Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2570
Copyright (C) HIX
2004-07-05
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: CO2 + tenger (mind)  16 sor     (cikkei)
2 re: Titkositas (mind)  43 sor     (cikkei)
3 re: Quiz (mind)  52 sor     (cikkei)

+ - Re: CO2 + tenger (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

<barna_uh.nogylop> írta "Re: CO2 + tenger" témában:
(2004. július 4.)

> Mondjuk a vasalassal (meg a fatemetessel) kapcsolatban azert lenne egy
> kerdesem: a CO2 mellett igy egy csomo egyeb dolgot is eltuntetunk. Nem
> fognak azok hianyozni?
 Ami a 'vasalast' illeti: ugy tunik egyelore az ovatos allaspont
gyozott, a tomeges alkalmazas elott ezt, es mas kerdeseket is alaposan
meg kell vizsgalni. A surgetok szerint viszont nem lehet problema, ez
a folyamat a foldtortenet soran mar tobbszor felgyorsult, megsem
panaszkodott senki;) Voltak olyan idoszakok, amikor az oceani plankton
meszvazas egysejtui tobb karbonatos uledeket termeltek, mint a sekely
vizi korallok. Az algak ugyanis az oceani taplaleklanc alapja, ha
elszaporodnak, elszaporodik a rajuk epulo tobbi eletkozosseg is.

                                                          Kibuc
+ - re: Titkositas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gogy,

>> Felado : 
>> Temakor: Re: titkosiras/jo hirnek latszik ( 68 sor )

>> Most jon egy tetel: Letezik egy olyan szam, amilyen hatvanyra 
>> emelve (modulo ertelemben) *barmit*, az eredmeny 1. Tovabbi 
>> tetel: ha a modulus ket prim szam szorzata, p*q, akkor ez a 
>> magikus szam(p-1)*(q-1).

 ..
> Gondolom, ezekre a tételekre létezik egy-egy szép bizonyítás 
> (amit valószínuleg nem értenék meg).

Ha jol sejtem, akkor alighanem a *kis* Fermat tetelrol lehet szo,
ami azt mondja, hogy ha p  primaszam, akkor A^(p-1)-1 oszthato
p-vel (felteve, hogy A nem tobbszorose p-nek). A bizonyitas 
szepsege, hogy - mint Erdos Pal szokta volt mondani - ertelemes
csecsemo is ertheti -- masszoval nem kell felhasznalni komoly
eloismereteket (ebben igencsak kulonbozik a *nagy* Fermattol).

A bizonyitas lenyege az, hogy vegyuk as 
 
 (1*A)*(2*A)*(3*A)*... ((p-1)*A) = (p-1)!*A^(p-1) 

szorzatot. A baloldalon levo (p-1) tenyezo mindegyike mas-mas 
maradekot ad p-vel  {peldanak okaert, ha p=13, akkor 3*A es 8*A nem 
adhatja ugyanazt, kulonben 5*A oszthato lenne p-vel}. Tehat a
baloldalon mindegyik tenyezo mas-mas moduloban. Oszesen p-1 lehetoseg
van, tehat mindegyik pontosan egyszer es csak egyszer fordul elo. 
A poen az, hogy fogalmunk sincs milyen sorendben, de megis tudjuk, 
hogy mindegyik egyszer es csakis egyszer szerepel. 
Innen a szorzat moduloban elbeszelve ugyanazt adja, mint (p-1)!
vagyis

     (p-1)!*A^(p-1) -(p-1)!  = (p-1)!*[A^(p-1)-1] oszthato p-vel.

es mivel (p-1)! nem lehet oszthao p-vel, marad, hogy A^(p-1)-1
kell hogy oszthato legyen. 
Mas megfogalmazasban, A^p = A ... termeszetesen csak moduloban

udv
kota jozsef
+ - re: Quiz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Balazs!

Elnezest a lassu valaszert, nem voltam otthon. 

> Ez persze igy van, de a modellunkben a telefonos nem valaszolhatott 
> olyat, hogy "nem tudom", hanem akkor is tippel valamit. Viszont azt 
> hiszem, a fontiben Te sem azt feltetelezed hogy nemtudomot is mondhat, 
> es igy is igaz az allitas. Na, pontosan egy ilyen magyarazatra voltam
> kivancsi, most mar en is magam ele tudom kepzelni es latom hogy 
> nyilvanvalo.

Ha megmondja az (altala gondolt) valoszinusegeket, akkor a negy 1/4
valoszinuseg eufemikus kifejezese annak, hogy fogalma sincs :) 
Ilyenkor tetszoleges sorrendet mondhat -- de fontos, hogy tenyleg
egyenletes legyen (peldaul ne mindig az elsovel kezdje..)

 ..

> Nagyon szep. Tudnad jobban altalanositani a feladatot (felejtsuk el a 
> kvizt, es beszeljunk vv.-krol)? Miben rejlik itt a felcserelhetoseg 
> lenyege?

A felcserelhetoseg lenyege - szerintem - abban rejlik, hogy a valaszolo
sajat sorrendjet ne befolyasolja, ne valtoztassa meg a komputer-felezes.
Akkor sem, amikor az elso jelolt netan kiesik. A valo eletben ez nem
biztos... 

> Mondok egy masikat, ami bizonyos ertelemben analog az eddigiekkel:

> Egy dobozban van 5 piros es 5 feher golyo.
> a/ A dobozbol huzunk ket golyot, mi a valoszinusege hogy mindketto 
> piros?
> b/ A dobozbol kiesik egy golyo (nem tudjuk milyen szinu). Ezek utan 
> huzunk ket golyot. Mi a valoszinusege hogy mindketto piros?
> c/ A dobozbol kiesik ket golyo (nem tudjuk milyenek). Ezek utan huzunk 
> ket golyot. Mi a valoszinusege hogy mindketto piros?
> d/ Harom golyo esik ki, kerdes ugyanaz.
> e/ Kiesik ket golyo, ezutan huzunk kettot. Felteve hogy pirosakat 
> huztunk, mi a valoszinusege, hogy feherek estek ki?

> Favago modszerrel termeszetesen gond nelkul meg lehet oldani (a
> megoldaskotetben is igy van), de az az erdekessege, hogy a kihuzas es 
> a kieses itt is felcserelheto dolgok.

Nagyjabol addig felcserelheto, amig fogalmunk sincs, hogy milyen esett
ki. Ebben egeszen olyan mint a kvantummechanika!
Miutan Te mar elarultad, hogy a kerdesekre igaz a felcserelhetoseg, 
az (e) kerdes marad, amire a valasz [5 alatt 2]/[8 alatt 2]= 10/28. 
Itt is mindegy, hogy eloszor huzunk, utana esik ki, vagy forditva. 

udv
kota jozsef

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS