Zoli:
> 1. Felfele gyorsul a vízszintes palló, s aki a végén áll, az a távolabbi
> részeit késve látja emelkedni. Emiatt lefelé hajlónak látja a pallót. Úgy
> látja, hogy a legmagasabb pontján o áll.
.
> Valahol biztosan hiba van, de nem tudom hol.
Hiba az 1. gondolatmenetben ott van, hogy elfeledkezel az aberraciorol.
Talan meglepo, de a pallo szele nem lefele hanem felfele hajlonak latszik.
Vegyuk peldanak a fenyt, ami a rud veget hagyja el, mondjuk amikor a gyor-
sulas kezdodik. Ennek (az allo rendszerben) valoban felfele kell indulnia,
- hogy elerje a felfele gyorsulo Aladdint - es az eloretartast nagyjabol
Aladdin atlagsebessege (indulas es eszleles kozott) mondja meg:
(sin(alfa) = V_atlag/c).
Igen am, de nem vettuk meg figyelembe, hogy Aladdin mar szaguld, amikor a
fenyjel odaer, megpedig nagyjabol V=2*V_atlag sebesseggel, es ez aberraciot
okoz, amelynek a szoge sin(aberracio) = V/c = 2*sin(alfa). A *pillanatnyi*
sebesseg duplaja az atlagsebessegnek, es ez tobb mint kompenzalja az elore-
tartast. [ha V=V_atlag lenne akkor pont kompenzalna es Aladin vizszintesen
latna - ez tortenik az egyenletes mozgasnal].
Masszoval a talalkozaskor Aladdin gyorsabban megy felfele, mint a feny
(fuggoleges komponense), emiatt nem hatulrol, hanem szembol jovonek erzi.
A szigorubb relativisztikus szamolas nem valtoztat a lenyegen. Abbol meg
az is kijon, hogy a pallo vege feljebb es kicsit kekebbnek is latszik.
udv, kota jozsef
|