IX. evf. 7. szam, 1997. februar 13.


Szuret

-interju-
***"Es akkor mi van?" (Slawomir Mrozek lengyel dramairo)***

-egy het-
Politikai es kulturalis hirek

-nagyitas-
***28. Magyar Filmszemle***
***Magyar ugar***
***Ravazdi dolgok***
***Lapjaras - filmszemle idejen***
***Magyarorszag nem volt, ha nem lesz***
***Ido a Corvinban***
***Utana mintha jaj-szo szallna***

POLITIKA

-magyar globusz-
Taszar egy ev utan: Profik es amatorok
***Az SZDSZ valsaga: Kintorna***

-vilagfalu-
***Ecuador: Bolond Bucaram***
Tulsagosan zajos vagany (Meciar - nyelvtorveny es nepszavazas
kozott)

ELET + MOD

-elet + mod-
Busojaras: Sokacos ut
***Budapesti Farsang '97: Tavaszvaro gilisztak***
Etetes: Halra vetett part

KULTURA

-hrabal-
Gondolj a galambokra Praga parkanyan (nekromorzsak)

-interju-
"Egyszeruen ez lett a sorsunk" (Monori Lili es Szekely B. Miklos
szinmuveszek)

-kritika-
Lemez: Mutassa vegre meg magat (Schubert - Hungarian Quartet)
Film: A spanyol hatha (Manuel Gomez Pereira: Szajbol szajba)
Uj Szinhaz: Izomlaz (Beaumarchais: Egy orult nap, avagy Figaro
hazassaga)

-interju-
"Oreg, perverz krokodil" (Hortobagyi Laszlo zeneszerzo)

-visszhang-
Nyolc kis kritika

-PUBLICISZTIKA-

-egotrip-
Toth Gabor Attila: Szabadlab
Kadar Tamas: Reklamocska (Avagy tudositas a lelek allapotarol)
Para-Kovacs Imre: En-terior
Hammer Ferenc: Pasztak nepe (Remhir)

-publicisztika-
***Arato Andras: Messze a mennyorszagtol***

-a szerk.-
***Nicsak, ki beszel***
Vitassuk meg a feldolgozatlan tortenelmi problemakat

-olvasoi levelek-

Slawomir Mrozek lengyel dramairo

Slawomir Mrozekkel a krakkoi Stary Teatrban (Oreg Szinhaz)
beszelgettunk nem sokkal azutan, hogy mexikoi illetosegu feleseget
a szlovak hatosagok vizum hianyaban visszazavartak a magyar
hatarrol, ha nem is Mexikoba, de Lengyelorszagba. Mrozek ekkor nem
jutott el Budapestre, de lehet, hogy nekunk epp ez volt a mazlink. Ha
nincs az a kis affer a vizummal, Pesten biztosan nehezebben allt volna
kotelnek. Ugyhogy hala es koszonet az eber szlovak hataroroknek!
Mrozek kedves volt es udvarias. Egyetlen dolgot kert csak: a szinhazrol
es az irasairol ne kerdezzuk.

Magyar Narancs: Miert telepult haza Lengyelorszagba, es miert eppen
Krakkoba?

Slawomir Mrozek: Azert, mert oregszem. Hat-vanhat eves vagyok,
nyugdijaskoru. Harmincharom evet toltottem emigracioban, s mikor
elerkezett az a pillanat, hogy el kellett hagynom Mexikot, termeszetesen
vetodott fel a kerdes: hova? Krakkot mindig a sajat varosomnak
tekintettem, igy viszonylag termeszetes volt, hogy ide jojjek.

MN: Es miert hagyta el annak idejen Lengyelorszagot?

SM: Ez 33 eve tortent, sot talan kicsit regebben is. A vilag egeszen
maskent nezett ki akkoriban, es en is egeszen mas voltam. Elsosorban
a politikai valosag nem volt ram szabva, es egyszeruen nem akartam
abban a vilagban eltolteni az eletem hatralevo reszet, amelyrol
akkor azt gondoltam, hogy orokke tart majd. Nem akartam abban a
rendszerben meghalni.

MN: De hat on abban az idoben mar ismert iro volt. Tul volt nehany
hires drama megirasan, tiz kotete meg is jelent.

SM: Es akkor mi van? Az, hogy jo volt nekem, hogy egyre ismertebb lettem,
nem jelentette azt, hogy ott is akartam meghalni.

MN: De a tavozasat kovetoen sem szakitotta meg a kapcsolatat
Lengyelorszaggal, sot, ugy tunt, mintha Lengyelorszag is meg akarta
volna tartani ont.

SM: Persze hogy meg akartam orizni Lengyelorszagot, olyan ertelemben
feltetlenul, hogy kapcsolatban maradjak az olvasokkal es a szinhazi
kozonseggel, de ez nem csak rajtam mult. Lengyel turistakent tavoztam,
lengyel utlevellel - eppen csak annyi tortent, hogy nem jottem vissza.
Aztan egy ido utan mar koveteltek, hogy jojjek haza, de en
megtagadtam. Erre mindenfele ronda dologgal megvadoltak, es nem kaptam
lengyel utlevelet, illetve nem hosszabbitottak meg azt, ami volt.

MN: Ha jol emlekszem ez '68-ban vagy '69-ben tortent.

SM: '68-ban.

MN: 1968 elott on nem nyilatkozott politikai ugyekben, '68-ban viszont,
igaz, roviden, de rendkivul kemenyen fogalmazta meg a velemenyet.

SM: Lehetett volna hosszabban?

MN: Hogyan elte at, hogy e nyilatkozatat kovetoen a "kulfoldon elo
irobol" - ahogy korabban a lengyelek fogalmaztak - hirtelen "arulo
lett?

SM: En nem lettem arulo!

MN: De a hivatasos Lengyelorszag akkor igy fogalmazott.

SM: Ez igaz.

MN: Ez jelentos kulonbseg volt a korabbiakhoz kepest.

SM: Most azt akarja, hogy kioktassam a fiatalabb nemzedekeket arrol, hogy
hogyan mentek akkoriban a dolgok. Az idosebb korosztaly ezt nagyon jol
tudja, a fiatalabbakat szerintem viszont egyaltalan nem foglalkoztatja.
Attol tartok, unalmas lenne.

MN: Tobbszor is azt nyilatkozta, hogy 1956 marciusaban, amikor meghalt
Bierut (a Lengyel Egyesult Munkaspart vezere 1948-56 kozott - a
szerk.), az on politikai elete befejezodott, szakitott a politikaval.

SM: A! Szoval ezt is tudja.

MN: Aztan megirta a Rendorseget es a Sztriptizt. Szerintem ezek nagyon
is politikus darabok.

SM: Ezek nem politikus darabok. Ezek vilagnezeti darabok. A politika
ugyanis technikai dolog, valoszinuleg ezert leteznek politikai
tudomanyok, politikai iskolak. A "politikai" jelzovel teljesen
folosleges korulfustolni barmely irasomat, meg az olyan darabokat
is, mint a Rendorseg. Bizonyos helyzetekben ezek talan politikai szerepet
jatszottak, de onmagukban nem politikusak. Ezekrol a darabokrol
peldaul az angolszasz orszagokban, ahol semmifele tapasztalat sincs a
totalitarizmusrol, senkinek eszebe nem jut, hogy politikusak lennenek.
Amikor viszont az Egyesult Allamokban adtak elo a darabjaimat a 70-es
evekben, akkor az ottani radikalis csoportok a washingtoni hatalmi harcot
fedeztek fel bennuk. Aminek persze az egvilagon semmi ertelme nem volt,
de senki sem tilthatja meg vagy irhatja elo ezt vagy azt az
interpretaciot.

MN: On 1963 ota el kulfoldon, es meglehetosen sokat vandorolt a
vilagban. Vajon miert nem tudott soha megnyugodni?

SM: Ne essunk tulzasokba. Egyreszt nem is olyan sokat, masreszt, ha az
ember egyszer ezt elkezdi, akkor nagyon nehez abbahagynia, mar csak
praktikus okok miatt is. Miutan elhagytam Lengyelorszagot, Olaszorszagban
telepedtem le. Harminc-egynehany eves voltam, es bar maradhattam volna,
egy kisvarosban laktam, es az nem olyan hely volt, ahol az ember elete
vegeig szivesen marad. Ennyi idos koraban az embernek olyan helyre kell
mennie, ahol tortennek a dolgok, ezert attelepultem Parizsba, ahol 21
even at eltem. Aztan egy masik eletkorba leptem, es ugy ereztem,
hogy uj horizontra van szuksegem. Ez sem tekintheto
termeszetellenesnek. Es mivel epp egy mexikoi not vettem felesegul,
normalisabbnak tunt Mexikoba telepulnom, mint mondjuk Kongoba. Nem is,
azt ma mar Zaire-nak hivjak. Tehat Mexikoba koltoztem. Mexikoban
eloszor nehez volt, aztan kellemes, majd legutobb kiderult, hogy
kevesse biztonsagos. Ott tenyleg rosszak a kozbiztonsagi allapotok,
kulonosen egy olyan fenyegetett embernek, amilyen en voltam. Egyszoval
el kellett hagynom. Tudjak, hogy hany eves vagyok. Ebben a korban
biztonsagosabb visszaterni a hazamba es a sajat varosomba. Hogy
orokre itt maradok-e - orokre: mondjuk a halalomig -, azt nem tudom.
Illetve alapvetoen tudom, hogy igen. Vagy hogy ma ez a szandekom, de mar
annyiszor voltak kulonbozo szandekaim, es az eletem megis maskepp
alakult, tehat a szandekaim ellenere sem kezeskedhetem arrol, hogy ez
valoban igy lesz.

MN: Mikor tudatosult onben eloszor, hogy hires iro lett? Mikor
szembesult eloszor a vilaghirrel?

SM: Fogalmazzunk maskent, ha kerhetem. Meg ugy tunhet, hogy csak
ultem es merengtem azon, hogy ismernek a vilagban. Persze volt ilyen is,
de azert nem ez volt a monomaniam. Mondjuk inkabb azt, hogy az elso
darabom, amely megjelent a piacon, az europai szinpadokon, majd mashol
is, a Tango volt, amit 1964-ben irtam, meg Olaszorszagban.

MN: Es hogy erezte magat ebben az uj szerepkorben?

SM: Nagyon jol! Hiszen ha valaki harmincnegy evesen megir egy olyan
darabot, amit keresnek es jatszanak a vilagban, az valoszinuleg -
barki is legyen az - jol erzi magat, hacsak nem aberralt.

MN: On hogy tanult meg irni?

SM: Irni?

MN: Igen. Hogy tanult meg irni?

SM: Nem tanultam.

MN: De...

SM: ...No persze, tanultam. Az altalanos iskolaban. Eloszor az a
betut, aztan a b-t, a c-t. Mint mindenki.

MN: De valahogy csak elkezdett dramat irni?

SM. Es akkor mi van? On most olyasmit kerdezett, amit mar nagyon sokszor
hallottam. "Mrozek ur, most mondja el, mi a trukkje, hogyan jottek ki
magabol ezek a dolgok, mi az on fortelya, mi a titka? Mondja mar el
vegre!" De en soha nem mondok el semmit, mert errol nincs mit mondanom.
Megirtam az elso darabomat, a masodikat, a harmadikat, es ezek -
tetszettek. Egyszeruen nincsen titkom.

MN: Mikor volt eleteben eloszor szinhazban?

SM: Tizenot eves koromban. Korabban nem is igen lehettem volna, mert
amikor a haboru kitort, mindossze kilenceves voltam, az oteves nemet
megszallas alatt pedig az osszes lengyel szinhazat betiltottak,
akarcsak az egyetemeket vagy a zeneiskolakat.

MN: Es az elso talalkozas nagy hatassal volt onre?

SM: Hat persze hogy nagy elmeny volt. Kepzeljen el egy olyan nemzetet,
amelyet ot even keresztul uldoztek, es atment mindazokon a
szenvedeseken, amelyekrol mindannyian tudunk. Ez ma mar szinte
felfoghatatlan.

MN: Es ez az elmeny meghatarozo volt kesobbi palyaja soran.

SM: Ugye most arra gondol, hogy amikor kijottem a szinhazbol,
hazamentem, es ugy dontottem, en bizony dramairo leszek?

MN: Hat, az ember varna valami ilyesmit.

SM: Nem. Nem lettem hirtelen dramairo. Tovabb jartam az iskolaba, sot
soha eszembe nem jutott, hogy dramakat irjak. Kesobb alakult ugy, hogy
elbeszeleseket kezdtem irni, majd megirtam egy darabot, aztan egy
masikat. Igy lettem dramairo.

MN: Tudom, megallapodtunk, hogy nem beszelgetunk a darabokrol.

SM: Legalabbis csak korlatok kozott.

MN: De egyszeruen nem tudom elfogadni, hogy a dramairas olyan
hetkoznapi dolog, mint ahogyan azt on beallitja.

SM: Nezze, ez egy kulon ugy. Vegyuk peldaul a kritikusokat. A
kritikusokat mindig az erdekli, hogyan keszul a darab. Engem viszont
egyaltalan nem erdekel. Nem erdekel, mert en csinalom. Minek
gondolkodnek meg kulon azon, hogy hogyan csinalom. Ugyanigy vagyok a
szinhazrol valo beszelgetessel. Minek elmelkedjek ezen? Ezert vannak
a sziniiskolak. Engem ez tenyleg nem erdekel.

MN: Nem is olvassa el, amit a darabjairol irnak?

SM: Neha elolvasom, de ez nem fontos. Ugyanis nem tanulok belole, nem
segit a kovetkezo megirasaban. Nem ok irjak meg a kovetkezo
darabomat. Azt nekem kell megirni. A kritika es az iras ket kulon
dolog, aminek semmi koze egymashoz.

MN: Es milyen viszony fuzi a kozonseghez?

SM: Nem hiszem, hogy viszonyrol lehetne beszelni. Ez inkabb totalis
fuggoseg. Nekem a szinhazban a legfontosabb a szinesz es a
kozonseg. Mert szerzo nelkul elkepzelheto szinhaz, es rendezore,
diszlettervezore sincs feltetlenul szukseg egy-egy darabnal, de nincs
eloadas szinesz es kozonseg nelkul, mert akkor az nem szinhaz.
Engem mint dramairot is nelkulozni lehetne, de valahogy ugy alakult,
hogy meg nem tavolitottak el. A kozonseggel kapcsolatban egyebkent
nagyon jok a tapasztalataim. A nezok nagy tobbsegevel megertjuk
egymast, es erzelmileg is kozel allunk egymashoz. Egyszeruen szolva:
szeretjuk egymast. Erre nagy szuksegem van, es nagyon nagyra
becsulom.

MN: Es mint prozairo milyennek iteli a kozonseget?

SM: Ilyen ertelemben nincs kozonsegem. Az egyetlen valodi, vagyis
lathato kozonsegem az a szinhazi kozonseg. A konyveimet
felrehuzodva, maganyosan olvassak, akik megveszik, es biztosan nem
azert, mert engem vagynak latni. Fogalmam sincs, hogy kik ok. Ez tehat
egy tavolsagtarto folyamat. A szinhazban viszont eppen az a kellemes
es kockazatos, hogy a szembesules kozvetlen. Ez kulonos forrosagot
ad a szinhaznak. Talan epp ezzel magyarazhato, hogy a regenyirok -
meg a legnagyobbak is - megprobalkoznak a szinhazzal. Talan nekik is
szukseguk van erre a forro kapcsolatra. Meg koltok is voltak ilyenek.
Persze ez nem szokott sikerulni, mert az, hogy valaki kepes megirni egy
jo verset vagy jo regenyt, meg nem jelenti azt, hogy jo dramat is
ir. Es persze forditva is igy van.

MN: Soha nem akart nagyobb lelegzetu prozai muvet irni?

SM: Nem.

MN: Miert?

SM: Mert nem vagyok ra kepes.

MN: Mit jelent az on szamara a humor?

SM: Erre nem tudok valaszolni. A humor az, amikor nevetnek az emberek.
Persze leteznek vastag konyvek komoly tanulmanyokkal a humorrol, de ezek
szornyen unalmasak. Nem tudom, miert kellene elgondolkodnom azon, amit
csinalok. Nincs idom ra, nincs kedvem hozza, nincs szuksegem ra.
Ahelyett, hogy elgondolkodnek azon, mit jelent szamomra a humor, en
inkabb rajzolok valami mulatsagosat, vagy irok egy komediat. A
komediak nem ugy szuletnek, hogy valakik tankonyveket irnak a
humorrol, azokat valakik megveszik a konyvesboltban, megtanuljak a humor
szabalyait, es aztan irnak egy darabot. Higgye el, tenyleg nem arrol
van szo, hogy nem akarnek valaszolni. Sot bizonyara vannak olyan
altalanos jellegzetessegek, amelyektol valami mulatsagos lesz vagy nem,
de en ezzel soha nem foglalkozom.

MN: Zavarja ont a nepszeruseg?

SM: Miben zavarna? A nepszeruseg jo dolog, hasznos es kellemes, ha nem
lep at bizonyos intenzitast. Persze az en nepszerusegem
osszemerhetetlen a rocksztarokeval. Joval kevesbe vagyok nepszeru,
mint mondjuk Michael Jackson, es nincs szuksegem testorokre. Az emberi
lepteku nepszeruseg viszont nagyon kedves dolog.

MN: On nem tul sokszor es nem szivesen nyilatkozik. Miert?

SM: Miert kene nyilatkoznom? Most mondja meg. Azert nem nyilatkozom, mert
en ilyen furcsa tipus vagyok. Az egyik nyilatkozik, a masik nem. En csak
akkor adok interjut, mikor annak konkret oka van. Tulajdonkeppen
hosszu-hosszu evek ota nem nyilatkozom, csak peldaul akkor, amikor
valamelyik kiado kiadja egy konyvemet, es kotelez arra, hogy reszt
vegyek egy sajtotajekoztaton. A kiadokhoz ilyenkor lojalis vagyok.
Ugyanez a helyzet, ha valamelyik darabomat mutatjak be. A szinhazak
ilyenkor sok erofeszitest tesznek, nagyon joindulatuak es sok penzt
koltenek az eloadasra. Tehat nyilatkozom ekkor is annak ellenere, hogy
nem szeretem ezt az egeszet. '96 aprilisatol tulajdonkeppen szunet
nelkul nyilatkozom, mindenekelott azert, mert elhagytam Mexikot es
Lengyelorszagba koltoztem, s ugy gondoltam, meglehetosen furcsa lenne,
sot szinte lehetetlen, hogy ezt a lepest egyetlen szo nelkul tegyem
meg. De mar be is jelentettem, hogy nem adok tobb interjut. Mi most
azert beszelgetunk, mert Budapestre kellett volna mennem, es ez
egyertelmuen azt is jelentette, hogy nyilatkozatokat kell majd adnom. De
ez tenyleg - legalabbis nagyon hosszu idore - az utolso alkalom. Az is
lehet, hogy orokre. Nem tudom.

Raduly Margit Talas A. Peter

Az interjubol reszletek hangzottak el a Magyar Televizio Korzo cimu
musoraban.

Versailles gogos csigazabaloi, nektek sem adatik meg am minden. A
kozep-dunai galloman kulturlobbi az I. vilaghaboru ota bagyatag,
es hiaba telt mar el hetvenvalahany ev, azert a teljes Proust csak
nincsen meg magyarul. Ugocsa nem koronaz. Kulonben meg kiderulne, hogy
Az eltunt ido... szovegtengereben nemcsak pompazatos halak lebegnek,
hanem szarazfold is felmerul belole; a regenymonstrum valodi nagy
reget rejt, egy, a Moby Dicknel is izgatobban sokatmondo uldozeses
tortenetet. De ha csupan az V. prousti alapkotetnek eloteremne az
itthoni forditasa, horribile dictu, az asztmas zsurfiu
boldogsagelmelete mar ezzel is beferkozhetne a magyar kulturaba.
Rariadnank, hogy ez az erzeki teoria nem is elsosorban valami
teaszagrol meg a nagyanyo regi kertjerol szol. Akkor aztan szakadna,
omlana itt minden, hovatovabb a Horthy- vagy a Kadar-kor iranti
nosztalgiakrol eddig megszervezett nezetek is szethullananak. A prousti
racio remuletes tulajdonsaga, hogy nem ideologikus.

A 28. Magyar Filmszemlen egy-ket fikcios alkotas oly modon probalta
megidezni a multat, hogy szereploi a silany jelenben uldogelnek vagy
jarnak-kelnek, es felbuzogni latszik bennuk megannyi testesebb es
dramaibb emlek, netan korulottuk is felkavarog a maba ero
tegnapelott. Szoval a keret: a Most, vastag ecsettel elore meghuzogatva.
Mas filmek tomenyen es szeparativan a szocmultba igyekeztek utaztatni
(jol megborosodott, monoton vonulata ez a magyar jatekfilmezesnek),
persze tulontul uniform-epikusan, tul megkoncipialtan es
vonatkozashianyosan. A cselekmenykezeles itt is, amott is antiprousti,
nem ragadhatja meg a harom alapido egyiket sem. Mindharmat egybemarkolja
viszont, csakugyan multidezo lelemenyevel, Timar Peter a
Csinibababan. Ez a zenes bohozat barmi kozvetetten a jovo idorol is
tobbet mond, mint a Corvin-musor itt nem sorolt, foldhozragadtan vagy
poetizalobban naprakesz tematikaju filmjei, nem szolva az ugymond
idotlen (esetenkent korfestessel megis tunteto) darabokrol.

Timarnal a jelenetek, a szereplok ez alkalommal mind multbeliek;
gyerekszem karikirozza oket, a la Amarcord. Az effektgazdag film formai
organizmusa viszont repesztoen jelenkori, moziklipes. Heves szivoerovel
integralja magaba egy bizonyos Hajdan motivikajat, amely igy vad
frissesseggel csapodik mai csufos pofankba. A mult minden szakaszaban
sokkal botranyosabb, illetlenebb, szorosebb-borosebb, mint ahogyan
mondjuk A vad cimu Sara-film modszerevel meg lehetne azt mutatni;
ambar nem mindig fojtogatobb. Szoval a regen is jelen, csak eppen
lesullyedt, valahai jelen. Amint a Csinibaba besziv es kispriccel valamit
a multbol, tobb-szorosen leleplezi a jelent is es az azota letunt
es leendo magyar jovoket. Holott pontatlan, idokevero; valojaban nem
is az 1962-es evet buvoli elo, hanem koncentrikus idosavokat '62
korul.

A slagerdallamok kanyarulatai '62 es '68 kozott kivaltkepp energikusan
gyujtottek magukba es tapasztottak meg korabeli boldogsagkepzeteket,
ahitasfoszlanyokat, eselyerzeteket, amelyek atszinezodtek az akkori
nyomorusagok es elvek fuszernedveitol. Az ilyen vegykepletek mindig
csak utolag ismerhetok fel. (Mindegyik korszak dorzsoltnek veli magat,
de aztan mindnek kiutkozik a maga specialis naivitasa.) Timar nem
kesz scripthez keresett zeneket, hanem az ominozus zenekre szerkesztette
a filmjet.

'97-bol nezve a Timar megidezte, '62-es zenekedvelo nepseg
haromfelenek latszik egyszerre, szinte egybeolvado modon. Egy:
eltevedt, bosszantoan tudatlan, de ijesztoen ismeros torpelenyek
egyuttesenek. Ketto: sancba rekesztett, egyszersmind manokka
varazsolt heroszok tragikus baju tarsasaganak, koztuk soft
Ubukkel. Harom: nyilt sziv hatalmaval felenk into, dalos gigaszok
csapatanak, mely kekitot old az eg vizeben.

Mik vogymuk. A rohamszeru orom, amint nezzuk oket, szemermetlen,
hamot nem turo. Ez pedig botranyos, mert a mostani is valodi korszak.

- ardai -

"Nincs olyan alkoto, aki rosszat akarna csinalni, aki ne bizna abban,
hogy erdeklodest kelt." Ezekkel a szavakkal koszontotte a 28. Magyar
Filmszemlet szervezo, dirigalo szemletanacs elnoke, Andor Tamas a
rendezveny katalogusaban az olvasokat. Hogy a filmek jok-e? A
szinvonal vitathato, de az alkotasok tobbsege legalabb azt eleri,
hogy vitara ingerel.

Fut velem egy rossz szeker

Retur. Palasthy Gyorgy ejszakai szemelyvonatan hetven even feluliek
utaznak. Nincs hova menniuk, ez az otthonuk, nem kell jegyet valtani.
Minden szep emlekuknek keseru a vege. Es mindig kiderul,
onhibajukon kivul kerultek ide. Nem hiszem. De a kilatastalansagrol
szol az Istallo is, Rozgonyi Adamtol. Az o sodrodo hosei,
maffiakapcsolatok, kabitoszer, idegenrendeszeti okokbol kenytelenek
kiszolgalni a disznofeju nagyurat. Estenkent modern gladiatorokkent
verekszenek mind veresebb kuzdelemben. De semmit nem tudnak tenni ez
ellen. A Mindenki fel a torpetol hose (rendezo Czencz Jozsef)
vegigjarja egy popularisabb napilap olvasoi leveleinek stacioit
(gyogyszerarak, Operabal, Dallas es nemi tocsikolas), a
szegenyseg-gazdagsag kontrasztjaban. Kitoresi kiserlete a
munkanelkulisegbol akkumulatorlopasra viszi. Persze az o kislanya is
meghal azon a buszon, ami a tonkretett vasuti fenysorompo miatt
utkozik a Balkan expresszel.

Minden egesz eltorott

Miert nincs jogom a boldogsaghoz? A filmek azt sugalljak, hogy a
latszolagos idill is tarthatatlan, ha egy gyerek kiegyensulyozott
csaladban el, akkor azt veletlenszeruen raboljak el atutazo
kamionosok (Erdoss Pal: Gyilkos kedv). Szasz Janos - egyebkent
zsenialisan - Csath Geza vilagaval nyomaszt, es Janisch Attila
(Hosszu alkony) hose is csak a halalban talalja meg a kiutat, miutan
eltevedt gyermekkora foldrajzi helyszinen. Franciska pedig (Simo
Sandor: Franciska vasarnapjai) szep lassan elvesziti osszes baratjat,
mert szegeny cseledbol ugy valt valakive, hogy a nepi demokracia
rendorsegenek tagja lett.

Akar irodalmi adaptacio a forgatokonyv, akar a napilapok valamelyik
hire az alapja (ez mostansag a divat), vegeredmenyben azzal
szembesulok, hogy ha boldog vagyok, az gyanus. Vagy a diktatura, vagy a
friss szabadsagban felkavarodott vilag mergezi meg kornyezetemet - es
en tehetetlen vagyok. Eloszor is barmely pillanatban elerhet a vegzet.
(Bar tudnam, ki mondta azt a baromsagot, hogy jobb felni, mint
megijedni!) Ha megsem sujt le ram a sors, akkor gazember vagyok, ha
elefantcsonttoronyba huzodva nem akarom szivemre es vallamra venni az
elesettek terheit.

Hol van hat a kiut? A hatvanas evekben allam bacsi gondoskodott
rolunk, cserebe csak azt kerte, hogy mi ne gondolkodjunk. De a gyerekek
elni akartak, ezert megprobaltak atverni a szuloket - hirdeti a
Csinibaba (Timar Peter). Megjegyzem, a harc dontetlenre allt. A hatalom
lehet elbizakodott, kepviseloi lehetnek butak, a buta hatalom
illuziojaval jobb, ha leszamolunk. Kovacs Gyorgynel (Mark
evangeliuma - kiserleti es kisjatekfilm kategoria) uj Jezust
feszitenek keresztre a megvaltas remenyeben. Gyarmathy Livia Szokes
cimu filmjenek foszereploje a recski taborbol indulva eljut a Szabad
Europa Radio mikrofonjaig. Es ami mar nem tartozik a muveszet
fennhatosaga ala, a valosagos tortenelmi szemely most, a vetites
utan fellephetett a Budapest Kongresszusi Kozpont emelvenyere.

Milyen volt hat a 28. Magyar Filmszemle? Felig mely csond es felig
larma.

Ifj. Szabo Zoltan

A 28. Magyar Filmszemle elso figyelemre melto esemenye a Ravazdi
Kerekasztal Filmes Tagozatanak velemenye volt, amit az ugyvivok,
Bakacs Tibor Settenkedo, Czaban Gyorgy, Durst Gyorgy es Hartyandi
Jeno a megnyito elotti napon tettek kozze. Az elozsuri tevekenysege
- Szirtes Andras filmjet, mivel nem keszult el hataridore, nem
valogattak be, de mar elore felkertek a felettuk allo
szemletanacsot, hogy dontesuket vizsgalja meg, ha a film kesobb
megis elkeszulne -, illetve a Filmszemle zsurijenek kijelolese a
kuratorok szerint az 1989 elotti hatalmi allapotokat es megoldasokat
tukrozi. Bakacs Tibor Settenkedo ugy fogalmazott, hogy mig tavaly a
szemle igazgatoja vallalta a felelosseget a zsuri kivalasztasaert -
ebbe bele is bukott -, addig iden latszolag demokratikus modon a
filmszakma kepviseloi, tehat szemelyi felelosseget nem vallalo
testulet valasztott. Meghozza olyan tagokat is (elsosorban a ket
elnok szemelyet kifogasoltak), akiknek szakmai hitele nem eri el a
kivant szintet, illetve fenykoruk az elozo kurzushoz kotodik. A
fuggetlenek szerint ez azt is jelzi, hogy a magyar filmesek
ertekitelete torzult az elmult evekben. Ezt azzal magyarazzak, hogy
Magyarorszagon gyakorlatilag a Mozgokep Alapitvany az egyetlen
penzforras, es aki ezzel szembekerul, annak arra kell szamitania, hogy
nem dolgozhat.

Szomjas Gyorgy, a Filmmuvesz Szovetseg Jatekfilmes Tagozatanak
vezetoje szerint minden evben megprobalnak a korabbinal jobb
megoldast talalni. Iden ot neves rendezot kertek fel, akiknek a
korabbi szemleken filmjeik voltak, hogy mondjak el, milyen gondokkal
kuzdottek. Ennek alapjan fogadtak el azt a valtozatot, hogy a zsurit a
szakmai szervezetek javaslatai alapjan a Filmszemle Tanacs kerje fel. Ha
ez a rendszer sem mukodik, annak is lesz kovetkezmenye, bar
ketsegtelen, hogy szemelyi felelossegre vonas nem koveti.

A Filmszemle Tanacs tagjai: Andor Tamas operator - elnok, Molnar
Gyorgy rendezo, Pacskovszky Jozsef rendezo, Peterffy Andras rendezo,
Szabo Ildiko rendezo.

A jatekfilmes zsuri tagjai: Meszaros Marta rendezo - elnok, Biro
Miklos operator, Novak Miklos koreografus, Szentandrassy Istvan
festomuvesz, Szilagyi Akos eszteta.

A nem fikcios filmek zsurijenek tagjai: Bernath Laszlo kritikus -
elnok, Fekete Ibolya rendezo, Kovari Peter rendezo.

Sz. Z.

Lapzartank idejen, hetfon este, meg javaban zajlik a magyar film
evenkenti busojarasa: a szemle. Nem ismerjuk a verseny gyozteseit,
nem lattunk minden filmet, megis igyekeztunk minel jobban koruljarni
a jelentos esemenyt. Szerzoinktol nem kritikakat kertunk, hanem olyan
jelenteseket, amik segithetnek kovetkezteteseket levonni mindnyajunknak
a dolgok allasarol, miszerint hogyan is, mit is mutat az a valami, amit
magyar filmnek nevezunk. Tudositasaink elsosorban szubjektivek,
masodsorban egymasnak ellentmondok. Az aktus kozepen meg nemikepp
gatolt a tisztanlatas. Viszont igerhetjuk: nem engedjuk el a most
omlesztve kapott darabok fulit, es bemutatoik alkalmabol igazi
kritikakkal egyengetjuk majd palyajukat.

Ismeros a vicc, az oreg bika es a fiatal bika allnak a hegyteton, alant
tehenek. Menjunk gyorsan, es kefeljuk meg az egyiket, mondja a fiatal.
Nyugi, leballagunk, es megkefeljuk mindet, szol a bolcs oreg, es ugy
is tesznek. En, oreg osboleny, allok a Corvin mozi aulajaban,
korulottem filmrol filmre rohangalnak a bikaborjak, nekem mar minden
ballepest meg kell gondolnom, melyiket az otezerbol? Kivalasztok
egyet-egyet a musorplakaton foltuntetett mufajok kozul, kezdjuk egy
kisjatekfilmmel.

Pinter Georg:

A kakas es a hordo

Ez a film mar szerepelt valami egesz estet betolto
kisjatekfilm-osszeallitasban (Varatlan halal - a szerk.), mar akkor
sem ertettem, hogyan kerult oda, merthogy jo volt. Jo erzeseimet
ellenoriztem, megneztem masodszor, jelentem, tetszik. 28 perc, csak ket
szo hangzik el, isten(em) es igen, de nem egy istenigenlo film. A tobbi
zenei alafestes, dunnyoges es dudoraszas, zajok. A tobbi nema
csend. A csend ingatag tornya zajok epitokockaibol rakodik, jatek az
egesz, veresen komoly. A film vegen leomlik a torony, berobban a gaz,
Derzsi Janos (mert o az, neve nincs) eg a hordoban, megszolal a kakas.
Azert se meselem el, mi minden (nem) tortenik addig, csak a zajok,
azokat nem birom feledni: gazpalack utodik a lepcsohoz, kotyog a bor,
kulcs csikordul a zarban, kinyilik egy szekrenyajto, ropog a ho.
Mondom, 28 perc, kisjatekfilm, nagy film. Derzsi Janost inditanam a
legjobb ferfi epizodszereplo kategoriaban, ha nem lenne ez foszerep.
Azt meg ugyse nyeri meg.

Jo kezdet, eros kezdes, felek, csak rosszabb johet.

Jatekfilm kategoria.

Timar Peter: Csinibaba

Ezt a filmet is ketszer (1 egesz ketharmadszor, eloszor elkestem)
neztem meg, bar ne tettem volna. Eloszor (az elejen) rohogtem
(rohogtunk), aztan valahogy furcsa csend lett. Kijove a mozibol
tovabb egtek lelkemben kis rozse-dalok arrol, hogy elek, elunk, su-su
bolondsag, imadok elni, minden rendbe van, csak a film, valami ugy faj
idebent, meg kell nezni meg egyszer. Kiderult, pont a lenyeget nem
lattam, az elso husz percet, amikor meg lehetett volna jo film is
belole. Galvolgyi haztombbizalmi, ki van hangositva, kozli a
lakosaival, 1962. augusztus 28-a van, a nyertes lottoszamok a
kovetkezok: ...es az 56-os szamot nem meri beolvasni.

A film ezek utan arrol szol, hogy senki nem mer beolvasni, su-su-suttog
csak, mint Andorai, a pojaca ellenallo, a tobbiek danolnak es
menetelnek, tobbnyire danolnak, okkal, de inkabb ok nelkul, csak ugy,
meg ezt a slagert is el kell enekelni, imadni fogjak, Kispal es a
Borz, nemcsak a huszeveseke, rajta, oregek, nagypapak. '56-rol egy
pisszenes se, a nep lubickol a Balatonban es a slagerek kollektiv
tudattalanjaban, kollektiv amnezia, Eorsi Istvan 1960-ban kijon a
bortonbol, szerte nezett, s nem lele honjat a hazaban, nem, arulo
nem, nem, nem leszek, mi nem vagyunk arulok, elni akarunk, mondjak a
felnottek, a gyerekeik nem is ertik, ok csak nem akarnak itt megrohadni,
csak disszidalni, indulni a Ki mit tud?-on, kijutni a VIT-re, Helsinkibe,
onnan hajoval egy kopes Amerika. Egy kopes ez az orszag. 1962.
augusztus 28-an Galvolgyi volt avos bizalmi letorli a borotvahabot,
nem akasztas, borotvalas, alig egy evvel korabban, l961. augusztus
26-an kivegzik Nickelsburg Laszlo muszereszt, harom es fel eve,
hogy kivegeztek Mansfeld Peter ipari tanulot. Most a csavargyarban
tanczenekar alakul, Ki mit tud? Nem mondom en, miert nem errol szol a
film, hiszen ez egy tancos-zenes. De szolhatna errol is, merthogy benne
van. A lehetoseg. Az emberiseg nevetve valik meg multjatol, valami
ilyesmi, Marx mondta. Persze lehet, hogy lehetetlen, a hatvanas evektol
nem is akarunk/akarnak bucsuzni, elj vele boldogan, cseppet se faj,
i-a-ugy elvezem en, az ember nem tagadja meg gyermek-, ifjukorat,
onmagat, Kadar apank vezesd osi nemzeted, hiaba fenyeget
veszjoslon Kornis, minket ne ijesztgessen Kadarral, apa csak egy van.
Ami Bacsonak (igen, Bacsonak) sikerult A tanuban, nem sikerult Timar
Peternek, nem tudunk rohogni-sirni-sirni-sirni. Pedig hat ott van
Andorai es Pogany kettose a villamoson (nem fakadnak dalra!), Reviczky
eromuvesz, amint lancait nem veszitheti, a kozonseg, dobbent csend
utan, tapsol es eljenez, majd megrohamozza a zsurit. Forradalmi helyzet.
Es ott a pesti srac, tizenevek eleje, kitekint a kepbol, kacsint, semmi
koze az egeszhez (bizonyara a rendezo alteregoja, T. P. 1950-ben
szuletett), o a foszereplo, nem am a Galvolgyi, sajnos nem az o
szemszogebol latjuk a "tortenetet", hanem Galvolgyi szervez.

Corvin mozi, Corvin koz, a pesti srac szobra, ezekert, ertunk haltal
meg, szegyelljuk magunkat. A filmet egyszer kell megnezni.

Non fiction kategoria.

Forgacs Peter: "osztalySORSjegy"

(Privat szocializmus I./Privat Magyarorszag XI.) Informacios vetites,
versenyen kivul, a Muvesz moziban, megneztem volna Forgacs
versenyfilmjet is, de ezzel egy idoben adtak, mino veletlen. A
"foszereplo, Peto Katalin 1946-ban szuletik, latjuk az elso
furdetest, aztan kirandulasok, kozben a hatterben (szo szerint,
odamontirozva) zajlik az un. tortenelem, Gero beszede, Rajk pajtas
es Kadar pajtas, Katinka az uttorovasuton, a Margitszigeten, a
Balatonban. Az apat elzavarjak Szegedrol (kistokes, zsido, ami kell),
az Operettszinhazban bracsazik, igy el tul. A hadifogsagot es a
koncentracios tabort mar tulelte, futyul a nokre az iden. Peto
Katinka 1962-ben tizenhat eves, a Ki mit tud?-on nem indul. Honthy, Hanna,
Hruscsov. Itt is folhangzanak regi slagerek, indulok, hatterzene,
hattertortenelem. Peto papa csak filmez, Katinka 1965-ben ballag,
elobb a mama hal meg, a papa koveti, mindketten tuleltek a hatvanas
eveket. Katinka "batyja" egyevesen pusztult el a lagerban, en es a
kisocsem.

Nekem jobban tetszenek Forgacs kevesbe megmachinalt filmjei, machinalt
tortenelem, peldaul az Egy urino noteszabol nem vonul fol a
tortenelmi arzenal, nem tortenik semmi, csendesen mulnak a
(szuletes)napok.

A Privat szocializmusban is hagyni kellett volna, peregjen Peto papa
filmje, a tortenelem ugyis atverzik valahol, minek Rakosit s a tobbi
ordogot a vaszonra festeni. De igy is, e keskeny (csaladi) optikaban
is jobban benne van a hatvanas evek (szuk levegoje, tudod, a legkor,
miert), mint Timar filmjeben. Privat csinibaba.

Kiserleti film kategoria.

Dr. Horvath Putyi: Semmit, semmiert (tortenelmi esztrad)

Szinten versenyen kivul, es nem film. Nemfilm. Nem is esztrad, inkabb
tortenelmi lecke kozepkezdoknek. Tankoltemeny az igazsag es a
torveny viszonyarol, valamint az elet ertelmerol (mellekszal).
Helyszin: egy pince (kis magyar underground), ido: a Tanacskoztarsasag
es kornyeke, valamint az egyetemes. Terido. Tanulsag: az nem igazsag,
hogy nincs igazsag! A pinceben az igazsag visszhangzik: ...gazsag. Az
igazsagot (a torvenyt) barki eltorolheti sajat igazsaga neveben,
valamint bennunket is a fold szinerol. A foldet is. Latjuk
folrobbanni a mostari hidat, voros khmerek gyilkolnak, Marosvasarhelyen
egy fekvo valakit, valamit utlegelnek valakik. Helyben vagyunk. A film
vegen hanyatlo korunk uj nemzedeke, utlegelt es utlegelo, hoher
es aldozat, Kun Bela es az Igazsag Bajnoka, fogoly es foglar
osszeallnak, eleneklik a DIVSZ-indulot. Mennek a VIT-re. Odakepzelem a
korusba a Csinibabat, a Peto csaladot, embert s embernek farkasat,
dalolva szep az elet, kozben Derzsi Janos (ebben a filmben is szerepel,
abban letezik) cigarettara gyujt es magara, rajuk, rank robbantja ezt
a pincet.

Aki latja a jelent, tud az elmultakrol s a jovendokrol is, hangzik el
a bolcsesseg Dr. Horvath Putyi filmjeben.

En nem lattam a jelent, fogalmam sincs, mi volt, mi lesz.

Talan mert nem jo (ertsd: nem a megfelelo) filmeket neztem meg.
(Peldaul Hollos Janos Magyarorszag ma cimu muvet.) Nalam Pinter
Georg filmje jutott tovabb, utazhat Helsinkibe (Velencebe, Taskentbe,
Berlinbe). A zsuri lapzarta utan dont.

Sajo Laszlo

Egy szemletajt meg tan az is odafigyel a magyar filmre, aki a Podgornij
ors tagjakent volt utoljara moziban, amikor A 39-es dandarra vagy a
Lenin Lengyelorszagban 2-re vezenyeltek ki a pajtasokat. Egy het
unnep, dijak, vastaps, zizeges. Amugy a magyar filmmel egesz evben
csak a baj van, a mama nem ad penzt mozira, de ha megis vilagra jon a
nyulszaju kis korcs, a forgalmazo nem akar forgalmazni, a nezo nem
akar nezni. Az egesz rendszerben csak a kritikus mukodik uzemszeruen,
kejesen sorolvan elo a kisded veleszuletett es szerzett
fogyatekossagait. A filmes szakma meg kifele sem kepes zarni a sorait,
ujjal mutogat, bezzegezik s vidul, ha toroz. Azert megis a kozonseg a
legrosszabb.

Az egyszeri polgar, aki a jo eros hazai helyett ketszaz reszes brazil
szeriat, kabelen es zsiros videon nezheto C-szerias kulturmocskot
tesz fogyasztoi kiskosaraba, es nehanap - mar ha kellokepp igenyes,
penzes es mobil - befizet a multiplexbe a legujabb amerikai
kulturmocsokra. Csak egyet nem tesz soha: nincs az a penz, amiert magyar
filmhez valtana jegyet. Am a hazai filmcsinalonak vastag a bore, nem
erdekli a lakossag elszegenyedese, sem erdektelensege, a vilagert
sem hagyna fol koltseges maganpassziojaval. "A volt szocialista
orszagok kozul Magyarorszagon meg mindig egyedulalloan sok film
keszul."

Sos B. Petert citalgatom itt mar egy ideje, betuhiven es szabadon,
aki batran kialtja bele az unnepies csendbe: "Mibe kerul nekunk a
film?" (Nepszabadsag, februar 7.). A kedvelt napilap mar a cimlapon
tudatja: Ma kezdodik a filmszemle. Az orvendetes hirt mindjart keseru
tenyek kovetik: csinos tablazat a koltsegvetesi tamogatas kontra
nezoszam adatsoraival. Azt kell megtudnunk, hogy "az utobbi ot
(valojaban hat az) evben hatmilliard forintot koltottek allami
penzbol magyar mozgokepre; ugyanakkor a hetvenot bemutatott
jatekfilmet csupan 3,7 millioan lattak a mozikban".

Ilyen sokan? Hiszen a csecsemokkel, az aggokkal es a gyengenlatokkal
egyutt is alig vagyunk tizmillioan! - mondana erre Moricka, de o
koztudottan hulye. Mire Sos B. elojonne az aduval: 1996 amerikai
kasszadontojet (A fuggetlenseg napja) egymagaban majdnem annyian
lattak, mint az ev osszes magyar filmjet (azt a tizenvalahanyat). A
szomoru, amde kokemeny tenyekbol egyetlen logikus kovetkeztetes
adodik, "ezzel egyutt sem a szakmai szervezetek, sem az alkotok nem vetik
fel, hogy az orszag jelenlegi rossz gazdasagi helyzeteben a filmes
infrastruktura fenntartasan es a szakemberek megelhetesen tul
indokolja-e meg valami, hogy ilyen nagyszamu alkotasra ilyen rengeteg
penzt elkoltsenek".

Radikaldemagogia

ez a javabol, regi szep emlekeket idezo. Most jobban szol belole a
nep hangja, mint valaha, hiszen demokratikus napjainkban nemcsak a
kozvagyont herdaljak, de egyenesen "az adofizetok penzebol"
daridoznak egyesek. Jobb, ha bele sem gondolunk, hogy a filmcsinalokon
kivul meg ki mindenki. A haza bajban van, par szocialisan erzeketlen
alak pedig verset ir, szinhazat csinal, sot vannak, akik nem atallanak
hegedulni.

Sos B. Peter jol latja, hogy a filmes szakmatol hiaba is varnank
onkorlatozast. Tobb remennyel kecsegtet, ha megprobalunk
kozvetlenul a nezokhoz fordulni, ahhoz a 730 ezer magyarhoz, aki tavaly
hazai filmhez valtott jegyet. (Eros a gyanum, hogy visszaesokrol van
szo, ot ev alatt beloluk adodott ossze az a 3,7 millio.) Kedves
nezoink! Maguk egy elenyeszo kisebbseg, am perverz elvezetuk evente
es fejenkent 1400 (ezernegyszaz) forinttal terheli a koltsegvetest. A
magyar film nemcsak sok meg draga, de meg rossz is, mi lenne hat, ha
lemondananak kartekony vagyaikrol? A harom testor vagy az Esti
Kornel (ez ket elegge nezett magyar film a kilencvenes evekbol)
helyett valtsanak jegyet Sylvester Stallonera a szomszedos teremben, vagy
igyanak egy sort a bufeben.

Talan meg idejeben szolunk. 1996-ban ugyanis haromszor annyian neztek
magyar filmet, mint tavalyelott. Nehogy meg rakapjanak.

B. E.

Horn Gyula nehezkes, szamos egyeztetesi hibaval sulyosbitott
beszedmodja, groteszk gesztusai unalomig ismertek. Amit azonban az
Orszaggyules hetfoi munkanapjan bemutatott, az
miniszterelnoksegenek eddigi legkinosabb produkcioja volt. Harminc perc
husz masodpercig beszelt folyamatosan anelkul, hogy mondandoja a
szovegkoherencia legelemibb felteteleinek megfelelt volna. Kormanya
teljesitmenyenek, az ugynevezett stabilizacionak az ertekelesekor,
ugy-ahogy, hozta azt a nivot, amit mondjuk egy nyolcvanas evekbeli
partkongresszus megkovetelt a kivalasztott kadertol (nehezsegek,
aldozatok, de elottunk a jovo, ilyenek). Beszedenek ama resze
viszont, amelyben a magyar tarsadalmat kiserelte, ugymond,
megszolitani, meg az elobbi elvarasnak sem tudott megfelelni:
megigerte, hogy iden jobb lesz a magas vernyomasuaknak meg a
cukorbetegeknek is; megkoszonte a lakossagnak, hogy elviseli kormanyat;
kifejezte halajat az egyhazaknak, amiert lelki vigaszt, tamaszt
nyujtanak a nehez idokben; majd felkerte a Magyar Tudomanyos
Akademiat, hogy a magyar nyelv tisztasagat vedendo segitse a kormany
erofesziteseit, mert o, Horn Gyula miniszterelnok ugy latja, ami a
mediakban megy e teren, az tarthatatlan. Es igy tovabb, es igy
tovabb.

A Szokai-Tocsik-ugy arnyekaban, a botranyban elsosorban erintett
part elnokekent, termeszetesen nem lehetett hallgatni; am ebben Horn
semmi ujat nem mondott: a kormany szorgalmazza a teljes koru
vizsgalatot. Ugyanakkor a miniszterelnoki beszed sokkal inkabb tunt egy
bajba jutott ember vedekezesenek, mint egy politikailag szorult helyzetbe
kerult partvezer manoverezesenek. Horn az atlagosnal tobbet
foglalkozott sajat szemelyevel: a tizenvalahanyadik perc magassagaban
peldaul, lenyegeben minden atmenet nelkul, arrol kezdett ertekezni,
hogy o torvenytisztelo allampolgarkent alavetette magat az
atvilagito birak vizsgalatanak. Ugyan miert volt ez fontos egy, az
orszag jelenlegi helyzetet ertekelni ohajto beszedben?

A partban egyre nyiltabban beszelnek arrol, hogy nem szabad Hornnal
nekivagni 1998-nak. A Magyar Koztarsasag miniszterelnoke hetfon
szanalmas ember benyomasat keltette. Mint akinek mar nem sok van hatra.

Melyponton az SZDSZ: a Szonda Ipsos legujabb felmerese szerint kilenc
szazalekra kuzdottek le magukat a liberalisok, es nemigen
vigasztalhatja oket, hogy az elpartolok nem is annyira
felreikszelnenek, mint inkabb a 42 szazaleknyi "bizonytalan, nem
szavazna" rovatot gazdagitjak. Azt ugyanis meg nem latni, pontosan miben
bizhatnak a szabad demokratak, ha 1998-ra gondolnak.

Rosszkedve telet eli ezekben a hetekben a kisebbik kormanypart, es
valoszinuleg nagyot hibaznank, ha kizarolag a Szokai-Tocsik-ugyben
valo sokat idezett "erintettseget" tekintenenk fo oknak. Az Ugy
persze meg nem emesztett gombockent ragadt a szabad demokratak torkan,
amit a kampanyig mar valoszinuleg se lenyelni, se kikopni nem tudnak,
de ettol fuggetlenul tovabbra is nagy az elegedetlenseg a ki nem
hasznalt kormanyzati pozicioval, a szocialistakkal valo
"sodrodassal" - annak ellenere, hogy valasztoik, a frakciotagok es a
partvezetok nagy resze jobb hijan megbekelt az MSZP-vel valo kozos
kormanyzassal, es az Orszagos Tanacs (OT) legutobbi, januar vegi
ulesen le is zartak a koalicio allando lebegteteset.

"A kinlodasos fazist eljuk most" - fogalmazott egy prominens
frakciotag a vasarnapi "fojtott hangulatu ules utan. Egy hettel
azelott, hogy az SZDSZ-es kepviselok rajottek, tisztujito
frakcioules varhato a het vegen, hirtelen tobben (peldaul Wekler
Ferenc)

nyomulni kezdtek

uj frakciovezetoert es helyettesekert, nehogy megint egyszeru
Gordon-treningkent teljen a frakcioules. Volt, aki a
liberal-konzervativ unios Szent-Ivanyi Istvant kerte fel, ugyan
puccsolja mar meg "az Ivant", ha van egy csopp ideje, a kulugyi
allamtitkar azonban udvariasan haritott. Tiz - a sajtonak ki nem
szivarogtatott - nev roppent fel es szallt ala csak azert, hogy
valtozzon ma valami arc ott font; ha mar oktoberben nem tudtak
megbuktatni Peto Ivan partelnokot, most megprobaltak megfurni Peto
Ivan frakciovezetot. "Nyilvan ugy lattak, valakinek el kell vinnie a
balhet" - mondta a Narancsnak Peto.

Nem jott be. A tanacskozason 53:8 aranyban Peto maradt a
frakciovezeto, Hack Peter, Gaal Gyula es Horn Gabor szemelyeben
pedig harom, lojalisan koaliciokritikus helyettest is kapott. A
hettagu frakciovezetesbe kerult meg az a Szalay Gabor is, aki
explicit koalicioellenessege miatt januar vegen visszalepett az
ugyvivoi testuleti tagsagtol. Ertesulesunk szerint egyebkent
Wekler menesztese nem fugg ossze sem gazdasagi ugyekre valo
partigazgatoi ralatasaval, sem azzal, hogy megpenditette a "nyitast
jobbra", pedig nincs is kihez nyitni.

A frakcioulesen, ugy tudjuk, konszenzus alakult ki abban, hogy az Ugyet
le kell mar vegre zarni, es a hatralevo masfel evben az MSZP
melle szorult kenyszerpoziciobol is hatekony

torvenyhozasi offenzivat

kell nyujtani az elbizonytalanodott SZDSZ-valasztotabor szamara,
egyertelmuve teve, hogy a partnak tovabbra is fontos peldaul az
alkotmanyozas, a szigoru osszeferhetetlenseg, a korrupcio elleni
fellepes, a kisebb es olcsobb torvenyhozas. Megkonnyitheti a
munkat, hogy az OT-ulesen megtargyalt 200 oldalas belso anyag
alapjaiban vegul is nem tartja sikertelennek az SZDSZ eddigi kormanyzati
teljesitmenyet.

Ezt az offenzivat a partnak surgosen meg kell kezdenie, ha nem akar
meg nagyobb coreszt: a Marketing Centrum legutobbi felmerese szerint az
SZDSZ a Fidesz es az FKgP utani harmadik helyre csuszott le azon a
tabellan, amely azt firtatja, hogy on "mely partokat latna szivesen a
kovetkezo kormanykoalicioban?". Az is erdekes, hogy az
SZDSZ-tamogatok 41 szazaleka meg mindig a Fideszt latna szivesebben
a kovetkezo koalicioban, mint az MSZP-t (24%) - a Fidesz-tamogatok
pedig az SZDSZ-t eppugy elfogadnak (22%) mint az FKgP-t (23%) vagy a
KDNP-t (25%).

Marian Bela, a Marketing Centrum igazgatoja kerdesunkre elmondta:
politikai atrendezodes megy vegbe, amelynek kovetkezmenyekent harom
politikai polus jott letre az MSZP, az FKgP es a Fidesz korul. "Az
SZDSZ a jelek szerint mar nem onallo poluskepzo ero, miutan 94-es
valasztoiknak

csak 47 szazalekat

tartottak meg - ez a trend azonban nem a Tocsik-uggyel, hanem a
nepszerutlen Bokros-csomaggal kezdodott. Szavazoik egy resze (15%) a
Fideszhez vandorolt, a tobbseg bizonytalan. Marpedig ez a bizonytalan
reteg biztonsagra vagyik, nem vevo a radikalizmusra. A kampany
nagyreszt a csalodottak visszahoditasarol fog szolni."

Addig pedig nem lesz mindegy, hogyan zarja le az SZDSZ az APV-ugyet
azutan, hogy a januari OT-ulesen Kis Janos, Eorsi Istvan es sokan
masok moralis ontisztulast surgettek. Kerdes ugyanis: elfogadja-e a
bazis (valamint a vasarnap leszavazott "radikalisok"), hogy Szentkuti
Karoly kepviselo javaslataval szemben sem etikai bizottsag ele nem
kerulnek a tavalyi sikertelen fundraising-kiserlet felelosei (mar ha ez
az volt), sem nagyobb ralatasa nincs senkinek a part koruli
cegeletre.

Marpedig ha valami eleg egyertelmuen kiderult a legutobbi hetekben, az
az, hogy - Magyar Balint novemberi Narancs-nyilatkozataval szemben -

igenis letezik

egyfajta SZDSZ-kozeli szatellitceg- es alapitvanyi halmaz (Utilitas,
Paint Invest, Ragtime Rt., Europai Magyarorszagert Alapitvany,
Tarsadalmi Parbeszed Alapitvany, Politikai Tudomanyok Intezete stb.),
amely fele es felol kovetelesi-tartozasi penzek aramlanak, es
vannak "SZDSZ-kozeli vallalkozok" (Bernhardt Barnabas, Budai Gyorgy,
Virag Attila), akik a jelek szerint a megoldatlan partfinanszirozasi
strukturara tekintettel ugy probalnak segiteni a magyar
liberalizmuson, ahogy csak lehet. (Vagy ahogy nem.)

Erdekes helyzet mindenesetre, hogy prominens SZDSZ-vezetok, koztuk Peto
Ivan (lasd a vele keszult interjut), a Narancsnak ugy nyilatkoztak:
ok nem is tudtak a Tarsadalmi Parbeszed Alapitvany letezeserol,
csak Gyorgy Peter eszteta es exkurator (lapunk korabbi fomunkatarsa)
A Het-beli nyilatkozatabol tajekozodtak arrol, hogy a TPA harom ev
alatt nem is mukodott, ehhez kepest viszont a Tocsik-sikerdijbol 64
millio forintot kapott. Az 1993-ban Virag Attila altal alapitott media-
es PR-alapitvany masik kuratorat, Tompa Imre ujsagirot egyebkent
februar 1-jei hatallyal "kozos megegyezessel" menesztettek a
Nepszavatol, fokent mivel a Vilaggazdasagbol kellett megtudniuk
kuratorsagat.

Kerdes viszont, kinek van ralatasa az "SZDSZ-kozeli" vallalkozasok
tevekenysegere, igy ki tudja megakadalyozni, hogy egy fuggetlenitett
szabad demokrata penzszerzo mozgasba lenduljon, ha ugy latja: buli
van Aprajafalvan.

Egy magat es sok mas embert megnevezni nem kivano SZDSZ-ugyvivo
kerdesunkre elmondta: o ugy tudja, nincs valamifele kidolgozott
partstrategia a valsag kezelesere, es nincs is ertelme annak, hogy a
frakcio "fentrol", tehat az Orszagos Tanacstol vagy az Ugyvivoi
Testulettol varjon kesz valaszokat. "Ez az ugy az MSZP
erintettsegetol elteroen nem egy rendszer resze, hanem baleset -
igaz, sulyos baleset."

Seres Laszlo

* "Nem tudtam az alapitvanyrol" *

* Peto Ivan partelnok, frakciovezeto *

Magyar Narancs: A frakcioulesen on surgette annak megfogalmazasat,
milyen politikai uzenettel lehetne tullepni a mostani valsagon. Mi
lehetne ez az uzenet?

Peto Ivan: En nem beszelnek valsagrol. A mostani helyzetben azt
tartanam fontosnak, hogy megfogalmazzuk az erdemi mondanivalonkat - nem
onmagunkkal, hanem az orszag ugyeivel kapcsolatban. Az elmult idoszak
osszejovetelein az SZDSZ figyelmet, energiajat a Tocsik-ugyben
felmerult vadak egyertelmu elharithatatlansaga hatarozta meg. Ahogy
Eorsi Istvan fogalmazott a legutobbi OT-ulesen: buszke arra, hogy
olyan parthoz tartozik, amelynek van lelkiismerete. En azt kepviselem,
hogy amit errol az ugyrol tudni lehet, azt megosztottuk az SZDSZ belso
kozvelemenyevel, ebben semmi olyan nincs, ami titok lenne. Annyiban
praktikus lenne magunk mogott hagyni az evvel valo foglalkozast, hogy a
sopankodastol nem jutunk elobbre.

MN: Azt is megosztottak az SZDSZ belso kozvelemenyevel, hogy milyen
cegek, alapitvanyok mozognak a part korul? Prominens
SZDSZ-vezetoktol hallottam, hogy nem is tudtak a Tarsadalmi Parbeszed
Alapitvany letezeserol.

PI: En se tudtam arrol, hogy van Tarsadalmi Parbeszed Alapitvany,
hiszen nekem semmi kozom ehhez. Szatellit SZDSZ-cegekrol sem tudok. Az,
hogy az SZDSZ-szel kapcsolatban allo szemelyek milyen gazdasagi
tevekenyseget vegeznek, milyen cegekben vannak benne, es hogy milyen
kapcsolat van e cegek kozott, ez semmikeppen nem nevezheto SZDSZ-es
gazdasagi tevekenysegnek. Itt ugye felmerult a gyanu, hogy egyesek
kozpenzeket nyultak le. En csak azt tudom mondani, amit mar a
nyilvanossag elott is elmondtam: en senkinek nem adtam es nem is fogok
adni felhatalmazast kozpenzek partcelu felhasznalasara vagy part
fele terelesere. Itt ez a kerdes, nem pedig az, hogy vannak-e peldaul
alapitvanyi maganadomanyok partok korul.

MN: Nem kellett volna radikalisabban elhatarolodni az "SZDSZ-kozeli
vallalkozoktol"? Peldaul etikai bizottsag ele vinni az ugyet?

PI: En az elso pillanattol kezdve azt kepviseltem, hogy
maganszemelyekkel kapcsolatban nem lenne helyes, ha a jogi normakat nem
vennenk figyelembe. Az artatlansag velelme most mar agyonragott
formula, de megillet mindenkit. Az, hogy valakit megvadolnak valamivel, nem
jarhat olyan kovetkezmennyel, hogy automatikusan ki kell vagni,
felelossegre kell vonni. Az normalis, ha valaki ilyenkor felfuggeszti a
partbeli tevekenyseget (mint tette Virag Attila es Bernhardt
Barnabas. - S. L.), hiszen vizsgalat alatt all. Ennel tobb lepes
azonban indokolatlan, hiszen ilyen alapon naponta minden megvadolt
kepviselo tevekenyseget fel kene fuggeszteni. Egy csak emocionalisan
vagy politikai megfontolasokbol motivalt elhatarolodas azonban meg
sulyosabb, kellemetlenebb latszatot teremt, mint ami valojaban van.

Az eghajlat nem determinal, csak hajlamosit, ezert ha februarban
nalunk lenne a nyar, akkor a brazil szambaiskolasok vonulnanak fel
busomaszkban, baranyborben, Hernadi Gyula es Gyurkovics Tibor pedig
pavatollban, nekik mindegy, csak szerepelhessenek.

A visszataszito kulseju, pofaszakallas zsuritagok szerepeltetesenek
hagyomanyat Rez Andras 1992-es fellepese alapozta meg, ekkor
tartottak az elso Budapesti Farsangot. 1991-ben is tartottak volna, de
akkor az Obol-haboru miatt (!) elmaradt, a delszlav haboru viszont
csak '92 aprilisaban kezdodott. Akkor 121 jelmezes vonult fel, ami a
tomeghatasra epulo produkciok miatt tobb mint 300 beoltozot
jelentett. Az elso helyezett egy szakkozepiskola csapata lett
vesszofonatu trojai lovukkal (50 ezer Ft + Csemege-kosar). Ugyanez a
stab nyert '93-ban is, akkor viking hajot fontak, ami annyira latvanyos
volt, hogy a resztvevok meg iden is emlegettek. Az 1993-as evet a
vikingeken kivul a sarki eredetu legtomegek es a havas eso is
emlekezetesse tette. Bar a Budapesti Farsang egyaltalan nem
nagycsalados alapon mukodik, az emelt letszam bizonyos latvanyosabb
produkciokhoz elengedhetetlen. Az indusztrialis vonulat jelentos magyar
hagyomanyokat tudhat maga mogott: a "Kisfoldalatti" es a tavalyi
"Lagymanyosi hid" utan ismet szerepelt nagy beton: az M 5-os
autopalya naturalista abrazolasa, mig a pszichedelikus kategoria
asza a kivilagitott Lanchid. Az "Orczy-kerti indianok"
statisztalhattak volna a Farkasokkal tancoloban is, oket fotoztak a
legtobbet, egyebkent a legtobben iden is fotosnak es operatornek
oltoztek be. Nagycsalados alkotok megjelenitettek tengeri
elovilagot, tavaszvaro foldigilisztakat, akasztott embert hoherral;
a szellemeknek szant, egy az egyben Ku-Klux-Klan-benyomast kelto csoport
hajszallal maradt le a tolerancia-dijrol.

Az idei gyoztes is egy nagycsalad lett, a dijazott "Millenniumi
szuletesnapi torta" resztvevoi meg a Varoshaza fogadasan is
sirtak, mert a 100 ezer forintos fodijbol most harom honapig
megelnek.

- w -

* Agy *

1993 "Ruhaszarito kotel" (ket gyerek fanak oltozve, koztuk
madzag, rajta bugyi, melltarto)

"Toronyora lanccal"

"Elefant"

1994 "Europa elrablasa"

"Kotelekrepulo (nagycsalados jelmez, ket szulo, negy gyerek)

"Ne vagj ki minden fat"

1995 "Hetfeju sarkany"

"Terezvaros"

1996 "Lagymanyosi hid"

1997 "Nagybani piac"

"Idealis kutya"

* Nyeremenyek, a teljesseg igenye nelkul *

1 db novenykompozicio, kulondij (Fitoland Disznovenykerteszet)

1 db eves csaladi Bringohinto-berlet

10 darab egyszemelyes fulbeloves fulbevaloval (Venusz Fodrasz
Szovetkezet)

2 db Colosseum-koncertjegy

Magyar Maraton Klub - 2 db polo es 2 db sal

Szerkesszuk egyutt a kovetkezo musort a Kolyokidovel

Csak tavolrol erdemes megprobalni a majdnem lehetetlent: a magyar
politika toresvonalait az 1998-as altalanos valasztasok es a
koalicioepites szempontjabol elemezni. De meg igy sem mertem volna
e cikkbe belekezdeni, ha nem olvasom a kovetkezo szavakat egy ismerosom
tollabol: "A magyar politikai elet pariajava valt SZDSZ itt (a
koaliciokepzes vonatkozasaban) mar nem jon szamitasba" (Uj
Magyarorszag, januar 6., 14. oldal). A szerzot valamikor jo tudosnak
hittem, es azt hiszem, jol sejtem politikai palyafutasanak
mozgatorugojat. Valahogy nem talalta meg a helyet, amit az 1989-90-ben
kialakult politikai es kozjogi rendszerben elkepzelt maganak mint
alkotmanyszakertonek, roviden: nem lett egyik alapito atyja a
koztarsasagnak, es azota is tamadja ennek fo oszlopait: az
Alkotmanybirosagot, a koztarsasagi elnokot, az SZDSZ-t, a
liberalisnak hitt mediaertelmiseget es a konszenzusos parlamenti
alkotmanyozast. Jo tudos volt valamikor, kezdetben legalabbis mindig
volt erveiben valami, amit komolyan lehetett venni, meg akkor is, ha
alapjaban veve semmiben sem volt, szerintem, igaza. Az emlitett mondat
viszont nagyon meghokkentett. Mintha Csurkat olvastam volna, de persze a
dramairo onismerete nelkul. Egy unalmas, szurke Csurka lett az
ismerosombol.

Nem tudom, hany politologus irhatta volna le a mondatot egy hasonlo
helyzetben. Nem csak arra gondolok, hogy az SZDSZ tovabbra is aktiv resze
a ketparti koalicionak, jo viszonyban van az MSZP egy reszevel, es
eppen a "jobboldal" szemeben (de a valosagban is) fontos szerepe van a
kormanypolitika alakitasaban, nem csak arra, hogy a lakossag szemeben
a part politikusai tovabbra is meglehetosen nepszeruek (a
koztarsasagi elnok, a fopolgarmester, a harom miniszter es a
partelnok tartosan a nepszerusegi lista elen talalhatok), es
arra, hogy a valasztasokon valoszinuleg meg fogja szerezni a szavazatok
10-15 szazalekat. Ezzel szemben valoban fel lehet hozni, hogy a part
politikaja ma nepszerutlen, hogy talan a legtobbet vesztette a
Szokai-Tocsik-ugyben, hogy sokan valoban hibaztatjak a kormany
megszorito intezkedeseiert, es raadasul azt, hogy a koaliciohoz
valo viszony belulrol gyongiti a partot, jelenleg a vezeto tagok
egymas marcangolasaval vannak elfoglalva. Mindebbol persze nem
kovetkezik semmifele pariastatus.

De az emlitett cikk, amellett, hogy jobboldali populista modon azt
sugallja, az SZDSZ-t ki kellene kozositeni, mert az idegen financtoke
ugynoke, nyilvan arra is gondol, hogy mind a negy ellenzeki part ma
azt allitja, ki van zarva, hogy az SZDSZ-szel a jovoben valamifele
szovetseget vallaljon. Ezert a szerzo vegul ugy beszel, mintha az
SZDSZ nem is letezne: a harompolusu mezoben a Fidesznek el kell majd
dontenie, hogy az MSZP-vel tart, vagy az FKgP-KDNP-szovetseggel.
Mindebben az a furcsa, hogy az SZDSZ mind a sajat onmagarol alkotott
kepeben, mind a lakossag tudataban mar het eve a par excellence
centrista part. Altalaban rendszerellenes, szelsoseges partokat
tartanak koalitionsunfahignek, koaliciokeptelennek. Ezert eleg nehez
egy modern partrendszerben egy centrista vagy altalaban centristanak
tartott partot pariakent elkepzelni, amely nelkul lehetseges
koaliciok kotodhetnek a kozepen.

 Bevallom, nem vagyok oszinte hive a Korosenyi Andras-fele
gondolatnak, amely szerint a magyar politikai partrendszert egy bal-jobb
sikban kell elemeznunk, amelyben az MSZMP a parlamenten kivuli bal, az
MSZP a bal, az SZDSZ a balkozep, a Fidesz (es az MDNP) a jobbkozep, az
MDF es a KDNP a jobb, az FKgP a radikalis jobb es a MIEP a parlamenten
kivuli radikalis jobb. En tobb dimenzioban kepzelem el a rendszert,
es maskeppen latom a sorrendet a kulonbozo dimenziokban (peldaul
a gazdasag es a politika, a napi es az alkotmanyozo politika
sikjaiban). De annyi biztos, hogy Korosenyi terkepe korulbelul
megfelel annak a rendszertelen rendszernek, ami az ujsagirasban, a
mindennapi tudatban es a legtobb part aktivistai fejeiben kepzodik a
partokrol. Es igy politikai tenyezo meg akkor is, ha a
politikatudomany szempontjabol egydimenzios es sokban felrevezeto.
Aki viszont e terkep szerint ertelmezi a magyar politikat, annak
ertelmetlen kell hogy legyen, amit emlitett ismerosom allit.

De hadd vedjem csak meg egy kicsit. Hadd talaljak ki nehany ervet,
amivel ertelmezhetnem egyebkent ertelmetlen szavait. Lehet, hogy azert
lett paria az SZDSZ, mert koaliciot kotott az ordoggel. De az ordog
maga nem paria? Es ha igen, miert kell ismerosomnek felnie, hogy
talan majd a Fidesz is lepaktal vele? Mert az emlitett cikk pont ettol
fel. Jobb lenne tehat tudomanyosabb argumentumot kitalalni.
Felhozhatnam egy korabbi ervemet, ami szerint a magyar partrendszer nem
egy egyenes vonal, hanem egy kor, amin a szelsojobb a szelsobal bal
oldalan van, vagy forditva, a szelsobal a szelsojobb jobb oldalan. A
szelsojobb allamszocialista es paternalista gazdasagi tanai, illetve a
szelsobal tekintelyelvu gondolatvilaga ezt a paradoxont tamasztja
ala. Tudom, ezzel a gondolattal elhagytuk a mindennapi politikai tudatot,
de attol meg lehet ertelme, kulonosen Kelet-Europaban, ahol elvegre
nem ismeretlenek a jobb-bal szovetsegek. Nos, egy ilyen rendszeren belul
nincs igazan bal es jobb, es nincs kozep se. Ha a MIEP vagy az MSZMP
lehet szelsoseges paria, pont ugy lehetne az SZDSZ vagy akar a Fidesz
is. Attol fugg, honnan nezzuk. Termeszetesen az is kovetkezhet a
gondolatmenetbol, hogy itt mindenki lehet egy koalicio tagja, amit a
MIEP vagy az MSZMP eseteben en sajnalnek persze, pont ugy, mint
ismerosom az SZDSZ eseteben. Lehetne erre europai modon azt mondani,
hogy csak az koaliciokeptelen, aki nem fogadja el a demokracia
jatekszabalyait, de ezt a kinos gondolatot ismerosom baloldali vagy
kozmopolita demagogianak venne, mert a MIEP-en kivul csak a sajat
partja, az FKgP lehet gyanus ebbol a szempontbol.

Mivel tudomanyos ervet hoztam fel, meg kell allnom a tudosok
elkepzelheto ellenvelemenye elott. Korosenyi azt mondhatna, hogy
csaltam. Csak ugy varazsolhattam egy kort az o szereny kis egyenes
vonalabol, hogy amikor a szelekre ertem, megvaltoztattam a
toresvonalak kriteriumat. O a bal-jobb skalat (allitolag) a
vilagnezetek skalajabol vezette le: a bal egyenlo a
felvilagosodassal es az europai egyetemes racionalizmussal, mig a jobb
a partikularis, tradicionalis, antiindividualista vilagkeppel.
(Eltekintek itt attol, hogy ez a gondolatmenet tarthatatlan, nem vezetheto
le belole egy bal-jobb skala meg Magyarorszagon sem, nem beszelve mas
orszagokrol.) En viszont ugy talalom a jobbat a baloldalon, hogy
atvaltok a gazdasagi allaspontok dimenziojaba, vagy a balt azert
fedezem fel a jobboldalon, mert az allamhoz valo viszonyra gondolok.
Tehat csalard modon harom dimenzioban gondolkodom, amig a tudomanynak
egy is megfelelne. De miert eppen az altala bal-jobbnak titulalt
vilagnezeti skalat kell preferalnunk, kerdeztem talan tul
agresszivan Korosenyit 1994-ben. Mert, valaszolta a fiatal tudos, a
politikai verseny mindig az egyetlen bal-jobbra redukalja a partrendszer
elkepzelheto dimenzioit. Erre akkor mar nem jutott idom valaszolni, de
remelem, azt mondtam volna: konnyen lehet, hogy a verseny egy dimenziora
redukalja a rendszert (ambar sok orszag van, ahol ez valahogy megsem
kovetkezik be), es az is lehet, hogy ezt akkor majd mint egy jobb-bal
skalat fogjuk ertelmezni, akarmilyen dimenziorol van is szo. De
eppen mivel nem lehet elore tudni, hogy egy valasztason melyik lesz a
legfontosabb, ezert kell mindenkeppen tobb dimenzioban gondolkodnunk. A
valasztasi verseny arrol is szol, hogy milyen dimenzioban kepzeljuk
el a partokat, es minden partnak arra kellene torekednie, hogy a
szamara legkedvezobb polusok kozott jatszodjon le a valasztas.

Halasnak kell lennem ismerosomnek, mert e vitat nem ismerve (ambar a
Politikatudomanyi Szemle kiadta a hozzaszolasokat), az en
allaspontomat tamasztja ala (az is lehet, hogy engem meg mindig kedvel,
meg ha a barataimat utalja is). O ugyanis azt allitja, hogy a
relevans dimenzio az europai (vagy vilagkapitalista) gazdasagi
integraciohoz valo viszony, es a ket veglet a gatlastalan, az
elszegenyedest semmibe vevo integracios akarat az egyik oldalon es a
hazai lakossag erdekeit komolyan vevo, integraciot csak bizonyos
korulmenyek kozott elfogado akarat a masikon. Kedves az ur, ambar
o is tudja, hogy ezert a gondolatert Korosenyi professzor megbuktatna
politologiabol. A gondolat hasonlit Korosenyiere, de nem bal-jobb
skala, es mas partelosztasra utal. 1994-ben, vitank idejen peldaul
az MSZP lett volna kozepen ebben a dimenzioban, az SZDSZ es a Fidesz
pedig a liberalis oldalon. Azota az MSZP (legalabbis az eddig vezeto
resze) helyet cserelt a fiatal demokratakkal, de az SZDSZ maradt, ahol
volt.

Eppen ez az utobbi fontos ismerosomnek sajat gondolatmeneteben, mert
igy lehet azt allitani, hogy az SZDSZ talalhato a koaliciokeptelen
egyik szelen mint az egyetlen igazan radikalis part, mig a sajat
partja es annak szovetsegesei (az FKgP, a KDNP, talan az MDF es talan
a MIEP) igy kerulnek a masik oldalra, amelyet mint mersekelt kozepet
probal a szerzo feltuntetni (kell integracio, de csak bizonyos
foltetelekkel). Eltekintek attol, hogy a radikalis SZDSZ centrista
szelsojobb keplete csak hihetetlen lehet a lakossag nagy resze
szemeben. Erdekes viszont, hogy az MSZP (ambar rola alig esik szo)
mint az SZDSZ-nel kevesbe vilagpiacbarat part koaliciokepes(ebb)
helyre kerul, es ezert kell attol felni, hogy a Fidesz - a tarthatatlan
kozepen letezo egyetlen part - meg egyszer beemeli oket a hatalomba.
A gondolatmenet nem arulja el, miert is lenne ez az utobbi rossz, azaz
ezt mint evidenciat kezeli, holott a cikk fogalmi apparatusabol nem
derul ki, mi is a baj az MSZP-vel azonkivul, hogy jelenleg talan az
SZDSZ babja. Vegtere is meg azt sem lehet igazan tudni, melyik part
kerul holnap nagyobb ellentetbe a gazdasagi liberalizmussal: a Fidesz
vagy az MSZP. Felek is, hogy amikor a Fidesz vezetoi a cikket olvastak,
megbantak, hogy akar alkotmanybironak is elfogadtak volna
ismerosomet, aki szemmel lathatoan nem vette eszre, hogy az o
fogalomrendszere szerint egy "jobb-bal" koalicio, ami marginalizalna az
MSZP SZDSZ-barat reszeit, pont olyan valoszinunek tunhetne, mint egy
Fidesz-MSZP-koalicio, ami a szocialistak balos korporatista elemeit is
kizarna a hatalombol, es raadasul talan meg kivanatosabb is
lehetne, mint egy Fidesz-FKgP-koalicio.

Lehet, hogy megint visszatertem az ordogi kor metaforajara.
Ismerosom persze ugy tesz, mintha az egyenes vonalu modell csalhatatlan
lenne, es - minthogy vegtere is vezeto politikus-tanacsado lett
belole - csak a Fidesz, illetve az FKgP es tarsai koaliciojara tesz
ajanlatot. Ami, be kell vallanom, valoban realis veszely, realisabb,
mint a ket populizmus, a jobb- es a baloldal szovetsege, legalabbis
Magyarorszagon.

Egye fene, feladom meg egyszer a koreimet. De azt mar nem tudom
elfogadni, hogy csak egy dimenzioban gondolkodjam. Mert a
gazdasagpolitikai dimenzio, amelyben az allampaternalizmus van az egyik
oldalon es a gazdasagi liberalizmus a masikon, csak az egyik, ami korul
a partok az 1994-es valasztasok ota szervezodtek. Ez a dimenzio
valoban letezik, meg akkor is, ha nehez bal-jobb skalakent leirni.
Letezik meg akkor is, ha mero demagogia azt allitani, hogy van a
gazdasagi liberalizmusnak ma alternativaja. Nem tul nagy az a
mozgaster, amelyen belul Magyarorszag egyaltalan valaszthat maganak
gazdasagpolitikat, es minden nagyobb kilenges a gazdasagi
liberalizmustol katasztrofalis kovetkezmenyekkel jarna, amit
Bulgariaban peldaul szepen tudunk kovetni. Ahol a dolgok mukodnek,
mint Lengyelorszagban, ott negy vagy ot kormanyzat, eleg kulonbozo
szinekben, ugyanazt a gazdasagpolitikat folytatta. Ugyanezt tenne egy
Fidesz-kormany is es talan meg egy Fidesz-FKgP-kormany is, ha nem
akarna a bolgar szocialistak sorsara jutni.

De van egy masodik dimenzio is, az alkotmanypolitika dimenzioja. Itt
1995 ota tisztan lathato, hogy masok a toresvonalak, mint a
gazdasagpolitikai dimenzioban. Az SZDSZ, a Fidesz, az MDNP, az MSZP egyik
resze, illetve a mostani (1997. februari) MDF es KDNP kisebbik reszei az
1989-1990-es rendszervaltas alkotmanyanak es kozjogi rendszerenek
vedelmezoi. Olyan uj alkotmanyt akarnak, ami a rendszervaltas
alkotmanyat emelne magasabb legitimacios szintre. Az FKgP mai vezetoi,
a KDNP es az MDF nagyobbik resze, a MIEP es az MSZP egyik resze azonban
mint SZDSZ-es es antallista paktumos eroszakot elte at az 1989-90-es
alkotmanyozast. Ezek a partok vagy partreszek egy uj elnoki vagy
felelnoki rendszervaltasrol almodoznak, sokuknak a korporativizmus
kozjogi beagyazasa es az Alkotmanybirosag meggyongitese is fontos
lenne. Egyelore persze csak a mostani alkotmanyozast akarjak zatonyra
futtatni, hogy nyitva maradjon az egesz ugy, amig egy masfajta
koalicio tud majd ketharmados alapon alkotmanyozni. Ismerosom ezeknek
az iranyzatoknak szeretne a foideologusa lenni; nem hiszem, hogy szive
szerint beszel, amikor a gazdasagi integracio nepszerubb
kerdeseirol ertekezik. Persze ott nincs igazan lehetoseg utat
valtoztatni: az antiintegracios ut, meg ha nepszeru lenne is a
mostani kurzus vesztesei szempontjabol, nem jarhato. De egy mas
kozjogi berendezkedest a mostani alkotmanymodositasi szabalyok
mellett el lehetne erni; es kit zavarna az Nyugaton, ha mostantol kezdve
Ausztriat es nem Nemetorszagot utanoznank?

Ezert sem veletlen az SZDSZ pariastatusanak kikialtasa. Ismerosom
ezzel eloszor is szet akarja forgacsolni az alkotmanypolitikai
dimenzio koruli partszervezodest, ami csak az SZDSZ-szel lehetseges.
Ugyan ez a dimenzio erdekli igazan, am partja valasztasi sikeret
csak a kapitalista-antikapitalista dimenzioban remelheti. Elnoki
rendszerrol majd csak a valasztas utan kell hogy megint szo legyen.
Persze a Fidesszel a gazdasagi dimenzioban is baj lehet, amelyben, ha az
MSZP-t magat es nem kormanyat tartjuk szem elott, a ket part eleg
kozel eshet egymashoz. Es ismerosom felelme, ugy tunik, nem
alaptalan, mert az utobbi idoben a Fidesz es az MSZP politikusai
elkezdtek egymas koaliciokepesseget lebegtetni (lasd Hegyi Gyula
cikket: Jatekter - jobb felol, Nepszava, december 2., illetve Kover
Laszlo a Magyar Hirlap december 21-i szamaban).

A Fidesz oldalarol persze nem arrol van szo, hogy kozel erzik magukat
a valoban utalt MSZP-hez - a kozelseget talan nem is veszik eszre,
mert nem ismerosom dimenziojaban gondolkodnak -, hanem arrol, hogy
Kover peldaul el akarja kerulni annak megismetlodeset, ami
1993-94-ben tortent, amikor azert vesztettek olyan sok szavazatot, mert
csak a nagyon nepszerutlen jobboldallal valo koaliciot lebegtettek,
amit, ugy tunt, visszahoznanak a hatalomba. (Lasd Revesz Sandor
kituno cikket a decemberi Beszeloben.) Ebbol az a teves
kovetkeztetes szarmazhat, hogy most mind a ket oldallal kell egyszerre
jatszadozni. Persze igy meg tobbet lehet vesziteni, mert ki akar egy
olyan partra szavazni, amelynek koalicios elkepzelesei minden iranyban
mukodhetnek. Ok azt gondoljak persze, hogy nem "minden" iranyban.
Orban fonok maga, aki ugy korrigalta, hogy nonszenszkent ertelmezte
alelnoke szavait ("teljes mertekben ki kellene cserelodnie az MSZP
vezetosegenek", Nepszabadsag, januar 18.), egyetert Koverrel, hogy
az SZDSZ semmifele szempontbol nem johet szamitasba partnerkent
(elfelejtve kozben, hogy az alapveto alkotmanyozasi kerdesekben
partnerek voltak eddig is). Es miert nem? "Mert az SZDSZ pusztan
hatalomvagybol kormanyra lepett az MSZP-vel." Es miert lepne a Fidesz
ilyen szovetsegre egy megvaltozott vagy lecserelodott MSZP-vel? Persze
nem hatalomvagybol, mert ilyet ok nem ismernek, meg nem holmi
pragmatizmusbol, mert Kovacs dr. Max Weber-interpretacioja az igazan
profi politikarol kozben elfelejtodott volt tanitvanyai koreiben.
Nem, Kover eleg vilagosan fogalmazza meg allaspontjat: "Bar celunk
az MSZP-SZDSZ-kormany levaltasa, 1998 hozhat olyan valasztasi
eredmenyeket, amelyek nyoman igen bonyolult politikai konstellacio
alakulhat ki. Feltehetoen minden parlamenti eronek merlegelnie kell majd,
melyik az a politikai formacio, amellyel legnagyobb sikerrel es a
legkisebb kockazattal vezetheto az orszag. Ezen az alapon az MSZP-vel sem
kizart az egyuttmukodes" (Magyar Hirlap, december 21.). Csak az
SZDSZ-szel kizart, annak ellenere, hogy Kover sorai kisertetiesen
hasonlitanak az SZDSZ erveihez, amikor az a koaliciora keszult. Ezt
nem veszi eszre Kover, mert a fo cel, mint mindig, az SZDSZ
megbuntetese; es mi volna meltobb buntetes annal, hogy oket a
koaliciobol kirugatjuk, es helyette mi lepunk be? Ha Kover ezt
elmagyarazna fonokenek, talan meg Orbannak is megjohetne a gusztusa
az MSZP-vel valo kacerkodashoz. Ettol fel talan ismerosom, a gazdak
tanacsadoja.

Nem kell felnie, szerintem. Az egesz Kover-fele strategia valahogy
megsem mukodhet. Az MSZP talan eszreveszi, hogy ha megengedi a
kacerkodast a Fidesznek, lehet, hogy szavazatokat veszit a javara. Az
SZDSZ kiszamithatobb partner, nincs mas szovetsegese, es azert ez
szamit egy valasztason, amelyen van masodik fordulo. De ennel is
fontosabb az a teny, hogy a Fidesz nem tudja egyszerre pariakent kezelni
az SZDSZ-t, amiert az szovetkezett az MSZP-vel, es ugyanakkor ugyanezt a
szovetseget tervezni maganak. A lebegtetesrol igy ki fog derulni,
hogy puszta lebegtetes csak, es a szavazok konnyen meg fogjak erezni
megint, hogy a Fidesz valojaban csak a jobboldalt, ezuttal Torgyant
segitheti kormanyra. Ezt a gondolatot tamasztja ala az SZDSZ elleni
hiszteria, ami nem arthat a jobboldalon, de nagyon is arthat a Fidesznek,
melynek szavazoi nagy reszben meg mindig az SZDSZ-t tartjak masodik
valasztasuknak. Igy a Fidesz csak ugy tudna elerni azt, amit Kover
valoban szeretne, a kozepparti flexibilitast, ha horribile dictu maga
az SZDSZ fele nyitna. Ha az SZDSZ megsem lenne paria, mert nem az
ordoggel cimboral, akkor lehet akar mindket koalicios parttal
szovetkezni egy liberalis tulsuly es talan a mostani kozjogi rendszer
megszilarditasa erdekeben. Am tudom, ezek csak almok. Mivel a
pariastatus suket dumajanak a Fidesz politikusai az egyik fo
terjesztoi, ez a lehetoseg zarva van szamukra.

Igy konnyen lehet, hogy kisertetiesen megismetlodik az 1994-es
valasztas. A Fidesz addig tetszik az embereknek, amig nem veszik eszre,
hogy meg kicsiny jobbkozep szovetsegeseivel sem nyerhet egyedul,
illetve amig nem kezdenek el az elkepzelheto koaliciokon gondolkodni.
Amikor ezt elkezdik, nagyon sokan fogjak joggal azt gondolni, hogy a
Fidesz, mivel egyedul nem nyerhet, vagy Torgyant hozza be a hatalomba,
vagy teljesen kiszamithatatlan, hogy kit, a MIEP-et vagy Nagy Sandort.
Ezert a fiatal demokratak tamogatasa nagyot eshet az utolso fazisban,
ahogyan a legutobbi valasztasok elott is. Ami azt jelentheti, hogy
megint a mostani koalicio fog nyerni. Mivel pedig a parlamentbe kerulo
jobboldal mandatumaranya mindenkeppen nagyobb lesz, mint a siralmas 28
szazalek 1994-ben, konnyen lehet, hogy az MSZP nem tesz szert abszolut
tobbsegre, a ket partnak pedig nem lesz alkotmanyozo tobbsege. Es
mivel addig talan megis meglesz a rendszervaltast lezaro alkotmany,
az is megtortenhet, hogy egy szilard alkotmanyos rendszeren belul
egeszsegesebb koalicioja, egeszsegesebb parlamenti viszonyai lesznek
az orszagnak a kovetkezo ciklusban, mint a mostaniban. Ettol meg nem
lesz mennyorszag, de ennek ellenkezojet is elkeruli a koztarsasag.

 A szerzo a New York-i New School for Social Research tanara.

Az ecuadori torvenyhozas alkotmanyosan nem teljesen aggalymentes
korulmenyek kozott lecserelte a koolaj, a banan es a
Galapagos-gyik orszaganak allamfojet. A poszton mostantol Fabian
Alarcon parlamenti elnok bizonyithat. A hadsereg mindvegig
semlegesseget tettetett, mikozben valoszinuleg a tisztikar dontotte
el, hogy sok volt ez a fel ev is Bucaram elnokbol, aki politikai
ellenfeleit kivaltkeppen a nemi elet targykoreben megfogalmazott
feltevesekkel szerette szidalmazni, hogy aztan a valasztoi orcakra
rettento gazdasagi szigorral dermessze ra a vigyort.

A hetvenes es foleg a nyolcvanas evek demokratizalodasi hullama, a
katonai diktaturak onfelszamolasanak idoszaka kitermelt egy uj
politikustipust Latin-Amerikaban: a pragmatikus populistat. A pragmatikus
populista csak arra vart, hogy arcatlanul olcso szegenyparti
szolamaival maga fele forditsa a nyomorban es boldogtalan
remenytelensegben elo valasztok szivet, az egyugyu nepi
varakozasok hullamtarajan besodortassa magat a hatalomba, majd
pillanatokon belul kimosakodjon a szegenyszagbol, es olyan neoliberalis
gazdasagpolitikat inditson el, hogy meg a Valutaalap emberei is
felrenyeljenek az elkepedestol. Csodalatos modon

a pragmatikus populista

meg ekkor sem veszitette el feltetlenul a nepszeruseget. Hitelet
ugyanis nem egyszeruen igereteibol epitette fol, hanem legalabb
ennyire abbol, hogy elhittek neki: nem vagy legalabbis nem teljesen
tartozik bele abba a foldbirtokos-penzugyi-politikai oligarchiaba, amely
a hatalmat ugysem adja soha, tagjainak politikai cimkei mogul pedig
elobb-utobb mindenkeppen elosejlik az egyseges es onos erdek,
amelynek a tobbseg boldogulasahoz semmi koze.

Ebbe a tarsasagba, a pragmatikus populistak korebe tartozik az argentin
elnok, a barkos Menem, a japan-perui Fujimori es a Menemhez hasonloan
szinten libanoni kereszteny bevandorlo csaladbol szarmazo ecuadori
Abdala Bucaram, mostani irasunk gyaszos hose. Lathato tehat: csupa
olyan ember, akiknek a kozvetlen felmenoi - mondhatni, a semmibol -
sajat erobol, a korulmenyekkel dacolva lettek valakik, megtestesitve
egy bizonyos latin-amerikai almot.

Maganak az alomnak persze mar semmi koze a konkret almodok
helyzetehez. Abdala Bucaram dusgazdag ugyved es kulkereskedo az
agrarpiacon, a Bucaram csalad mara befolyasos klan Ecuadorban,
kepviselo volt mar Jacobo, az oreg Bucaram is, fivere, Assad nagybacsi
pedig partvezer, a legnagyobb varos, a millios Guayaquil polgarmestere,
parlamenti elnok. A felreallitott allamfonek a tizenegybol legalabb
negy testvere megjarta mar a torvenyhozast, Marta noveret pedig
egy kesobb allamfonek valasztott politikus, Jaime Roldos vette noul,
aztan mindketten odavesztek egy repuloszerencsetlensegben. (Erdekes
modon egyes vilaglapok forditva tudjak, hogy tudniillik Marta az elnok
novere lett volna, akit Abdala Bucaram vett el, de a szerencsetlenseg
stimmel.) Mennyi rejtely, mennyi homalyos reszlet!

Bucaram tavaly nyaron harmadszori nekifutasra nyerte meg az
elnokvalasztast. Elodje, Sixto Duran egyfajta konzervativ, a Bucaram
altal mindig is

joizuen gyalazott

nemzetkozi hitelnyujtok

szaja izenek es elvarasainak megfelelo gazdasagpolitikat igyekezett
vinni, csokkentve a tamogatasokat es a kozkiadasokat, sikeresen
lassitva az inflaciot. Ez termeszetesen nem megy egyszeruen egy olyan
orszagban, ahol a lakossag bo fele a szegenysegi kuszob alatt el,
ahol ot csaladfo kozul ketto kulonfele zavaros, nem hivatalos
forrasokbol tengeti sajat es nepes csaladja eletet: arusit valamit
az ut szelen, kereget, alkalmi munkakat hajt fol maganak.

Ilyen korulmenyek kozott van mire populistanak lenni, jol csengenek
az olyan bemondasok, hogy mind geci, de ha majd en, akkor a
koltsegvetes harminc szazaleka az oktatasra, hasonlok. Ugyhogy
amikor Bucaram tavaly a masodik forduloban valoban nyert, megpedig
biztosan, sok Chicago-boyos ertekrendu gazdasagi vezetot vert ki a
hideg veritek.

Ennek a veriteknek a kemiai termeszete aztan hamar megvaltozott, mert
kiderult, hogy Bucaram nemcsak a kampanyaiban tetteti magat bolondnak:
tenyleg nem jelentheto ki megnyugtato biztonsaggal, hogy normalis.
Egyetlen normat ismer csak: amihez kedve van. Az, hogy

helikopterrol

Batman-jelmezben

ereszkedik ala a szinpadra kampany-beszedet tartani, jo, legyen. Meg
az sem tragedia, ha jotekony megfontolasbol keresztapasagot vallal,
oldalan az ecuadori szarmazasu hires amerikai ferfiassagcsonkito
Lorena Bobbitt-tal. Vagy hasonlo cellal, jaro kamerak elott, elo
egyenesben vagatja le bevallottan Hitlerrol mintazott bajszat. (Bucaram
arnyaltan latja a Fuhrert: szervezozsenikent tiszteli, de bizony
gyuloli mint degeneralt, verszomjas fasisztat, es ezeket a gondolatait
bele is mondja az ele tartott mikrofonba, ha nem eppen CD-re enekel, ami
miatt egy-egy kormanyulesrol is fel kellett pattannia.)

Az mar kevesbe szorakoztathatta az orszagot, hogy az elnok
lenyegeben egy haver-kormanyt hozott ossze: 18 eves fiat peldaul a
vamhatosag elere allitotta, es a volt elsportolo apjahoz
hasonloan melak ifjonc a hirek szerint mar fel ev utan bulin
unnepelte onallo keresetenek egymilliomodik dollarjat. Ilyen
korulmenyek kozott

kulonosen rosszul hatott,

amikor decemberben es januarban Bucaram egy olyan takarekossagi
programot vazolt fel az o nepenek, hogy kettealltak a Csendes-ocean
mormogasahoz es a Cordillerak allando szelsuvoltesehez egykent
hozzaedzodott ecuadori fulek. Ravilagitottak nyilvan a tanacsadoi,
hogy a kozpenzekkel is ugy van, mint a maganvagyonnal, elobb ossze
kell kaparni, es csak aztan lehet elkolteni. Bucaram nekiesett az
uzemanyagaraknak, a tomegkozlekedes, a telefon dijteteleinek, miutan
az alkoholra es a cigarettara nepnevelesi megfontolasbol mar
elozoleg ranyomta a haromszaz szazalekos adot. Sztrajkok,
tuntetesek, mig vegul a mult heten a parlament kiszavazta a
hatalombol - egy olyan alkotmanycikkelyre hivatkozva, amely az elnok
testi vagy szellemi alkalmatlansaganak eseterol intezkedik. Nagy
nehezen beletorodott, de mar most mondja: lesz meg obelole
megvalasztott elnok Ecuadorban.

- kovacsy -

Lassan veglegesen zatonyra futo szocializaciom miatt nem nagyon jarok
olyan tarsadalmi megmozdulasokra, ahol nem lehet nyugodt szivvel a
viragcserepbe hanyni, de eletemben eloszor, iden ellatogattam a
Filmszemlere, ahol nagy oromomre a szervezok atvallaltak a 25
forintos (noknek 50) WC-hasznalati dijat. Nehany film megtekintese
utan bizvast allithatom, e gesztus bolcs elorelatasrol
tanuskodott.

Nem voltak informacioim, csak alltam hulyen, mint egy osboleny, az
elocsarnokban, aztan szereztem egy programot, amibol ugyancsak keves
dolog derult ki szamomra, bar voltak benne cimek meg nevek, hogy az
idopontokrol ne is beszeljek. Kiszurtam a Csinibabat, arrol irt az
ES, meg az Egeszseges erotikat is szerettem, azota viszont nem lattam
Timar Petertol semmit, allitolag szerencsere.

A digitalis rendszer tokeletesen mukodik, az alkalmazott bedugja a
kartyat a leolvasoba, a monitoron pedig megjelenik a nezoter
stilizalt masa, tessek, mondja, tessek, marmint az alkalmazott, erre
mar nincs jegy. Hiaba, a magyar szeret nevetni, sirva vigadni, foleg a
hatvanas evekben jatszodo dolgokon, azok olyan kis kerek, konszolidalt
tragediak voltak, tele lelekkel. A filmet nem lattam, gondolom, siman
nyeri a derbit, mert masik harmat viszont igen.

A rendszer azt is kiszurja, ha valaki ket jegyet probal igenyelni egy
eloadasra. Azt nem szabad. Allnak a tudositok a pult elott,
cserelgetik a kartyakat, hogy osszejojjon a megfelelo jegyszam,
idiota helyzet, de klasszul lehet ismerosoket szerezni.

Az elso csapas

az Irany Kalifornia! cimu darab volt. Mar itt feltunt, hogy a mai
magyar filmgyartas milyen figyelemmel kiseri a mai magyar valosagot,
milyen aktualis es egeto problemakat probal feldolgozni milyen
hihetetlenul alacsony szakmai szinten. Ez a film pocsek, csak a kesobb
latott Gyilkos kedv es a Mindenki fel a torpetol miatt nem akarom
elpazarolni ra a katasztrofalisan szar jelzot. Latom magam elott az
alkotokat, amint egy napilap vasarnapi mellekletevel es a Blikk-kel
felfegyverkezve ulnek valahol es ganyoljak a forgatokonyvet, ami
egyebkent feluletes, unalmas es kabe annyira eredeti, mint Stadler
Utolso vacsoraja. Nem vesztegetnek ra sok szot, csak megemlitem a
fobb paneleket, amelyek a tobbi hasonloan szinvonalas alkotasban is
elokerulnek, ugymint kolcson, penzbehajtas, konnyu penzszerzes,
kiegeszitve kicsiny antirasszizmussal, ingatlanpanamaval, mindezek persze
athajtva egy testnevelo tanar (Puskas Tamas) lelken, aki annyira
becsuletes, hogy csak oreg katolikus papok es egeszen hulye filmirok
kepzeleteben letezik. A huszadik perc utan legszivesebben orcan
rantanam egy letepett Zsiguli- motorhaztetovel, aztan csak szipogok
csendesen, mert a kulturalis rovatvezeto azt mondta, hogy vegig kell
nezni a filmet, amirol irok. Ez erdekes hozzaallas, mert egyetlen
alkalommal sem tortent olyan a megnezett filmek masodik feleben, ami
megcafolta volna az otodik perc utan kibontakozo velemenyemet, de o
tudja, mar a Filmvilagnal is dolgozott.

Vasarnap

mar biztosra mentem, zsebemben voltak a jegyek, rogton delben, ebed
helyett beultem a Gyilkos kedv cimu alkotasra. Megint egy aktualis
problema, tizenot eves gyermeklanyt elrabolnak a faszszopo torok
kamionosok, megeroszakoljak, kiadjak lizingbe, apa (Cserhalmi Gyorgy)
es anya (Ozsda Erika) meg persze aggod, fordulnak rendorseghez, de azok
olyan tesze-toszak, akar a valosagban, ugyhogy a csalad, kiegeszulve
egy ovodas rajzanal kisse gyengebben arnyalt jellemu szomszeddal
es annak szofukar fiaval, kezebe veszi az ugyet. Panelek: pedofilia,
kamionparkolos kurvak, tehetetlen rendorseg.

Mit lehet tenni

ilyen esetben?

Az apa alvilagi kapcsolatahoz fordul, aki ugyancsak gyermekszereto, de
hat a penz megrontotta. Meg szerencse, hogy a vegen felebred benne az
emberi erzes, es ad egy mobiltelefont Cserhalmi Gyorgynek, bar
szerintem neki is van mar. A kertben pitbullok, testorok es
orokzoldek, bar ez utobbiakban nem vagyok biztos.

Indul a kereses: fegyvervasarlas, kupleraj, a szomszed regi, komcsi
kapcsolatainak kiaknazasa, meg szerencse, hogy a vago idoben veget
vetett a szenvedeseinknek, es nem kellett megnezni, amint apa es gyermek
egymas nyakaba borul.

Nincs osztalyzat,

Erdoss Pal rendezo elcseszett egy fontos temat, ez utan az alkotas
utan evtizedekig nem mer magara valamit ado filmes a
gyermekprostitucio, illetve -eroszak temajahoz nyulni, pedig az ugy
megerdemelne egy jo feldolgozast.

Lehet, hogy csak nekem nem volt szerencsem, de a Mindenki fel a
torpetol ugyancsak ebbe az aktualis kerdesek szarul
megcsinalva-vonulatba illeszkedett. A harom alkotas kozul
ketsegkivul ez volt a legrosszabb annak ellenere, hogy szegeny Varga
Zoltan jo volt a munkanelkuli-leendo vallalkozo-apa szerepeben,
sokkal jobb, mint amilyet ez a film erdemelt.

Panelek: illegalis vendegmunkasok, munkanelkuliseg, embercsempeszet,
gyogyszerarak, afas szamla.

Ez az a fajta film,

ami alatt a nezo szegyelli magat, izzad a tenyere, roppantul kinosan
pillant korbe, hogy vajon masok is erzik-e, mennyire menthetetlenul ciki
ez az egesz szines szar ott a vasznon, hogy mennyire vegtelenul
primitiv es demagog az anya konnyes tekintete, amint a patika
penztaratol tavozva a menekultek gyermekeinek szant adomanyok
perselyere siklik, hogy milyen ostoban szajbaragosak a bizomanyiban, a
muhelyben es a kocsmaban jatszodo jelenetek. De jo, erzik masok is,
nem en vagyok a hulye, tenyleg ilyen ez a film, alulmulhatatlan es
nezhetetlen. Az az aktualizalasi csucsbaromsag, amikor az elkeseredett
apa kilopja a szemaforbol az akkumulatort, mar csak

hab a tortan,

addigra mar minden mindegy, csak varom, hogy usse el vegre a gyereket
szallito kirandulobuszt a Balkan (!) expressz, es mehessek ki a
levegore.

Ez a film amellett, hogy rossz, meg karos is, szepen alajatszik az
idegengyuloletnek, egy ugyes kvazinaci szonok boldogan vetitheti
nyajanak estenkent, hiszen tessek, itt feketen-feheren be van
bizonyitva, hogy egy rendes magyar embert a betelepulo bitangok
kenyszeritenek a becstelenseg utjara.

Ebbol a harom alkotasbol az bizvast leszurheto, hogy becsuletesnek
lenni

a legnagyobb baromsag,

kicsit becstelennek lenni pedig ugyancsak, csak az igazan mocskos
gengszterek es a pedofil pszichopatak usszak meg az eletet serulesek
nelkul. Ez sajnos reszben vagy egeszben igaz is, csakhogy a gond az
abrazolas hihetetlenul alacsony szinvonalaval van. Vannak kurvak,
penzbehajtok, illegalis munkavallalok, tehetetlen rendorok,
munkanelkuliek stb., csak semmi kozuk a vasznon megjeleno
sztereotipiakhoz. Ezek a filmek, fuggetlenul attol, hogy mindenben vagy
csak reszben hazudnak, egyszeruen szarok.

Meg jo, hogy mindezek ellenere ott maradtam Sara Sandor

A vad

cimu filmjere. Nem vagyok az idos mester kulonosebb tiszteloje, meg
sohasem uvoltottem ra az asszonyra, hogy hallgasson, ha egy filmje ment
a teveben, de ez a mostani feludules volt a tobbihez kepest. Korrekt,
tisztesseges film jo szineszekkel, szep kepekkel, nem csapott a
foldhoz a katarzis, de ha nagyobb lesz a lanyom, meg fogom nezni vele,
mert mar en is alig hittem el a nagymamamnak, hogy milyen volt a szovjet
megszallas, de o - marmint a lanyom - siman kirohogne e nelkul a
film nelkul, bar lehet, hogy ezzel egyutt is. Mindenesetre jo otlet
volt adni egy apro szerepet Keri Edit neninek, legalabb vehet egy uj
dobot.

Para-Kovacs Imre