Kedves Csaba!

>     Köszönöm az idézetet Rudolf Carnap-tól. Szerintem az ervelese jol
> összefoglalja azoket is kiket imitt-amott mar olvastam. Bar meg kell
> jegyeznem altala peldakent említett Nietzsche szenvedelyes metafizika
> ellenessége szerintem nem ide tartozik, mert írasaiban ismetodlon
> panaszkodik a szavaknak tulajdonított jelenetesekre melyek szerinte tul
> hatarozott, vegervenyes vonalakat adnak annak ami nem olyan. Szerintem
> Nietzsche nem igen folyna bele a babra -  "modern logikai mondat elemzes"
> gyakorlataba, mert szorongato - alapveteseben azt allitja a szavak eleve
> mintha csak hazugsag celjara volnanak. Ez volt egyike alkotoi kinjainak.
> Ezert talán szerencsesebb lett volna, hogy ha Carnap nem jon Nietzschevel.
Nos, nekem ez a carnap iras egyik kedvencem. Ugy velem, hogy erteni velem.
Carnap szerintem N.-t egyaltalan nem mint hasonlo gondolkodasu filozofust
emliti, hanem csak a Zarathustrat, mint egy peldaerteku muvet. Szerintem C.
nem is ismerte N.-t teljes alapossaggal. N. valoban nem mondhato a logikus
gondolkodas mintakepenek, es valobannem ertett volna egyet C.-pal. N.
szerintem egy nem kifejezetten tudatosan logikus gondolkodo volt, hanem
inkabb egy olyan iro (tehat irodalmar), akinek filozofiai erzeke es attitude
volt. N. nem volt analitikus szemleletu, viszont nagyon kritikus szemleletu.
N. muveiben logikai koherencia nem tobb van, mint barki mas muveiben. Tele
van ellentmondasokkal es ellentmondasossaggal. N. szerintem akarmit
megkritizalt, amit meg akart kritizalni,e s altalaban akarmit meg is akart
kritizalni. Szemely szerint nekem ez tetszik. Viszont semmikeppen nem
mondhato az analitikus, logikus filozofia mintakepenek.
Ami elmondhato rola, hogy a Z.-ban egy olyan muvet alkotott, amely a
metafizika indittatasait ugy valositja meg, hogy kozben egyaltalan nem
metafizikus, hanem valoban irodalmi alkotasnak tekintheto. Ugy fejez ki
dolgokat, hogy kozben szinte semmit nem allit olyan allito jelleggel, mint a
metafizika vagy teologia. N. korulbelul olyan markans modon fejez ki emberi
erzeseket, gondolatokat, amelyek tudtalalattinkban meghatarozo szerepet
jatszanak, mint Heidegger es Sartre. Igaz, hogy ez utobbi kettot en kozelrol
nem ismerem. A modern filozofia divatos szemelyisegei sajnos mind ilyenek.
A lenyeg, N. Z.-aja olyan pelda, amely ugy fejez ki eleterzest, hogy kozben
muveszet stilusaban marad, tehat olyan stilusban, amely adekvat a kifejzes
funkciojahoz, szemben az allito funkcioval, amelyre nem alkalmas. H. viszont
ugy fejez ki eleterzest, hogy kozben az allito funkcio stilusat hasznalja,
ami nem adekvat, felrevezeto.

>     A nagyobbik baj, szinten az idezet vegen van, mikor is megallapítja,
> hogy a muveszet és tehetseg hijan a metafizika is, eleterzest fejez ki.
> Reszben evvel egyet tudok erteni, en is elorebb valonak tartom a kifejezo
> erot mint az okoskodast, de hogy ezek celja az "eleterzes kifejezese
volna"
> csacsisagnak hangzik.
En sem a kifejezest sem az allito funkciot nem tartom fontosabbnak, ez ket
kulonbozo, osszehasonlithatatlan dolog. Mindketto jo, de mindketto maradjon
meg a sajat szferajaban, es az adekvat stilust alkalmazza, ne legyen
megteveszto azzal, hogy a masik stilusat alkalmazza, mint H.!
> Szerintem ebben kijelentesben nincs valami nagy
> filozofiai - nem metafizikai - filozofiai erzek. A muvészet, peldaul egy
jo
> regeny valoban kifejez egy "eleterzest", de csak  miután teremtett egy
eleg
> reszletezett s osszefuggo vilagot.
nem latom a problemat, miert mondana ez ellent C.-nak?

> Vagy ez az "eleterzes" olyan Carnapnal
> mint Heideggernel a "semmi", vagyis valami nagyon alapveto es
> meghatarozhatatlan?
Nem. szerintem olyan erzes, ami altalanos kerdesekre vonatkozik. A muveszet
persze mindenfele erzes kifejezesere alkalmas. Peldaul szerelem, szerelmi
csalodas, hazafias erzesek, stb. A muveszet is kepes kifejezni olyan
dolgokat, amit a metafizika akar kifejezni. Ilyen N. Z.-aja, Jozsef Attila
nagy versei, illetve mondhatnam barmely kolto nagy verset, amely nem egy
konkret dologrol szol. Vagy meg jo pelda a japan Haiku. Amikor a Haiku egy
termeszeti keprol ir, akkor annak van egy mogottes  kifejezoereje, amirol
nem lehet pontosan megallapitani, milyenkonret dologrol szol. A Haiku azert
jobb, mint H, mert ugy csinal, mint a muveszet: koltoi eszkozokkel beszel,
H. viszont ugy csinal, mint a tudos. Allito mondatokban beszel. Ez a hiba.

> Nem, csak elvarja az olvasotol, hogy e szo-szornyeteg
> muveltsegenek alapfogalami koze tartozon, ami nem val valami jo izlesre es
> filozofiailag valoszinuleg hibas is. Heidegger legalabb nem csinal ugy,
hogy
> mindenki tudja mit jelent a "Semmi", hanem igyekszik nagyon igyekszik
> elmagyarazni megha közben az olvaso kekul is.
A problema az, hogy Heidegegr sem tudja, csak erez "valami megfoghatatlant".

>     Masreszt, nem hiszem azt, hogy ez a lingvisztikai modszer tenyleg
olyan
> jo lenne. Nem a metafizika tette homalyossa a szavak jelenteset, hanem
regen
> termeszetes lehetett, hogy a fogalamak eleve rengeteg jelentessel birnak
ez az utobbi allitasod minden bizonnyal igaz, meg sem igaz az elozo
mondatod. attol, hogy a nyelv eleve homalyos, attol meg a nyelvi elemzesnek
vanjogosultsaga. tulajdonkeppen nem muszaly leragadnunk a metafizikanal.
Carnap cikkenek ertelem a kovetkezo: a nyelvnek van egy kifejezo funkcioja,
es ennek megfeleloen tobbertelmu, es van egy allito funkcioja, ennek
megfeleloen reszben egyertelmu. a ket funkcio eleg jol elkulonitheto,
dontsuk el mit akarunk, es annak megfeleloen csinaljuk. ha kifejezni
akarunk, akkor hasznaljunk nyugodtan metaforakat, de akkor ne akarjunk
teoretikus allitasokat tenni, mert az kavaras. ha viszont teoretikus, allito
kijelenteseket teszunk, akkor tilos a nyelv ketertelmuseget hasznalni.
az allito funkcio az igazsag igenyevel lep fel, a kifejezo funkcio nem. aki
tehat a kifejezo funkciot hasznalja, ne tegyen ugy, mintha igazsagokat
mondana. o bizony nem azt teszi, hanem kifejez valamit.

> folyton-folyvast metforak a kifejezo tehetséggel egyenes aranyban.  Es ez
ma
> sincs maskent. ( Nem hasznalom a szimbolum kifejezest a metafora helyen
mert
> merev és ellentmondó jelentesei vannak.)
>     Szerintem a tag hajára kenheti a modszeret az elso metaforanal.
mint mondtam a metafora eseteben a mondatoknak nincs allito funkciojuk,
hanem kifejezo funkciojuk, a szovegnek ilyenkor nnics egyertelmu jelentese,
hanem csak homalyos jelentese, tehat nem is szukseges elemezni. ez az a
szfera, ami kivule sik a tudomany koren, kivule sik az analizis koren. de
kivul eseik egyuttal az igazsag koren is.

> Igy
> marad a tudományos elemzes, biztosan nagy igeny van erre is, de hat ne
> tekintsuk a filozofiat csupan az egzakt vagy erre torekvo tudomanyok
> szolgalolanyanak.
pedig az volna a helyzet, a nem egzakt dolgok ugyanis a muveszethez
tartoznak, kifejezo funkciojuak, es ekeppen nem az igazsag a celjuk, hanem a
kifejezes.
az en felfogasom szerint a filozofia viszont nem ide tartozik, hanem az
igazsag keresese a celja, meghozza altalanos szinten. a filozofia
tulajdonkeppen igy pretudomany. kiforratlan tudomany, illetve a tudomany
reflexiv resze, azaz az a resze, amely onmagaval foglalkozik.

math