Hali,

Tudna valaki nekem egy olyan modszert prezentalni, amivel viszonylag
egyszeru modon meg lehet merni egy zart helyiseg nagyjaboli CO/CO2
tartalmat. Ez alatt azt ertem, hogy nem akarok tizezer forintokat kolteni ra
es eleg ha a meres eredmenye a normalistol valo nagysagrendi eltereseket
kimutatja.

Levente Mészáros                     |  BROKAT Infosystems AG
E-mail:   |  Research & Development
Phone:  +(36)-1437-0412              |  Kunigunda útja 58.
Fax:    +(36)-1387-3798              |  1037 Budapest, Hungary

A Sulinet Elet es Tudomany archivumaban talaltam, e'ktelenitettem
es (roviditve) kozreadom.
Harom elmelet - sok dimenzioval
udv. gobe
**************** 9 terdimenzio 1
idodim.**********************************************
 ...csak a  szuperhurmodellekben jelennek meg tovabbi terbeli
dimenziok. Ezek a modellek a reszecskek elmeletet egyesitik az
altalanos relativitaselmelettel, azaz egysegesen irjak le az
osszes erot es reszecsket, tovabba az ido es a ter valamennyi
dimenziojat. (A legutobbiakbol eppen kilenc van e modellekben,
"szerencsere" ebbol hat ugy be van csavarodva egy
Planck-hossznyi - 10-32 centimeteres - tartomanyba, hogy
mindenfele meres szamara hozzaferhetetlen.) A modellben az anyag
elemi epitokovei a tizdimenzios teridoben rezgo rovid hurokhoz
hasonlitanak, az altalunk megfigyelheto reszecskek pedig e hurok
legalacsonyabb frekvenciaju sajatrezgesei.


******************4 terdimenzio 1
idodim.**********************************************
A megkozelithetetlenul paranyi tartomanyba becsavart magasabb
dimenziok feltetelezesetol gyokeresen elter Lisa Randallnak
(Princeton Egyetem) es Raman Sundrumnak (Stanford Egyetem) nemreg
a Physical Review Lettersben kozzetett elkepzelese.
 Teoriajuk szerint lehetseges, hogy haromnal tobb terdimenzioju,
s valamennyi iranyban vegtelen kiterjedesu vilagban elunk, am
ennek egy olyan alterebe vagyunk bezarva, ahol a negyedik
terdimenziot ugyanugy nem erzekeljuk, ahogy peldaul egy
vizszintes sikba preselt lapos lenyek sem eszlelnek a
haromdimenzios ter fuggoleges iranyu "magassag" dimenziojat.
Randall es Sundrum modellje szerint a terben negydimenzios
vilagnak, egy haromdimenzios "sik" altereben elunk, ahol a
reszecskek mozgasa es a koztuk fellepo eros es elektrogyenge
kolcsonhatasok teljes mertekben erre az alterre korlatozodnak. A
gravitacioval azonban mas a helyzet: az egyseges terido
meggorbulese valamennyi dimenziot erinti, a gravitacios hatas
tehat mind a negy terbeli dimenziora kihat. Ebben a modellben
megoldva az Einstein-fele altalanos relativitaselmelet
teregyenleit, a kutatok arra az eredmenyre jutottak, hogy letezik
olyan megoldas, amelyben a mi alterunkben, azaz az altalunk
belathato Vilagegyetemben a gravitacio nem azonos erossegu, a
gravitacios kolcsonhatast kozvetito reszecskek, a gravitonok
mozgasa pedig a negyedik terdimenzioban erosen korlatozott. Ezert
csak ritkan tavolodhatnak el alterunk hataraitol, amit kozvetve
ugy erzekelhetunk, hogy vilagunk peremen, azaz tolunk nagy
tavolsagokban a gravitacio ereje gyengul. Ennel is fontosabb a
modellnek az az eredmenye, amely szerint az alterunkben vegzett
gravitacios kiserletek eredmenyei nagyon jo egyezest mutatnanak a
newtoni gravitacios torvennyel, mivel az altalunk megfigyelheto
gravitonoknak csak egy elenyeszo toredeke erkezhetne a negyedik
terdimenzio erintesevel.
Forras: Physical Review Letters, 83, 4690 (1999)

****************5 terdimenzio 1
idodim.******************************************
A gravitacios ero, amely a fekete lyukakban vegtelen erosse
valik, rendes korulmenyek kozott nagysagrendekkel gyengebb a
tobbi alapveto (azaz az eros es az elektrogyenge)
kolcsonhatasnal. Nima Arkani-Hamed a Berkeley Laboratorium, es
Savas Dimopoulos a Stanford Egyetem elmeleti fizikusa egy olyan
modellt ismertettek, amely a gravitacio viszonylagos gyengeseget
extra dimenziok (tovabbi ket terdimenzio) feltetelezesevel
magyarazza. Ha vilagunk egy olyan tobbdimenzios Univerzum
negydimenzios (egy ido es harom terbeli dimenzios) "altere",
amelyben az eros es az elektrogyenge kolcsonhatas a mi harom
terbeli dimenzionkra korlatozodik, akkor a magasabb dimenziokra
is kiterjedo gravitacionak mi csak egy vetuletet erzekeljuk,
amely joval gyengebb lehet, mint a teljes hatas.

Sziasztok !

A korabban felvetett problemara miszerint ures vilagegyetemben 
kozos tengelyen 2db veges tavolsagu csepp van, melyek relative 
forognak, es az a kerdes merul fel - belapul-e barmelyik, es mikent 
dontheto el melyikuk mennyire, kibuvom a valasz elodazasara:
Az a gyanum a kezdetektol fogva, hogy a fent emlitett feladat az 
alulhatarozottsaga miatt okoz tanacstalansagot, es
peldazza, hogy ismereteink es logikank alapjan nem tudunk
mindent megoldani.
Adat hianyzik, s ha nincs kiindulo adat a jelen allapot
megitelesehez, akkor elozetes, multbeli allapot ismeretere
volna legalabb szukseg, hiszen a rendszer multja alapjan 
ok-okozat szerint valoszinuleg kovetkeztetni lehetne a 
jelenere, azaz, a belapulasok lehetosegeire.
Cafolasra varo elofeltetelezesem szerint ha kikotjuk, hogy az 
ok nem ismert vagy nem ismerheto, vagy nincs jelentosege, 
ugy nem tudjuk megoldani.
Ha pedig bizonyitani lehetne, hogy ehhez a modellhez csakis irrealis
elozmeny rendelheto, akkor mar tamadhato, hogy nem is fizikai 
modellrol van szo, tehat nem erdemes a megoldasat keresni. 

Udv: zoli

Stephen (es nem Steven) W. Hawking: Az ido rovid tortenete cimu konyvenek
15.
oldalan olvashatjuk a zsugorodo vilagra vonatkozo bizonyitast. Hawking nem
nevezi meg a Newtont cafolo bizonyitas kitalalojat, de tobbes szam harmadik
szemelyben emliti, es ketsegkivul egyet ert vele, mig az en elozo cikkemben
irt bizonyitasom Newtont igazolja.

Udv: Takacs Feri