VIII. evf. 32. szam, 1996. augusztus 8.

szuret

-interju-
***"Az allampolgari jogok ervenyesitesenek ugynoke vagyok"
(Gonczol Katalin orszaggyulesi biztos)***

-egy het-
Hirosszefoglalo
Utanloves
***Kulturalis hirek***

-nagyitas-
Porno az Interneten
Mangaporno: Miert a polip?
Hidegtal

POLITIKA

-magyar globusz-
***Bujtatott reklam: Kolumnistak***

-vilagfalu-
Indonezia: Rendszer es gazdaja

ELET + MOD

-elet + mod-
***Nok es ferfiak Kolozsvaron: Himtagpolitika***
Love Parade, Berlin: Friede, Freude, Eierkuchen

-guide-
A felkelo nap konyhaja: Sushi bejzli

-sodrasban-
Os- es uj termelok

KULTURA

-biciklior-
Tandor': Tuuul de France

-kritika-
***Opera: Szuperhakni***
Epiteszet: Kutavatas Mariaremeten
Ponyva: Egy kozulunk (Alexandre Dumas: A szelhamos)
Szinhaz: Az angolszalonnat a szalonangolnaval (Merlin: Those Good Old
Days)
A feleletek palotaja: Patti Smith (Uj album es turne: Gone Again)
Narancsful

PUBLICISZTIKA

-egotrip-

-publicisztika-
Sz. Nagy Csaba: Uldozottbol uldozo

-a szerk.-
***Hajlott kor***; ***Adalekok a magyar nemzetkarakterologiahoz***

-olvasoi levelek-

Nepstadion, julius 30.

Penzt nem adtam volna erte, de a julius 18-i MaNcsban irott cikknek
koszonhetoen, a Magyar Turisztikai Szolgalat jovoltabol ott lehettem
a Nepstadion Szuperkoncertjen, igaz, akkor is gond nelkul vehettem volna
jegyet, ha nem lepnek meg vele: meg a kezdes elotti percekben is nyitva
vannak az arkategoriak szerint mukodo penztarak, felaron kaphatok
az elovetelben allitolag elkelt 4000 forintos jegyek, es ez hivatalos;
uzerek helyett last minute kedvezmeny.

Jonnek gyalog a jobb nepek a metrobol, a meg jobbak, a VIP-ek, akikre
ejfel fele egyebek kozott jegelt sargadinnyeleves meg kacsaterrin
var, barmi legyen is a terrin, kocsival hajtanak be. Nem sokat keresnek
ezen a kozonsegen a megszokasbol erre tevedt
piritottatokmagszotyiarusok, egy-egy radiotelefon meg bele-belepittyog
az estebe, kopkodes viszont nincs, igaz, befele menet lattam egy
oltonyos urat a stadionkert egyik bokra mogott brunzolni, de o
valoszinuleg nem szamolt a toi toi fulkek megletevel, a
letesitmeny sajat klotyojat pedig kimeletlenul lestrapaltak a
focidrukkerek, ez teny.

Fel kilenckor meg vilagos van, jol latni az ures helyeket, 72 ezer
lenne a telt haz, ez saccra 50, joindulattal valamivel tobb, ami azert
ahhoz pont eleg, hogy a szervezo ceg egyik tulajdonosat, Frank Tamast
szavan foghassa a rendezvenyt 160 millio forint kolcsonnel segito
ipari es kereskedelmi tarca, o ugyanis korabban arrol tajekoztatta a
koncertet szponzoralo Nepszabadsagot, hogy a produkcio mintegy 50 ezer
eladott jegy utan valik kifizetodove. Lehet tehat bizni abban, hogy
uriember modra visszafizetik a kolcsont.

Es akkor mindossze a muvelodesi es kozoktatasi tarca 20 millioja
ment ra arra, hogy ebben a kornyezetben jelenitodjon meg a magyarsag
millecentenariuma mint latvany es uzenet. A Tenorok korabbi kozos
szeanszainal mar bevalt klasszikus szinpadkep (oszlopsor, timpanon,
viragerdo) folott romai szamok (DCCCXCVI-MCMXCVI) kozrefogta magyar
cimer. Ez az egyik jubileumi tetel, a masik pedig a szinpad mellett, de
attol nagyon messze, ketoldalt a Hosok tere, a Vajdahunyadvara, a
Parlament es a Halaszbastya hatalmas fotografikaja: szerintem a
legnagyobb atveres az egeszben. Ez a negy epulet volt hivatott a
kozonseg szemebe vesni, hogy Budapesten van, ha nem tudna. Figyeltem a
szinpad ket oldalan levo gigantkepernyokon a helyszini
tevekozvetitest, ami nyilvan a kesobb sugarzando musor alapja
lesz: az epuletek meg nyavalyas vagokepszintig sem vittek.

Volt egy harmadik, meg hatalmasabb kepernyo is, a szinpad folott, azon
eloregyartott felvetelek mentek, minden dalhoz total nyilvanvalo
illusztraciok, a Hazam hazamhoz Feszty-korkep, a Somewhere Over The
Rainbow-hoz szivarvany, a Hullo falevelekhez oszi falevelek, a West Side
Story-reszlethez New York latkepe es igy tovabb, az osszes romantico
kozhely, pillango, viragos ret, holdas ej, lassitott roptu madar,
voros rozsa, kandalloban lobogo tuz, tenger, ilyen tomeny adagban
mar szorakoztato. Es azt kell mondani, adekvat a show-businessnek azzal
a fajtajaval, aminek porias vegen Koos Janos es Harangozo Teri
viszi a muveszetet a lenti kulturba.

De ok legalabb fejbol fujjak a maguk repertoarjat, a harom
vilagsztar meg folyton a zold csipeszekkel bibelodik, hogy a szel el
ne vigye a kottat. Nincs az az Amway-ugynoki rabeszelo kepesseggel
biro korrepetitor, aki bebizonyitja nekem, hogy ekkora (pontosan nem
ismerheto, de tizmillio forintokban merheto) gazsiert ne lehetne
kivulrol enekelni fejenkent het-nyolc
opera/operett/musical/sanzon/popslagert, beleertve a spanyolok altal most
eloszor eloadott ket Erkel-ariat is. Persze tapsvihar fogadta, ahogy
Carreras es Domingo jobbara erthetetlen kiejtessel abszolvalta a
Meghalt a cselszovot es a Hazam, hazamat, de carramba, bevaghattak
volna. Es igy hiaba a valoban lenyugozo enekhang, hiaba Diana Ross
ragyogo toalettje, haknit latsz, nagyszabasut. Nincs eleg illuzio
keltve, van viszont rutinos blattolas, teatralisan lovagias kezcsokok
az enekes holgyeknek, hosszerelmes kezszoritasok, gyermeteg mokazas
a karmesterrel (palcaelveves), hatasvadasz tetopontba torkollo ariak
- de rendben, ilyen mufaj ez, opera, operett, slageregyveleg, podium. Az
operaenekesek operaenekesi teljesitmenyet en megitelni nem tudom,
hallom, hogy gyonyoruen enekelnek, hogy Rost Andrea melto partnere a
ket tenornak, reszemrol ennyi. Abban viszont egeszen biztos vagyok, hogy
amint musicalbe kezdenek, az rettenetes: egyszeruen tul kepzett hozza a
hangjuk. Carreras es Rost Tonight-duettje olyan csopogos lett, hogy
kolcson kellett kernem valakitol egy esernyot, aki a jegye hatoldalan
nem olvasta el, hogy tilos bevinni, viszont szot fogadott a koncertet
szponzoralo Blikknek, ami az ajanlotta, vigyunk.

Szonyei Tamas

"Az allampolgari jogok ervenyesitesenek ugynoke vagyok"

Magyar Narancs: Nehany hettel ezelott javaslatot tett a visontai
elmerehabilitacios intezet bezarasara. Mi koze egy ilyen
egeszsegugyi intezmenyhez az orszaggyulesi biztosnak?

Gonczol Katalin: A visontai ugy egy 116 oldal terjedelmu vizsgalatnak
csak egy resze. Az egesz vizsgalat az elmeszocialis otthonokban,
valamint az elmerehabilitacios intezetekben levoket, illetve ezek jogi
helyzetet tarta fel. Ok magyar allampolgarok, nekik is ugyanolyan
allampolgari jogaik vannak, mint barki masnak. Ezeket a jogokat
rehabilitacios cellal korlatoztak, es igy nekunk kotelessegunk a
helyzetuk megismerese.

MN: Nem is maga a vizsgalat okozott meglepetest, sokkal inkabb az, hogy
az intezetet az ombudsman bezaratja.

GK: Itt olyan allapotokat talaltunk, amelyek nemhogy az europai, hanem az
altalanos 20. szazadi emberi jogi normaknak sem feleltek meg. Az
intezmeny szocialis intezmenykent mukodik, ahol a kello
szakertelem hianya miatt az orvosi eszkozok lehetosegeit
bunteteskent hasznaljak, es ahol az allampolgari jogok minimalis
kovetelmenyrendszere sem ervenyesul. Az epulet, ahol mukodik ez az
intezmeny, emberek elhelyezesere alkalmatlan. Ezt a velemenyt nemcsak
mi, hanem az intezetet vezeto munkatarsak is igazoltak. A visontai
hoeromu okadja magabol a kornyezetszennyezo anyagokat, beboritja
vele az egesz videket es termeszetesen elsosorban a kozvetlen
kornyezetet, ezaltal az otthon lakoit is. Talaltunk olyan beteget, akit
25 evvel ezelott egy pszichiatriai beutalas kovetkezteben korhazban
helyeztek el, majd athelyeztek ide, es azota is itt van anelkul, hogy
a beutalo orvoson kivul valaha valaki mas is latta volna. Ezt peldaul
egy nagyon sulyos, garanciakat serto esetnek erzem, ami ha nem is
feltetlenul tipikus, de ha egy rendszeren belul elofordulhat, akkor az a
rendszer alapvetoen hibas. Termeszetesen felelotlenseg lenne ezeknek az
embereknek a sorsarol ugy donteni, hogy az intezetet azonnal be kell
zarni, es a dolog el van intezve. A vizsgalat eredmenyekent a
megfelelo kovetkezteteseket levontuk, es mivel tudomasunk van arrol,
hogy a megyeben elkezdodott egy masik szocialis otthon epitese, ezt
szeretnenk megsurgetni.

MN: Meddig terjed, illetve mire korlatozodik az orszaggyulesi biztos
jogositvanya?

GK: Az orszaggyulesi biztos kotelessege vizsgalni az allampolgari
jogoknak azt a katalogusat, amit az alkotmany eloir, a tulajdonhoz
valo jogtol kezdve a szabadsagjogokig, a panaszkodashoz valo jogtol a
jogbiztonsag ervenyesuleseig. Ez a katalogus mindaddig ures a
hetkoznapi ember szamara, amig konkret esetekkel nem talalkozik.
Minden olyan hatosagnak a vizsgalata az ombudsman hataskorebe
tartozik, amely alkotmanyos visszassagot okozhat es annak orvoslasa nem
tartozik a birosag hataskorebe. Az alkotmanybol eredoen az
ombudsman torvenybol fakado jogositvanya, hogy vizsgalata
eredmenyekent barmilyen ajanlast megfogalmazzon, koztuk akar
intezetek bezarasat is. A visontai ugyben is ajanlas szuletett,
viszont ez az ajanlas olyan szigoruan hangzik, mintha dontes lenne.
Fakad termeszetesen mindez abbol, hogy az ombudsman a parlament
intezmenye.

MN: Az ombudsmani hivatal fiatal intezmeny. Mennyiben hatarozza meg az
elso ombudsman szemelyisege ennek a teruletnek a jovobeni
tevekenyseget, mennyiben alakitja visszafordithatatlan modon ezt az
intezmenyt a teny, hogy on kriminologus volt?

GK: A jelenlegi munkam, hala istennek, nem esik tul messze attol a
terulettol, ahol eddig mukodtem. A kriminologus az elet meghatarozo
teruletet, a bunt vizsgalta, mig most az alkotmanyos jogsertesek
okait keresem. Az a keszseg, amely kialakult bennem harminc even
keresztul, hogy valaminek az okat keresem a tarsadalomban, hozzasegit
ahhoz, hogy jelenlegi beosztasomban is addig kutakodjak, amig a valosag
is folsejlik az altalunk vizsgalt esemenyekben. Ez hozzasegit ahhoz,
hogy nem csak a betu szerinti jogsertest tudjuk megallapitani, hanem
azt az alkotmanyos visszassagot is, ami a jog szellemenek
megsertesebol fakad. Szeretnem eloszlatni azt a tevhitet is, amely
szerint az ombudsman nem mas, mint a nep ugyvedje. Ez populista
felfogas, es nem igaz. Az allampolgari jogok ervenyesitesenek
ugynoke vagyok. Egy vizsgalat vegen azt is megallapithatjuk, hogy az
altalunk vizsgalt hatosag joggyakorlata, jogertelmezese helyes. Nem
arrol van szo, hogy az egyik oldalra szerzodtem, es ott mindenaron
kiallok, hanem arra, hogy egy meghatarozott ertekrendet kepviseljek es
ervenyesitsek.

MN: Mennyiben politikai intezmeny az ombudsman?

GK: Az ombudsman semmi szin alatt nem a politika jatekszere.
Aktualpolitikai ertekeket soha nem kepviselhet, szigoruan szakmai
megfontolasok alapjan jar el. A parlament intezmenye, es nem a
parlamenti tobbsege; az egesz parlamentnek tartozik beszamoloval.
Ausztriaban peldaul negy ombudsman van hivatalban, es a mindenkori
negy part jeloltjebol valaszthat a parlament. Az ombudsmanok tehat
partjeloltek. Osztrak kollegaimmal konzultalva erdekes
kovetkeztetesre jutottam. Ok megvalasztasuk utan soha tobbe nem
tartoznak ahhoz a parthoz, melynek jeloltjekent befutottak.
Szakteruletenkent osztjak fel maguk kozott a vilagot, es
ervanyagukban tobbe partpolitikai erdek nem jelentkezik.

MN: A politikatol vissza az allampolgarokhoz. Hogyan es milyen ugyben
erdemes ombudsmanhoz fordulni?

GK: Az allampolgarok legokosabban akkor jarnak el, ha irasban, a
szukseges dokumentumokat csatolva fordulnak a hivatalhoz, es olyan
ugyeket terjesztenek az ombudsman ele, amelyek nem tartoznak birosagi
hataskorbe. Olyan uggyel sem foglalkozhatunk, amelyben a birosag
jogerosen allast foglalt.

MN: Jogeros itelet utan akkor sem fordulhat az allampolgar az
ombudsmanhoz, ha az itelet allampolgari jogait sertene?

GK: Ez erdekes kerdes. A mai allapot szerint nem szolhat bele. Ez a
hivatal, mielott gyokeret eresztene a magyar hatalmi agak kozott,
mielott ez a Trabant megtalalna az elegans Mercedesek kozott a helyet
ugy, hogy a parkoloban mar nincs hely, nem nagyon akarja a csapjait
kiterjeszteni. Magyarorszagon az allampolgari jogi hivatal nem szeretne a
foltetlenul szuksegesen tul terjeszkedni. A magam reszerol egy
kicsit talan tulzottan is tisztelem a biroi fuggetlenseget. Teszem ezt
azert is, mert ma Magyarorszagon a biroi fuggetlensegnek meg meg kell
teremteni a kulturajat.

MN: Joga van-e - hasonloan az Alkotmanybirosaghoz - az ombudsmannak is
hivatalbol eljarni, vagy csak a megkeresesekre kezdi el tevekenyseget?

GK: Hivatalbol is inditunk eljarasokat. Egyszer peldaul
diszkriminacio alapos gyanuja miatt egy olyan ugyben inditottam
hivatalbol eljarast, amit a Somogy megyei Neplapban olvastam. Ha jol
emlekszem, egy kemenyseprot leutasitottak a buszrol azzal, hogy
kemenyseproket nem szallit a Volan. Vizsgalatot rendeltem el, mert
ugy gondolom, hogy a kemenysepronek ugyanolyan emberi jogai vannak, mint
masnak, tehat joga van a szallitashoz is. Sikerult a feleket egy
asztalhoz ultetni, es vegul kiderult, hogy a Volan ervelese a
helytallo, mert szerintuk a kemenysepro piszkos, az eszkozei
piszkosak, es igy a Volan a kozlekedesben a tobbi utas biztonsagat
nem tudja garantalni. A Kemenysepro Vallalat ekkor szettarta a
karjat, es megkerdezte, hogy akkor mi a teendo. A felek abban egyeztek
meg, hogy a Kemenysepro Vallalat a jovoben vedokopenyt fog
rendszeresiteni munkatarsainak, es igy a Volan szallitani fogja
oket. Ez a kemenyseprougy azert tipikus, mert az allampolgari jogok
kulturajanak fejlesztesekor a kis dolgokbol kell elindulni. Kulonben
a legtobb panasz es a legtobb megkereses az onkormanyzatok
szakiranyu szerveivel kapcsolatban erkezik. A nyugdijbiztositasra is
sokan panaszkodnak. Gyakori ugyfelunk az adohatosag, a vamhatosag, a
rendorseg, a buntetes-vegrehajtas, az egeszsegugy. Magyarorszagon
van egy szeles koru hallgato tomeg. Nekunk leginkabb erre kell
odafigyelnunk.

MN: Tapasztalata szerint mennyire hatekony az ombudsman, es mennyire
veszik komolyan?

GK: Azt mondjak, hogy az ombudsman attol gyenge, hogy csak ajanlast
tehet. En viszont azt mondom, hogy pontosan ettol eros, mert
kommunikaciora ad alkalmat. Alkalmat ad a masik felnek arra, hogy
kifejtse az allaspontjat. Tapasztalatom szerint a megszolitottak -
azok, akik az ajanlast kapjak - altalaban nem elharitanak, hanem
tudomasul veszik, hogy megszolitjak oket, es erre szakmai ervekkel
reagalnak.

MN: Ez az egyuttmukodesi keszseg azert megsem altalanos. A
rendorsegeken tapasztalt tulkapasok eseteben sem mindig ez a jellemzo.

GK: Amikor a rendorseg tulkapasaira feny derul, annak mindig alaposan
utanajarunk. Van, amikor elfogadjak, maskor elutasitjak a
velemenyunket. A Rendor Szakszervezet peldaul nagyon szorosan
egyuttmukodik velunk. Csak peldakent emlitem az egyik kozos
esetunket, amikor egy rendor szakmai onallosagarol es emberi
meltosagarol volt szo. Az orszagos rendorfokapitany elutasitotta
az ajanlasunkat. Ezutan megkerestuk a belugyminisztert, aki vegul is
kotelezte az orszagos rendorfokapitanyt egy masik utasitas
kiadasara. Egy, a rendorseggel kapcsolatos masik ugy szinten tipikus
lehet. Azt kezdemenyeztuk, hogy a jovoben a rendorsegen tortent
rendkivuli esemenyeket ne maga a rendorseg vizsgalja, hanem az
ugyeszseg. Ennek az az ertelme, hogy a rendor ne legyen
rakenyszeritve arra, hogy maga vizsgalja a sajat kollegaja ugyet.
Ugyanezt mondtuk a fegyverhasznalattal kapcsolatban is, ugyanis jelenleg,
ha a rendorsegen fegyverhasznalat tortenik, azt a rendorseg
vizsgalja ki. Ebben az esetben is azt javasoltuk, hogy a fegyverhasznalat
vizsgalata az ugyeszseg hataskore legyen. Hogy mi lesz ennek az
ajanlasnak a sorsa, majd elvalik. Ezt a kezdemenyezesunket azert nem
tettem kozze orszagosan a sajtoban, mert meggyozodesem, hogy nem jo
az, ha az ombudsman mindennap a sajtoban szerepel. Csak akkor szolaljon
meg, ha ugy erzi, hogy mondandoja a teljes kozvelemenyt
foglalkoztatja.

MN: Az ombudsmanhoz erkezett megkeresesekbol lehet-e valamilyen
kovetkeztetest levonni a tarsadalom pillanatnyi allapotara
vonatkozoan?

GK: Lehet is meg nem is. En ugy gondolom, ahol nagyon regen van
ombudsman, ott meg nagyobb a szukseg ra. Nalunk meg nem minden
teruleten erzik, hogy mire hasznalhato ez az intezmeny. Azokban az
orszagokban, ahol husz, harminc vagy szaz eve letezik ez a hivatal, az
ombudsmanok egeszen mas jellegu panaszokkal foglalkoznak, mint mondjuk
mi, akik a rendszervaltashoz kozeli idoszakban kerultunk hivatalba.
Nalunk a rendszervaltassal kapcsolatos ertekvalasztassal
osszefuggesben fordulnak elo az alapveto panaszok. Hollandiaban az
ombudsman inkabb olyan ugyekkel foglalkozik, mint peldaul a nok
diszkriminacioja, vagy hogy szabad-e verni a gyereket. Amennyiben nalunk
az atalakulassal jaro nagy megrazkodtatasok lecsitulnak, a mi
tevekenysegunk is mas iranyt vesz. A jogi erveles az allampolgari
kultura finomsagaira is jobban kezd majd figyelni.

Heltai Peter

Melegek, leszbikusok es feministak tartanak konferenciat a kolozsvari
reformatus Diakoniai Kozpontban. Ez a hir terjedt el fel Romaniaban
arrol az egyhetes nemzetkozi konferenciarol, melynek egyebkent A no
es a ferfi a kelet-europai atmenetben volt a cime.

Valahanyszor a roman tarsadalomnak egy-egy uj temaval kell
szembesulnie, elso korben mindig a paranoia jut szohoz. Az elmult negy
evben peldaul az Europai Unio eros nyomasa ellenere sem sikerult a
roman parlamentnek dekriminalizalnia a homoszexualitast, a Jehova
tanuinak nemzetkozi kongresszusat a roman ortodox egyhaz hiszterikus
tiltakozasa miatt nem lehetett megtartani Bukarestben, ujabban a leendo
reformatus vilagtalalkozo korul zajlanak heves polemiak, egyesek azt
kerik, hogy az egesz rendezvenyt egyszeruen tiltsak be a hatosagok.

Bar a julius 23-28. kozott Kolozsvarott megtartott, a nok helyzetet
boncolgato konferencia betiltasara nem erkezett javaslat, es a
rendorseg sem tartott razziat, noha melegek es leszbikusok is reszt
vettek rajta, a tema fogadtatasa jol mutatta azt a tavolsagot, amely a
kozgondolkodas es a kerdes kozott tatong Romaniaban.

"Mondja, maga leszbikus?"

- kerdeztek a konferencia masnapjan a taxisok az eloadasokra igyekvo
noket. Mert az nyilvanvalo volt Kolozsvaron, hogy a nok helyzeterol
Romaniaban csak leszbikusok, esetleg feministak - ez utobbi fogalmat
sokan nem is ismerik - foglalkozhatnak.

Pedig erdemes lett volna odafigyelnie legalabb a roman medianak az ott
elhangzo kerdesekre. Romaniaban ugyanis a szexizmus, a macso attitud
meg hangsulyozottabb, mint peldaul Magyarorszagon, ha van egyaltalan
ertelme az ilyen osszehasonlitasnak. A nok ellen elkovetett eroszakos
cselekedeteket az ottani sajto altalaban csemegekent talalja
olvasoinak, kulonosen, ha nemi eroszakrol van szo. "Megkezdodott a
nemi eroszak szezonja", jelezte oles betukkel nemreg az egyik legnagyobb
peldanyszamu bukaresti napilap, utalva arra, hogy a nyari divat, a
miniszoknya, a lenge viselet valoszinuleg ismet elohozza a ferfiakbol
az allatot. "Igy jelentik be azt is, ha kezdodik a patkanyirtas",
mondta egy bukaresti resztvevo.

Arrol, hogy a romaniai noket mind a nyilt utcan, mind a munkahelyeken
szexualisan zaklatjak, nem szokas beszelni. Sot, ez a gyakorlat
elfogadott, az utcai szoknya ala nyulast peldaul

vallvonogatassal intezik el

a ferfiak, "miniszoknya volt rajta, nem birtam ellenallni", mondjak. A
noket puszta targyaknak tekinto szemlelet a szuloszobakban is
megmutatkozik. A romaniai noket nem keszitik fel a szulesekre, arrol
altalaban semmilyen informacioval nem rendelkeznek, igy ottani
babaasszonyok elmondasa szerint a legtobb no iszonyu felelmekkel vonul
be a szuleszeti osztalyokra. A tudatlansagbol szarmazo feszultseg a
szulest meg fajdalmasabba teszi, a szulo no altalaban uvolt, az
orvos es a babaasszony pedig egyszeruen visszauvolt. "Maskepp
lehetetlen veluk kommunikalni", magyarazta a sajatos eljarast
Kolozsvaron egy babaasszony. Altalanos egyebkent az a szemlelet,
miszerint a szulest - talan az 1989 elotti teljes abortusztilalom
utorezgesekent - a legtobb orvos kizarolag orvosi kerdeskent
kezeli, melyhez a nonek semmi koze, az o feladata az, hogy "kitolja" a
gyermeket. Ezt gyakran szoktak nekik orditani.

Ennek a gyakorlatnak, velik szakertok, az a kovetkezmenye, hogy
konzervalja a no es ferfi kozotti amugy is meglehetosen nagy
tavolsagot. A tradicionalis, mondjuk igy, falusias jellegu roman
tarsadalom ugyanis elesen elvalasztja a nokre, illetve a ferfiakra
"tartozo kerdeseket. A haz koruli munka, a gyermekneveles, a
szules e felfogas szerint kizarolag a nore tartozik, azok a ferfiak,
akik errol maskent gondolkodnak, esetleg "noi munkat" vegeznek,
szamolhatnak azzal, hogy kornyezetuk ferfiatlannak, gyengenek
minositi oket.

Ezek az attitudok, veltek a konferencia roman resztvevoi, tobbek
kozt megmagyarazzak azt is, miert elfogadott Romaniaban az autoriter
jellegu politizalas.

Ez a stilus

jeleniti meg a "ferfiassagot". Egye-lore tehat az a helyzet, hogy
minden alternativ gondolkodasmod, szemlelet ezt a bizonyos
ferfiassagot veszelyezteti. Tobbek kozt ezzel magyarazhato az az
ellenseges reakcio, lekezeles, nevetes, amellyel az ontudatosabb roman
nok szembesulnek, ha a romaniai nok helyzeterol probalnak beszelni.
"Nalunk ilyen problema nem letezik", mondjak a romaniaiak, "ezt a
temat is, akarcsak a homoszexualitas kerdeset, a nyugatiak talaltak
ki". Igy az e temaban folyo diskurzus joreszt kulonbozo egyetemek
falain belul zajlik, es amint a bukaresti filozofia tanszek hallgatoi
elmondtak, meg ott is gyakran kinevetik, gunyoljak oket, es nem
csupan ferfiak, hanem gyakran azok a nok is, akik ugy gondoljak, a
nonek valoban otthon a helye, a csaladi tuzhely es a gyerekagy
mellett. Evekre lesz szukseg, veltek tobben, amig a kerdes eljut a
"Csipkerozsika-almukat alvo nok" fuleig, es rajonnek, hogy a nonek
nem feltetlenul kell a ferfinak alarendelnie magat.

S. Raduly Janos

(Kolozsvar)

A Budapest Business Journal (BBJ) cimu angol nyelvu lap julius 22-24-i
szamanak egyik irasa szerint Magyarorszag vezeto napilapjai
rendszeresen fogadnak el penzt azert, hogy hirdetok altal fizetett
cikkeket szerkesztosegi munkakent jelentessenek meg. Az alabbiakban
megismerkedhetunk a Papers sell articles to advertisers cimen megjelent
iras magyar valtozataval.

A het legnagyobb napilap koreben folytatott nyomozas soran a BBJ azt
tapasztalta, hogy a Nepszabadsag, a Nepszava, a Magyar Nemzet, az Uj
Magyarorszag, a Napi Gazdasag es a Vilaggazdasag hajlando publikalni
- egyes esetekben irni is - kedvezo cikkeket bizonyos osszeg -
altalaban 100-300 ezer forint - elleneben. Az egyetlen kivetel a Magyar
Hirlap volt.

Ez a kevesse kozismert gyakorlat - amely persze nemcsak a fenti hat
ujsagra jellemzo - elfogadott ujsagirasi szabalyokat rug fel. E
modszer nem csupan az adott ujsagok (s altalaban a szakma) hitelet
rontja, hanem felrevezeti az olvasokat is. "Ha ez tenyleg igy van, akkor
igen lehangolo a sajtoerkolcs helyzete - mondta Acs Gyorgy, a Magyar
Hirlap megbizott felelos szerkesztoje. - Ez csalas." Barat Tamas, a
Magyar PR Szovetseg elnoke szerint ugyanakkor a fent jelzett gyakorlat
egyaltalan nem ritka a nagyobb ujsagoknal.

Stilusgyakorlatok

A BBJ riporterei egy fiktiv vallalat, "az amerikai penzugyi szoftvereket
forgalmazo Hazfinanc Kft." vezetoikent a het legnagyobb orszagos
napilapot azzal a keressel kerestek meg, hogy termekukrol ugy
jelenjek meg iras, hogy ne deruljon ki, voltakeppen PR-cikkrol van
szo.

A szakma altal elfogadott szabalyok szerint a fizetett irasokat (x)-szel
kell jelezni, s vagy keretben, vagy a tobbi cikktol eltero
betutipussal kell megjelentetni. Az emlitett hat napilap beleegyezett,
hogy ezek nelkul a jelzesek nelkul hozza le a kert anyagot. A Napi
Gazdasag hirdetesi kepviseloje azt mondta, hogy az ujsag a
szokasosnal 10 szazalekkal dragabban hozna le egy Hazfinancrol
szolo cikket. A magasabb osszeg "az ujsagiro honorariuma" miatt
szukseges, magyarazta Blaskovics Judit. Felajanlotta, hogy megszervezi a
talalkozot azzal az ujsagiroval, aki a Hazfinancrol irna, tovabba
azt is, hogy a lap kethetente megjeleno, szamitastechnikai
vallalatokrol megjeleno rovataban el fog helyezni egy, a ceget
ismerteto anyagot is.

Pajlocz Julia, a Nepszabadsag egyik hirdetesszervezoje azt kozolte
velunk, hogy egy jelzes nelkuli hirdetes csak valamilyen grafikai
elemmel egyutt jelenhet meg cikkent, de akkor is csak 20 szazalekos
felarral. Am "a Magazinnal a szabalyok nem ilyen kotottek", mondta. Ha
a Hazfinanc "tamogatott" cikket vesz a Magazinban, a hirdetes folott
egy haztartas-finanszirozassal kapcsolatos cikk jelenne meg. Hogy ez mit
jelent, hamarosan megtudtuk. "Az ujsagiro ugy irja meg az anyagot,
hogy a termeket szuksegletkent jelenitse meg", mondta Pajlocz. A
hirdeto nem a cikkert fizet, csak magaert a hirdetesert, magyarazta
Pajlocz Julia e technika lenyeget.

Szilvassy Csilla, a Vico Rt. ugyvezeto igazgatoja szerint a Nepszava
hirkent jelentetne meg PR-cikkeket, szokasos hirdetesi arakon.
"Megjelenhet a hiroldalon, es ugy nez ki majd, mint egy normalis cikk",
mondta. Felvetette, hogy megjelenhet az iras a Vico mas kiadvanyaiban
is, peldaul a Nok Lapjaban vagy a Tinaban. A Nepszava
foszerkesztoje, Kereszty Andras azonban hatarozottan tagadta, hogy
jelzes nelkuli PR-cikk jelenne meg az ujsagban. "Erre eddig meg nem
volt pelda", allitotta, majd hozzatette, hogy a Nepszava ugyan nem
jeloli a PR-cikkeket (x)-szel, am ezeket az irasokat mas betutipussal
nyomtatjak.

Horvath K. Jozsef, az Uj Magyarorszag gazdasagi rovatvezetoje
turelmunket kerte, mivel a Hazfinanc ajanlatat meg kellett beszelnie
a lap kiadojaval. Kesobb visszahivott minket: 130 ezer forint plusz
afat kert a cikkert. "Termeszetesen nem hirdetesi formaban lesz, ez a
lenyeg", biztositott bennunket mint velt ugyfeleket.

A Postabank Press (PP) nem ragaszkodik ahhoz, hogy a PR-cikkeket (x)-szel
jeloljek, valaszolta kerdesunkre Torok Balazs hirdetesi
kepviselo. "Az ujsagiro ugyessegen mulik, hogyan irja meg", tette
hozza. Amikor a BBJ kozolte, hogy a Hazfinanc Kft. fiktiv vallalat,
es hogy a gyujtott adatokbol cikk keszul, a legtobbjuket nem izgatta
a dolog. Nehanyan nevettek is.

A Vilaggazdasagnal a dolgok kisse zavarosabbak voltak.

Horvath B. Lilla rovatvezeto azt mondta: el tudja intezni, hogy a
Hazfinancrol normalis hirdetesi aron jojjon le iras. Amikor viszont
masnap lelepleztuk magunkat, Horvath leszogezte: azota utana
erdeklodott, es megtudta, hogy PR-cikk csak (x)-szel jelenhet meg.
Kolozs Krisztina hirdetesszervezo elmondta, hogy szigoru utasitast
kapott a szerkesztotol, ne irjon ala PR-cikkre szolo szerzodest
akkor, ha az nem (x)-szel jelenne meg.

A het orszagos napilap kozul egyedul a Magyar Hirlap adott azonnal
nemleges valaszt. Nemeth Gyula hirdetesszervezo azzal haritotta el
keresunket, hogy "nem jelentethetunk meg hirdetest szerkesztosegi
anyagkent, mert akkor kivulrol lehetne irni az ujsagot".
Kijelentette: anyagunkat csak ugy hozzak le, hogy vilagosan jelolik,
fizetett hirdetesrol van szo.

Az orszagos lapok felrevezetik olvasoikat

Ez lenne hat a magyarorszagi napilapok egyik titka: eladok a kolumnak.
Az egyik veglet, amikor ujsagok azzal fenyegetnek hirdetoket, hogy
kedvezotlen cikket jelentetnek meg roluk. A masik: a lapok azt ajanljak
fel a hirdetoknek, hogy penzert cikket irnak cegukrol. A leggyakoribb
az, amikor elore elkeszitett cikkeket fogadnak el ugy, hogy a cikk
vegen (x) all vagy a cikk keretben van - ket kevesse ismert kod,
amely azt jelzi, hogy a cikk tulajdonkeppen hirdetes. Az e gyakorlatot
folytatok azt hozzak fel mentsegukre, hogy ez az ujsag bevetelenek
csaknem 10 szazalekat teszi ki, allitja Radacsi Laszlo, aki
sajtoetikat es mediagazdasagot tanit a budapesti kozgazdasagi
egyetemen.

"A megelhetesert valo kuzdelemben kommercializalodik a sajto,
magyarazta a jelenseget Matko Istvan, az M and H Communications PR-ceg
ugyvezeto igazgatoja, mivel "Magyarorszag 10 millio lakosa nem tud
eltartani het orszagos napilapot". Matko szerint neha az is
megtortenik, hogy a cegeket nyiltan megzsaroljak: "Ugyfeleink ebben az
evben ot-hat ajanlatot kaptak" ujsagiroktol, hogy cikket jelentetnek
meg a cegukrol, ha cserebe naluk hirdetnek.

Meg gyakoribb az, amikor egyes cegeknek egyszeruen felajanljak:
jelentessek meg nezeteiket egy hir kereteben. Egy, egykor a Chinoinnal
dolgozo PR-igazgatot akkor keresett meg egy ujsag, miutan a ceg
elnoke lemondott az AVU-vel valo konfliktusa miatt. Az ujsag
felajanlotta a Chinoinnak, hogy mutassak be a tortenetet a sajat
szemszogukbol. "Azt gondoltam: ez nagyszeru! Egy teljes cikk! -
emlekezett a volt igazgato. Aztan a holgy kozolte: - Tehat minden
rendben. Az ar 450 ezer forint. Kuldjuk a riportert."

Elni kell

Nehany PR-ugynokseg nem vesz cikkeket. "Rontja a media
szavahihetoseget - mondja Sarlos Gabor, a Pepper Communications
ugyvezeto igazgatoja. - Az olvaso azt hiheti, hogy ez az ujsagiro
velemenye es anyaga." Cege soha nem vett meg cikket, de hozzateszi,
szorult helyzetben lehet, hogy megtenne, am csakis (x)-szel a vegen.
Byron Scott, mediamenedzsment-professzor szerint a bujtatott hirdetes
nemcsak az olvasok felrevezetese miatt artalmas, hanem a gazdasagi
elet felol nezve is. "Ami az elmult hat-het evben Kelet-Europaban
tortent, az sok mas orszag mediatorteneteben szaz ev alatt
jatszodott le", mutatott ra Scott. "A tuleles azonban vegul a
szavahihetosegen mulik. Azok a szerkesztok es kiadok, akik ezt
megengedik, es akik ebbol rendszert csinalnak, hosszu tavon sajat
sirjukat assak." Mint kifejtette, az olvasok elobb csak a cikkek
hitelesseget fogjak megkerdojelezni, "kesobb viszont a szabalyos
hirdetesekben sem biznak majd". Ez pedig nyilvan hatassal lesz a
potencialis hirdetokre is: anyagaikat a megbizhato lapoknak fogjak
adni.

Valtozas a kozeljovoben nem varhato, mondja Radacsi Laszlo.
Szerinte a jovo ujsagiroi is elfogadjak a meglevo normakat.
"Mentsegkent azt hozzak fol, nincsenek olyan helyzetben, hogy
fuggetlenek lehessenek. Elobbre valo az egzisztencialis biztonsag".
Azok a cegek, amelyek (x)-es vagy PR-cikkeket jelentetnek meg, azt valljak
egyebkent: az ilyen cikkek nem csorbitjak a szerkesztosegi
fuggetlenseget.

Jelek

Az ujsagiras iratlan szabalyai szerint azok a cikkek, amelyek keretben
jelennek meg, mas betutipussal vannak szedve, vagy amelyek alatt (x) all
az alairas helyen, lenyegeben hirdetesek. Am ahogyan az ujsagok
megkulonboztetik hirdeteseiket a szerkesztosegi anyagoktol, az
sokszor olyannyira eszrevetlen, hogy a legtobb olvaso nem tudja, mirol
is van szo. Ezt a piac szereploi is latjak: "Az atlagolvaso
valoszinuleg ezt nem erti", jegyzi meg Sarlos Gabor, a Pepper
Communication ugyvezeto igazgatoja. Nagy Peter, a Magyar
Reklamszovetseg titkara szerint is csak az olvasok 15 szazaleka erti
ezt a kodot. Van persze nehany kiado, amelyik nem enged az etikai
eloirasok ertelmezesebol. Szerintuk a hirdetesek es a
szerkesztosegi anyagok kozotti hatar soha nem lehet homalyos. "A lap
hitelet jelentosen befolyasolja, ha az olvaso hatareseteket talal",
allitja Horvath Zoltan, a Heti Vilaggazdasag helyettes
foszerkesztoje. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg a kovetkezot is: az
(x)-et azert talaltak ki, hogy a "kecske is jollakjon es a kaposzta is
megmaradjon; csak a cikk elolvasasa utan teved az olvaso szeme a jelre,
ha egyaltalan odateved".

Krecz Tibor, a Figyelo felelos szerkesztoje is egyertelmuen fogalmaz. A
cikk vegen elhelyezett (x), a keret, az eluto betutipus es az ujsag
allando hirdetesi oldalain valo elhelyezes a biztositeka annak, hogy
az olvaso vilagosan meg tudja kulonboztetni a Figyeloben a
hirdeteseket a cikkektol. "A mi layoutunkban vilagos, hogy mi micsoda, s
ezt olvasoink tudjak is." A Figyelo julius 4-i szamaban ugyanakkor
megjelent egy olyan fizetett cikk, amelyben a Philip Morris Egri
Dohanygyar a kormany jovedeki adoval kapcsolatos terveit dicseri. Az
iras (a hirdetes) be van keretezve, (x) all a vegen es a betutipus
is elut a felette levo cikktol, latszatra tehat minden rendben.
Csakhogy a Figyelo ezt a betutipust sajat anyagaihoz is hasznalja, s a
vastag cimszo stilusa is hasonlit a kiadvany tobbi cimszavara.

A legnagyobb

Lengyel Laszlo, a Nepszabadsag ugyvezeto igazgatoja tagadta, hogy a
hirdetok hatassal lennenek az ujsag szerkesztoi tartalmara. Egy
hirdeto, egy PR-kepviselo es ket ott dolgozo ujsagiro azonban azt
allitottak, hogy a hirdetok befolyasolhatjak az ujsagban megjeleno
cikkek tartalmat. Lengyel a BBJ cikke kapcsan irt leveleben kifejtette,
a Nepszabadsag hirdetesi kepviseloje nem mondhatta azt, hogy a
hirdetok alakithatjak a Nepszabadsag Magazin szerkesztosegi
tartalmat. A Magazin a Nepszabadsag mellekletekent jelenik meg. Lengyel
szerint a hirdetoknek ahhoz joguk van, hogy hirdeteseiket egy adott cikk
melle helyezzek el, de csak a szerkesztok altal elkeszitett
temaajanlobol valaszthatnak. "A tematikus mellekleteknel, sot, meg
a folapnal is termeszetes, hogy - a hirdetesi elveket nem sertve - a
hirdeto megvalaszthatja, hova keruljon a hirdetese, milyen temaval
foglalkozo szerkesztosegi oldalra" - irja leveleben Lengyel Laszlo.

Miskolczy Csaba televizios producer, aki a Nepszabadsag Magazinban
reklamozza Top Trend cimu musorat, ugyanakkor elmondta: o segit
"meghatarozni" a magazin Jovonezo cimu rovatanak tartalmat, amely
az o hirdetese felett jelenik meg. Miskolczy azt is kozolte velunk,
hogy a Top Trend es a Nepszabadsag Magazin "egyutt terveztek meg a
rovatot". Miskolczy a Prospero Produkcio Bt. televizios produkcios
tarsasag tulajdonosa. "Felvallaltam, hogy szponzoralom ezt a rovatot
minden honapban, es ok megkerdezik a velemenyemet, illetve segitek a
riporternek abban, hogy mit irjon", mondta. "Rendszeresen beszelunk
egymassal." Szemere Katalin ujsagiro, aki a Jovonezo rovatot irja,
megerositette a Miskolczytol hallottakat. "Az en feladatom a cikkek
megirasaban annyi, hogy az azon a heten musorban futo temarol
irok", mondta Szemere. "Megbeszeljuk ezt a magazinnal es a musor
producerevel is." A Jovonezo junius 22-28. rovata, amely a Top Trend
nyolcadoldalas hirdetese felett jelent meg, a kovetkezo mondatot
tartalmazza: "Ha ezentul melyebben is kivancsi lenne a jovore es az
Internetre, kapcsolja be a tevejet. A Top Trend cimu musor
szorakoztato utjelzo lesz a jovobe." Miskolczy szerint a Top Trendet
erdeklo cikkek "gyorsabban" jelennek meg a hirdetes miatt.

Egy masik esetben a hirdetok kozvetlenul irtak bele egy
szerkesztosegi cikkbe. Az elmult harom evben Piros Christa hetente irt
recepteket a Nepszabadsag Magazin reszere. Az ev elejen az Unilever
kepviseloi megkerestek a Magazint azzal, hogy havonta egyszer hirdetni
szeretnenek a receptoldalon, cikkenkent egymillio forintert. Piros
elmondta: a szerkeszto arra utasitotta, hogy egyik receptjebe irja bele
az Unilever altal gyartott Hera margarin nevet. "Ugyanannyi penzt
kaptam, de megmondtak, hogy havonta egyszer olyan recepteket kell irnom,
amelyekben szerepel a Hera margarin neve." A rovat, amely a Hera margarin
piros logojat tartalmazza, ugyanugy nez ki, mint az, amelyik a honap
tobbi reszeben jelenik meg. Piros Christat neha zavarja, hogy a
hirdetok atirjak cikkeit. "A recepteket mindig en irom, es
felbosszant, ha atfazonirozzak oket. Egyszer akkora marhasagot tettek
bele, hogy azonnal felhivtam az olvasoszerkesztot. O azzal vedekezett,
hogy nem o irta at, hanem az Unilever emberei."

Piros azt is elmondta, szamara vilagos, hogy ez reklam, de korantsem
biztos, hogy ez ennyire egyertelmu az olvasoknak is. Az Unilever
marketingigazgatoja, Porodi Attila kerdeseinkkel az M and H
Communications PR-ceghez iranyitott minket, de sajnos senki nem volt ott,
aki valaszolhatott volna felveteseinkre.

Gerstl Peter, az Ostermann Budapest Kft. ugyvezeto igazgatoja a Placido
Domingo, Jose Carreras, Diana Ross es Rost Andrea szereplesevel
megrendezett Szuperkoncert szervezoje. Negy heten keresztul a
Nepszabadsag Magazin portrekat kozolt a negy eloadorol az Ostermann
fizetett hirdetese mellett. Amikor errol a "veletlen" egybeesesrol
faggattuk, Gerstl nem kertelt: "Ez normalis. Ha valaki bemegy az irodaba,
es ismeri az illetot, mivel baratok, azzal maskeppen beszel, mint egy
idegennel."

Azonkivul, hogy Lengyel Laszlo a leveleben tagadta azt, hogy a
hirdetok befolyasoljak az ujsag tartalmat, meg azt is kifejti, hogy a
Nepszabadsag eseteben "nem felel meg a valosagnak a Budapest Business
Journal azon allitasa, hogy az ujsag 100-300 ezer Ft-ert cikkeket
jelentet meg". Azt is irja: "ugyancsak nem vonatkoztathato a
Nepszabadsagra a cikk elso mondata", amely szerint Magyarorszag vezeto
napilapjai penzert jelentetnek meg nem hirdeteskent jelzett cikkeket.

Sarosi Peter, a Public Press PR-ceg ugyvezeto igazgatoja, valamint a
Magyar PR Szovetseg elnoksegi tagja maskent latja ugyanezt. Szerinte
a Nepszabadsag - es mas napilapok is - rendszeresen jelentetnek meg
cegek altal fizetett irasokat. Mint kifejtette, ahelyett, hogy draga
sajtokonferenciakra koltene a penzt, inkabb fizet a napilapoknak - a
Nepszabadsagnak is - azert, hogy egy ujsagiro cikket irjon
egyik-masik klienserol. "Ugyfeleim igy megkapjak azt, amit akarnak: a
nyilvanossagot." Sarosi szerint ez a gyakorlat nem szuksegszeruen
rongalja egy ujsag hitelet. Az ujsagiro, miutan megkapta a penzt,
azt ir, amit akar. Ez a gyakorlat "nem idealis, de elfogadhato, mondta
Sarosi a sajto rossz anyagi helyzetere celozva.

Leveleben Lengyel vedte lapja, a Nepszabadsag becsuletet. "Hirdetesi
es kiadoi teruleten ismert, hogy a napilapok kozul a Nepszabadsagnal
messze a legszigorubb a hirdetesek, szponzoralt cikkek stb.
szabalyozasa. A szabalyok szigoru betartasat pedig piacvezeto
mediumkent kotelezonek es peldamutato igenynek tartjuk."

Ben Sullivan

Gaspar S. Miklos

*** Sziget: Stone Roses is *** Szinte az utolso pillanatban ujabb
vilagsztarral bovult az augusztus 14-en kezdodo Pepsi Sziget '96
musora: 16-an a Stone Roses lep fel; meglathatjuk, mennyire heverte ki a
manchesteri zenekar ket kulcsembere, a dobos Reni tavalyi es a gitaros
John Squire iden tavaszi kivalasat. Emlekeztetoul tehat: augusztus
14.: Slash, 15.: Bates, 16.: Stone Roses, 17.: Peter Hammill, Iggy Pop, 18.:
Prodigy, 19.: Levellers, Sonic Youth, 20.: Therapy?. Az eloveteli
jegykedvezmeny meg ervenyben (a nyitany napjaig 3500 forint a
hetijegy; a helyszinen 4200 lesz, a napijegy 700).

*** Bovulo vilagorokseg *** Decemberben, Mexikovarosban ulesezik
az az UNESCO-bizottsag, amely a Vilagorokseg statust iteli (vagy nem
iteli) meg a felterjesztett helyeknek. Az idei eselyesek kozott
szerepelnek a weimari Bauhaus-emlekhelyek, a kolni dom, valamint Eisleben
es Wittemberg varosa. Jelenleg 469 epulet, epuletegyuttes, varos,
varosresz es ipari muemlek szerepel a Vilagorokseg-listan.

*** Filmen a beburkolt Reichstag *** Augusztus vegen visszater Berlinbe
Christo es felesege, Jeanne-Claude, hogy reszt vegyenek Wolfram es Jorg
Daniel Hissen filmje, a Dem Deutschen Volke (A nemet nepnek) premierjen,
amely a Reichstag beburkolasanak 25 evnyi tortenetet dokumentalja
1971-tol, az otlet folmerulesetol egeszen tavaly nyarig, amikor
ket het alatt otmillio ember zarandokolt oda, hogy megnezze a lepellel
fedett epuletet.

*** Beckett-fesztival *** A Godot-ra varva eloadasaval
Beckett-fesztival kezdodott a dublini Gate Theatre-ben: bemutatjak az
iro mind a tizenkilenc szinpadi muvet. A fesztival egy ot evvel
ezelotti, harom heten at tarto rendezvenysorozat folytatasa: akkor a
szinpadi muveket radiora es televiziora irt darabok egeszitettek
ki. 1991-ben Dublin volt Europa kulturalis fovarosa, s Irorszagban az
akkori fesztivalt az 1989-ben elhunyt Nobel-dijas iro hazateresekent
emlegettek (Beckett halala elott huszonegy evvel jart utoljara
Irorszagban, legismertebb darabjainak egy reszet franciaul irta,
Parizsban van eltemetve). A mostani, augusztusi fesztival egyuttal egy
nagyszabasu New York-i esemenysorozat, a Lincoln Center Festival
"kihelyezett tagozata": ennek zenei rendezvenyei Morton Feldman
munkassagara koncentralnak, a resztvevok egyike, a Kronos Quartet
tobbek kozott eloadja a komponista hat ora hosszu, For Samuel Beckett
cimu muvet is.

*** Frankfurti elozetes *** Minden korabbinal tobb hely jut az
elektronikanak az oktober 2-7. kozotti Frankfurti Konyvvasaron, a
szakma legnagyobb ilyen seregszemlejen: 25 szazalekkal tobb, mint
tavaly, s a vasar teruleten tiz ingyenes Internet-kavehaz is
mukodik majd. Becslesek szerint 2000-re a nemzetkozi konyves
kereskedelem 20 szazalekat teszik ki az elektronikus kiadvanyok. 105
orszag 6700 kiallitojat varjak Frankfurtba (tavaly kevesebben
voltak), 314 ezer cimmel, ezekbol 76 ezer idei megjelenes, a vasar
kozponti programja az Irorszag es diaszporaja cimet viseli (hasonlo
sulyponti szerep jut majd Magyarorszagnak 1999-ben).

*** Uj Picasso Muzeum *** Szeptember 6-an uj muzeum nyilik Berlinben:
a nacik altal 1936-ban eluldozott, Parizsban elo, 82 eves Heinz
Berggruen (egyelore) tiz evre kolcsonadta mintegy szaz darabot
szamlalo mugyujtemenyet. A Picasso es kora cimet viselo anyagban
64 Picasso-munka talalhato, mellette tobbek kozott Cezanne es Van
Gogh muvei.

*** Bezuzott Digest *** Hat Obol-menti orszag, Szaud-Arabia, Abu
Dhabi, Oman, Katar, Dubai es Kuvait hatosagai betiltottak es
megsemmisitesre iteltek a vilag tizenkilenc nyelven (arabul nem)
megjeleno, eredetileg amerikai havi magazin, a Reader's Digest legutobbi
szamat, mert az kritikus elemzest kozolt a "hirhedten korrupt" szaudi
uralkodocsaladrol es altalaban az orszag helyzeterol. A cikk magyar
valtozata a Reader's Digest Valogatas augusztusi szamaban olvashato.

A Narancs a hir kommentalasara kerte Jim Schadtet, a lapot kiado
amerikai tarsasag elnoket, aki a mult heten Budapesten tartozkodott:
"Szerkesztoink vilagszerte nagyon jelentosegteljes esemenyeket
szemelnek ki temajuknak. Mi a Szaud-Arabiaval folytatott bekes
kapcsolatok megszakadasatol valo aggodalomrol es a biztonsag
erositesenek szuksegessegerol irtunk, teljesen veletlen, hogy a
terrorcselekmeny (az amerikai katonai tamaszpont elleni merenylet - a
szerk.) epp a cikk megjelenesevel egy idoben tortent." Remenyet
fejezte ki, hogy az arab orszagok belatjak: a Reader's Digest
ujsagiroi felelos munkat vegeznek, s hogy a mostani incidens
ellenere is, ha uzleti oldalrol lehetove valik, felujithatjak a lap
arab nyelvu kiadasat. Jim Schadt, aki tavaly szeptemberben lepett az
elnoki szekbe, azt tervezi, hogy a lap- es konyvkiadas mellett
kiterjeszti a ceg tevekenyseget az elektronikus media, a televizio, a
video, a CD-ROM es az Internet iranyaba is.

*** Gyasz *** Elhunyt Ujhelyi Szilard, az orszag fasizalodasa ellen
1937-ben fellepo Marciusi Front egyik vezetoje. Az 1956-os forradalom
utan Romaniaba internaltak. Elete utolso eveiben a Magyar Mozgokep
Alapitvany kuratoriumat vezette. 81 eves volt.

92 eves koraban meghalt Claudette Colbert francia szuletesu amerikai
filmszineszno. Egy korai, 1929-es hangosfilm (The Lady Cries) jelentette
szamara a befutast, legnagyobb sikeret 1935-ben egy Frank Capra-filmben
(Ez tortent egy ejszaka) aratta: a negy Oscar egyiket o kapta.

*** Pearl Jam-turne *** A seattle-i zenekar ket eve harcot hirdetett a
szerintuk tul magas koncertjegyarak ellen, s azota - hacsak nem Neil
Youngot kisertek - koncertjeikkel nemigen orvendeztettek meg
rajongoikat. Most bejelentettek: az osszel hosszu turnera indulnak.
Szeptember 16-an startolnak Seattle-ben, oktober 7-en Miamiben intenek
bucsut Eszak-Amerikanak, oktober 24-en az irorszagi Corkban kezdik
az europai menetet, ami november 25-en er veget Lisszabonban.

*** Pei Berlinben *** Az 1917-ben Kantonban szuletett, Amerikaban elo
Ieoh Ming Pei kapott megbizast arra, hogy tervezze meg a berlini Deutsche
Historische Museum uj kiallitocsarnokat, a regi epulet
toszomszedsagaban. Pei az utobbi evtizedek egyik legnagyobb
sztarepitesze, o tervezte a bostoni Kennedy Konyvtarat, a washingtoni
National Galleryt, a parizsi Louvre piramisat, a hongkongi Bank of China
epuletet es a clevelandi Rock 'n' Roll Museumot.

*** Blixa filmszerepe *** Az eddig inkabb underground filmekkel (mint
peldaul a Sissi auf Schloss Godollo) jelentkezett osztrak rendezo,
Christian Frosch elso "nagy" - bar eleg kis koltsegvetesu - muvet
forgatja: a Die totale Therapie (A totalis terapia) foszerepet Blixa
Bargeld, az Einsturzende Neubauten enekese alakitja. O dr. Romero, aki
egy kis csoporttal elvonul a vilagtol, hogy segitsen nekik megtalalni
onmagukat, am ehelyett a gyogyulasra vagyok az o hullajat
talaljak meg. A szurrealkomedia varhatoan az ev vegere keszul
el.

*** Olimpia *** A vasarnap veget ert atlantai olimpia utolso napjaiban
az okolvivo Kovacs Istvan, a kajakos Koban Rita, valamint a Horvath
Csaba-Kolonics Gyorgy kenukettos gyozelmevel hetre nott a magyar
csapat aranyermeinek szama. A negy ezusttel es a tiz bronzzal egyutt
Magyarorszag az eremtablazat tizenkettedik helyen vegzett, az USA,
Oroszorszag, Nemetorszag, Kina, Franciaorszag, Olaszorszag,
Ausztralia, Kuba, Ukrajna, Del-Korea es Lengyelorszag mogott.

*** Berlinben az Urno *** Bozsik Yvette tarsulata ket eloadason, telt
haz elott mutatta be Urno cimu darabjat Berlinben, a Tanz im August
nemzetkozi tancfesztivalon, melyen tobbek kozott a Martha Graham Dance
Company es a Batsheva Dance Company is szerepel. A szinpadi fellepest
megelozoen - ez volt egyebkent az Urno nemetorszagi premierje - a
berlini Magyar Hazban videoestet rendeztek Bozsik Yvette munkaibol

*** Uj Beuys Muzeum *** A 67 eves Hans van der Grinten es fivere 1946
ota ismerte Joseph Beuyst, 1951-ben vasaroltak tole eloszor (husz
markaert egy fametszetet), s meg a muvesz eleteben (1986-ban halt
meg) hozzalattak egy Beuys-intezet megszervezesehez. Nem ment tul
konnyen, most mindenesetre ugy tunik, elertek celjukat:
Eszak-Rajna-Vesztfaliaban, a kozepkorban epult Moyland kastelyban,
jovo tavasszal nyilik meg a kutatasi celokat is szolgalo muzeum,
melynek alapjat a Grinten fiverek negyezer darabos Beuys-mugyujtemenye
adja (kepunkon a Javorszarvas, voros javorszarvas cimu rajz); a
masodik vilaghaboruban sulyosan megrongalodott epulet
atalakitasi koltsegeinek kilencven szazalekat a tartomany fedezte.

*** Cyberia ***

*** A Fidesz az Interneten *** Az ellenzeki partok kozul elsokent a
Fidesz kinalja onmagarol a nyilvanossagnak szant informaciokat az
Interneten, a cim: http://www.fidesz.hu. A kormanypartok kozul az SZDSZ
jelentkezett elsokent onallo Internet-kiadvannyal.

*** Teljes halozati Playboy *** A Playboy eddig is elerheto, ingyenes
internetes terulete hirdetesi felulettel bovul a jovoben, s emellett
bevezetik a jelszoval elerheto, elofizeteses, teljesebb valtozatot is
- jelentette be a lap kiadoja.

*** Magyar domainnev rregisztracio *** Az iNteRNeTTo ertesulese
szerint a mult heten megegyeztek a magyar Internet-szolgaltatok a
masodik szintu (.hu vegzodesu) domainnevek bejegyzesere vonatkozo
szabalyokban. A regisztraciot korabban vegzo Kiss Gabor (SZTAKI) a
Soros Kulturalis Kozpont (C3) bejegyzese korul kirobbant botrany
soran lemondott tisztsegerol. A mostani megbeszelesen resztvevok
(Hungarnet, Matav, Datanet, Eunet, Internet Hungary, E-net, C3, Westel 450,
Westel 900) megallapodtak egy nonprofit egyesulet letrehozasaban, amely
a domainnev-regisztraciokert felel majd. Augusztus 12-re tervezik az
alakulo kozgyulest. A - meg nem eldontott nevu - egyesulet tagja
lehet minden Internet-szolgaltatast nyujto szervezet, illetve akit a
mar meglevo tagsag tobb mint fele javasol. Az egyesulet tagjai szabott
aron vegzik majd a nevek bejegyzeset es fenntartasat, a bejegyzesi
kerelmeket erkezesi sorrendben teljesitik, s minden nevet bejegyeznek -
a jogi felelosseget a kerelmezore haritva.

*** Megint illetlenseg *** A mult honapi philadelphiai dontes utan
most egy New York-i birosag is alkotmanyellenesnek, illetve tul szeles
hataskorunek itelte az amerikai illetlensegi torvenyt (CDA). A pert
Joe Shea, a The American Reporter cimu online folyoirat szerkesztoje
inditotta, a "pervesztes" Igazsagugyi Miniszterium valoszinuleg
ezuttal is fellebbez, a Legfelsobb Birosag dontese a kovetkezo
honapokban varhato.

*** A leggyorsabb gep *** A Lawrence Livermore National Library dontese
ertelmeben az IBM nyerte meg azt a palyazatot, amelyet a vilag
leggyorsabb szuperszamitogepenek amerikai kormanyzati penzbol
torteno megepitesere irtak ki, a cel: a masodpercenkenti
ezermilliard muvelet elerese.

Adalekok a magyar nemzetkarakterologiahoz

Horvatorszag egyreszt ketsegtelenul a vilag egyik legcsodalatosabb
orszaga - mar ami a termeszeti adottsagokat illeti -, masreszt azon
keves helyek egyike, ahonnan hazaterni nem rossz. Hogy miert nem, azt a
Szuret rovat olvasoi pontosan tudhatjak, hiszen bosegesen
talalkozhattak (e szamunkban is) olyan idezetekkel, amik mindennel
hivebben erzekeltetik azt az egyszerre kisstilu es pokhendi nemzeti
bezarkozast, amely - meglehet, a haboru aran kivivott fuggetlenseg
okan nemileg erthetoen - meghatarozza az orszag hivatalos
kozhangulatat. Summa summarum, a nyaralasnak vege ugyan, de nincs
szomorkodas, jojjon csak Murakeresztur, minel elobb, annal jobb.
Aztan a nyaralo magyar emberek mar Nagykanizsanal megfosztjak a
hazatero magyar embert az orometol. Mert mi van?

Van eloszor is Zagrabban lekapcsolt halokocsi, ami kellemetlen ugyan,
de meg nem baj, a Liegewagen kiutalt fulkei is akkent funkcionalnak
majd, mondja a kalauz, vagyis a nyugalom tovabbra is serthetetlen marad.
Ezt horvat oldalon maradektalanul betartjak, Nagykanizsan viszont, mint
az a fentiekbol mar sejtheto, elszabadul a pokol. Na most: sok
elborzaszto dolog van a vilagon, de a nyaralni indulo magyar csaladnal
elborzasztobb nincs, az egeszen biztos. Sietos trappolas a folyoson,
fulkeajto feltepve, "anyukam, ide, ideee!", hallik a
hiszterikus-diadalittas kialtas, es bar a fulke foglalt,
visszahokoles nincs, hanem mindjart az ontudat: "kifizettuk mink is a
jegy arat", ezt, ugye, ismeri mindenki, mint ahogyan azt az
osztonszervilizmust is, amely a magyar embert legott arra sarkallja, hogy
igazsagot mindig az egyenruhas tegyen, jon is a kalauz. "Csak nyugalom,
lesz itt hely mindjart a gyerekeknek", tuningolja magat az utazo
csaladapa es a nagykozonseg, es rogton a legerzekenyebbnek hitt
ponton tamad - ezekhez nagyon ertunk, ezekhez a veresen komolyan vett, s
ettol meg rohejesebb erzelmi zsarolasokhoz. A pusztai virtus az
ellenerdekeltekben - a mar a fulkeben utazokban - is feltamad,
"mivegre, tan mert 54 markat fizettunk a fekvohelyert?" Paff. A
kalauz, nemi meglepetesre, meghajol a tenyek elott, ajto becsukodik,
elege lehet abbol, hogy hazai palyan nem csak jegyet lyukaszt, hanem
folyamatosan igazsagot oszt a felnomad utazok koreben (felnomad,
mert erzi, hogy mennie kell, csak azt felejtette el, hogy minek). "Nem baj,
kicsim, csak negyet megyunk, de azert jo lenne ulni, igaz? Nincsen
nekunk 54 markank, ugye?", es ebben minden benne van, meg az is, hogy
Zamardi utan mar hasznalhatatlan a horvat oldalon meg tiszta klozet.

A tavalyi nyarad volt a legszarabb? Ugyan, gondold csak at az ideit.

Hajlott kor

Egy idos, sokat probalt embert - kulfoldre szakadt nemet, oltonye
feszes, tekintete mint sase, a nyugati allamok fogvedelmenek
diszpeldanya az illeto - felment egy olasz birosag. Katonai, az
sokkal megvesztegethetetlenebb, mint a polgariak abban a sokat latott
orszagban. Felmentik, nagy ugy. Sastekintet meg a tobbi ide vagy oda,
hajlott koru delikvensrol van szo, hamarosan ugyis hagynak futni
szegenyt, neki meg azert maradna mibol eleldegelni elete alkonyara, a
szorgalmas elet az o eseteben nem bizonyult hiabavalonak.

Parancsra tette, az is ott volt a felmentes indokai kozott, es hat
parancs, az parancs, a vilag katonai birosagai meg szoktak erteni az
ilyesmit. Nem az, hogy erdemes volna osszeeskuves-teoriakat
eszkabalni Priebke felmentese okan. A ven csotrogany egy ugyes kis
csavar segitsegevel uszta meg. Ugyanabban az ugyben, amiben most
felmentettek - 335 civil tusz kivegzese egyetlen munkanap soran -,
egyszer mar tanuskodott egy 1948-as perben. Az olaszok ugyanis egy darabig
nem nyughattak annak az ardeatinei meszarlasnak a kapcsan, de aztan
rauntak. Egy allam, ugye, nem hajkuraszhat inaszakadtaig kiserteteket,
mert akkor oda a tarsadalmi konszenzus, anelkul pedig nem jo, a
kulfoldi beruhazoknak peldaul lottek. Aki meg egyszer tanu volt egy
ugyben, abbol mar nemigen lehet vadlott, ez logikusan hangzik. Ha ez nem
volna, csak a hulye menne el allami tisztviselonek, legalabbis a jog,
igazsagszolgaltatas, penzugyek targykoreben.

Osszeeskuves, ugyan. A tisztes agg tekinteteben van valami olyasmi, ami
nehezen megmagyarazhato: a komolyabb allashirdetesek
(osztalyvezetotol folfele) leirasaibol az o poneme nez vissza.
Kezdenek divatba jonni megint ezek az arcok a sok ertelmisegi nagyokose
utan a vilag nagy Szondi-tesztjeben, a politikai es szellemi vezetok
arckepcsarnokaban. Jonnek fel a meg eselytelen outsider Le Penek,
Haiderek, Csurkak nyomaban a Lebegyek, Bob Dole-ok es ka-europai kis
barataik.

Igaz, Priebket, ahogy elengedtek, ugyszolvan le is csuktak megint:
hipp-hopp, elokerult egy nemet kiadatasi kerelem, meg azert a
felhaborodas Olaszorszagban sem volt piskota. Es szo van arrol, hogy
Priebke, ha kiadjak, ha nem, keruljon polgari birosag ele. De azert
volt egy katonai birosag, nem a Balkanon, Nyugat-Europaban, amelyik
felmentette.