> E-mail :  [International]
> Mekkora vakum kell ahoz, hogy egy 20*40 mm es mertu, 2 mm vastag uveget
> "beszivjon",
> osszetorjon?

Az adott meretnel kb. 8 kp ero hat az uvegre, ez nem keves, de termeszetesen
a lap elbirna, ha egyenletesen, jol lenne megfogva a permen. A problema az,
hogy egy teglalap alaku uveget nehez igazan jol megfogni a peremen. Ha
kicsit is egyenetlen a terheles, pl. a sarkoknal, akkor megfeszul az uveg,
megreped, aztan kesz.

Egy teljesen gyakorlati pelda:
Az utasszallito repulogepeken regen teglalap alaku ablakok voltak. A kisebb
uzemanyagfogyasztas erdekeben a technika fejlodesevel a gepek kezdtek
magasabban repulni, szukseg lett az utaster nyomasanak szabalyozasara, igy
az ablakoknak el kellett viselni a nyomaskulonbseget. Sok esetben
kovetkezett be baleset, kitort ablakok miatt. A vizsgalatok kimutattak, hogy
a teglalap alaku uveg hajlamos kitorni egyenetlen terheleseloszlas miatt.
Azota az ablakokat lekerekitett formara keszitik.

Jozsef

Mihaly,

> A kerdes az uveglapoknal merul fel! Szamomra hihetetelen, hogy a vakum
> szivta be az uveg
> lapkakat... mivel nem vagyok fizikus, segitseget kerek:
> Mekkora vakum kell ahoz, hogy egy 20*40 mm es mertu, 2 mm vastag uveget
> "beszivjon",
> osszetorjon?

Valoban nem a vakuum szivta be, hanem a kulso nyomas nyomta be. Ez csak
latszolag mindegy, de ha jobban megvakarjuk, ez a masodik kijelentes jobban
ravilagit a dolgok lenyegere.
Ha ugyanis az uveglap egyik oldalan 0 nyomas van, vagyis idealis vakuum,
akkor a masik oldalon levo 1 bar nyomas nyomja az uveget. Vakuummal
atmoszferikus korulmenyek kozott ennel nagyobb nyomaskulonbseget nem lehet
elerni. Ekkor a 8 negyzetcentis uvegedet kb. 8 kilo terheli. Ezt a 2mm-es
uvegnek ki kellene birnia, de ha rosszul van felfogva, vagy belso
feszultsegek vannak benne, akkor osszetorhet.

Roviden: ha a kamraban valamirevalo vakuum van, mondjuk szazszor ritkabb a
levego, mint odakint (0.01 bar), akkor az uveglapra hato ero gyakorlatilag
nem valtozik (1%-kal no), ha a vakuumot szazezerszeresere noveled.

Remelem, ez volt a kerdes :-)
Janos

Sziasztok!

Bocs, hogy egy márciusi levélhez teszek egy egysoros megjegyzést, de nagyon
elmaradtam az olvasással.

Math írta sejtautomatákkal kapcsolatban:

> El tudja-e donteni ez a len,
> hogy gondolt-e valaha valaki a sejtautomatajara, futott-e szamitogepen, vagy
> sem? Nem tudja eldonteni.
> A "letezes" relativ fogalom, csak az dontheto el, hogy en a te szamodra
> letezek, hogy a sejtautomata lenyei egymas szamara leteznek. A metauniverzum
> lenye is el tudja donteni, hogy szamaraletezik a sejtautomata-leny, de a
> sejtautomata leny ugyanezt nem tudja eldonteni. A sejtautomatan belul az,
> hogy "o egy lehetseges sejtautomata" avagy "egy futtatott sejtautomata"
> eldonthetetlen kerdes, mert a kettokozotti kulonbseg a metauniverzumban van,
> az, hogy "a metauniverzumban van-e olyan struktura, amely reprezentalja a
> sejtautomata strukturajat". Ez csak a metauniverzumban ellenorizheto kerdes,
> csak ott van ertelme.

Íme a gondolat teremtő ereje.. :-DDD

Ceyra