Sziasztok,

  Gyula kerdezi, mit kell csinalni olyankor ha nem tudunk ket elmelet 
kozott valasztani Occam elve szerint.
  Nem akarok ujat mondani, csupan emlekezteteskeppen:
Occam nem egy abszolute biztos modszert adott, hanem olyat, ami altalaban 
jol hasznalhato. Ha adott esetben (pl most) nem mukodik, azert nem kell
hibaztatni.

  Egy ehhez kapcsolatos kerdes: tudunk-e olyan esetet, amikor Occam 
elvet alkalmazva, hibas valasztast teszunk?
  Ha kiderul, hogy tobb ilyen is van/volt a tudomanytortenetben, akkor ezen 
eseteket meg kellene vizsgalni, es esetleg ki lehetne talalni valami
jobb,  "Occam plusz" modszert.

Laci

Azt írod:
Amivel nem is lenne problema, ha nem lenne kvantummechanika. De
van. Mindenutt. Ami (szerintem) azt jelenti, hogy sosem lehet kijelenteni,
hogy X elmeletet *kizarjak* a megfigyelesek. Amit lehet mondani,
az valoszinuseg. Nagyon leegyszerusitett pelda: hipotezis az, hogy
egy papirlap feher. Megnezem, latok 13 piros, 9 zold es 11 kek fotont.
Most feher a papir vagy nem? Cafoltam-e a feherseget? En csak
valoszinuseget tudok mondani, objektiv bizonyossagot nem. Es a
kvantummechanika tesz rola, hogy mindig csak valoszinuseg legyen.


Ez a tipikus végigondolatlan relativizmus.
Ha ugyanis minden állításnak, elméletnek az igazsága csak egy valószínűségi 
eloszlásnak engedelmeskedik, akkor maga a kvantummechanika állításai és 
elmélete is csak valószínűségi alapon igaz. Máskor nem igaz, vagy csak 
bizonyos százalékban igaz. És akkor baj van, mert az elmélet saját magát 
cáfolja. Először is nem minden kvantummechanika. Például a matematika nem 
kvantummechanikai elveken épül fel, hanem determinisztikus alapon, vagy 
axiomatikusan. Sőt magán a valószínűségszámításon belül is hatalmas 
ellentmondás az, hogy az elemi eseményeket véletlenszerűnek tekinti, a 
valószínűségi elmélet állításait pedig apodiktikusnak tekintik. Általában 
véve a relativizmus önmagát semmisíti meg, és csak arra jó, hogy felületes 
szkepszist ültessen el az emberekben. Ha kizárjuk az abszolút igazságokat, 
akkor minden állítás megtámadható.

Agyhalott 



-- 
No virus found in this outgoing message.
Checked by AVG Anti-Virus.
Version: 7.0.323 / Virus Database: 267.9.0/22 - Release Date: 2005.07.16.

Üdv Gyula!

>
  Mi van akkor, ha egy modell nem magyarazza tokeletesen a megfigyelest?
Mi van, ha egy bonyolultabb modell *jobban* magyarazza a megfigyelest,
de az se tokeletesen? Ez egy ismert problema adat modellezesben
es vannak jobb rosszabb modok a kezelesre. De mi van, ha van
ket versengo modell, mindketto hasonlo mertekben bonyolult, de
maskepp?
>

Egyik modell sem magyarázza tökéletesen a megfigyeléseket. Mindig 
többbé-kevésbé pontos modellekkel dolgozunk és az esetleges eltéréseket 
zajokkal, mérési hibákkal, egyebekkel magyarázzuk... :) És akkor még fel sem 
merült a más elméletekkel való összhang, korrespondencia stb.

Például a newtoni mechanikánál pontosabb előrejelzéseket ad a 
relativitáselmélet, ezért az az "aktuális" modell. De mint mondtam, más 
szempontok is szerepet játszanak az elméletek közötti választásban, ezért 
(praktikus okokból) a newtoni mechanikát is lehet használni.

Szerintem ha tisztáznád, hogy mit értesz az alatt, hogy "jobban" magyarázza a 
megfigyelést valamint azt, hogy hogyan lehet másképp bonyolult két elmélet, 
többre jutnánk.


Attila