Sziasztok!

A repkedő légy feltöltődik-e elektrosztatikusan?
Égnek áll-e a szőr a potrohán? Jó e az neki? :)
Hát a madaraknál lehet-e szerepe a repülésben a pihéik sztatikus 
feltöltodésének?
Csapatban repülo madarak netán nem amiatt érzékelik a csapat 
hirtelen  irányváltoztatásait, mert 'rengés támad az eroben' - azaz 
mert az elektromos mezo megváltozik?

Más: Használ-e a légy hangradart?  Elvégre mire is volna jó a 
zümmögés, ha az amúgy felfedezhetobbé teszi ot az ellenségei 
számára?

Fizika:
Jobbra haladó körvonatra - vele egysíkban, lövedéket lövünk az origó 
felé, a pályán kívülrol. A lövedék 'érzése szerint' jobbkéz felé surübbek 
a vonat 'gravitációs az erovonalai', mint balra - a térido késlelteto 
tulajdonsága miatt - ezért máris jobbra kanyarodik, s jobbra csapódik  
a vonatba. 

Erre mondják-e, hogy a forgó tömeg úgy viselkedik _mintha_ magával 
ragadva 'felcsavarná maga köré a téridot' ?

Az erovonalkép szemléltetéseként írom: képzeljünk jobbra haladó 
körvonatot, melyen hosszú hajú lányok utaznak. A pálya mellett állunk 
közel. A menetszél belekapott a hajukba, így ha jobbra tekintünk  
felénk álló hajszálak suru tömegét látjuk, s ezt vonzóbbnak találjuk, 
szemben a balról  érkezokével, mely hátrafelé lobog.  

Villanyosság:
Jobbra haladó töltésvonatra (elektrosztatikus körvonat) - vele 
egysíkban, vízszintesen azonos nemu töltést lövünk origó irányban, a 
pályán kívülrol. E töltés számára jobbkéz felol surübbek az o''t taszító 
erovonalak, mint baloldalt, ugyancsak a térido késlelteto tulajdonsága 
miatt, ezért a töltés máris balra(!) kanyarodik, majd sugárirányú 
lendületét lassacskán elvesztvén  ívelt pályán távolodni kezd a taszító 
vonattól, balra távozván. 
Ez lenne netán a Lorentz ero magyarázata?
(Árammal átjárt vezeto és felé lott elektron esete némileg más, mert 
ott az elektron és a magok vonzzák egymást, de kanyarodás ott is 
van.)
Létezik egyáltalán mágnesség, vagy csak munkahipotézisnek 
tekintheto?

Más:
Két egynemu egyforma sztatikus körvonatunk van, egyik a másik 
felett, párhuzamos vizszintes síkban, közös szimmetriatengellyel. 

Ha az egyik vonat elindul valamerre, a másik vonattal úgy taszítják 
egymást, hogy a másik ellenkezo irányba kénytelen indulni.
Ugyancsak az erovonalak téridobeni elkajszulása miatt van ez.
Ez netán alkalmas magyarázat, hogy a hélium két elektronjának spinje 
miért is ellentétes?

Egyéb az utolsóhoz:
Ha a vonatok szögsebessége abszolút értékben egyezik, de elojelben 
eltéro, és elektront lovünk kozéjük vízszintesen, az elektron  
sugárirányban halad.

Nincs a fentiekben valami súlyos ellentmondás?

Zoli