Toth Tamas irja:
"Kis pontositas, szinten az Egyesult Allamokbol.  Amit Farkas ir,
lenyegeben igaz, az *aremelesek* vonatkozasaban.  ("Lenyegeben", irom, mert
vannak ritka kivetelek.  A kormany ugyanis a szo szoros ertelmeben tenyleg
nem emelheti az arakat  --  de hozhat olyan intezkedeseket, amelyek ohatat-
lanul aremeleshez vezetnek.  Ha peldaul eloirjak, hogy minden uj autoba
be kell epiteni a legzsakot, vagy telen a szmog csokkentese erdekeben
adalekanyagot kell tenni a benzinbe, stb.  az mind aremeleshez vezet.
Percig sem vitas, hogy *ertekesebb* termeket kapok  --  szamomra megis ar-
emeles, mert a regit, az ertektelenebbet, de olcsobbat akkor sem kapom
meg, ha szemely szerint beernem vele.)"
Nem allitottam azt, hogy a kormanynak semmilyen szerepe sincs. Igenis a
kormany az allampolgar egyetlen vedoje a sokszor csak a profittal es nem a
kozember biztonsagaval, egeszsegevel, stb. torodo vallalalatok ellen.
"A kormany (az USA, nem a magyar...) azonban idonkent igenis bele-
szol az arakba, *a fogyaszto vedelmeben*.  Alulrol nezvest azt mondanam,
nem eleg gyakran  --  de a szabad piac korantsem olyan gatlastalanul sza-
bad, mint ahogy egyesek sugallnak.  Oszlattak itt mar fel monopolhelyzetben
levo oriaskonszernt (AT&T), ami a verseny novelesevel a telefondijak dramai
csokkeneset hozta.  (Itt az a lenyeg, hogy a kormany goromban beavatkozott
a piaci viszonyokba.)"
Nem volt a beavatkozas olyan goromba. Egyszeruen egyik vallalalt (az MCI)
beperelte a masikat (AT&T) mert az AT&T-nek monopolium helyzete volt es
ezzel az MCI-t elonytelen helyzetbe hozta. T. i. az AT&T akkor mind a hely
mind a tavolsagi beszelgeteseket kezelte, a helyekben viszont monopoliuma
volt, igy az MCI kliensei csak az AT&T-n keresztul juthattak vonalhoz. A
birosag az MCI javara dontott, es emiatt oszlattak fel az AT&T-t.
"Viszonylag gyakoriak az "anti-trust law" alapjan
vegzett vizsgalatok, hogy egy adott piacon a formalisan versenyhelyzetben levo
tarsasagok nem egyeztek-e meg titokban, a fogyaszto hata mogott, hogy
"nem kinaljak alul" egymast.  (Az eredmeny sokszor siralmas, de megint az
elv a lenyeg: a kormany igenis vindikalja maganak a jogot, hogy beleszoljon,
mi tortenik a "piacon".)"
Itt egyszeruen arrol van szo, hogy a kormany, megintcsak a fogyasztot vedve,
nem turi, hogy olyan cegek, amelyek egymassal valo versenges jelmezeben
tetszelegenek, titokban felosszak egymas kozott a piacot es az arakat titkos
megallapodasok alapjan szabalyozza.
"Vegul egy pelda az abszolut direkt beavatkozasra.  A legutobbi at-
meneti olajhiany idejen az olajtarsasagok egy emberkent emeltek az arakat
(noha a hiany reszben az o hibajuk volt).  Washington megelegelte, es az
arak letoresere piacra dobta *sajat* strategiai olajtartalekanak egy
reszet, novelve a kinalatot, ezzel csokkentve az arakat.  (Egyebkent epp
a napokban merult fel, hogy a gyakorlatot meg kellene ismetelni.)
Minthogy az USA "strategic petroleum reserve"-je igen takaros mennyiseg,
a kormany piaci szereplokent valo megjelenese eleg hatekony eszkoz az
arak csokkentesere."
Ez igaz, nekem nem szimpatikus a dolog, sokan ellenzik itt is. T. i. a
strategiai olajtartalek arra az esetre van, ha haboru eseten nem lenne a
hadseregnek olaja. Nem pedig arra, hogy a szabad piacot mestersegesen
probalja szabalyozni.
"Rokontema az olyan vallalatok helyzete, amelyek szuksegkepp mono-
polhelyzetben vannak (pl. helyi aramszolgaltato).  Ha emelni akarjak a
dijakat, rendszerint "public hearing"-et kell tartani, ahova az atlag-
polgar (es persze a fogyasztovedo szervezet) besetalhat, elmondhatja ke-
serveit, tiltakozhat, es egyszer-egyszer meg az is elofordul, hogy ered-
mennyel jar.  *Birosag* is tiltott mar meg aremelest."
Ez is igaz. Monolpolhelyzettel arszabalyozas is jar. De az is igaz, hogy
manapsag mind kevesebb a monopolhelyzetben levo szolgaltato. A telefon mar
nem az, sem a kabel TV, es New York allamban nemsokara a villanyszolgaltatas
sem lesz az.
"Ha a romlo magyarorszagi eletkorulmenyekrol van szo, idonkent
hallani olyat, hogy "ja kerem, ez a szabad piac", ahol az allamnak semmi
keresnivaloja."
Nem ezt mondtam. Azt mondtam, hogy a Mo-i helyzet nem szabad piac. Ha majd
az lesz,...
"A legkevesebb, hogy ez eleg kemeny szocialis erzeketlen-
segre vall  --  de mellekesen nem is igaz, meg az USA "vegytiszta" kapi-
talizmusaban sem.  Igen, az allam tetlenul szemleli a piacot, ha es amig
az arak *lefele* mennek.  Am ha felfele indulnak, neha osszevonja a szem-
oldoket  --  es joga is van hozza." 
Amerikaban az allam a nep. Ha az arak emelkednek, igen, osszevonjuk
szemoldokunket. Es kidobjuk Jimmy Carter-t, a nagy szabalyozot, a 20%-os
inflacio mesteret. Olyanokat valasztunk utana, akik az allam szerepenek
csokkenteset igerik es teszik es akik alatt az inflacio ma 2-3%.
"A "szabad piac" csak egyik iranyban
teljesen szabad.  Nem piacellenes-marxista-szelsojobbos-populista-
sapkoros-pedofil (nem kivant torlendo) aki hasonlo szerep betolteset kove-
teli a *magyar* kormanytol."
Mihez hasonlo? Kulonben en nem neveztem senkit egyik jelzovel sem.

Farkas D. Gabor

Kedves Karsai Tamas, Tisztelt FORUM!
 	Gondolom mindeki kipihente az unnep faradalmait es megujult vitakedvvel
 tert vissza a FORUM-hoz es a billentyukhoz. Igy elerkezetnek latom az
idot, hogy folyatssuk Tamassal a gazdasagi modellekrol december vegen
kezdett eszmecserenket. Magam reszerol a fo celkituzesnek azt tartom, hogy
cafoljam azt nagy erokkel sugalmazott nezetet, miszerint csak egyetlen ut
all elottunk es a jelenlegi kormany gazdasagpolitikajanak nincs
alternativaja. Tamas egyebkent a kulonfele modellek letezeset nem
vitatta, igy lehet hogy ebben a vonatkozasban nincs kulonbseg a
felfogasunkban. AmiB Tamas kritikakajat illeti a lenyeget tekintve egyetertek
vele, nyilvanvalo, hogy a keletazsiai modellnek is vannak negativ
komponensei, bar a konkret pelda vonatkozasaban (diktaturak), nem hiszem,
hogy konnyu lenne eldonteni, hogy fejlodesi kenyszerbe harom regio kozul
kelet Azsiaban, Afrikaban vagy Delamerikaban volt e tobb diktatura.
	Szamunkra a feladavanyt abban latom, hogy a Magyarorszagra nezve
elonyos elemeket kombinaljuk ossze a sajat fejlesztesi politikankhoz. Ez
inplicite azt is jelenti, hogy nem is annyira 2 vagy 3 modell eles
szembeallasakent tekintsunk a vilaggazdasagra, hanem sokkal inkabb egy
mozaik szeru tarkasagra ahol a fobb modellek sokszor komplementer modon
vannak jelen az adott gazdasagban. Roviden szemlelteve, ha a
kozgazadaszokat mereven felosztanank mondjuk az eddig emlitett angolszasz
es keletazsiai modell alapjan alokra , eltekintve a kategorizalas
nehezsegeitol igen sokszor lathanank a nyilvan valoan ellentetes
felfogasok kepviseloinel, hogy ugyanazokra a tenyekre hivatkoznak igen
ellentetes ertelemnben. Az egyik igen markans pelda, hogy a nyugdij
rendszer felesleges voltat hirdetok eloszeretettel eppen a kelet Azsiai
orszagok peldajara hivatkoznak. 
 	Amikor a fenti ket modell kozti markans kulonbsegeket veszem szamba
 szertenem kiemelni azokat, amelyek Magyarorszag vonatkozasaban nezetem
 szerint kulcsszerepet jatszanak es a jelenlegi kormanypolitika sulyos hibas
 az adott vonatkozasban. Ezek kozul elso helyen az szamomra az
 oktataspolitika all, ezert mai irasom targyat az okatas es a gazdasag
 viszonyara szeretnem szukiteni. Ennek megfeleoen az oktatas es a sikeres
 felazarkozas kapcsolatat szeretnem targyalni, valamint az egyes orszagok
 okatasanak osszeveteset az eredmenyesseg szempontjabol, tovabba annak
 elemzeset, hogy miert nem jo szamunkra az amit az angolszasz modell az
 oktatassal kpacsolatban javasol (kevesbe eufemisztikusan az IMF-en keresztul
 eloir).
 	 Michael Bruno a World Bank Resercha Observer suplementumban, amely az
 1994-es kozgyules anyagat tartalmazza (Development issues in a changing
 world. New lessons, old debates, open questions, In Suplementun pp 9-11) az
 alabbi modon fogalmazza meg a problemat: "A legmegrazobb megfigyeles a
 kulonbozo regiok  elmult huszeves fejlodesenek osszehasonlitasaban a
 meglehetos elteres a regionalis tapasztalatokban. A kelet-azsiai
 csodaorszagok egy nyilvanvaloan hosszutavu modellre baziroztak. Ugy tunik,
 hogy mindent jol csinaltak, azt hogy egyes orszagok hol hibaztak ugy
 ellenorizhetjuk, hogy osszevetjuk oket a keletazsiai tapasztalatokkal. Igen
 szeleskoru az egyetertes abban a vonatkozasban, hogy hogy a kiemelkedoen
 gyors gazdasagi novekedes es a szegenyseg csokkenese osszefugg es hogy
ebben elsodleges szerepet az alsofoku oktatas fejlesztese es a nok egeszsegugy 
ellatasanak
 javitasa jatszott. Pl. ha Korea 1960-ban pakisztanhoz hasonlo alacsony
 beiskolazsi fokkal rendelekeztt volna akkkor 1985-ben 40%-kal lett volna
 alacsonyabb a nemzeti jovedeleme." Megjegyzi meg, hogy Kina jelenlegi
 eroteljes gazdasagi sikere is alapvetoen a kozoktatas teljesse tetelere tett
 erofeszitesenek kovetkezmenye.
 	Maga az oktatasi rendszer teljesitmenyenek merese azoban csak az ujabb
 idokben merult fel. Ezert a modszerek meg nem tisztazodtak le. Ennek
 ellenere az eredmenyek meglehetosen egy iranyba mutatnak. Sok hasonlo
 konkluzioju cikkbol a SCIENCE 1996 november 22.-i szamanak 1296. oldalan
 megejent irast valsztottam ki. A cikkben szereplo nemzetkozi szervezett
 stitiszkaja szerint az also nyolcosztalyhoz tartozo korcsoprtban az azsiai
 es keleteuropai dikaok teljesitmenye egy blokkban a mezony elen all. Van
 nehany erdekes kulonbseg. A keleteuropai  teljesitmeny nem parosul gazdasagi
 eredmenyekkel. Nezetem szerint ez az ami diakokat a rendszervaltas elotti
"felhasznalo" gazdasgi kornyezet hibajara, a piacgazdasag hianyara
vezetheto vissza. Erdekes jelenseg, hogy az oktatasra mesze a legtobb
kozpenzt felhasznalo USA diakjainak szereples inkabb kozepes vagy annal
gyengebb. Ez valojaban az USA oktasi rendszereben levo pedagoiai hibakra
vezetheto vissza. A hibas felfogast tujrozi, hogy a szazad elejen
Kalofornia allam torvennyel tiltotta a hazifeladatot es a 60-as evek
vegieg a reform pedagusok is tiltottak, mert meggyozodesuk szerint
egeszsegtelen. Ennek megfeleoen az USA diakok ma is kevesebb idot
forditanak az otthoni tanulasra (mellesleg a magyar diakok a
legszorgalmasabbak). Tovabba nincs kozponti tantargyi minimum ezert nincs
elmelyult pedagogiai munka az iskolak tobbsegeben. Az iskolai orak kozel
felet nem hasznaljak ki tanaulasra, hanem az ad hoc felmerult es a
tanulashoz nem tartozo kerdesekrol fecsegnek. A masik feltuno sajatossag,
hogy a keleteuropai orszagok meglehetosen alacsony osszeget forditanak az
oktatasra. A SCIENCE cikk "priceless education"-nak nevezi a keleteuropai
okatatast.  A fenteieket figyelembe veve a jelenlegi kormanyzat sulyosan
hibaztatom hogy az iskola bezarasokkal eppen azt a keves teruletet zuzza
szet, amely a hosszutavu felzarkozasunk alapja lehetne, es egy egyebkent
is alulfinanszirozott rendszerbol von el penzt. Ezen felul szakmai
szempontbol is hibas, hogy az intezmenyi reformokban pedig a nem mukodo
USA oktatasi rendszer igyekszik igazitani a magyar rendszert. 

Sajnos a sorlimit miatt itt meg kell szakitanom a cikket, a befejezo resz 
holnap.

Bathori Gyorgy

Groszman Andras irja a Forum 1224. szamaban:

>Mit nyujthat a gazdasagnak a NATO tagsag? Ezt nem egeszen latom at (ezt
>sem). Baromira fel kell fejleszteni a hadiipart. Ez a munkanelkuliseg
>szempontjabol valoban jo. DE! Nezzuk meg a mai gazdasagi viszonyokat! Az
>a penz amit a haditechnika "szintrehozasara" kell, valahonnan el lesz
>vonva. De honnan? A VSZ idoszakaban sokan morgolodtak (joggal!) az
>ellen, hogy iszonyu penzeket emeszt fel a VSZ tagsag. Ezt most ingyen
>meg fogjuk uszni? Kotve hiszem.

Mit is nyujthat a gazdasagnak a NATO tagsag ?  Egy befekteto szempontjabol a
magyarorszagi befektetesek velt kockazatanak csokkenteset. Ami gyakorlatilag
azt jelenti hogy egy befekteto egy a korabbinal viszonylag alacsonyabb hozam
remenyeben is hajlando Magyarorszagon befektetni. Az allamhaztartas
szempontjabol pedig azert lesz jo mert a nemzetkozi tokepiacon Magyarorszag
kedvezobb feltetelekel (alacsonyabb kamatlabakkal, hosszabb visszafizetesi
idovel, stb.) vehet fel kolcsonoket, vagy eppen finanszirozhatja ujra a mar
meglevo kolcsoneit kedvezobb feltetelekkel. 
Ennek magyarazata roviden az hogy egy befekteto ugy hatarozza meg az altala
megkivant visszaterules nagysagat hogy veszi a mindenkori kockazatmentes
befektetes hozamat (Ez USA-ban a mindenkori megfelelo evlejaratu
kincstarjegy kamata) es ehez adja a befektetes kulonfele kockazataibol eredo
kockazati premiumokat. 
A nemzetkozi tokebefekteteseknel az un. orszagkockazat egy jelentos
kockazati tenyezo. Ennek  egy jelentos eleme a politikai kockazat, ami az
adott orszag politikai stabilitasanak mertekadoja. A balkani haboru, a volt
Szovjetunio orszagainak instabilitasa befektetoi szempontbol kedvezotlen
megiteles ala helyezte kozep-Europa egykori szocialista orszagait. Ez persze
csak a kovetkezmenye a tersegben a Varsoi Szerzodes felbontasa utan
kialakult egyfajta hatalmi vakumnak, ami a nemzetkozi tokepiac megitelese
szerint a stabilitas viszonylagos hianyat jelenti.  A NATO tagsag eppen ezt
a hatalmi vagy befolyasi vakumot hivatott megszuntetni.  
Hogy mennyire "draga" a NATO tagsag katonai hozzajarulas szempontjabol az is
vitathato. A magyar hadsereg jelenlegi allapota katasztrofalis. Semmilyen
komolyabb tamadasnak nem tud ellenalni huzamosabb idon keresztul. Szerepe
jelenleg csupan annyi hogy megprobalja az esetleges
tamado hadsereget lelassitani, napokat vagy akar orakat nyerni ahoz hogy
nemzetkozi diplomaciai segitseget kapjunk. Mivel katonai tamogatas jelenleg
ki van zarva bizony a helyzetunk meglehetosen kiszolgaltatott. A NATO tagsag
a jelenleginel meg kisebb de sokkal utokepesebb hadsereget teremt, de ami
meg ennel is fontosabb: garantalt katonai segitseget jelent az orszag
megtamadasa eseten. Maga ez a garancia azt jelenti hogy gyakorlatilag
megszunik az orszag fenyegetettsege a nalunk katonailag jelenleg sokkal
erosebb es bizonytalan politikai jovoju orszagok altal. Biztos forrasbol
tudom hogy a NATO tokeletesen tisztaban van azzal hogy Magyarorszag mas
kozep-Europai orszaggal egyutt nem engedheti meg maganak hogy lenyegesen
novelje a katonai kiadasait. A NATO kezdetben ezt nem is varja el es kesz a
bovites koltsegeinek fedezesere. A NATO orszagainak szamara a legfontosabb
hogy az uj tagok stabilizaljak, majd erositsek gazdasagukat. Egy
gazdasagilag erosebb orszagtol aztan mar el is fogjak varni hogy allja a
koltsegek ra eso reszet. 

Szerintem a NATO tagsag meg az Europai Kozossegbe valo belepesunknel is
fontosabb. Ugyanis a tagsag elonyeit gazdasagilag rovidebb tavon fogjuk
elvezni mint az Europai Kozossegi tagsaget, amely varhatoan sokkolni fogja a
magyar gazdasagot. Hatasai kulonbozoek lesznek a gazdasag kulonfele againal
es jo nehany ev korrekciojara lesz szukseg ahoz hogy a tagsag elonyeit
egyertelmuen erezhessuk. De ez mar egy mas tema es mem akarok a reszletekbe
belemenni.

Ruszcsak Miklos

Kedves Gyurikam!

     Kritikadnak iras modoromat illetoen globalisan igazat adok mert
azt egy igaz jellem irta s "aggastyan" korod ellenere bizom benne
hogy meg sok even at fogod barataidra sugarzott szeretetedet vissza
kapni s azt elvezni..!
     Magam is gyakran kerdezem onmagamat: mi ertelme van ennek 
az arnyek haborunak ami nem old meg semmit csak rossz vert szul
es ellensegeskedest gerjeszt.
     Talan eszrevetted - masok bizonyara - hogy en vagyok egyike a-
zoknak a Forumbeli feher holloknak, akik automatikus veszkarogas
helyett szamos esetben lelkesen dicserik meg a jobb irasokat, nem
egyszer magan levelekben is. Sot: karmom elesitese celtargyat is 
epen a legutobbi napok egyiken  emlitettem egyik jo irasat
ertekelve.
     Egy hibat en is elkovettem az elmult honapok acsarkodasai-
nak heveben, a ket aranyos es kedvesen levelezo leanyt: Andreat es
Zimanyi Magdat is egy kalap alatt tartottam Evaval, holott ez az alta-
lanositas semmikepen sem allja meg a helyet. Ok minden anyagukban
a lenyeges boncolgatasara torekednek es okosan kerulik az "argumen-
tum ad hominem" mindenkepen elfogadhatatlan stilusat. Ezert az
altalanositasert amit olykor az " E Manci Pa' Ciao..."szarkazmusa'val
ta'laltam fol sokszor bizonyara serto lehetett s ezert bocsanatukert 
esedezem!...
    Az azonban, hogy egy akademikus credentialokkal rendelkezo tor-
tenesz, akinek iratlan feladata lenne, hogy tudasanal es tarsadalmi
tekintelyenel fogva a Te stilusodhoz hasonlo lehiggadt es szeles
spektrumu uzenetekkel tartsa a Forum belso mondanivaloit bizonyos
- es a demokratikus szemlelet diktalta - keretek kozott ugy porleked-
jen gyakran mint egy ecseri kofa: teljesseggel tarthatatlan!
   De nemcsak tarthatatlan, hanem meglepoen bornirt is! Az ovodista
szinten marakodok "nem az a fontos, hogy mit mond, hanem
hogy ki mondja" vagdalkozasa ugyanis minden egyes esetben
elteriti a vita menetet a lenyegtol es aki ebbe a mufajba keveredik
attol igaz es targyilagos elemzeseket varni nem lehet.
   Amikor Vajnai Attila megjelent a Forum levelezoi kozott, udavrias es
szubjektive a legcsekelyebb mertekben sem offenziv stilusaval, amit
az emelkedett etikai szemuvegen keresztl szemlelo Bathory
Gyuri azonnal eszre is vett es tart karokkal fogadott, akkor Eva
- se szo se beszed - a torkanak ugrott (mint azt a regi "kader"
politikusok tettek...)es LENYEGEBEN azt mondta, hogy mint
MSZMP funkcionariusnak, Vajnainak szava se legyen!
   A Forum nem kozepiskolai vagy felsobb iskolai "class room"
ahol a tanar neni palcaval a kezeben koppint az orrara azoknak 
akik "rosszul felelnek". Ilyen fajta magatartasra itt hely, ido es
szellemiseg nincsen s aki nem tudja onmagat adjusztalni az 
jobb ha elmegy innen.
   Ha valaki elolvasta az elozo szamban a "numenklaturarol"
szolo fejtegetesemet az megerti, hogy Szadai megfogalma-
zasaban a "fasizmust" illetoen a regi MKP zsargon elevenedik
meg amely MINDEN totalitarius rendszert (kiveve a sajatjuket)
fasisztanak belyegzett. Ezt igy is meg lehetett volna irni, az
eredj a fenebe s hasonlok nelkul! 
   Ami pedig a bunozok tarkonloveteset illeti....Vajh helyes az,
hogy egy elkovetett kapitalis buncselekmeny utan 12-14 evre(!)
hajtanak vegre halalos iteleteket, evi 30.000 dollaros koltseggel 
etetve es szorakoztatva a rabot, majd kivegezve akkor, amikor
szamosan kozuluk mar maga sem emlekszik pontosan a tettre
amit elkovetett!??
   Ezek a temak megeredemelnenek szakszeru analizist annak
elkonyvelese helyett, hogy Szadai egy buta, s hogy kerult az 
egyetemre. Erre se Te se en nem vagyunk kivancsiak! Igaz:
    Nagyrabecsulesem es szeretetem:

    Pagony Lajos

(Munkaspart, a hofeher szerecsen)

	Elobb a kuriozumnak kijaro derus kivancsisaggal, utobb egyre novekvo
ingerultseggel olvastam a Munkasparttal kapcsolatos cikkeket.  Mert nem 
vitas, hogy Vajnai civilizaltan ir, es egy bolcs oreg pap vagy rabbi turel-
mevel, beketuresevel viseli a kopkodeseket.  Ettol meg lehet baranyborbe
bujt Farkas, de jo ember is.  Nem ez a bajom.

	Holgyeim, Uraim, ezen az egesz szerencsetlen FORUMon  --  kulonos
tekintettel magyaroszagi levelezoinkre  --  en lennek az egyetlen, aki meg
emlekszik az egyetlen otthoni *fegyveres puccskiserletre*???  Amikor a
Gorbacsov-ellenes puccs masnapjan Thurmer elvtars nehany tulbuzgo hive
fegyverrel megszallta az oroshazi (?) varoshazat  --  gondolom azert, hogy
meltokepp fogadhassak a nyilvan hamarosan begordulo testveri tankokat?

	Na jo, nem vitatom, lehet ez a kozvetlen demokracia szep elvenek 
felettebb kreativ atultetese a gyakorlatba, vagy nevezhetitek operett-
lazadasnak is  --  dehat akkor a muncheni sorpuccs is az volt.  (Ami kulon 
aranyos, hogy a media addig is, azutan is engedelmesen gugyogte, hogy 
szelsobalos veszely nincs Magyarorszagon.  Talan azert, mert kulonben egy
masik agenda, az MSZP legitimalasa is megsinylette volna?)

	En emlekeznek rosszul?  Vagy a hir volt kacsa?  Vagy a Ti memoria-
tokat mostak patyolatra?

	Toth Tamas

	P.S.  A "kozvetlen demokracia" ugyan sokkal tobbet erdemel (egyszer
talan megirom, mit gondolok rola), de most csak egyetlen, a kontextus miatt
*szandekosan demagog* megjegyzest tennek: az Egyesult Allamokban egykor
divatozott lincseles gyakorlata is a kozvetlen demokracia bubajos megnyil-
vanulasa volt.  Erre tetszik gondolni?

Nem konnyu elfogulatlanul szolni ebben a temaban sem. Sok ev elotti emlekek, 
csaladi tradiciok, sajat tapasztalatok, elvi megfontolasok  es anyagi erdek 
befolyasa alol senki sem lehet mentes.  En sem,  de termeszetesen ok sem. 

1994-ben elsosorban moralis okok miatt nem voltam elegedett a valasztasi 
eredmenyekkel. A nagy foleny gazdasagi kovetkezmenyei csak kesobb latszot-
tak meg. Sajnos azt nem allithatom, hogy a politikai ellenpolus ugyanilyen 
aranyu folenyes gyozelme nem vezetett volna nagy esellyel torzulasokhoz. 

Azert van egy hatalmas kulonbseg. 

Nem szemelyes tulajdonsagokra, kepessegekre gondolok, ezek nagyon erosen 
szornak minden politikai csoportosulason belul. Ha ismeretsegeim extrapo-
lalhatoak, a sotet ejszakatol kezdve, kellemes, kulturalt es  segitokesz 
emberekig terjed a skala. 
  
Korabban evtizedeken keresztul szinte kizarolag a politikai megbizhatosag 
volt csak a kivalasztas kriteriuma, ami ijesztoen stupid fejeket is magas 
polcra segitett, de csaladi alapon, a hatvanas evektol koron kivulrol is, 
egyre tobb vezetoi szekre kapaszkodtak fel kepzett szakemberek. Kozuluk 
sokan szukseges,  de kenyelmetlen egyenkabatnak  tekintettek a mozgalmi 
eletet, belul csak az erdekeik szamitottak. Ez utobbiak mas rezsimben is 
feljutottak volna. Ezert is lenne igen eros leegyszerusites komcsizassal
elintezni a kerdest. 

De azert egyes oligarchikus vonasok hatarozottan  eszlelhetok  es  vegul is 
patyomkin-szocializmust es patyomkin-gazdasagot epitettek, ugy, hogy sokszor
magukat is becsaptak. Igaz, szovjet iranyelvek alapjan, de nagyon jelentos 
mertekben sajat kepmutatassal,  sajat dontesekkel, sajat kolcsonokkel, fel-
merhetetlen karokat okozva. A nem egeszen tiszta lelkiismeret mogul kirajzo-
lodik egy olyan lelektani hatter, amely sok mindenre fenyt derithet, ossze-
eskuves es uj vilagrend hipotezis nelkul is (persze, ezeket nem is zarja ki).
 
Az egyik lehetseges, szerintem eleg valoszinu magyarazathoz jo illusztracio  
egy, ma a politikai husosfazek kozeleben ulo, agressziv elmegyogyasz cikke 
94-bol. A valasztasok eloestejen - gyulolettol nem mentes tollal -  kb. azt 
irta; jot rohogunk, ha nem sikerul, a bulit megprobaltuk, az ellenfelek meg 
le vannak...  A gyozelemben egyaltalan nem hittek!  A valasztok paralitikus 
dontese a manipulacioik ellenere oket lepte meg a legjobban. Arra mar egyal-
talan nem szamithatnak komolyan, hogy ez az atveres megegyszer bejon (bar ki
tudja elore Sz.J. utan). Rablas nelkul az atalakulas biztosan nem lett volna 
meguszhato nemzeti elkotelezettsegu kormannyal sem. De ez a lehetoseg, allami
es privat uzleti oldal es armegallapitas egy kezben, a ritka kozmikus allasok 
egyike, ami nagyjabol meg egy evig tart. Itt nem csupan a vagyon atcsoporto-
sitasarol van szo, mikozben az osszvagyon valtozatlan, valodi verseny hianya 
es  mas kontraszelekcios tenyezok miatt hatalmas lehet a pusztitas a nemzeti 
vagyonban.  Az ido surget, even belul jol vedheto poziciokat kell szerezniuk. 
A lerablas az egyetlen kiut,  akarkit valasztanak jovore Magyarorszagon, egy 
legyengult orszag  all majd szemben a  gazdasagi-penzugyi csomopontokat fogo 
"elit"-tel.  Ezert nincs hosszutavu terv,  ezert is bizonytalan az oktatas es 
egeszsegugy, nem beszelve nemzeti kulturarol, csaladok helyzeterol. Kozmikus
meretu katasztofat jelentene a Karpatmedenceben, ha ez 98 utan is igy
maradna.   

Ez a kulonbseg! Donteni a penz fog, szamonkeres, a privatizacio felulvizsga-
lata stb., hobortos, szelsoseges almodozasnak minosul. Aki akar, szervezhet 
ujra oktatast, szocialis rendszert. Ha lesz mibol. A nyugati integracio is a
dramaturgia fontos resze. A privatizacios stiklikben tettestarssa emelkedett
"szabad vilag" az egykori nagy testver vedo karjait helyettesito mediaernyot,
szukseg eseten nagyobb nyomatekot is nyujthat majd, ha valaki kerdezni mer. 

Az europai felvetelunk es NATO tagsagunk, ennek ellenere azt hiszem, az egyet-
len jarhato ut, a nyugati gazdasagi egyesules ma, a nemzetkozileg szetosztott 
termeles es intenziv kulkereskedelem koraban infrastruktura jellegu is. 
A belepessel,  vagy a kimaradassal eldontjuk,  hogy Europahoz  tartozunk-e, 
kimaradni olyan, mint egy utcaban vizet, villanyt, gazt lekapcsoltatva lakni. 
A megoldas nem a passziv begubozas kell legyen, patyomkin-demokracia helyett
igazi mukodo intezmenyrendszert kellene ontevekenyen kiepiteni. 

Nemetorszagi tapasztalataim egy par jo peldat mutattak.  Termeszetesen "rab-
lasi" kiserletek vannak,  ezt sajnos az ember alaptulajdonsagaibol adodonak 
kellene tekinteni.  A tobbpolusu demokracia, a kolcsonos, erdekellenteteken 
alapulo ellenorzes es rendszeres, kovetkezetes szamonkeres a kulcs.  Az eros 
kozponti  es  szovetsegi kormanyok ellenere feltuno itt a decentralizaltsag. 
Egeszen kis falukban is jol mukodo, ki/felfele is hatekony erdekervenyesites
es kepviseleti mechanizmius mukodik, persze pazarlastol nem mindig mentes. A 
kulturalis es szocialis rendszerek vezetese nem teljesen, de elegge fuggetlen
a gazdasagi elittol. Az uzemi tanacsok es a szakszervezetek a fellazitasukra 
torteno kiserletek mellett is valodi munkavallaloi erdekkepviseletek.  

Mit tettek az otthoni szakszervezetekkel es a szocialdemokratakkal? A Tocsik- 
ugyben elhangzott sikerdij-indoklas-elszolas sokatmondo az otthoni elit szem-
leleterol,  miszerint sikernek szamit az onkormanyzatok elol elcsalt allami 
bevetel. Ez nem sima elszolas volt, hetekig ismetelgettek. Ki hat az allam? 

Milliardos csalasokat-lopasokat fontos lenne buntetni, de meginkabb megaka-
dalyozni.  A gazdasagi nehezsegek miatti munkahelyi letbizonytalansag valo-
szinuleg nem kedvez az aktiv helyi demokracia kialakitasahoz. Talan a hangu-
latjelentes is visszatert mar.  De jajgatassal,  passziv elegedetlenseggel, 
lapitassal semmi sem erheto el, csak tudatosan megszervezett tevekenyseggel.
Most, nem jovore. Tudom, kockaztat, aki ma a kormokre akar nezni, de nincs 
mas kiut, alig van mar veszitenivalo. Es ez az ertelmiseg felelossege is.   

Mohos Istvan

Toth Tamas igen ertekes cikket kozolt a mai Forumban, amiben remekul
osszefoglalta a "vegyes gazdasag" osszetevoit. Ugyanis, valoban nincs olyan
gazdasag a fejlett vilagban ahol az allam nem szol bele valamikeppen a
gazdasag iranyitasaba.
        Mindehhez csak azt szeretnem hozzafuzni, hogy volt eset ra, hogy az
allam direkt modon szolt bele a gazdasagi eletbe es sajnos nem a legjobb
eredmennyel. Gondolok itt Nixonra, aki a magas amerikai inflacio idejen
megtiltott mindenfele aremelest egy bizonyos idoszakra. Ha jol emlekszem az
amerikai kozgazdasagok nagyobb resze ellene volt ennek a lepesnek. Es
valoban, ahogy az arszabalyozasnak vege volt az inflacio meg magasabbra
szo:ko:tt.
        Balogh Eva

Grosszmann Andras alapjabanveve negativ hozzaallassal allt a
NATO-tagsag tanulmanyozasahoz. Beothy Zsolt ugyan nem mondott vegso szot az
ugyben de ugy veszem ki, hogy o sincs oda attol, hogy Magyarorszag a NATO
kebeleben legyen. A legutolso felmeresek szerint 48-51 szazaleka a
megkerdezetteknek voksolna igennel egy nepszavazas eseten. Husz valahany
szazaleknak nincs velemenye. A tobbi ellenzi. Amikor a partokra kerul a sor,
minden part a NATO-tagsag mellett all ki, kiveve a MIEP-et es a
Munkaspartot. A Munkaspart jelenleg, illetve mar honapok ota, kampanyt
folytat a NATO-tagsag ellen.
        En nem csodalkozom azon, hogy a szavazok nagyresze nincs
elragadtatva a Varosi Szerzodes kimulasa utan egy masik katonai tomb tagjava
valni. Ez teljesen ertheto es szubjektiv alapon talan meg is ertem.
Ellenben, ha a magyarok hozzaallasat e tekintetben osszevetjuk a
lengyelekevel vagy a csehekevel--pedig azok is ugyanannak a Varsoi
Szerzodesnek voltak tagjai mint a mi--a magyarok hozzaallasa a kerdeshez
joval negativabb. Mindket emlitett orszagban a lakossag nagy tobbsege azt
ohajta, hogy orszaguk NATO tag legyen. Szerintem a magyarorszagi negativ
hozzaallas egy katonai tombhoz valo csatlakozas kerdeseben oriasi hiba es
mindossze a nagyobb, osszefogobb diplomaciai es katonai megfontolasok iranti
tapasztalatlansagbol ered. Csak abban remenykedem, hogy a kormanynak, az
ellenzeki partokkal karoltve, sikerul majd meggyozni a magyar nepet arrol,
hogy a NATO-tagsag szamunkra elet-halal kerdes.      

> ... Mi arra a biztositek, hogy a dontes jo, vagy rossz. Nezopont kerdese!
        kerdezi Groszmann Andras a balkani AFOR magyarorszagi kontingensevel
kapcsolatban. Szerintem a dontes jo, sot etikus volt. Kulonben is mindossze
hidat mentek epiteni, illetve beket fenntartani.

>Emlekezzunk vissza 68-ra! Mit lehetett csinalni. Menni, vagy
>nem menni. Mindegyik sulyos konzekvenciakat vont maga utan.
        Lehetett volna azt mondani, hogy nem, de Kadarek nem mondtak. Es ha
mar felhozzuk 68-at--ez nem volt jo dontes, sot etikus sem volt. Odamentek a
szocialista orszagok katonai es durvan beleavatkoztak egy masik orszag belso
ugyeibe mig a szovjetek egy babkormanyt tettek Csehszlovakia elere. Ezt
osszehasonlitani Bosznia-Hercegovinaval teljes keptelenseg. Oda a kormanyok
hozzajarulasaval, bekefenntartas celjabol mentek a NATO katonak.

>Az nem valasz erre a kerdesre, hogy egy igaz ugyet gazoltak akkor le a csunya
>kommunistak. Sarkosan soha nem lehet allast foglalni
        Mi az, hogy "sarkosan nem lehet allast foglalni," az 1968-as pragai
esemenyekkel kapcsolatban? Ez talan azt jelenti, hogy "sarkosan nem lehet
allast foglalni" a magyar 1956-os esemenyek targyalasaban sem? Ez egy igen
szerencsetlen kijelentes.

>Mit nyujthatna nekunk a NATO? Attol felek, azt, hogy mi lehetnenk ujbol
>EUROPA bastyaja. Egy nagyhatalmi (vagy kishatalmi) konfliktus eseten mi
>lehetunk a kamikazek.
        Egy ilyenfajta konfliktus eseten semlegessegunk nem vedene meg
minket semmitol. Es ez vonatkozik Ausztriara is. Mi nem Svajc vagyunk es nem
Svajc teruleten elunk. A mi orszagunk strategiailag fontos atvonulo helyen
fekszik. Sajnos, a helyzet az, hogy Oroszorszaghoz meglehetosen kozel
fekszunk es meg mindig nem lehet tudni, hogy mi lesz Ukrajnaval illetve mi
fog tortenni Oroszorszagban magaban. Az orosz politikai es gazdasag helyzet
meglehetosen kilatastalan es ki tudja, hogy milyen kormany fog vegsosoron
hatalomra kerulni Moszkvaban. Tortenelmi sikon a kilatasok nem tul jok egy
tartos demokratikus atalakulasra.

        Folytatas holnap. Balogh Eva

>>>3: Hazahozatta horthyt (es a szellemsieget)
>>Jol tette. Igenis szukseg van a kereszteny szellemisegre.
>>#Lehet, hogy en klinikai eset vagyok, de hogy te az vagy
>>#az biztos
>
>A kereszteny szellemiseg igenlese szerinted klinikai eset???

Hat ha valakinek Horthy jelenti a kereszteny szellemiseget, az minimum
kivizsgalasra erdemes eset.

Szerintem Horthy hazahozatala es a kereszteny szellemiseg meglete (vagy
hianya) kozott nem sok osszefugges van (mintegy semmi).

Lajos

Ez a keredes szerintem gyakorlatilag egyre kevesbe kerdes.
Ismerve az egyre hatarozottabb orosz elutasitast a NATO bovitese miatt, nem
sok esely lesz raa, hogy egyaltalan felajanljak a volt VSZ orszagoknak a
tagsagot. En sem szivesen elnek olyan varosban, amelynek koordinatai egy
Ural-kornyeki raketakozpont szamitogepeben az elsodleges celpontok listajan
szerepelnek. Marpedig az oroszok eleg hatarozottan ebbe az iranyba haladnak.
Ilyen korulmenyek kozott egy jozan gondolkodasu NATO lemond a bovitesrol,
vagy legalabbis elnapolja 50-60 evvel.

A masik objektiv ok a magyar hadsereg allapota. Az egy dolog, hogy a
haditechnika a 60-as evek kozepenek szintjen all, mert hogy megmozdulni nem
tud, az biztos. A nagyobb gond a hivatasos allomany. Nagy reszuk legmagasabb
iskolai vegzettsege a 8 altalanos + MSZMP partfoiskola. A tiszti allomany
nagy resze *semmilyen* idegen nyelvet nem beszel (meg az oroszt sem!), sot
tobbeknek meg a magyar nyelv hasznalata is nehezsegeket okoz. A katonai
foiskolak szinvonala a mai napig is a beka feneke alatt kilometerekre van (2
eve vegzett egy ismerosom a Bolyai alias Zalka informatikus szakan: sajat
bevallasa szerint a legnehezebb tantargy a testneveles volt, a tobbi
tantargybol nagyreszt meg az orakat sem tartottak meg - no comment).

Itt azzal kellene klezdeni egy NATO csatlakozast, hogy a technika kb. 75%-at
es a szemelyi allomany kb. 95%-at a kukaba kellene dobni. A technikat meg
lehetne viszonylag gyorsan potolni (ugy par szazmilliard dollar kellene
hozza - mondjuk ugy 2050 korulig a GDP 99%-at a seregre kellene kolteni), az
emberek lecserelesehez azonban evtizedek kellenek.

Jo pelda a sereg allapotara, hogy az IFOR (SFOR) boszniai kiruccanasahoz is
onkenteseket kellett toborozni, mert a hivatasosok kozul nem lehetett 300
alkalmasat kivalogatni (tehat gyakorlatilag nincs az orszagban 300 olyan
hivatasos katona, aki megfelelne a NATO kovetelmenyeknek).

AZ meg megerne egy kulon kerdest, hogy mikent velekednenek itthon az
orvosok, tanarok es mas kozalkalmazottak, ha az o fizetesuk valtozatlanul
hagyasa mellett a tiszti fizetesek ugy netto 200 ezer korul mozognanak (vagy
ellenkezo esetben hogyan erezne magat az a magyar tiszt, aki egy amerikaival
egyutt van szolgalatban havi kb. 350 dollarert, mikozben az amerikai ugy kb.
a tizszereset kapja).

Monoki Lajos

******************************
*       Lajos Monoki         *
*  NCR Hungary - CSS Szeged  *
* e-mail: *
*  Tel/Fax: +36-62-434101    *
*    Mobil: +36-30-584523    *
******************************
        Homepage:
http://www.tiszanet.hu/~lmonoki

Cannot find REALITY.SYS. Universe halted.

Kedves Balogh Eva! Tisztelt Forum!

Habar Balogh Eva azt irta, hogy valaszolt az altalam feltett kerdesekre,
joszerivel csak megismetelte a moszkvai "puccs" alatala kedvesnek
tartott valtozatat Sukosd Mihalyra hivatkozva. Megjegyzem, hogy Sukosd
Mihaly legfeljebb ugyanazokat az ujsagokat olvashatta, mint Balogh Eva,
illetve a Palffy G. fele TV Hiradot nezhette. Szoval a valosagrol nem
sokat tud. Aki egyebkent utana akar jarni az igazsagnak, szivesen
allunk rendelkezesere archiv anyagainkkal.

Balogh Eva azonban nagy lenduleteben megis elfelejtett valaszolni egy
feltett kerdesre, ezert megismetlem:
>Itt vissza kell kerdeznem: hogyan viszonyulnak a demokraciahoz azok a
>politikusok (pl. Clinton), akik a demokracia garanciajanak neveztek azt
>a Jelcint, aki egyszeruen szetlovette az orosz parlamentet.

Balogh Eva a magantulajdon dominanciajarol altalam irtakra a
kovetkezoket valaszolta:

" E szerint a mondat szerint a
magantulajdon dominanciaja van megkerdojelezve. A kerdes ezek utan az:
milyen eszkozokkel korlatoznak a magantulajdon "dominanciajat."
Visszaternenk a "haztajira"?
...
 A magantulajdonon alapulo gazdasagok meg ma, evszazadok elteltevel,
is meglehetosen jol mukodnek mig a nem magantulajdonon alapulo
gazdasagok
megbuktak, beleertve a jugoszlav variaciot.
...
az allami
vallalatok altalaban nem gazdalkodnak hatekonyan--legyen az Angliaban,
Franciaorszagban, vagy Nemetorszagban."

Szerintem a magantulajdon dominanciajat elsosoroban azzal kellene
korlatozni, hogy a torvenyek elott egyenlove kell tenni minden
tulajdonformat. Magyarorszagon peldaul meg kellene szuntetni azt a
rendelkezest, ami megtiltja a szovetkezeteknek fold vasarlasat. Mar
korabban is irtam, de nem eleg ismetelni. Akarmilyen tulajdonformaban is
van az az agazat, ahol monopol helyzet alakult ki, lehetoseget kell
biztositani a tarsadalmi ellenorzesre. Ezt az ellenorzest elsosorban az
onkormanyzatoknak es a civil szervezeteknek kell gyakorloni, es az
allamnak egyre kevesebb szerepet kell adni. Ebben oriasi szerepe lehet a
KOZVETLEN DEMOKRACIANAK.
Egyebkent az allami tulajdon sem mindig olyan rossz, mint ahogy azt
Balogh Eva leirja. Franciaorszagban peldaul a villamosenergia-ipar 90
szazalekban az allam ellenorzese alatt van, megis nyereseges. Pedig ott
nen hoztak olyan torvenyt, ami garantalna az iparag tulajdonosainak az
eszkozaranyos 8 szazalekos profitot. Franciaorszagban europai
osszehasonlitasban a legolcsobb a villamos energia, bar igaz, hogy ez
nagy mertekben a sok atomeromunek koszonheto.


ELnezest kerek Balogh Evatol es a Forumtol, hogy nem valaszoltam a
korabban feltett kerdesre.
Berecz Janos 1989-ben, amikor megalakult a Munkaspart valoban a part
tagja volt. A szervezok nagyon sokan voltak, ezert nem lehet Berecz
Janosnak kiemelkedo szerepet tulajdonitani. Miutan a part nem jutott be
a parlamentbe, Berecz Janos hamarosan rajott, hogy nem is ert egyet a
part politikajaval, es enyhe osztonzesre kilepett a partbol. Ma sikeres
vallalkozo, a szabadversenyes kapitalizmus hive. O most azon az odalon
all, ahol Balogh Eva. Egyebkent a Balogh Eva altal emlitett konyvet
nyilvanosan is megtagadta, es azt allitotta, hogy csak azert irta meg,
mert "felkertek" ra. Egyszoval Berecz Janos a "gerincesek" osztalyaba
tartozik.


Vajnai Attila

>Max Val-nak:
>Vajnai Attila irja:
>>3: Hazahozatta horthyt (es a szellemsieget)
>Jol tette. Igenis szukseg van a kereszteny szellemisegre.
>#Lehet, hogy en klinikai eset vagyok, de hogy te az vagy
>#az biztos
---
A kereszteny szellemiseg igenlese szerinted klinikai eset???
--
#Mindenfajta vallas klinikai eset de itt nem errol van szo.
#Horthy es a keresztenyseg osszekeverese klinikai eset.
#Szep kereszteny szellemiseg az aki agyonlovet egy terhes not

:

       Itt most anelkul, hogy alapveto nezetemet a demokracia fikcio
voltarol  fejtegetnem azt szeretnem megjegyezni, hogy Szadai akar-
mennyire fiatal es egyesek felta'lala'sa'ban otrombanak es butanak
titulalt amikor Horthy fasizmust emleget, lenyegeben csak azt tette
amit elotte evtizedeken at a hazai, ujjal mutogato media, amely MINDEN
totalitarius rendszert ( tehat egy kivaltsagos reteg, osztaly, faj, erdek-
csoport aparthead szeru uralmi "feljogosultsaggal" gyakorolt hatalma't)
"fasisztanak" becezett!
---
#na itt nem egeszen van igazad. Totalitarius rendszer volt a Brezsnyevi
#is, megsem neveznem azt fasisztanak. Vagy a Kadarit. A Rakosi es
#Sztalin az mas. De nem is mondtam hogy azok kulonbek Horthynal.
#A "feherterror" es a "vorosterror" nevezheto fasisztanak. A Kadar
#rendszer nem errol szolt.

---

Ugy tudom, a sorlimit tovabbra is ervenyben van.  Ezt Szadai et. is tudja,
ezert irt kulonbozo cimekrol.  Ami a HIX szabalyai szerint a listarol valo
kizarasat is eredmenyezheti.
Ferenc
---
#Egy levelem onhibamon kivul kerult be ketszer. Es valo igaz a sor-
#limit miatt mas cimrol is irtam. Ha ezert kizarnak, orulok neki.
#Ugysem sokat fogok mar irni. Egyebkent altalaban 2-3 sorral lepem
#tul a dolgot. Ez az egesz sorlimit hulyeseg. 150-200 sor meg
#elmenne. Nem tudom ki talalta ki de hogy onkenyes elhatarozas volt
#az biztos. Megtehettem volna hogy mas e-mail cimrol kiletemet
#tagadva mindik mas neven irtam volna. De nem tettem. Lehet hogy
#inkabb hazudnom kellett volna. Ezzel erkerultem volna a "kizaras"
#veszelyet. Egyaltalan hogy lehet kizarni? Letiltjak a cimem?
#Akkor irok mashonnan masneven. Van vagy 500-600 variaciom.
#nevetseges.
--

Tisztelt Forum!

Mindenki figyelmebe ajanlom az alabbi MTI-hirt:

"Az osztrak kancellar ujevi beszedeben a teljes foglalkoztatas
megteremteset nevezte legfontosabb feladatnak. Franz Vranitzcky
megerositette: a semleges osztrakokat senki sem kenyszeritheti a
NATO-ba."

Kerdesek:
1. Ki akarja Ausztriat a NATO-ba kenyszeriteni?
2. Milyen informaciok alapjan tartja kedvezonek a magyar kormany a
NATO-tagsagot, ha meg nem ismerjuk a felteteleket?
3. Miert nem mondhatjak el azok a politikai erok, civil szervezetek
velemenyuket a nagy nyilvanossag elott, akik a semlegesseget partoljak?
4. Miert nem aktualis nepszavazast tartani a NATO-tagsag ugyeben?
5. Miert nem jo Magyarorszagnak a semlegesseg?

Kivancsian varom a valaszokat.

Vajnai Attila

Az elmult napokban tobben ertekeztek a NATO-tagsag lehetseges =
elonyeirol, hatranyairol. En most - a cimmel ellentetben - az =
alternativak koltsegeirol irnek nehany sort.

A NATO-tagsag egyetlen alternativaja szerintem a semlegesseg, mas, =
eletkepes regionalis vagy globalis vedelmi szovetseget nem tudok =
elkepzelni.
Semlegesseg eseten sem tehetnenk azonban azt meg, amit Costa Rica: =
nevezetesen feloszlatni a hadsereget, es kijelenteni, hogy barmely =
szomszedunk egyebket is csupan az Egyesult Allamok hallgatolagos =
tamogatasaval merne inditani haborut ellenunk, ebben az esetben pedig =
eleve nem lenne eselyunk.
Ausztria semlegessege nem jo pelda, hiszen ott a ket vilagrendszer =
hataran fennallo kenyes egyensuly adta az orszag biztonsagat. =
(Semlegesseg ide vagy oda, Ausztria szovjet megtamadasa eseten a NATO =
nyilvan beavatkozott volna.)
Svajc semlegessege sem jo pelda. Haboruk eseten jo, ha van egy ilyen =
diplomaciai-gazdasagi manipulaciokra lehetoseget nyujto allamocska, de =
tobb aligha kell belole. Egyebkent is, ki tamadna meg Svajcot?
Magyarorszagnak ellenben egyutt kell elnie azzal a szornyu lehetoseggel, =
hogy a kornyezo orszagokban elo kisebbsegek kapcsan fegyveres =
konfliktusba kerul valamely szomszedjaval. Enenk nyilvan igen kicsi az =
eselye, es nagyon remelem, hogy sohasem tortenik meg, de ha =
semlegessegre es onvedelemre rendezkedunk be, akkora hadsereget kell =
fenntartanunk, amekkora egy ilyen konfliktus kezelesehez elegseges =
erovel rendelkezik. Az e szituaciobol levezetheto fegyverkezesi hajsza =
potencialisan sokkal koltsegesebbnek tunik, mint a NATO-csatlakozas =
koltsegei.
A NATO-tagsag emellett - fokent, ha szomszedaink kozul is minel tobben =
belepnek - csokkentheti a fentebb emlitett regionalis konfliktus =
lehetoseget. Eleg megnezni a torok-gorog peldat

Vegul egy utolso, szubjektiv, es erkolcsi alapon velhetoen tamadhato =
kijelentes: Ha egyszer eljon az Eszak-Del (fejlett-fejlodo) konfliktus, =
azt szeretnem, ha Magyarorszag az ostromlok helyett az ostromlottak =
kozott lenne. Ehhez szukseges az intezmenyi kapcsolodas.En tehat =
NATO-tagsag-parti vagyok - amig valaki meg nem gyoz az ellenkezojerol.

KT

A Munkaspart es alelnoke koruli vita uj forduloponthoz erkezett. egyre =
tobben velik ugy - legalabb is ezt olvasom ki az irasokbol - hogy e =
partnak is kijar az artatlansag velelme, es az igazi baloldalnak igenis =
adni kell egy eselyt.

En meglehetosen szkeptikus vagyok a baloldallal szemben, nehezen tudom =
ugyanis megkulonboztetni a tiszta szivbol szocialisan erzekeny es =
tarsadalmilag igazsagos polgart a sajat kozepszeruseget kompenzalando =
allami - masoktol elvett - penz utan acsingozo polgartol. Ez kulonosen =
igaz a poszt-szocialista orszagokra, de mondjuk nyugati allami egyetemi =
korokben sem egyertelmu a dolog.

Ami a Munkaspartot es a "benefit of the doubt"-ot illeti, gazdasagi =
programjuk olvasasa utan megkerdeznem az arra illetekes elvtarsat: =
Mikent kivanjak parhuzamosan vegrehajtani az adobevetelek csokkenteset =
es az allami kiadasok noveleset? A kulfoldi kezbe kerult cegek =
visszavetelenel pedig "einstandolnanak", vagy kompenzalnanak? Es ha ez =
utobbi, akkor mibol?

A Vajnai et. altal tobbszor a jovo utjakent aposztrofalt kozvetlen =
demokraciahoz hasonlo valami jelenleg Svajcban mukodik, nem? Es nem =
feltetlenul mindenki legnagyobb megelegedesere - lasd noi valasztojog.
Az alacsony szinten bevezetett, tobbsegi dontesekre tamaszkodo politikai =
rendszer igen konnyen valoban a tobbseg diktaturajaba csaphat at.

KT

"Felado : Farkas D. Gabor
> E-mail :  [United States]
> Temakor: Aremelesek - uj ev ( 12 sor )
Ha majd Magyarorszagon is tenyleg kapitalizmus lesz es igazi szabad =
piac, ez a marhasag (a kormany idonkent megszabja a kenyer, benzin, stb. =
arat) meg fog szunni.
Farkas D. Gabor"

Kedves Gabor es masok a nagy vizen tul!
Annyiban mar itthon is kapitalizmus es szabadpiac van, hogy nem a =
kormany hatarozza meg kozvetlenul az arakat.
Termeszetesen kihat az arak alakulasara, ha a parlament - igaz, =
altalaban a kormany javaslatara - megvaltoztatja egyes adofajtak =
merteket, vagy uj adokat vezet be. A benzin ara peldaul az utalapba juto =
resz emelese miatt lett magasabb, es megnoveltek valamelyik ado merteket =
is.
Ma ott tartunk, hogy a literenkenti 130-140 forintos arbol 30-40 =
forintba kerul az eloallitas es a forgalmazas, a tobbi a kozponti =
koltsegvetesbe folyik adokent vagy mas jarulekkent. (Falun elo =
allampolgarkent orult, buta, esszerutlen, fejlodes ellenes, stb =
politikanak tartom, ha egy kormany - az elodokhoz hasonloan - ekkora =
teherrel korlatozza a szemelyek, aruk mozgasat. De most nem errol van =
szo.)
A kormany kozvetlen reszvetelet sugalja valoszinuleg az is, hogy sok =
aremelesre januarban kerul sor. Az ado modosulasok szokasos hatalyba =
lepese mellett ez annak is koszonheto, hogy koncesszios jogokat szerzett =
vallalatoknak ilyenkor van joga az emeleshez. Az emelest az allam inkabb =
korlatozza - peldaul az elozo evi inflaciot szabja meg maximalis =
ertekkent.
A kenyernel nincs ekkora elvonas. Itt inkabb a kozvetitok modositjak az =
arakat. Novemberben a pesti nagycsarnokban 80 forintert vettem egy =
kilogramm "feherkenyeret", a huszezer lakosu Tapolcan az olcso Penny =
Market aruhazban 75 forintot, ugyanitt egy belvarosi elelmiszerboltban =
98 forintot, lakohelyemen, Nagyvazsonyban 105 forintot kertek egy =
kilogram ugyanolyan minosegu kenyerert.
A csucs, az egyik szomszedos apro kozsegben, Mencshelyen 112 forintba =
kerult ugyanez. Valoszinuleg azert, mert nincs konkurencia. (Eszi, nem =
eszi...)
A miniszterelnok ebben az idoben tobbszor cafolta, hogy a kenyer ara 100 =
forint fole emelkedik. Valoszinuleg nem Mencshelyen vagy Nagyvazsonyban =
vasarol.
Gondolom, ez ugyanigy m=FCk=F6dik az Uj vilagban is. Termeszetesen a =
kenyer ara sem fuggetlen a kormany illetve a parlament donteseitol - =
agrartamogatas, "utalap" a traktorokban felhasznalt es a meleghazakban =
elegetett olaj araban...
Vegulis, nem az aremelo szemelyevel, hanem az emelessel van mindig is a =
gond. Orommel olvasnek arrol, hogy a vilag mas reszein hogyan epulnek =
fel az uzemanyag arak.
udv - Gyo:ke'r