| 1. |
sztartudosok a Kossuth radioban (mind) |
30 sor |
 (cikkei) |
| 2. |
infinitezimalis (mind) |
32 sor |
 (cikkei) |
|
| + - | sztartudosok a Kossuth radioban (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
Nem akarmilyen csemege a Kossuthon: Sajnos nem hallottam az
elejetol, de eleg volt:
Tudos pofak meg a szerkeszto, pentek, aprilis 6, magyar ido
szerint kb.15:35.
Tema: nem okoz fejrakot a mobiltelefon.
Lehet.
A szoveg:
Pont egy halgato betelefonal es azt allitja elo"ben hogy a
mikrohullamu su"to"2.3 GHz frekvenciaja nem nagysagrendel nagyobb
mint a mobil freki, mert az .9 GHz, vagy 1.8 esetleg az amcsiknal
1.9 GHz.
Tudos pofa#1: Nem nem!!! A mobil frekvencia 900 Khz. Meg vagy
ketszer elismetli: 900 KHz, 1800 KHz. Ha O" mongya, akkor tuggya!
Telefonhang: Neeee.....9 GHz, vagy 1.8 esetleg az amcsiknal 1.9
GHz ... Kulonben a .8 KHz a PETO"FI Radio.
Tudos pofa#1: Nem nem!!! KHz!!!
A Kossuth szerkesztoje: nemtom(!) a PETO"FI Radio mekkora bazi nagy
frekin doga....na ma' mer is tunna'...
....
Tudos pofa#2: Elkezdi: a terero" a tavolsag negyzetevel csokken:
peldaul ha a terero 10 m-en 1 akkor 20 m-en 1/4;
30 METEREN PEDIG...SZAMOLJUNK CSAK...1/16 !!!...
....
Hat milyen "tudosok" es szerkesztok szolalhatnak meg a Kossuthon ?
Fel kellene rakni a halora az inkriminalt reszt, ha meg tudja
szerezni valaki, ui. Egely korrekt csavo a Kossuth sztartudosaihoz
kepest...
*Szakacs Jeno*Nagyvarad*RO*UIN 8270662*mobil:+4094934806
" If you have something, then you are something "
|
| + - | infinitezimalis (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
> Felhivom a figyelmedet, hogy az infinitezimalis tavolsagok fogalmanak
> hasznalata sok tekintetben elavult a matematikaban.
Felhivom a figyelmedet, hogy az infinitezimalis tavolsagok fogalmanak
ellentmondasmentes hasznalata bizonyos tekintetben uj a matematikaban:
http://www.typotex.hu/m_0049.html :
"CSIRMAZ Laszlo, NEMSZTENDERD ANALIZIS (ISBN: 963 9132 68 3)
A nemsztenderd analizis a vegtelen kicsi és vegtelen nagy mennyisegek
matematikai elmelete. A differencial- es integralszamitas felfedezesenek
idejen az infinitezimalis, vagyis vegtelenul kicsiny mennyisegek jelentos
szerepet jatszottak, elsosorban Isaac Newton (1642-1727) modszereben. A
kalkulus masik felfedezoje, Gottfried W. Leibniz (1646-1716) a helyzet
tisztazasara programot hirdetett meg, melynek celja a szamfogalom olyan
kiterjesztese volt, amelybe a vegtelen kicsi és a vegtelen nagy szamok
egyarant belefernek. Szazadunk masodik felere a matematikai logika
apparatusa megerosodott, es ezzel a Leibniz altal kituzott cel mar
elerhetonek latszott. Kulonbozo kezdeti probalkozasok utan a valos szamkor
vegtelen kicsi és vegtelen nagy mennyisegekkel valo konzisztens
kiterjesztese vegul is Abraham Robinsonnak (1918-1974) sikerult. Robinson
felfedezese utan igen lelkes és szeles kutatomunka indult meg, aminek
eredmenyekent a nemsztenderd modszer megjelent az egyetemi, sot helyenkent a
kozepiskolai oktatasban is.
A konyv a nemsztenderd modszer szempontjabol bevezeto jellegu. A magyar
konyv-kiadasban elsoként foglalkozik - az amugy sok-sok analizis konyv utan
- e szemleletvalto gondolkodasmoddal."
z2
|
|
