Kedves Tamas!

megjegyzesek a megjegyzesekre.:)

1) a tapasztlati tudomany a tapasztlatainkra vonatkozoan probal magyarazatot
adni, olyan magyarazatot, amely megalapozott, es az ilyen magyarazatok kozul
alegjobbat. hogy melyik alegjobb, az mar tudomanyfilozofia, ebbe most talan
ne menjunk bele.

2) letezokrol az ember ismeretet csak interakcio (tapasztalat) utjan
szerezhet, es ekeppen letezokrol csak tapasztalati alapon mondhatunk
valamit. tehat a letezokrol szolo allitasaink csakis es kizarolag empirikus
alapuak lehetnek.

3) a "semmi" es "van" szavakkal a tudomany egyaltalan nincs hadilabon,
Heidegger es sok metafizikus talan sszekever dolgokat. ugyanis. a letezik
szo egyreszt letige, azaz logikai kvantor. "letezik olyan x, ami y
tulajdonsagu", illetve a "nem letezik" kifejezes is logikai kvantor "nem
letezik olyan x, ami y tulajdonsagu". ezekkel a logikai kvantorokkal semmi
gond, nem kell a mogottes ertelmuket kikutatni, mert ezek logikai eszkozok,
alapfogalmak, a tudomanyos nyelv reszei, nem definialandoak, legfeljebb
megtanulandoak.

4) viszont az "en letezem" vagy hasonlo kifejezesekben a letezik ige nem
letige, hanem cselekvo ige. ebben az esetben a letezes jelentese
visszavezetheto mas igek aggragatjakent. ez tulajdonkeppen az "en elek"
kifejezessel ekvivalens, ez empirikusan ellenorizheto jelentes, es
tudomanyosan vizsgalhato kerdes. ebben viszont azt hiszem,s emilyen
metafizikai rejtely nincs.

sajnos a letige es a cselekvo ige a legtobb nyelvben azonos, de ha kette
valasztjuk ezt a ket dolgot, akkor semmi gond nemlesz.

5) >Ugyanakkor az ember alapveto letmegertesben van, ami annyit jelent, hogy
>tudjuk vagy ertjuk azt, hogy "vagyunk". Ezt a let-tapasztalast tudomanyos
>modszerekkel nem vizsgalhatjuk, mert ahogy az elobb irtam a tudomany a
>letezokkel foglalkozik, de a Let megertesehez annak komplementere (?), a
>Semmi kell, amivel asztan tenyleg nem foglalkozik senki.
ez pedig egy harmadik dolog. letezesunkrol valo tudatunk. ez tulajdonkeppen
egy modell. azt kell vizsgalni, hogy agyunk hogy modellezi a vilagot,e s
abban hogy szerepel benne onmaga. tudomanyosan vizsgalhato es vizsgalt
kerdes.

>Nem itt van a lenyeg, hanem hogy
> math ugy gondolja, hogy a valosag biztosit minket arrol, hogy van alapja
annak,
> amit mondunk. (csak annak van!) Szerintem viszont a valosag semmirol sem
> biztosit minket, mert a vilagot ugy _interpretaljuk_, ahogy az nekunk
tetszik.
> Nem a termeszet diktal, hanem mi. (Ismet Kant: "...az esz csak azt latja
be,
> amit maga hoz letre, a sajat tervei szerint [...] raszoritvan a
termeszetet, ho
> gy valaszoljon kerdeseire...")

1) A valosag nem biztosit minket olyan ertelemben, hogy nem szolgaltat
bizonyitekokat, csupan tapasztalatokat, amelyekre egy magyarazatot kell
szolgaltatni. a magyarazat nem lessz bizonyitva (verifikalva), csupan
igazolva vagy cafolva.

2) Termeszetesen azt, hogy mit akarunk megismerni, azt mi mondjuk meg.
elkepzelheto, hogy bizonyos dolgokrol, ami senkit neme rdekel, nem tudunk.
de nem hinnem,eleg nagy az emberiseg osszfantaziaja, nem ezen mulik a dolog.

3) ugyanakkor arrol, hogy a tapasztalatainkra adott magyarazat milyenlehet,e
s milyen nem, es mit kell elfogadni, es mit nem, modszertan "rendelkezik"
azaz logikan alapulo, racionalis mozzanat. tehat a termeszet diktal nekunk,
amennyiben a racionalitast tartani akarjuk. ugy tunik, hogy egyertelmu
racionalis magyarazat van.



vegul:

> Math szerint minden, ami megfogalmazhato,
> az vagy tudomanyos ("logikus"), vagy ertelmetlen fecseges.
pontosabban szolva vannak a kijelentesek, amelyek vagy
racionalisanmegalapozottak, ekkor ertelmes allitasokat kepeznek, vagy nem
azok, akkor viszont kifejezo ertekuk lehet. a magas kifejezo erteku
kijelentesek az irodalom szferajaba sorolandoak,e s igen ertekesek. de csak
akkor, ha magas a kifejezo ertekuk,e s nem kacerkodnak a magyarazat
igenyevel. ezek ugyanis nem magyarazatok.

namost a bolcselet sokszor valami olyasmi, ami nem magyarazat,d e kacerkodik
a magyarazat igenyevel, es ugyanakkor meglenne valamifajta muveszi erteke,
ha erre koncentralna, de mivel nemerre koncentral,e zert ez utobbi sem eleg
magas.
jo bolcselet pl. Nietzsche, aki mindenkepen muveszi fokon, es ertekesen uzte
ezt amufajt, ugyanakkor tisztesseges modon soha nem tett magyarazo, allito,
valosagra vonatkozo extra allitasokat. nem beszelt istenekrol es
tulvilagrol.

math