A #3298-ben 'sarters' sorai helyesen adja az emberi test sejtjeinek
reprodukalasait.
A test, lenyegeben a csont-szerkezet es izmok (hus) atlag a kb. 7 evi
teljes re-produkacon megy at.
Mas reszek/ szervek ,mint pl. a maj kb. 2 evi. Bor, pl. a kez (tenyer)
lab (talp) majdnem napi .
A gyomor fal sejtjei par hetenkent.
A Karolinga Institute (Swed) kutatoi, elertek az agy-sejtek
kor-meghatarozsat. Az emberi ag-sejtek ,adataik alapjan,
eletfogytiglanok. Nem reprodukalok. Csupan az ideg-sejtek reprodkalok.
A mas emlosok agysejtjei reprodukalok. ( ScienceDaily.org).
De minden esetben a fiatal-kori sejt-tobbszorodese is, s a sejtek
'elhalasa'-ig.
Idosebb korban a (sejtek) elhalasa nagyobb meretu, s a reprodukalasai
lasubb/kevesebb..
Azert az idos egyen alacsonyodik, csontjai tornek konnyen, izmai /
vegtagjai vekonyodik. Amig a sejt repordukalas veget eri. Aminek
biologiai hatari vannak. Tehat nem szukseges az "eroszak' a halalra.
Orok-elet vagy elet-meghosszabbitas?
'starters' irta; <<....az orokelet azt a szervezetet jelenti melyik nem
pusztul el...>>
Nem pusztul el, csak megszunik elni es felbomlik alkoto elemeire.
Orok elet fogalma az abstract (elmeleti/szellemi) elgondlas. Elkepzeles
vagy vegleg remenye. Talan csak kulombozo vallasi hitek?!.
George Wald, a Nobel dijjas kutatao tudos, aki mint iro, szonok,
filozofus-kent is kituntette magat. Egyik irodalmi (sot filozofai) muve
volt, hogy az evolucio hozta/okozta a halalt. Mert mint minden leny a
taplalek-lancolat tagja , a legfelsobb / bonyolultabb elolenyig
(ember).Tehat minden leny evolult hogy a kovetkezo/felsobbrendu-leny
taplaleka legyen.
<<..illetve egy ket noveny van ;melyik mindeg uj hajtasokat hajt;
egyetlen ilyen noveny kisebb erdot alkot.>>
Miert nem nevezred meg???
A gingko-fa igen erdekes,meg Darwin is elmelkedett soraiban azon.
De mint az allat-vilagban ,a lenyek a metabolic ,ill. novekedesi
gyorsasagai aranyaba van eletkoraik . A noveny vilagban ,az osmosic
gyorsasag. Ill lassusag. Minel lasubb a novekedese annal tovabb elhet.
Live-oak (elo-tolgy-orokzold) ,Joshua-fa stb. tobb-szaz eveket elnek.
Mas fak meg tobb ezer evet is. Pelda a cypruss-fak (cyprussus).
Egy colt no 30 ev alatt. Van itt egy amely 3500 eves. Sot
a Californiai orias "red-wood'-ok is tobb ezer evet elnek.
De a 'bristle-cone-pine' (pinus aristala, longaeva,es a balifouriana)
a
leghoszabb eletuek. 3-5 ezer evet. Van egy, mely elhalt (kiszaradt) tobb
szaz eve, de maig is seruletlen, mely a 10 ezer even felulli.
Na de az sem "orok-elet" .
Orok-elet a vallasi fogalmakban, es mint a testunket alkoto anyagok
folyamatossaga jelenti. De amint a "Spitzer' mu-bolygo bizonyitasat
kuldtem az "Iternal Life of Stardust"-rol, azt csak 'pongyola-fiuk'-nak
velte. De az bizonyitas hogy a vilagegyetemet alkoto (es testunket is)
particles allando circulation-ban vannak minden hatarok nelkul.
Legtobben, az utodaik altali eletet velk folyamatossagnak.
"Vizlagyito". Peter kerdese es Gyula valaszara.
Mosogepeitekben sodium-ion-exchanget kell hasznalnatok???
Megdobbento. Mifele vizet hasznaltok mosni?
A viz-muvek nem lagyitjak a vizet ha szukseges?
A sodium-ion-exchang vizlagyito nagymennyisegu sot tesz a vizbe.
Pusztito a gep fem-reszeinek. A mai haztartasi-mososzerek fosfate
mentesek. Az eccologiai torvenyek altal.S ma mind a 'hideg-vizu' mosasra
keszitve. Probald a 'hideg', 'meleg' , vagy 'forro' vizzel. Egyenlo
erdemneyeket kapsz.
A sodim-hexa-metha-fosfate-ot a vizmuvek alkalmaztak regen, amikor meg
a
fem-csovek leteztek. Mely lerakodva a csovekben vedelmet nyujtott a sok
(es savak) pusztito hatasai ellen.
Ha a szappan nehezen habzik; vized kemeny. Ha lassu lemosni a
szappan-habot, akkor tul lagy / puha.
|
*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
>Felado : 
>Temakor: re: Az elveszett gravitacio, stb. ( 135 sor )
>Idopont: Wed Sep 13 13:06:09 CEST 2006 TUDOMANY #3300
>> Sajat elmeletem: (hetkoznapiul, keretik tudomanyosan megcafolni!)
>> Azaz: a foton, ha eleg gyors, akkor a ter gorbuletet nem koveti, a
>> centrifugalis ero miatt egyenesen halad tova...
>Ez nem jo elkepzeles. Ha letezne ilyen gyors foton, akkor azt latnank
>is, amig el nem tunik a vilagunkbol (nyilvan ma is keletkezne ilyen) -
>es, ebben az esetben "lassu" foton is letezne. Se gyors, se lassu
>nem letezik: mindegyik pontosan fenysebessegu.
Fenntartva, hogy az elkepzelesem csak elkepzeles, spekulacio,
jelzem, hogy egy csomo helyre nem latunk be, pl. a NAP belsejebe
sem. Ott meg aztan megvan minden, ami a reszecskeket gyorsithatja,
meg van egy jokora tergorbules is.
>Nezzuk az analogiat: ha bedobsz egy kovet a vizbe, a hullamok nem
>fognak gyorsabban (vagy lassabban) haladni, mint a hang sebessege
>vizben.
Igen, de ez akkor lenne igazan helyes analoga, ha feny is egy kozeg
rezgese lenne, de hat mar tudjuk hogy az nem.
>> Egyszerre korpuszklula es hullam: Lehet, hogy hullamcsomagocska?
>Pontosabban hullamcsomag.
>Ez a hatarozatlansagi elvbol kovetkezik: ha adott pontossaggal
>megmondod, hogy hol van (pl. egy 1m-es egyenesen
>belul: fenyforras->ernyo, vagy 1nm: atom belseje), akkor adott
>mertekben hatarozatlan lesz a frekvenciaja - es forditva is.
A matematikaval en ugy vagyok, hogy ha kalkulusok kozben olyannal
talakozom, hogy gyok minusz 1, akkor leginkabb az jut eszembe, hogy
valahol valamit elcsesztem... Masok meg kitalaltak erre az imaginarius
egyseget.
Szal, megint spekulalok: a hatarozatlansagi egyenletek esetleg
azt is jelenthetik, hogy nem jol allunk hozza a dolgokhoz.
[...]
>Az egy dolog, hogy barhol lehet, de mindenutt kulonbozo (es
>megmerheto) valoszinuseggel.
>Nem, ilyen nincs. Ilyesfele jelensegrol egyrol tudok: a Napbol jovo
>neutrinok haromfelek lehetnek, es ment kozben valtogatnak a
>lehetseges allapotok kozott.
Tekintve, hogy milyen nehzen lepnek kolcsonhatasba barmivel,
ez is bizonytalan. Nem ketseges-e, hogy ahogy a foton, talan ezek
meg inkabb fuggetlenek a relativisztikus koordinata rendszerektol?
>> Alagut effektus: Nehany reszecske atjut a potencialgatongaton
>> (itt elektronrol van szo), annak ellenere, hogy nyilvanvaloan
>> nincs meg az energiaja a gat attoresehez. Azzal magyarazzak,
>> hogy az elektron alagutat talal maganak...
>Ez csak egy szemleletes kep - ne vedd szo szerint.
Azt tudom, hogy szemleletes kep, de azert sok koze lehet
a valosaghoz. (Egyebkent az elmelet alapja metematika, es nem
abrazolo). Szal a potencialgat sztem egy toltessel rendelkezo
kristalyracs. Az elektronok nem jutnak at a racson, mert annak
toltese nem engedik kozeledni. Nehanynak viszont sikerul atbujni
a racspontok kozott. Azt mar en teszem hozza, hogy ezek az
elektronok nem ugy aramolnak, mint a femekben, vezetesi savban
atomrol atomra, hanem az atomok kozott athussannak. Talan.
>A "potencialgat" mindig egy adott nagysagu akadalyt jelent,
>egyuttal bezarja a reszecsket egy adott fizikai helyre
>-> emiatt ugye annak a sebessege adott mertekben hatarozatlan
>lesz.
Haat, nem tudom. Marmint, hogy sebessege mennyire lesz
hatarozatlan. Sztem amennyire a homozgas.
Ott rezeg a csapdaban es kesz.
> AMENNYIBEN a pillanatnyi sebesseg EPPEN nagyobb, mint az adott
>helyen levo szokesi sebesseg, akkor viszontlatasra... az, hogy ez
>milyen hamar kovetkezik be, a potencialgat es a reszecske
>adottsagaitol fugg (pl. energia)... es abban a pillanatban, ahogy a
>reszecske kijutott, HATAROZOTT lesz a sebessege:
>mivel most mar a helye hatarozatlan (nincsen a potencialgaton belul).
En ugy gondolom, hogy az amelyik atjut a gaton, az egy pillanatra
sem idozik a csapdaban, hiszen ez azt jelentene, hogy valamitol
felgyorsul, amikor atjut a gaton. Nem, szerintem amelyik atjut, az jon,
es meg sem all.
>> keresztulhaladnak egymason. Harmadik dugohuzo mar nem tud itt
>>utkozes nelkul athaladni a masik kettovel egy idoben ugyanazon a
>ponton.
>Nos, ezert nem ilyen a foton.
Az vili, hogy a foton nem ilyen, mar abbol is latszik, hogy az elektron
kepes elnyelni a fotont, de forditva mar nem megy :)))
>Harom (vagy haroszaz) foton is siman atmegy egymason, valtozas
>nelkul.
De azert neha interferenciat is produkalnak.
>> (Perdulet, energianivon csak ket elektron lehet, melyek perdulete
>> egymassal ellenetetes).
>A foton es az elektron teljesen maskepp viselkedik! Egyforma
>elektronbol csak EGYETLEN lehet az adott helyen!
Nem is beszeltem a fotonrol, itt elektronrol volt szo.
>> Ha a reszecskek hullamszerusege - a polarizaciot is figyelembe
>>veve-, ugy adodik, mint a dugohozo ketdimenzios arnyeka, csak ez
>>a vetulet a 3D terben jelentkezik, akkor bizony, fel kell tetelezni egy
>>negyik dimenziot (nem az idot, hanem egy negyedik tavolsagot).
>>Nem lehet, hogy emiatt vannak Heisenberg fele meghatarozasi
>>gondjaink?
>A hurelmelet mar regen tullepett ezen es nem csak 4 terdimenzioban
>gondolkozik.
Igen, de az "kivurol" probalkozik. :))
Am, ha mar a negyedik dimenziot sem vagyunk kepesek
matematatikailag leirni (a fenti vetitesi okok miatt) -csak imaginarius
egysegekkel, vagy statisztikai valoszinusegekkel, akkor nem ertem,
mi ertelme van akar n+1 dimenzionak.
--
Török István
|
