Most egy kicsit kötekedni fogok, előre is bocs mindenkitől, s akit nem
érdekel különösképpen a téma, annak PgDn-t javasolok.
Hú de jól felhúztam magam a téma kapcsán. Azt hittem, csomó jó válasz
érkezik, és azt kellett látnom, hogy az én (nem kellően részletes, de
legalább a megoldás irányában egy lépést tevő) válaszomat leszámítva csupa
csalinka jött a listára (mivel személyeskedni egyáltalán nem áll
szándékomban, neveket nem említek). A válaszoknak azzal a részével, amelyek
a teljes sötétségben tapogatódznak, most nem kívánok foglalkozni, igazából
azok bosszantottak fel, amelyek arra biztatták a kérdezőt, hogy az
alsó-felső 99-es idézőjelet cserélje le "-re, a gondolatjelet kötőjelre, a
három pontot pedig három darab pontra.
Mindenkivel közlöm, hogy az a szomorú helyzet, hogy a magyar helyesírás
szerint az idéző jel alul nyit, felül zár, és mindkettőnek 99-es alakja
van, a nagykötőjel, illetve a gondolatjel (magyarul: félkvirtmínusz,
félnégyzetes mínusz; a nagykötőjel és a gondolatjel minden ellenkező
híreszteléssel ellentétben ugyanaz a karakter, annyi csupán a különbség
köztük, hogy a nagykötőjel szóköz nélkül tapad a környező szavakhoz, míg a
gondolatjelet, hacsak nem tagmondatzáró írásjel követi, vagy bekezdés
elején van jobbról-balról szóköz határol) pedig lényegesen hosszabb (és
némiképp vékonyabb) a kötőjelnél (magyarul: diviz) (ha már mindenáron
helyettesíteni kell, az írógépes időkből megmaradt információvesztés
nélküli megoldás, e-mailekben én is ezt használom, mert ott jobb az
ISO-8859-1-n vagy ISO-8859-2-n belül maradni, hogy a gondolatjel és a
nagykötőjel helyett -- jelkombinációt szedünk; különben elveszne a
különbség a 11-13 és a 11--13 között, noha az előbbi bizonytalanságot, az
utóbbi tartományt fejez ki), valamint a tipográfiai igényesség és
célszerűség előírja, hogy három darab egymás mellett levő pont helyett
három pont karaktert szedjünk (különben a pontok közti távolságok nem
lesznek optikailag ideálisak, illetőleg bizonyos eseteken, igaz, nem túl
gyakran széteshetnek, sortörés kerülhet közéjük).
Úgy gondolom, külön dicséret illeti az oldal készítőjét, hogy a nagy webes
igénytelenségben ő megpróbál olyanra is figyelni, amire sokak nem. Mivel
nem találta meg a megoldást, kérdezett, és azt hiszem, ilyenkor abban kell
segíteni, hogy a kérdező elérje a célját. Ehelyett a válaszok jelentős
hányada arra buzdította: forduljon vissza az úton, és tapodja a fekáliát!
S hogy ne csak másokban lássam a hibát, hanem magamban is, mint fentebb
írtam, nem adtam kellően részletes útmutatást. Mert bár a windows-1250-es
kódtáblával remekül meg lehet oldani a problémát (felesleges ellenvetés,
hogy csak Windows alatt működik, mert nem igaz: teszteltem Linux alatt,
Lynx alatt, kiválóan jöttek a karakterek, legfeljebb kényszerűen
átkódolódtak a többek által javasolt " - ... formákra -- de csupán a végső
kényszer esetén, azaz a felhasználók töredékénél; sajnos [vagy nem sajnos]
nem sokan böngésznek Lynxszel), elegánsabb dolog mégiscsak szabványt
használni egy szoftvercég diktátumainál. De hát erre is van kiváló
megoldás: használjunk ISO-8859-2-t, és használjuk &#...; típusú
HTML-entitásokat a speciális karakterek kódolására. Ezek a Netscape-nek, az
Operának és az MSIE-nek legkésőbb a 4-es verzióitól kezdve működnek (nem
hiszem, hogy sokan szörfölnének NCSA Mosaic 2.0-val), s teljesen szabványos
megoldások. Tehát a nyitó idézőjelek („) helyett: „, a záró
idézőjelek (”) helyett: ”, a gondolatjel és a nagykötőjel (–)
helyett: –, a három pont (…) helyett: …, végezetül az
aposztróf, illetve a félidézőjel (’) helyett: ’ álljon.
Használható persze UTF-kódolás is, de -- bár teljesen szabványos megoldás
-- a fentieknél sokkal szűkebb körben működik, teljesen csupán a Mozilla,
illetve a rá épülő fejlesztések (tehát például a Netscape 6+), valamint az
MSIE 5+ verziói támogatják. A Lynx a lehetőségig teljes mértékben (például
a cirill betűket az angol átírási szabványnak megfelelően latinizálja, s
helyettesít mindent, amit tud), az Opera pedig bizonyos szegmenseket
megvalósít, de a teljes 16 bites tartománnyal (legalábbis amikor legutóbb
néztem, az -- azt hiszem -- a 6.0-s verzió volt) nem próbálkozik, noha
Windows 98+ alatt megtehetné.
A különféle Unicode-implementációknak és a CSS-nek köszönhetően a weben ma
már a nyomdai igényességet megközelítő (a legnagyobb fogyatékosság az
elválasztás hiánya, de ez a közeljövőben valószínűleg nem is lesz
áthidalva) szövegközlés lehetséges, méghozzá úgy, hogy az információ akár
Netscape 1-gyel, vakok, gyengén látók által használt karakteres-felolvasó
szoftverrel vagy szinte bármilyen extrém böngészővel is elérhető legyen,
legfeljebb a megjelenítés igényességének csorbulásával, így éljünk a
lehetőséggel, és ne a hátra arc legyen a fő útirány!
Üdv: Attila
|
