Kedves Otthonkasok!

Nagyon aranyos dolgot csinal Benci epp :) Kepzeljetek, nemreg kaptam
egy szamitogep-asztalt, es annak ugye alul van egy polca. Idehozta a
billentyuzete't, es leult ele. Pont alattam van, latom a kis buksijat
:) Itt csucsul es veri a billentyuket :)

--> Hibam
> kislanyanyak
Termesztesen a vegen nincs y :)

--> Java - Sisi
Koszonom a konyv-tippet, de kepzeld, talaltam egy 10 reszes lecket a
neten :) Igaz, eleg alap, de vannak benne jo dolgok. Es par napja
letoltottem valahonnan (de honnan?) es file-t, ami reszletes
utmutatast ad. Szoval tanulasra fel :)))

--> Fertodi kastely - Zoli
Nagyon erdekes volt, amit irtal! Es szomoru is :( Az ora nagyon
erdekes lehet :))

--> Kessica (?)
Ha ez a neved, akkor ezen a neven szeretettel udvozollek :) Ha nem,
akkor csak szimplan :) Reg olvasol minket? (En eleg hamar megszoktam
a "rendszert", te is belejossz :) IRC-n hetkoznap 18 ora utan
vagyunk, de valtozo, hogy ki mikor. 10 utanig is maradunk neha,
probalkozz :)

--> Kimaradas - Mari/ca
Hogy lehet, hogy nem kaptad meg az Otthonkakat? Ujra fel kellett
iratkoznod, hogy ez kideruljon?

--> Patrick - Mari/ca
Nagyon aranyosan mondta el a tanarnonek, miet erez a sok ules miatt
:)))

--> Benci honlapja - Mari/ca
Lattam, hogy jartatok ott, koszi a bejegyzest :))) Benci neveben
termeszetesen :) Mindig megirom, ha lesz ujdonsag - az alairasomban,
mint Gabo :)

--> Toth Csaba
Szeretettel udvozollek korunknek, batran szolalj meg barmikor, amikor
ugy erzed, lenne mondandod, hozzafuznivalod!

--> Suto arak - Krisztina
Koszi az infokat! Meger ennyi penzt?

--> Regi ruhak - Krisztina
Kerdezted, ki mit hasznositott. Nos, jelentem, Benci hordja oket
:)))))))))

--> Nyuszik
Ez a maganlevel-beidezes nagyon etikatlan volt.

***

Szeretettel: Estee

Estee honlap: http://w3.swi.hu/estee
Bence honlap: http://w3.swi.hu/bencus
(utolso ujitas: jul. 09.)

Hi nyulak!

Eloszor csak idezlek Benneteket, majd be is idezlek.....

 wrote:
> Kedves Gabi!
>
> Hogy neked ki a pg.dn.az a szived joga es maganugyed.Ugy gondolom,hogy ezt
> az erdekes stilust hordozo mailt nyugodtan irhattad volna az Otthonba
 .....
> Biztatunk,hogy az Otthon hasabjain valaszolj,ugyanis ebben a stilusban nem
> tudunk levelezni,igy az esetleg maganba jovo mailedet ki kell
> torolnunk.
 .....
> Nagyrabecsulessel:

1. A turost becsulod Te nagyra.
2. A tobbi most jon:

Azt hiszem eddigi renometokat alaposan megtepaztatok sajat
magatok:

A listas levelezes egyik iratlan (talan irott is?)
alapszabalya, hogy
maganlevelet nem kuldunk be a listara csak ugy, a szerzo
hozzajarulasa nelkul. Ha Nektek valaki
maganban irja meg a velemenyet, akkor ezt
_nem_kurtolhetitek_vilagga_. Ez neminemu
eretlensegre utal, miszerint egy ilyen egyszeru problemat
sem vagytok
kepesek megoldani, hogy megvalaszoljatok egy olyan
maganlevelet, ami nem tul hizelgo
a szamotokra. De lehet hogy csak egy kicsit nyuszik vagytok?

Rendkivul eles kirohanasok voltak mar a listan az ilyen
etikatlan magatartas
miatt, es hogyha sajat magatokbol nem kovetkezik a helyes
akcioprogram
ilyen esetekre nezvest, akkor nyugodtan forduljatok
bizalommal tovabbra is
hozzam, igerem segiteni fogok.

Az Otthon nyugalma miatt remelem, ez mindossze haromszor
fordult elo:
Most, eloszor es utoljara.

Istvan & Istvan & Istvan, XVI.Humor Harold GmbH.

tovabba Tanc es Illemtanar (ebbol a Tanc persze nem igaz:-)

PS: Ha folytatni akarjatok, akkor a listan es nem maganban,
miutan itt kezdtetek a Flame-elest.

Nyulek irtak, hogyaszongya:

>Kedves Gabi!

 ...Az unalmas resz torolve...

>Nagyrabecsulessel:
>
>Nyuszi es Nyuszi es Nyuszi(neked nem)

Kedves Nyuszi es Tsa Korlatolt F. T.

Barmilyen magan-email kozzetetele nyilvanos
forumon a netikett egyik legdurvabb es sajnos
legtipikusabb megsertese. Remelem, nem tolem
halljatok eloszor, ha megis, akkor legyetek
szivesek megjegyezni: maganlevelet csak a szerzo
tudtaval es engedelyevel es csak akkor, ha az
valoban kozerdeklodesre tarthat szamot....

A vizslakat meg hagyjuk ki a dologbol...

Udv:
*. Ivan, a ferj

"A termeszet varazsat ontja boven. 
A fuben, a viragban es a koben. 
O nincs a foldon oly silany anyag, 
Mely igy vagy ugy ne szolgalna javad; 
De nincs oly jo, melyben ne volna vesz, 
Ha balga modra vele visszaelsz!" 
(Shakespeare)

*** 

"Sohasem az a fontos, 
hogy milyen messze, milyen magasra ment az ember, 
s az sem, hogy milyen nehezen 
- csakis az, milyen elmenyeket hozott magaval." 
(Karl Lukan)


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

  Kedves Otthonkasok!


  Ezekkel a verssorokkal szerettem volna bevezetni nyaralasom
elmenybeszamolojat, mert azt hiszem, kitunoen osszefoglalja
azt, ami az utazasok, nyaralasok, turazasok lenyege, s amit en
ereztem a tavolletem, majd a hazautazasunk alatt s utan.

  Mint azt mar irtam Nektek, tiz ev utan eloszor a csalad ismet
egyutt ment nyaralni. A gyerekek, ahogy nonek, kamaszodnak,
egyre inkabb igyekeznek kulon programokat csinalni, s ugy
18-20 eves kor korul mar 'snassz' :), ha a szulokkel mennek
nyaralni a baratok helyett. De azt hiszem, ahogy tovabbnovunk :),
(na nem fizikai ertelemben, mert en mar 12 eves korom ota
154 centi vagyok :), hanem kor szempontjabol) kezdenek ujra 
atertekelodni a csaladi kotelekek. Az iden en ereztem ugy, hogy
jo volna most mar ismet egyutt tolteni a nyari szabadsagot, s
persze nem itthon. A legkellemesebb meglepetes az volt sza-
momra a keszulodes soran, hogy 19 eves hugom eppilyen 
orommel fogadta az otletet s szuleink beleegyezeset.

  Junius 29-en hajnali fel hatkor vagtunk neki az utnak, melynek
vegallomasa Galyateto volt. Mivel se autonk, se jogositvanyunk
nincs, kisse razos volt az utazas. Ketszer szalltunk at vonatra,
eloszor Budapesten, majd Vamosgyorkon (ma mar erdekesebb
lett volna, mert a viharok megkozelithetetlenne tettek vonattal
Vamosgyorkot). Vamosgyorkrol Gyongyosig utaztunk a vonattal.
Szornyu kanikula volt, melyet meg tetezett a csomagok cipelese
is, pedig nem is vittunk sokat. A legmelegebb deli orakban szall-
tunk buszra Gyongyoson, s a viz ahol csak tudott, folyt rajtunk.
Kesobb mar nem a meleg miatt tortent ugyanez... Matrahazaig
gyonyoru ido volt, azonban mire Galyatetore ert a busz, lesza-
kadt az eso is... Nem az a fajta szemerkelos vagy nyugodtan
csordogalo eso, hanem jo eros zivatar, mintha ontottek volna.
Erdekes mutatvany volt elovarazsolni a hatizsakombol az eser-
nyoket, s meg erdekesebb volt a csomagokkal + esernyokkel
valo seta dombnak felfele. Mondanom sem kell, jol elaztunk,
de nemcsak mi, a csomagok is. A borondok elaztak, s csak azok
a ruhadarabok nem lettek vizesek, amik nejlonban voltak.
  Szenvedesunk 10 percig tartott csupan, utana mar megpihen-
hettunk a szaraz szobankban... azaz megsem, csak fel ora multan,
hisz megerkezeskor rohanni kellett az etkezobe, mert mar csak
fel oraig adtak ebedet.

  A legfontosabbak, amit tudni illik Galyatetorol: a Matra harma-
dik legmagasabb pontja (erdekes modon ezt turavezetonk rosz-
szul mondta, mert o a masodiknak titulalta), Kekesteto (1014/1015)
es Hidas-berc (971) elozi meg a sorban, s maga Galyateto 964 
meter magasra nott. A falunak 42 (!) allando lakosa van. Ehhez 
kepest nagyon kiepult, mert minimum 100-150 hazat lattunk.
Persze a hazak nem a 42 allando lakose, hanem sokan vettek
vagy epitettek ide hetvegi hazat magunak, amin nem csodalkozom,
mert en is szivesen elfogadnek ezen a csodalatos es egeszseges
helyen egyet :). A falu Matraszentimrehez tartozik kozigazgatasilag
Matraszentlaszloval, Matraszentistvannal, Fallokuttal es Bagoly-
irtassal egyetemben. A hat helysegnek osszesen nincs 500 la-
kosa.

  Galyatetorol tudni kell meg, hogy egeszen Trianonig ismeretlen
volt a nagykozonseg szamara, ezutan fedezte csak fel maganak
a kozeposztaly. Ezelott meg a gyongyosiek sem tudtak megmon-
dani, hol is fekszik Galyateto. Egy 1960-as utikonyv azt irja rola,
s mint szemtanu allithatom, ez ma is igy van: "egyedul vagyunk
itt az erdokkel, a lombok tengerevel, s ha az Ikarus autobusz
berregeset nem hallanank, ugy ereznenk, mintha valami maga-
nyos hajocskan ringatoznank elore, ismeretlen tajak fele."
  S hogy miert mondom, hogy ez a mondat ma is igaz? Az ott
toltott egy het folyaman pentek este, szombat s vasarnap
kivetelevel joforman alig talalkoztunk emberekkel azokon kivul,
akik a mi udulunkben laktak.

  Szallasunk a BM szarnya ala tartozo Andezit szallo volt, melyben
ugy tunt, a 80-as evek elejen megallt az elet. A diakkorom taborait
idezte vissza hangulata, berendezese. Termeszetesen az akkori 
korulmenyekhez kepest ez a szallo valoszinuleg a luxuskategoriaba
tartozott, melyben csak a megfelelo erdemeket kivivott emberkek
elvezhettek. Azonban ma a 90-es evek legvegen is kenyelmes es 
hangulatos a pihenni vagyo szamara. Galyateto legmagasabb
pontjan fekszik a szallo, mogottunk alig husz meterrel magasodik 
a 964 meteres magassagot jelzo, a kekestetoi TV toronyhoz ha-
sonlo karcsu epitmeny. Kekestetovel ellentetben ezt sajnos nem
lehetett meglatogatni, mert a BM titkos radiocsatornait hangolja
ossze, igy tehat funkciojanal fogva zart epitmeny.
  Szobankbol gyonyoru panorama nyilt Gyongyos es Vamosgyork
fele, s amit nem tudtunk eldonteni, de sejtettuk, hogy ejszaka
Salgotarjan hosszan elnyulo fenyeit latjuk. Ha kineztunk az erkely-
rol, gyonyoru erdokkel es mestersegesen kialakitott tisztasokkal
fedett dombokat, kisebb hegyeket lattunk. Es majd kihagytam a 
legfontosabbat! Az erkelyrol lattuk a Kekestetot is :). Isteni latvany 
volt!

  A BM udulobol minden szerdan ujrakezdodik az otnapos tura-
sorozat. A turakat egy a hatvanas-hetvenes (eldonthetetlen) 
eveiben jaro uriember, egykori vizilabdazo, Babina Lajos bacsi
vezeti. O tobb husz eve el ezen a fenseges helyen, s nagyon
jol ismeri a Matra minden turaosvenyet. Ajanlom mindenki fi-
gyelmebe, aki Galyatetore keszul, vagy valaha eljut oda, szer-
dankent delelott 10 orakor indul az elso tura, s barki reszt
vehet ezen, akar a BM uduloben lakik, akar nem. A bacsika
evszaktol es letszamtol fuggetlenul vegigjarja a megszokott
utvonalakat, s csak orulni tud, ha minel tobb  resztvevo akad.
A tobbi nap kezdeseit mar meg lehet tole kerdezni, csak
annyit kell tudni, hogy az indulas mindig pontosan van, s
mindig az Andezit bejaratatol. Nem kell megijedni, nem 
egesz napot igenybevevo programokrol van szo, csupan
a delelottot foglalja le, s igy delutanonkent mindenki indulhat
a maga kis felfedezo utjara.

  Szoval ezeken a delelotti turakon mind resztvettunk s nagyon
elveztuk oket. Elso nap meg nagyon konnyu volt az utvonal, 
hisz ez egy Galyatetot bemutato seta volt. Negy igazi neveze-
tessege van Galyatetonek: elsokent a galyatetoi templomot
neztuk meg, melyet Kodaly templomnak is neveznek. Ez utobbi
nevet onnan kapta, hogy Kodaly, aki nagy turazo volt, s gyakran
pihent e kis falucskaban, 1942-ben egy ejszakan egy nagy hovihar 
elol a templomba menekult be. Itt toltott egy egesz ejszakat, s hogy
az idot kellemesen toltse, allitolag a templom harmoniumjan szerezte
a Csendes miset.
  A templom szines uvegablakjait Sztehlo Lili tervezte. Az egyik
uvegablakon erdekes dolgot lattunk: Magyarorszag cimereit 
formazta bele, tobbek kozott a szocialista idokben hasznalt
cimert is.
  Utunk a templom megcsodalasa utan a galyatetoi sipalyahoz
vezetett, amelyrol gyonyoru kilatas nyilik Matraszentimrere, 
Matraszentlaszlora es Matraszentistvanra. A harom falu valaha
uvegfuvassal foglalkozott, s erre utal regi nevuk is:  O:tha'zhuta
- Matraszentimre, Fiskalita'shuta - Matraszentlaszlo, O'huta - 
Matraszentistvan. A falvak masik erdekessege, hogy lakosaik
tobbseget Stullereknek, Szabadoknak es Gubolaknak  hivjak,
s szinte mindenki mindenki rokona. Szinten e harom falucskarol
szol egy tortenet: a harom falu szeretett volna templomot, de
mivel nagyon szegenyek voltak, ugy dontottek, kozosen epitenek
egyet. Nem igazan tudtak megegyezni arrol, hogy hol is alljon
ez a templom, igy egy a mindharomtol kozel azonos pontra
epitettek a faluk kozott. Az 1942-ben felszentelt templomot a
mai napig a Harom falu temploma elnevezessel ismerik.
  A sipalya a Vasashoz tartozik. A kozeleben van egy sihaz is, 
melyet sajnos mar evek ota elhanyagolnak, senki sem gondozza.

  A sipalyatol utunk az elozo het oriasi viharainak koszonhetoen
erosen vizes es saros kis erdei uton keresztul a "cityhez" vezetett.
E mokas elnevezest kapta Galyateto boltokkal felszerelt resze,
mely egyik felen a Hotel Galyateto all, masik felen a falu "bevasar-
lokozpontja" terul el. A Nagyszallot 1937 es 1939 kozott epitettek
bazaltbol -- mely epitoanyag szinte az egesz Matrara jellemzo --, 
s azota is kivalo allapotban all, felujitasra meg soha nem szorult.
A Nagyszallo mogott gyonyoru park fekszik, melyben barki
setalhat, nem szukseges a hotel lakojanak lennie. 
  A "bevasarlokozpontot" nehany presszo, cukraszda, palacsintas,
ket bazaros, a posta es egy kicsiny boltocska alkotja. Mivel minden 
ut Romaba vezet, igy szinte minden tura a cityben fejezodott be.
De szamtalanszor fel is kerestuk, reszben udito- vagy fagyivasarlasi
cellal, reszben pedig a kirakodok aranyos fa, keramia es fonott 
targyai miatt, melyek az itthoni arakhoz kepest nagyon olcsok
Galyateton. Ezenkivul ez az egyetlen hely, ahol esetleg helyi
lakosokat vagy mas nyaralokat lehet latni.

  A kovetkezo napokban mar sokkal erosebb, de vegigjarhato
turak kovetkeztek. Kicsiny csoportunkban a 10-12 evestol kezdve
a 70 eves neniig minden korosztaly megtalalhato volt. A nenire
nagy csodalattal neztem, mert volt egy pont, ahol a labaim a
felelemtol bizony megmakacsoltak magukat, s nem akartak elin-
dulni, neki azonban meg sem kottyant. Sajnos a harmadik kiran-
dulas alkalmaval egy erosen meredek dombrol lefele jovet elo-
tort a mar jol ismert teriszonyom, s csak nemi guggolas utan 
es apu segitsegevel tudtam ravenni magamat arra, hogy leeresz-
kedjem, mert felfele mar nem vezet ut.

  A masodik nap neztuk meg a Nagyszallo kozeleben 960 meter 
magasan allo kobol epitett Peter-hegyese elnevezesu kilatot. A
kilato tetejere 101 lepcso vezet fel (mely szamot 20-bol tizen
tudtunk csak eltalalni), s ahonnan gyonyoru kilatas nyilik sajnos
mar csak eszak fele, mivel a tobbi iranyban csupan az erdoket
lettuk. Lathato meg innen a piszkestetoi csillagvizsgalo, mely
a Magyar Tudomanyos Akademia tulajdonat kepezi, es sajnos
nem latogathato. Mint szamos mas epitmeny a Matraban, sajnos
a rendszervaltast kovetoen ez is lassacskan elvesz. Ma mar
csak ket kutato latogatja, de szamos eredmenyuk van az univerzum
szamukra kiosztott reszenek vizsgalataval kapcsolatban.
  A Peter-hegyese egyebkent a cityben elhelyezett Galyatetot 
abrazolo terkep-tablan Peterke-hegyese neven szerepel :).
Ezen a napon megneztuk meg a Galya-csurgot, mely egy tiszta
vizu forras az erdoben a Nagyszallo alatt, s melybol valaha a
hotel vizellatasat oldottak meg. A Matraban rengeteg forras fakad,
volt ido, hogy minden haznak sajat forrasa volt, s mindnek kozos 
jellemzoje az eros vastartalom, igy az itt elok nem szenvednek
vashianyban :). Ezt magunk is lattuk egyebkent, ugyanis ha a 
reggelire kitett kancso vizet delre nem csereltek le, akkor a kancso
alja besargult.
  A Galya csurgotol a Malnas retre mentunk, s utkozben oriasikat
szamocaztunk. Meg eletemben nem lattam ennyi szamocat es
malnat, mint itt :). A Malnas resznek bizony voltak erot probara
tevo szakaszai, hisz eleg gyakran koveken haladtunk felfele, s a
legmeredekebb reszen volt a legnagyobb sar, igy gyakran a 
fube kellett kapaszkodnunk. 
  Mikor vegre sik terepre ertunk ujra (ismet a Nagyszallo ala
kerulve), mar csak a sar es a nagy tocsak tettek minket probara,
s volt, amelyiknel ugyetlensegemben megtapasztaltam, bokaig
ert :))). Ezzel a turaval 4 km-t jartunk be s 150-200 meteres
szintkulonbseggel.

  A harmadik napon egy 6 kilometeres tura kovetkezett szinten
150-200 meteres szintkulonbseggel. Az Uvolto-hegyre ertunk
eloszor, mely 731 meter magasan all, s nevebol kovetkeztethetunk
arra, hogy az innen inditott kialtas messze eler, sot vissza is
ter hozzank. Nana, hogy kiprobaltuk :). Innen indultunk tovabb
a Nyesett varhoz, mely 813 meter magasan terul el. Ez egy
foldvar volt allitolag valaha, de senki nem latta, s a tatarjaras
idejen hasznaltak. Egy gyuru alaku emelkedes az egesz, melyre
felkapaszkodtunk, s melyet korbejartunk. No, innen nem mertem
elindulni :) lefele, hisz a 70 meteres szintkulonbseget az Uvolto-
hegyhez egy nagyon rovid, de annal meredekebb osvenyen
kellett megtenni, melyet felfele a fujtatason s nehany bokorban
valo kapaszkodason kivul szinte eszre sem vettem. 
  A Nyesett varbol feny- es fustjelekkel jeleztek egymasnak ket
masik varral egyutt (az egyik Agasvar, amely szinten nem lathato
mar, de egy 1265-os oklevel emliti; a masik nevere mar nem
emlekszem sajnos).

  A negyedik tura egy un. also erdei seta volt, majd mivel a 
turavezeto szerint tul gyorsan tettuk meg a turat, ismet lementunk
a Malnas rethez, ahonnan visszafele jovet a Nagyszallo parkjaban
kotottunk ki. Az also erdei seta ugy 100 meterrel a csucs alatt 
vezet korbe a hegyen, s termeszetesen a citynel er veget. :) Ez
ismet nagyon konnyu tura volt a vizes akadalyoktol eltekintve.

  Az otodik nap erdokon s Matraszentlaszlo rovidke aszfaltozott
reszen keresztul Matraszentistvanba mentunk. Utkozben elhalad-
tunk a mar korabban is megemlitett piszkestetoi csillagvizsgalo
mellett is. Piszkes teto egyebkent a negyedik legmagasabb pont
a Matraban a maga 944 meterevel. 
  Itt megallok, mert valamit elfelejtettem elmeselni. Lajos bacsi
minden alkalommal megtornaztatott bennunket, legutoljara itt
a Piszkes teton. Komolyan mondom, hianyzik a napi masfel-
ket es fel oras tura es ez a kis bevezeto, neha pedig levezeto
torna.
  A csillagvizsgalotol Piszkes tetoig haladva ismet vizes, saros
ut vezetett. Volt olyan hely, hogy ki-ki valaszthatott a maga
kedve es turokepessege szerint: vagy vizes cipovel es saros
zoknival jon tovabb, s atgyalogol a saras tocsakon, melyek
itt mar kisebb tavakka alakultak :), vagy irany a tuskes bokrok,
s ha nem ugyes, esetleg nehany horzsolast szerezhet. En az
utobbit valasztottam, s az utat egy kisebb karcolassal a kezemen
es egy kullanccsal a terdem mellett tettem meg.
  Matraszentistvanban a hires Vidroczki csardaban frissen sult
pogacsaval es lekvaros fankkal vartak bennunket. Kodaly itt
is jart, itt szerezte az ismert "A Vidroczki hires nyaja..." kezdetu
dalocskat. Szamos kep, targy, butorzat mutatja be a betyarvila-
got, Vidroczki eletet, valamint Kodaly emlektablat is lattunk a
csardaban. Itt a csardaban dontottem ugy, hogy bar meg csak
akkor vettem eszre vendegemet, de nem akarom tovabbvinni,
maradjon csak szamara ismeros tajon, igy hat kiszedtem 
a labambol.

    Ez a tura kicsit hosszabb volt, mint a tobbi, bar mar
kilenckor elindultunk, vissza mar nem lehet erni deli 12-re az
udulobe, marpedig akkor van az ebed, s igy Lajos bacsi buszt
rendelt oda nekunk, s kenyelmesen ulve ertunk vissza. Erdekes
modon, gyalog ket ora alatt jartuk meg az utat, igaz, erdoben,
hegyen-volgyon at, a busz kepes volt 10 perc alatt visszaerni :).

  A delutanokat sem toltottuk pihenessel, sokat setaltunk, turaztunk
kulon is. Hugommal a galyatetoi biathlon palyat is besetaltuk, ami
szinten kihasznalatlan, pedig nagyon szepen gondozott. Ugyanitt
van egyebkent egy kemping is, ahol az egvilagon senki nem volt
legnagyobb megdobbenesemre.
  A Matrabol hazahoztam magammal 1,5 kilonyi szebbnel szebb
kovet, asvanyt. Meg nem tudom milyenek, de remelem, hamar si-
kerul beszereznem egy kepeskonyvet, hogy be tudjam azonositani
oket.

  Az ido a csunya fogadtatason tul nagyon szep volt. Nem azt 
mondom, hogy vegig napos, mert nagyon sokszor borult volt
az eg, de a homerseklet mindig 25 fok korul volt. Melegebb sosem
volt, ez biztos, s nagyon is jo volt ez igy. Azonban a felhok 
mindig kiszakadtak felettunk, s kipotyogott beloluk sok esocsepp.
Szinte egy napot sem usztunk meg eso nelkul. Szerintem mindez
azert volt, mert vagy a hegy csucsaba akadtak bele, vagy a leg-
magasabb ponton allo torony vekony tuszeru antennai szabtak
ki oket :). De ott meg az eso is kellemes volt. Sot, sokszor esoben
sutott a nap, ami vidamma tette az egeszet.
  Nagyon nehezen hagytam ott azt a nyugalmat, s azt a szepseget,
amelyet lehetetlen szavakba onteni. A latvany, akar az erdoke, akar
a hegyeke, akar a panoramae, lebilincselo volt. Anyuek az elozo
evi nyaralasaimbol kiindulva nem mertek rambizni a fenykepezogepet,
igy nem tudom, milyenek lesznek a kepek, s hogy apu mit fotozott
le. (Ugyanis en kepes vagyok egy het alatt ot tekercs filmet eljatszani,
s ugy, hogy abbol osszesen ket vagy harom kepen van az, akivel
nyaralok. En nem szeretem igazan a csaladi fotokat. En nem azt 
akarom megorokiteni, hogy igen, itt is volt, s elol en, hatul a taj, 
hanem a szepseget, amit latok. Legyen az egy nadtetos, feherre 
meszelt falusi haz, egy regi kut, egy lo, egy szal virag, egy szepen
festett vagy faragott kapu, barmi, ami gyonyoru, es emlekezni 
szeretnek ra.) Azert egyszer elcsentem a gepet, s egy faragott 
fabol keszult kaput (amolyan erdelyies) es a sipalyarol egy panorama
kepet keszitettem, persze emberek nelkul :)).

  Bevallom oszinten, a nyaralas alatt meg csak nem is hianyzott a
szamitogep. Egyedul a visszautazas volt szornyu, hisz nagyon 
meleg volt, mar reggel fel nyolckor, mikor a gyongyosi buszpalya-
udvarra beertunk, majdnem megfulladtunk. Raadasul a Keletiben
ket es fel orat kellett varnunk a vonatra, az intercity legkondija
pedig semmit sem ert, fullaszto hoseg es allott levego volt a 
vonaton. A vonaton mar vartam, hogy hazaerjunk, tudtam, kipa-
kolas utan az elso dolgom a posta letoltese lesz. Kicsit idegennek
tunt a szamitogep, mind latvanyra, mind kezelesre... fura volt
megfogni az egeret :)). Aztan jott a hidegzuhany, az Alarmix
nem akarta odaadni a leveleket. Azt mondtak, vigyem be a gepet,
biztos rossz a beallitasom :))), Szombathelyrol Pestre :))), haha,
epp akkor jottem onnan haza s a hatam kozepere nem kivantam
a fovarost :). Estere aztan kiderult, megsem en vagyok az, aki
nem ertek a gephez, a freemailes gepukben van a hiba. Igy aztan
csak szerda vagy csutortok este jutottam a masfel hetes postamhoz.

  Hat, remelem, senkit nem untattam, s nem nyomott mindenki
page downt a levelem felett :). Te, aki eljutottal idaig az olvasasban
megerdemelsz meg egy verset, melyet egy fatablan hoztam haza
Galyatetorol, s nagyon orultem neki, mert legutoljara Velemben 
lattam egy, az erdo szelen elhelyezett tablan:


  "Az erdo fohasza

  Vandor, ki elme'gy mellettem, 
  hallgasd meg a keresem:

  En vagyok tuzhelyed melege
  hideg teli ejszakakon,
  en vagyok tornacod
  baratsagos fedele,
  melynek arnyekaba menekulsz
  tuzo nap elol es
  gyumolcsom oltja szomjadat.

  En vagyok a gerenda,
  mely hazadat tartja,
  en vagyok az asztalod lapja,
  en vagyok az agy
  amelyben fekszel,
  a deszka melybol
  csonakodat epited.

  En vagyok hazad ajtaja,
  bolcsod faja...
  ... koporsod fedele.

  Vandor, ki elhaladsz mellettem,
  ne emelj ram kezet!
  Ne bants!"

  Kivanom, minel tobben jussatok el Magyarorszag eme edes kis
pontjara, s gyonyorkodjetek Ti is benne, elvezzetek a finom levego-
jet, az erdok csendjet, a madarak enekleset, s turazzatok nagyon
sokat, persze ki nem hagyva Lajos bacsi turait sem :).

  Nagyon sok szeretettel,
  Bea

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
  
  
  

  Ez mind-mind egy embert takar :), akit Dobos Beatrixnek hivnak.

Magnes elkuldte Lesko Laszlo cikket, ami a Szabad Fold junius 29-i
szamaban jelent meg. Benne van, hogy Szandi tulesett a Kaliforniaban
elvegzett muteten.
  Mi ez a keptelen zagyvasag?!

MARI
>PS: Egy kedves Otthon-olvasotol kaptam levelet a mult heten,
>egy erdekes jelensegrol irt. Az tortent ugyanis, hogy az alairasom
>("Mari-pont-ca") utan  rendszeresen megszakadt az Otthon-levele, es

  Programhiba lehet. Idonkent elofordul, hogy programok teljesen megorulnek
egyes szovegektol, peldaul egy szovegszerkesztobe betoltesz ket sort, es
lefagy. Megint betoltod, megint lefagy. Fogod, beraksz az elejere egy
szokozt, ugy toltod be -- nem fagy le.
  Misztikus.

CSABA
>Attila filmismertetese valoban fent van, a _videok_ link mogott.
>De nem csak az, hanem az akkoriban lezajlott levelvaltasaink
>nemileg szerkesztett valtozata is.
>Attila ! Ezuton is koszonet ezert az ismertetoert es a levelekert!

  Neked jar a koszonet, amiert azota is dicsered amator csinalmanyomat.

NYUSZIK
>Hogy neked ki a pg.dn.az a szived joga es maganugyed.Ugy gondolom,hogy ezt
>az erdekes stilust hordozo mailt nyugodtan irhattad volna az Otthonba

  Hallgassatok ide. Lehet, hogy Ti nem tudjatok, de a neten -- es foleg az
Otthonban -- sulyos sertesnek szamit vitatkozo maganlevelet a felado
engedelye nelkul beidezni. Ezzel a lepessel automatikusan Magatok ellen
forditottatok minket, fuggetlenul attol, hogy Gabinak igaza volt-e, amikor
azt a levelet megirta vagy sem.

  Megjegyzem, en is orulnek, ha megtudhatnam a neveteket. Nalunk az
Otthonban valahogy maskepp, helyesebben nem mukodik a net anonimitasa. Ugy
latszik, nevmaniasak vagyunk, nem tudom, miert. Nemreg jott valaki az
IRC-csatira, aki nem volt hajlando megmondani a nevet. Kirugtuk. Ez van.

Nehezen aludt el, pedig fárasztó napja volt. A hétvégére gondolt, arra
az alig két napra, amit inkább csak haladékképpen kapott, hogy megoldja a
megoldhatatlan problémát. Ha nem mutatott volna hajlandóságot, hogy
együttműködjön vele, alighanem végképp elfordul tőle.
    Meg akarja találni az apját. Milyen egyszerű így kimondani. Ha tudnák a
nevét, az akkori címét, akkor se lenne könnyű, elköltözhetett akár többször
is. Hacsak nem indítanak ellene apasági keresetet, akkor a rendőrséghez
fordulhatnak, azok kinyomozzák. De nem tudnak róla semmit. Negyven körüli
üzletember fehér Citroěnnel. Legalább tízezer ilyen lehetett Párizsban.
    Egy régi eset jutott eszébe, amikor nyomozó volt, igazi mesterdetektív.
Egy évvel azelőtt történt, hogy Bordeaux-ba költöztek. Valaki rendszeresen
lopkodta a nyulakat a faluból. Julien Picard-tól nyolcat vittek el egy hét
alatt, Pontignactól hatot, összesen vagy harmincat. A felnőttek lesben
álltak, töltött puskával várták a tolvajt, de csak annyit értek el, hogy
olyankor nem vittek el egyet se. Aztán másnap hármat is. A falubeli nyulak
fele már hiányzott, amikor ők akcióba léptek. Maurice Fleury volt a
gyerekcsapat vezére, ő osztotta ki a feladatokat. Két éjszaka figyelték az
összes nyúlketrecet, de a tolvaj nem jött. Akkor Maurice, Jeanne meg ő
bementek a városba és sorra járták az állatkereskedőket. Úgy csináltak,
mintha az apjuk vagy a bátyjuk küldte volna őket, hogy megkérdezzék,
megfeleltek-e a nyulak és kell-e még. Hárman is vettek a falujukból nyulat a
napokban. Neki, Martine-nak volt a legnagyobb szerencséje, az egyik
kereskedő üdvözletét küldte monsieur Picard-nak.
    Így derült ki, hogy Julien Picard lopta el a szomszédok nyulait, no meg
a sajátjait is figyelemelterelésül. Elég könnyen rávették, hogy
kártalanítson mindenkit és hagyja abba, különben "a törvény keze lesújt rá",
mondta Maurice. Attól kezdve akár a falu közepén sétafikálhattak a nyulak
éjjel-nappal háborítatlanul.
    De rég is volt... Most aztán itt a második eset. Eltűnt egy személy,
akit azelőtt se látott soha senki. Színre léphet Martine Boisrond
főfelügyelő, a csalhatatlan mesterdetektív. Jaj, Martine, rótta meg magát,
ahelyett, hogy hülyeségekkel szórakoztatod önmagadat, inkább azt találnád
ki, mit csinálj.
    Nem az a kérdés, hogy kell megtalálni azt az embert. Nyilvánvalóan nem
lehet megtalálni. Az a kérdés, mit tegyen helyette. Két napja van, hogy
megértesse Sophie-val, segíteni akar neki, de ebben nem tud, ebben senki sem
tud, és valószínűleg egyáltalán nem lenne jó, ha megtalálná az apját. Így
legalább lehet egy képzelt apja, akiről álmodozhat. Hétfőn Dupeyronék
beviszik a gyámhatóságra, ahol nyilatkoznia kell, velük akar maradni vagy
intézetbe megy. Egyiket sem szeretné, úgyhogy akármire képes, ha addig ő,
Martine nem tud felmutatni valamit.
    Egy hónapja rágódnak ezen Jean-Pierre-rel. Mindketten dolgozó emberek, ő
egész nap a kórházban van, Jean-Pierre üzleteket köt, sokszor két-három
napra is elutazik. Jean Dupeyron már nyugdíjas, Marie-Florence napi néhány
órában aktákat rakosgat a rendőrségen, egész nap otthon vannak, tudnak
foglalkozni vele.
    Sophie-nak azonban nem foglalkozásra van szüksége, hanem barátokra.
Dupeyronék a szülei szeretnének lenni, nem értik szegények, hogy Sophie-nak
már nem lehetnek szülei. Senki sem lehet, csak a barátja, idősebb,
tapasztaltabb barátja, aki átvezeti a következő néhány éven, fogja a kezét,
ha kell, de nem próbálja nevelni. Már nem lehet nevelni, Jeanne-nak még
legfeljebb egy-két évig sikerült volna, tovább neki sem. Másnak még annyi
ideig sem, az anyja halálakor végérvényesen felnőtt.
    Senki sem tudja még, csak madame Blanchard a gyámhatóságnál. Mikor a
múlt hónapban ott jártak, bementek hozzá, megkérdeztek mindent, kitöltöttek
egy csomó űrlapot. Azzal a szándékkal mentek Sophie-hoz, hogy ha megfelelő
hangulatban találják, elmondják neki. Sophie azonban nem volt megfelelő
hangulatban, nagyon is rossz hangulatban volt. Úgy döntöttek, megvárják a
kedvező időpontot, akár addig is várnak, amíg eljön a végleges döntés ideje,
ha kell. A hivatalban addig is bent van a kérvényük, végigjárja a szükséges
adminisztrációt. A múlt héten már környezettanulmányra is kijött hozzájuk
két gyámügyes, felmérték az életkörülményeiket, mindent megnéztek. Ha lenne
egy jegesmedvénk, mondta Jean-Pierre, annak is megszámolták volna minden
szál szőrét. Miért pont jegesmedve, nevetett ő. Annak jó sok szőre van,
felelte a férje.
    Felgyújtotta a villanyt és az órára nézett. Negyed egy. Nem ez lesz az
első eset, hogy éjszaka felhívja. A szálloda száma ott volt a noteszében.
    -- A százkilences szobát kérem.
    -- Kapcsolom -- mondta a központos.
    -- Szervusz, Martine. -- Jean-Pierre hangja nyugodt volt, cseppet sem
álmos, nyilván még dolgozott. És anélkül, hogy megszólalt volna, tudta, ki
hívja. Ilyenkor úgy érezte, ugyanolyan szerelmes bele, mint tizennégy évvel
ezelőtt.
    -- Nem zavartalak föl?
    -- Nem, még bámulom a számokat. Történt valami?
    -- Sophie idejött.
    Kis csend a kagylóban. -- Hogyhogy odajött?
    -- Felült a vonatra és most itt van. Megtalálta Jeanne régi leveleit,
amiket a gyereke apjáról írt nekem. És ő most meg akarja találni az apját.
    Még nagyobb csend. -- Mondd, hogy csak viccelsz velem, Martine.
    -- Szívesen mondom, ha ez a vágyad, de tényleg ezért jött.
    -- És mit mondtál neki?
    -- Mit mondtam volna? Fogalmam sincs, ki az vagy ki ismerhette
egyáltalán.
    -- Meg kell keresni.
    -- Jaj, Jean-Pierre, csak nem azt akarod mondani, hogy te is támogatod
ebben az őrültségben?!
    -- Nézd, drágám. Azt nem mondhatjuk neki, nézd, Sophie, mi nem keressük
meg az apádat. Főleg nem most, hogy aztán hétfőn nemet mondjon és odavesszen
az illetékbélyegekre kidobott pénz. -- Ez jellemző Jean-Pierre-re, ha valami
mérhetetlenül fontos érzelmi kérdésről van szó, mindig valami jelentéktelen
anyagi dolog mögé bújik. Mikor megkérte a kezét, akkor is bélyegeket
emlegetett, hogy túl sokba kerülnek a szerelmeslevelek. Persze ő már akkor
is átlátott a szitán, tudta, milyen szégyenlős, nem meri kimondani az
érzelmeit. Most se azt mondja, hogy akkor nem vehetik magukhoz Sophie-t és
nem lesz jó élete szegénynek, ők meg egyedül maradnak, ha már nem született
gyerekük. -- Szóval fel kell kerekedni és megkeresni. Ha nem találjuk, az még
nem tragédia, de nem adhatjuk fel a keresést, amíg valami remény van.
    -- Jól van, Sherlock. Azt is megmondod, hol keressem?
    -- Meg, valamikor déltájban.
    -- Mi lesz akkor?
    -- Akkorra érek haza.
    -- De hisz vasárnap tárgyalásod van.
    -- Fontos családi ügyből kifolyólag nem tárgyalhatok.
    -- Jaj, Jean-Pierre...
    -- Nézd, drágám, Fernand remek üzletember, de akkor is férfi, akinek
ráadásul nagyobb szakálla van, mint nekem. Természetes, hogy habozás nélkül
faképnél hagyom három csinos nő kedvéért.
    -- ?...
    -- Hát Sophie, akinek az apját keressük, Jeanne, akinek a volt kedvesét,
meg te, akivel keresni fogom.
    -- Ebben a sorrendben, mi?
    -- Csakis.
    -- Szoknyapecér!
    -- Köszönöm a bókot, kedvesem. Jó éjszakát.
    -- Jó éjszakát.
    Jean-Pierre Boisrond letette a kagylót a lyoni szállodában. Végignézett
az ágyon heverő kimutatásokon és táblázatokon, aztán keresett egy üres
papírlapot. Gyors mozdulatokkal írni kezdett.
    "Kedves Fernand, tudom, hogy nem fogsz örülni..."

Kedves Otthon-osok!
Segitseget es tanacsot szeretnek kerni toletek, egy igen nepszeru
problemaban. Lehet, hogy mar tobbszor kitargyaltatok a temat, de meg csak
most iratkoztam fel a listara, igy nem tudok rola. Minden esetre bocsi, ha
ismetelek.
A kerdes: hogyan juthatunk lakashoz ma Magyarorszagon???
Ez az egyszerunek tuno kerdes foglalkoztat engem es csaladomat mar egy-ket
eve.
Most egy csalados szallon vagyunk kenytelenek lakni.
Fiatal hazasok vagyunk, ket gyerekkel. Minimalis magantokevel,
szoc.pol.-lal, beigert onkormanyzati tamogatassal (nem valoszinu, hogy meg
is kapjuk), Erdi telek, vizzel villannyal (haz nelkul).
Azok tanacsat szeretnem, akik ilyen, vagy hasonlo helyzetbol, megoldast
talaltak mar.
Szerintetek merre induljon az ember? Tanacsaitokat elore is koszonom: Robi

Sziasztok Otthonkások!		

Remélem, hogy emlékeztek még rám. Igaz, hogy nagyon régóta nem írtam Nektek,
de folyamatosan napirenden vagyok az eseményekkel, mert igyekszem
rendszeresen olvasni az Otthont.
Múltkor, kb. 2 hete már írtam egy levelet, és kb. 100 sor után fagyott egy
nagyot az egész hálózat, méghozzá akkorát, hogy elveszett a levelem :((((
remélem, most nem kerül erre sor. 
Azóta, hpgy elkezdtem hallgatni és nem írni az Otthonba, elkeztem élesben
dolgozni, azaz hívásokat fölvenni. Már harmadik hónapja dolgozom tökegyedül,
és szerencsére nem beszélek hülyeségeket, meg vannak velem elégedve.
Általában délután dolgozom, 3-4-től, ezért éjfél körül érek haza, semmi
Netezés, ehelyett alvás. Szóval teljesen felborult az eddigi napirendem...
Szerecsére egyelőre jól bírom a munkát, ami meglehetősen idegtépő tud lenni
néha (mostanában egyre gyakrabban). Rengeteg türelem kell hozzá, borzasztóan
oda kell figyelni és rengeteg adatot kell észbem tartani. Annyira le lehet
fáradni egy 8 órás műszak után, hogy már semmire nincs erőm. De bízom benne,
hogy megszokom.
Mindenkinek szeretnék gratulálni a pici babákhoz, a gyerekek jó
bizonyítványaiért, stb. 
Borzasztóan szerettem volna elmenni a találkozóra, de fontosabb dolgom lesz,
mégpedig ezen napon lesz az eljegyzésünk... Aug. 3-án akartuk, a
szülinapomon, de mivel  hétköznapra esik, a család nem igazán ér rá.

jajjj.... nagyon elszaladt az idő, rohanok végre haza.....

Sziasztok:

Kitty