> Nemregiben itt is sok szo esett a DU lovedekekrol maradvanyaikor
> termeszeti es egeszsegugyi hatasaikrol
>
> Most a UNEP is megjelentette a maga reportjat. Eleg tomeny anyag es
> angolul van de akit a tema reszeltesen erdekel (terkepek grafikonok
> tablazatok minnden egyebb)
Koszi szepen - majd atnezem.
Evvel kapcsolatban jutott az eszembe hogy az Al-Ahram Weekly On-line 1 - 7
February 2001 kiadasaban Ashraf El-Bayoumi irt egy erdekes cikket a faradt
uranium hasznalatarol es a faradt uranium hasznalataval kapcsolatos kornyezeti
szennyezodesrol. Megjegyzem ha valaki a kezebe vesz egy 1980-as evek elejen
kiadott es egy 1990-es evek vegen kiadott Merck Index-t a faradt uranium altal
okozott artalmak "ujra-ertekeleset" lathatja meg pedig eleg erdekes modon.
http://www.ahram.org.eg/weekly/2001/519/re4.htm
A balkani harcok megujulasat latvan ujra eszembe jut az alig-alig "atveszelt"
haboru es a szovetsegesek beavatkozasa. Erdemes elgondolkozni a haboru
kornyezetvedelmi hatasarol (faradt uranium szennyezodesrol), a tobb szaz eves
infrastruktura megsemmisiteserol ( infrastruktura = kozvetito media a termeszet
es urbanizacio kozott) es mindezeknek a gazdasagi kovetkezmenyeirol.
Az egyik krizis a masikat eri. Vitathatalan hogy a Duna medreben es vizgyujto
teruleten felhalmozodott tarsadalmi (fregmentacio) problemak kihatnak az ivovi
z
minosegere (bele ertven a talajviz minoseget) es a mezogazdasag es ipar altal
igenyelt viz mennyisegere. Azt hiszem elcsodalkoznank es azonnal komolyabban
vennenk a mindennapos politikat ha valaki osszefuggeseiben felertekelne ezeket
az
athatasokat. Vajon a nemzeti jovedelem hanyadat koltjuk ma a mindennapi elette
l
egyutt-jaro kornyezeti problemak elharitasa es hanyadat fogjuk kolteni 10 v 50
ev
mulva ha igy haladunk?
Judit
|