Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 860
Copyright (C) HIX
1995-04-10
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 RE>Konzervativizmus (SZALON 856) (mind)  75 sor     (cikkei)
2 Nokrol es lelekrol (mind)  52 sor     (cikkei)
3 Paller Gabor irja Rennes-bol, Franciaorszag (mind)  22 sor     (cikkei)
4 Homoszexualitas (mind)  82 sor     (cikkei)
5 Tamas Gaspar Miklos uj irasa (mind)  71 sor     (cikkei)
6 Leertekelesi hiszteria (mind)  41 sor     (cikkei)
7 Kulfoldi PhD Magyarorszagon (mind)  47 sor     (cikkei)
8 A nekrofilia dicserete (mind)  77 sor     (cikkei)
9 Bibliaertelmezes (mind)  17 sor     (cikkei)
10 Homoszexualitas es etika (mind)  32 sor     (cikkei)
11 Czege Jozsefnek (mind)  25 sor     (cikkei)
12 Internet Magyarorszagon (mind)  22 sor     (cikkei)
13 Noi szentekrol (mind)  8 sor     (cikkei)
14 Chile es US beavatkozas (Leirer L. es Hetyei G. kerdese (mind)  212 sor     (cikkei)
15 Kant es a homoszexualitas (mind)  68 sor     (cikkei)
16 Kit ved a copyright? (mind)  207 sor     (cikkei)

+ - RE>Konzervativizmus (SZALON 856) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

En irom (SZALON #843)
>Mannheim Karoly szerint a konzervativizmust nem lehet csupan a patriotiz-
>mus alapjan vizsgalni, a politikai aramlat az adott tarsasdalomra jellem-
>zo, egyedi, termeszetes folyamat, amelynek kialakulasaban a tortenelmi es
>politikai korulmenyek *meghatarozo* szerepet jatszanak, hiszen egy alap-
>jaban veve reaktiv eszmei aramlatrol van szo, ami a tarsadalmi fejlettseg
>egy bizonyos szintjen *automatikusan* letrejon, megfogalmazodik.

Kolos valasza (SZALON #856):
    szerintem [nyissz] nem letezik diszciplina
    es soha nem is fog ilyen szuletni, amely politikai iranyzatok kozott
    alapveto kulonbsegeket fog folfedezni, meghatarozni.
  
(tuda's)szociologia, politologia.....nem erzed mekkora, hm....csacsisagot
vezetsz itt fel ?  
  
    Egyszeruen azert nem
    mert maguk a politikai eszmerendszerek is allando valtozasban vannak,
    es ez a valtozas nem uj rendszerek szuleteset hanem a meglevok atalaku-
    lasat hozza magaval. A legkulonfelebb szempontok alapjan lehet elemezni
    a konzervativizmust vagy a liberalizmust. Eltekintve a szemlelo hovatart-
    tozasabol eredo latasmodjatol, valoszinuleg maga a megfigyelt dolog sem
    egyertelmu.
    
Azert kaptam fel a fejem eredetileg, mert azt allitottad, hogy milyen jo a
konzervativoknak, mert mindig es mindenkor egyertelmu, hogy mit kell tenniuk.
Ehhez kepest 180 fokos fordulatot tettel a ket leveled kozott. Teljes kapi-
tulacionak is vehetnem, ha nem latnam a rejtett szandekot, ->ha a konzerva-
tiv gondolkodas a tortenelmi keretek nelkul nem ertelmezheto, akkor ne legyen
ertelmezheto a tobbi eszmerendszer sem<-........csakhogy ez nincs igy. Ra-
adasul senki nem allitotta -en legalabbis nem, keresd csak vissza -, hogy a
tobbi eszmerendszer nem ilyen...csak a konzervativizmusrol vitatkoztunk, on-
magaban.

Velemenyed szerint egy rendszer csak abban az esetben vizsgalhato, ha sta-
tikus; ha dinamikusan valtozik, akkor vegeter a tudomanyunk.. <ezt allitod
fentebb> .....nem statikus mernok vagy te veletlenul, Kolos ?
    
    Az egyetlen vizsgalhato dolog a mukodesuk, hatasuk. Azonban
    erre is csak az mondhato, hogy "liberalis (kozervativ) politikus dontese".
    
Nos, ez sem igy van. Nem hiszem, hogy ertelmes dolog sulne ki abbol, ha
egy eszmerendszert egyenekre lebontva probalnank vizsgalni. A kijelentesed-
ben rejlo rekurzivitassal most ne is foglalkozzunk.. :) :) :)
  
    Elek Gabornak van igaza: egyedul a tettek szamitanak-szerintem alkalmasint
    barmelyik eszmearamlat megbukhat akarmilyen ertekelesre sikerul is jutni
    mintegy megelolegezendo a tenyleges mukodes vizsgalatat.
    
Valoban. Megbukhat. De ennek mi koze van a mozgalmat kutato tarsadalomtudos
megallapitasaihoz ? Biztos nem ertetted felre, hogy mit irt Gabor ? Gondolat-
menetedet kovetve a paleo- kezdetu 'tudomanyagak' egyike sem tudomany, hiszen
a dinoszauruszok, oszsurlok mar reg kihaltak....
  
    A Magyarorszagon elterjedt anti-liberalizmus lenyege eppen abban
    van, hogy ellentet mutatkozik partok hirdetett nezetei es mukodesuk
    kozott
    
Tehat egy, a programjat vegrehajtani keptelen *konzervativ* part maga gene-
ralja az antiliberalizmusat; ehhez liberalizmusra nincs is szukseg....erde-
kes megfigyeles, meg emesztgetem egy kicsit....
    
    (de legalabbis nem valik kelloen markanssa az adott part eszmei jelleme)
    
Nem meglepo, hiszen rosszul mukodo partot teteleztel fel kiindulasnak.
    
    Nehez is volna a dolog, hiszen egy olyan orszag ahol a tudomany
    nem kap teret, valoszinuleg a finom distanciakat legfeljebb az Omo es a
    Persil kozott kepes kialakitani...
    
Az ervelesedbol ugy tunik te is inkabb ezen a szinten szeretsz,illetve tudsz
csak mozogni,hiszen irod fenntebb, feheren-feketen, hogy melyebb megfigyeles-
nek, elemzesnek eleve nincs ertelme...

Tamas (egy peldany megy a SZALONBA, egy peldany meg a Kalapos Omologusnak)
+ - Nokrol es lelekrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Voros Miklos,

ellenoriztem Regine Pernoud konyveben, es azt valoban nala olvastam,
hogy az elso martir szentek tobbsege no. A litaniakat nem emliti,
valoszinuleg csak nekem ugrott be, hogy ami litaniat eletemben lattam,
ha eleget idozott az elso idok szentjeinel, ott a nok voltak tobbsegben.
Es persze alahuzza Regine Pernoud is, hogy a kereszteny egyhazban csak
lelekkel rendelkezo lenyeket kereszteltek, reszesitettek keresztsegben, 
engedtek az Eucharisztiahoz, es ezekbol a nok sose voltak kizarva.

Kedves Pinter Karcsi,

a vilagert se akartam eltagadni, hogy a keresztenyseg egy patriarchalis
kornyezetben jelent meg, es hogy ez hatassal volt nagy egyhazatyak
gondolkodasara is. (Nemcsak az ovekere, hiszen meg Szokratesz is
vedobeszedeben egy ponton a "no lennek" kifejezest hasznalja "gyava
lennek" ertelemben.)

Nem az en programom, hanem Regine Pernoud-e annak tudatositasa, hogy 
a gorog-romai kulturkor mellett letezik egy german-kelta kulturkor is,
melyben a nok kezdettol fogva emancipaltabbak voltak, es hogy eppen a
kozepkorra nagyobb hatassal voltak a kelta-german viselkedesi normak,
mint a gorog-romaiak.  

Amit cafolni probalok, az az a beallitas, hogy a keresztenyseg mint
olyan lett volna a nok hatterbe szoritasanak gerjesztoje, es hogy a 
vitatott lett volna a nok ferfiakkal valo egyenlosege legalabbis azon a
keresztenyek szamara legfontosabb transzcendens szinten, hogy a noknek
is van lelke, es elottuk is nyitva all az ut a mennyek orszagaba.

Tortenetesen meg az a Szent Agoston is, aki mind gorog-romai
iskolazottsaga, mint a Biblia olvasasan at elsajatitott zsido kultura
hatasara erosen patriarchalis gondolkozasu volt, "Civitate Dei" c.
konyveben egesz fejezetet szentel azon eretnekseg cafolatara, mely
szerint a feltamadaskor a nok ferfi testben elednenek uj eletre.
Akarmilyenek is Szent Agoston eloiteletei, Jezus igejenek figyelmes
olvasasa nem enged meg szamara mas kovetkeztetest, mint hogy a nok
nokkent valnak tokeletesse az Utolso Iteletkor.

Ezt persze Te nalam nyilvan jobban tudod, csak vilagosabba akartam
tenni, mit akartam es mit nem akartam mondani.

				Udvozlettel, Hetyei Gabor

PS. Regine Pernoud a rabszolgasag intezmenyenek ujraeledesekor nem
Kelet-Europarol ir, hanem azokrol a nyugat-europai orszagokrol, amelyek
az Ujvilagban gyarmatokat hoztak letre. Nem tartozik az eddig targyalt 
temakhoz, de Regine Pernoud szerint azert fordultak az europai
tarsadalmak a romai jog fele, mert az a korlatlan birtoklast tette
lehetove ("ha erdom van, fel is gyujthatom"), szemben a feudalis
birtokjoggal, mely mindig alarendelt hasznalati jogok egesz halojaval
volt terhelt.
+ - Paller Gabor irja Rennes-bol, Franciaorszag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

hogy >A BME-n (es nyilvan mas magyar egyetemen vagy foiskolan is) az osszes
               ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
hallgato rendelkezik E-mail hozzaferessel....

Nem hasonlitanam ossze ebbol a szempontbol a Budapesti Muszaki Egyetem
lehetosegeit mas magyar egyetemekevel. Foiskola ?! talan nehany muszaki...
Ha mevizsgalnank, hogy a magyar HIXelo hallgatok milyen aranyban vannak
kulonbozo egyetemekrol es foiskolakrol, bizony nagyon t meglepodnel, kedves
Gabor. Meg akkor is, ha megprobalnal egy nem pesti egyetemen, hallgatokent
az Internethez csatlakozni.
Az, hogy a Schonherz kollegium minden szobajaban van ethernet csatlakozasi
lehetoseg, meg kulfoldon is ritkasagszamba megy. De, ne is probaljuk a ma-
gyar helyzetet "nyugati" mercevel hasnlitgatni. Egyszeruen azert, mert pl
Amerikaban akinek nincs a munkahelyen Internet lehetosege, az kulonosebb
gondolkodas nelkul rakapcsolodik otthonrol.
Es ha mar arrol van szo, hogy kit reprezental az Internet, akkor nekem az
a nagyon eros gyanum, hogy inkabb a muszaki ertelmiseget. Biztos, hogy
vannak jogaszok, torteneszek, pszichologusok is vonalban, de a HIX forum
"hangadoi" muszakiak. (Utobbi mondatomat sajnos nem tudom adatokkal ala-
tamasztani, talan ki kellene hagynom...)
Udvozlettel:
		Berke Tamas
+ - Homoszexualitas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves (Voros) Miklos!

A homoszexualitasrol irt cikkednek azt hiszem egyetlen szavaval sem tudok
egyeteretni. Osztom (Hetyei) Gabor velemenyet abban, hogy egyszeruen vannak
osszeillo es nem osszeillo dolgok. Te eloszeretettel ostorozod a kereszteny
egyhazat, es a keresztenyseg altal kialakult rossz tarsadalmi beidegzodeseket,
de ilyen alapon szerintem a tizparancsolatot is elvetheted. Kinek mi koze
hozza, hogy olsz, lopsz vagy paraznalkodsz? Mi van azokkal, akiknek szexualis
vonzalma 10 eves gyerekek fele iranyul? Ez is normalis, es a hozzam hasonlo
szuloknek fel kene mar fogni, hogy semmi kivetni valot ne talaljanak abban,
ha gyerekeik ilyem vonzalomnak esnek aldozataul? Meg tudnad mondani, hogy mire
alapozod azt, hogy azonos nemuek eppolyan jol fel tudnak nevelni gyereket,
mint ferj es feleseg?
Szerintem a homoszexualitas epp ugy abnormalis, mint a farkas torok, az albino
szem, vagy ha valakinek hat ujja van. Termeszetesen nem kell uldozni senkit
azert mert ilyen vagy olyan fogyatekossaga van, de ne probaljanak meggyozni
arrol, hogy ez rendjen valo. Azt hiszem a homokosok harsany kiallasa nem azert
van, hogy a merleg kielenduljon es majd idovel egy normalis egyensulyba alljon,
hanem mert a homokosok tobbsege maga is tisztaban van azzal, hogy amit csinal
az nem normalis, es a tarsadalomtol var onigazolast.
Hajlando vagyok toleralni masok ferde hajlamait, de nem vagyok hajlando tapsol-
ni neki. Nem vagyok hajlando a gyerekeimet arra nevelni, hogy ez is egy forma
es milyen vicces az, hogy a szomszed Pistikenek egyik nap az apja az anyja,
masik nap az anyja az apja. Ne varja tolem senki, hogy valamit, amit meggyozo-
dessel abnormalisnak tartok azt elfogadjam normalisnak.
Az egyik volt kollegam mostanaban valik a felesegetol. Hat evig eltek egyutt,
ket eve osszehazasodtak. Egy eve a felesegenek akadt egy leszbikus kalandja,
es azota meg van gyozodve arrol, hogy o vegso soron homokos. Szakitott a ferje-
vel, tobbe-kevesbe a szuleivel, a barataival. Meggyozodesem, hogy meg akkor is
boldogabb elete lett volna, ha valoban a lelke melyen homokos. A volt kollegam
egyebkent meg van gyozodve rola, hogy nem az, csak mire erre rajon, addigra
tonkre teszi az eletet. A no egyebkent altalanos iskolai tanar. Hogy oszinte
legyek, ha megtudnam, hogy az en gyerekeimet homokos tanitja, valoszinuleg
kernem, hogy masik osztalyba tegyek oket, es azt gondolom, hogy ha minden tole-
ranciamat osszeszedem akkor is jogom van arra, hogy megvalasszam, hogy a
gyerekeimet milyen szellemben neveljek (legalabb annyira, mint, hogy imatkoz-
zanak-e az iskolaban vagy nem). Ugy egy eve volt talan a NBC hiradon egy
riport a Political Corectness-rol, ahol mint szelsoseges peldat emlitettek azt
a gimnaziumi tanarnot, aki a Romeo es Juliat azert nem javasolta a diakjainak,
hogy elolvassak, mert "blantanly heterosexual". Tudod, ebbol nem kerek! Az en
gyerekeim igenis olvassak el a Romeo es Juliat, as a vilagirodalom
tobbi remeket, amik a ferfi es no kozotti szerelemrol szolnak.
A homoszexualitas szerintem eppugy abnormalis, mint a gyakori partner valto-
gatas. Altalaban azt gondolom, hogy a liberalisok mikozben folyton az egyen
szabadsagat hirdetik, elfelejtkeznek a felelossegerol. A szulo felelossegerol
a gyerekkel szemben, a hazastarsak egymas iranti felelossegerol, a gyerek
felelossegerol a szulovel szemben stb.. A dologban az a legszornyubb, hogy
mikozben sokan a felelossegukrol megfeletkezve probaljak "onmagukat megvalo-
sitani", vegso soron magukra maradnak. A volt kollegam felesege most nyilvan
ugy erzi, hogy az egesz vilag ellene van, pedig nem a vilag fordult ellene,
hanem o a vilag ellen.
Vagyok annyira liberalis, hogy tudomasul vegyem, ha valaki az elobbi utat
valasztja, de nem vagyok hajlando azt magameva tenni. Fenntartom magamnak
a jogot, hogy abnormalisnak tartsam, amit annak gondolok, es az eletemet
eszerint rendezzem, a gyerekeimet a szerint neveljem stb.
Erdekes, hogy akarhonnan indulunk el, mindg a liberalis-konzervativ ellentetre
lyukadunk ki. Tipikusnak tartom magukat liberalisnak vallok reszerol, hogy
mikozben kiallnak mindefele abszurditas mellett, a massag elfogadasaert
predikalnak, akozben a konzervativ - kereszteny (ugy tunik ez a ketto a gyakor-
latban ellege osszetartozik) gondolatokat semmilyen modon nem tudjak toleral-
ni. Ha valaki kiakad azon, hogy a homokosokat buzikanak nevezzek, akkor igazan
mellozhetne azt, hogy a katolikus egyhaz agymosasarol beszeljen. Netan ha
majd eljon a kanaan es a tobbseg ateista (megjegyzem, nem vagyok gyakorlo
hivo, es fel tudnak bosziteni azok is, akik a lelki udvomert aggodnak) es
buzi lesz, akkor mint kissebseg remelhetek toleranciat a massagomert?

Udv.

Balazs


U.I.
Szemely szerint, altalaban a konzervativ nezetekkel szimpatizalok, de azert
kivancsi lennek, hogy a konzervativ gondolatokat miert csak utodott alakok
kepviselik. Ez a Newt Gringrich (remelem jol irtam a nevet) egy elkepeszto
figura, de ha a hajdani MDF-re vagy Torgyanra Jozsira gondolok az sem semmi. 

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
En a magam reszerol kiakadok azon, ha a homoszexualisokat buziknak nevezzuk,
s kerem, hogy a vita soran tartozkodjatok ettol.
Radnai Tamas (moderator)
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
+ - Tamas Gaspar Miklos uj irasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ma delutan erkezett meg a HVG aprilis 1-i szama. Benne a "Velemenyek" alatt a
kovetkezo cikk volt Tamas Gaspar Miklos tollabol. Annyira tetszett es annyira
azonositom magam vele, hogy lekozlom a Szalonban mint vitatargyat.

Cime: Szabadsag gyermeke.

A forgalmas budapesti utcan hat sorban allnak az autok (ebbol negy sor szabaly
serto), a meghagyott keskeny osvenyen lomhan araszol a busz. A jardan piros
Renault halad ovatosan, parkolohelyet (illegalisat) keres. A gyalogosok
osszetorlodnak mogotte, turelmesen varnak. Valaki folkialt: "Nem latja, hogy
ez jarda?"--Masvalaki felel: "Mit akar, amig nem epul itt parkolohaz?"

Ha nincs parkolohaz, tilosban parkolunk. Ha jovedelmunket nem iteljuk
elegsegesnek, becsapjuk az adohivatalt. Ha keves a penzunk, feketearustol
vasarolunk olcson (ami buncselekmeny), rahagyjuk a taxisoferre: ne adjon
szamlat.

Ma ugy veljuk Kelet-Europaban, hogy az allam--a politikai kozosseget
kepviselo es szolgalo allam--irant nincsenek kotelessegeink, legfoljebb
egymas irant.

A jo lelkiismeretu adocsalo, a hamisan szamlazo, feketegazdalkodo magyar
megveti a zsebmetszot es az autotolvajt, buntetese szigoritasat koveteli,
ferfiasabb rendorseget ohajt. Az egyen ellen elkovetett bunokkel szemben
egyseges a tarsadalom, amely kozmunkat vezetne be a munkanelkuliek szamara,
amely gyanakszik a jotekonysagra, az alamizsnara, a konyoruletre.

Nepunk politikai kepzeleteben csak egyetlen szubjektum van: a fizikailag eszle
lheto, eleven egyen. A lathatatlan szubjektumok--maga a politikai kozosseg (a
nemzet), a jovo nemzedekei--a kepzelet szamara nem leteznek. Derek emberek,
akik vagyonokat hajlandok aldozni apjuk gyogyittatasara, gyermekeik kulonorair
a, merenyletnek tartjak, hogy altalaban is hozza kell jarulniuk az
egeszsegugy es az oktatas fonntartasahoz.

Mikozben a kelet-europaiak azt gondoljak, hogy az allamuk iranti
kotelezettsegeik teljesitese fakultativ vagy opcionalis--csak akkor indokolt,
ha egyeni erdekeikkel egyeesik--, ugy velik ugyanakkor, hogy amerikai, japan,
nemet allampolgaroknak erkolcsi kotelesseguk melyen a zsebukbe nyulni azert,
hogy a kefir honi arat befagyasszak; ugyanakkor maguk vonakodnak az
allamkassza foltoltesetol.

A szakszervezetek mindig es mindenutt szokasos felelotlensege masutt vitakat
valt ki: nalunk az, hogy valakinek nincs penze, garantalja azt, hogy igaza
legyen.

Igen erdekes, hogy mikozben mindenki adozik a gazdagok iranti gyulolet (a
szocialis irigyseg) kultuszanak, kozvelemenyunk tiltakozik az "alanyi jogon"
(azaz mindenkinek) jaro kedvezmenyek--nalunk a milliomosok gyerekei is kapnak
(es persze kernek) osztondijat--differencialasa ellen. Az allam (az ellenseg)
csak adjon, akar meg a gyulolt nagypolgaroknak is: a meltanyossag nem szamit,
ha az allamrol van szo.

A kelet-europaiak szerint az allam koteles fonntartani a gondoskodo, joleti
tarsadalmat: mindegy, honnan teremti elo ra a penzt. Az egyik idegen (az
allam) sarcolja csak meg a masik idegent (az kulfoldet): mi kozunk hozza? Ha
az allam igy keptelen a megszokott szolgaltatasokat nyujtani, ha a kulfodiek
magukra koltenek a penzuket, amelyert megdolgoztak, akkor nemzetgyilkosokrol
sivalkodunk, diaktunteteseket szervezunk es visszaesunk a legnyersebb
szocialista retorikaba, kulonosen, ha "jobboldaliak" vagyunk.

Amikor a taxisblokad baridadjarol azt mondtam: bizony az SZDSZ is folemelne a
benzinarakat--a tomeg meg meltanyolta oszintesegemet. Ma nincs ellenzeki
politikus, aki ilyet mondana, de lehet: meg is lincselnek erte.

A kelet-europaiak szerint szabad koztarsasagunk nem erdemli meg, hogy a kozjo
erdekeben ne'mi aldozatot hozzunk erte, remelve, honfitarsaink javat
szolgajuk vele. Ezert nincs hazank es nem is lesz.

Vege!

Balogh Eva
+ - Leertekelesi hiszteria (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gabor,

Van azert lenyeges kulonbseg is a benzinaremelest es a leertekelest
koveto hiszteria kozott. Ha ugy tetszik, a benzinar miatt azok hisz-
teriaztak, akiknek az rossz volt (nem volt nehez, a benzin aranak no-
velese minden szemelynek rossz, az a koltsegvetesnek jo, ezert persze
kesobb mindenkinek jo). A leertekeles miatt azok hiszteriaztak, akik-
nek az jo volt, hiszen forintban tobbet ert a devizajuk. Engem mind-
ket hiszteria bosszantott, az elso jobban, mert ott az orszag eletet
blokkoltak, mig a masodik eseten, ha eppen otthon vagyok, es nem tu-
dom kivenni a benzinpenzt a szamlamrol, akkor nehany napig kenyszeru-
en otthon udulnom kell. A fejem azert mindket esetben paprikavoros
szokott lenni.

A leertekeles tagadasa-igenlese eseteben reszben igazad van, de ha meg-
kerdezik a penzugyminisztert errol, akkor neki se igent, se nemet nem
szabad mondani, mert kulonben nem arrol van szo, hogy 300 millio dollar
tesz egy zart kort a szamla-parna-szamla utvonalon, hanem tobb szaz
millio dollar (pontosabban tobb tucat milliard forint) uj zsebekbe
vandorol napok alatt. Sajnos hulye volt, mert allitolag azt mondta,
nem lesz leertekeles. Ha viszont elkeruli a valaszt, azt is mindenki
sumakolasnak veszi, es biztosak lesznek a leertekelesben. Ha most jonne
nalunk egy talpig becsuletes politikus, annak sem hinnenek, ezt a bi-
zalmatlansagot az elmult evtizedek termeltek ki. A biztato az egeszben,
hogy egyuttal bevezettek egy uj leertekelesi rendet, tehat egy kicsit
leptunk elore.

Egyebkent egy idore lemondtam arrol, hogy valami emelkedett erkolcsot
keressek a magyar eletben, mar annak is tudok orulni, ha valaki koho-
gosen is olyat tesz, amit ugy erzem, hogy elobbre viszi a gazdasagot.
Mar azzal szemben is elegge rezisztens vagyok, hogy arrol vitazzak,
X-et, vagy Y-t hagyjuk-e inkabb lopni. Ugyanis barmelyik lopni fog
addig, amig elegge meg nem szedi magat. En meg olyan szabad piaci gaz-
dasagot nem lattam, ahol ne lettek volna gazdagok. Csak az egyik ta-
valy, a masik apja evtizedekkel azelott, a harmadik ose evszazadokkal
ezelott tette, amit tett. A gazdasaguk pedig mukodik, es sok helyen
jol.

Udv,

      Hidas Pal
+ - Kulfoldi PhD Magyarorszagon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kicsit kesve olvastam a kulfoldi PhD magyarorszzagi honositasaval 
kapcsolatos irasokat. En most probalom az USA-ban szerzett PhD-met 
otthon is ervenyesse tenni. Tobb mint 4 honapja megy a dolog, de talan 
egyszer veget er. :-)

Ha tobbeket erdekel a dolog akkor a Tippben leirhatom a lepeseket es a 
megfelelo cimeket.

Mas. Mennyire tamogatjak otthon, hogy valaki kulfoldon szerezzen PhD-t.
1990-ig a Muszaki Egyetemen dolgoztam tudomanyos segedmunkatarskent. 
Mielott kijottem tanulni, a tanszekemen megengedtek, hogy fizetesnelkuli 
szabadsagot vegyek ki a tanulmanyaim idejere. Minden koltseget (TB, 
nyugdij) sajat zsebembol kellett fizetnem. A tanszek segitsege a 
kijovetelemhez egy ajanlolevelben kimerult. Cserebe nyilatkoznom kellett, 
hogy a tanulmanyaim vegevel a tanszekre visszajovok es ott fogok 
dolgozni. Egy ev multaval a munkaviszonyomat megszuntettek minden 
indoklas nelkul es az akkor meg hasznalatos munkakonyvemet a szuleimnek 
postaztak. Probaltam informaciokat szerezni az indokokrol, de akkor nem 
sikerult, csak ugy egy eve jutottam hozza a BME Mukodesi szabalyzatahoz, 
amelynek 5.3 pontja szerint
 "A zavartalan egyetemi oktato-nevelo 
munka erdekeben munkavallalas celjabol egy alkalommal adhato leghosszabb 
fizetesnelkuli szabadsag egy ev, amelynek leteltevel- ha a dolgozo a 
munkat az Egyetemen nem veszi fel- a munkaviszonyt meg kell szuntetni."

5.4 "A szervezeti egyseg vezetoje oktatoi es kutatoi munkakorben 
tudomanyos fokozat megszerzese, tankonyv, egyeb mu irasa es mas 
meghatarozott kutatasi feladat ellatasa celjabol maximalisan 6 honap 
idotartamra mentesitheti a kozlkalmazottat a BME-n folytatott munkavegzes 
alol"

Tehat a tanszek legjobb szandeka ellenere sem tud athidalo megoldast 
nyujtani.
Amikor a tanulmanyaim a vegehez kozeledtek, erdeklodtem, hogy a tanszekre 
valo visszateresemnek melyek a lehetosegei. Azt a tajekoztatast kaptam, hogy 
a University of Arizona-n szerzett PhD Magyarorszagon nem ervenyes es egy 
honositasi eljarason kell keresztul mennem, amelynek lepeseirol akkor 
senki sem tudott pontosat. Beletelt egy kis idobe amig sikerult 
kideritenem a szukseges lepeseket. Most ez zajlik (inkabb docog). 
A fizetesem kb 35 ezer forint lenne. 

A fentieket csak azert irtam le, hogy ha valaki a BME-rol akar kimenni 
kulfoldre PhD-t szerezni mire szamitson. Szandekosan nem irtam kart es 
tanszeket.

Tisztelettel
Toth Janos
+ - A nekrofilia dicserete (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Szalon,

Bergman: "Suttogasok es sikolyok" cimu filmjeben van egy kulonos,
katarktikus ereju latomas. A komorna almarol van szo, melyben nemreg
meghalt urnoje sirni kezd a ravatalon, hogy ismet szenved, fazik es
egyedul van. Hiaba keri novereit, hogy fogjak a kezet es melegitsek, 
az egyik azonnal irtozva elutasitja ezt a "gusztustalan kerest", a masik
meg onmagaval kuszkodve megprobal engedelmeskedni a halottnak, de amikor
az szajon csokolja, hiszterikus panikba esve menekul el. Es ekkor a
komorna langolo szeretettel (szerelemmel?) megy be a halotthoz,
kibontja inget, es testevel melegiti urnojet, ahogy ezt vele mar
eleteben is oly sokszor megtette.   

A komorna almarol(fantaziajarol?) leven szo, nem meglepo, hogy o az
alom pozitiv hose, o az aki kiallja azt a probat, melyen mindket testver
megbukik. Jo ha tudunk azonosulni az ilyen almokkal, hogy megertsuk:
a legperverzebb, a legeltevedtebb vagy is tiszta es igaz lehet azelott
az en elott, akiben ez felebred. Ugyanakkor nem kell elfelejtenunk azt az
idegenkedest, amit az elso pillanatokban ereztunk, mert segit megorizni
objektivitasunkat, hogy utana huvos fejjel is vegiggondolhassuk:  
mit gondolunk a szerelem megnyilvanulasanak ilyen kulonos formairol. 
Nem azert, hogy eliteljuk a komornat --akinek, mint irtam szubjektive
"igaza van"--, hanem azert hogy biztosabban ismerjuk fel sajat vagyainkban  
a perverz elemeket, melyeket le kell kuzdenunk, ha meg akarjuk orizni
normalitasunkat.  

Sajnos igaz, hogy vannak olyanok, akiknek egy nemszokvanyos szexualitasu
ember ugy "mas", mint egy mas borszinu vagy mas etnikumu ember. Mar az
is sajnalatos, hogy olyan kategorizalo besorolasok szuletnek, mint
heteroszexualis, homoszexualis, nekrofil, verfertozo vagy "bestialis".
Szemben a rassz, vagy a beszelt nyelv felszini kulonbsegeivel, szexualis
kerdesekban a frontvonalak elsosorban onmagunkon belul es nem onmagunkon
kivul huzodnak, es a cselekedetek szamitanak, nem a deklaralt identitas. 

Es ezert fontos onmmagunknak a mas enekkel valo objektiv
osszehasonlitasa. Egy kinai nem szenved sargasagban, de ha valakinek
42 fok a testhomerseklete, annak laza van.    

Szerencsere tul vagyunk mar azokon a barbar korokon, amikor a
hazassagtorot megkoveztek, a szodomiat elkovetot felakasztottak volna.
Remelhetoleg egy nap a leprasokat se fogjuk kirekeszteni magunk kozul. 
Szukseg lehet politikai nyomasra, es turelmes felvilagositasra, hogy az
ilyen valtozasok vegbe menjenek. 

Ugyanakkor veszedelmes lenne --egyenre es tarsadalomra nezve egyarant--
azt tudatositani, hogy minden csabito sugallat moralisan semleges vagy
ugyanolyan pozitiv erteku, mint a konkret pozitiv biologiai es tarsadalmi
szereppel biro motivaciok. Veszedelmes lenne azt elfogadott indokka
tenni, hogy "mert nekem muszaj". Egy ilyen felfogassal elo egyen vagy
merev onigazolo farizeussa valik, vagy szemelyisege szetesik. Egy ilyen
felfogassal elo tarsadalomban az eros "nekem muszaj"-a ellenorizetlenul 
nyomja el a gyenge legalapvetobb igenyeit is, es az en abszolut
elsobbsege kaoszhoz es szethullashoz vezet.    

Onkritika es onkontroll nelkul allatokka valunk. Olyan erkolcsi normakra van
szukseg, melyek betartasa mindenkitol erofeszitest kivan. Ezeket a
normakat nem szabad eroszakkal bevasalni -- tudomasul veve az emberi
gyengeseget, es a sebezhetosegek diverzitasat-- be nem tartasukert nem
lehet se szenvedellyel se hideg megfontolassal bosszut allni.  
(Pontatlansag ugyanakkor az ilyenfajta eltevelyedest a nacionalizmushoz
vagy a rasszizmushoz hasonlitani.) De nem lehet azzal konnyuve tenni
eletunket, hogy letagadunk minden olyan normat, melynek nem vagyunk
kepesek megfelelni.  

Mindezt mar nehanyszor vilagosan lattak a tortenelemben. Altalaban az
olyan keseru leckek utan, mint amilyen a romai birodalom szethullasa
volt, melyet egy hosszu moralis dezintegracios folyamat elozott meg. 
Kulonos, hogy ebben a szazadban ket vilaghaboru, egy holocaust es annyi
mas szornyuseg se volt eleg ahhoz, hogy megertsuk: nem adhatunk szabad
kezet a szubjektivitasnak, nem engedhetjuk hogy az erzelemekre hatas
hipnotikus manipulaciova szelesedjen, a racionalis erveles meg semmire
sem kotelezo szellemi sakkjatekka laposodjon. Meg kell talalni ujra az
egyuttmukodest ertelem, erzelem es akarat kozott, es a modot arra, hogy
e harom faktor egymast ellenorizze, egyeni es tarsadalmi szinten egyarant. 
Es ehhez --tetszik vagy nem tetszik-- kozos moralis normakra van szukseg.

			Tisztelettel, Hetyei Gabor
+ - Bibliaertelmezes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Szalon !

Horvath Pista ezt irja a 859-es Szalonban :
>1. Ne magyarazza felre senki a keresztenyek velekedeset. Aki a fentieket nem
>hiszi az nem kereszteny (bocs). Ugyan ugy nem, mint aki nem hisz Jezusban
>az Isten egyszulott fiaban. Az se kereszteny. Ezek nem kirekesztesek, hanem
>tenyek. Ez nem tolerancia kerdese.
	Nem tudom, Pista, olvastad-e a 857-es szamban a "Homoszexualitas es
keresztenyseg" cimu irasomat. En nem vagyok Bibliaszakerto, igy elfogadom
hitelesnek tuno emberek velekedeset. Ha egy protestans (-kereszteny)
egyhaz el tudja fogadni a HS-t, mert azt mondja, hogy a Biblia nem
egyertelmu, akkor miert ez a kerek-perec elutasitas a reszedrol ? Annyira
azert meg en is ertek a Bibliahoz, hogy tudjam, szamos kijelentesen ev-
szazadokig vitaztak es ismet szamosakon meg most is huzakodnak a teologusok.
Akkor honnan ez a magabiztossag Nalad ?

Barati udvozlettel, Gabor
+ - Homoszexualitas es etika (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Szalon !

	Leirer Laszlo erdekes cikkben irja le a HS es a Kant-i etika ellent-
mondasat. En nem is voltam kepes ebben a gondolati rendszerben lyukat loni
az ervelesebe. Amiert ezt a cikket irom, az egy kiindulo gondolat :
>Eszerint,  amennyiben  az ember moralis, ugy
>racionalis,  es  ebben  az  ertelemben  szabad.  Ha azonban termeszetes
>hajlamainak az  irracionalis rabszolgaja,  akkor immoralis.
	Szerintem veszelyes vizekre evezunk, ha "termeszetes" (akarattol
fuggetlen) hajlamok felett akarunk racionalisan itelkezni. Ebbol logikusan
kovetkeznek olyan otletek, hogy "ha valami "rossz" (szurja a szemunket),
akkor azt "egyszeru muteti beavatkozassal" megszuntethetjuk. Olvastam is
valahol ilyen velemenyt : a HS csak egy agymutet kerdese.
	Kerdesem az egybegyultekhez : Milyen jogon dontom
el mas koponyajanak tartalmarol, hogy "jo" vagy "rossz" es milyen jogon
"korrigalom" azt ? Sok szo esett itt arrol, mennyire moralis vagy amoralis
a HS : jo, lepjunk egyet elore, csak a gondolatkiserlet kedveert,
                 ELISMEREM, HOGY AMORALIS.
                        ES MOST ?
                    HOGYAN TOVABB ?
Tessek, Horvath Pista, tied a terep. Mit csinaljunk azokkal az emberekkel,
akiknek - moralisan vagy amoralisan - olyan a beallitottsaguk, hogy az azo-
nosnemueket szeretik ? Mindet kes ala ? Nem veszelyes modszer ez ? Es mi
lesz, ha holnap a TE (en, Hetyei Gabor, akarki :-) ) koponyatartalmadrol
mutatjak ki, hogy "rossz" ?

"De ha hiba nincsen eleg,
 megjelennek az ehes radirok
 Kijelentik, nem vagyok szep,
 tevedes is lehetek meg"

Udv, Gabor
+ - Czege Jozsefnek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Czege Jozsef irja,

Egyaltalan nem allt szandekomban megserteni Balogh Evat (ugy veszaem
>eszre, az egyes szam harmadik szemelyt preferalja - hat legyen). Amit

Engem meglehetosen nehez megserteni. Irtozatos dolgokat vagtak mar a fejemhez
a Forumon--ugy csinaltam, mint ha nem is hallottam volna. Az egyes szam
harmadik szemelyet pedig azert preferalom, mivel alapjabanveve nem csak az
illetonek irok, hanem mindenkinek, aki a Szalon, vagy a Forum, vagy a Hungary
olvasoja.

Tovabba:

>Amit
>en is nevetsegesnek tartok a hozzaszolasomban az az, hogy epp vele
>"kezdek ki", aki az atlagnal joval korrektebb levelezo. Azonban eppen
>ezert nem tartottam remenytelen esetnek. Annal sajnalatosabb, hogy
>egybol atment "vedekezesbe". (Legjobb vedekezes a tamadas.)

Ujra elolvastam az irasomat es nem hiszem, hogy vedekezesbol tamadasba mentem
volna at. Sot, altalaban egyetertek Czege Jozseffel--es mint ahogy o maga is
irta, en probalok udvarias es korrekt lenni, meg azokkal szemben is, akik sem
nem udvariasak, sem nem korrektek.

Balogh Eva
+ - Internet Magyarorszagon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Paller Gabor irja, hogy

>A BME-n (es nyilvan mas magyar egyetemen vagy foisko-
>lan is) az osszes hallgato rendelkezik E-mail hozzaferessel. 

Az egy valami, hogy rendelkeznek E-mail hozzaferessel es az megint mas, hogy
hanyan hasznaljak, vagy tudnak rola. Peldaul ket fiatal rokonomnak, mindketto
videki egyetemre jar, en ajanlottam, hogy erdeklodjek meg, hogy van-e
lehetoseg hozzajutni az Internethez. Nem is hallottak eddig rola. Az en
biztatasomra ment el orvostanhallgato unokahugom megerdeklodni, hogy mi a
helyzet. Azt a valaszt kapta, hogy FELEVBE kerul mire sikerulne neki egy
E-mail cimet kapni. A vegen valaki mas cimet hasznalja. Szerinte senki sincs
arrafele, aki ertene az Internethez es aki el tudna neki magyarazni, hogy mit
hogyan kell csinalni. A masik, egy unokaoccs, a jelen pillanatban az Egyesult
Allamokban van. O mondta nekem, hogy van egy remek gepuk, de senki nem is
tudja hasznalni, es mondanom sem kell, hogy akkor hallott eloszor eleteben
minderrol, amikor nalam latogatoban volt es minden reggel nekiallitottam,
hogy olvassa el az otthoni hireket, meg a Forum es a Szalon bizonyos szamait.

Szoval az az erzesem, hogy Gabor egy kicsit tuloz.

Balogh Eva
+ - Noi szentekrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Lenne egy keresem azoktol, akik jobban ismerik a kozepkor tortenetet mint en.
Voros Miklos szerint a 11-ik szazadtol kezdve tomegesen lettek noi szentek,
mig elott egyaltalan nem. Van-e ennek valami koze a Szuz Maria kultuszhoz?
Ugyanis en ugy emlekszem, hogy a Szuz Maria kultusz relative ujkeletu valami
volt: 10-ik szazad talan, es bizanci eredetu? Legalabb is igy emlekszem egy
diakom tanulmanyabol.

Balogh Eva
+ - Chile es US beavatkozas (Leirer L. es Hetyei G. kerdese (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nehany napos tavollet es egy forras keresesevel (eredmeny nelkul)
toltott napok utan itt a valaszom Leirer Laszlonak es Hetyei Gabornak.

Kedves Leirer Laszlo !

Azt irod:
>En irtam:
>>Allende ongyilkos lett a Moncada Palota ostroma alatt, ot senki sem "tette
>>   el lab alol".
>
>Itt eloszor is azt kerdeznem meg, hogy mik az erre vonatkozo forrasaid?

Egy konyvrecenzio amit kb. feleve olvastam: a szerzo a korbonctani leleteket 
ertekelte ujra.  Sajnos nem sikerult megint megtalalnom a forrast.

>[Idezet Watler LaFeber konyvebol:]
>Allende, with 36 percent of the vote, won by a paper-thin
>margin. The US ambassador cabled home: "Chile voted calmly to have a
>Marxist-Leninist state, the first nation in the world to make this choice
>freely and knowingly." 

Ez baromsag, akarki is irta vagy ismetli.  A chileiek 64 %-a a Marxista-
Leninista allam ELLEN szavazott, csupan az akkori chilei alkotmany tette
lehetove, hogy masodik fordulo hijan, kisebbsegi szavazattal Allende elnok 
lehessen.

>Allende did not help himself. Mismanagement worsened
>an alrady declining economy. He was unable to counter either his opponents'
>or the CIA's success with both the army and the middle class (especially
>housewives), who took to the streets to protest shortages. 

Ezt ugy ertsuk, hogy a CIA bujtogatta fol a chilei haziasszonyokat ?
Mar ne is haragudj, de ez keptelenseg.  Csak gondolj bele: haziasszonyok
talan a legszervezetlenebb tarsadalmi reteg, es az o mozgositasukra olyan
nagyszamu ugynok kell, amit lehetetlen lett volna eltitkolni.  

>In September
>1973, the army attacked the president's offices. Allende, the US ambassador
>to Chile claimed, apparently committed suicide during the struggle.
>But the circumstances of his death remain murky. Many, including his
>closest family members, believe he was murdered.
>The United States had again helped overthrow an elected government. Nixon
>did so for many reasons. [...] above all, Nixon and
>Kissinger saw Allende as a threat to their order in the hemisphere.

Amiben tokeletesen igaza is volt.  Aki valamit is tud Latin Amerikarol, 
tudja, hogy Castro Kubaja mennyi kart okozott ott: az USA nem volt
egyedul a mas orszagokban valo beavatkozassal.  Egy forradalmat 
exportalo, Kuba-tipusu allam a del-amerikai kontinensen tragikus lett 
volna, elsosorban a latin-amerikaiaknak.

>But the price turned out to be high. Word spread of the deep CIA involvement,
>a congressional investigation was held, and the result was a scathing
>indictment of the Nixon-Kissinger policies. 

Joreszt azert, mert a Torvenyhozas a Nixon kormany politikai ellenfele volt, 
es ez jo alkalom volt a torlesztesre.

>In Chile itself, the brutal
>dictatorship of General Augusto Pinochet Ugarte locked into power.

Amikor viszont a kommunista hatalomatvetel veszelyet elharitotta es
a gazdasagot kihuzta abbol a katyubol amibe Allende vezette, nepszavazast
kert magarol es felreallt amikor azt elveszitette. LaFeber azonban, az idezet 
tanusaga szerint, csak feketen-feheren latja a vilagot 

>Ezek fenyeben megkerdeznem: mennyire tekintheto az USA nagykovet allitasa
>Allende ongyilkossagarol objektivnek? O erdektelen volt az esemenyekben?

Legalabb annyira mint az Allende csalad, aki pont ugy nem volt ott mint 
az USA nagykovet, de cafoljak az ongyilkossagot.  

>Tovabba, a fent emlitett szabad-piaci kepviselok mennyire folytattak fair
>jatekot?

Ugyanannyira mint Allende aki kartalanitas nelkul allamositott.  Amilyen az
adjonisten, olyan a fogadjisten, nem tudom ez Teged miert lep meg.

Emellett meg, ha az idezet jellemzo a konyv aranyaira az Allende elleni 
puccs okairol, azt nem tudom objektivnek elfogadni.  A gazdasag "elfusera-
lasara" van csupan egy emlites, nem arra, hogy ez a szocialista epites 
szerves reszet kepezte.  A Nemzeti Egyseg politikajabol eredo gazdasagi
kaoszrol szo sem esik, es a "hiany" is csak ugy be van dobva, minden tovabbi
nelkul.  A kozeposztalyrol az a benyomasa lehet az olvasonak, hogy az a CIA
mesterkedesei miatt fordult Allende ellen, es szo sem esik arrol, hogy a 
Nemzeti Egyseg a kozeposztalyt jo marxista modon ellensegkent kezelte.
Arrol sincs szo, hogy a chilei hadsereg buszke volt demokratikus hagyoma-
nyaira, es komoly okat kellett lassak annak, hogy ezeket folrugjak. 
Az elemzes aranyai arra utalnak, mintha a chileieknek nem sok szerepe lett
volna Allende megdonteseben, es az USA/CIA vitte volna vegbe azt.  Ez vagy 
az idezet osszefuggeseibol valo kiragadasa, vagy tendenciozus ferdites a szerzo
reszerol.

Kedves Hetyei Gabor !

Azt irtad:
>Kezdjuk rogton Allende halalaval. Nem vagyok szakertoje Latin-Amerikanak
>(sem), es csak kicsuszott a szamon valami, amit evidencianak hittem. 
>Azota kicsit utanakerdeztem a dolgoknak, es valoban ugy tunik, az
>ongyilkossag-verzio sem kizart. Abban azert talan egyet lehet ertenunk,
>hogy legalabb kozvetve biztos volt resze Allende halalaban annak a
>katonai mozgolodasnak, amelyik ot, Chile demokratikusan valasztott elnoket 
>a hatalombol elmozditotta. Talan ahhoz se fer ketseg, hogy az USA nem
>batoritotta a chileieket a torvenyes rend tiszteletere, es hogy nem
>szankcionalta a puccsistakat. 

Mint Leirer Laszlo levelere adott valaszombol valoszinuleg vilagos, 
szerintem az USA segitette a chileieket abban, hogy az alkotmany
hianyossagat kihasznaloan, a programja ellen szavazo tobbsegre ugyan-
azt a programot raeroszakolo Allendet megdontsek.  Ha a torvenyes rend 
az ilyen hatalommal valo visszaelest nem tudja megakadalyozni, az nem
melto a tiszteletre.

Az USA politikajat Allendevel kapcsolatban ugyanugy helyeslem mint azt
a szerepet amit a szinten torvenyesen megvalasztott Ferdinand Marcos
fulop-szigeteki elnok felreallitasaban jatszottak.

>Ezen a ponton meg kell, hogy kerdezzelek, hogy a Te intuiciod szerint
>csak annyit ildomos az USA rovasara irni Del-Amerikaban, amennyit az USA
>magarol hivatalosan elismer, vagy szabad neha az embernek ugy hinnie,
>hogy "ez a dolog kerem ugyesen el lett tussolva"--anelkul, hogy tulzott
>baloldalisag gyanujaba esne. 

Nincs olyan, hogy "amit az USA magarol hivatalosan elismer".  Az USA
nem egy monolit, es intezmenyei sem monolitikusak.  Ha a hivatalos
USA alatt a kormanyt es az elnokot erted, a valaszom NEM.

>Hogy egy egeszen konkret peldat emlitsek:
>az Iran-kontra ugyben a hegyek hosszas vajudasa utan meg egy eger is
>alig szuletett. 

Ez a Te szubjektiv velemenyed: en ugy tudom, hogy az ugy reszleteire
sok feny derult.  Tudjuk pl hogy Oliver North mikor, milyen ladan kupo-
rogva repult Teheranba es ott melyik ajatollaval targyalt.  Tudjuk ki, kinek,
milyen fegyvert szallitott es mennyiert.

>Baloldali propaganda-e ennek ellenere megis amondo
>lenni, hogy az Egyesult Allamok kormanya a sajat alkomanyat sem tisztelo
>modszerekkel tamogatott szelsojobboldali fegyvereseket Nicaraguaban?  

Nem szuksegszeruen baloldali, de nagyzolo pontatlansaga miatt demagog 
szinezetu, ugyanis az USA alkotmanyaban semmi sincs arrol, hogy a 
kormany tamogathat-e kormanyellenes gerillakat Nicaraguaban.  Az ezt 
kimondo torvenyt a torvenyhozas hozta, az elnokkel es kormanyzattal valo 
belpolitikai kuzdelme reszekent.  

Amellett meg az USA nem csupan "szelsojobboldali" fegyvereseket 
tamogatott Nicaraguaban, hanem pl a legjobban ismert Contra gerilla-
vezert, Eden Pastorat is, aki az Ortegakkal egyutt harcolt Somoza ellen,
es ellenuk fordult amikor azok forradalmarbol kaprazatos palfordulattal
luxuseletet kedvelo despotakka valtak.

>Ez persze csak egy illusztrativ kerdes, ennel sokkal jobban erdekelne,
>hogy minek alapjan allitod holtbiztosan, hogy Allende ongyilkos lett?

Sajnos a forrast nem talaltam meg.

>Uj Zelandot illetoen csak ket megjegyzesem lenne, egy komoly es egy
>felkomoly. A komoly az az, hogy megis jobban esne ha egyetlen olyan
>peldat mondanal, amikor egy orszag a Vilagbank tanacsait kovetve maszott
>ki a gazdasagi slamasztikabol (igy, kijelento modban), es nem olyan
>strategiat kovetett teljesen sajat elhatarozasabol, amit a Vilagbank
>"javasolt volna" (felteteles modban). 

Bolivia, Peru, Chile, balti allamok, mint azt mar en es masok is tobb alka-
lommal mondtuk.  De kerlek tartsd szem elott azt is, hogy minden esetben az 
orszag maga hatarozza el, koveti-e a Vilagbank tanacsait vagy sem. Igy a fonti 
megkulonboztetesednek nincs ertelme, annal is inkabb mert foltetelezem, hogy 
a Vilagbankot a konkret javaslatai miatt biraljak/biralod, nem azert mert ugy 
altalaban nem szimpatikus.  Fejlodo orszagokban a Vilagbank rendszeresen 
vizital es a gazdasagi helyzetrol reszletes elemzeseket kozol, konkret 
javaslatokkal, fuggetlenul attol, hogy az orszag akar-e kolcsont folvenni.  
Ha az illeto orszagnak nem kell hitel, eleresztheti a fule mellett a 
javaslatokat, ha a Vilagbanktol akar kolcsonvenni akkor a javaslatok 
hitelfoltetelekke valnak.

>Szerintem nem elhanyagolhato
>kulonbseg az sem, hogy egy fejlett es gazdag orszagrol, vagy egy
>elmaradott es szegeny orszagrol van szo. 

A kulonbseg csupan annyi, hogy fejlett orszagokban az OECD vizital mig a Vilag-
banknak nincs szerepe, de tapasztalat szerint az OECD a Vilagbankhoz nagyon
hasonloan latja a gazdasagi problemakat es azok megoldasat.  

Masfelol viszont elsokbol lehetnek utolsok: a szazadfordulon Argentinaban volt
a vilagon a legmagasabb eletszinvonal, es ezt a 30-as evek autark es a 2. vh 
utani evek populista gazdasagpolitikajaval sikerult alaposan elvesztegetniuk.  

>A felkomoly kerdesem elott meg
>elore bocsanatot kernek, ugyanis engem is zavar az a "magyar
>aktualitas", amely --szandekom ellenere-- sokaknak eszebe fog jutni.
>Arrol van szo, hogy epp a napokban --a kanadai deficitrol spekulalva--
>emlitette nekem valaki, hogy peldaul Uj Zelandban az volt a megoldas,
>hogy befagyasztottak a lakossagi takarekszamlakat egy hosszabb idore, es
>az igy elmaradt kamatbol fizettek ki az adossagokat. (Szobeli
>ertesulesrol leven szo, nem tudom pontosan milyenfajta szamlakra
>vonatkozott a befagyasztas.) Szoval azt szeretnem megkerdezni, errol a 
>lepesrol mit tudsz, volt-e ilyen, es mi a velemenyed rola. 

Mas szoval, az allam elkobozta a kamatot.  En nem emlekezem ilyesmire, pedig 
az uj-zelandi reformok idejen (az 1980-as evek kozepen) mar javaban ausztraliai
lakos voltam, es egy ilyen manapsag, nyugati demokraciaban peldatlan esetnek
hatalmas sajtoja lett volna.  Biztonsag okaert megkerdeztem uj-zelandiakat is:
akikkel en beszeltem semmi ilyesmirol nem tudnak. 

De a fonti "megoldas" foltetelezese maga a modern polgari demokraciak
politikai viszonyainak alapveto meg nem erteset is tukrozi: az ehhez folyamodo 
kormany ropulne, es az azt alkoto partok egyhamar nem kerulnenek megint 
hatalomra.

Udvozlettel,
Anto'ny Gyuri
+ - Kant es a homoszexualitas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Leirer Laci a kanti moralfilozofiabol extrapolalva arra a kovetkeztetesre
jut, hogy a homoszexualis aktusok kanti ertelemben immoralisak.  Lacit
itt a logikai Gedankenexperiment erdekli, es a homofob propaganda nyilvan-
valoan tavol all tole.  Az erveles veleje a kovetkezo: a kanti formalis 
moral-kalkulus szerint egy cselekedet akkor erkolcsos, ha racionalis, 
konzisztens es univerzalis (vagyis mindenkire mindenutt ervenyes) elveken 
alapul.  Kovetkezeskeppen egy cselekedet erkolcsosseget ugy kell megitelni,
hogy megkerdezzuk, mi lenne, ha mindenki az adott modon cselekedne.  A 
homoszexualitas megbukik ezen a teszten, hiszen ha mindenki homoszexualis 
lenne, akkor -- egyebek kozott -- kihalna az emberiseg.  Ergo, a homo-
szexualitas immoralis.  Q.E.D.

En Laci helyeben nem allnek meg ennel a specialis esetnel.  A fenti ervelesi
modszerben rejlo lehetosegeket illusztralando, az a'mulo SZALON-kozonseg 
szeme lattara bebizonyitjuk, hogy a borbelyok es operaenekesek szinten 
mind immoralisak.  A formalis bizonyitas a fenti levezetest koveti.  Ha 
erkolcsos borbelynak lenni, akkor a borbely-le't megfelel az univerzalis, 
mindenkire alkalmazando erkolcsi torvenynek.  Ugyanakkor ha mindenki 
borbely (vagy operaenekes) lenne, akkor az emberiseg ehenhalna, mint fent.
Ergo, borbelynak vagy operaenekesnek vagy homoszexualisnak lenni egyarant
immoralis.  Ha nem lehet mindenki operaenekes, akkor senki se legyen 
operaenekes.  

>    En a  magam reszerol  ezt komoly  dilemmanak talalom,  ezert is adom
> kozre, mert erdekel,  hogy milyen modokon  lehetseges a feloldasa.   Ha
> lesz, aki akar es tud lyukat  loni az ervelesbe, en esetleg -  ha kepes
> leszek ra - hajlando vagyok eljatszani az ordog ugyvedjet.

Lyukakrol egy szot se.  A dilemma feloldasara viszont a kovetkezo ajanlataim 
vannak (a fenti reductio ad absurdum mellett):

1) Kant erkolcsi kalkulusa csak olyan helyzetekben alkalmazhato, ahol a 
   szabad dontes lehetosege fennall.  "Az etika a szabadsag torvenyeit irja
   le, amelyeknek racionalis lenyek cselekedeteiket szabadon alavetik",
   irod, nagyon helyesen.  Tehat a kalkulus alkalmazasa elott bizonyitando,
   hogy a homoszexualitas szabad valasztas kerdese.  Ez legalabbis erosen
   ketseges allitas.

2) Kant szamara egy cselekedet erkolcsi erteke nem itelheto meg onmagaban.
   A kanti moral-kalkulus szerint lehet, hogy A es B pontosan ugyanazt 
   teszik, ennek ellenere A cselekedete erkolcsos, es B-e' erkolcstelen,
   mert A cselekedeteit az univerzalis erkolcsi torveny iranyitja, B pedig
   csak osztoneit es hajlamait koveti.  Ha tehat sikeresen megoldod a
   fenti problemat, es bebizonyitod, hogy a homoszexualitas valasztas
   kerdese, ezzel implicite azt is bebizonyitod, hogy a heteroszexualitas
   ugyancsak valasztas kerdese.  Folmerul a kerdes, hogy ez az utobbi
   valasztas altalanos erkolcsi torvenyeken alapul, vagy csupan osztonokre
   es hajlamokra.  Az utobbi esetben a heteroszexualitas eppugy erkolcstelen
   -- a kanti moral-kalkulus szerint -- mint a homoszexualitas.  En
   bizony restellkedve bevallom, hogy a mai napig -- univerzalis erkolcsi
   torvenyek helyett -- kizarolag osztoneimet es hajlamaimat kovettem ebben
   a kerdesben, ezert kenytelen vagyok magamat az erkolcstelen hetero-
   szexualis nepesseg tagjanak tekinteni.  Szegyen, gyalazat, de igaz.
   Attol tartok, masok is igy vannak ezzel.

3) A kanti moralis kalkulus egy meta-elmelet.  Nem egyes dontesek 
   osztalyozasara keszult, hanem arra szolgal, hogy lehetseges erkolcsi 
   elvek kozott valaszthassunk.  Tehat ha valaki a "Lopj!" erkolcsi 
   parancsat preferalja a "Ne lopj!" paranccsal szemben, akkor a kanti 
   moralis kalkulus alkalmazasaval (talan) meggyozhetjuk, hogy rosszul 
   valasztott.  Meta-elmeleteket leghelyesebb meta-szinten alkalmazni.
   Ha megprobalunk a kanti elmeletbol extrapolalni az egyedi, konkret 
   dontesek szintjere, akkor belekeveredunk a paradoxonok hinarjaba, es 
   jobb hijan kenytelenek leszunk az operaenekesek, borbelyok es 
   homoszexualisok erkolcsein ragodni.  

-----
Fencsik Gabor
+ - Kit ved a copyright? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

--------------------------------------------------------------------------
   From: Janos Kalman, 371/15


                    Kit ved a copyright?

Kit  vedene? A szerzot! - feleljuk, szinte gondolkodas nelkul. Am a dolog
a valosagban korantsem ennyire magatol ertetodo es a kerdes talan megeri,
hogy  kisse  elgondolkodjunk,  mielott  kimondjuk  a latszolag kezenfekvo
valaszt.

A  konyvnyomtatas feltalalasa elott a szerzoi jog kerdese fel sem merult.
Kr.u. 533-ban Iustinianus nyugatromai csaszar hires torvenykonyveiben - a
hagyomanyra  es  Gaius  romai jogtudos korabbi dontesere hivatkozva - meg
azt  allapitotta  meg,  hogy valamely pergamenre vagy papiruszra irt vers
vagy  tortenet  annak  a  tulajdonaba  kerul, akie az anyag, amire irtak,
megha  szinaranybol  is  keszultek  volna a betuk. (I.Institutio 2.1.33.,
Digesta 41.1.9.1.)

Az  europai  kontinensen  nem  sokkal  azutan,  hogy Gutenberg talalmanya
viharos  gyorsasaggal  terjedni  kezdett,  eloterbe  kerult  a jogvedelem
problemaja - de korantsem a szerzok, hanem a nyomdaszok erdekeben. Luther
1525-ben  "Eyn  Vermanung  an die Drukker" cimu felhivasaban haborgott az
illetektelen utannyomasok ellen, utonallo rablokhoz es tolvajokhoz hason-
litva  az  egymas romlasat eloidezo utannyomo kiadokat. Baselban 1531-ben
megtiltottak,  hogy  valamely  kiadvanyt harom even belul barki is utany-
nyomjon.  1640-ben  Johann Schopius kert csaszari vedelmi jogot "privile-
gium  impessorium" irant - a monopolium orokoseire is kiterjedt. 1761-ben
a  francia  kiralyi  tanacs  La  Fontaine  unokainak  adott privilegiumot
nagyapjuk  muveire. 1777-ben XVI.Lajos elrendelte, hogy a szerzonek adott
monopolium  annak  elete  vegeig  szol,  de  ha nem adta el masnak, akkor
orokoseire is atszall.

Angliaban  1580-ban  jelent  meg  eloszor  a  "right of copy" kifejezes a
Stationer's Company kiadvanyain. 1649-ben Milton kovetelte, hogy "a muven
fennallo  tulajdonjogat minden szerzonek biztositani kellene, mind elete-
ben,  mind halala utan." 1709-ben Anna kiralyno elrendelte (Act of Anne C
19),  hogy a muvet kiado nyomdat 14 evre szolo utannyomasi tilalom vedje,
ezutan  a  jog, ha a szerzo eletben van, ujabb 14 evre a szerzore vissza-
szall,  ha azonban meghalt, az utannyomas joga kozkinccse valik. 1769-ben
a  King's  Bench  ugy dontott, hogy a szerzo irodalmi tulajdonjoga eppugy
korlatlan  idotartamu,  mint  a dolgokon fennallo tulajdonjog. 1774-ben a
Lordok  Haza  a  Donaldson v. Beckett ugyben kimondotta, hogy a korlatlan
ideju  vedelmet  a  mu  elso  kiadasakor  folvaltja az idoben korlatozott
vedelem. Ezzel a dontessel szuletett meg a tulajdonkeppeni modern szerzoi
jog.

Mindennek  ellenere  a  19.szazad  elejen  Goethenek,  muvei gyujtemenyes
kiadasahoz a 39 nemet allamban kulon-kulon, nevre szolo nyomtatasi privi-
legiumot  kellett  szereznie,  mert a Nemet Szovetsegben a mai ertelemben
vett szerzoi jog meg ekkor sem letezett.

Milyen  jellegu  jog  a  szerzoi jog? Joseph Koller (1880) szerint a meg-
foghato,  anyagi  javakhoz  hasonloan leteznek bizonyos anyagtalan javak,
ertekek;  ez  utobbiakra a dologi jog szabalyait kell kiterjeszteni. Otto
von  Gierke (1895) velemenye mar kozelebb all a mai felfogashoz. Szerinte
a  szerzoi  jog  elsodlegesen  a szerzo szemelyisegehez tapad, akarcsak a
becsulet vedelme vagy a jo hirnevhez valo jog es csak masodlagos, jarule-
kos  celja  a  vagyoni  erdekek megovasa. Alexander Elster (1920) szerint
viszont  a  szerzoi  jog  egyszeruen az ipari- es kereskedelmi versenyjog
resze,  a plagium vagy a jogbitorlas nem kozvetlenul a szerzo szemelyise-
get  vagy  vagyonat  serti,  hanem  a  tarsadalomnak a tisztesseges piaci
versenyhez fuzodo erdekeit.

Az elso magyar szerzoi jogi torveny, az 1884.evi XVI.tc. tervezetet Arany
Laszlo  -  a  nagy  kolto  fia, maga is iroember - keszitette elo. A jog-
szabaly   az  anyagtalan  javak  tulajdonjogi  koncepciojan  alapult.  Az
1921.evi  LIV.tc.  szinten  a tulajdonjogias felfogast kovette, ez szaba-
lyozta  eloszor  a  mozgofenykepeszeti  alkotasok vedelmet es biztositott
kvazi-szerzoi jogot az eloadomuveszeknek.

A  szamitogepek a masodik vilaghaborut koveto evekben tortek ki a kizaro-
lagos  katonai  alkalmazassal  egyuttjaro  szigoru titoktartas zart falai
mogul.  Utobbira  jellemzo,  hogy meg a szakmai kozvelemeny is sokaig ugy
tartotta,  hogy  a  vilag  elso  elektronikus  szamitogepet,  az EINAC-ot
1948-ban  helyeztek uzembe az Egyesult Allamokban - ma mar tudjuk, hogy a
haboru  alatt  a  nemet  haditengereszet rejtjelzesi rendszeret az ENIGMA
nevu  kompjuter  segitsegevel fejtettek meg. Mindenesetre az a teny, hogy
az  elektronikus  szamitogepek  (eloszor  persze  a nagygepek) betortek a
polgari   piacra  es  egyuttal  elterjedtek  a  magasszintu  programozasi
nyelvek,  folvetette  a szoftverek jogvedelmenek a problemajat. Kulonosen
eloterbe kerult a jogvedelem kerdese akkor, amikor a miniaturizalas ered-
menyekent megszulettek a mini- es mikrokompjuterek. Ezzel olyan feladatok
egesz  sora  valt  kisvallalkozas  kereteben,  sot  az  otthoni iroasztal
mellett  konnyuszerrel  es  minden  kulonosebb matematikai felkeszultseg,
szakertelem  nelkul  is  kenyelmesen megoldhatova, amelyekre nehany evvel
korabban meg csak gondolni se lehetett.

Az  1960-as  evekben,  a  70-es evek elejen keshegyig meno vitak dultak a
szoftverek  szabadalmaztathatosaga  korul.  Szamitogepes  szakemberek  es
jogaszok  szazainak tollabol, persze elsosorban az Egyesult Allamokban es
Nyugat-Europaban, konyvtarnyi szakirodalom szuletett. Zaporoztak az ervek
es az ellenervek.

A  szabadalmi  vedelem  hivei kifejtettek, hogy a szoftver alapjaban veve
ipari  jellegu  termek  es  felhasznalasa  is tulnyomo reszben a termeles
teruleten,  az  uzleti  vilagban  tortenik. Indokolt tehat, hogy iparjog-
vedelmi eszkozokkel biztositsak a hozza fuzodo jogosultsagokat es erdeke-
ket.  Az  ellenfelek  tobbek  kozott  azzal  erveltek, hogy a program nem
valosagos,  anyagi  termek,  csupan  logikai  konstrukcio;  a  szabadalmi
vedelem pedig csak a termeszeti eroket kozvetlenul felhasznalo eljarasok-
ra,  azokat  megtestesito  termekekre alkalmazhato. Ugyan kerem! - vagtak
vissza  a  vitapartnerek  -  hiszen  minden, nem vitasan a szabadalmi jog
korebe tartozo ipari gyartasi eljaras vegso soron logikai-szellemi konst-
rukcio,  es  ha  jogilag  szabadalmi  vedelem  adhato a mestersegesen ki-
tenyesztett uj allat- es novenyfajtakra, miert ne lehetne ugyanezt bizto-
sitani a szoftverekre is?

Amig  a nagytekintelyu jogtudosok okoskodtak es a szellemi csatak megtol-
tottek a szakfolyoiratok hasabjait, a jogalkalmazo hatosagok, a szabadal-
mi  hivatalok es a birosagok - ha nem is teljes kovetkezetesseggel, de az
esetek  tulnyomo  tobbsegeben  -  tetszetos  vagy  kevesbe tetszetos jogi
ervelessel,  elutasitottak a szoftverek szabadalmaztatasa iranti kerelme-
ket.  Ugy  velem - anelkul, hogy ketsegbe vonnam a tekintelyes tudosok es
testuletek  johiszemuseget  es  szakertelmet  -  hogy  e  dontesek mogott
korantsem  csupan  a donteshozok tiszta, veretes jogelmeleti meggyozodese
rejlett.

Az 1960-as evek vegeig a legnagyobb gazdasagi jelentosegu szamitogepgyar-
tok,  elsosorban  az  IBM, ingyen adtak a gepet megvasarlo ugyfeleiknek a
szoftvert.  Ennek  koltseget,  a  tisztes profittal egyutt, termeszetesen
beszamitottak  a  hardver  eladasi araba. Erdekuk volt tehat, hogy ingyen
vagy olcson jussanak hozza masok szellemi munkajanak eredmenyeihez, ezert
ebben  az  idoszakban  nem  tamogattak,  sot elesen elleneztek a szoftver
szabadalmaztathatosagat.

1969-ben  a  trosztellenes  torveny  rakenyszeritette  az  IBM-et, hogy a
szoftvereknek  kulon  arat  allapitson  meg.  Ekkor  elsokent nyujtott be
javaslatot  a jogvedelemre, de miutan mindaddig elesen ellenezte a szaba-
dalmi  vedelem megadasat, most mar a szerzoi jogi koncepcio - mely egyeb-
kent  is sokkal erosebb vedelmet nyujt az iparjogvedelemnel, a szabadalmi
jognal - mellett kenyszerult kiallani. A helyzet valtozasanak megfeleloen
a  magas  jogtudomany  muveloi  alkalmatlannak talaltak ugyan az iparjog-
videlmet  biztosito  szabadalmi  jogot  a szoftverek vedelmere, de egyben
megallapitottak,  hogy az addig kizarolag a muveszeti es tudomanyos alko-
tasokra  alkalmazott szerzoi jog eminensen alkalmas a szamitogep-szoftve-
rek vedelmere.

Az  angol,  a  francia,  a  lengyel, az NSZK-beli es a mexikoi szabadalmi
torveny,  valamint  az  1973.oktober  5-i  Europai Szabadalmi Egyezmeny -
melyhez  Magyarorszag is csatlakozott - expressis verbis kizarja a szoft-
verek  szabadalmaztathatosagat.  Az  USA  Legfelsobb  Birosaga 1977-ben a
Cochrane v. Deener ugyben hasonloan foglalt allast (United States Supreme
Court  94,US.700.1977.).  Meg  kell jegyezni, hogy az USA-ban, szemben az
europai  jogrendszerekkel, az alkoto nem automatikusan nyeri el a szerzoi
jogokat, hanem muvet regisztraltatnia kell vagy letetbe kell helyeznie: a
vedelem  az elso nyilvanos kozzetetelt koveto 75 evre vagy a szerzo hala-
lat koveto 50 evre szol.

Manapsag  viszont  egyre  inkabb  ugy  tunik, hogy a nagy vallalkozasok a
jovoben  mind  kevesbe  elnek a formalis jogvedelem eszkozeivel. A piacon
elfoglalt dominans helyzetuk, a reklam es a terjesztes eszkozeinek kezuk-
be  kaparintasa  lehetove  tette,  hogy  egy-egy  szoftverrel egyidejuleg
arasszak  el  az  egesz piacot es rendkivul rovid ido alatt gyujtsek be a
termekkel elerheto nyereseget. Utobbibol azert egy-ket szazalekot juttat-
nak  az alkotoknak is. Am legyen barmilyen zsenialis a szoftver alkotoja,
nagyszeru  a  programja, a nagy terjesztokkel torteno "kooperacio" nelkul
nem rughat igazan a labdaba.

A  kituno  francia  filozofus,  Michel  Foucault 1969-ben irta le - igaz,
egeszen  mas  kontextusban  - a tarsadalomtudomanyokban azota szalloigeve
valt,  paradoxnak  latszo kerdest: "Mi a szerzo? Mit szamit, ki beszel?".
Valoszinu,  hogy  a mai, de meginkabb a holnapi szoftver alkotoja elmond-
hatja:  "Ki  a szerzo? Mit szamit? Az szamit, hogy kinek van penze a ter-
jesztesre!"

                                                   Kalman Janos


Felhasznalt irodalom:

Magyarorszag  Maganjogi Torvenykonyve (A m.kir. Igazsagugyminiszter altal
1928.marcius  1.-en  az  Orszaggyules  ele  terjesztett  torvenyjavaslat)
M.kir. Igazsagugymininszterium, Budapest, 1928.

Szladits  Karoly:  A magyar maganjog vazlata. Grill Konyvkiado, Budapest,
1933.

Marton Geza: A romai maganjog elemeinek tankonyve. Instituciok. Tankonyv-
kiado, Budapest, 1963.

Benedek, K. - Vilaghy, M.: A Polgari Torvenykonyv a gyakorlatban. Kozgaz-
dasagi es Jogi Konyvkiado, Budapest, 1965.

A  szerzoi jog kezikonyve (Szerk.: Benard Aurel es Timar Istvan) Kozgada-
sagi es Jogi Konykiado, Budapest, 1973.

Boytha,  Gy.:  A  szamitogepi  programok  alkotasahoz fuzodo erdekek jogi
vedelme. Gazdasag es Tarsadalom (Az MTA IX.Osztaly Kozlemenyei) Budapest,
1977.

Jacso, P.: A szoftver jogi oltalma. KSH-SZAMOK, Budapest, 1981.

Thorne,  D.H.:  The  legal  guide  to  computer  software  protection.  A
Practical  Handbook  on  Copyrights,  Trademarks,  Publishing  and  Trade
Secrets. Prentice-Hall Inc., New Jersey, 1985.

Gyertyanfy, P. - Perjes, S.: A szoftver szerzoi jogvedelmerol - magyarul.
KERSZI, Budapest, 1986.

A software szerzoi jogvedelmenek kerdesei (A MIE 1986.majus 19-21. kozott
rendezett software tanfolyaman elhangzott eloadasok szovege) Magyar Ipar-
jogvedelmi Egyesulet, Budapest, 1987.

Gyertyanfy  Peter:  A  szamitogepi  programok  es  elektronikus adattarak
szerzoi joga (Kandidatusi ertekezes), Budapest, 1989.
___ Blue Wave/QWK v2.12

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS