Kedves MGKM!

> Nagy csalodast jelentett szamomra az, hogy a termeszettudomanyos kerdesekben
> egyebkent tajekozott, igenyesen gondolkodo emberek milyen igenytelenek es
> gyermetegek lesznek, ha a termeszettudomanyos ismeretek magyarazatara,
> vagyis a letezes bolcseleti megkozelitesere kerul sor. Sajnalattal kellett
> tapasztalnom, hogy a TUDOMANY valojaban egy 'materialista muhely', ahol a
> tagok egyre fokozodo duhvel es ellenszenvvel viseltetnek mindenfele mas, nem
> materialista megkozelitessel szemben.

Meg kell kulonboztetni az allitast es a kifejezest. Abszolut igazsag csakis all
itasokban lehet, egy kifejezesnek nincs 
igazsaga. Egy allitasnak viszont van, es kell is, hogy legyen. Az igazsagnak ke
ll lennie valamilyen alapjanak, 
amelynek megfelelo dolgokat igaznak mondunk, masokat hamisnak. Ez az igazsag fo
galmanak korrespondencia 
elve. A tudomanyban ez az igazsag az empiriara epul, es a logikat hasznalja. Ek
eppen az allitasoknak a 
tudomanyban van ertelme, es jelentese.
MAs szferaban nem tudom, hogy barmilyen allitasnak lenne igazsag avgy hamissaga
, nincs ezt mire alapozni. 
Ezert a nem tudomanyos allitasoknak valojaban nincs is jelentesuk es ertelmuk. 
Aki nem tudomanyt muvel, az 
sajnos be kell, hogy lassa, hogy hiaba tesz allitasnak tuno kijelnteseket, azok
nak nincs jelentesuk es ertelmuk. 
Ezert barmi, ami nem tudomanyos, akkor korrekt, ha csupan kifejezes, es nem all
itas. Mint amilyenek a 
muveszetek.
Namost e tekintetben a letezes bolcseleti megkozelitese elegge ertelmetlen dolo
gnak tunik. Ha ezzel azt akarod 
mondani, hogy az allitasokon tul, szeretned kifejezni az eletszemleletedet,. ak
kor te tulajdonkeppen muveszetrol 
beszelsz. Ezt hatarozottan el kell valasztani a tudomanytol. Ha viszont azt mod
nod, hogy a tudomanyon tul, te 
megmagyarazid a dolgokat, es ezt bolcseleti uton teszed, akkor ertelmetlen marh
asagot csinalsz, mint ahogy azt 
kifejtettem. Lehet bolcselkedni ezeken a dolgokon, de semmi alapja nem lessz an
nak, hogy neked igazad van-e 
vagy masnakvan-e igaza. Tehat akarhogy is erolkodsz, csupan eletszemleletedet t
udod kifejezni, semmi 
jelentessel biro, ellenorizhato allitast nem fogsz tenni. Ha ugyanis ezt tennel
, tudomanyt muvelnel.
En ugy latom, te pontosan azt teszed, amit en mondtam: bolcselkedsz, megprobals
z indokolni, megprobalsz 
elmeleteket gyartani, megprobalsz ervelni, es kozben valahol a dolgok legaljan 
nincs meg az egesz alapja, az az 
alap, amin a metafizikai elmelkedesed nyugszik, es ami alapjan annak igazsaga v
agy hamissaga eldontheto, es 
ami alapjban jelentest, ertelmet nyer az egesz. Magyarul okoskodsz, de nem tuda
st epitesz, hanem onkifejezest 
muvelsz.
Ez elegg inkorrekt dolog, azt hiszem. Az igenytelenseg szerintem reszedrol van,
 megpedig az, hogy okoskodasod 
kozben, nem gondolkodsz eleg szigoru logikaval. Megprobalsz melynek lenni, de c
supan felszines okoskodast 
tudsz felmutatni. Raadasul az effajta okoskodasok mar nem is ujak, meglehetosen
 regiek, elterjedtek, semmi 
erejuk.
A tudomany materializmusanak vadja pedig kerdes, hog ymit jelent. Azt hiszem, m
agad sem tudod, mi a 
materializmus, es milyen a tudomanyfilozofia. Ugyhogy ez a vad inkabb reszedrol
 eloitelet.

math

szubjektiv az, ami egy embere. peldaul szubjektiv tapasztalat az, ami az en tap
asztalatom. szubjektiv ismeret az, 
ami az en tapasztalataimra epul, es en gondolkodtam ki.
interszubjektiv az, amikor tobb ember kozos tapasztalatarol van szo, amely meg 
is egyezik, vagy tobb ember 
kozos tudasarol.
objektiv az, amely interszubjektiv tapasztalaton alapul, racionalis modszertan 
altal, interszubjektiv gondolkodas 
utjan szuletett. az objektiv ismeret a tudas. az objektiv ismeretek szferaja a 
tudomany.

amennyiben hivatalos allitasokrol beszelunk, amelyeknek jelentes tulajdonitunk,
 es igazsagot, vagy hamissagot, 
akkor ezeknek a kijelenteseknek objektivitason kell alapulniuk, vagyis tudomany
osnak kell lenniuk.
amennyiben kifejezesrol van szo, mint peldaul a muveszetek, akkor a szubjektivi
tas es a nem racionalitas is 
megengedett.

math