Kedves Diana es tobbiek,

elnezest kerek a multkori hevenyeszett uzenetert-- nem tudtam, mennyire 
szeles korben terjed a hir, es ezert csak utalasszeruen emlitettem, min 
lepodtem meg.

 Szerencsere az MIT newsreadere meg nem dobta ki a cikket, igy vissza tudtam
keresni. A clari.news.hot.east_europe newsgroup-ban olvastam: ennek uzeneteit 
szerzoi jog vedi (az MIT valoszinuleg fizet erte, ne keressetek a sajat 
News servereteken), igy csak tartalmilag fogom idezni, nem szo szerint.

 A kovetkezoket olvastam tehat: az AVU" privatizalni akarja a hoeromuvek
50% -at. A maradek az Allami Vagyonnkezelo Rt. kezeben maradni. A brit 
J. Henry Shroder Wagg & Co. Ltd ceget jeloltek ki tanacsadonak a privatizacio
lebonyolitasahoz. (Nem brit vasarlasrol, hanem csak brit tanacsadasrol van
szo egyelore).

 Ami kulonosen aggaszto szamomra, hogy ez a mindossze 16 soros hir ket mondata 
szol arrol, hogy a jelenlegi kormanyeloirasok szerint "a villanyaram arat
meg kell szabaditani a szocialis tenyezoktol", es inkabb kozvetlenul a
szukseget szenvedoket kell tamogatni, nem az aram arat. (Az elv maga szep,
szo se rola, de nyugdijasok sokat tudnanak meselni rola, hogyan mukodik
ez a kozvetlen tamogatas a gyakorlatban...)

 Az AVU azt remeli, hogy a maganbefektetok nyeresegesse tehetik a magyar
energia szektort. A Magyar Aramszolgaltato Vallalat tavaly 155 milliard 
forint ertekben adott el aramot, es 720 millio forint volt a vesztesege.
(Az ugye fejenkent 72 forint-- talan inkabb kibirnank, mint a privatizacio
utani esetleges szabadaras aramot, nem?)

 En persze abszolut laikus vagyok, es lehet, hogy foloslegesen aggodom,
de jo lenne, ha egy hozzaerto kozgazdasz (mint pl. Korosi druszam) 
megnyugtatna... 

				Udvozlettel, Hetyei Gabor

Az elozo cikkemet elkuldtem a lapzarta miatt, remelem, meg elerte, de meg 
lenne hozza egy-ket megjegyzesem. ( Roboz Andrisnak: ha tudod, legyszives 
csatold ezt az elozo utan, akkor is, ha mar lapzarta utan erkezett, sajnos 
most jon a hetvege, es hetfore mar aligha lesz aktualis ). 

[[[[[[[[[[[[  Me'r ne lenne aktualis? RA.  ]]]]]]]]]]]]]

Szoval annyit jegyeznek meg a helyi fotost szido eredeti irasommal 
kapcsolatban, hogy mar abban is leirtam, nem az haboritott fel igazan, 
hogy a labor alkalmazottja nem ismerte a tulexponalt negativ kompenzaciojat, 
hanem az, hogy a keresemre ravagta, hogy "hogyne, termeszetesen, mi sem 
egyszerubb", mikozben, mint utolag kiderult, az egeszet egyszeruen 
eleresztette a fule mellett. Ez olyan foku pofatlansag, amitol felment 
a pumpa bennem. Mar csak azert is, mert gyakran ismetlodo tapasztalat, 
amitol az ember felhergeli magat. Ha peldaul egy uzletet vagy bankot, etc. 
felhivok telefonon, akkor eloszoris valaki elhadarja a szabvany szoveguket. 
Ha ezekutan kerdezek valamit, akkor ismet elhadarja ugyanazt, de a kerdesre 
nem valaszol. Alig lehet elerni, hogy odafigyeljenek arra, amit mondok. 
Ezt en most _megint altalanositani fogom az USA -ra_ (!) , aki nem hiszi, 
nezzen meg egy TV -riportot, vagy beszelgetest. Percekig beszelnek el 
egymas mellett, ilyenkor termeszetesen egyikuk mondandojat sem lehet 
erteni, csak a hangzavar van, de nem veszik eszre, mindegyikuk arra van 
beallva, hogy a sajat szoveget nyomja. Egyszeruen _nem kepesek interaktivan 
beszelgetni_ !  ( mikor eloszor szerveztem itt egy kis osszejovetelt magyar 
es egyeb barataimnak, utolag a kulfoldiek _nem_ azt mondtak, hogy azert voltak 
szimpatikusak a magyarok, mert mondjuk jo humorerzekuk van, henem azt, hogy 
azert, mert szivesen odafigyeltek masokra; akkor en ezt eleg furcsa valasznak 
tartottam, de ket-harom honap amerikai tapasztalat utan megertettem, mire 
vonatkozik ).
A masik, amit kifogasoltam, az altalanos hozzaallas, hogy az embereket 
nem erdekli semmi a sajat kis reszfeladatukon kivul, "gombnyomogatas". 
En azzal sem szimpatizalok, aki otthon tiz evig vezet egy kocsit, anelkul, 
hogy tudna, milyen motor van benne. Nem varom el, hogy azt is tudja, 
hogyan mukodik mondjuk a karburator gyorsitofuvokaja ( kiveve, ha muszaki 
vegzettsegu, mindegy, hogy villamosmernok, vagy epitesz ), de annyit azert 
igen, hogy miert kell idonkent benzint tolteni bele. Az en szamomra 
ettol lesz valaki gondolkodo ember, homo sapiens, ha ugy tetszik, aki 
erdeklodessel figyeli a kornyezetet, es igyekszik megerteni. A "gombnyomogato" 
embertipusnal egy csimpanzt is tobbre tartok, mert abban van kivancsisag, 
es a kornyezet megertesere valo igeny, inkabb illik ra a "sapiens" 
elnevezes. 

Uff, en beszeltem, el lehet itelni erte, nekem ez a velemenyem. 

Jovo heten lehet, hogy nem leszek itt, es nem tudok valaszolni, elnezest, 
akkor majd ha megjottem. Udv mindenkinek, 

Andras

aki nem azonos Jedlovszky Pali nevu fiaval. Ezt azert irom ide, mert az 
itteni magyarok kozul volt, aki nem vette eszre a "cseret" :-). 

Azt hiszem, a tfa elmeletre az elozo ket cikkem valaszolt, csak azert irom 
ezt egy kulon cikkbe, hogy ne latsszon ugy, mintha valasz nelkul hagytam 
volna. A Szalma Sandornak irt valaszban leirtam, hogy ez a jatek az 
expozicioval es az elohivassal eleg gyakori modszer a szines film 
telitettsegevel valo jatekra, igy tehat nem vagyok bunos a gepemhez
kepest szerinted tulfejlett agyam altal eloallt szituacioert, mert 
abban nincs semmi kulonleges, meg akkor sem, ha az en esetemben nem 
szandekosan lett elallitva a filmerzekenyseg. Egyebkent meg nem a Nikon 
teszi a fotost. 

A masik dologra is valaszoltam, nevezetesen, hogy altalaban nemkivanatos 
lenne itt a tfa. Erre irtam, hogy ez nem tfa, csak homo sapiens. Udv, 

Andras

Szabo Kalmannak igaza van, az MDF gazdasagi teren
sokkal pragmatikusabb mint a kultura teruleten.  Az MDF
gazdasagpolitikajat a Kupaval azonositani, azonban teves.
Kupa es a PM csupan csak egyik aramlat az MDF-ben, meg hozza
az, amely erosen a IMF es a Vilag Bank befolyasa alatt all.
A Kadar Bela vezette NGKM mas, egy sokkal aktivabb allami
beavatkozast ohajto filozofiat kepvisel.  Szabo Tamas
szinten mas teszta. Hogy a valasztasok elott melyik irany
fog felulkerekedni azt nem tudom.  En arra szamitottam, hogy
Szabo Ivannal a Kupa-vonal meg fog valtozni a PM-ben, es a
PM a kormanyzo partok valasztasi eselyeit fogja igyekezni
novelni, de eddig tevedtem.


     Az altalanos erzeki csalodas, hogy Magyarorszagon gyors
privatizacio tortenik.  Ket folyamat zajlik, amelyeket nem
szabad osszekeverni.  Egyfelol van egy pici privatizacio.
Ez az, hogy te meg en kivaltjuk a vallalkozoi engedelyunket,
vagy alapitunk egy kft-t vagy bt-t es onalloakka valunk. Ez valoban
gyorsan megy, mivel az allami allasok sorban szunnek meg,
illetve az ott kifizetett berek realerteke rohamosan
csokken.  Igy tehat nem csoda, hogy a privat szektorban
resztvevok szama fergetegesen novekszik es az iden mar 660
ezer egyeni vallalkozo, es 66 ezer kft van.  Masfelol van a
nagy privatizacio, amelyben az allami tulajdon atkerul
magankezbe.  Ez nagyon lassan tortenik.
     Az AVU jelentese szerint az AVU megalakulasakor, azaz
1990 tavaszan a gazdasagban a tulajdonmegoszlas a kovetkezo
volt:  92.3 % AVU, 2.5% onkormanyzat, 2.3% magyar
befektetok, 2.9% kulfoldi befektetok.  Ma a megoszlas a
kovetkezo: 73% AVU, 14% onkormanyzat, 7% magyar es 6%
kulfoldi.  Azaz, ha az AVU es az onkormanyzati tulajdont
egybevesszuk, a valtozas 95%-rol 87 %.
     Igaz azonban, hogy a belfoldi ertekesitesek
novekszenek, am ez elsosorban a Munkavallaloi Reszveny
Program bevezetesenek es a karpotlasi jegyek megjelenesenek
koszonheto.
     Sok szempontbol az allam mint tulajdonos sokkal
erosebben avatkozik be az AVUn es az AV RTn keresztul mint
tette az atkos kadari rendszerben, ahol a 80-as evekre a
vallalatok komoly onallosaggal birtak.

     Az allami beavatkozas azonban nem csak abban nyilvanul
meg, hogy a privat szektor reszesedese az osszvagyonbol meg
igen kicsi, es hogy amije van, azt az allam erosen tartja a
kezeben, hanem abban is, AHOGY az allami tulajdon magankezbe
kerul, ha kerul.  Eloszor is az AVU titkoskent kezeli az
allami vagyonra kapott arajanlatokat, es mivel az arajanlat
egyebkent is csak az egyik szempont aminek alapjan dont, az AVUnek
szabad a keze, hogy politikai megfontolasok alapjan dontse
el, kinek adja el az allami vagyont.  Teheti ezt anelkul,
hogy ezt barki szamon tudna kerni rajta, mindaddig, amig az
uzlet bizonyos alapveto formai szabalyokat betart.  Az AVU
felugyelo bizottsagaban az ellenzek nincs jelen, kiveve a
FIDESZt, akinek van egy kepviseloje.  Bar bizonyitekokat meg
nem lattam, Pesten legendak keringenek a Lakitelek
Alapitvany gyorsan gyarapodo vagyonarol.
     Masodszor, az AVU sok esetben a tranzakcios koltsegek
(becslesi dij, hirdetesi dij, tanulmanyok stb.) elkoltesenel
is sajat politikai celjait koveti.  1991-ben az AVU 674
millio FT-ot koltott tanacsadoi dijakra.  A tanacsadoi dij
nem az ertekeles koltsege, az 1991-ben 93 millio volt
csupan. (1992-tol a tanacsadoi dij erteket mar nem kozlik).
Gondolom a Csurka-ugyet mindenki ismeri.
     Harmadszor, noha az AVU teljes bevetele 1991-ben 31
milliard Ft volt, egyenlege csupan 5 milliard Ft volt, mivel
22 milliard Ft ment az allamadossag torlesztesere.  Ez azt
jelenti, hogy az allam a privatizacios beveteleinek
legnagyobb reszet nem arra hasznalja, amire kellene, hogy
visszaforgatva a gazdasagba toket halmozzon fel, illetve
hogy feljavitsa a tulajdonat kepezo vallalatokat, hogy azok
kelendobbek legyenek a piacon, esetleg arra, hogy meg
olcsobb hitelkonstrukciokkal stimulalja a keresletet, hanem
arra, hogy szetossza a befolyt osszeget a koltsegvetesen
keresztul.  1993 elso feleveben az egyenleg 3 milliard Ft
volt, az allamadossagra pedig 10 milliard ment el. A
koltsegvetesben aztan osszeer a gazdasag a kulturaval: igy
kerul a potkoltsegvetesbe a Duna Tv es a harangontes (lasd
2000 eves tortenelem es vedobastya).


     En egyebkent szemely szerint nem hiszem, hogy
Magyarorszagon belathato idon belul meg lehet szuntetni az
allami tulajdon tulsulyat.  Azt viszont gondolom, hogy a
kormanynak a nyilvanossag bevonasaval kellene az allami
vagyont atadni, illetve az abbol befolyo osszegeket
elkoltenie.

     Tehat, ha az MDF gazdasagpolitikaja mentes is kituno
torteneszeink ideologiajatol, pragmatizmusa inkabb a
politikai es egyeni nyereszkedes pragmatizmusa, semmint
tisztafeju, kozerdeket szolgalo gazdasagpolitikae.


          Rona-Tas Akos

Diana (Vorsatz) cikkere reflektalok -- gyorsan, mert indulok a repu-
loterre. 

        Sorosnak mindig az volt a filozofiaja, hogy ugyanazt a penzt ketszer
adja: eloszor az illeto allamoknak az altala korulirt celra dollart, amiert
az allam ad neki (Alapitvanyanak) az annak megfelelo helyi penzt (Ft., stb).
Ezt meg o" megint atadja a megfelelo celra. Namost, a legtobb/osszes Kelet/
Kozep-Europa-i allam elegge bajban van, amiatt a fenti Carnot ciklus maso-
dik reszet gyakran nem tudjak betartani; kulonosen az allando kiadasokat
illetoen, pl. egyetemek epuleteinek allando karbantartasa, villanyszamla,
stb.

	Most voltak nalam latogatoban harom pragai kollega (Computer Science),
akikkel egyutt dolgoztam rovid ideig 91 es 92 nyaran. O"k mondtak, hogy Klaus
egyszeruen nem birja a budget-jebol ezeket fizetni (masodik ok, hogy sok a
CEU-n a "kulfoldi" diak, ami nem egeszen nepszeru koltsegalap). Ilyesmi volt
a problema a pesti Gresham palotaval kapcsolatban is, ha jol emlekszem.

	Bon voyage,

	F. Miki

Kedves (Szabo) Kalman!

 Nagyon orultem, hogy vegre valaki reagalt arra, ami leginkabb motoszkal
bennem, amiota otthon jartam. Meg akkor is, ha partokra es valasztasi
eselyekre, MDF--Fidesz kozeledesre forditottad le a kerdest.

 Lenyegeben egyetertve azzal amit irtal, szeretnem felhivni a figyelmedet,
hogy a liberalis vs. nemzeti minimumon valo agonizalas (a szocialis minimum 
rovasara) szelesebb korben latszik elterjedtnek mint az MDF vagy a Fidesz
berkei. Emlekezz a peldaimra: Pozsgay eppen az MDF-en kivul ujra gyulekezo
nepiesek vezersegere palyazva mondta, hogy el kell fogadni a liberalis 
minimumot (igaz, szerinte ezutan liberalis partokra nem is lesz szukseg)
es az SZDSZ is igyekszik "multunk jovoje" talalkozo szponzoralasaval,
arja miniszterelnok-jelolt prezentalasaval (egy regi Hocipoben szerepelt
egy Kuncze Gabor karikatura "magyarnak magyar lett az ellenzeke" alairassal)
"nemzetibb" arculatot olteni. Minden politikai mozgalomban jelenlevonek
az a torekves, hogy a "nemzeti vs. liberalis" minimum kerdeseben valami
szivhezszolo (=a valaszto szivehez szolo) mondanivalot dolgozzon ki.

 Utalhatnek arra is, hogy az olyan "amator" politikai vitaforumokon is,
mint a SZALON vagy a FORUM tobbet lehetett olvasni "nemzeti sorskerdesek"-rol,
allam es egyhaz szetvalasztasarol, etnikai kisebbsegekrol es homokosok 
helyzeterol, mint szocialis problemakrol. A mi esetunkben ez ertheto, hisz 
tobbsegunk nem kozgaszdasz vagy szociologus, es igy olyasmirol tarsalgunk
amihez mind ertunk, vagy amihez senkinek sem szegyen nem erteni a mai
normak szerint. (Ijeszto arra gondolni, hogy netan politikusaink is
hasonlo okbol koncentralnak hasonlo kerdesekre...)

 Viszont otthon elve harom honapot -- ha nyaralva is-- az a benyomas alakult 
ki bennem, hogy a politikai elit es a politizalo ertelmiseg el van tevedve,
ha azt hiszi, hogy a valasztok szivet a magyarsagrol vagy a szabadsagrol
szolo szep szolamokkal lehet megnyerni. A szivet lehet, hogy ez erdekli,
de a legtobb embernek ma a zsebe korul vannak a panaszai. Nem hiszem, hogy
"a nep szocializmust akarna". Egyszeruen csak mindenki szeretne, ha 
munkaja lenne, es meg tudna elni a fizetesebol. Lehet, hogy egy jo kis
jobboldali gazdasagpolitikat is el lehetne adni, ha megerteti az ember
a valasztokkal, hogy nem lehet egyszerre akarni a munkahelyeket meg a magas
adokbol fenntartott szocialis vedohalot. Es ha latni lehetne, hogy 
mukodik a dolog. Nem vagyok benne biztos, hogy nepszeru lett a 
Szocialdemokrata Part azaltal, hogy bejelentette: az allami
lakasepites novelesere kivan torekedni ha Parlamentbe kerul, meg az inflacio
elszaladasa aran is. Csak bizonyara mas is uditonek erezte, hogy vegre egy
part nem absztrakt jogfilozofiai es magas politikai kerdesekrol beszel, hanem
arrol, ami nekem husbavago. (Jellemzo modon nincs is a Parlamentben).

 Sokan es sokfelekepp neztek mar hulyenek a kelet-europai kisembert,
es sokfele ideologiaval probaltak mar megetetni, elelem helyett. Es a kelet-
europai kisember egyre gyanakvobb amikor az ujabb Pandora-ajandekokkal
traktaljak. A napokban olvastam egy nagyon jellemzo riportfoszlanyt a
USENET-en. Egy orosz nagymamat kerdeztek meg arrol, mi a velemenye a
Parlament-Jelcin parviadalrol. Kijelentette, hogy azok az emberek 
mind csak a penzt es a hatalmat akarjak, es neki edesmindegy ki fog 
gyozni. Amig 250 rubelbe kerul a tej, addig ot csak az izgatja.

 Nem hiszem, hogy ez a nagymama alapvetoen liberalis, nepies vagy szocialista
volna. Szorultabb helyzetben van annal, hogy megengedhesse maganak azt
a luxust, hogy ilyesmirol velemenyt formaljon, es bolcsebb annal, semhogy
azt hinne, hogy a fentiek kozti helyes valasztassal juthat majd tejhez 250 
rubelnel kevesebbert. Nagyon sok ilyen nagymama van Magyarorszagon is.
Es alapjaban veve igazuk van, amikor nem kovetik a politikat. Ebben a
jatszmaban nekik nincs tetjuk.

 Nem attol felek tehat, hogy "visszajonnek a kommunistak" meg attol sem, 
hogy Zacsekek fognak elsopro gyozelmet aratni a kovetkezo valasztasokon.
Attol felek csak, hogy ha az elit nem figyel oda a kisember (nem a "nep"
nem a "hatranyos helyzetuek" hanem a "kisember") gondjaira, akkor a kisember
is elfordul az elittol, es teljesen formalissa valik a demokracia Mo-n.
Veletlen muve lesz, ki nyer, illetve azon fog mulni, ki tud olyat igerni, 
ami eleg nagy ahhoz, hogy jo legyen hallani, de nem tul nagy ahhoz, hogy 
gyanusan jol hangozzon a hozza nem erto, de sokat megelt allampolgarnak. Ha jol
ertem, Lengyelorszagban is ez tortent-- az hogy most epp a posztkommunista 
part volt ilyen part, az masodlagos kerdes.

 Oszinten szolva, nekem mar az se lenne nagy szomorusag, ha a demokracia
formalissa valna. "Csak a tej ne kerulne 250 rubelbe..."


				Barati udvozlettel, Hetyei Gabor

Kedves Andras!

Multkori levelem - technikai baki miatt - ferjem neve alatt jelent meg. szoval
a fotos en lennek ...

Ne haragudj, de tovabbra sem gyoztel meg, hogy tisztaban vagy az elohivas/
nagyitas (ket kulonbozo dolog) mibenletevel, lehetosegeivel.

Idezeteid MIND arrol szolnak, hogy
	1. ha egy tekercs alul van exponalva, 
	2. ha egy tekercs tul van exponalva,
van lehetoseg a korrigalasra az elohivasi ido valtoztatasaval. Ez igy van, 
fotos alapismeretekhez hozzatartozik, nincs szukseg konyvtarazashoz.

A gond ott van, hogy az 1. es 2. pontot Te EGY TEKERCSEN belul produkalod ->
az elohivasi ido varialasaval a negativod nem kompenzalhato (most "push" vagy
"pull" :-)).

>> minden kocka kulonbozo, folyamatosan nezni kell elohivaskor (K.A.)

No, ez az ami nagyon nem ajanlott! Kovetkezmeny: sok-sok "Canada by night".

NAGYITAS soran - egy hataron belul - megintcsak lehet korrigalni a negativ
hibait. Papir, szurok, expozicios ido koordinalasaval, de nem "easy going",
nem nagyuzemi favago munka.

De mindennek az alapja egy jo fenykepezogep!

Ha szuksegesnek erzed a tovabbiakban szerintem maganlevelben folytassuk - nem
hiszem, hogy a SZALON olvasok tobbseget kulonosen erdekelne a tema.

Udvozlettel:

	Sipos Sz. Judit

Tisztelt SZALON!

Elerkeztunk az 500. SZALONhoz, ez a jubileum fele, ezt batorkodt-
am a cimben igy roviditeni. Ezert bizonyara egyes konzervativ er-
zesu es felfogasu szemelyek (no nem a FORUMosokra gondolok, hanem
a TIPPen szavak ertelme ellen hadakozok) bizonyara tiltakozni
fognak (ha egyaltalan olvassak), mert ennek mas az ertelme, de
annyi baj legyen.

Nem tudok a jelenleg folyo vitaba konstruktivan beleszolni, ezert
csak annyit jegyzek meg, hogy Laborfalvi Benke Tibor Oskommuniz-
musrol szolo irasa tetszett, nagyreszben osztom a velemenyet.
Most egy masik dologrol, a  "liberalizmus fejlett valtozata"rol
szeretnek nehany szot ejteni.

A SZER kozolt intervjut nehany liberalissal, koztuk Heller Agnes-
sel. Heller a kovetkezoket mondta (szoszerint felirtam, mert
hangsulyozottan, lassan mondta):

"Mindenki EGY, ezert minden egyenlo a masikkal egyenlot er. Ez
az igazi szabadsag. Lehetsz okos, vagy buta, nem vagy kulonb.
Egyenlo vagyon. Mindenben egyenlo lehetoseget adni mindenkinek.
Minden kultura, szellemiseg, iranyzat egyenlo es ezert az AL-
TERNATIVIZMUS a liberalizmus fejlett valtozata."

Ezutan megmagyarazta, hogy mire is gondolt. Kifejtette pl. azt,
hogyha nekem van valamim, ami masiknak nincs, akkor azt tolem el
kell venni (vagy megosztani) es annak juttatni, ajinek nem jutott.

Azutan peldakent elmondta meg, hogy az USA-ban egy arab szarmazasu
megolte a lanyat, mert ovszert talalt nala. Az apa szemeben ez
egyet jelentett az erkolcstelenseggel es ezert az iszlam torvenye
szerint a lanyanak meg kell halnia. A birosag elitelte a gyilkos
apat. Az itelet jogtalan, mivel az apa az iszlam szerint csele-
kedett es joga meg kotelessege megolni a vetkes lanyat. Azzal,
hogy eliteltek, vele szemben nem alkalmaztak az egyenloseg elvet,
mivel az itelkezesnel nem a vadlott torvenyei szerint itelkeztek.

Gyonyoru logika, nem mondom! Es mi van a lany jogaival - hogy mar
csak a jogoknal maradjunk? Itt egy fiatalember megolt 4 huszone-
ves not. Kessel, elegge bestialisan, szeretkezes elott. Most az
ugyvedek hada rohant, hogy megkapja a vedelem jogat, mert ok ki-
harcoljak, a tobbszoros gyilkos folmenteset, amitol a reputacio-
juk megno es a kovetkezo ugyekben magasabb dijtetellel dolgozhat-
nak. Fol is fogjak menteni a jog kulonbozo labirintusait kihasz-
nalva. Sokan megelegedessel dorzsolik a kezuket: ime a libera-
lizmus! A jog ervenyesul es nem a felhaborodott emberek itelke-
zesi panikja! Mindenki egyenlo, az a szerencsetlen fiu a maga 21
evevel mennyit szenvedett, egyenisege el volt nyomva es most csak
ugy gyilkosnak nevezik! Folhaborito!

Ismet megkerdem: a megolteknek a joga hol van? A MEG meg-nem ol-
teknek a joga az elethez hol van? Jog, jog, jog. Es hol vannak
a vele parhuzamos kotelessegek? A Te jogod megkivanja tolem azt
a kotelesseget, hogy a jogod tiszteletbe tartsam. Ez hol van a
nagy eszmeben? Hol van Heller gondolatmeneteben? Ha a lany kile-
pett az iszlam torvenyeibol, nem aszerint akar elni, hol az o
joga? Ma iszlam szerint oli az apa a sajat lanyat, holnap engem,
mert hitetlen vagyok. En nem vagyok az iszlam rabszolgaja, kinek
kell akkor igazat adni? Az iszlam szerint bunos, hitetlen vagyok.
A magam kulturaja szerint o gyilkos. De a kulturak egyenloek,
megkulonboztetesuk nem fair, egyuttelesuk kivanatos. De hogyan?

Itt a hatar! Sot kozelebb. Ez a liberalizmus onellentmondasa es
itt megy at ertelmetlen ideologiaba! Itt megy at ugyanolyan ve-
szelyes szelsosegbe, mint a fasizmus, vagy a kommunizmus, vagy
evszazadokkal ezelott az inkviziciot letrehozo katolicizmus, hogy
azert ne csak jelenkori peldat hozzak.

Ide tartozik egy masik gondolatsor (nem akarom feleleveniteni a
feminizmus vitat, de megis felhozom). Linda Grant - eredetileg
a The Guardian-ben megjelent cikket hozta le az Age szpt. 24.-i
szama. Woman betrayed a cime. Ebben elmondja, hogy konyvenek
szerkesztese soran hany novel valtott levelet, akik leirtak
frusztraciojukat a ferfi dominans szekszualitassal kapcsolatban,
meg, hogy mekkora disznosag, hogy a ferfiak szekszualis idealja
a fiatal no. Most idezem a cikk utolso 3 bekezdeset:

"And yet male sexuality still dominates our culture, and even
what we mean by sexual. The most shocking aspect of Nancy
Friday's recent book 'Women On Top' is the way in which women
seem to have incorporated male pronography into their sexual
fantasie. Even our unconscious has benn structured by male
libido.

Lesbians have argued that women can make no sexual accomodation
with men; that women's sexual problems would be solved if we
loved other women. As someone burdened by heterosexuality, I
believe that to write off men as irredeemable is to concede the
defeat of feminism itself.

What we need is a new sexual revolution: to overthrow the cult
of the young girl as the single symbol of sexuality in our
society; to allow women, as well as men, the choice of having
sexual partners througout their lives; to tackle the political
issues that trap women in loveless or violent or coercitive
sexual relationships. It's a big agenda, but without hope that
the future of sexuality might be female, we embittered old
feminists leave no legacy but that of betrayal."

Most mit irjak? Azt, hogy ketlem, hogy az emberi kapcsolatok
Hamiltonjaban csak a szekszualitas az egyetlen letezo ero? Azt,
hogy a biologiai vonzalom, a "meglatni es megszeretni" a multe?
Azt, hogy nincs esztetika? Azt, hogy mindenki egyenlo es minden-
kit egyenlonek kell elfogadni? Azt, hogy aljas ferfi trukk az,
hogy a fiatalabbal szivesebben szeretkezik? A nonel ez termesze-
tes, hiszen neki JOGA van valogatni es termeszetesen nem az ore-
get fogja keresni, hiszen o szexualis potencialt IS var. Es a
partnere? Esetleg nem partner? De mindenki egyenlo! A ferfi domi-
nans szekszualitas helyere jojjon a noi dominancia! Mindenki
egyenlo! Csak ez van? Hol van itt szo a partnersegrol? Hol van
itt szo esetleg egy aldozatvallalasrol? Hol van itt szo utodok-
rol? Azok erdekeben valo cselekvesrol? Hol van itt szo tarsada-
lomrol? Kozossegrol? Csak a KAPOK a lenyeg? Ugy latszik.

Ugyanaz ket valtozatban: JOGOM VAN! SZABAD VAGYOK!

Es a masik? Annak csak kotelmei vannak? Velem szemben?  Legyen
a nonek CSAK no a szekszualis partnere. OK. Nincs gond utodra!
Es mi van, amikor leszbikuskam megoregszik? Honnan kap nyugdijat,
ha NINCSENEK UTODOK? Vagy arrol gondoskodjek megintcsak mas?

Na ennyi dohogas az 500. szam urugyen gondolom meg elviselheto.
Persze, majd errol is kiderul (Zsoter), hogy "almuveltseg", ami-
tol jobb lenne a HIX olvasoit megkimelni. Lehet, hogy igaza van,
de most en is azt mondom: jogom van dohogni. Hogy nektek kote-
lessegetek-e elolvasn? Termeszetesen nem. Jogotok van tovabb la-
pozni. ;-)) ;-)) ;-)) ....... ;-)) :-((

Udvolzettel:  Cser Ferenc

P.S.: Jozsi! Fogadd halas koszonetem a SZALON letrehozasaert. Az,
hogy megerte az 500. szamot es meg ma is nivos vitakat olvasha-
tunk benne (l. a legutobbi kozgazdasagi vitat, amit kozgazdasza-
inknak kulon koszonok!) igazolta a vallakozas szuksegesseget.

Kedves Tibor,

elvezettel olvastam peldazatodat a !Kung vadaszokrol, es egyetertek
veled abban, hogy a kozgazdasagtan edes-keveset tud mondani a !Kung
zsirafhus-elosztasi modszerekrol.  A !Kung tarsadalom lenyegeben egyetlen
nagycsalad, es a kozgazdasagtan modszerei nem alkalmasak egy csalad belso 
eletenek a leirasara.  (Nyilvan le fogsz kopni ezert, de bevallom, a !Kung 
torzsrol csak annyit tudok, amennyi a "Gods Must Be Crazy" c. mozibol 
kiderult.)  A !Kung torzs huselosztasi rendszeret csak nagy uggyel-bajjal 
lehetne piackent ertelmezni; mindazonaltal magad mondtad, hogy az elosztas 
a vegeredmenyt tekintve megegyezik egy termekbiztositasi rendszer vegered-
menyevel.  Nem piac tehat, de az eredmeny a piacehoz hasonlo.  Izomorf 
meresi adatok mogott gyakran izomorf torvenyszerusegek lappanganak; 
ugyhogy a kozgazdaszokat talan megsem kellene elkergetni, ha az az 
otletuk tamad, hogy a !Kung gazdasagrol irjanak PhD tezist.  A vak tyuk 
is talal szemet.

Ez azonban mellekes.  Ahelyett, hogy a "Broker es a Kertesz" c. szomoru-
jatekkal veszodnenk, szamomra roppant tanulsagos lenne, ha reszletesebben
kifejtened, mire gondolsz az alabbiakban:

> ...a tudomanyok mai allapota segitsegevel meg nem lehet egyeztetni a 
> veszelyek ertekeleseit es a veszelyek[kel] szemben hatekonynak velt
> megoldasokat.  Minden megoldas valakit karositani fog, es mindenki 
> inkabb megdoglik minthogy az o karara oldjak meg a problemakat.  Ez 
> azert is van, mert az utolso tizezer ev soran a halalmegvetes 
> pozitivan szelektalodott.

Biologiai vagy kulturalis szelekciora gondolsz?  Vagy eppen ellenkezoleg,
a halalfelelem szelektalodott pozitivan, nem a halalmegvetes?  Es miert
pont ez az, aminek okan mindenki "inkabb megdoglik, minthogy az o karara
oldjak meg a problemakat?"  A tortenelem soran minden valtozasnak voltak
vesztesei es gyoztesei; nem inkabb az a modern kor ujdonsaga, hogy a 
potencialis vesztesek jobban informaltak, meg tudjak szervezni magukat, 
es tiltakozhatnak?

Masodik pont.  Ha utmutatasaidat kovetve a bennszulottekhez igazodunk,
es elfogadjuk a kulonbozo kulturak egyenertekuseget, folmerul a kerdes,
hogy van-e ertelme egyaltalaban civilizaciorol es barbarizmusrol beszelni,
vagy ezek csupan Kipling-szeru teveszmek, a tortenelem szemetdombjara 
valo XIX. szazadi eloiteletek, vagy etnocentrikus agyremek.  Itt most
nem a devians barbarizmusra gondolok (mint az indiai noegetes), hanem
a kulturaba szervesen beagyazott barbarizmusra.  Peldak: az aztek
emberaldozat, a kinai foot-binding, az ujszulott kislanyok korulmetelese
Eszak-Afrikaban, az irani fatwah.  A HIX Amerika-bashing tagozata 
kedveert vegyuk ide a Waco-i meszarlast, es mondjuk a Los Angeles-i 
sajnalatos esemenyeket, abban a hiu remenyben, hogy igy elkerulhetjuk 
a "jenkik se jobbak a Deakne vasznanal" jellegu epuletes hozzaszolasokat 
(fat chance).  A kerdes a kovetkezo: lehetseges-e egy kulturan kivul 
allva ramutatni ennek a kulturanak bizonyos jegyeire, es megallapitani,
hogy amit latunk, az barbarizmus es jogtipras?  Vagy minden ilyen
kijelentes az etnocentrizmustol es kulturimperializmustol buzlik?  Vagy
a belugyekbe valo be nem avatkozas Brezsnyevi elvenek szellemeben
soporjunk csak a magunk portajan?

-----
Fencsik Gabor

Nem igaza'n tudom, mie'rt szorul Hetyei drusza'm nyugtata'sra. Illetve hogy
mie'rt pont ez izgatta fel ennyire. Oly sok csapa's e'ri a szege'nyeket
na'lunk...

Amennyire tudom - lehet, rosszul, nem ne'ztem ku~lo~n uta'na -, a dolog me'g
e'pp csak elkezdo"do~tt, e's semmi nem va'rhato' egy e'ven belu~l. A tana'csado'
kijelo~le'se annyi, hogy vagyonme'rleg ke'szu~l, felme'rik, mi a rea'lisan
va'rhato' a'r, va'rhato'-e ku~lfo~ldi befekteto"k e'rdeklo"de'se, lehetse'ges
e'rte'kesi'te'si technika'k, stb. Le'nyege'ben ennek alapja'n do~ntenek arro'l,
hogy privatiza'lnak-e, a'mba'r ez ma'r jelent bizonyos elko~telezettse'get. 
Ha privatiza'lnak, elvben aka'rki megveheti; magyar is, da'n is, angol is. 
Valo'szi'nu"leg privatiza'lni fognak, a'mba'r ez fu~gghet a va'laszta'si 
eredme'nyto"l. Nem nagyon la'tom, mie'rt pont ezt ne?

Paks nincs benne a csomagban. Az (egyelo"re) mindenke'pp a'llami marad. Ennek
jogtechnikai okai is vannak: a'llamko~zi szerzo"de'sek alapja'n zajlik a
fu"to"anyag sza'lli'ta's, stb. Az eloszto'-rendszer egy re'sze't kive've minden
ma'st elvben privatiza'lhato'nak mino"si'tettek. Ma'r ke'sz a to~rve'ny, ami
szerint ba'rki termelhet a'ramot, e's e'rte'kesi'theti az orsza'gos eloszto'
ha'lo'zaton keresztu~l. Re'szben a privatiza'cio't is elo"ke'szi'tette'k ma'r a
sze'nba'nya'k e's a ho"ero"mu"vek viszonya'nak rendeze'se'vel.

Egya'ltala'n nem kiza'rt az a'ram-import nyugatro'l is. Magyarorsza'got ra'
fogja'k ne'ha'ny e'ven belu~l kapcsolni a nyugati ha'lo'zatra (e's lekapcsolja'k
a volt KGST ha'lo'zatro'l). Ehhez me'g szu~kse'g van technikai fejleszte'sre e's
a nagykapacita'su' ta'vvezete'kek mege'pi'te'se're. (Egy viszonylag nagy
kapacita'su' egyenira'nyi'to'n keresztu~li konverternek lassan ma'r mu"ko~dnie
kell az osztra'k hata'ron. Azon keresztu~l kell majd a nagymarosi szerzo"de's
a'rama't sza'lli'tani, de lehet, hogy inka'bb importra fogja'k haszna'lni.) Nem
biztos, hogy ez ebben az e'vezredben beko~vetkezik - re'szben az ukra'nokkal e's
oroszokkal e'rve'nyben levo" hosszu' ta'vu' szerzo"de'sek miatt, ahonnan most is
nagy mennyise'gben importa'lunk viszonylag olcso' a'ramot. Mint ma'r nagyon
re'go'ta mindig.

A magyar a'ram jelento"s re'sze nagyon dra'ga (rossz, dra'ga barnasze'n +
elavult ero"mu", e's hasonlo' kombina'cio'k ko~vetkezte'ben), jelenleg nagyon
mege'rne' pl. az olcso' francia a'ram importja. Nem la'tom oka't, mie'rt kell a
dra'ga magyar a'ramot termelni elavult technolo'gia'val rossz sze'nbo"l, a
ko~rnyezetet jelento"sen terhelve, ha meg lehet venni a ke'sz a'ramot?
Magyarorsza'g eddig is nagyon jo'l ja'rt azzal, hogy megvette az orsza'g
a'ramszu~kse'glete'nek kb. 25%-a't sokkal olcso'bban, mint amennyie'rt az itt
megtermelheto" lenne. A gond most is inka'bb az orosz e's ukra'n a'ram
mino"se'ge e's a politikai-gazdasa'gi bizonytalansa'g. De nem la'tom oka't,
mie'rt pont a'rambo'l kellene o~nella'to'nak lennu~nk? (Ez leginka'bb csak
atomero"mu"vel ke'pzelheto" el; olaj vagy ga'z alapu' ho"ero"mu"ne'l katonai
szempontbo'l szinte mindegy, hogy a'ram-, vagy ga'z- e's olajvezete'ken
keresztu~l fu~ggu~nk a ku~lvila'gto'l.)

Az igaz, hogy javi'thato' az energia-felhaszna'la's hate'konysa'ga. Ez jelento"s
re'szben szaba'lyoza's ke'rde'se - elo" kell i'rni ko~telezo" norma'kat az u'j
berendeze'sekre. (Nagy csapa's ez u~gyben pl. a 80-as e'vek ve'ge'nek Gorenje
o"ru~lete.) Lehet erre tarifapolitika'val is o~szto~no~zni, ezzel pro'ba'lkozik
is az elektromos mu"vek, de nincs meg az ezt megalapozo' inte'zme'nyrendszer.
(Bizonyos fogyaszta'si szint felett ma'r le'nyegesen dra'ga'bb az a'ram.)
Ugyanakkor az elmu'lt e'vekben tudtommal le'nyegesen javult az energia-hate'-
konysa'g az ipar va'lsa'ga, az energia-falo' ipara'gak cso"dje miatt.

Az a'llammal szembeni gyanakva's mindenke'pp jogos. Nem hiszem, hogy ce'lszeru"
a fogyaszto'k sze'les re'tege'nek ta'mogata'st adni, mert ez nagyon dra'ga.
(Elleno"rizni kell, ki a ra'szorulo'.) De a magyar szocia'lpolitika reformja az
a'ramto'l teljesen fu~ggetlenu~l is ma'r re'g ido"szeru" lett volna. Nem
csina'lta meg a korma'ny, mert fa'jdalmas, e's eze'rt ne'pszeru"tlen volna.
A jelenlegi rendszer viszont le'nyege'ben sze'tesett, teha't politikailag a
reform elhalaszta'sa ugyanolyan dra'ga volt az MDF-nek, mintha megcsina'lta'k
volna, amit kellett volna. Azt gondolom, hogy az a'ramfogyaszta's ko~zvetlen
ta'mogata'sa egy szo~veg, amivel megpro'ba'lja'k lenyeletni az a'remele'st.
Lesz majd valami nyugdi'jemele's, amire ra'fogja'k, hogy ezt szolga'lja.
Ugyanakkor nem la'tom, az a'ram mie'rt lenne olyan ku~lo~nleges a'ru', aminek
felhaszna'la'sa't felte'tlen dota'lni kellene. Azt gondolom, hogy az
e'letszi'nvonalat nem i'gy kell ve'deni - ezzel csak a pazarlo' haszna'latot
e'red el, vagyis nagyobb ko~rnyezetszennyeze'st. Inka'bb helyesnek tartane'k pl.
ko~rnyezetve'delmi ado' kivete'se't a hazai sze'nre, e's a'ltala'ban minden
fu"to"anyagra, ezzel is a takare'kossa'gra o~szto~no~zve.

A proble'ma nem itt van. Azt gondolom, ahogy indokolatlan volt a hu's e's
kenye'r ara'nak dota'la'sa, ugyanu'gy indokolatlan az a'ram dota'cio'ja.
Szemben a hu'ssal e's a kenye'rrel, az a'ram monopolpiac, e's a privatiza'cio'
uta'n is legfeljebb oligopol-piacca' va'lik (vagyis olyanna', ahol keve's nagy
szerepel). Ilyen piacokat keme'nyen szaba'lyozni kell, hogy ne e'lhessenek
vissza a tu'lsu'lyos termelo"k a pozicio'jukkal. Ez a szaba'lyoza's a magyar
privatiza'cio'ban el szokott maradni, to~bbszo~r csak akkor kezdenek el dolgozni
rajta, amikor ma'r botra'ny van. Engem a dolognak ez a re'sze aggaszt.

Egye'bke'nt az a'llam alapveto"en aze'rt akarja privatiza'lni az
energia-szektort mine'l elo"bb, mert valamikor 10 e'ven belu~l ero"mu"veket kell
majd e'pi'teni, amiknek terveze'se't lassan el kell kezdeni, legala'bbis ha nagy
ero"mu"ro"l van szo'. Pe'nze viszont nincs erre az a'llamnak, eze'rt abban
reme'nykednek, hogy majd a maga'nero"mu"vek (to"keero"s ku~lfo~ldi tulajdonosai)
fogja'k megcsina'lni. Atto'l me'g, hogy ku~lfo~ldi a tulajdonos, terme'szetesen
elo" lehet i'rni olyan norma'kat, amik garanta'lja'k, hogy az ero"mu" ne legyen
vesze'lyes, vagy ko~rnyezetszennyezo". (Persze elleno"rizni kell ezek
betarta'sa't, mint minden elo"i'ra'se't, eze'rt olyasmit kell kiko~tni, aminek
elleno"rze'se're ke'pesek a magyar hato'sa'gok.)

Nem tudom, mie'rt ne lehetne ku~lfo~ldieknek eladni a hazai ero"mu"veket?
Mie'rt keve'sbe', mint mondjuk a bankokat, vagy az ace'lipart?

                           Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Korosi Gabor!

Sokmindenben igazad van, es engedd meg, hogy kalapot emeljek mindenre kiterjedo
tudasod elott. 

Egy nagyon lenyeges pontban ter el a velemenyunk:
igenis, szerintem az ENERGIA PTIVATIZACIOJA TELJESEN MAS TESZTA, MINT 
A NYALOKA- VAGY VILLANYKORTEIPAR privatizacioja.

Ha a cukor ara elszall a kulfoldi privatizacio eredmenyekepp, hat bumm, 
mint mar irtam, lefogyunk; ha a GE lerohasztja a TUNGSRAMot, hat nyavalyatores,
belso tereinket liberalis amerikai feny fogja elarasztani; de az energianal
nem csak a fogyasztoi ar a ciki. Sot, nem az. 

Nem latod be, miert ne lehetne az energiat ugyanugy privatizalni, mint a bankoka
t. Mert az energia nem vegtermek, hanem az egesz gazdasag alapja. Pl., az 
energiaszektor kulfoldi fuggosege egy orszag energia szektorat jellemzo
3-5 legfontosabb tenyezo kozott van. Az energiafuggoseg kellemetlen hatasaikent
gondolj csak az olajembargora es a teljes USA-panikra a 70-es evekben; de
kozelebbi pelda a pont altalad emlitett orosz- es ukran villany-importunk. 
MIvel bizonytalan, minden nap reszketunk, mikor kapcsoljak ki, vagy csak
mikor csopog kevesebb itt ki; meddig es mennyire garantalhato az exportjuk 
ilyen bizonytalan idokben.

Persze, idealizmus teljes energia-onellatasra torekedni; de egyelore errol
MESSZE nincs szo: a jelen pillanatban Magyarorszag  Kelet-Europaban Bulgaria
utan a 2. legfuggobb importalt energiatol: a felhasznalt energiank 50%-a
importbol erkezik (jo, ez 91-es adat). Es az osszes szovjet-energiafuggesu
keleteuropai gazdasagnak az egyik legjobban fajo feje, hogy hogyan szabaduljanak
 meg ettol a fuggosegtol. Es persze, egy nyugati energiafuggoseg jobb, mint egy
orosz manapsag; de amit most csinalunk, az csak egy RAADAS. JO, nem direkt 
fugges, egyelore csak ennek az 50%-nak a kontrolljarol mondunk le, es abban igaz
ad van, hogy ezt azert relative jol meg lehet oldani SZABALYOZASsal. Illetve
lehetNE; ahogy irtad, eddig pont ez, a termeszetes monopolhelyzetben levo iparag
ak privatizaciojakor szukseges szabalyozas maradt el, es pont ez a baj.

De szerintem a szabalyozas sem megoldas. MIvel a gazdasag alpja, ez erosen
politikai kerdes. Mig a belfoldi ellenorzes elvesztese megeri a bearamlo
toke fejeben a nyalokaiparban; az energia-szektor ellenorzesenek a kiadasa
mar nem ilyen trivialis. Az erved a kovetkezo: azert jo, mert akkkor majd jo
kis eromuveket epitenek nekunk.
1. Nem hiszem, hogy nekunk egyhamar kene eromuvet epiteni. (kerlek, most ne
legyintsetek, "ja, ez az a ZOLD lany, hat persze, hogy ezt fujja"...; NEM
vagyok zold, es addig semmit nem fogadok el, kulonosen ilyen kenyes kerdesekben,
amig magam meg nem gyozodtem) Nyugaton es amerikaban is az egy fore eso 
energiafelhasznalas igen regota kvazi stagnal, mig GNP jelentoset lodult.
A regi iparokat nemileg hatekonyabbak fogjak bepotolni; a lakossagunk sajna
nem no; tehat szerintem semmi okunk sincs, hogy tobb energiara legyen 
szuksegunk, mint 89 elott. Gazdasagi novekedest egy fejlett orszagban 
kitunoen lehet produkalni szinten tartott energiafelhasznalassal; hat meg
egy ilyen likas-lukas rendszerben, ahol jelen pillanatban rengeteg helyen
csepereg hiaba az energia.                  
2. OK, tegyuk fel, inkabb legyintesz (mint ahogy garantalom, hogy T.
magyar olvasoim 98%-a), hogy zold duma. Jo, tegyuk fel, epiteni akarunk
eromuvet lasszacskan. Szerintem ez akkor is rem kenyes kerdes, milyen eromuvet
es mekkorat, stb.; nem engedhetjuk meg, hogy ebben a kerdesben az amugyis keserv
es dontesi spektrumot egy ilyeniranyu fuggoseggel szukitsuk tovabb: nyilvan 
a tulaj ceg jelentosen meg fogja hatarozni, o milyen eromuvet ohajt es hova
tusszenteni. Es abba honnan hozza az uzemanyagot, stb. 

Szerinted tenyleg semmi problema ezeket a donteseket kulfoldi kezbe adni?
JO, tudom, szabalyokkal beleszolhatunk, de a szabalyozas csak VETOJOG, 
VALSZTASI lehetosegunk nem lesz. 

Egyebkent errol beszeltem, mikor Paks miatt aggodtam. Ha egy nyugati kezbe
kerul egy uj eromu epitese, nagyobb az eselye, hogy, mint mar emlitettem, 
a naluk megfojtott es kielegitetlen atomepito potencialjukat probalnak
kielegeiteni, nyilvan az most a 0 piac miatt olcsobb is. 

Tehat.  Mindket fele kulfoldi energiafugges rossz. Ha kulfoldrol vesszuk az
energiat, fuggunk annak a megbizhatosagan, es nem akarunk olyan orszaggal
rosszban lenni. Ha magat az energiaipart vagy reszet adjuk kulfoldi kezbe,
azzal a dontesi szabadsagunk adtuk el cukorkaert; szerintem ez meg rosszabb.
Mert az iranyitast es a kontrollt adtuk fel, (erre azert kivancsi vagyok
a velemenyetekre: mennyire tudnank azert beleszolni?), es ki vagyunk 
szolgaltatva. Ha mar ugy dontunk, hogy jobb a kulfoldi energia, mint a hazai
koszos vacak; MI dontsuk el, hogy importalunk; es ha a begyoposodott magyar
gondolkodas gyoz, es eldontjuk, hogy epitsunk eromuvet, szerintem akkor is 
alobb nekunk kene eldonteni, milyet, stb, es aztan azt [subcontracting - jaj, mi
 az magyarul] odaadni valakinek. 

Szerintem ez nem ugyanaz a fakszni, mint a tobbi termekeknel ahol foleg a
buszkesegunk miatt utaljuk, hogy fel Magyarorszag holmi burzsoa nemet es mas
nyugati tulajdonban van. Szerintem ez fontos politikai kerdes, es nem 
nagyon tudok ra precedenst; kiveve a Szentpetervari tavfutes-privatizalast,
es utana fogok kerdezni rendesebben, annak mi lett (van) a hatasa.

Diana