Maci:
>Peter nem tudomanyos modszert mutatott be. 
Valoban. A tudomanyos modszer a emgismeres modszere, tehat megismeresi tevekeny
segeknel merulhet fel csupan a koveese. Akkor, amikor valosagrol szolo alltasok
 igazsaga a kerdes. Maskor nem. A fizikai cselekvesek tipikusannem ilyenek. Az 
eletbeli donteseknel pedig csak reszkerdest kepeznek a valosag osszefuggesei, a
 masik resz a te sajat ertekrended, ami nem igzsag kerdese, hanem valasztas ker
dese. Ezert a dontesihelyzetek csak alkalmazak a tudomanyt, de nem tudomanyos k
erdesek.
Igy az, hogy Petre helyesen dontott-e eleve nem olyan kerdes, amiben a tudomany
osag felmerulhet-e. Hasonlokeppen ha valaki szeretkezik, es azt nem tudomanyosa
n teszi, azzal sincs semmibaj, mert a szeretkezes modja sem tudomanyos kerdes, 
nem igzasag kerdese.


>Math, szerinted helyesen cselekedett, hogy ilyen modon 
>meggyogyitotta ezt a szuletesetol fogva santa embert?

1) Nehezen tudok egy mitikus tortenetben helyessegrol velemenyt mondani, hiszen
 ez a tortenet erosen fiktiv, es erosen fiktiv feltevesek vannak benne. Nehez e
ldonteni, hogy helyes-e valami olyan korulmenyek kozott, amit a tortenet nem ti
sztaz rendesen. @Helyes volna-e meggyogyitani az embereket, ha csodat tudnank m
uvelni?" Nehezen atlathato kerdes, mert a fene se tudja, hogy a csodatetel kepe
ssege mit jelent, mi jar vele egyutt.
peldaul, tegyuk fel, hogy Peter meggyogyitott egy ilyen zuletesenel fogva santa
t. tegyuk fel,h ogy a betegsege genetikus. Majd o atokorikti betgseget az utodo
kra. Namost akkor van-e folyamatos csodagyogyitasi ellatas az utodokra is? Van-
e ilyen tarsadalombiztositasi garancia istennel?:) Vagy a gyogyitas vajon gen-m
anipulaciot jelent, es igy mar nem is oroklodik a betegseg? 
Nehez valamit ugy megitelni, hogy nem lehet tudni pontosan mirol van szo. Ez a 
"csoda" dolog nemhogy fikcio es mitikus dolog, hanem nincs megfogalmazva pontos
an mirol is van szo. Mi egy ilyen "csodanak" a pontos kovetkezmenye? Ettol nagy
on fugg az, hogy helyes volt-e vagy sem.
Olyan ez, mintha azt mondanam, hogy helyes-e a hetfeju sarkanyt a nemtudomenmil
yen modszerrel oktatni< erre azt mondod> a fene se tudja, hogy milyen egy hetfe
ju sarkany agymukodese, errol nem szol a mese. Na ugyanezt mondom en is. Arrol,
 hogy miben is all ez a csoda, arrol nem szol a mese.:)

2) Nehez cselekedetek helyessegerol magukban iteletet mondani, a szendkeot, a g
ondolkodast is ismerni kell. Inkabb azt mondanam, hogy van jo szandek, jo gondo
lkodasmod, es ebben lehetnek jo cselekedetek. De ugyanaz a "jo" cselekedet lehe
t rossz rossz szandekkal elkovetve. Ha nem ismered egy ember celjait, a cseleke
detet magat nehez megitelni.

Nem is nagyon hasznanam azt hogy helyesen vagy nem helyesen. Ossze leeht hasonl
itani dolgokat, hogy melyik helyesebb, de minek elvalasztani helyes es helytele
nre< Ez durva leegyszerusites.

aztan az is jo kerdes, hogy egyaltalan hova akartal ezzel kilyukadni? Mire megy
 ki a jatek? Mi koze ennek a tudomanyossaghoz?

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

Maci:

>Nemi reszinformacio vajmi keves. Mar a Venuszrol sem tudsz 
kozelebbit mondani, felrobbannak a szondak.
Csak ami korulkeringve lathato. Masik iranyban talan a 
Marsig jutsz el.
Hany fenyev is ez? hany milliard?
Szerintem inkabb fenyperc, mind milliard fenyev...
de ha olyan sok infod van, mondd meg, volt-e elet a Marson. 
Errol beszelunk, a letezes oka/celja, eleje/vege.
A tobbi csak handabanda.


>>vannak alapveto kerdesek,
>>ami a tudomany hataskoren joval tul esnek. Ezekben a
>>tudomany akkor egzakt, ha nem nyilatkozik.
>>Igen, az objektive nem letezo dolgok valoban "tul >>esnek a tudomany hataskor
en" (-->hetfeju sarkanyok).
>Azok is, mintahogy rengeteg objektiven letezo is...
>A gyerekek gondoljak azt, hogy az letezik, amit >kozvetlenul latnak. Erett gon
dolkodas? Nyilvan nem.
Ezt ugy hivjak, hogy szalmabab erveles. Ennek lenyege, hogy ellenfelem allaspon
tjat leegyszerusitem, vulgarizalom, es aztan jol kimutatom, hogy a lebutitott e
lmelet butasag. hatasos propaganda, de logikai hiba.

Az "objektiv letezo" fogalma helyett az "azt amit lat" egy durva egyszerusites,
 igy az analogia erosen felrevezeto. Hagyjal fel kerlek az ilyen buta ervelesmo
dokkal!

>Nemi reszinformacio vajmi keves. Mar a Venuszrol sem 
>tudsz  kozelebbit mondani, felrobbannak a szondak.
>Csak ami korulkeringve lathato. Masik iranyban talan a 
>Marsig jutsz el.
>Hany fenyev is ez? hany milliard?
>Szerintem inkabb fenyperc, mind milliard fenyev...
>de ha olyan sok infod van, mondd meg, volt-e elet a 
>Marson. 
Hmm vajon mi van errol a Bibliaban irva?:)
Szovala  tudasunk jelenleg tenyleg aktualisan veges, de ez olyan trivialitas, n
em tudom, mire akarsz kilyukadni?

1) Hogy a vallas jobb megismeresi modszer, mert hatekonyabb? Ezt ezzel az ervve
l nehezen tudnad alatamasztani.

2) Hogy a tudomanyos modszer potencialisan is korlatos? Ezt szinten nem, mert s
emmifele olyan erv nem szerepel, az ervelesedben, amely alatamasztana, hogy ama
rsi elet kerdese hozzaferhetetlena tudomany szamara.
A marsi eletet peldaul eppen most kutatjak, es vanak bizonyos eredmenyek. A koz
eljovoben lehet ebben nemi meglepo eredmeny is.

3)Hogy amiben nem tudunk megfelelo igazolast kapni, abban hinnunk kell valamit?
Ez meg korabbi elveddel ellentetes. Te mondtad, hogy amit a tudomany nem tud ig
azolni, azt ne allitsa! Namost a tudomanyos modszer ennek pont megfelel. De ha 
ez az erv helyes, akkor miert csak a tudomanynak kellene betartani? A vllasnak 
miert nem kell?

Olyan ez, mintha azt mondanad: kozember nek nem szabad lopnia, de politikusnak 
igen, mert o mas. Miben mas? Semmiben nem mas, o is egyenlo jogu allampolgar, s
emmivel tobb joga nincs torvenytelensegre. Neki szavazni, gondolkodni, orszagos
 ugyeket intezni van joga, nem torvenytelensegekre.

A vallasnak meg joga van szolgalni, jotekonykodni, segiteni a szegenyeken, egy 
bizonyos eletszemleletet hirdetni, tanitani. De nincs joga igazolhatatlan dolgo
kat terjeszteni!


math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)