladi
potlek-GYES !

Irja meg Karoly :
>	Tulajdonkeppen a joleti tarsadalmak politikai partjainak legtobb
>vitaja is ezt a problemat kerulgeti innen vagy onnan, megspekelve az ember
>sajat felelossegenek kerdesevel. Vagyis hogy ha valaki vilageleteben
>munkakerulo, alkoholista, drogos stb. volt, akkor jogos-e a tarsadalom
>reszerol ot magara hagyni?
	Amellett, hogy nem szep latvany a sok koldus az utcan, van egy
kemenyen praktikus oka, miert nem szabad hagyni nagy retegek lesullyedeset.
Az elkeseredett ember, akinek nincs vesztenivaloja kiszamithatatlan csele-
kedetekre ragadtatja magat. Ezek azok a tarsadalmi feszultsegek, amelyek
egy magyarorszagi helyzetben *eletveszelyesse* teszik az "ami az enyem, ne
vegye el senki" tipusu gondolkodast. Kulonosen, ha "nouveau riche" poffesz-
kedessel parosul.

Vegul :
>	Gabor (Paller) diagnozisa a jelenlegi ketsegtelen valsagrol szerintem
>elgondolkodtato. En is ugy erzem, hogy az europai joleti allam modellje
>gazdasagilag egyre kevesbe versenykepes az azsiaiakkal szemben. Itt gondolok
>tobbek kozott az egyre rovidebb munkaidore, az eloregedo tarsadalmakra, az
>egyre bovulo es dragulo egeszsegugyi szolgaltatasokra, a gazdasag egyre
>kisebb munkaeroigenyere, amely annyira nyilvanvalo, hogy gyakorlatilag minden
>kozgazdasagi iskola tenykent fogadja el a munkanelkuliseg szukseges, sot
>kivanatos voltat.
	Regota morfondirozom azon, miert kell "lustasaggal" elhessegetni
a fejlett gazdasagok rovidulo munkaheteit, jotekony munkanelkulisegi rend-
szereit. Ha egyre kevesebb emberre van szukseg es raadasul egyre tobben vannak
olyanok, akiknek eselye sincs, hogy a mai fejlett technologiahoz hozzaszolja-
nak, miert varjuk el, hogy mindenki "hatekonyan" dolgozzon ? Ha a tarsadalom
toredeke meg tudja termelni a szukseges javakat es a maradekot eroforrashiany
miatt semmifelekeppen nem lehet foglalkoztatni, milyen jogon kovetel a "dol-
gozo" resz maganak mindent ? Ezert kell az ujraelosztas, mondom en.

Udv, Gabor
UI : Minnel tobben ertetek velem egyet, annal provokativabb dolgokat fogok
     irni ... ;-)

Veletlenul, de nem szerencsere egy rovid benyomast tudok a terhesseg- 
megszakitasokrol. Na ez nem az egesz orszagra kiterjedo info. Tavaly 
egyik kedves ismerosom olyan helyzetbe kerult, hogy eu. okok miatt el 
kellett vetetni a gyermeket es a Tetenyi uti korhazban vegeztek el. 
Arra a napra szumma 5 ilyen esetet irtak ki. Egy napig meg ott 
tartottak ellenorzes alatt az osszes hasonlo muteten atesetteket.

Ket hete egy masik ismerosunknel nogyogyaszati mutetet hajtottak 
vegre, ott ahol az abortuszokat is csinaljak. A holgy ( kb. 50 eves ) 
meseli, hogy remes volt latni, mint a vagohidon vonultak be 
abortuszra a nok. Egy illetore 20-30 perc sem jutott. A mutet utan 2 
orara fogtak csak ott oket, utana sipirc haza, mert meg arra sem volt 
eleg helyuk, hogy lefekudjenek. Ez igy ment 3 nap alatt, a napi 
"muszak" allatt. Es ez csak egy korhaz. Igaz ez nem a Tetenyi uti 
volt, hanem egy kisebb meretu eu. intezmeny. Nem merek 
altalanositani, mert akkor tenyleg kijohet az 5x novekedes.
Egyebkent a nogyogyaszati mutet utan tavaly 8-10 napot kellett meg 
eltolteni a korhazban, most mar a 3 nap luxusnak tunt. Masokkal is 
megtortent nem csak vele, hogy ilyen okbol egy napra ki volt irva, de 
az elokeszitesek utan a hordagyon fekve kozoltek veluk, hogy ma 
nem aktualis, mert ez meg ez elfogyott. Nem akarom reszletezni, hogy 
mit jelent ujbol felkeszulni egy ilyen dologra lelkileg es orvosilag 
is. Utana meg jarobetegkent menjen vissza mindenfele cserere, 
ellenorzesre naponta tobbszor is. Errol ennyit.

A joleti dolgokhoz.
Itt nemeteknel nem talalok egy berelheto lakast csaladom (3fo)szamara, 
mert ami o szerintuk kell nekem azt nem tudom kifizetni a 
dijambol. Van pedig egy rakas ures es pont megfelelo lakas, csak itt 
letezik egy m2/fo kvota meg mindenkinek sajat szoba es plussssz 
nappali elgondolas. A 40-45 m2-es lakast 2 szobaval csak egy fonek 
hajlandoak kiadni. Nem ismerik a magyar turokepesseget. 
Kutatohelyemen ha valami tonkre megy, azt mondjak ra : no problem van 
masik, mint a Kudlik-Antal duos korszakbol. Mi otthon az egyetemen a 
fogunkat szivjuk, amikor egy lencset kell vennunk, mert mar abszolut 
nem hasznalhato ( 80eFt/db ). Itt van belole boven es a dragabb 
fajtabol. Ma egy nemet egyetemista megkerdezte, hogy melyik hallgatoe 
az a szogletes kocsi ott a parkoloban. Nem szoltam ra semmit, mert 
minek egessem magam, hogy az a kocsi 12 evet es 150ekm-t tud maga 
mogott es mindezt 5 evnyi masodallassal sikerult elernem. Igaz 
gepeszmernokkent vegeztem es erre a fajtara jelenleg nincs szuksege a 
Bokros programnak, mert meg elotte tonkretettek az ipart. A 
maradek meg a joletiek kezebe kerult, igy ok felvasaroltak az 
esetleges konkurenciat. De ez mas kerdes mar. Errol ha valakinek van 
velemenye el SZALONozgatnek rajta.

tonio

Kedves Gabor,

jo erzes, hogy irigylesremeltonak talaltatom. Ha jol interpretalom a 
tavaly-tavalyelott tortenteket, akkor az mdf-puccs veszelyere tobb 
nagyon komoly jel utalt. 93 oszetol eleg nyilvanvalonak latszott, hogy 
az mdf boven elvesziti a valasztasokat. Ennek ellenere Pallfy G. es tsai
nem menekultek a hajorol, nem palfordultak, sot... Boross Peter meg ki-
jelentette, talan tobbszor is, hogy o lenne a legalkamasabb, tovabba
elhangozgatott olyasmi, hogy az orszag/nemzet szamara tragedia lenne 
az mdf veresege.
Ebbol - amugy kifogastalan logikaval - kovetkezett, hogy az mdf ha kell 
eroszakkal vedi meg a hatalmat. A kifogastalan logika egyetlen hibaja 
legfeljebb az volt, hogy az mdf-tol is hasonlo kifogastalan logikat 
vart el ;-(
Elnezest, nem tudok nem ironikusan viszonyulni, kozben meg az is lehet, 
hogy tenyleg csak hajszalon mulott, szerencsenk volt es csak azert nem 
volt puccs mert "azok" meg ahhoz is pancserek voltak ;-). 
A 90-94(95-96?) evek nekem az aranytevesztesek korszakat is jelentik.
Az egesz puccsveszelyt a szamos vagy inkabb szamtalan aranytevesztes
egyikenek tartom.

A Fidesz-Csurka viszonyt meglehetosen rezignalt kedvemben emlitettem, 
nem is arrol van szo, hogy a Fidesz tagsag szeretne Csurkat, en is azt 
hiszem, hogy nem nagyon szereti. De a media legjobbjait az ilyen apro
reszletek mintha nem zavarnak (l. aranytevesztes). Eppen akkor olvas-
tam, hogy Orban Viktor es Szabo Albert osszebotrulasa csak ido kerdese,
amit persze a publicista sem szoszerint gondol. Egyelore szonoki tul-
zas. De jo vaganyon van.

udv
kota jozsef

Olvasom a Narancsban :

>*** Kalocsa: verekedes utan vizsgalat *** Bar Kalocsan meg mindig
>feszult a hangulat a majus elsejei tomegverekedes utan, a rendorseg
>husz tanu kihallgatasa es negyuk elozetes letartoztatasba helyezese
>utan ugy veli, a ciganyokra tamado fiatalok nem skinheadek; ezt azonban
>maskent latjak a helyi kisebbsegi onkormanyzat kepviseloi. ...
> A majalis utani verekedes akkor tort ki, amikor nehany fiatal sorrel
>leontott egy romat... Az Orszagos Cigany Onkormanyzat kepviseloi - a Lungo
>Drom elnoke, Farkas Florian vezetesevel - a heten felkeresik a belugyminisz-
>tert egy allando operativ bizottsag felallitasat kerve... A bizottsag feladata
>az ehhez hasonlo atrocitasok kivizsgalasa mellett az lenne, hogy orszagos
>tapasztalatcsere kereteben megprobaljak elkerulni a hasonlo eseteket,
>es felkeszuljenek az etnikai osszetuzesek kezelesere.

	Amiota az eszemet tudom, egy kiados majalis vagy bucsu mindig tomeg-
verekedessel zarult. A verekedo felek megoszlasa ugyan a helytol fuggott
(horvatok-magyarok, felveg-alveg, egyik falu-masik falu), de mindenki tudta,
hol a helye a buli utan. Miert kell ezert most allando operativ bizottsagot
felallitani es etnikai osszetuzesrol beszelni ?

Gabor ?

Voros Miklos azt irja:

>    Hogy a targyra terjek, Marx nem hibaztathato azert, amit a bolsevikok es
>leszarmazottaik keresztulvittek.

Az biztos, hogy Marx csak reszben felelos az Oroszorszagban tortentekert. De
szeretnem itt megjegyezni, hogy amit Lenin es a bolsevikok csinaltak
Oroszorszagban 1917 oktobere utan nem is volt igazan marxizmus. Egy regi
klise't hasznalva: Lenin fejetetejere allitotta Marxot.

Aztan:

>    Marx kozgazdasagi elmelete sokkal bonyolultabb annal, mintsemhogy egy
>gyors itelettel el lehetne intezni.  A Kommunista Kialtvany egy politikai
>ropirat, melybe gazdasagpolitikai elkepzeleseket beleolvasni szerintem eros
>csusztatas. Ha valaki a marxista gazdasagtan alapjaira kivancsi, akkor a
>"Toket" kell elolvasni.

Bonyolultnak bonyolultak de mint ahogy az en jo Adam Bromke professzorom
mondta, ami fontos volt a marxizmusban az megtalalhato a Kommunista
Kialtvanyban. Kinek van kedve vagy turelme elolvasni a Das Kapitalt? Nem sok
embernek. Es ha me'g el is olvasod, mit fogsz abbol tanulni a marxi
jovendolesekrol. Semmit. Marx nagy okosan aranylag keveset beszelt a jovorol,
de azt a keveset amit mondott, mint peldaul az allam elsorvadasarol, mint
ahogy tudjuk nem valosult meg. Sot! Sajnos Marx legfontosabb tanai
egytol-egyig helytelennek bizonyultak. Sot a kapitalizmusrol valo
jovendolesei is helytelenek voltak, ugyanis ahelyett, hogy a munkasok
helyzete egyre romlott volna, pontosan ennek ellenkezoje valt valora.

Marx termeszetesen oriasi hatassal volt a 19-ik es 20-ik szazad tortenetere,
annak ellenere, hogy tanai tevesek voltak. De ez nem jelenti azt, hogy
komolyan kell vennunk tanitasait.

Balogh Eva


U.i. Miklos igen erdekes irasahoz a historizmusrol es prezentizmusrol holnap
szeretnek hozzaszolni mivel egyreszt nem akarom tulterhelni a Szalont,
masreszt a tema olyan erdekes, hogy szeretnem egy kicsit atgondolni az egesz
dolgot es holnap talan tobb idom lesz mindehhez. Addig is, udv mindenkinek.
Eva

Laborfalvi Benke Tibor irja:

>Szerintem minden 'gazdasagi' kerdes
>alapjaba veve politikai *is*.  Ezert hivtak az egesz kerdeskort "political
>economy" -nak.

"Political economy" (illetve politikai gazdasagtan), amirol "Karcsi bacsi"
beszelt egy 19-ik szazadi koncepcio volt es manapsag ezt a kifejezest nem
hasznaljuk. Helyette mindossze kozgazdasagtanrol beszelunk. Na persze vannak
"political economists" akik a kozgazdasag es a politika osszefuggeseit
tanulmanyozzak, de ez nem az, amirol Tibor itt beszel.

Tovabba:

>hogyha valahol haboru keletkezik az allam es  gazdasag valahogy mindig
>beszerzi a penzt fegyverekre, de tarsadalom biztositasra mindig csak keves
>penz van?


Haboruk nem "keletkeznek." Erdekessegkeppen hozom fel, hogy a szocialista
Szovjetunioban sokkal tobbet koltottek fegyverekre mint
tarsadalombiztositasra. A joleti allamokban pedig az allam aranylag keves penz
t kolt fegyverekre.

En elobb megemlitettem azt a fiatal holland professzort, aki kijelentette,
hogy a tanitas megviseli az idegeit es a holland kormany fizetesenek 75
szazalekat adta neki azert, hogy a tengerparton heveresszen. Erre Laborfalvi
Benke Tibor ezt irta:

>Ha ez az illeto ugyanezt az osszeget kamatbol kapna (teszem azt, orokolt
>volna egy annuity-t)  es ugyan igy toltene idejet akkor is igy itelkezne
>Eva  felole?  Marmint ha gazdagnak szuletik valaki akkor nem baj ha lusta?

Ez sajnos azt mutatja, hogy Tibor bizony nem ert penzugyi dolgokhoz. A
holland professzor penzt vesz el a tarsadalomtol es semmit az eg egy adta
vilagon nem ad vissza belole. Annak a gazdag fiatalembernek, akinek penze egy
"trust fund"-ban van es abbol havi apanazst kap, a legnagyobb valoszinuseg
szerint a tarsadalmat szolgalja--nem munkajaval, hanem azzal, hogy
forgotokejet befektettek uzletekbe, vallalatokba, bankkolcsonokbe. A penze
dolgozik helyette!

Laborfalvi Benke Tibor irja:

>Sajnos nekem is bajaim vannak az idegeimmel.  Ugy hivjak, hogy sclerosis
>multiplex.

En nem azt irtam, hogy senki sem kaphat anyagi segitseget. Sot, beszeltem a
raszorultakrol es azokrol, akik valamilyen oknal fogva nem tudnak dolgozni.

Laborfalvi Benke Tibor felhaborodott, amikor a joleti allamot Marxszal hoztam
kapcsolatba. Elsosorban mondja o, valakinek akinek van egy Ph.D.-je
tortenelembol annak szorol-szora kellene emlekezni, hogy mit mondott Marx.

>Helyesen: "From each according to his
>ability to each according to his need".

Eloszor is, nem tudom, hogy mi koze van az en Ph.D.-mnek magyar tortenelembol
Marxhoz. Nem sok. Mint irtam par sorral feljebb Marxot en ujra tanultam mint
undergraduate Kanadaban. Ez valamikor 1962-63-ban volt. Tehat tobb mint
harminc eve. Nem nagyon erdekel Marx es nem olvasgatom a Kommmunista
Kialtvanyt estenkent. Volt valamikor egy kis pirosfedelu papirkotesu
kiadvanyom, de tiz evvel ezelott amikor ebbe a hazba koltoztem egyszeruen
kidobtam. Nem volt helyem nem tudom hany ezer konyvre, koztuk a Kommunist
Kialtvanyra. Mint irtam Marxrol nincs valami nagy velemenyem es nem hiszem,
hogy a Kommunista Kialtvany atolvasasa megvaltoztatna velemenyemet rola.

Ami Laborfalvi Benke Tibor tovabbi elemzeset illeti, en ugy latom, hogy o egy
hivo marxista es ezert nem erdemes vitatkoznunk. Ami utolso mondatat illeti:

>Ha a polgari allamok amiket
>neha 'democracia'-nak beceznek ilyen ostobak, akkor valoszinuleg
>beteljesednek majd Karcsi bacsi azon joslatai amik eddig nem teljesultek be

Karcsi bacsi joslataibol eddig majdnem semmi sem teljesedett be, ugy, hogy
nem hiszem, hogy a jovo errefele tart.

Balogh Eva

Mar napok ota tulsagosan elfoglalt vagyok ahhoz, hogy erdemben valaszoljak
bizonyos irasokra. Szoval regi anyagokkal kezdem es valoszinuleg nem lesz
idom ma sem mindenre valaszolni.

Kota Jozsef Paller Gabor hozzaszolasaval kapcsolatban irt. Marmint, hogy ha a
joleti megszoritasok alapjabanveve nem komolyak, akkor a kormany miert
folyamodik megis a joleti allam latszolagos leepitesehez.

>Szoval az egyik kezenfekvo elkepzeles az, hogy minden csepp szamit.
>A masik pedig az, hogy a megszoritasokkal sikerulhet olyan sokkszeru
>lelkiallapotot letrehozni, amivel esetleg, ha akarnak, konnyebb lesz a
>rengeteg lobbi varhato nyomasanak ellenallni.

Azt hiszem, hogy az eddigi kormanyoknak nem sikerult (vagy nem akartak)
megmagyarazni a lakossagnak a helyzet komolysagat. Es valoban lehet
pszichologia hatasa. Ugyanakkor a nagy csindarattaval beinditott kurtitasok
egyre kevesbe latszanak komolynak. Tandij csak januartol lesz, nem
szeptembertol; a GYES/GYET mindossze a csaladok 20%-at fogja erinteni. Es igy
tovabb es igy tovabb. Minden erintett szemely sztrajkkal fenyegetodzik. De
ugyanakkor az sem nez ki jol, hogy a Budapesti Bank nem tudom hany milliard
forintot kap "az asztal alatt," titokban, amikor azt kerik a lakossagtol,
hogy huzzak meg a nadragszijjat. Mar pedig ha nem lesznek komoly
valtozasok--legfokeppen gyors privatizalas (talan nem is nagyon fontos, hogy
milyen magas osszegekert) es a szubvenciok leszerelese, az orszag igen komoly
valsagba kerulhet.

Balogh Eva

Holgyek es Urak,

Ez a szoveg a _Replika_ nevu tarsadalomtudomanyi folyoirat kovetkezo szamaban
fog megjelenni, a kritikai kulturakutatasrol szolo tematikus blokk felvezeto
irasakent.  Ugy gondolom, hogy tobb, a Szalonban a kozelmultban folytatott
vita szempontjabol is van relevanciaja.  Varom az eszreveteleket.

                               * * *

Kultura es politika a mindennapi eletben:  Bevezetes a kritikai
    kulturakutatasba


1.

A nyugati tarsadalomtudomanyok szazadunk elejere kikristalyosodott 
diszciplinaris strukturajaban lassu atrendezodes figyelheto meg.  Az 
antropologia, kozgazdasagtudomany, politikatudomany, pszichologia es
szociologia hagyomanyos intezmenyi felosztasa az angolszasz orszagokban
a felsooktatas expanziojaval, a szaktudomanyos tarsasagok megalapitasaval, 
a szakfolyoiratok megjelenesevel es a kutatasi tamogatasok diszciplinaris 
pantlikazasaval alakult ki.  Ez az oktatasi es kutatasi intezmenyi szerkezet
modellkent szolgalt az angolszasz orszagokon kivuli egyetemi strukturak
kiepitesehez is, es ami meg fontosabb, a nemzetkozi tarsadalomtudomanyi 
kapcsolatok diszciplinaris kereteul is szolgalt.

    Ennek az intezmenyi felosztasnak az epseget egeszen a hetvenes evek 
vegeig nem fenyegettek a kulonbozo interdiszciplinaris jellegu vallalkozasok
(1).  Azota viszont egyre gyakrabban hallani olyan tanszekek es folyoiratok
megalapitasarol, melyek ketto vagy tobb hagyomanyos szaktudomany erdeklodesi
es illetekessegi koret olelik at.  Nagy jelentosegu es sokat idezett munkak
szuletnek peldaul a gazdasagfoldrajz es a kulturszociologia, a mediakutatas 
es az antropologia, az orvostudomany es a tortenetiras kozotti hatarvidekeken.
A tomegkommunikacioval, az etnikai, nemi, vallasi kisebbsegekkel, vagy eppen 
a kulonbozo eszmei-ideologiai aramlatok kritikajaval foglalkozo 
tarsadalomkutatok szamara mar nem kielegito a _meglevo_ szaktudomanyi keretek
kozotti paradigmavaltas szorgalmazasa:  maguk a keretek valtak kerdesesse.

    A _Cultural Studies_, melynek magyar valtozataul a kritikai kulturakutatas 
elnevezest javasoljuk(2),  egyike azoknak az ujonnan megjeleno 
interdiszciplinaris diszciplinaknak, melyek a hagyomanyos tanszeki felosztasok
es kutatastamogatasi strukturak ujragondolasara kesztetnek.  A kritikai 
kulturakutatas eloszor az angliai Birmighamben intezmenyesult, majd a Brit 
Nemzetkozosseg kulonbozo orszagaiban es az Egyesult Allamokban is elterjedt
(3).  Wolfgang Kaschuba kulturalizmusrol szolo tanulmanya pedig, melynek 
magyar forditasa a Replika 15-16. szamaban jelent meg(4), azt mutatja, hogy 
a _Cultural Studies_ ujabban a nemet tarsadalomtudomanyos gondolkodasra is 
komoly hatast gyakorol.

    A kritikai kulturakutatas a kulonbozo nemzeti vagy regionalis 
szaktudomanyos kornyezetekben termeszetesen nem ugyanazt a szerepet tolti be. 
Angliaban a hangsuly eloszor a kulturalis jelensegek tarsadalmi osztaly alapu
szervezodesenek vizsgalatara esett.  A brit kulturakutatas ennek megfeleloen 
leginkabb a szociologia historizalasaval es a muvelodespolitika gyakorlati 
kritikajaval probalt maganak helyet keresni.  A birminghami _Centre for
Contemporary Cultural Studies_ kutatasi projektjei a hetvenes evekben a 
tarsadalmi egyenlotlensegek kulturalis ujratermelodeset elemeztek.  Ekkor mar 
nemcsak az osztalyalapu marginalitas kutatasa volt a cel, hanem a faji es 
etnikai kisebbsegi let megtapasztalasanak, valamint a nemi szerepek 
egyenlotlensegenek vizsgalata is.  A resztvevo megfigyeles etnografiai
modszerenek terjedesevel a brit kulturakutatas az ekkor radikalizalodo
antropologiaval mutatott intellektualis rokonsagot.

    A kritikai kulturakutatas a nyolcvanas evekre atlepte Nagy-Britannia 
hatarait.  Ausztraliaban es az Egyesult Allamokban, melyeket sokan tovabbra
is osztalynelkuli, olvasztotegely tarsadalomnak gondolnak, a kritikai
kulturakutatas muveloi szamara csokkent a "tarsadalmi osztaly" heurisztikai 
kategoriajanak relevanciaja.  A kutatas hangsulya a monokulturalis 
tarsadalomfelfogas kritikaja iranyaba tolodott el, es a figyelem a popularis
kultura sokszinu jelensegeinek elemzese fele fordult.  A popularis kultura 
szaktudomanyos vizsgalatanak ujkeletu legitimacioja az angol tanszekek
dominanciajahoz vezetett a kritikai kulturakutatas amerikai terepen.  A 
popularis kultura kepeinek es szovegeinek kritikai elemzese mellett azonban 
tovabbra is fontos a tarsadalmi egyenlotlensegek ujratermelodesenek vizsgalata
a mindennapi kulturalis gyakorlatokban, es ez az a kutatasi mezo, ahol a
kritikai antropologia es a kritikai kulturakutatas erdekei tartosan 
egybeesnek.

2.

    A kritikai kulturakutatas vizsgalodasai, mint lathattuk, terben es idoben
egyarant valtozatos formakban jelentkeztek.  Kockazatos tehat egy mondatban
osszefoglalni, hogy mi is a kulturakutatas ma.  Az a definicio latszik a 
legpontosabbnak, hogy _a kritikai kulturakutatas a kultura es a politika 
osszefonodasanak kutatasa a mindennapi eletben_(5).  A kulturalisnak es
politikainak nevezett tarsadalmi jelensegegyuttesek termeszetesen szamtalan 
szalon kapcsolodnak ossze es ennek tudatositasa pontosan a kulturakutatas 
celja.  Minden tarsadalom kitermel hegemon szerepu kulturakat, melyek
kanonizalt szovegekbol, viselkedesi szabalyokbol, bevett problemamegoldasi 
gyakorlatokbol, a verbalis es nem verbalis kommunkacio elfogadott
modelljeibol, es mindezek atertekelesenek lehetosegebol tevodnek ossze.
A politikai dimenzio vizsgalatanak elkerulhetetlenseget az okozza, hogy az 
adott kultura emlitett elemeit a gyakorlatban hasznalo es ujraertelmezo 
kozosseg sohasem homogen, ezert a kultura hasznalata es ertelmezese sohasem
konfliktusmentes.  A gazdasagi es szocialis, a muveltsegi es vegzettsegi
kulonbsegek menten kialakulnak dominans es alarendelt hasznalatok es 
ertelmezesek.  Az ezek kozott zajlo konfliktusok es egyeztetesek a hegemon 
szerepu kulturak folyamatos atertekeleset idezik elo.  Mindezek kovetkezteben
ujabb es ujabb ertelmezo kozossegek jonnek letre, melyek a kulturak 
skizmogeneziset eredmenyeznek, ha a kulonbozo szintu legitim politikai
autoritasoknak nem volna homogenizalo es egysegesito kepessege.

    A kultura es politika osszefonodasanak kutatasaban a kritikai elemzes 
legfobb celpontja a "normalitas" tarsadalmi ujratermelese.  Az ugyanis, hogy 
egy adott kulturalis kontextusban mit tekintenek "termeszetesnek", 
"normalisnak", "atlagosnak" vagy "popularisnak", es mit velnek "deviansnak",
"abnormalisnak", "marginalisnak" vagy "felforgatonak", nemcsak a torteneti
hagyomanyoknak, hanem a mindenkori hatalmi felallasnak is fuggvenye.  A 
kritikai kulturakutatas, politikai elkotelezettsegenek megfeleloen, az eletet
marginalis helyzetben szervezo szubjektum iranti tiszteletbol biralja ezt a
hatalmi viszonyt.  Figyelmet a nemzetallam, az uralkodo osztalyok vagy a 
transznacionalis kulturipar hegemoniaja altal diktalt szimbolikus
reprezentaciok es kulturalis kodok kritikai vizsgalata, illetve az ezekkel
szemben letrehozott ertelmezesi strategiak elemzese fele forditja. A kritikai
kulturakutatas celja ezaltal a kulturalis kozep, a foaram atlathatova tetele 
es dekonstrukcioja, illetve a kulturalis "massag" lathatova tetele es 
elfogadtatasa.

    A kritikai kulturakutatas muveloinek tobbsege tisztaban van munkaja 
politikai felelossegevel.  A kulturakutatas feladata szamukra nem kulonbozo
marginalis szubkulturak dicsoitese es nepszerusitese, hanem azoknak a
folyamatoknak a rekonstrualasa, melyek ujratermelik a "magas kultura" es a 
"popularis kultura" kozotti, tarsadalmilag konstrualt kulonbsegeket.  Nem a
marginalitast szandekozza propagalni, hanem be akarja mutatni, hogy az
alarendelt pozicioban levo tarsadalmi csoportok mikent hozzak letre az elejuk
kerulo kulturalis jelensegek autonom olvasatat, es mikeppen szembesitik azt
az uralkodo diskurzusokkal.  A kritikai kulturakutatas tehat kulturalis 
folyamatokkal es ertelmezesi gyakorlatokkal foglalkozik, nem pedig kulturalis
entitasok, szubkulturak legitimalasaval.

3.

    Miutan a kortars kritikai kulturakutatas elemzesi szempontjait roviden 
korvonalaztuk, vegul megkisereljuk a kritikai kulturakutatas diszciplinaris
helyet magyarorszagi referenciak segitsegevel is meghatarozni. A magyarorszagi
tarsadalomtudomanyi intezmenyi strukturaban es diszciplinaris tagolodasban az 
esztetika, a kulturalis antropologia, a muveszetszociologia es a szociografia
hatarvideke johet szoba.  A kritikai kulturakutatas ezekkel nemcsak rokonsagot
mutat, hanem fontos pontokon kulonbozik is.

    Az esztetika kulturkritikai elemzeseinek szovegcentrikussagaval szemben a
kritikai kulturakutatas teret ad a kulonbozo kulturalis gyakorlatok politikai
gazdasagtani vizsgalatanak is.  A "preposztmodern" antropologia hagyomanyaval
szemben nem a kulturak, hanem a kulturalis folyamatok tanulmanyozasaval
foglalkozik.  A kritikai kulturakutatas megkozelitese tehat nem esszencialista 
hanem relacionalista:  szemleleteben a kultura nem objektiv tarsadalmi teny,
hanem kulturalis gyakorlatok egyeztetesenek es ertelmezesenek terepe.  A
muveszetszociologiaval szemben a kutatas targya nem a mindennapi eletnek egy
funkcionalisan elkulonitett szegmense, hanem egy kontextusaban ertelmezett
perspektivaja.  A szociografiaval szemben pedig a kritikai kulturakutatas 
mufaja nem az oknyomozo riport, hanem az elmeletalkotasi igennyel fellepo 
esszeisztikus elemzes.

1995(c) Voros Miklos.


Hivatkozott irodalom

During, Simon (szerk.) (1993):  _The Cultural Studies Reader_.  London es 
    New York: Routledge.
Kaschuba, Wolfgang (1994):  "'Kulturalizmus': Megjegyzesek a szocialis
    szempont eltuneserol a tarsadalomtudomanyokban."  In Replika, 15-16: 
    263-277.
Voros Miklos (1994):  "Hataresetek:  Az amerikai antropologia es szociologia 
    kapcsolata torteneti perspektivaban."  In Replika, 15-16: 239-262.

_______________________________
Jegyzetek

(1) Ezek kozott is a legelterjedtebbek az ugynevezett Area Studies (Teruleti
    Tanulmanyok) programok voltak, melyek a tarsadalomtudomanyos kutatasokban
    azonban inkabb egy ujabb, foldrajzi terbeli dimenziot adtak a
    diszciplinaris struktura terenek dimenzioja melle.
(2) Az elnevezes indoklasaul felhozhatjuk, hogy hangsulyozni szeretnenk a 
    vallalkozas kritikai jelleget es a nemet eredetu empirikus 
    kulturakutatastol (empirische Kulturforschung/Kulturwissenschaft) valo 
    megkulonboztetes igenyet.  Tovabba a magyar nyelv sajatos szabalyait sem
    hagyhatjuk figyelmen kivul, melyek megnehezitenek a "tanulmanyok" tobbes
    szamu alak tovabbi ragozasat.
(3) Errol ir Voros 1994: 255-257.
(4) Kaschuba 1994: 263-277.
(5) A tovabbiakban a "kultura" es a "politika" szavak heurisztikai eszkozkent,
    terminus technicuskent ertendok, es nem az emberi cselekvestol es
    ertelmezestol fuggetlenul, a valosagban letezo objektiv tenykent.
(6) Lasd During 1993.