Kedves Listatagok!

Mellékelek egy összefoglaló anyagot, elnézést, ha már túl vagytok rajta. Ha
nem, akkor véleményeteket kérdezem, lehetségesek-e a feltételezések?

Mózes Gábor

Az anyag:

László Ervin előadása
A nagy szintézis
László Ervin,
az Olaszországban
élő magyar tudós, a Ró-
mai Klub tagja, a Klub 5. jelentésé-
nek írója (Célok az emberiség számára, 1977.) m$-
jus 5-én egyetemünkön tartott előadást "A nagy szintézis címmel. (Az alcím
is sokatmondó: Feloldható-e az ellentét hit és tudomány, materializmus és
idealizmus kőzött?) László Ervin ismertette úgynevezett pszí-mező elméletét,
amely a nevét a Scbrödlinger-féle pszí-függvényről, a hullámmechanika
alapegyenletéről kapta. Tulajdonképpen a pszí-mező nem más, mint a
kvantumvákuum (a szuperfolyékony héliumhoz hasonló tulajdonságokat hordozó
,;Bose-kondenzátum"), amely közvetíti az alapvető kölcsönhatásokat, illetve
felelős az általunk még nem értett jelenségekért.
A "materiális" dolgok elektromágneses, gravitációs és egyéb tere benne
hagyja ebben a vákuúmmezöben a hologramlenyomatát. Vonatkozik ez az emberi
agyra is, vagyis a tudat, a psziché, az Én nem más, mint agyvelőnk
hologrammlenyomata ebben a vákuumfolyadékban.
Így tehát le is válhat alkotójáról az agyról és önálló mozgásba kezdhet.
Megkapjuk tehát a transzcendens jelenségek természettudományos, materialista
magyarázatát
Végül ezek a hologramlenyomatok egy egységes holomezővé állnak össze,
mintegy a vákuum (pszí-mező) saját teremtő tudatává. Örvények rögzítik az
információt?
A szuperfolyékony héliumot először Kammerling-Onnes holland fizikus
állította elő, amikor a héliumot lehűtötte 2,19 K fokra. Ekkor drámai
változásokat tapasztalt a folyadék elveszítette ellenálló képességét, belső
súrlódását, úgy kezdett el viselkedni, "mintha ott sem lenne", vagyis mint a
vákuum.
Nemrégiben a szuperfolyékony héliumban sikerült kimutatni elemi, kvantált
örvényeket, amelyek átmérője 0,1 nanométer, vagyis kisebb, mint az atomok
közti távolság a folyadékban. A kvantáltság azt jelenti,
 hogy az örvénymag körül
keringő atomok pályájának sugara csak valamilyen minimális mennyiség (h, a
Planck-állandó) egész számú többszöröse lehet,
 ahogy ez a kvantumos jelenségeknél "szokásos".
Elképzelhető, hogy ezek az örvények ugyanolyan információhordozók, mint a
számítógép mágneses memóriájának mágnesezett mezői. Egy örvény=egy bitnyi
információ. Agyunk 1300-1400 köbcentiméternyi terében 280 trillió bitnyi
információ halmozódik föl életünk folyamán Neumann János számításai szerint.
Ez az információsűrűség most már megmagyarázható a vákuum kvantált
örvényléseivel.
Talán így, elemi örvények halmaza révén kódolódik az információ agyunk
terében. A László Ervini pszí-mező ezáltal kvantummechanikai igazolást kap.
Ezek az elemi örvények végtelen ideig létezhetnek, mert a szuperfolyékony
közeg részecskéi között nincs súrlódás. Le is válhatnak teremtójükről, az
emberi agyról, ahogy László Ervin állítja?
Ha igen, akkor tettnészettudományos, sőt, materialista magyarázatot adtunk a
transzcendens lét dimenzióira!
Véget ér a 2500 évvel ezelőtt Dermokrítosszal és Platónnal kezdődött vita
materializmus és idealizmus között, hit és tudomány között?
Ter-mészettudományos alapokon eljutunk Platón ideáinak világáig, Hegel
Abszolút szelleméig, vagy a kereszténység Szentlélek-fogalmáig, a hindu
Világpránáig?
Merész, új hipotézis, de valós természettudományos alapokon áll: a modern
kvantummechanika talaján!
Reméljük hogy lesz még részünk hasonlóan izgalmas előaáásokban László Ervin
professzor részérol intézményünkben!
Gazdag Zászló egyetemi docens PTE Közgazdaságtudományi Kar

Sziasztok,

  Egy kis kiigazitas:

> a nem volna az, es jelentos
> elteres volna, akkor azt ki lehetne hasznalni, es a Szerencsejatek RT.
> csodbe menne.

  Ez nem igaz, a Szerencsejatek Rt. sosem fog csodbe menni a lottozas miatt.
Ugyanis a nyeremenyek osszeget ok valasztjak meg. Megnezik, hogy mennyi
penzt fizettek be a lottozok, annak nagyjabol a fele lesz a nyeremenyalap.
Ezt elosztjak a nyero kategoriak kozott (emlekeim szerint egyforman, azaz
2 talalatosokra ugyanannyit fizetnek osszesen mint 5 talalatosokra osszesen).
Egy nyertes szelveny nyeremenye ennek megfelelo. Ha egy huzasnal nincs
nyertes szelveny egy kategoriaban, akkor annak a kategorianak a
nyeremenyalapja atmegy kovetkezo huzas nyeremenyalapba (ezert van neha
tobb szaz millios nyeremeny). Szoval a *ceg* biztosan nem veszit rajta.
Ha mindenki elore tudna a szamokat, es mindenki megjatszana oket, akkor
is meglenne a ceg haszna, csak eppen a jatekosok nyernenek pont fele annyit
mint amit befizettek.
  Ezt egy darabig nezegettem kulonbozo szerencsejatekoknal, es a 'penz fele
a nyeremeny alap' elv eleg altalanos volt (kaparos sorsjegy, felkaru rablo,
stb.). Persze van kivetel, peldaul  rulett, de nagyon ritka. Olyan *allami*
szerencsejatekot meg nem lattam, ahol elmeleti lehetoseg lett volna ra,
hogy az allam veszitsen a jatekon (ellentetben peldaul a rulettel, ahol
elmeletileg csodbe mehet a ceg -- persze nagyon nagyon kicsi az eselye).
  Szoval a Szerencsejatek Rt.-t igazabol nem erinti, hogy mennyire veletlen 
a jatek, az O hasznuk garfantalt...

Gyula

xxxxxxxxxxxxxezahixmiattkellmertegyebkentazthisziismetelekxxxxxxxxxxxxx
ATRON

>veget egy arnyekolt - foldelt arnyekolas- vezetekkel osszekotjuk. Az
>anomaliat ott latom, hogy ha ez az aram letezik, akkor befektetett munka
>nelkul kapott elektromotoros erohoz jutnank!

Ami pont akkora energiakivetelt tesz lehetove, amekkora munkat be kell
fektetni az elrendezes kialakitasahoz (a toltott vezetekek elhelyezese az
elektrosztatikus erok elleneben munkat igenyel).


Janos
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: A csillagok parallaxisa ( 93 sor )
 >TUDOMANY #1137
>Udvozlettel,
>Kalman
>Ui: Legkozelebb a cefeida valtozocsillagokrol irok,
>s arrol, hogy hogy lehet veluk tavolsagot merni.
nagyon varom a folytatast, remelem a galaxis tavolsagok mereserol
is irsz(Hubble, voroseltolodas)
Az ujabb meresek alapjan kellett-e valtoztatni az eddigi
univerzum kepunkon?(szerkezet, tavolsagok stb)
Irj minel reszletesebben, mert ezeket az informaciokat eleg nehez
osszeszedni.
Nehany konyvcimet vagy webcimet is adhatnal.
Udv. go'be'

> Tovabbitom Nemeth Peter kollegam levelet a vedikus matematikaval
> kapcsolatban erkezett eszrevetelekre.

> fedeztel fel. Adnek egy-ket erdekes informaciot ezekbol.
> 1. A kodolasi tablazat
> ka, ta, pa, ya - 1 ca, ta, sa(felso) - 6
> kha, tha(alul), pha, ra - 2 cha, tha, sa(alul) - 7
> ga, da(alul), ba, la - 3 ja, da, ha - 8
> gha, dha(alul), bha, va - 4 jha, dha - 9
> na(felso), na(alul), ma, sza -5 ksa - 0
> A szanszkrit betuknel alul illetve felul ponttal, vagy vesszovel jeleztek
a
> kiejtesbeli kulonbseget. Ezt itt sajnos nehezen jelolheto az ekezetek
> hianyaban.
> Ami meg gondot okozhat, az az, hogy a maganhangzok kozott is van egy kis
> ujdonsag. A hagyományosakon kivul szerepel meg nehany uj. Peldaul: ri, li,
> ai, au.
> Igy az emlitett kis vers a kovetkezokeppen alakul:
> Gopi bhaya madhurata szrigiszo dadhi sadhiga
> 3 1  4  1  5  9 2 6     5   3  5  8  9   7 9  3
> khala jivita khatava gala hala rasadhara
>  2 3  8 4 6  2  6 4     3 3  8 3  2 7  9 2

Csak egy kis szorszalhasogatas eloljaroban, az utolso jegy nem 2, hanem 5.
Az uj kodolasi rendszer mar-mar szotagkodolasra hasonlit, leven az egyes
kodreszekben levo maganhangzo most nincs elhagyva, hanem megkulonbozteti az
amogy azonos massalhangzokat tartalmazo kodokat /tha(alul)-2, tha-7/. Ami
termeszetesen nem baj, csak mas megvilagitasba helyezi a dolgokat.
Az elozoekhez hasonloan nagy hirtelen en is kialakitottam egy kodrendszert a
par sorral feljebb olvashato mondatodra:

A szan szkrit be tuk nel a lul il let ve fe lu:l pont tal, vagy vesz szo vel
je lez tek a
  3    1      4  1   5     9   2  6   5  3  5    8    9    7    9    3   2
3  8   4
ki ej tes be li ku lonb se get. Ezt itt saj nos ne he zen je lol he to az e
ke ze tek
6  2  6   4  3  3  8    3  2    7   9   5   0   2  8  8
hi a nya ban.

nos 0
szkrit,tuk 1
il,vel,ej,get,ne   2
szan,fe,szo,je,li,ku,se  3
be,tek   4
nel,ve,lu:l,saj   5
let,ki,tes    6
vagy,Ezt    7
pont,lez,lonb,he,zen   8
lul,tal,vesz,itt   9

Igy elsore 36 tizedesre stimmel, utana sajnos elakad. A kodolas soran
felhasznaltam, hogy a maganyos maganhangzokat, az elozoekben hasznalt
kodolashoz hasonloan nem vesszuk figyelembe.

> Ezek alapjan akkor megis a Vedak vezetik a listadat a kodolt PI-t
illetoen.

Igy mar Te vezeted.
Nem kell nagy fantazia ahhoz, hogy belassuk, megfeleloen szabad kodolast
felhasznalva akarmibol akarmit lehet dekodolni. Aminek persze semmi
jelentosege, veda legyen a talpan aki a mondatodbol, vagy a versikedbol
kimazsolazza a PIt, annak elozetes ismerete nelkul.

> Nemeth Peter

Nacy

Szakacs tamas cikkeben talaltam:

>@@@ Az 1.04... az PI/3, de a masik micsoda? ///moderator  @@@

egyreszt persze nem volt egy szerencses moderatori mozzanat.:)
masreszt enm en voltam
hamadreszt amit mondani akarok, az a kovetkezo:

ebbol az egyetlen megnyilvanulasbol latszik, hogy a szamok nem
onmagukban kituntetettek, hanem azaltal, hogy milyen matematikai
ismereteink vannak, es azokban mi szerepel. tehat enm a matematika vagy
fizika ugy altalaban, hanem annak az europai megfogalamzasa tuntet ki
egy szamot. a fenti moderator azt kerdezi, hogy mi az a szam, ha valami,
amitismer, akkor kituntetett, ha nem, akkor nem. tehat a kituntetettseg
az ismereteitol fugg, nem objektiv.
ha valaki minden matematikai ismeretet ismerne, akkor minden szam
kituntetett volna szamara, avagy egyik sem.

peldaul barmely szamot fel lehet irni a pi alapu szamrendszerben,
ezaltal barmely szam kituntetett. es a legkituntetetttebb szamok a
legcsunyabbak a normal szamrendszereinkben.:)

math

Tisztelt Tudomany!

A pszichologia egyik paradigmaja, a behavioralizmus peldaul egyaltalan
nem hasznalja a lelek fogalmat, sem a tudat, sem pedig mas fogalmakat.
mindent jelensegkent es viselkedeskent ir le. A behavioralizmus
tudtommal teljes es ekvivalens pszichologiai paradigma. Szovala
pszichologia egyik paradigmaja nem hasznalja a lelket, mas paradigmai
hasznaljak, de nem transzcendenciakent. Amelyik transzcendenciakent
hasznalja, ott kezdodik a nem tudomany, akarhog yis hivja magat
pszichologianak.

math

ATRON:
> Ezzel a urhajoval a Foldon tartjak a kapcsolatot, es kiderul, hogy az
a bizonyos
>bomba van az urhajoban, amit az elozo peldaban is felhoztam ( Toltott
>gomb --> mozgas eseten a toltott gomb magneses teret kepez --> a bomba
kiold
>ha magneses teret erzekel ). Elore megbeszelt idopontban bekapcsoljak
az
>urhajoban a bomba erzekeloit. Mi fog tortenni?
ezt a dolgot en mar kozepiskolaban megkerdeztem. nemkatam ra vaalszt.
azota egy korulbelul valaszt mar kaptam,meghozza David Gyulatol. a
relativitaselmeletben nincs magenses, csak elektromagneses kolcsonhatas,
es ennek kulonbontasa inerciarendszerfuggo. tehat az egyik
inerciarendszerben az erzekelo magnesesseget erzekel es felrobban, a
masik esetben elektromagnesesseget, es ugyanugy felrobban, mert az ero,
az ugyanaz lesz.
pontosabban: a ket inerciarendszerben a fizikai folyamatok
ekvivalensenleirhatok, ugyanolyan erok es robbanasoklesznek, de az
egyikben elektromos eronek, a masikban magneses eronek hivjuk a foldi
fogalmainkkal.

math

hogy egy hivatklozast tisztazzunk, itt van egy, Mero Laszlotol:

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/filoz/mero.hun


>Ennek a kapacitása nagyon korlátos, míg a hosszú
>idejű memóriájé gyakorlatilag korlátlan. Az egész élet összes
>benyomásai, információi sem képesek kimeríteni. Ennek egyébként
>Neumann János számolt utána és kiderült, hogy bőven van hely. A
>neurobiológiában vannak ugyan folklór adatok arról, hogy az ember a
>memóriája kapacitásának csak X százalékát használja ki. Olvastam már
>egy ezreléktől tíz százalékig mindenféle számot. Valószínű, hogy ezt
>valaki egyszerűen kiszopta a kisujjából. Lehet ugyan, hogy tényleg
>nem használjuk ki teljes memóriakapacitásunkat, de miután nem ismerjük
>a működését, nemigen tudjuk megmondani, hogy valójában mit is nem
>használunk ki. Ráadásul minden jel arra mutat, hogy az emberi memória
>szerveződése alapvetően nem az egyes sejtek szintjén írható le. Kicsit
>olyan ez, mint a hologram.

ez egy riport, lehet, hogy a konyveiben is allit hasonlokat.
mindenesetre ez a gondolat eleg tisztesseges es nem dezinformacio.

math

Hoi irja:

>> http://www.phys.hawaii.edu/vjs/www/monkey.html cimen. Negy alapveto
>> konstansot lehet valtoztatni: a finomszerkezeti allandot, az eros
>> kolcsonhatasi allandot, a proton tomeget es az elektron tomeget.
>
>Erdekes amit irsz (ha lesz idom belenezek). Viszont a negy allando egyike
>sincs a kozmologiara semmi hatassal, leven egyik sincs benne az Einstein
>egyenletekben. Tehat az itt targyalt rho/rhokrit finomhangolas
>problemajaba nem szol bele. A tobbibe viszont beleszolhat, de azokra
>szerintem meg varni kell 1-2 hetet (amig teljesen megemesztjuk a 60 jegyre
>beallitott ertek problemajat).

Oszinten szolva nem ertem, miert vagytok fennakadva ezen a
rho/rhokrit-en. Hiszen minden kozmologus tudja, hogy ennek az 1-hez igen
kozeli erteket az inflacios elmelet kielegitoen megmagyarazza. Sot,
tulajdonkeppen eppen az 1-hez kozeli ertek az inflacios elmelet egyik
legerosebb bizonyiteka. Eppen ezert nem is a rho/rhokrit-et szoktak
emlegetni az antropikus erveleseknel, hanem a tobbi allandot.

Vegkepp nem ertem, hogy Meszaros Laci miert gondolja, hogy az inflacios
elmelet "gorcsolessel" adja ezt az eredmenyt. Hol van benne a gorcsoles?

Raadasul azt meg nem is emlitettuk, hogy az ujabb meresek szerint az
Univerzum tagulasa nem lassul olyan gyorsan, mint kene, es ezert egyesek
felteteleznek egy otodik kolcsonhatast, ami antigravitacios jellegu. A
mostani meresek szerint az Univerzum egyre gyorsabban tagul (runaway
universe), es szet fog szaladni a vegtelenbe; az egyes reszek olyan
tavolra fognak kerulni egymastol, hogy gyakorlatilag elszigetelt
univerzumok lesznek beloluk. Vagyis a rho/rhokrit=1 sem segit rajtunk.

Udv:
SziA

Laci irja:

> A lottonyeres lehetosege mar szerepelt itt ugy egy eve talan, es arra
> jutottunk, hogy lehet ugyan javitani az penznyeremeny-atlagot ugy, hogy
> olyan szamokat huzunk meg rendszeresen, amikre kulonfele pszihologiai okok
> miatt az emberek ritkabban fogadnak. De az igy elerheto nyereseg messze
> a Szerencsejatek Rt altal lehuzott 'ado' alatt van, mikoris a
> befizetett szelvenypenzeknek csak a fele kerul kiosztasra a nyertesek
> kozott. Igy tehat az atlagos 50% -os veszteseget lehetne csak valamivel
> csokkenteni, de nem valoszinu, hogy nehany szazaleknal jobban.

Ezt ala tudom tamasztani. Nemregiben kigyujtottem az utobbi ket ev
nyeremenyadatait az otos- es a hatoslotto eseteben, es megneztem, milyen
szamok eseten szulettek a legnagyobb nyeremenyek. Nyilvan akkor szuletnek
a legnagyobb nyeremenyek, amikor az emberek altal ritkabban megjatszott
szamokat huznak ki, es akkor szuletnek a legkisebb nyeremenyek, amikor
nepszeru szamokat huznak ki. A ket szelso eset az otoslottonal kovetkezo
volt: 

1999. 27. jatekhet: a kovetkezo szamokat huztak ki: 36, 79, 82, 85, 86
Lathato, hogy ez eleg furcsa eloszlas: negy szam is nagyobb 78-nal, es
van ket egymas melletti szam is. Nos, ezen a jatekheten a kovetkezo
nyeremenyek szulettek:
2-es talalat: 59 475 db, nyeremeny:       845 Ft
3-as talalat:   1552 db, nyeremeny:    18 550 Ft
4-es talalat:      7 db, nyeremeny: 4 115 349 Ft
5-os talalat: nem volt

Ezzel szemben 1998-ban, a 14. jatekheten a kovetkezo szamokat huztak ki:
9, 18, 21, 52, 57. Tehat szep sorozat, nepszeru szamokkal, hiszen 9=3*3,
18=2*9, 21=3*7, de meg az 57 is oszthato 3-mal. Ezen a heten a nyeremenyek
a kovetkezok voltak:
2-es talalat: 161 957 db, nyeremeny:     235 Ft
3-as talalat:    7940 db, nyeremeny:    2741 Ft
4-es talalat:     141 db, nyeremeny: 154 378 Ft
5-os talalat: nem volt.

Lathato tehat, hogy milyen szelsosegek vannak: ha "hulye" szamokat huznak
ki, akkor harmas talalattal lehet 18 ezret is nyerni, negyessel pedig tobb
mint negymilliot; ha viszont "szep" szamok jonnek ki, akkor harmas
talalattal meg haromezret se nyerunk, negyessel meg alig 150 ezret. De ha
az ember vegignezi az utobbi ket evben kihuzott szamok es a nyeremenyek
listajat, jol lehet latni, hogy mindig, ha valami "szep" szam (7, 13, 21,
stb.) jon ki, az mindig lehuzza a nyeremenyeket, mas szamok viszont (pl.
14) felsrofoljak azokat.

Ki lehet ezt hasznalni arra, hogy hosszu tavon nyerjunk a lotton? Erre en
is kivancsi voltam, ezert vegeztem tobb szaz kulonfele szimulaciot, hogy
ha en a ritkan megjatszott szamokkal jatszottam volna az elmult ket evben,
akkor mennyit nyertem volna. Az jott ki, hogy jocskan veszitettem volna
igy is, bar kevesebbet, mintha veletlenszeru szamokat jatszottam volna
meg. A legnagyobb veszteseg akkor ert volna, ha folyton "szep" szamokkal
jatszottam volna. A hatoslottoval is kiprobaltam ugyanezt, hasonlo
eredmennyel. 

Ugyhogy tovabbra sem lottozom :) bar megjegyzem, lehetseges, hogy mas
orszagokban, ahol masok a lottonyeremenyek elosztasanak szabalyai, esetleg
lehet nyerni tartosan is ezen a modon. Nalunk - ugy tunik - nem.

Udv:
SziA

> nem racionalis, es nemis viszi elore a megismerest

Az elsot meg csak csak definialhatjuk valahogy. De hogy definialod a
masodikat? Kizarolag utolag latszik, hogy mi visz elore (szerintem).

> azt akarom visoznt mondani, hogy amit nem ertunk,
> arrol ne allitsunk fel olyan elmeleteket, mintha ertenenk, csak azert,
> hogy okosabbnak higyjuk magunkat.:)

Nem, nem ezert allitjuk fel oket. Hanem azert, hogy elore vigyenek.
Persze, ha szerinted ezek mar perdef. nem visznek elore, akkor
tenyleg nincs az egesznek semmi ertelme.

Jo matematikushoz illoen, mar az axiomakba beilleszted a madag igazat.

Horvath Pista

Matyas irta:
> ebben a kerdesben a matematika sem objektiv, hanem emberi.

Na kerem, en ezt mar egy hete elore lattam.
Az egesz ervelesembol egyetlen egy kibuvo van, ha a matematikat
nem fogadjuk el objektivnek. Gondoltam is ra, hogy a megfelelo helyen
elejtek egy felmondatot errol, es ha Matyas atsiklik felette, akkor mar
bent is van az egerfogoban.

Jobbnak lattam azonban, inkabb kivarni mire jut Matyas.
Jo matematikushoz hiven megtalalta a kitoresi pontot.

Azert en a matamatikaval ovatosabb lennek. Ha mar azt sem fogadjuk el
objektiv tudomanynak, akkor mi a kochengeres kutyafule marad meg?

Mi ez Matyas? Kollektiv szolipszizmus?
Minden csak az emberiseghez merve van?
Nincsenek is csillagok, csak mert mi emberek vagyunk?
Nincsenek elemek, es kemia?
Nincs objektiv matematika?
A szamelmelet csak az emberisegen keresztul letezik?
Riemann geometria sincs?

Horvath Pista

Kronome Gergely irta:
> Ez(eke)t a plusz dimenzio(ka)t, 'amiben' a mi 4-dimenzios teridonk
> gorbulne, ezeket muszaj feltetelezni? 

Nem muszaj, csak egyszerubb veluk megerteni a dolgokat.
Amit utana irsz abban igazad van. Vegyuk peldanak a toruszt.
Aki nem tudja mi a torusz, gondoljon egy karika gyurure.

Induljunk ki egy negyzetbol.
A---------------------B
 |                    |
 |                    |
 |                    |
 |                    |
 |                    |
 |                    |
 |                    |
D---------------------C
(Ez a suket windows ugyis elrontja az ASCII abraimat.)
Ha az AD szakaszt azonositjuk a BC szakaszal, akkor hengerpalastot kapunk.
Papir negyzetnel ugye ez ugy tortenik, hogy meghajlitjuk es az AD szakaszt
raragasztjuk a BC-re.
De a matematikusnak nem kell ezt tennie. Eleg, ha kiroja az AD=BC
feltetelt.
Masodik feltetel lehet az AB=DC. Ez esetben kapjuk a toruszt.
A matematikusnak semmi gondja nincs kirotta a feltetelt, es kesz.
Papir hajtogatoknak lesz gondja. Nem lehet 3 dimenzioban toruszt
kesziteni. Amit sokan torusznak gondolnak, az egy hibas kep eredmenye.

A karikagyurun is latszik, hogy a belso pereme rovidebb keruletu, mint a
kulso. Vagyis nem negyzetbol keszult.
Az igazi torusz az negyzetbol (esetleg teglalapbol) keszul.

Tehat Gergely,
Lehet magasabb dimenziok nelkul kepzelegni, de nehez.
Persze magasabb dimenziokban is nehez.
De nelkuluk hogyan latod a gorbuleteket?
Csak bizonyos topologiai megfigyelesek segithetnek.
De a topologia nem minden. A metrika a fontos.
Ezt pedig a legegyszerubb magasabb (euklideszi) terekbol szemlelni.

Gondolj a feluletekre. Lehet a kulonfele gorbult feluleteket sikban
szemlelgetni? Eleg nehez. Probald csak a gombot lerajzolni egy papirra.
Sokkal konnyebb a 3. dimenziot segitsegul hivni.

Tucsi irta:
> Annak idejen mondta valaki, hogy agyunk kapacitasanak 3-5%-at
> hanszaljuk. A zsenik, mint Einstein hasznal talan 8-10%-ot. Nehany ev
> olvastam egy cikket, ameynek iroja utana nyomozott ennek az
> allitasnak. Soha senki nem vegzettilyen mereseket ez csak egy szalloige.

Nem Mero Laszlo irta cikket?
Szeretnek a szalloigeknek a vegere jarni.

Ket valasz lehetseges.
1. Ha nem tanultad meg jol a relativitast, akkor menj es tanulj meg.
2. Ha jol megtanultad, akkor viszont okos vagy, mert jo helyen keresgelsz.

Valo igaz. Ha nincs mas csak a ket testver, akkor nincs mi
megkulonboztesse oket. Hacsak a relativitas elve nem. Persze azt is meg
lehet kerdojelezni (lasd. Mach elv).

A gond csak az, hogy nem csak a ket testver van a vilagban. Vannak tavoli
csillagok galaxisok. Az egyik valoszinu valasz, hogy a tavoli tomegek
jelolik ki a (newtoni) abszolut vonatkoztatasi rendszert.

Viszont, ha van relativitas elv, akkor nincs mese.
Az egyik gyorsul a masik nem. En mar nagyon sokszor reklamoztam itt magam,
de ugy latszik sosem eleg. Spec.rel megtalalhato a
http://www.bjkmf.hu/tanszekek/matek/rel.html    alatt.
a 
http://www.bjkmf.hu/tanszekek/matek/spec6.html   -tol
spec14.html -ig az ikerparadoxon teljes kivesezeset ide-oda es vissza
talalod. Az utolsoban van 3 jpg is amibol remelem latszik, hogy miert nem
szimmetrikus a ket testver altal megfigyelt tortenet.

Horvath Pista

Tisztelt mindenki

Kulon udvozlettel Kalmannak.:-))
(nem tuntem el Kalman, maganban nemsokara  folytatom a polemiankat)
Szoval.
Megint felbukkant a dilatacio es ikerparadoxon ATRON talalasaban. Annak
idejen - ha valaki emlekszik - megirtam, hogy nem ertek egyet a Piriti Jano
es Posztobanyi Kalman altal kepviselt magyarazattal, allaspontom szerint
felremagyaraztak a jelenseget, es ez megint megjelent.
Kalmant talan immar sikerult meggyoznom nemely vonatkozasban. Vagy nem, de a
magan"vitank" mindenkeppen elvezetes. Szamomra legalabbis.:-))
Tehat.
Az egyik alapveto problemat abban latom, hogy az idodilatacio es
ikerparadoxon taglalasakor unos untalan elorangatjatok az
inerciarendszereket.
Holott a fenti jelensegekhez semmi koze az inerciarendszereknek.Az
idodilatacio adott esetben akkor is fellep, ha a vizsgalt rendszerek
inerciarendszerek, de termeszetesen akkor is, ha nem.Pusztan arrol van szo,
hogy a spec.rel. inerciarendszerekrol beszel csak(specialis), az alt. rel.
pedig nem inerciarendszerekrol is(altalanos). A masik adalek pedig az, hogy
tokeletes inerciarendszert nem is tudunk mutatni, maximum egy abszolut
vonatkoztatasi rendszer eseteben beszelhetnenk inerciarendszerrol, a
valosagban csupan lokalis inerciarendszerekrol beszelhetunk. De errol kar
tovabb beszelni, mert remelem a fentiekbol kitunik, hogy az idodilatacionak
logikusan semmi koze sem lehet az inerciarendszer fogalmahoz eleve.
ATRON ketsegei teljesen jogosak, amire Piriti Jano szokas szerint valami
olyasmit valaszolt, hogy az urhajo lassul es gyorsul tehat nem
inerciarendszer, ez a magyarazat, hogy miert nem szimmetrikus,
egyenerteku(kinek, hogy tetszik) a ket rendszer, es ezert lehet pontosan
megkulonboztetni, hogy az urhajo ideje telik lassabban. De ez egyszeruen nem
igaz. Nem ezert lehet.
De kvazi onellentmondasba is keveredtek, ti.,  Jano azt irta, hogy a
lassulas ill., gyorsulas fellepte miatt kulonboztetheto meg az urhajo
rendszere, tehat logikusan ez felelos az idodilatacioert is. (egyikben
fellep gyorsulas-lassulas /nem inerciarendszer/, a masikban nem
/inerciarendszer/, ill., az egyikben fellep az idodilatacio /nem
inerciarendszer/, a masikban nem /inerciarendszer/ ). Ugyanakkor azt is irta
egy szakember, hogy a "gyorsulas, lassulas" nem lehet felelos az
idodilatacioert. A ket allitas pedig nyilvanvaloan uti egymast. Masreszt
egyszer azt irtatok, hogy a ket rendszer egyenerteku, most pedig eppen azt,
hogy nem. Etc...
De ezen is kar filozni, hiszen a "lassulasnak es gyorsulasnak" sincs koze az
idodilataciohoz, eppugy, mint az inerciarendszereknek. Voltakeppen
ugyanazert. Az idodilatacio jelensege adott esetben a nem lassulo es nem
gyorsulo rendszerekben is fellep, egyetlenegy dologhoz van koze, a
mozgashoz. Nem az inerciarendszerekhez, es nem a "gyorsulashoz,lassulashoz".
A spec. rel.(amibol az ikerparadoxon kovetkezik) nem is beszel "gyorsulasrol
es lassitasrol" hanem csupancsak egyenes vonalu, egyenletes mozgasrol.
A spec.rel. beli ikerparadoxon egy hipotetikus pelda, amikor az urhajos iker
!egyenletes! sebesseggel mozog oda is es vissza is, barmifele gyorsulas es
lassulas nelkul.
A ket rendszer valoban !nem! egyenerteku(ez nyilvanvalo), de nem "lassulas,
gyorsulas" miatt, hanem azert, mert az egyik rendszer nyugalomban van, a
masik pedig mozog. Es mindig a mozgo rendszerben lep fel az idodilatacio.
Ennyi. Az idodilatacio jelensegenek maganak !csak! a "mozgashoz" van koze, a
mozgasallapot esetleges valtozasanak(lassulas, gyorsulas) pedig az
idodilatacio mertekehez.(mozgasallapot valtozas eseten az idodiloatacio
merteke is valtozik)
Altalaban fontos kijelenteni, hogy az idodilatacio megertesi problemak
altalaban abbol adodnak, hogy a rendszereket egyenertekunek veszik. Ha jol
ertelmeztem, akkor ATRON-nal is ez okozza a gondokat.
Most a konkret reagalasokra:
ATRON kerdezte, majd  irta:

>Miert pont a
>Foldon maradt testver vonatkoztatasi rendszere az inerciarendszer?

<<Mert nem lepnek fel benne tehetetlensegi (latinul: inertia) erok! (Ez
tapasztalati teny.)<<

Az inerciarendszereknek semmi koze az idodilataciohoz. (Ha az urhajo az
ikerparadoxonban nem a foldrol indul pl., hanem !egyenletes!, mondjuk 0.9 c
sebesseggel elhalad a Fold mellett es odaer egy x tavolsagban levo
objektumhoz /tehat lassulas es gyorsulas nincs, a Fold is, es az urhajo is
"inerciarendszer"/, akkor is fellep az idodilatacio.
Megint ATRON, majd :

>Kivancsi lennek a velemenyetekre, hogy milyen hatassal jarna, ha
>elvetnenk az inerciarendszerek egyenertekusegenek elvet.

<<Nem tudnank ertelmezni a Michelson-Morley-kiserletet!<<

Az emlitett kiserletnek megintcsak semmi koze az inerciarendszerekhez. (az
idodilataciohoz annal inkabb) A kiserlet a fenysebesseg allandosagarol,
vonatkoztatasi rendszerfuggetlensegerol szol. A vonatkoztatasi rendszer
fuggetlensege pedig jelen esetben eppen arrol szol, hogy lehet az a rendszer
inerciarendszer, vagy sem,  tok mindegy, a feny sebessege mindig allando.
(lassulhat, gyorsulhat, a feje tetejere allhat es obegathat, edesmindegy)
A Michelson/Morley kiserletnek tehat az inerciarendszerek egyenertekusegehez
vajmi keves koze van. Semmi.
ATRON irta es  ezt valaszolta:

> urhajohoz kotve a vonatkoztatasi rendszert, a Fold vegez gyorsulo es
> lassulo mozgast, igy ez nem tekintheto inerciarendszernek, csak az
> urhajo vonatkozatasi rendszere. MIERT PONT NEKUNK van igazunk es

<<Az urhajon belul erzekelunk gyorsulast, a foldon nem.
Ezzel megkulonboztethetok.<<

Ua., mint fentebb Piriti Jano. Nem igaz.
ATRON irta es  ezt valaszolta:

> Hogy oldjak fel azt a problemat, hogy a vilagegyetemben gyakorlatilag
> nincs tokeletes inerciarendszer?

<<Hat lehet, hogy nincs tokeletes inerciarendszer, de:
A Foldet folyamatosan bombazzak nagysebessegu reszecskek a vilagurbol. Sok
km magasan osszeutkoznek ezzel-azzal. Az utkozes eredmenyekepp sokfele egyeb
reszecske keletkezik. Ezek egy reszenek a bomlasi ideje olyan rovid, hogy
nehany m-en belul el kellene bomlaniuk. Megis egy reszuket detektaljak
idelenn, ugyanis az o: orajuk - a sebesseguknek megfeleloen - lassabban jar!
Ha nem lehet eldonteni ok honnan tudjak, hogy naluk jar lassabban az ora?>>

Termeszetesen el lehet donteni, de nem azert, mert pl., a muonok "lassulnak
es gyorsulnak". Hagyjatok mar az inerciarendszereket.
Vegul. Megintcsak ATRON irta es  ezt valaszolta:

> fenysebesseg allandosagara is valami hasonlo magyarazatot konnyen ra
> lehetne huzni. A feny terjedesi kozege a vakuum ennyit teszi lehetove,
> ugyanugy,

<<A vakuum nem a feny terjedesi kozege! Az az eter elmelet volt, amit a
fentebb emlitett kiserletekkel dontottek meg.<<

Az "eter" elmeletet sohasem dontottek meg, hanem alapvetoen Einstein
"hatasara" elvetettek. A relativitaselmeletben nem kellett feltetelezni az
etert.Az elvetni es a megdonteni kozott pedig mely szakadek tatong.
Mostanaban pedig eppenhogy kiserletek tortennek a visszacsempeszesere.
Helyesen -e, vagy sem, en nem tudhatom, de a fentebbi kategorikus
kijelentesek: nem igazak.
Ha hulyesegeket irtam, nyilvanosan kovezzetek meg, de elebb bizonyitsatok
be.

Fotiszteletem

Voland

 wrote:
> 
> Zeratul irta:
> > Bennem az otlott fel, hogy talan az inflacios szakasz lehetett egy ilyen
> > "kisimito szakasz".
> 
> Feltalaltad a spanyol viaszt. Alan Guth ettol lett hires 19 evvel ezelott.
> 
> Yahoo: Alan Guth inflation  237
> alan guth magaban  1414,   vagyis van mit olvasni.

Ez csak azt mutatja, hogy a valasz eleg nyilvanvalonak tunik, csak a
kidolgozasa sokkal nehezebb, es esetleg kiderul belole, hogy olyan sokat
nem is segit rajtunk. Persze ki tudja. Olvasta mar valaki reszletesen
ezeket a cikkeket?

Zeratul

Kedves Csuvar Miklos!

On 3 Jun 00, at 0:20, Csuvar Miklos wrote:

>   A doki a lyukon at 2 nap esemenyeit latja 5 ev alatt.

Ha a 2 nap esemenyeit latja 5 ev alatt, akkor nem tortenik semmi trukk. Pont 
akkor van gond, ha 2 nap alatt latja a 2 napot, ami a valosagban 5 ev. Pont 
ez a gondom...

> Ez az
> idonyulas( idodilatacio )( de jo, hogy nem ezt a tetelt huztam).

A rel.elm.-el nincs gondom. En is vizsgaztam belole... :-)

> Ha a feleseget leszallni latja, akkor az meg javaban utazik.
> Igaz, ehhez az szukseges, hogy a no meg a Fold kozeleben is
> relativisztikus
> sebesseggel repuljon es viszonylag foldkozel kezdjen csak lassitani.

Megj:
Most nincs kedvem kiszamolni, de ahhoz, hogy 2 nap alatt menjen 5 evnyit, 
ugyan csak gyorsulnia kellene. Szerintem nem elne tul... :-)

>                A fereglyuk valoban idogep lehet. A doki egy tetszoleges 
> pillanatoto kivalaszt. Ekkor a felesegehez atugrik. Egyutt toltenek egy
> romantikus estet, majd a doki visszajon a Foldre. TFH(= tegyuk fel, hogy) a
> hajo orajan merve 4 orat toltottek egyutt, ekkor a doki visszaterve azt
> tpasztalja hogy a foldi ora kb 5 honapot siet.
>  Persze a gondolatmenet feltetelezi, hogy kb 99,9%-os fenysebessegre lehet
> gyorsulni es a lyuk ketiranyu.
>  Remelem elegge egzakt voltam.

A gondom az, hogy a lyuk 2 oldalan maskent jarnak az orak (minden bizonnyal). 
Ekkor viszont az atahaladas sem megy az egyik pillanatrol a masikra. 
Valamifele idokonverzionak kell tortennie, mert a belepo reszecskek maskent 
mozognak, mint a kilepok, ergo a fereglyuk egyik oldalan mas sebesseggel lep 
be az anyag, mint ahogy kilep (nem?). Igy az anyagaramnak "bufferelodnie" 
kellene a fereglyukban, vagy szakadas jon letre.

Masreszt meg minig nem ertem, hogy ha t idoben a foldon allok, atmegyek a 
fereglyukon, eltelik dT ido az urhajon es visszajovok, akkor nem erhetek t 
elott vissza, csak valamilyen t+dt idoben (dt folytonos, szig.mon. fv.-e dT-
nak). Tehat nem lesz idogep. Nem tudok korabban visszaerni, mint ahogy 
elindultam. Nem?

Kosz && udv From:, az ide'tlen idokig