Sziasztok!


Gyula, koszonom szepen a valaszt. Most, hogy Nemetorszagban hivatalosan is
megkezdodott az Einstein-ev (halalanak 50. evforduloja, nagy cikkeinek
100. evforduloja), a "Der Spiegel"-ben is cikkeztek rola. Itt mellekesen
bedobtak egy olyan felmondatot mindenfele magyarazat/hivatkozas nelkul,
hogy "vannak arra utalo jelek, hogy a terido nem biztos, hogy folytonos".
Hogy ezt mennyire kell komolyan venni, nem tudom, de ha ez bizonyitott
(lesz), akkor beigazolodott az abszolut laikus "minden disznosag
lehetseges"-sejtesem. ;-)

Hivatalos linkek: www.einsteinjahr.de, valamint www.einstein-online.info.
Utobbit a Max Plack Tarsasag Gravitaciofizikai intezete szerkeszti (rel.
elm., grav. hullamok, fekete lyukak vannak az oldalon), de csak nemetul.


Udv,
marky

>Feladó: hixre_uh.liameerf
> Szénhidrogén nem csak ott lehet, ahol élet is volt?
  Vagy van.
Regebben azt hittem en is, hogy a fold alatti koolaj valami betemetett
osallatmaradvanyok, dinok stb maradvanyai. A kesobiekben tudtam meg, hogy
a foldalatti koolaj bakteriumi, azaz kistermetu mikroeloskodok
vegtermekei, melyek a fold melyen a belso ho segitsegevel eloskodnek.
Hasonlo lehet a Titan esete is..?
      Udv. Csaba

Hunor:

en: "a termeszetes szamok definicioja az, hogy az a minimalis halmaz,a mely ele
get tesz a Peano axiomaknak. igy eloiras, hogy minden termeszetes szam
rakovetkezoje is termeszetes szam."

te:

" A természetes számok legyenek leképezve a [0,1) intervallumra növekvő sorrend
ben és egyenletesen. A d:= "0 és 1 természetes számok helye közti
távolság". Ekkor nyilván H helye 1-d."

1) nyilvanvaloan nem valaszoltal az ervemre

2) a [0,1) intervallumra csinalhatsz sok ilyen f lekepezest, mivel ez egy monot
on novekvo es korlatos sorozatot ad, ezert Cauchy sorozat, azaz a tavolsagok cs
okkennek es 0-hoz tartanak. tehat barmely d eleme R<1, letezik olyan n eleme N,
 hogy f(n)>=1-d. 

legyen m a legkisebb ilyen n.

ha f(m)>1-d, akkor 1-d nincs a sorozatban, tahet H nem termeszetes szam..

ha veletlenul f(m)=1-d, akkor definiciod szerint H=m. tehat H egy veges lepesbe
n, eloallithato szam, azaz a normalis matematika altal ismert szam. peldaul

legyen f: N->[0,1), f(i)=1-2^i .

f(N) valoban novekvo, es a [0,1) intervallumban van a kepe. f(N) vegtelenbeli h
atarerteke egyebkent 1.

ekkor d=f(1)-f(0)=1-2^1-1 + 2 ^0 = 1-0.5 +1 -1 = 0.5

1-d= 0.5 = f(1). tehat m=1, azaz H=1.



""2) a (normalis) matekmatikaban nincs olyan szam, hogy oo, es igy a oo+1 vagy 
oo-1 szimbolumsorozatok nem is ertelmesek."

Legyen [1,2) is az előzőhöz hasonlóan felosztva. A oo, oo-1, oo+1 értelmezése n
em okozhat gondot."

1) nem valaszoltal az ervemre
2) de gondot okoz. a "hasonloan felosztva" nem matematika. mint lattuk, nem is 
definialtad a lekepezesedet, aztan meg gond is lett belole. most a "hasonloan f
elosztva" kifejezessel meg nagyobb homalyba kerultel.

mondtam mar, hogy csak formalis ervekkel foglalkozok!


egyebkent eleve hibas az a feltetelezes, hogy lekepezed a termeszetes szamokat 
egy veges intervallumra, aztan visszafele nezed a lekepezest, es valami uj dolg
ot kapsz. termeszetsen a termeszetes szamokat fogod kapni a lekepezes intvertal
asaval, hogy kapnal ebbol ujat?

egy 15 ev feletti ember, aki a matematikat rendesen megtanulta, ezen nem lepodi
k meg, es nem probalkozik ilyen csacsisagokkal vilagmegrengeto celokkal.


"Az előző példa erre is választ ad, amiben nyilván tökéletesen értelmezhető oo>
x."

nem. az elozo peldadban a "oo", es a ">" jelek elo sem fordultak.


"A teljes indukció ugyanis - ha elfogadjuk - az egész N-t eltávolítja"

bizonyitottam, hogy nem. 


"Poincaré a végtelen aktualizálását kifogásolta, ami miatt szerinte ellentmondá
sba esnek Cantor
követői.(http://www.com2com.ru/alexzen/papers/ng-02/contr_rev.htm)"

ezen az oldalon nem szerepel a "Poincare" nev.



"Zermello-Fraenkel feloldáshoz mit szólt volna azt valóban nem tudhatjuk, így e
zt valóban vehetjük történeti véleménynek, ahogy Gaussét és még sok más
emberét, ami ettől még lehet igaz, de ezentúl igyekszem ezt említve hivatkozni.
"

nos, mivel Poincare meg nem ismerte a ZF axiomakat, es Zenkin sem veszi figyele
mbe, ezert midkkettojuk velemenye Cantor munkassaganak kritikaja lehet legfelje
bb, azaz tortenelmi. a ma elfogadott es tanitott matematika kritikajakent ez ne
m fogadhato el.


math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)