Udv mindenkinek!
Ez a szunyoglarva ugy nagyon foglalkoztatja a kedelyeket. Mellesleg a
minap en is beszereztem az elso csipes-nyomokat, ugyhogy csak tamogatni
tudok minden biologiai irtasra tett erofeszitest! ;)

>Felado : Dukai Zoltan
>E-mail :  [International]
>nem tudom hogy a termeszetben inkabb az ebihalak fogyasztjak e oket, de
teny ho
>gy a halak is jo

Zoltannak tokeletesen igaza van, a halak nagyon jo munkat tudnak vegezni
az ugyben. Akik nem tudnak pecazni, azok se keseredjenek el. Az egyik
legelterjedettebb, minden diszhalkereskedesben kaphato diszhalunk, a
szivarvanyos guppi kivaloan alkalmas a celra. Eletfelteteleinek a 18-24
fok kozotti homerseklet idealis, igy nyaranta nyugodtan telepitheto
kerti tavakba is. Ha a homerseklet tartosan 18 fok ala sullyed, akkor
humanus dolog lehalaszni a kitelepitett halakat (keszuljunk fel ra, hogy
igencsak szapora elevenszulo fajta, igy lehet, nem lesz eleg egy
akvarium a teliesitesukre...) A penztarcat sem terheli meg tulzottan - a
kereskedesben 100 Ft korul mar kaphato parja (szunyoglarva irtasara nem
kell dijnyertes torzsekbol venni).
Bimre

> Az allo datumvalasztot egy olyan delkor menten
> jeloltek ki, amely nem erint lakott teruletet (meg
> szerencse, hogy olyan a szarazfoldek eloszlasa
> bolybonkon, hogy ez lehetseges volt.

Nos, majdnem. A Fidzsi-szigetekhez tartozo Taveuni szigetecsken bizony
athalad e nevezetes vonal. Elelmes kereskedo eppen a vonalra epitett
uzletet ket bejarattal, igy vasarnap (amikor tilos az arusitas) a hetfoi
oldal van nyitva. Sot, az egyik kocsmaros hosszu asztalt keszitett, es
amikor eljo a vasarnap, es a szigoru egyhazi szabalyok miatt tilos
szeszt fogyasztani, a jambor nepek athuzodnak az asztal hetfoi oldalara,
es hajra.

Sokaig egyebkent erdekes helyzetet teremtett, hogy melyik sziget melyik
datumot hasznalja. Ez hosszu ideig attol fuggott, hogy a felfedezok,
akik altalaban Europabol indultak ki, milyen uton jutottak oda. A
portugalok, hollandok a Joremenyseg foka korul hajozva, tehat nyugatrol
ertek a Csendes-oceanra, az o datumuknak megfelelo napot alkalmaztak. A
spanyolok a Magellan-szoroson, vagy Kozep-Amerikabol, azaz kelet felol
erkeztek, igy az o altaluk meghoditott szigeteken a napok szama eggyel
kevesebb volt a portugalok, hollandok  altal szamitottnal. Igy pl.
Manila es Makao szigeten, noha csak 7,5 fokra vannak egymastol sokaig
kulonbozo datumot irtak. Minderre 1522-ben egy portugal hajos jott ra a
hajonaplok alapjan.
Sot: Amerika kelet felol kapta a datumot (Kolumbusz miatt), kiveve
Alaszkat, amelyet az oroszok (nyugat felol) foglaltak el, ugyhogy az
orosz es amerikai premkereskedok datumai egy nappal eltertek egymastol.
1867-ben valtoztattak meg a datumot (amikor az USA megvette Alaszkat).

Udv:
Jano

Most olvastam (The Lancet, 2001. Juni 23):
A bakteriumok viselkedese nagyon nagy mertekben meg tud valtozni. Kepesek az
eddig altalanosan elfogadott letezesi modjuk (un. planktonizalt, kulonallo
egyedekkent valo letezes) helyett specializalodni (un. biofilm-kepzes).
Ebben az allapotban nehany szaz bakterium szo szerint "tornyot epit maga kore",

es az egyes bakteriumok kozott "munkamegosztas" alakul ki.
Az elmelet kb. 20 eves,  ekkor irtak le eloszor, hogy bizonyos bakteriumok
bizonyos korulmenyek kozott kepesek erre.
Jelenleg azt gondoljak, hogy a bakteriumok nema DNS szakaszaiban oylan genek
talalhatoak, amelyek ezt az egyuttmukodest, illetve az ezekert felelos feherjek
et
kodoljak: az eddig ismert korulmenyek kozott ezek tenlyeg inaktivak voltak.

Tovabb gondolva ezt, tenyleg kivancsi lennek arra, hogy mondjuk az osembernel,
akik meg hordaban eltek, milyen DNS szakaszok voltak aktivak, es hogy ez
mennyire kulonbozott a mostanitol.
Van meg egy gondolatom, de az mar egy kicsit teveszmesnek tunhet, egyelore le
se irom (szakmai presztizs :)), csak annyit, hogy az meg az etologiaval
kapcsolatos.

<><i
dadadoki, az elme'sz