Sziasztok,
Valószinü, hogy ez már volt, de mostanában nem olvastam itt. Ékezettel meg nem
vert emberek elnézését kérem.
ÁRPÁD A PUNK
Cézár nyílj ki, mondta Brutus és belevágta a tört. Hátul Antoniusék
összesúgtak:
Ez már döfi. Egy katona sehogyan nem akart harcolni a légiósok ellen. Azok
csodálkozva körbe veszik, de érdeklödésükre csak ennyit mond:Szabin vagyok. És
kezdödött a Kárpát medence története. Hun volt, hun nem volt. Élt egyszer
Attila, aki egy hamis damaszkuszi pengét elörántva így kiáltott: Csoda szarvas!
És lett lészen nosza. Kezdödött a magyar történelem megannyi huszárvágással és
megannyi császár metszésével. Tas alkoss gyarapíts!Nem Töhötöm. Almos vagyok.
Ez
Huba. És megkondultak a harangok és örsbe szorult az öklük. Sétálunk az Árpádok
alatt, Géza kézben. István király vágtat fakón. Valaki rálö a tömegböl, de
Gellért kap a lövedék, s ö lött sebbel lobbal elillan. Országom egy hóhér!
(Halotti beszéd. . . ) Hej Magyar hon! Van sok rozsod, volt sok búzád, de nem
volt több Árpád. . . Így halt ki az Árpád-ház. Elpusztult az aranybullát tojó
tyúk. IV. Béla vagy negyedik Béla aki korszerüsítette a közigazgatást,
felszámolta a tatár járásokat, egyik nyilatkozatában emígyen szólott: Hej
tatárok tatárok! Hoztok is, bifsztek is. Az Anjouk úristenit! De Salamon töke
még messzire látszott. . . Moldvacsinált problémának hittük a török sereget is,
de mikor Dugonics tituszt kapott, hát kitört a háború. Néhány végbéli vitéz
felsóhajtott: Csak az a vég, azt tudnám feledni. . . Gyüzött a Dózsa, gyüzött a
Dózsa! Tegnap a parasztok felkeltek! Megreggeliztek, majd kiegyenesített
kaszáikkal üldözték Zápolyát, akit egyébként még veszett kutyák falkája is
üldöz. Több is veszett Mohácsnál. A törökök persze tudták, hogy a fáknak melyik
oldala Mohács. . . II. Lajos maga itta meg a cselének a levét. Földet
osztottak.
Mindenki kapott egy fél holdat. Az ország három tagba szakadt. Megtanultunk
Isztambul, de Gül babát türbe csalták. Húzd rá kóczi! Ne Thököly! Nem oda Buda!
Kiabáltunk, persze ekkor Buda már rég oda volt. És Salamon töke Mária Terézia
kezébe került. De kifogjuk a bécsi szelet a vitorlájukból. Persze Szilágyi
Erzsébet ekkor már a fasorban sem volt. Folyt a világtörténelem is. Bocsánat,
elveszett az egész Spanyol hajóhad? Nem, csak a harmada. Bléket kaptak. Egy
bizonyos Nagy Katalin nevü cárnö így szólott: Elnézést uraim mennem kell,
Szentpéter vár. Ha ott lett volna egy bizonyos Vlagyimir Iljics, csak ennyit
mondott volna: Jól illik ez a lening rád. Egy Napóleon nevü császár nem dupla
Nelsont rendelt, mondván Korzika vesém. De holló hollónak nem kaparja ki a
gesztenyét, mikorra a helyzet tarthatatlanná vált, hát megkérdeztük: Gyalog
megyünk, vagy szabadok, s minthogy a válasz jól hallható igen volt, így kérdést
nem képezett a cselekedendö irány. Rohantunk a forradalomba, s mikor a közepére
értünk,rémülten láttuk, hogy már csak kifelé vezet az út. Futott Jellasics
a_gyáva_1 nehezen követve korunk eseményeit. Kossuth Lajos azt üzente,elfogyott
a régi mente. . . Újat húztak, de valahány csepp esett rája, annyi áldás szájon
vágta. Így éltünk, de élhettünk volna még nagyobb sikereket is. Petöfi magának
választott csillagot. Kossuthból cigaretta lett. Széchenyi lánchídként végezte
a
Duna két partja között. Bem apó bemondta az ultimátumot. . . és mindenki elött
világos lett. S a kiegyezés után az ország a milleneumra készült. Megkérdeztük
a
császárt:Hát assziszi szent Ferencz, hogy ez így jó lesz? Egy bizonyos Kun Béla
egy másik bizonyos Vlagyimir Iljicstöl egy táviratot kapott: Hát maguknak egy
szikra távírójuk sincs? De van! Volt rá vágva a válasz és gyerekek tódultak az
utcákra és kiabálták miki, miki, Horthy Miki! Lesztek ti még bolsevik. S az
illegális kommunista párt illegalitásból illegalitásba vonult. A Donnál a
Magyar
hadsereg a második. Volt. Kodály figyelmeztet: Kállai kettös politikát folytat.
Matahari tárgyalásán a védö így fordul az esküdtekhez:Uraim. Mentsék fel
szegény
kémet. A háború, ha nem is éppen hiro-simán,de befejezödött. S a nürnbergi
mesterdalnokok perén, még elhangzott néhány tisztafa-jú ária, de azért az
igazság is szolgáltatva lett. Magyar Rádió,Budapest. 1945. április 03. Jóestét
kívánok! 1945. április 04. Jóestét Ivánok! S egy bizonyos Joszip Sztálin a
balti
népekhez intézett beszédében ekképp szólott: Akinek az Isten észt adott, adjon
hozzá Litvánt is! És ez így is Lett. Kínában megjelenik az elsö német nyelvü
napilap, a Maocejtung. Elkészülni, vigyázz, Rajk! Kezdödnek az ötvenes évek.
(Kiadjuk a jelszót:Aki kesztyüt vásárol, legyen annyi esze, nézze meg nincs-e
benne az ellenség keze!) Ávó cézár! (Többen mondták, hogy Andrássy út hatvan,
ma
már egy Péter Gábor és Farkas Mihály ellátogatott egy elöadásra. Új tendenciák
jelentek meg az amatörszínjátszásban. A darabokat a vasfüggöny mögött
játszották. Így történt, hogy a Nemzetibe a Péter és a Farkas ment. S a
Sztahanovról elnevezett horgászversenyen valaki kifogta az úttörök tizenkét
pontyát. Rákosi Mátyás mindent beismer: Elvtársak, hajszál híján kopasz vagyok!
(Közmondás: Aki ötöl-hatol, elöbb-utóbb ötvenhatol!) Nem Mindszenti ami
fénylik!
Magyar Rádió, Budapest. 1956. október 22. Jóestét kívánok! 1956. október 23.
Jóestét Ivánok! S mi büszke Magyarok! Büszkék vagyunk tudósainkra. Bánki Donát
rekesztett, Csonka Magyarország. Kandó Kálmánnak köszönhetjük, ha néhanapján
nagymamáinkat a Batthyány téren elragadja a HÉV! (Magyar találmány a
lidércnyomás mérésére kifejlesztett Manó méter is. ) Sürü sötét Erdély! Dühöng
a
déli széle országunknak. Határainkon túli határaink vannak. . . Nincs
Kárpátlás?! A disznó, öbölbeli amerikai zsoldosok így kiáltoznak: Castrót
akarok
kötni! Castrót akarok kötni! A Vietnámban harcoló francia csapatok megtanulták
merrö Fú a Dien Bien. Új gazdasági mechanizmusunkhoz új gazdaság is társul.
Testvérnépeink rendöreinek ügybuzgalmát mutatja, hogy ha szólítja öket a
kötelesség, hát Visztulában hagynak csapot, papot . . . A nemzetközi
terrorizmus
seregszemléjén utoljára a Svédek vitték el a Palmét. Mi itt egy GMK-n belüli
PJT
keretében kötvényeket bocsátunk ki. A kötvényekért az állam jót áll. De ki áll
jót az államért?
Üdv,
Rizsa
economics.econ.klte.hu
|
