Gyula írta:
> Megprobalom nagyon leegyszerusitve es nagyon absztraktan szemleltetni
> (definialni nem tudom, nem vagyok filozofus, csak egy megzavarodott
> fizikus): Megmerunk valamit, azt kapjuk, hogy a mert ertek 42, a
> meresi hiba 2. 'A' elmelet egyszeru, de a joslata 50. 'B' es 'C'
> elmeletek az 'A' elmelet tovabbfejlesztesei (bonyolitasai). Mindketto
> hasonlo bonyolultsagu, egyik 40-et, masik 44.3-at josol. En nem tudok
> valasztani B es C kozott Occam alapjan. A es (mondjuk) B kozott
> valahogy igen. Statisztikaban csinaljak: Kiszamolhato, hogy az
Azt nem értem, miért Occam alapján akarsz választani a két elmélet közül???
Mivel a mért értékhez B jóslata (el nem hanyagolható mértékben) közelebb van,
azt KELL választani. Az elméletek fő tulajdonsága az, hogy hogyan predikálják
a megfigyelt jelenségeket.
Ha például B jóslata 40, és C jóslata 44 lenne (tehát mindkettő a mérési hibán
belül helyes eredményt adna), akkor is lehetne választani. Mint már
említettem, néhány szempont: a lefedett jelenségek köre, más elméletekkel
való összhang stb. Az egyszerűség huszadrangú kérdés.
Occam borotvája szerintem csak akkor lép be a képbe, ha van két elmélet, mind
a kettő ugyanolyan jól jósol (vagy akár ugyanazt) de az egyik néhány extra
létezőt feltételez (például, hogy kicsi lila elefántok okozzák a megfigyelt
változásokat :). Ekkor mondható, hogy a plusz létezők feltételezése nem
megalapozott.
Például a fekete test problémájánál el kellett végül fogadni az energiakvantum
létezését (és az egész sokkal-sokkal bonyolultabb! rendszert) hiszen a
mérésekkel az új elmélet jóslatai egyeztek meg.
Attila
|